Fizika és csillagászat
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#631
Az árapálycsatolási tényezõ micsoda?
Gigabyte EP45-DS3, Core 2 Duo e8400, Corsair Dominator 2 gb 1066 MHz, Sapphire Radeon HD4850
#630
CIFU.
Végeztem egy közelítõ számítást. És kiderült: az árapály bizony nem hanyagolható el! Ilyen közelrõl a nagyságrendje (10000 kg esetén ~10^7 joule/év, ami bizony jelentõs km-es nagyságrendû zuhanást okoz.
A programomba két számot kellet csak beírjak:
A mûhold tömegét és a távolságát.
A Föld paraméterei benne vannak, az F árapálycsatolási tényzõ pedig azonos amit a Hold távolodásánál számítottam.
Ami elég nagy értékü, és ami azt jelenti, hogy a Föld belsõ szerkezete alaposan részt vesz az árapály munkájában.
A Hold számított árapály energiája ekkor 3xE+21 Joule.
vagy két nagyságrenddel több, mint amit geofizikai publikációkból ismerek, és közelíti a Föld hõáramát.
Mindez nem semmi...több annál, hogy ignorálni lehessen.
Meg kellene beszélnünk.
(Közbe Zérónak is írhatnék verseket.)
Végeztem egy közelítõ számítást. És kiderült: az árapály bizony nem hanyagolható el! Ilyen közelrõl a nagyságrendje (10000 kg esetén ~10^7 joule/év, ami bizony jelentõs km-es nagyságrendû zuhanást okoz.
A programomba két számot kellet csak beírjak:
A mûhold tömegét és a távolságát.
A Föld paraméterei benne vannak, az F árapálycsatolási tényzõ pedig azonos amit a Hold távolodásánál számítottam.
Ami elég nagy értékü, és ami azt jelenti, hogy a Föld belsõ szerkezete alaposan részt vesz az árapály munkájában.
A Hold számított árapály energiája ekkor 3xE+21 Joule.
vagy két nagyságrenddel több, mint amit geofizikai publikációkból ismerek, és közelíti a Föld hõáramát.
Mindez nem semmi...több annál, hogy ignorálni lehessen.
Meg kellene beszélnünk.
(Közbe Zérónak is írhatnék verseket.)
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#629
Remek. Sejtettem, hogy számíthatok rád is.
El is nevezem ezért "yooyoo sejtésnek".
Mert ezer év se elég, hogy megfejtsék.
El is nevezem ezért "yooyoo sejtésnek".
Mert ezer év se elég, hogy megfejtsék.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#628
Sejtettem...
Gigabyte EP45-DS3, Core 2 Duo e8400, Corsair Dominator 2 gb 1066 MHz, Sapphire Radeon HD4850
#627
CIFU
Úgy írod: "húzó- toló" erõk.
Mit értesz toló erõkön? Csak nem az árapályt?
Ezért a "tolásért" itt nagyon belémmásztak többen is.
Úgy írod: "húzó- toló" erõk.
Mit értesz toló erõkön? Csak nem az árapályt?
Ezért a "tolásért" itt nagyon belémmásztak többen is.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#626
Rengeteget tanulok az Interneten.
Amibõl azután magam farigcsálok.
Elõbb gerenda, deszka, léc, talán lesz belõle néhány fogpiszkáló.
Amibõl azután magam farigcsálok.
Elõbb gerenda, deszka, léc, talán lesz belõle néhány fogpiszkáló.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#625
Elõször is az idõmértékest szeretem.
Ehhez mit szólsz?
"A Létezés? -Harc az Igazság ellen
Csatlósa abban a csalárd Hazugság!
Ám ha a gyözelmük végre kivívják,
zsákmányuk lészen- a Végsõ Igazság"
A kedvenc négysorosom.
Ehhez mit szólsz?
"A Létezés? -Harc az Igazság ellen
Csatlósa abban a csalárd Hazugság!
Ám ha a gyözelmük végre kivívják,
zsákmányuk lészen- a Végsõ Igazság"
A kedvenc négysorosom.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#624
Semmi probléma. Inkább azért jeleztem, hogy mi minden okozhat félreértést, amiben én élenjárok.
Ûrhajózásban alig lehet jelentõsége, hiszen éves szinten mm...m nagyságrendû. Alig mérhetõ a stb. hez. Ha lenne kedved, kiszámíthatnánk itt egy 10 tonnás ûrhajó sülledését az árapály miatt. Akkor megérthetnéd a mechanizmusát.
Ûrhajózásban tehát majdnem elhanyagolható. Azonban egy 14 mrd éve létezõ univerzumban annak minden része átéli ezt- abban tehát nem.
Javasolnám, hogy végezzünk együtt egy számítást. Nem bonyolult. Érdekel?
Ûrhajózásban alig lehet jelentõsége, hiszen éves szinten mm...m nagyságrendû. Alig mérhetõ a stb. hez. Ha lenne kedved, kiszámíthatnánk itt egy 10 tonnás ûrhajó sülledését az árapály miatt. Akkor megérthetnéd a mechanizmusát.
Ûrhajózásban tehát majdnem elhanyagolható. Azonban egy 14 mrd éve létezõ univerzumban annak minden része átéli ezt- abban tehát nem.
Javasolnám, hogy végezzünk együtt egy számítást. Nem bonyolult. Érdekel?
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#623
Forrai ezeket te hol tanultad?
Gigabyte EP45-DS3, Core 2 Duo e8400, Corsair Dominator 2 gb 1066 MHz, Sapphire Radeon HD4850
#622
Jó hosszú trollbait...
Erre most fog írni neked vagy hat oldalnyi szabadverset... 😛
Erre most fog írni neked vagy hat oldalnyi szabadverset... 😛
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png)
#621
Az aposztróf nálam azért jött be, mert a tizedes vesszõ / pont már többször adott okot félreértésre. Régi 1920-30-as évekbõl származó könyvekben láttam gyerekkoromban aposztróffal jelölve az ezres nagyságrendet (1'000 = egyezer, 1'000'000 = egymillió, stb.), onnan vettem át, de idõközben sok más helyen is láttam így alkalmazva. Abban persze nem vagyok biztos, hogy nyelvtanilag ez teljesen helyénvaló megoldás.
Õszintén szólva én eddig sehol sem olvastam az általad USP-ként említett dologról. Mindenesetre ha létezne, kétlem, hogy eddig nem tûnt volna már fel valamelyik pályaszámítással foglalkozó emberkének.
A pályaszámítások amúgy roppant összetett dolgok, és bár tény, hogy csak a Newtoni és Kepleri képletekkel ki lehet dolgozni egy Hold-misszió pályaadatait, azért ennél sokkal-sokkal több változó van a témában. A NAVSTAR mûholdak esetén az 1970-es években úgy vélték, hogy az 500km-el magasabb "temetõpálya" tökéletesen biztonságos, és kellõen hosszú ideig (évtizedek, esetleg évszázadok) stabilan maradnak ott a mûholdak. Miután az elsõ NAVSTAR mûholdak kiöregedtek, és a temetõpályára küldték õket, évek kellettek még, mire felfigyeltek arra, hogy a pályájuk a vártnál sokkal kevésbé stabil, elkezdett egyre jobban laposodni (nem drasztikus, de több km-es pályaeltérésrõl van szó), amire elsõre nem volt válaszuk. A jelenlegi megfigyelések és azok elemzése alapján a Nap és a Hold által gerjesztett gravitációs húzó-toló erõhatásoknak köszönhetõ ez.
Jelenleg a NASA és a többi nemzeti ûrügynökség (ESA, JAXA, stb.) geostacionárius pályán 300km-es pályaemelést ír elõ a most fellõtt mûholdakra mûködésképtelenség esetén, de az elemzések felhívják a figyelmet arra, hogy ez a fajta megoldás hosszú távon nem tartható, mert az ûrszemét mennyisége elõbb-utóbb kezelhetetlen lesz (szóval a sci-fikben már évtizedekkel elõre megjósolt "ûrszemét-begyûjtés" elõbb-utóbb kényszerûségbõl valóság lesz). Alacsony Föld körüli pályán pedig elõírják, hogy kiszámíthatóan a Föld légkörébe kell vezetni a mûholdakat, hogy ott megsemmisüljenek (a fõ gond a "közepes" magasságban keringõ mûholdak (600-10'000km között), mivel azoknak a pályája túl hosszú idõ alatt változik meg annyira, hogy a légköri fékezés már jelentõs legyen).
A NAVSTAR 20'200km-es pályáján ha az említett 5-7m/s2 adatot vesszük, akkor nagyságrendileg évi 4-5,6km-et süllyedhet a mûhold pályája, viszont ez elég durva megközelítés (nem számított eredmény, hanem az "ökölszabály" (egyszerûsített, kerekített) szerinti 1m/s2 deltaV ~ 800m-es pályaemelést jelent függõleges gyorsításnál), és nem tudni mennyi belõle a légköri ellenállás miatti lassulás, illetve a mûhold pályáját ért egyéb befolyásoló tényezõk (mint például a már említett Nap v. Hold erõhatások).
Õszintén szólva én eddig sehol sem olvastam az általad USP-ként említett dologról. Mindenesetre ha létezne, kétlem, hogy eddig nem tûnt volna már fel valamelyik pályaszámítással foglalkozó emberkének.
A pályaszámítások amúgy roppant összetett dolgok, és bár tény, hogy csak a Newtoni és Kepleri képletekkel ki lehet dolgozni egy Hold-misszió pályaadatait, azért ennél sokkal-sokkal több változó van a témában. A NAVSTAR mûholdak esetén az 1970-es években úgy vélték, hogy az 500km-el magasabb "temetõpálya" tökéletesen biztonságos, és kellõen hosszú ideig (évtizedek, esetleg évszázadok) stabilan maradnak ott a mûholdak. Miután az elsõ NAVSTAR mûholdak kiöregedtek, és a temetõpályára küldték õket, évek kellettek még, mire felfigyeltek arra, hogy a pályájuk a vártnál sokkal kevésbé stabil, elkezdett egyre jobban laposodni (nem drasztikus, de több km-es pályaeltérésrõl van szó), amire elsõre nem volt válaszuk. A jelenlegi megfigyelések és azok elemzése alapján a Nap és a Hold által gerjesztett gravitációs húzó-toló erõhatásoknak köszönhetõ ez.
Jelenleg a NASA és a többi nemzeti ûrügynökség (ESA, JAXA, stb.) geostacionárius pályán 300km-es pályaemelést ír elõ a most fellõtt mûholdakra mûködésképtelenség esetén, de az elemzések felhívják a figyelmet arra, hogy ez a fajta megoldás hosszú távon nem tartható, mert az ûrszemét mennyisége elõbb-utóbb kezelhetetlen lesz (szóval a sci-fikben már évtizedekkel elõre megjósolt "ûrszemét-begyûjtés" elõbb-utóbb kényszerûségbõl valóság lesz). Alacsony Föld körüli pályán pedig elõírják, hogy kiszámíthatóan a Föld légkörébe kell vezetni a mûholdakat, hogy ott megsemmisüljenek (a fõ gond a "közepes" magasságban keringõ mûholdak (600-10'000km között), mivel azoknak a pályája túl hosszú idõ alatt változik meg annyira, hogy a légköri fékezés már jelentõs legyen).
A NAVSTAR 20'200km-es pályáján ha az említett 5-7m/s2 adatot vesszük, akkor nagyságrendileg évi 4-5,6km-et süllyedhet a mûhold pályája, viszont ez elég durva megközelítés (nem számított eredmény, hanem az "ökölszabály" (egyszerûsített, kerekített) szerinti 1m/s2 deltaV ~ 800m-es pályaemelést jelent függõleges gyorsításnál), és nem tudni mennyi belõle a légköri ellenállás miatti lassulás, illetve a mûhold pályáját ért egyéb befolyásoló tényezõk (mint például a már említett Nap v. Hold erõhatások).
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#620
Pedig téged nézve, be kéne lássam, hogy miattad valóban felesleges volt.
"De élnek mások is.. Csecsszopók, kikben megnõ az értelem..."
Szóval, én nem lankadok, miként a jó szerszám se! Sõt élvezem a hozzád hasonló hozzászólásokat!
Olyanok számomra mint a pit-bull! (Vagy red-bull?)
Mindegy, no! Mindkettõtõl a falra lehet mászni!
"De élnek mások is.. Csecsszopók, kikben megnõ az értelem..."
Szóval, én nem lankadok, miként a jó szerszám se! Sõt élvezem a hozzád hasonló hozzászólásokat!
Olyanok számomra mint a pit-bull! (Vagy red-bull?)
Mindegy, no! Mindkettõtõl a falra lehet mászni!
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#619
"Szóval, folytatom, ahol abbahagytam..."
"soha a büdös életben nem is fogod belátni, hogy a munkádat elkezdeni is hülyeség volt, nemhogy ennyi energiát beleölni."
Ugye-ugye.
"soha a büdös életben nem is fogod belátni, hogy a munkádat elkezdeni is hülyeség volt, nemhogy ennyi energiát beleölni."
Ugye-ugye.
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
#618
Kétségkivül, itt sokak "tudását" elnézve egyre jobban azt érzem, mintha valamiféle küldetést kellene, hogy teljesítek?
- Ráadásul "semmi" pénzért!
- Ám akkor azt semmi pénzért!
Küldetéskedjen a nyavaja!
Szóval, folytatom, ahol abbahagytam...
- Ráadásul "semmi" pénzért!
- Ám akkor azt semmi pénzért!
Küldetéskedjen a nyavaja!
Szóval, folytatom, ahol abbahagytam...
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#617
Ha fizetsz érte, akár még meg is hallgatlak.
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
#616
Nézd Zéró, én szívesen tanítalak, ingyen és bérmentve is, nem ahogy te, hogy sokér, ahogy írtad.
De tegyél föl kérdéseket, mi érdekelne?
De tegyél föl kérdéseket, mi érdekelne?
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#615
Talán mert ott kéne kezdened a csillagászattal ismerkedést.
Kepler még nem magyaráz semmit, csak értelmezi, amit látni lehet az égen.
Kepler még nem magyaráz semmit, csak értelmezi, amit látni lehet az égen.
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
#614
Zéró
Korunk jellemzõje, hogy bátran, és büszkén írhatsz blõdségeket.
De ha nem haragszol, én még merek írni ugyanúgy, bátran és büszkén régi és új igazságokat.
És vigyázok rá, hogy más is megtehesse, a jövõben is.
Korunk jellemzõje, hogy bátran, és büszkén írhatsz blõdségeket.
De ha nem haragszol, én még merek írni ugyanúgy, bátran és büszkén régi és új igazságokat.
És vigyázok rá, hogy más is megtehesse, a jövõben is.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#613
Egyébként nem veled beszélgetnék, hanem CIFU-val. Ahogy irtam, tõle tanulhatok.
Tõled meg csak gorombaságokat.
Tõled meg csak gorombaságokat.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#612
Ez meg Zérónak válasz volt.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#611
"Ilyen az, amikor az ostobaság a szorgalommal találkozik. Nem szép látvány"
Én is így gondolom. Hát még szorgalom nélkül?
De hogy mi a francnak szajkózod Keplert? Milliárd pálya görbe van. Nem érdekel, miért pont olyan különbözõek?
Beteg vagy, csak nem látod, mert már sokan olyanok.
Én is így gondolom. Hát még szorgalom nélkül?
De hogy mi a francnak szajkózod Keplert? Milliárd pálya görbe van. Nem érdekel, miért pont olyan különbözõek?
Beteg vagy, csak nem látod, mert már sokan olyanok.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#610
Vagyis 1 év alatt mennyit süllyed egy mûhold a 200200 km pályán?
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#609
Azért nem használják, mert NEM LÉTEZIK ilyen kritérium.
Valamit iszonyatosan félreértettél te Keplerrel meg Newtonnal kapcsolatban, és most habosítod a szart. Rengeteg munkát beleöltél a saját hülyeségedbe, ami egyáltalán nem állja meg a helyét. Így, mivel érzelmileg kötõdsz a "gyerekedhez", soha a büdös életben nem is fogod belátni, hogy a munkádat elkezdeni is hülyeség volt, nemhogy ennyi energiát beleölni.
Hasraütéses adatokból indulsz ki, bevezetsz mindenféle fiktív tényezõket, ahogy és amikor neked jólesik, és aztán olyan eredményre jutsz, ami a valósággal homlokegyenest szemben áll.
Röviden összefoglalva ez van.
Az az egyetlen apró bibi nem zavar, hogy ha konkrétan taszításról beszélhetnénk, akkor NEM LÉTEZNE az ellipszispálya? Még akkor, ha egy pillanatra komolyan is venném a távolodásos elmebajodat, akkor is csak az derülne ki, hogy a vonzás csökkent le egy picit, de SEMMIKÉPP nem vált taszítássá. Ez a legszebb az egészben, hogy még a saját "elméletedet" sem tudod értelmezni.
Taszítás esetén a Naprendszer egy pillanat alatt szállna szerteszét, a bolygók közel hiperbolapályán szétszóródnának a csillagközi térben.
De tudom jól, hogy most majd elkezdesz akadékoskodni, meg kötni az ebet a karóhoz. Egészségedre, de tudd, hogy totálisan elborult hülyeség, amit itt számolgatsz.
És ahelyett, hogy TANULNÁL, inkább a saját baromságaidat szajkózod, végtelenítve, reklámozva ezzel a tájékozatlanságod.
Ilyen az, amikor az ostobaság a szorgalommal találkozik. Nem szép látvány.
Valamit iszonyatosan félreértettél te Keplerrel meg Newtonnal kapcsolatban, és most habosítod a szart. Rengeteg munkát beleöltél a saját hülyeségedbe, ami egyáltalán nem állja meg a helyét. Így, mivel érzelmileg kötõdsz a "gyerekedhez", soha a büdös életben nem is fogod belátni, hogy a munkádat elkezdeni is hülyeség volt, nemhogy ennyi energiát beleölni.
Hasraütéses adatokból indulsz ki, bevezetsz mindenféle fiktív tényezõket, ahogy és amikor neked jólesik, és aztán olyan eredményre jutsz, ami a valósággal homlokegyenest szemben áll.
Röviden összefoglalva ez van.
Az az egyetlen apró bibi nem zavar, hogy ha konkrétan taszításról beszélhetnénk, akkor NEM LÉTEZNE az ellipszispálya? Még akkor, ha egy pillanatra komolyan is venném a távolodásos elmebajodat, akkor is csak az derülne ki, hogy a vonzás csökkent le egy picit, de SEMMIKÉPP nem vált taszítássá. Ez a legszebb az egészben, hogy még a saját "elméletedet" sem tudod értelmezni.
Taszítás esetén a Naprendszer egy pillanat alatt szállna szerteszét, a bolygók közel hiperbolapályán szétszóródnának a csillagközi térben.
De tudom jól, hogy most majd elkezdesz akadékoskodni, meg kötni az ebet a karóhoz. Egészségedre, de tudd, hogy totálisan elborult hülyeség, amit itt számolgatsz.
És ahelyett, hogy TANULNÁL, inkább a saját baromságaidat szajkózod, végtelenítve, reklámozva ezzel a tájékozatlanságod.
Ilyen az, amikor az ostobaság a szorgalommal találkozik. Nem szép látvány.
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
#608
A mûholdak spontán zuhanása kétségkivül nem okoz változást, hiszen ha a WC-t lehuzzák, elméletileg az is okoz.
De ha a mûhold zuhan egy lakott településre, az mégse ugyanaz, mintha öblítõvíz tenné. Én csak erre gondolnék.
De ha a mûhold zuhan egy lakott településre, az mégse ugyanaz, mintha öblítõvíz tenné. Én csak erre gondolnék.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#607
Látom, itt adtál is nekem adatokat, de más formában, mint kellene. Nekem ugyanis a süllyedés mértéke kellene, m-ben, mert a programom azt számítja, és még nem tudom, pontosan, mit értesz a gyorsítás alatt?
Abból pedig baj lehet.
Hiszen elõször még az aposztrof szerepét sem értettem (50'000...), mert az 1000-t én ponttal szoktam jelölni, de azt a számítógép tizedesként használja.
Ezért egy bizonyos szakmai réteg úgy tûnik, az aposztróffal jelöl. Az idõsebbek meg nem mindenki tudja.
Szóval ezek apróságok, és csak azért írom, hogy jelezzem...a kommunikációban vannak olyan meglepetések, amelyek úgy megzavarhatják azt, hogy egy ûrszonda is bedöglik miatta (vot ilyen).
Abból pedig baj lehet.
Hiszen elõször még az aposztrof szerepét sem értettem (50'000...), mert az 1000-t én ponttal szoktam jelölni, de azt a számítógép tizedesként használja.
Ezért egy bizonyos szakmai réteg úgy tûnik, az aposztróffal jelöl. Az idõsebbek meg nem mindenki tudja.
Szóval ezek apróságok, és csak azért írom, hogy jelezzem...a kommunikációban vannak olyan meglepetések, amelyek úgy megzavarhatják azt, hogy egy ûrszonda is bedöglik miatta (vot ilyen).
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#606
Ez meg CIFU-nak szólt.
Valami gátlás akadályozza, hogy a válasz gombra kattintsak? (Sajnos más gombjaimmal is így van).
Valami gátlás akadályozza, hogy a válasz gombra kattintsak? (Sajnos más gombjaimmal is így van).
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#605
Ez igaz lehet. Veled (is) érdekes beszélni, mert tudsz konkrétumokat, s így tanulhatok tõled.
És úgy látom, nem vitatod az USP (= szinkron) pálya kritérium voltát se. Ami ezek szerint közismert?
De akkor mondd, hogy miért nem használja azt a csillagászat rendeltetésszerûen? Hiszen általános érvényû! És ne állítsd, hogy használja, mert az nem igaz!
Miért kell az nekem újrafelfedezni, hogy elmondva itt azt lássam, hogy senki se hallott róla, sõt- hogy a legjobb agyak is kinevetnek miatta? (Itt bizonyára rájön az aki kinevet, hogy õ a legjobb agy itt szerintem. Ezért mindenki nevetni fog rajtam. Vagyis öngólt írtam).
Egyébként a geofizikai szépen használja, bizonyára az ûrhajózás is, de csak ami érdekli belõle. Az észlelõ csillagászatnak meg legfeljebb közvetve van hozzá köze.Én most az elméleti csillagászatról beszélek.
Mindenesetre ha van adatod a magára hagyott mûholdak zuhanásáról (pld. egy év alatt), abból ellenõrizhetném a Föld "F" disszipációs "árapály csatolási" tényezõjét, amit eddig a Hold távolodásával közelítettem csak, és ami a mûholdakra ugyanúgy érvényes.
Ha sikerülne meggyõznöm téged az eljárásról, amire kész vagyok, el lehetne különíteni az árapály, és a részecke ütközések stb. hatását.
Mert stb. is sok van.
És úgy látom, nem vitatod az USP (= szinkron) pálya kritérium voltát se. Ami ezek szerint közismert?
De akkor mondd, hogy miért nem használja azt a csillagászat rendeltetésszerûen? Hiszen általános érvényû! És ne állítsd, hogy használja, mert az nem igaz!
Miért kell az nekem újrafelfedezni, hogy elmondva itt azt lássam, hogy senki se hallott róla, sõt- hogy a legjobb agyak is kinevetnek miatta? (Itt bizonyára rájön az aki kinevet, hogy õ a legjobb agy itt szerintem. Ezért mindenki nevetni fog rajtam. Vagyis öngólt írtam).
Egyébként a geofizikai szépen használja, bizonyára az ûrhajózás is, de csak ami érdekli belõle. Az észlelõ csillagászatnak meg legfeljebb közvetve van hozzá köze.Én most az elméleti csillagászatról beszélek.
Mindenesetre ha van adatod a magára hagyott mûholdak zuhanásáról (pld. egy év alatt), abból ellenõrizhetném a Föld "F" disszipációs "árapály csatolási" tényezõjét, amit eddig a Hold távolodásával közelítettem csak, és ami a mûholdakra ugyanúgy érvényes.
Ha sikerülne meggyõznöm téged az eljárásról, amire kész vagyok, el lehetne különíteni az árapály, és a részecke ütközések stb. hatását.
Mert stb. is sok van.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#604
Ha csak azt hallgatnák meg tõlem, hogy küldjék ezeket a mûholdakat 50000 km-re, az USP fölé, akkor megspórolnák azt, hogy földre zuhanjanak, sõt, jó idõ után talán inkább a Holdra zuhannának.
Hejj, de szép lenne, ha ezt megtehetnék. 😊
1.: Vegyünk mondjuk a NAVSTAR mûholdakat (ismertebb nevük a GPS), 20'200km-es átlag pályamagasságon keringenek. Ahhoz, hogy 50'000km-es átlag pályamagasságra emeljük õket kell hozzávetõleg 600m/s2 deltaV. Hogy 20'200km-rõl a Föld légkörébe hozzuk vissza õket, ahhoz ~1'500m/s2 deltaV szükséges.
2.: Csakhogy ennyi üzemanyag még az "új", frissiben pályára állított mûholdakon sincs. Jelenleg a kiöregedett NAVSTAR-oknak 500km-el emelik meg a pályájukat, ez a GPS mûholdak "temetõ-pályája". Ez az 500km-es pályaváltoztatás cirka 11m/s2 deltaV-t jelent. Egy mûhold deltaV tartaléka (vagyis amibõl az élettartama alatt gazdálkodhat a korrekciós manõverekre) durván 100m/s2 (ilyen magasan már csak évi 5-7m/s2 kell, hogy a pályasüllyedést korrigálják). A LEO (alacsony Föld körüli pálya) mûholdaknál még jellemzõ az 500-1'000m/s2 deltaV tartalék, mivel ott a sûrû légkör miatt évi 70-100m/s2 delta is szükséges a pályakorrekcióra.
3.: Hány mûholdat érint ez? Mondjuk 2'000-et? Össztömegük legyen 2'000 tonna (erõsen túlbecsültem, hiszen a mûholdak elsöprõ többsége az egy tonnás tömeget sem éri el). Ehhez képes hány tonna meteor (a mikroszkópikus méretû portol kezdve a 10 méteres aszteroidáig (ennél nagyobb azért évente ritkán fordul elõ) érkezik a Föld légkörébe évente? Becslések szerint 20'000-70'000 tonna...
Aligha hiszem, hogy a mûholdak pályája által közvetített energiák igazán komoly figyelmet érdemelnek a Föld pályája szempontjából...
Hejj, de szép lenne, ha ezt megtehetnék. 😊
1.: Vegyünk mondjuk a NAVSTAR mûholdakat (ismertebb nevük a GPS), 20'200km-es átlag pályamagasságon keringenek. Ahhoz, hogy 50'000km-es átlag pályamagasságra emeljük õket kell hozzávetõleg 600m/s2 deltaV. Hogy 20'200km-rõl a Föld légkörébe hozzuk vissza õket, ahhoz ~1'500m/s2 deltaV szükséges.
2.: Csakhogy ennyi üzemanyag még az "új", frissiben pályára állított mûholdakon sincs. Jelenleg a kiöregedett NAVSTAR-oknak 500km-el emelik meg a pályájukat, ez a GPS mûholdak "temetõ-pályája". Ez az 500km-es pályaváltoztatás cirka 11m/s2 deltaV-t jelent. Egy mûhold deltaV tartaléka (vagyis amibõl az élettartama alatt gazdálkodhat a korrekciós manõverekre) durván 100m/s2 (ilyen magasan már csak évi 5-7m/s2 kell, hogy a pályasüllyedést korrigálják). A LEO (alacsony Föld körüli pálya) mûholdaknál még jellemzõ az 500-1'000m/s2 deltaV tartalék, mivel ott a sûrû légkör miatt évi 70-100m/s2 delta is szükséges a pályakorrekcióra.
3.: Hány mûholdat érint ez? Mondjuk 2'000-et? Össztömegük legyen 2'000 tonna (erõsen túlbecsültem, hiszen a mûholdak elsöprõ többsége az egy tonnás tömeget sem éri el). Ehhez képes hány tonna meteor (a mikroszkópikus méretû portol kezdve a 10 méteres aszteroidáig (ennél nagyobb azért évente ritkán fordul elõ) érkezik a Föld légkörébe évente? Becslések szerint 20'000-70'000 tonna...
Aligha hiszem, hogy a mûholdak pályája által közvetített energiák igazán komoly figyelmet érdemelnek a Föld pályája szempontjából...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#603
Nem tudhatom.
Én a fizikának nem "alapító" tagja, hanem csak a "lapító" tagja vagyok!
Én a fizikának nem "alapító" tagja, hanem csak a "lapító" tagja vagyok!
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#602
Nagyon hasznos, és érdekes amit írsz. Sok munka is. Köszönöm.
Azonban minden amit írsz, a "csomósodásról" szól.
Hiába indulnak a Napból!
A csomósodás pedig még akkor is reménytelen, ha egymás mellett keringenek!
Szerencsére semmi nem "csomósodik", sem a Szaturnusz gyûrüi, sem a Naprendszer bolygói, sem a galaxis, sem a galaxishalmazok...Miért
Az égimechanika már csak ilyen.
Ahhoz, hogy közeledés, vagy távolodás lépjen fel valamely rendszerben, vagy azok párhuzamos-soros hierarchiájában, mert az univerzum ilyen, valami más kell!
És azok közül az egyik legáltalánosabb: az árapály!
Emellett Laplace, és a többiek nem tudhatták, milyen az induló fúzió. (szerencsémre én sem)
Hogy nem kell ahhoz egy csillag közeli sétagaloppozása, mert minden a Napban is lejátszódhat.
Elég ha arra gondolsz: a hideg gáztömeg közepén, ahol a nyomás a legnagyobb- létrejöttek a fúzió feltételi.
Kezdetben azonban nem lehetett tartós. Fellobbant és kialudt, ha lokálisan olyan hatás érte. De mert nem volt valami, ami a hõmérsékletet megtarthatta, amíg oda nem kecmeredett újabb 4 db hidrogén atom, hát ki is aludt a tûz.
Mert minden vagy fúzionált, vagy szétbomlott ott.
Olyan anyag kellett tehát, ami az acélnál is erõsebb. Az hiányzott. A vas, vagyis Fe.
Csak amikor valahonnan, egy nagy izzó kohóbol (ZEUSZ-nak nevezem) a fõsorozatbeli csillagokhoz 5-6 Mrd éve megérkezett a VAS, akkor indulhatott el mindenütt szinte egyszerre a fúzió! Ez egy hirtelen löket volt, és a kihatása annak megfelelõ. Hihetetlen nyomás és hõmérséklet alakult a magban, melyben újabb vasatomok is keletkezhettek, gyorsítva a fúzió kiterjedését. Azonban nem volt hova, mígnem kirobbant.
Pont olyan villanással, mint amit nemrég két fehér törpe ütközésének véltek! Mert a csillag még sötét- a röntgensugárzás is millió évekig halad! A keletkezõ résen azonban kiszabadulhatott a röntgensúgárzás is, és persze a csillag addigi magja, az Anonymus-1, amely örült száguldásba kezdett!
Ezeknél a felvillanásoknál tehát szerintem éppen egy új gázbolygó jelzi: megszülettem, és mindjárt kipottyantom az elsõ szilárd bolygó bébimet is!
Úgyhogy amit a csillagászat a halálnak gondol, én azt az élet kezdetének...Ami azért nagy különbség.
Napunk minimum 5, de inkább 6 ilyen tüzijátékot rendezett, amely ha 1 évi energiáját sürítette, akkor 10^40-45 Joule-t jelenthetett, és ami passzol egy 0,01 naptömegü bolygóhoz. Amit persze láthattak szinte mindenütt az univerzumunkban, de tán még a szülõ univerzumunkban is! És valamikor a 3.
-4. felvillanása jelezte: meszületett az a gázbolygó, amely a méhében hordta a Földet, az meg a Holdat, és minket is.
Nem tudom másképpen, csak lírikusan írni, olyan fenkölt események ezek.
Ehelyett mink van ma? A hideg porbacsinálás. Ahogyan egy kutya tenné.
Azonban minden amit írsz, a "csomósodásról" szól.
Hiába indulnak a Napból!
A csomósodás pedig még akkor is reménytelen, ha egymás mellett keringenek!
Szerencsére semmi nem "csomósodik", sem a Szaturnusz gyûrüi, sem a Naprendszer bolygói, sem a galaxis, sem a galaxishalmazok...Miért
Az égimechanika már csak ilyen.
Ahhoz, hogy közeledés, vagy távolodás lépjen fel valamely rendszerben, vagy azok párhuzamos-soros hierarchiájában, mert az univerzum ilyen, valami más kell!
És azok közül az egyik legáltalánosabb: az árapály!
Emellett Laplace, és a többiek nem tudhatták, milyen az induló fúzió. (szerencsémre én sem)
Hogy nem kell ahhoz egy csillag közeli sétagaloppozása, mert minden a Napban is lejátszódhat.
Elég ha arra gondolsz: a hideg gáztömeg közepén, ahol a nyomás a legnagyobb- létrejöttek a fúzió feltételi.
Kezdetben azonban nem lehetett tartós. Fellobbant és kialudt, ha lokálisan olyan hatás érte. De mert nem volt valami, ami a hõmérsékletet megtarthatta, amíg oda nem kecmeredett újabb 4 db hidrogén atom, hát ki is aludt a tûz.
Mert minden vagy fúzionált, vagy szétbomlott ott.
Olyan anyag kellett tehát, ami az acélnál is erõsebb. Az hiányzott. A vas, vagyis Fe.
Csak amikor valahonnan, egy nagy izzó kohóbol (ZEUSZ-nak nevezem) a fõsorozatbeli csillagokhoz 5-6 Mrd éve megérkezett a VAS, akkor indulhatott el mindenütt szinte egyszerre a fúzió! Ez egy hirtelen löket volt, és a kihatása annak megfelelõ. Hihetetlen nyomás és hõmérséklet alakult a magban, melyben újabb vasatomok is keletkezhettek, gyorsítva a fúzió kiterjedését. Azonban nem volt hova, mígnem kirobbant.
Pont olyan villanással, mint amit nemrég két fehér törpe ütközésének véltek! Mert a csillag még sötét- a röntgensugárzás is millió évekig halad! A keletkezõ résen azonban kiszabadulhatott a röntgensúgárzás is, és persze a csillag addigi magja, az Anonymus-1, amely örült száguldásba kezdett!
Ezeknél a felvillanásoknál tehát szerintem éppen egy új gázbolygó jelzi: megszülettem, és mindjárt kipottyantom az elsõ szilárd bolygó bébimet is!
Úgyhogy amit a csillagászat a halálnak gondol, én azt az élet kezdetének...Ami azért nagy különbség.
Napunk minimum 5, de inkább 6 ilyen tüzijátékot rendezett, amely ha 1 évi energiáját sürítette, akkor 10^40-45 Joule-t jelenthetett, és ami passzol egy 0,01 naptömegü bolygóhoz. Amit persze láthattak szinte mindenütt az univerzumunkban, de tán még a szülõ univerzumunkban is! És valamikor a 3.
-4. felvillanása jelezte: meszületett az a gázbolygó, amely a méhében hordta a Földet, az meg a Holdat, és minket is.
Nem tudom másképpen, csak lírikusan írni, olyan fenkölt események ezek.
Ehelyett mink van ma? A hideg porbacsinálás. Ahogyan egy kutya tenné.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#601
#600
CIFU
Ha csak azt hallgatnák meg tõlem, hogy küldjék ezeket a mûholdakat 50000 km-re, az USP fölé, akkor megspórolnák azt, hogy földre zuhanjanak, sõt, jó idõ után talán inkább a Holdra zuhannának.
Viszont akkor a Föld elveszítené a kezdeti kilövési impulzust, amit zuhanáskor vissza kaphatna.
Márpedig a Földdel szintén gazdálkodnunk kell!
Ha csak azt hallgatnák meg tõlem, hogy küldjék ezeket a mûholdakat 50000 km-re, az USP fölé, akkor megspórolnák azt, hogy földre zuhanjanak, sõt, jó idõ után talán inkább a Holdra zuhannának.
Viszont akkor a Föld elveszítené a kezdeti kilövési impulzust, amit zuhanáskor vissza kaphatna.
Márpedig a Földdel szintén gazdálkodnunk kell!
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#599
elméletek:
A Kant-Laplace-féle elmélet szerint a Naprendszer kialakulása az alaktalan õsködbõl a következõképen ment végbe. Az õsköd sûrûsödésével kiterjedt gáztömegbõl álló Nap alakult ki. Ez a Nap lehülés és összehúzódás következtében gázgömbbé sûrûsödött. Az egyenlítõje mentén ezután egyre kisebbedõ közös központú gyûrûk váltak le, mint amilyeneket még ma is látunk a Saturnus körül. A gyûrûkben levõ sûrûbb magok körül végbement sûrûsödés folytán a különálló testeknek egész sora keletkezett, egész bolygóraj, mely azután a Nap körül keringett. Létük kezdetén ezek a bolygók gáznemû állapotúak voltak, tehát belõlük is leválhattak gyûrûk, melyek összesûrûsödés folytán maguk is holdakká alakultak. Ezen elmélet szerint tehát a Föld a Nap egy gyûrûjébõl alakult ki, kísérõje, a Hold pedig az akkor még gáznemû Föld egy gyûrûjébõl jött létre. Ily módon nyerte el helyét a Föld-Hold-rendszer a Naprendszer keretén belül, anélkül, hogy a Naprendszeren kívüli erõk ebben közrejátszottak volna.
Nagy vonásokban ez a monisták elmélete. Ezzel ellentétben a dualisták a Naprendszeren kivüli alakító erõt tételeznek fel.Foglalkozzunk ezek között CHAMBERLIN korszerû elméletével, mely a csillagászok szerint "kiváló kiinduló pontot" jelent. CHAMBERLIN szerint Napunkhoz valamikor egy csillag olyan közel haladt, hogy a Nap egyensúlyi és nyugalmi viszonyait rendkívül nagy mértékben megzavarta. Ennek a veszélyes találkozásnak és közelségnek következtében a Napról gázrészek váltak le, melyek azután rendkívül gyorsan lehültek. A gáztömegek pirinyó bolygócskákként viselkedõ nagyon parányi szilárd testecskékké sûrûsödtek, melyeket tudományos néven planetezimáloknak nevezünk. Az ily módon kialakult spirális ködben itt-ott sûrûbb részek létesültek, melyek mind több és több planetezimált vonzottak magukhoz, mígnem azután bolygókká alakultak, mint a minõ a Föld is. A Kant-Laplace-féle elmélettel szemben itt van az egyik fõkülönbség. CHAMBERLIN szerint ugyanis a Földnek már születése pillanatában is volt szilárd magva, mely késõbb a planetezimálok folytonos hozzátapadásával egyre nagyobbodott. CHAMBERLIN egyébként a holdak keletkezését is megmagyarázza. Szerinte ezek olyan kisebb terjedelmû égitestek, melyek a nagyobb bolygók vonzáskörébe jutva, abból többé nem tudnak szabadulni.
A Kant-Laplace-féle elmélet szerint a Naprendszer kialakulása az alaktalan õsködbõl a következõképen ment végbe. Az õsköd sûrûsödésével kiterjedt gáztömegbõl álló Nap alakult ki. Ez a Nap lehülés és összehúzódás következtében gázgömbbé sûrûsödött. Az egyenlítõje mentén ezután egyre kisebbedõ közös központú gyûrûk váltak le, mint amilyeneket még ma is látunk a Saturnus körül. A gyûrûkben levõ sûrûbb magok körül végbement sûrûsödés folytán a különálló testeknek egész sora keletkezett, egész bolygóraj, mely azután a Nap körül keringett. Létük kezdetén ezek a bolygók gáznemû állapotúak voltak, tehát belõlük is leválhattak gyûrûk, melyek összesûrûsödés folytán maguk is holdakká alakultak. Ezen elmélet szerint tehát a Föld a Nap egy gyûrûjébõl alakult ki, kísérõje, a Hold pedig az akkor még gáznemû Föld egy gyûrûjébõl jött létre. Ily módon nyerte el helyét a Föld-Hold-rendszer a Naprendszer keretén belül, anélkül, hogy a Naprendszeren kívüli erõk ebben közrejátszottak volna.
Nagy vonásokban ez a monisták elmélete. Ezzel ellentétben a dualisták a Naprendszeren kivüli alakító erõt tételeznek fel.Foglalkozzunk ezek között CHAMBERLIN korszerû elméletével, mely a csillagászok szerint "kiváló kiinduló pontot" jelent. CHAMBERLIN szerint Napunkhoz valamikor egy csillag olyan közel haladt, hogy a Nap egyensúlyi és nyugalmi viszonyait rendkívül nagy mértékben megzavarta. Ennek a veszélyes találkozásnak és közelségnek következtében a Napról gázrészek váltak le, melyek azután rendkívül gyorsan lehültek. A gáztömegek pirinyó bolygócskákként viselkedõ nagyon parányi szilárd testecskékké sûrûsödtek, melyeket tudományos néven planetezimáloknak nevezünk. Az ily módon kialakult spirális ködben itt-ott sûrûbb részek létesültek, melyek mind több és több planetezimált vonzottak magukhoz, mígnem azután bolygókká alakultak, mint a minõ a Föld is. A Kant-Laplace-féle elmélettel szemben itt van az egyik fõkülönbség. CHAMBERLIN szerint ugyanis a Földnek már születése pillanatában is volt szilárd magva, mely késõbb a planetezimálok folytonos hozzátapadásával egyre nagyobbodott. CHAMBERLIN egyébként a holdak keletkezését is megmagyarázza. Szerinte ezek olyan kisebb terjedelmû égitestek, melyek a nagyobb bolygók vonzáskörébe jutva, abból többé nem tudnak szabadulni.
Walk the Talk.
#598
(Az elõzõk CEFU-nak szóltak. ) Ez meg Patiangnak, köszönöm rengeteg érdekes linket küldesz. Ezek sokban segítenek.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#597
Egyébként rajta vagyok a Startlap Hawking lapon is, valaki felrakott egy régi index hozzászólásom. Nem mindenki tart nevetségesnek.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#596
Megtisztel a hozzászólásod, és hogy ide látogatsz.
Ezeket a dolgokat nem kihagytam, csak nem keverem nagyon bele, hiszen az alapokról beszélek.
A Nap árapály potenciálja fele, mint a Holddé a Földre, és az általa átadott energia pedig elenyészõ, ha a Nap -Föld viszonylatban vizsgálom (vagyis a Nap árapályát a Földre.)
Fordított, Föld-Nap viszonylatban viszont nagyon jelentõs az árapály teljesítmény, arra mondom, hogy a Föld 1 m/s sebességgel távolodik. Ezeket számítom.
Ha meglátogatod a honlapom, ott láthatod, hogy az árapályt még két kitérõen, egyenesen haladó tömeg tekintetében is értelmezem, sõt ki is számítottam, diff egyenlettel. Ezt a világûr "viszkozitásának" tekintem.
Mint kalorikus gépész mérnök, van fogalmam a molekula ütközések hatásáról. És van még ezerféle ok.
De általánosan meghatározónak mégis az árapályt tartom.
Annak teljesítmény képletét vezettem le, programot csináltam, és rengeteg ismeretre tettem szert, amelyek újak, és amire alíg kiváncsiak.
Ezeket a dolgokat nem kihagytam, csak nem keverem nagyon bele, hiszen az alapokról beszélek.
A Nap árapály potenciálja fele, mint a Holddé a Földre, és az általa átadott energia pedig elenyészõ, ha a Nap -Föld viszonylatban vizsgálom (vagyis a Nap árapályát a Földre.)
Fordított, Föld-Nap viszonylatban viszont nagyon jelentõs az árapály teljesítmény, arra mondom, hogy a Föld 1 m/s sebességgel távolodik. Ezeket számítom.
Ha meglátogatod a honlapom, ott láthatod, hogy az árapályt még két kitérõen, egyenesen haladó tömeg tekintetében is értelmezem, sõt ki is számítottam, diff egyenlettel. Ezt a világûr "viszkozitásának" tekintem.
Mint kalorikus gépész mérnök, van fogalmam a molekula ütközések hatásáról. És van még ezerféle ok.
De általánosan meghatározónak mégis az árapályt tartom.
Annak teljesítmény képletét vezettem le, programot csináltam, és rengeteg ismeretre tettem szert, amelyek újak, és amire alíg kiváncsiak.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#594
Én egy dinamikus világot szemlélek, ahol mindennek volt kezdõ forgási sebessége, pályája, stb, és ami különféle okok, fõképp az árapály miatt lassan változott. Nem pedig egy statikus, mozdulatlant.
Lehet, hogy ezt lehetne "ár-nyaltabban" is kifejezni, de én nem olyan vagyok, hogy nyaljak azoknak, akik errõl mit se szólnak, pedig az õ dolguk lenne.
(senki sem állithatja, hogy nem árnyalom udvariasan a mondanivalóm).
Lehet, hogy ezt lehetne "ár-nyaltabban" is kifejezni, de én nem olyan vagyok, hogy nyaljak azoknak, akik errõl mit se szólnak, pedig az õ dolguk lenne.
(senki sem állithatja, hogy nem árnyalom udvariasan a mondanivalóm).
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#593
Egy pár dolgot kihagytál. Például hogy nem csak a keringõ mûhold és a Föld számít, hanem a Nap, a Hold és más égitestek gravtációs ereje is. Ezért lesz például a "mûholdtemetõ" pályákon keringõ mûködésképtelen mûholdak pályája egyre laposabb.
Továbbá ha nagy léptékekben gondolkodsz, akkor jönnek még a mikrometeoritok által átadott mozgási energiák, és a légkör általi légellenállás lassítása is. Ha évtizedekben, évszázadokban gondolkodsz, akkor egy 20'000 km átlagos keringési pályán elhelyezett mûhold is veszteni fog a roppant ritka (de jelenlévõ) légköri molekulák miatt sebességet.
Továbbá ha nagy léptékekben gondolkodsz, akkor jönnek még a mikrometeoritok által átadott mozgási energiák, és a légkör általi légellenállás lassítása is. Ha évtizedekben, évszázadokban gondolkodsz, akkor egy 20'000 km átlagos keringési pályán elhelyezett mûhold is veszteni fog a roppant ritka (de jelenlévõ) légköri molekulák miatt sebességet.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#592
Ellenkezõleg, mindenkinek örülök, aki kérdez. Híszen telve vagyok mondanivalóval, amirõl úgy gondolom, másoknak is érdekes.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#591
Lényegében olyan, mint amit centrifugális gyorsulásnak nevezünk, de az más, mint az USP.
Egy érdekes kérdés, hogy mi történik egy köszörûkõ darabjaival, ha azt nagyon megpörgetem, és széttörik.
Ezen darabok mindegyike egészként még azonos forgási periódussal forgott, mint keringett. Ami azt jelenti, hogy kötött forgásuk volt a saját tengelyük körül! Tehát ha egy tízcentis köszörûkõben bárhol volt egy egycentis köralakú töredék, akkor annak a tengely körüli forgása pontosan egyezett a köszörûkõ forgási periódusával.
Ha most ez a köszörû eltörik, ez a darabka is elröpül.
Kérdésem: fog e továbbra is forogni, és ha igen, milyen periódussal?
Ugyanis bármely keletkezési elméletnél ez alapkérdés.
Fõképpen a bolygókiszakadásnál.
Mert nem mindegy, hogy honnan indult.
Ha a nap középpontjából, ott csak saját forgási impulzusát vihette magával.
Ha viszont kintebbrõl, akkor a forgási impulzusa elenyészett a keringési mellett, amit szintén magával vitt!
Ha a Naprendszer összes impulzusa valaha csak a Napé volt, akkor az 2-3 órás sebességgel forgott!
Ha a feltételezésem szerint a közepébõl szakadt ki az Anonymus -1 gázbolygó, akkor annak a forgásperiódusa ugyanaz maradt is! Azonban menetközben, még a Napban a kintebb keringõ gáztömegek további forgatóimpulzust is adtak neki! Amikor meg kilépett, gyorsan hûlni kezdett, hát a forgása még tovább gyorsult!
Ha a többi gázbolygó is így indult, akkor a kezdõ forgási sebességük nekik is 1-2 óra lehetett!
Ami nem valószínûtlen, hiszen még ma is gyorsan forognak! (9-15 óra)
És amikor hûlni kedtek, még tovább felgyorsúltak! És emiatt vált le azután egyikük a légörében már kikondenzálódott földrendszer anyaga, és vágódott ki belõle!
A Föld forgási sebessége a további lehûlés révén (szedimentálódás, tömörödés, tágulás stb) még tovább nõt, és elérte a kritikusat- olyan 1,3 órás sebességet, amelynél a centrifugális gyorsulás már túlnõtte a gravitációt.
Ekkor ugyanúgy, mint a gázbolygóról a Föld, lefûzödtek még olvadékként a Földrõl a Hold, a Marsról a Phobos'Deimos, a Plutóról a Charon, és így tovább.
Világunk a forróból keletkezett, és nem a hidegbõl.
Akkor is, ha legelõször, valahol, valamikor talán hideg volt.
De nem a Naprendszer esetén.
Egy érdekes kérdés, hogy mi történik egy köszörûkõ darabjaival, ha azt nagyon megpörgetem, és széttörik.
Ezen darabok mindegyike egészként még azonos forgási periódussal forgott, mint keringett. Ami azt jelenti, hogy kötött forgásuk volt a saját tengelyük körül! Tehát ha egy tízcentis köszörûkõben bárhol volt egy egycentis köralakú töredék, akkor annak a tengely körüli forgása pontosan egyezett a köszörûkõ forgási periódusával.
Ha most ez a köszörû eltörik, ez a darabka is elröpül.
Kérdésem: fog e továbbra is forogni, és ha igen, milyen periódussal?
Ugyanis bármely keletkezési elméletnél ez alapkérdés.
Fõképpen a bolygókiszakadásnál.
Mert nem mindegy, hogy honnan indult.
Ha a nap középpontjából, ott csak saját forgási impulzusát vihette magával.
Ha viszont kintebbrõl, akkor a forgási impulzusa elenyészett a keringési mellett, amit szintén magával vitt!
Ha a Naprendszer összes impulzusa valaha csak a Napé volt, akkor az 2-3 órás sebességgel forgott!
Ha a feltételezésem szerint a közepébõl szakadt ki az Anonymus -1 gázbolygó, akkor annak a forgásperiódusa ugyanaz maradt is! Azonban menetközben, még a Napban a kintebb keringõ gáztömegek további forgatóimpulzust is adtak neki! Amikor meg kilépett, gyorsan hûlni kezdett, hát a forgása még tovább gyorsult!
Ha a többi gázbolygó is így indult, akkor a kezdõ forgási sebességük nekik is 1-2 óra lehetett!
Ami nem valószínûtlen, hiszen még ma is gyorsan forognak! (9-15 óra)
És amikor hûlni kedtek, még tovább felgyorsúltak! És emiatt vált le azután egyikük a légörében már kikondenzálódott földrendszer anyaga, és vágódott ki belõle!
A Föld forgási sebessége a további lehûlés révén (szedimentálódás, tömörödés, tágulás stb) még tovább nõt, és elérte a kritikusat- olyan 1,3 órás sebességet, amelynél a centrifugális gyorsulás már túlnõtte a gravitációt.
Ekkor ugyanúgy, mint a gázbolygóról a Föld, lefûzödtek még olvadékként a Földrõl a Hold, a Marsról a Phobos'Deimos, a Plutóról a Charon, és így tovább.
Világunk a forróból keletkezett, és nem a hidegbõl.
Akkor is, ha legelõször, valahol, valamikor talán hideg volt.
De nem a Naprendszer esetén.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#590
Ne haragudj, ha fárasztalak.
Walk the Talk.
#589
Hú Patiang
Fáradt vagyok... Az 573 as hozzászólásomban a kötött forgást kevertem a szinkronpályába. Azt ki kell törölnöm.
Helyesen így szól:
"Patiang
USP=Univerzális Stacioner pálya=szinkron pálya.
Ezt a nevet adtam neki, hogy ne vádolhassanak, amivel mindig, hogy más rendeltetéssel nevezek el valamit.
Egy forgó központi bolygó azon egyenlítõi körpályája, ahol a távoli bolygó (keringési ideje a központi bolygó forgási sebességével azonos.)"
Ezt a részt javítottam, de a többi jó
"Nálam az a rendeltetése, hogy kritérium értékü. Mert ha valami távolabb kering, az az égimechanika alapján lassúbb, és emiatt a központi forgó égitest gyorsítja õt, pontosabban távolítja, míg az önmaga forgása lassul.
Ha meg közelebb van, akkor viszont gyorsabban kering, mint a központi forog, így annak forgását gyorsítja, önmaga meg zuhan.
Mindez azonban lassú folyamat. Ám az egész világmindenség így mûködik."
Fáradt vagyok... Az 573 as hozzászólásomban a kötött forgást kevertem a szinkronpályába. Azt ki kell törölnöm.
Helyesen így szól:
"Patiang
USP=Univerzális Stacioner pálya=szinkron pálya.
Ezt a nevet adtam neki, hogy ne vádolhassanak, amivel mindig, hogy más rendeltetéssel nevezek el valamit.
Egy forgó központi bolygó azon egyenlítõi körpályája, ahol a távoli bolygó (keringési ideje a központi bolygó forgási sebességével azonos.)"
Ezt a részt javítottam, de a többi jó
"Nálam az a rendeltetése, hogy kritérium értékü. Mert ha valami távolabb kering, az az égimechanika alapján lassúbb, és emiatt a központi forgó égitest gyorsítja õt, pontosabban távolítja, míg az önmaga forgása lassul.
Ha meg közelebb van, akkor viszont gyorsabban kering, mint a központi forog, így annak forgását gyorsítja, önmaga meg zuhan.
Mindez azonban lassú folyamat. Ám az egész világmindenség így mûködik."
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#588
Tehát, ha analógiát akarok keresni, akkor a Föld is hasonlóképpen mûködik (önmaga tömegében, mivel mondjuk "szilárd")? Ezért nagyobb az átmérõje az egyenlítõnél? No nem bunkózni!!!
Walk the Talk.
#587
Tûkön ülnek? Ez gyanus nagyon, hogy a fakírokkal van kapcsolatuk! Te is tudsz ilyet? Irigyellek nagyon.
Egy tû is elég?
Én csak rajzszögbe léptem bele egy osztálykiránduláson!
Azóta a lapos oldalát se vállalom.
Egy tû is elég?
Én csak rajzszögbe léptem bele egy osztálykiránduláson!
Azóta a lapos oldalát se vállalom.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#586
A mûholdok légüres térbeni zuhanási sebességébõl ellenõrizhetném a Föld F árapály csatolási tényezõjét, amit a Hold távolodásából számítottam. Hol van ilyen adat? Ki ismer? A légkör határán kivüli kellene!
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#585
Ha értetted volna, akor a lényegrõl beszélnél.
De jó a humor, kedvelem...
Szerintem azért neked van elképzelésed arról, hogy mit jelent, ha azt mondom, hogy sokat dolgoztam rajta. Akkor is, ha eredménytelennek tartod.
De jó a humor, kedvelem...
Szerintem azért neked van elképzelésed arról, hogy mit jelent, ha azt mondom, hogy sokat dolgoztam rajta. Akkor is, ha eredménytelennek tartod.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#584
Nézd:
Ha a keringõ égitest a gyorsabb, akkor a gravitáció általa a Föld forgását gyorsítja. Ettõl a keringõ energiát veszít, és idõk során egyre alacsonyabb pályára tér, majd lezuhan.
42000 km földi USP = szinkronpálya alatt a mûholdak is lassan ereszkednek.
Ha a keringõ égitest a lassabb, akkor a gravitáció a Föld forgását lassítja. Ettõl az energiát veszít, és idõk során egyre lassaban forog, míg a mûhold, vagy hold távolodik.
Azt pedig, hogy mi kering lassabban, vagy gyorsabban, mint ahogyan pld. a Föld forog, az USP pályája dönti el.
Amely egy univerzális, bármely tömeg forgására érvényes kritérium. Ezért van a betüszóban az "U".
Így egyuttal a zuhanás, és távolodás között is dönt.
Számold ki, ha a Hold most 40 mm/évet távolodik, hol járt 4,5 mrd éve?
Számold ki, ha a Föld most ~1 m/év sebességgel a Naptól távolodik, hol járt ugyanakkor?
És ehhez az, hogy legkezdetben többször gyorsabban távolodtak, mert közelebb is voltak, és a Nap is gyorsabban forgott.
Olyan egyszerû, és világos.
Az, hogy azon belül belezuhan a Napba, mi sem bizonyítja, hogy 25 Mkm alatt semmi nem kering a Nap körül. Csak amit néha kivet magából.
Meg az, hogy a csillagászok panaszkodnak, hogy a fekete lyukak nem falánkak, nem esznek.
Hát persze, ami az USP-n belül volt, már rég felfalták, ami meg kívül, hát azt eltávolították.
Ennyit ér az elméleti csillagászat. (Az észlelõ az persze halad)
A Saggitárius "A" fekete lyuk ~5M naptömegnyi, 11 perc alatt fordul, állitólag. Annak az USP-je nagyon közel van- kb mint a Napé! Így azon kivül, ha ugyanazon szabályok érvényesek rá- az ekliptika síkján mindent taszít! Tengelyirányban viszont az USP végtelen, ott mindent vonz!
A galaxisok ezért is laposak. Észlelték viszont, hogy a galaxis középsõ kidomborodásánál a középfelé visszaáramlás van! Vagyis amit az árapály kilök, az szélrõl visszaúszik. Olyan, mint egy gépezet, mint egy hidraulikai forrás, amely ekliptikán kilök, a pólusán meg nyelõ.
Ha a keringõ égitest a gyorsabb, akkor a gravitáció általa a Föld forgását gyorsítja. Ettõl a keringõ energiát veszít, és idõk során egyre alacsonyabb pályára tér, majd lezuhan.
42000 km földi USP = szinkronpálya alatt a mûholdak is lassan ereszkednek.
Ha a keringõ égitest a lassabb, akkor a gravitáció a Föld forgását lassítja. Ettõl az energiát veszít, és idõk során egyre lassaban forog, míg a mûhold, vagy hold távolodik.
Azt pedig, hogy mi kering lassabban, vagy gyorsabban, mint ahogyan pld. a Föld forog, az USP pályája dönti el.
Amely egy univerzális, bármely tömeg forgására érvényes kritérium. Ezért van a betüszóban az "U".
Így egyuttal a zuhanás, és távolodás között is dönt.
Számold ki, ha a Hold most 40 mm/évet távolodik, hol járt 4,5 mrd éve?
Számold ki, ha a Föld most ~1 m/év sebességgel a Naptól távolodik, hol járt ugyanakkor?
És ehhez az, hogy legkezdetben többször gyorsabban távolodtak, mert közelebb is voltak, és a Nap is gyorsabban forgott.
Olyan egyszerû, és világos.
Az, hogy azon belül belezuhan a Napba, mi sem bizonyítja, hogy 25 Mkm alatt semmi nem kering a Nap körül. Csak amit néha kivet magából.
Meg az, hogy a csillagászok panaszkodnak, hogy a fekete lyukak nem falánkak, nem esznek.
Hát persze, ami az USP-n belül volt, már rég felfalták, ami meg kívül, hát azt eltávolították.
Ennyit ér az elméleti csillagászat. (Az észlelõ az persze halad)
A Saggitárius "A" fekete lyuk ~5M naptömegnyi, 11 perc alatt fordul, állitólag. Annak az USP-je nagyon közel van- kb mint a Napé! Így azon kivül, ha ugyanazon szabályok érvényesek rá- az ekliptika síkján mindent taszít! Tengelyirányban viszont az USP végtelen, ott mindent vonz!
A galaxisok ezért is laposak. Észlelték viszont, hogy a galaxis középsõ kidomborodásánál a középfelé visszaáramlás van! Vagyis amit az árapály kilök, az szélrõl visszaúszik. Olyan, mint egy gépezet, mint egy hidraulikai forrás, amely ekliptikán kilök, a pólusán meg nyelõ.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#583
Oké, köszi, h leírtad!
Így meg tudom írni részletesen a mai jelentést. Már tûkön ülnek - várják a legújabb fejleményeket, h hogy haladnak a dolgok itt a Földön. De azzal persze még nincs kész, h leírom magyarul, azt le is kell fordítani arra a nehéz nyelvre, utána berakni a transzporterbe, és mindezt éjfél elõtt.
Így meg tudom írni részletesen a mai jelentést. Már tûkön ülnek - várják a legújabb fejleményeket, h hogy haladnak a dolgok itt a Földön. De azzal persze még nincs kész, h leírom magyarul, azt le is kell fordítani arra a nehéz nyelvre, utána berakni a transzporterbe, és mindezt éjfél elõtt.
#582
Szóval ezek szerint, ha egy test túl van az USP-én akkor távolodik, ha meg belül, akkor "belezuhan" a Napba (egyszercsak)?
Walk the Talk.