Fizika és csillagászat
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#281
Ja persze azt sejtem, hogy a tudati töltés alatt ti mást értetek, de a végeredmény =
Walk the Talk.
#280
Én mint csak kérdezõ: olyanon vitatkoztok, hogy a tudati töltés az a semmi?
Felteszem, hogy a gondolatok ugyanúgy energiát vonnak el környezetükbõl, mint bármely más "tettek". Talán csak kevésbé mérhetõek.
Felteszem, hogy a gondolatok ugyanúgy energiát vonnak el környezetükbõl, mint bármely más "tettek". Talán csak kevésbé mérhetõek.
Walk the Talk.
#279
Jól van, ebben megállapodunk, akkor is, ha rettenetes hülyeségeket katyvasztasz. De az a jó, hogy ezt elég sokan olvassák, és látják, s így egy idõ múlva talán gondolkodni is fogsz.
Kisérletileg én sem a te tudatodat, sem a magam tudatát nem látom, mégis vannak, sõt különbözõek, ahogy a tudathordozó hsz.-bõl kiderül.
A technika nagyarányú fejlõdése egyébként annak a filozófiai "háborúnak" az eredménye, amely két festõ-filozófus, Leonardo és Michelangelo között 1503-1505-ben játszódott le.
Annak gyümölcseit, és ha úgy tetszik, a kárát is élvezzük most. Legalább is szerintem.
Olvass bele a honlapom mûvészettörténelmi részébe is, megtisztelnél vele.
Kisérletileg én sem a te tudatodat, sem a magam tudatát nem látom, mégis vannak, sõt különbözõek, ahogy a tudathordozó hsz.-bõl kiderül.
A technika nagyarányú fejlõdése egyébként annak a filozófiai "háborúnak" az eredménye, amely két festõ-filozófus, Leonardo és Michelangelo között 1503-1505-ben játszódott le.
Annak gyümölcseit, és ha úgy tetszik, a kárát is élvezzük most. Legalább is szerintem.
Olvass bele a honlapom mûvészettörténelmi részébe is, megtisztelnél vele.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#278
Én nem ismerem be, h a gondolataim önmagukban változtatnának bármit is a környezetemben, ahhoz cselekednem is kell és akkor sem csak az változik, amit szeretnék, h változzon. Én már csak ilyen hazudós vagyok ^.^
Igazából csak az tûnik ki, h te vmiért (hogy ez miért jó, az még mindig nem derült ki) bevezetsz egy elvont, kísérletileg megismerhetetlen töltés fogalmat és azt mondod, h amit tapasztalhatunk, az ennek a vminek a hordozója. Majd sérelmezed, h nem ezt vizsgálja a fizika. Holott a fizikának az empirikus megalapozása alapból kizárja, h megismerhetetlen, háttérben levõ dologgal (ideával) foglalkozzon. Az ilyen ideákkal való magyarázat még Platón idejébõl származik és a természetfilozófia része, csak ismételni tudom magam: te inkább természetfilozófiáról beszélsz (ezt az is bizonyítja, h nekiállsz a fizikában alapvetõ dolgokat átfogalmazni és új szavakat bevezetni), mint a fizikáról. Megj.: Nem véletlen, h a technika nagy iramú fejlõdése csak a fizika megalapozása után indult be és nem platónék idejében.
Majd szólj, ha be tudod mutatni, h a te természetfilozófiád vmit pontosabban ír le a jelenleginél. Addig is további jó idõpazarlást és önismételgetést!
Igazából csak az tûnik ki, h te vmiért (hogy ez miért jó, az még mindig nem derült ki) bevezetsz egy elvont, kísérletileg megismerhetetlen töltés fogalmat és azt mondod, h amit tapasztalhatunk, az ennek a vminek a hordozója. Majd sérelmezed, h nem ezt vizsgálja a fizika. Holott a fizikának az empirikus megalapozása alapból kizárja, h megismerhetetlen, háttérben levõ dologgal (ideával) foglalkozzon. Az ilyen ideákkal való magyarázat még Platón idejébõl származik és a természetfilozófia része, csak ismételni tudom magam: te inkább természetfilozófiáról beszélsz (ezt az is bizonyítja, h nekiállsz a fizikában alapvetõ dolgokat átfogalmazni és új szavakat bevezetni), mint a fizikáról. Megj.: Nem véletlen, h a technika nagy iramú fejlõdése csak a fizika megalapozása után indult be és nem platónék idejében.
Majd szólj, ha be tudod mutatni, h a te természetfilozófiád vmit pontosabban ír le a jelenleginél. Addig is további jó idõpazarlást és önismételgetést!
#277
Az agy az érdekes anyag. Anyagból van, az univerzum része és mégis belefér az egész univerzum.
aki kételkedik, az gondolkodik
#276
"karos mérlegen"?
Meglehet, csak azt nem tudod megmondani, hogy pontosan hány darabnak mérted meg a súlyát? 😮)
Meglehet, csak azt nem tudod megmondani, hogy pontosan hány darabnak mérted meg a súlyát? 😮)
aki kételkedik, az gondolkodik
#275
Én a protonok és elektronok tömmegét karos mérlegen szoktam mérni.
A gondolataim súlyát meg nem tudnám, akkor is, ha tele van velük a fejem, meg akkor is, ha olyan üres, mint épp most.
Csak van némi különbség köztük...
A gondolataim súlyát meg nem tudnám, akkor is, ha tele van velük a fejem, meg akkor is, ha olyan üres, mint épp most.
Csak van némi különbség köztük...
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#274
Hiteles források hiányában csak interpolálni tudom:
8 éves koromig átlag 6 cm-t nõhettem, vagyis 5 évesen lehettem 90 cm.
Arányos növekedést feltételezve (ami nem igaz...) a felületem négyzetesen, a súlyom meg köbösen változott.
Vagyis akkor ~12,5 kg lettem volna? Pfú, olyan sovány? Az lehetetlen, hiszen én voltam! Izé- hány kg egy átlagos, 90 cm magas gyerek?
8 éves koromig átlag 6 cm-t nõhettem, vagyis 5 évesen lehettem 90 cm.
Arányos növekedést feltételezve (ami nem igaz...) a felületem négyzetesen, a súlyom meg köbösen változott.
Vagyis akkor ~12,5 kg lettem volna? Pfú, olyan sovány? Az lehetetlen, hiszen én voltam! Izé- hány kg egy átlagos, 90 cm magas gyerek?
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#273
Nézd polarka: én eltudok képzelni tudati, és valós fizikai dolgokat, és hogy azok különbözõk.
Most is tervezek, a gondolatokat, amik tudati tényezõk, vetem az autocadre, ami viszont fizikai.
A tudatom lestrapált tudathotdozója vagyok én, és most épp azt hintem, hogy egy szélesvásznú, öblös WC csésze készüljön végre valahol, amelyen egyszerre többen is ülhetnek.
Újítás ez, tudati dolog, ami szabadalmaztatható.
És készülök feltalálni pénzt is, mert már nagyon kell...
Mások meg el se tudják képzelni ugyanazt.
Ez a baj a töltés fizikával is.
Aminek a hiánya leszûkíti a világunkat, a gondolkozásunkat.
De talán jobb is így. Úgyhogy nem is nagyon erõszakolom.
Azonban a gravitáció elmélet megérett már arra, hogy újragondolják.
Most is tervezek, a gondolatokat, amik tudati tényezõk, vetem az autocadre, ami viszont fizikai.
A tudatom lestrapált tudathotdozója vagyok én, és most épp azt hintem, hogy egy szélesvásznú, öblös WC csésze készüljön végre valahol, amelyen egyszerre többen is ülhetnek.
Újítás ez, tudati dolog, ami szabadalmaztatható.
És készülök feltalálni pénzt is, mert már nagyon kell...
Mások meg el se tudják képzelni ugyanazt.
Ez a baj a töltés fizikával is.
Aminek a hiánya leszûkíti a világunkat, a gondolkozásunkat.
De talán jobb is így. Úgyhogy nem is nagyon erõszakolom.
Azonban a gravitáció elmélet megérett már arra, hogy újragondolják.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#272
Hát nem tudom, amikor 90cm magas voltál...
aki kételkedik, az gondolkodik
#271
Hosszában, vagy széltében? És nyugalmi, vagy izgatott állapotban?
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#270
A látás felvetése is értelmetlen. Hogyan látnál vmit, ami a fényt pont egy bizonyos frekvencián bocsátja ki, ami általában nem a látható tartományba van? És amit megfigyelnél nem viselkedik úgy, mint egy golyó az asztalon. Más anyagról van szó, amit nem lehet vkinek a kezébe adni, mondván: "Nesze, így néz ki." Csak a kísérletekkel mutathatók ki a tulajdonságai.
#269
"A protonnak, és az elektronnak van tömege (súlya, mérete)."
Hogy mérték meg a méretét?
Bizonyos erõterek kölcsönhatása útján, tehát nem "érintés" történt.
A "tömege" szintén bizonyos gyorsítással szembeni ellenállás, ahol a gyorsítás szintén valami erõtéren keresztül történik.
Tehát azért mert gyorsítással szemben ellenállása van, a kölcsönhatásokra egy bizonyos térrészben erõsebben reagál, nem jelenti, hogy bárki látott volna egy elektront, vagy protont.
Amit látunk, az elektronok energia változásából keletkezõ elektromágneses rezgés.
Olyasmi mit a mozdonynak a hangja, de a mozdonyhang nem egyenlõ a mozdonnyal.
Hogy mérték meg a méretét?
Bizonyos erõterek kölcsönhatása útján, tehát nem "érintés" történt.
A "tömege" szintén bizonyos gyorsítással szembeni ellenállás, ahol a gyorsítás szintén valami erõtéren keresztül történik.
Tehát azért mert gyorsítással szemben ellenállása van, a kölcsönhatásokra egy bizonyos térrészben erõsebben reagál, nem jelenti, hogy bárki látott volna egy elektront, vagy protont.
Amit látunk, az elektronok energia változásából keletkezõ elektromágneses rezgés.
Olyasmi mit a mozdonynak a hangja, de a mozdonyhang nem egyenlõ a mozdonnyal.
aki kételkedik, az gondolkodik
#268
90kg, vagy 90cm? 😮)
aki kételkedik, az gondolkodik
#267
A protonnak, és az elektronnak van tömege (súlya, mérete).
A te elõzõ gondolataidnak mekkora a mérete, és a súlya?
A te elõzõ gondolataidnak mekkora a mérete, és a súlya?
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#266
Az hogy én 100 kg, és 183 vagyok, nem változtatna a gondolataimon, amikor csak 90 voltam. Ugyanez jutott az eszembe.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#265
A Fermat sejtés topikom csúfosat bukott, pedig roppant érdekes, és tanulságos annak "humán" háttere is!
Hogy szerintem Fermat nem tett pontot a kézirata végén, így jelezve, hogy a megoldás "végtelen", vagyis hogy végtelen, nem szakaszos, tehát "irracionális EGÉSZ szám!"
Ezt a helyesírási hibát azonban már akkor is egyetlen szerkesztõ, vagy szedõ nem viselhette el: és egy furcsa, inkább vesszõnek tûnõ írásjelet végül is kitett (a fia adta nyomdába).
Így Papp Jancsi vicclett belõle- 350 évig nem értetették, (az eredeti eltünt) végül megoldottak valami mást, azt is félig rosszul.
Azt a felét (lényegében egy segédtételt), ami jó, A. Wiles csinálta, õ joggal meg is dicsõült.
A másik felérõl, ami rossz, meg egy szó sem esik.
Hogy szerintem Fermat nem tett pontot a kézirata végén, így jelezve, hogy a megoldás "végtelen", vagyis hogy végtelen, nem szakaszos, tehát "irracionális EGÉSZ szám!"
Ezt a helyesírási hibát azonban már akkor is egyetlen szerkesztõ, vagy szedõ nem viselhette el: és egy furcsa, inkább vesszõnek tûnõ írásjelet végül is kitett (a fia adta nyomdába).
Így Papp Jancsi vicclett belõle- 350 évig nem értetették, (az eredeti eltünt) végül megoldottak valami mást, azt is félig rosszul.
Azt a felét (lényegében egy segédtételt), ami jó, A. Wiles csinálta, õ joggal meg is dicsõült.
A másik felérõl, ami rossz, meg egy szó sem esik.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#264
"Senki, soha nem látott még töltést. Csak azt, amit az "betölt", vagyis a töltéshordozót."
Inkább fordítva igaz, senki nem látott elektront, vagy protont, csak a töltés változását észlelték.
Inkább fordítva igaz, senki nem látott elektront, vagy protont, csak a töltés változását észlelték.
aki kételkedik, az gondolkodik
#263
Kedves tõled Koppixer, hogy elolvastad.
Ez egyébként elsõként nem az én találmányom, már a 10 századtól vizsgálták a hatványösszegeket, és van olyan elmélet "Newton- Girard".
Szokásom szerint lényegében csak újrafelfedeztem azt, azonban más úton, és másképpen folytattam is.
Kezdetben próbáltam gyakorlati alkalmazást találni, például több ismeretlenes sorok összegét talán gyorsabb meghatározni így...
Végül is elméleti alkalmazást találtam rá: a Fermat sejtés megoldását. Az "igazi Fermat sejtését" (IV. kötet), és nem azt a lényegében tõle teljesen függetlent, amit állitólag megoldottak, szerintem meg még azt sem.
(Megjegyezhetõ, hogy Fermat leginkább angol matematikusokat bosszantott a talányaival- most azután többszáz év múlva visszavághattak! (Valóban?)
Ez egyébként elsõként nem az én találmányom, már a 10 századtól vizsgálták a hatványösszegeket, és van olyan elmélet "Newton- Girard".
Szokásom szerint lényegében csak újrafelfedeztem azt, azonban más úton, és másképpen folytattam is.
Kezdetben próbáltam gyakorlati alkalmazást találni, például több ismeretlenes sorok összegét talán gyorsabb meghatározni így...
Végül is elméleti alkalmazást találtam rá: a Fermat sejtés megoldását. Az "igazi Fermat sejtését" (IV. kötet), és nem azt a lényegében tõle teljesen függetlent, amit állitólag megoldottak, szerintem meg még azt sem.
(Megjegyezhetõ, hogy Fermat leginkább angol matematikusokat bosszantott a talányaival- most azután többszáz év múlva visszavághattak! (Valóban?)
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#262
Senki, soha nem látott még töltést. Csak azt, amit az "betölt", vagyis a töltéshordozót. Pld. elektront. De van olyan is, amelynek több töltése is van. Sõt.
A környezetet azonban a töltés alakítja, és nem az elektron, proton, oxigén.
A gondolataink ugyanígy nem megfoghatók. Azoknak magunk vagyunmk a töltéshordozói, próbájuk általuk alakítani a környezetünket, mindenki valamilyen szempontból.
Hazudik, aki ezt nem ismeri be.
Én azt látom, hogy a fizika a töltést a töltéshordozójával próbálja azonosítani. Hogy nem létezik még olyan, hogy "Töltés- Fizika". Ami ezeknek a tudati egyedeknek az azonosításával, tulajdonságaival foglalkozna.
Hogy a tömeg töltés olyan, amely létrehozza maga körül a tömegvonzást, és a tömegtaszítást. És hogy minden, amiben ez a töltés jelen van, megismeri a másikat, mert e tekintetben kompatibilis a tudatuk. És nemcsak, hogy megismeri, hanem kölcsönhatásba is lép vele.
Ugyanígy az elektromos töltés is, ami létrehozza az elektromos, és mágneses jelenségcsoportokat. Amelyek közvetlenül nem lépnek a tömegtöltésekkel kapcsolatba.
És hogy a töltések átalakulhatnak. És hogy ki tudja hányféle tudati töltés létezhet még? És hogy ugyanannyi világ? És hogy milyen kapcsolataik lehetnek?
És hogy a tudatos létezésnek megismerhetetlenül sok megismerhetetlen, és megismerhetõ, színes válfaja van?
És hogy a Big -Bang csak egy nagy rakás szürkeség?
A fizika mosta tömeg töltést keresi, valamiféle Higgs bozon képében.
Ha megtalálja, talál egy új tömegtöltés hordozót...
Ezt az én tudati töltésem hülyeségnek tartja,. és próbál alakítani a környezetén.
Mert én is csak egy összetett, butácska, kívül szõrös, azonban belül amúgy kedves, 100 kg-os tudati töltéshordozó vagyok.
A környezetet azonban a töltés alakítja, és nem az elektron, proton, oxigén.
A gondolataink ugyanígy nem megfoghatók. Azoknak magunk vagyunmk a töltéshordozói, próbájuk általuk alakítani a környezetünket, mindenki valamilyen szempontból.
Hazudik, aki ezt nem ismeri be.
Én azt látom, hogy a fizika a töltést a töltéshordozójával próbálja azonosítani. Hogy nem létezik még olyan, hogy "Töltés- Fizika". Ami ezeknek a tudati egyedeknek az azonosításával, tulajdonságaival foglalkozna.
Hogy a tömeg töltés olyan, amely létrehozza maga körül a tömegvonzást, és a tömegtaszítást. És hogy minden, amiben ez a töltés jelen van, megismeri a másikat, mert e tekintetben kompatibilis a tudatuk. És nemcsak, hogy megismeri, hanem kölcsönhatásba is lép vele.
Ugyanígy az elektromos töltés is, ami létrehozza az elektromos, és mágneses jelenségcsoportokat. Amelyek közvetlenül nem lépnek a tömegtöltésekkel kapcsolatba.
És hogy a töltések átalakulhatnak. És hogy ki tudja hányféle tudati töltés létezhet még? És hogy ugyanannyi világ? És hogy milyen kapcsolataik lehetnek?
És hogy a tudatos létezésnek megismerhetetlenül sok megismerhetetlen, és megismerhetõ, színes válfaja van?
És hogy a Big -Bang csak egy nagy rakás szürkeség?
A fizika mosta tömeg töltést keresi, valamiféle Higgs bozon képében.
Ha megtalálja, talál egy új tömegtöltés hordozót...
Ezt az én tudati töltésem hülyeségnek tartja,. és próbál alakítani a környezetén.
Mert én is csak egy összetett, butácska, kívül szõrös, azonban belül amúgy kedves, 100 kg-os tudati töltéshordozó vagyok.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#261
Attól még, mert bemutat egy jelenséget, amit õ máshogyan magyaráz még nem üti ki a fizikát a nyeregbõl. Majd, ha min. minden jelenséget az akkori fizika állásával összemérhetõ pontossággal magyaráz számszerûen, akkor megfontolandó. 1ébként ez az elméleti fizikusok hivatása. Pl. funk.anal vagy tenzorok nélkül nem tudhatja mi a fizika jelenlegi állása (legfeljebb ismeretterjesztõ szinten, ami lófasz se).
1ébként, azért mert Egely azt állítja, h a tud. nem tudja magyarázni, az nem jelenti, h a tud. nem tudja magyarázni.
1ébként, azért mert Egely azt állítja, h a tud. nem tudja magyarázni, az nem jelenti, h a tud. nem tudja magyarázni.
#260
"Édesanyámat meg ne említsd, ha velem óhajtasz társalogni.
Sem ma sem holnap. Mert én minden nap emlékezem rá nélküled is.
Egyáltalán, van amirõl én is viccelek...de valahogyan én se mindenrõl."
Én igazából vele óhajtanék társalogni, az nagyobb szám lenne!
Bocs, ha embertelen vagyok és nem ugyanazt tartom jónak/rossznak, mint te.
"Javasolom, inkább te keress egy anyázó topikot. Mert ezt én nyitottam, és pont a fizikáról, és a csillagászatról. Amirõl én írok is. "
Az anyázó topik unalmas volna és tudom mit várhatok, gyorsan kihalna, ergo próbát sem teszek (ez is 1 1szerû gondolatmenet, nem is értem miért nem futottál rajta végig a hsz.-od elõtt).
Továbbá pont azt bizonyítod, h a fizikáról, ami empirikus, materialista módon van filozófiailag megalapozva te nem akarsz beszélni, csak a régi platóni, arisztotelészi(, keresztény) természetfilozófián alapuló általad módosított változatáról. Közben meg bírálod a jelenlegi fizikát, holott azt sem ismered mélységeiben, legalábbis erre utal, h az "érveléseid"-bõl hiányzik.
Sem ma sem holnap. Mert én minden nap emlékezem rá nélküled is.
Egyáltalán, van amirõl én is viccelek...de valahogyan én se mindenrõl."
Én igazából vele óhajtanék társalogni, az nagyobb szám lenne!
Bocs, ha embertelen vagyok és nem ugyanazt tartom jónak/rossznak, mint te.
"Javasolom, inkább te keress egy anyázó topikot. Mert ezt én nyitottam, és pont a fizikáról, és a csillagászatról. Amirõl én írok is. "
Az anyázó topik unalmas volna és tudom mit várhatok, gyorsan kihalna, ergo próbát sem teszek (ez is 1 1szerû gondolatmenet, nem is értem miért nem futottál rajta végig a hsz.-od elõtt).
Továbbá pont azt bizonyítod, h a fizikáról, ami empirikus, materialista módon van filozófiailag megalapozva te nem akarsz beszélni, csak a régi platóni, arisztotelészi(, keresztény) természetfilozófián alapuló általad módosított változatáról. Közben meg bírálod a jelenlegi fizikát, holott azt sem ismered mélységeiben, legalábbis erre utal, h az "érveléseid"-bõl hiányzik.
#259
Nah már most ez egy állítás, amit alá kell támasztani:
"Nemcsak a tömegpont,de bármi más (a bármibe a nemlétezõk is beletartoznak) is így tesz- mert minden más létezõvel (tehát már nem bármi, hanem létezõ? és mit értesz a létezõk alatt, a "tudat" is az?) kompatibilis (hogyan kompatibilis? szabványos interface van köztük? van nemszabványos is? bocs, de velem az utcán még nem jött szembe semmi, ami azt mondta volna, h az én tudatom nem kompatibilis a tiéddel és azt sem mondtad, h ezt hogyan teszteljem) tudata van!."
"Mondom, a 3-as szám tudata se hagyja magát 2-vel úgy osztani, hogy egész szám maradjon."
Ez megint definíció kérdése (amit érdekes módon mi emberek hozunk meg, nem a szám). Ha tetszik, akkor úgy határozzuk meg az osztás mûveletét, h az egész rész legyen az eredmény (bár ez felbontható az egész rész és a klasszikus értelemben vett osztás mûveletére). Továbbá a 3db-ot azért nem tudod szétosztani két egyednek, mert 3 nem kettõ többszöröse, de ez nem indokolja a tudat fogalom alkalmazását. Hacsak nem mutatod be végre, h annak milyen elõnye van (amire úgy látszik, h az elmúlt 5nap is kevés volt). Hiszen, ha volna tudata, akkor néhanapján bal lábbal is felkelhetne és engedhetné, h 5-öt adjon eredményül, vagy inkább pont e-ot, esetleg szeppukut is elkövethetne.
"Egyszerûen: ilyen minden dolog, ami tudatosan létezik."
Most ezt is magyarázatnak szántad? Kijelented, h ami tudatosan létezik, annak van tudata. Ez legfeljebb a "tudatosan", mint jelzõ értelmezése.
"De nem emberi értelemben, ami már egy összetett, "alkotó" tudat, és ami még sokféle más készséggel, pld. emlékezet, értékelés, tervezés stb. is rendelkezik, és plusz még egy olyan általános döntési kritériummal, hogy mi a jó, és hogy mi a gonosz?"
Ennek az alapvetõ gondolatával már beelõztek pár ezer évvel (Platón/Szókratész, Arisztotelész). Tehát nekünk van 1 alkotó tudatunk (ember ideája/formája), h pontosan mi ez, azt is el tudnád nekem mesélni? Mert ez után mondod, h ez a vmi rendelkezik még készségekkel, amiket felsorolsz (ezekkel nagyrészt az állatok is rendelkeznek). Nem tom, h általános döntési kritériumon azt érted-e, h ez általánosan minden emberre jellemzõ-e. De, h jó-e vagy gonosz-e vmi, ez eléggé vitatható, vkinek kellene egy listát alkotnia arról, h mi melyikhez tartozik, aztán már sorra zárhatnád ki az embereket (mai értelemben) a meghatározás alapján, hiszen egyesek tettei nyilván nem felelnének meg listádnak, vagy ez vmi plasztikus fogalom, ami egyénenként változik (egyéni jó/gonosz)? Szociopatákat már most is kizárhatjuk az emberek körébõl? Továbbá egész kultúrákat is?
"Egy hidrogénatomnak nincs módjában mérlegelnie..."
Tehát akkor, mivel tudata van, akkor észreveszi, h a bigámista oxigén rákacsint, majd úgy dönt, h hozzámegy, de nem mérlegelhet (-> ez nem döntés) és cselekszik.
"Muszáj ezt megbeszéljük, különben sohasem érik be a "Töltés- Fizika"...
"Engemet is megejt, de számomra már nemcsak a "meztelen" szépség, de az értelem is érték. (Az én koromban...)"
Itt látszik, h lassan érõ típus vagy és le vagy maradva azoktól, akik ezekkel már fiatal koruktól kezdve foglalkoznak.
Mivel:
"Ne tételezzünk fel több okot a természeti dolgokban, mint amennyi igaz és elégséges a jelenségek megmagyarázására." Newton
Kérlek mutasd be, mely jelenségben van szerepe a tudatnak és hozol te ki pontosabb eredményt, mint amit a fizika jelenlegi állásával kihozna (azért leeshetett volna már, h mindenki ezt várja tõled, h bemutasd, nem csak filozofálgatsz).
"Nemcsak a tömegpont,de bármi más (a bármibe a nemlétezõk is beletartoznak) is így tesz- mert minden más létezõvel (tehát már nem bármi, hanem létezõ? és mit értesz a létezõk alatt, a "tudat" is az?) kompatibilis (hogyan kompatibilis? szabványos interface van köztük? van nemszabványos is? bocs, de velem az utcán még nem jött szembe semmi, ami azt mondta volna, h az én tudatom nem kompatibilis a tiéddel és azt sem mondtad, h ezt hogyan teszteljem) tudata van!."
"Mondom, a 3-as szám tudata se hagyja magát 2-vel úgy osztani, hogy egész szám maradjon."
Ez megint definíció kérdése (amit érdekes módon mi emberek hozunk meg, nem a szám). Ha tetszik, akkor úgy határozzuk meg az osztás mûveletét, h az egész rész legyen az eredmény (bár ez felbontható az egész rész és a klasszikus értelemben vett osztás mûveletére). Továbbá a 3db-ot azért nem tudod szétosztani két egyednek, mert 3 nem kettõ többszöröse, de ez nem indokolja a tudat fogalom alkalmazását. Hacsak nem mutatod be végre, h annak milyen elõnye van (amire úgy látszik, h az elmúlt 5nap is kevés volt). Hiszen, ha volna tudata, akkor néhanapján bal lábbal is felkelhetne és engedhetné, h 5-öt adjon eredményül, vagy inkább pont e-ot, esetleg szeppukut is elkövethetne.
"Egyszerûen: ilyen minden dolog, ami tudatosan létezik."
Most ezt is magyarázatnak szántad? Kijelented, h ami tudatosan létezik, annak van tudata. Ez legfeljebb a "tudatosan", mint jelzõ értelmezése.
"De nem emberi értelemben, ami már egy összetett, "alkotó" tudat, és ami még sokféle más készséggel, pld. emlékezet, értékelés, tervezés stb. is rendelkezik, és plusz még egy olyan általános döntési kritériummal, hogy mi a jó, és hogy mi a gonosz?"
Ennek az alapvetõ gondolatával már beelõztek pár ezer évvel (Platón/Szókratész, Arisztotelész). Tehát nekünk van 1 alkotó tudatunk (ember ideája/formája), h pontosan mi ez, azt is el tudnád nekem mesélni? Mert ez után mondod, h ez a vmi rendelkezik még készségekkel, amiket felsorolsz (ezekkel nagyrészt az állatok is rendelkeznek). Nem tom, h általános döntési kritériumon azt érted-e, h ez általánosan minden emberre jellemzõ-e. De, h jó-e vagy gonosz-e vmi, ez eléggé vitatható, vkinek kellene egy listát alkotnia arról, h mi melyikhez tartozik, aztán már sorra zárhatnád ki az embereket (mai értelemben) a meghatározás alapján, hiszen egyesek tettei nyilván nem felelnének meg listádnak, vagy ez vmi plasztikus fogalom, ami egyénenként változik (egyéni jó/gonosz)? Szociopatákat már most is kizárhatjuk az emberek körébõl? Továbbá egész kultúrákat is?
"Egy hidrogénatomnak nincs módjában mérlegelnie..."
Tehát akkor, mivel tudata van, akkor észreveszi, h a bigámista oxigén rákacsint, majd úgy dönt, h hozzámegy, de nem mérlegelhet (-> ez nem döntés) és cselekszik.
"Muszáj ezt megbeszéljük, különben sohasem érik be a "Töltés- Fizika"...
"Engemet is megejt, de számomra már nemcsak a "meztelen" szépség, de az értelem is érték. (Az én koromban...)"
Itt látszik, h lassan érõ típus vagy és le vagy maradva azoktól, akik ezekkel már fiatal koruktól kezdve foglalkoznak.
Mivel:
"Ne tételezzünk fel több okot a természeti dolgokban, mint amennyi igaz és elégséges a jelenségek megmagyarázására." Newton
Kérlek mutasd be, mely jelenségben van szerepe a tudatnak és hozol te ki pontosabb eredményt, mint amit a fizika jelenlegi állásával kihozna (azért leeshetett volna már, h mindenki ezt várja tõled, h bemutasd, nem csak filozofálgatsz).
#258
Na eeez már parajelenség. Még jó hogy nem pont ugyanazt linkeltük. 😊
#257
Na persze, csak a gonosz tudomány azt ismegpróbálja elnyomni. De az ilyenekre úgysem figyelünk, hát, mert csak.
#256
Olvasnivaló
Tökéletesen tisztában vagyok vele, hogy mirõl beszélsz. Egyébként nem az õ találmánya, csak szólok.
Tökéletesen tisztában vagyok vele, hogy mirõl beszélsz. Egyébként nem az õ találmánya, csak szólok.
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
#255
Kételkedni kötelezõ! 😄
de mi van ha mégis tud valamit az ürge, és nem csak egy laposelem volt a dobozban?
Bár akkor meg azt nem értem, h miért nem "open source" feltaláló... 😊
de mi van ha mégis tud valamit az ürge, és nem csak egy laposelem volt a dobozban?
Bár akkor meg azt nem értem, h miért nem "open source" feltaláló... 😊
#254
"Ha akár csak egyetlen "találmánya" is igazolná a légbõl kapott fasz feltételezéseit, és mûködne"
Pl. erre gondolok: vitalitásjelzõ, ill. -mérõ
Bár azt is írja egy másik lapon Egely, h "A mérés közben lejátszódó folyamatokra ma még nincs tudományos magyarázat, de a kontroll kísérletek sorozata azt bizonyítja, hogy a keréknek a mérések során tapasztalt forgását nem az eddig már ismert hatások (pl. hõáramlás, elektromágneses energia) okozzák.", de ez nem jelent semmi rosszat Gyurira nézve, csak egy megoldandó probléma.
Pl. erre gondolok: vitalitásjelzõ, ill. -mérõ
Bár azt is írja egy másik lapon Egely, h "A mérés közben lejátszódó folyamatokra ma még nincs tudományos magyarázat, de a kontroll kísérletek sorozata azt bizonyítja, hogy a keréknek a mérések során tapasztalt forgását nem az eddig már ismert hatások (pl. hõáramlás, elektromágneses energia) okozzák.", de ez nem jelent semmi rosszat Gyurira nézve, csak egy megoldandó probléma.
#253
A TV-ben mutatott egy dobozt, amelybõl két madzag lógott ki, s alámpa világított. Azt mondta, nem mondja meg mi van benne, de ha engednék, hogy nagyléptékben megcsinálja, akkor egy egész várost ellátna árammal.
Bizony ám!!
Bizony ám!!
Walk the Talk.
#252
Ja, persze mert elnyomják szegényöt
Walk the Talk.
#251
Jézusom... Égely, mint a gyakorlatban alkalmazott áltudomány úttörõje? Nebasszá' má'... Ha akár csak egyetlen "találmánya" is igazolná a légbõl kapott fasz feltételezéseit, és mûködne, akkor már a zsebében lenne a Nobel-díj, és a Bahamákon szürcsölgetné a koktélját, nem pedig egy szaros kerületi önkormányzati választáson akarná a politikába nyalni magát... (tudom, visszalépett)
Égely baromsága továbbra is üres fecsegés, amit a saját szemeddel látsz, az nem az, aminek õ beállítja. 21. századi vásári mutatványos az ürge, semmi több.
Égely baromsága továbbra is üres fecsegés, amit a saját szemeddel látsz, az nem az, aminek õ beállítja. 21. századi vásári mutatványos az ürge, semmi több.
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
#250
Pont az volt az elõzõ hsz-em lényege, h polarka-nak sem állt szándékában megsérteni édesanyád emlékét...
Az olvasgatással kapcsolatban meg annyit, h lehet, h majd a késõbbiekben hasznát fogom venni eddigi munkáidnak, de az is lehet, h nem. Ki tudja mit hoz a jövõ. A további munkáidhoz pedig sok sikert kívánok! De én azt tanácsolom neked, h akármilyen elméleten is töröd a fejed, mindig próbálj meg olyan irányba menni, h "kézzelfogható" gyakorlati eredménye is legyen, úgy, mint ahogy pl. Egely György csinálja. Hajmeresztõ ötletei, elméletei vannak, de emellett meg is alkotott olyan dolgokat/"gépeket", amik bárhol, bármikor mutatják az általa felfedezett jelenségeket. És így már nem mondják neki azt, h csak üres fecsegés, amit mond, mert a kételkedõk láthatják saját szemükkel is az "üres fecsegés" eredményét.
Az olvasgatással kapcsolatban meg annyit, h lehet, h majd a késõbbiekben hasznát fogom venni eddigi munkáidnak, de az is lehet, h nem. Ki tudja mit hoz a jövõ. A további munkáidhoz pedig sok sikert kívánok! De én azt tanácsolom neked, h akármilyen elméleten is töröd a fejed, mindig próbálj meg olyan irányba menni, h "kézzelfogható" gyakorlati eredménye is legyen, úgy, mint ahogy pl. Egely György csinálja. Hajmeresztõ ötletei, elméletei vannak, de emellett meg is alkotott olyan dolgokat/"gépeket", amik bárhol, bármikor mutatják az általa felfedezett jelenségeket. És így már nem mondják neki azt, h csak üres fecsegés, amit mond, mert a kételkedõk láthatják saját szemükkel is az "üres fecsegés" eredményét.
#249
Én valószínûleg te elõtted sztülettem, de ez nem jelent semmit.
Na és olvaskodtál, mi a véleményed? itt sokan kíyváncsiak rád, hiszen bejelentetted. Magam részérõl köszönöm, ha megtetted.
Na és olvaskodtál, mi a véleményed? itt sokan kíyváncsiak rád, hiszen bejelentetted. Magam részérõl köszönöm, ha megtetted.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#248
Nézd, megpróbálom, mert normálisnak, gondollak titeket.
Édesanyám elhunyt, emléke szent nekem, és nemcsak az emlékezés napján, amikor hasonló tapintatlanság kétszeresen gonosz. Ezt tudnod kell neked is, meg mindenkinek.
Hasonlatod a jegesmedvével meg tereád utal, ezt se tedd többé.
Szóval, ahogy elnézlek titeket, hát ...
Ennek ellenére csak magamat jegyeztem büntire- megnézheted.
Érthetõ?
Édesanyám elhunyt, emléke szent nekem, és nemcsak az emlékezés napján, amikor hasonló tapintatlanság kétszeresen gonosz. Ezt tudnod kell neked is, meg mindenkinek.
Hasonlatod a jegesmedvével meg tereád utal, ezt se tedd többé.
Szóval, ahogy elnézlek titeket, hát ...
Ennek ellenére csak magamat jegyeztem büntire- megnézheted.
Érthetõ?
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#247
polarka csak ennyit mondott:
"Ha anyád megmondja, h vidd ki a szemetet, akkor dönthetsz úgy, h nem viszed ki, de a pofon után kiveszed, akkor te tényleg döntesz?"
Ez neked mióta "anyázás"? "anyád" helyett mondhatott volna jegesmedvét is, egyáltalán nem azon volt a hangsúly...
A 246-os hsz-ed miatt meg simán kaphatnál még egy felkiáltójelet...
Ja, és Gyuri bá', az igaz, hogy Ön a (jövõbelátó) Adolf Hitler öngyilkosságát követõ évben született?
"Ha anyád megmondja, h vidd ki a szemetet, akkor dönthetsz úgy, h nem viszed ki, de a pofon után kiveszed, akkor te tényleg döntesz?"
Ez neked mióta "anyázás"? "anyád" helyett mondhatott volna jegesmedvét is, egyáltalán nem azon volt a hangsúly...
A 246-os hsz-ed miatt meg simán kaphatnál még egy felkiáltójelet...
Ja, és Gyuri bá', az igaz, hogy Ön a (jövõbelátó) Adolf Hitler öngyilkosságát követõ évben született?
#246
Az üres logikátokkal segget törülhettek!
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#245
Javasolom, inkább te keress egy anyázó topikot. Mert ezt én nyitottam, és pont a fizikáról, és a csillagászatról. Amirõl én írok is.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#244
Édesanyámat meg ne említsd, ha velem óhajtasz társalogni.
Sem ma sem holnap. Mert én minden nap emlékezem rá nélküled is.
Egyáltalán, van amirõl én is viccelek...de valahogyan én se mindenrõl.
Sem ma sem holnap. Mert én minden nap emlékezem rá nélküled is.
Egyáltalán, van amirõl én is viccelek...de valahogyan én se mindenrõl.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#243
Nemcsak a tömegpont,de bármi más is így tesz- mert minden más létezõvel kompatibilis tudata van!.
Mondom, a 3-as szám tudata se hagyja magát 2-vel úgy osztani, hogy egész szám maradjon.
Egyszerûen: ilyen minden dolog, ami tudatosan létezik.
Márperdig a tömegtöltés is tudatos.
De nem emberi értelemben, ami már egy összetett, "alkotó" tudat, és ami még sokféle más készséggel, pld. emlékezet, értékelés, tervezés stb. is rendelkezik, és plusz még egy olyan általános döntési kritériummal, hogy mi a jó, és hogy mi a gonosz?
Amelyre azonban kezdetben nem volt irott szabály, késõbb is csak néhány általános, ám korlátozott hatályú. Mert mindenre nem lehet.
Egy hidrogénatomnak nincs módjában mérlegelnie, hogy hozzámenjen másofdik hitvesként is a férfias oxigén atomhoz (akinek két vegyértke is van, -az egyik biztos elõl, a másik hátul-amirõl mi csak álmodozhatunk, vagy még azt se...), hogy azután mindhárman nyakig legyenek a vízbe?. Mert hiányzik az alkotó készség belõlük, ami néha úgy tûnnik, hogy az emberekben sem teljes?
Muszáj ezt megbeszéljük, különben sohasem érik be a "Töltés- Fizika", ami megmondja, hogy pld. a tömegtöltés nem megfogható, tudati dolog, ami valamely tudathordozón keresztül a környezetét alakítja.
Úgy, hogy pld. kibocsát egy gyorsulási mezõt, oda- vissza köráramlású gyorsulásvektorokkal, amelyek a környezetre jellemzõ sebességgel (fénysebességgel?) terjednek.
Enélkül a Töltés- Fizika nélkül továbbra is csak az ismeretlen vákuumban tapogatózhatunk, aminek ezotérikus szépsége jóformán mindenkit, aki nem érti, hogy az csak a semmi (hogy a királynak nincs ruhája) megejt.
Engemet is megejt, de számomra már nemcsak a "meztelen" szépség, de az értelem is érték. (Az én koromban...)
Mondom, a 3-as szám tudata se hagyja magát 2-vel úgy osztani, hogy egész szám maradjon.
Egyszerûen: ilyen minden dolog, ami tudatosan létezik.
Márperdig a tömegtöltés is tudatos.
De nem emberi értelemben, ami már egy összetett, "alkotó" tudat, és ami még sokféle más készséggel, pld. emlékezet, értékelés, tervezés stb. is rendelkezik, és plusz még egy olyan általános döntési kritériummal, hogy mi a jó, és hogy mi a gonosz?
Amelyre azonban kezdetben nem volt irott szabály, késõbb is csak néhány általános, ám korlátozott hatályú. Mert mindenre nem lehet.
Egy hidrogénatomnak nincs módjában mérlegelnie, hogy hozzámenjen másofdik hitvesként is a férfias oxigén atomhoz (akinek két vegyértke is van, -az egyik biztos elõl, a másik hátul-amirõl mi csak álmodozhatunk, vagy még azt se...), hogy azután mindhárman nyakig legyenek a vízbe?. Mert hiányzik az alkotó készség belõlük, ami néha úgy tûnnik, hogy az emberekben sem teljes?
Muszáj ezt megbeszéljük, különben sohasem érik be a "Töltés- Fizika", ami megmondja, hogy pld. a tömegtöltés nem megfogható, tudati dolog, ami valamely tudathordozón keresztül a környezetét alakítja.
Úgy, hogy pld. kibocsát egy gyorsulási mezõt, oda- vissza köráramlású gyorsulásvektorokkal, amelyek a környezetre jellemzõ sebességgel (fénysebességgel?) terjednek.
Enélkül a Töltés- Fizika nélkül továbbra is csak az ismeretlen vákuumban tapogatózhatunk, aminek ezotérikus szépsége jóformán mindenkit, aki nem érti, hogy az csak a semmi (hogy a királynak nincs ruhája) megejt.
Engemet is megejt, de számomra már nemcsak a "meztelen" szépség, de az értelem is érték. (Az én koromban...)
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#242
Tehát akkor az általad definiált elméleti tömegpont észlel, dönt, cselekszik (ezekbõl következik, h saját akarata is van), h hogyan azt meg csak rajta múlik. Te ebbõl a def.-bõl akarsz is vmi értelmeset is kihozni? Mert bármilyen következtetést is próbálsz majd kihozni az õ felhasználásával, akkor mindig mondhatjuk, de majd õ máshogy dönt, lehet, h vak és nem észlel. Felveti a kérdést, h hogyan észlel...
Lehet még sorolni mennyi baj van ezzel, de mind1. Elég baj, h ezt nem látod magadtól.
Egyébként, ha van 1értelmû összefüggés arról, h hogyan viselkedik, akkor hogyan állíthatnánk, h dönt, holott az összefüggés szerint cselekszik (ergo nem "dönt" másképp). Ha anyád megmondja, h vidd ki a szemetet, akkor dönthetsz úgy, h nem viszed ki, de a pofon után kiveszed, akkor te tényleg döntesz?
Nah mind1, ez inkább filozófia, mint fizika, csak akkor nem értem mit szólsz bele a fizikába filozófiai alapokon, holott már meg van alkotva a filozófiai alapja és az elõdjeinél hatékonyabbnak bizonyult. Majd szólj, ha a te paradigmáddal a valóságot jobban le lehet írni.
"számok is tudattal bírak"
És akkor az 1 az eldönti, h hozzáadódjon-e a másik 1-eshez? Mutasd be, h az üres dumán kívül miért jó ez, ha te így vélekedsz a számokról.
"Hát te meg milyen "tudatra" gondolsz? Amilyen az embernek van? Nem vagy egy kicsit fennkölt? Sakkban egy gyengébb számítógép is megverne..."
Miért az embernek megint másféle tudata van? Te nem észlelsz, döntesz, cselekedsz? De számítógépnek nincsen tudata, azt teszi, amit beprogramoztak neki. Nehogy felvesd azt, h nah de az ember nem így van-e, mert az megint mélyebb filozófia és semmi köze a fizika tárgyához.
Elég nehéz komolyan válaszolni ennyi üres fecsegésre. Javaslom keress fel egy filozófia fórumot, ott szívesebben szánják ilyenre az idõt. Ugyanis a def. alkotás próbálkozásodból is jól látszik, h inkább azon a területen mozogsz, mint a fizikáén (és azt csak felszínesen kevergeted).
Lehet még sorolni mennyi baj van ezzel, de mind1. Elég baj, h ezt nem látod magadtól.
Egyébként, ha van 1értelmû összefüggés arról, h hogyan viselkedik, akkor hogyan állíthatnánk, h dönt, holott az összefüggés szerint cselekszik (ergo nem "dönt" másképp). Ha anyád megmondja, h vidd ki a szemetet, akkor dönthetsz úgy, h nem viszed ki, de a pofon után kiveszed, akkor te tényleg döntesz?
Nah mind1, ez inkább filozófia, mint fizika, csak akkor nem értem mit szólsz bele a fizikába filozófiai alapokon, holott már meg van alkotva a filozófiai alapja és az elõdjeinél hatékonyabbnak bizonyult. Majd szólj, ha a te paradigmáddal a valóságot jobban le lehet írni.
"számok is tudattal bírak"
És akkor az 1 az eldönti, h hozzáadódjon-e a másik 1-eshez? Mutasd be, h az üres dumán kívül miért jó ez, ha te így vélekedsz a számokról.
"Hát te meg milyen "tudatra" gondolsz? Amilyen az embernek van? Nem vagy egy kicsit fennkölt? Sakkban egy gyengébb számítógép is megverne..."
Miért az embernek megint másféle tudata van? Te nem észlelsz, döntesz, cselekedsz? De számítógépnek nincsen tudata, azt teszi, amit beprogramoztak neki. Nehogy felvesd azt, h nah de az ember nem így van-e, mert az megint mélyebb filozófia és semmi köze a fizika tárgyához.
Elég nehéz komolyan válaszolni ennyi üres fecsegésre. Javaslom keress fel egy filozófia fórumot, ott szívesebben szánják ilyenre az idõt. Ugyanis a def. alkotás próbálkozásodból is jól látszik, h inkább azon a területen mozogsz, mint a fizikáén (és azt csak felszínesen kevergeted).
#241
Mit ért az emberek többsége tudat alatt?
Egyébként én egy valaki által kinyilatkozott, mások által meg nem vitatott egyszerû definiciót fogadom el:
Az (egyszerû) TUDAT= Észlelés + Döntés+ Cselekvés (fõképpen).
A tömegtöltés észleli a környezetét, dönt, hogy megnyilvánul, és gyorsulási vektormezõt bocsát ki, a belétervezett program alapján. Minden Tudatosan létezõ rendelkezik legalább ilyen egyszerû tudattal, pld. a számok is. Különben nem léteznének.
Hát te meg milyen "tudatra" gondolsz? Amilyen az embernek van? Nem vagy egy kicsit fennkölt? Sakkban egy gyengébb számítógép is megverne...
Egyébként én egy valaki által kinyilatkozott, mások által meg nem vitatott egyszerû definiciót fogadom el:
Az (egyszerû) TUDAT= Észlelés + Döntés+ Cselekvés (fõképpen).
A tömegtöltés észleli a környezetét, dönt, hogy megnyilvánul, és gyorsulási vektormezõt bocsát ki, a belétervezett program alapján. Minden Tudatosan létezõ rendelkezik legalább ilyen egyszerû tudattal, pld. a számok is. Különben nem léteznének.
Hát te meg milyen "tudatra" gondolsz? Amilyen az embernek van? Nem vagy egy kicsit fennkölt? Sakkban egy gyengébb számítógép is megverne...
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#240
Az irány nem nyilvánvaló!!!???
Az általános (nem konkrét...) tudati vakság viszont igen!
Sehol semmit nem állitok? Hiszen csak azt mutatom meg,hogy mert valaki egy addig ismeretlen épületbe elsõként (persze mint uttörõ, nagyon dícsérendõ módon) egy szûk spájz-ablakon mászott be, és ezzel felfedezte az atombombát, meg a pezsgõdugóhúzót, még most is mindenki azt az utat akarja használni! Sõt- még az új új épületeket is csupa spájz-ablakkal, meg vákuum WC- szellõzõkkel építik!
Persze, hogy akinek kicsit nagyobb a hasa, vagy kisebb a feje, nem fog tudni oda bemenni, õ meg dõzsölhet a sajttalmegyedül odabennt!
Pedig inkább a kaput kéne megkeresniük, ahol még ebéd után is kényelmesen beférnek, mind.
Tudom persze, hogy mindez elvont nagyon. De nem személyeskedés (mert sajnos- "tömegeskedés"...), és nem off.
Az általános (nem konkrét...) tudati vakság viszont igen!
Sehol semmit nem állitok? Hiszen csak azt mutatom meg,hogy mert valaki egy addig ismeretlen épületbe elsõként (persze mint uttörõ, nagyon dícsérendõ módon) egy szûk spájz-ablakon mászott be, és ezzel felfedezte az atombombát, meg a pezsgõdugóhúzót, még most is mindenki azt az utat akarja használni! Sõt- még az új új épületeket is csupa spájz-ablakkal, meg vákuum WC- szellõzõkkel építik!
Persze, hogy akinek kicsit nagyobb a hasa, vagy kisebb a feje, nem fog tudni oda bemenni, õ meg dõzsölhet a sajttalmegyedül odabennt!
Pedig inkább a kaput kéne megkeresniük, ahol még ebéd után is kényelmesen beférnek, mind.
Tudom persze, hogy mindez elvont nagyon. De nem személyeskedés (mert sajnos- "tömegeskedés"...), és nem off.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#239
Ezzel tulajdonképpen semmi értelmeset nem definiálsz: Azt állítod róla, h
1. teljesen megismerhetetlen gondolati dolog (itt akkor már bármi beleférne, h micsoda, miket tud)
2. tulajdonságai részlegesen megismerhetõk (de ki tudja még milyen tulajdonságokkal bír az általad definiált fogalom, rajtad kívül?)
3. tudattal bíró egyed (itt nyilvánvaló, h te mást értesz a tudat alatt, mint az emberek többsége, így érthetetlen mire gondolsz)
Tehát összességében alkottál egy fogalmat, amit aztán már kényed-kedved szerint csûrhetsz-csavarhatsz, hiszen konkrétan még te sem tudod, h mi az.
1. teljesen megismerhetetlen gondolati dolog (itt akkor már bármi beleférne, h micsoda, miket tud)
2. tulajdonságai részlegesen megismerhetõk (de ki tudja még milyen tulajdonságokkal bír az általad definiált fogalom, rajtad kívül?)
3. tudattal bíró egyed (itt nyilvánvaló, h te mást értesz a tudat alatt, mint az emberek többsége, így érthetetlen mire gondolsz)
Tehát összességében alkottál egy fogalmat, amit aztán már kényed-kedved szerint csûrhetsz-csavarhatsz, hiszen konkrétan még te sem tudod, h mi az.
#238
"Annak pedig csak egy oka lehet, hogy az univerzumunknak bivalens fényatom bázisa van"
Ez nekem nem mond semmit. A relativitás elméletrõl úgy ismeretterjesztõ szintjén tudok, szal abba én nem mennék bele jobban, h rossz-e az aktuális nézõpont a világról.
"Például az "a= G*m/r^2" m/s^2 skalár felírás meghamisitja Newton elméletének vektoriális jellegét."
Nem hamisít az semmit az irány nyilvánvaló, ha meg nem, akkor az ábrán jelölöd. Ha pedig bajod van vele, akkor írd fel vektoriálisan.
"A vektoriális forma lineáris jellegû, és nem szinguláris az r=0 helyen. Mert az valóságos tömegpontra vonbatkozik, aminek nem tömege, hanem "vonatkoztatási tömegsûrûsége" (ró) van, ami betölti a helyvektor (R) által kijelölt gömbi tért.
a= 4(PI)/3*G* (ró)* R m/s^2 "
Ez nem a vektoriális felírás. Ez az általános képlet felírása azon spec. esetre, mikor egy tömör, homogén gömb belsejében a kp-tól R távra mekkora gyorsulás hat (egyébként ez még mindig skalár felírás).
Megint felhívom a figyelmed arra, h nincsen olyan, h "valóságos tömegpont".
Megj.: mivel a valóságban a Föld pl. nem homogén (se gömb), így ρ függ az R-tõl: ρ(R) → a (nem~) R
Ez nekem nem mond semmit. A relativitás elméletrõl úgy ismeretterjesztõ szintjén tudok, szal abba én nem mennék bele jobban, h rossz-e az aktuális nézõpont a világról.
"Például az "a= G*m/r^2" m/s^2 skalár felírás meghamisitja Newton elméletének vektoriális jellegét."
Nem hamisít az semmit az irány nyilvánvaló, ha meg nem, akkor az ábrán jelölöd. Ha pedig bajod van vele, akkor írd fel vektoriálisan.
"A vektoriális forma lineáris jellegû, és nem szinguláris az r=0 helyen. Mert az valóságos tömegpontra vonbatkozik, aminek nem tömege, hanem "vonatkoztatási tömegsûrûsége" (ró) van, ami betölti a helyvektor (R) által kijelölt gömbi tért.
a= 4(PI)/3*G* (ró)* R m/s^2 "
Ez nem a vektoriális felírás. Ez az általános képlet felírása azon spec. esetre, mikor egy tömör, homogén gömb belsejében a kp-tól R távra mekkora gyorsulás hat (egyébként ez még mindig skalár felírás).
Megint felhívom a figyelmed arra, h nincsen olyan, h "valóságos tömegpont".
Megj.: mivel a valóságban a Föld pl. nem homogén (se gömb), így ρ függ az R-tõl: ρ(R) → a (nem~) R
#237
Definició
"Az elméleti tömegpont: a tudatos létezés egészében megismerhetetlen (mert elméleti), azonban részlegesen (tulajdonságaiban) megismerhetõ, tudattal bíró egyede."
Ez az egyed a világegyetem bármely pontjával, az általa keltett mezõ révén tudatni akarja, hogy õ létezik! A gyoprsulási mezõ az õ létezésének hordozója. A helyvektorral meghatározott távolságon ez a hatás négyzetesen kisebb (gyorsulási vektor-áram), azonban a nagyobb felület miatt mégis ugyanakkora.
És ez a hatás (vagyis a mezõ) a fénysebességgel terjed.
Ezért ha hirtelen megjelenik egy tömegpont, mi csak x idõ múlva érezzük meg. Ha megszûnik, ugyanúgy.
Ha áll, vagy egyenesvonalu egyenletes mozgást végez csupán, ez a hullámfront szimmetrikusan terjed, benne a vektorok között kölcsönhatás nem lép fel.
Üres térben semmi nem történik, kitámasztott idegen tömeg esetén vonzó erõ lép csak fel.
De ha gyorsul is, mert önmaga, vagy másik tömeg belekavar, és nincs kitámasztva, akkor a gömbi szimmetria felbomlik, a mezõk a gyorsulás irányába feltorlódnak, a másik irányba hígulnak.
Ekkor nemcsak hogy erõhatás lép fel, hanem energia és teljesítmény és még ki tudja mi.
Ahogyan egy hajó elõtt feltornyosulnak a hullámok, mögötte meg örvény lép fel, mint a süllyedõ hajónál.
És ezen hullámok magassága a sebességgel négyzetesen arányos!
De nem csak a magasságuk- a tömegük is nõ!
Emellett a hullámon belül egy köráramlás is van: a felsõ részecskmkék lesülyednek, újak emelkednek fel!
A hullámlovasok is nem ugyanazon, hanem örökké cserélõdõ vízfelületen fekszenek!
Ha a tömegpont viselkedését vizsgáljuk vektoriálisan, hasonló képet kapunk.
Hogyne, hiszen ahogy Hermesz Trisztmegisztosz mondta: Ahogy fent, úgy lent"
Ha pedig mindez hasonlít a relativitásnál bekövetkezõ jelenségekre, nincs abba semmi hiba. mert egy házba nemcsak az ablakon, de a kapun is be lehet menni! Sõt a- legtöbben így cselekszenek!
"Az elméleti tömegpont: a tudatos létezés egészében megismerhetetlen (mert elméleti), azonban részlegesen (tulajdonságaiban) megismerhetõ, tudattal bíró egyede."
Ez az egyed a világegyetem bármely pontjával, az általa keltett mezõ révén tudatni akarja, hogy õ létezik! A gyoprsulási mezõ az õ létezésének hordozója. A helyvektorral meghatározott távolságon ez a hatás négyzetesen kisebb (gyorsulási vektor-áram), azonban a nagyobb felület miatt mégis ugyanakkora.
És ez a hatás (vagyis a mezõ) a fénysebességgel terjed.
Ezért ha hirtelen megjelenik egy tömegpont, mi csak x idõ múlva érezzük meg. Ha megszûnik, ugyanúgy.
Ha áll, vagy egyenesvonalu egyenletes mozgást végez csupán, ez a hullámfront szimmetrikusan terjed, benne a vektorok között kölcsönhatás nem lép fel.
Üres térben semmi nem történik, kitámasztott idegen tömeg esetén vonzó erõ lép csak fel.
De ha gyorsul is, mert önmaga, vagy másik tömeg belekavar, és nincs kitámasztva, akkor a gömbi szimmetria felbomlik, a mezõk a gyorsulás irányába feltorlódnak, a másik irányba hígulnak.
Ekkor nemcsak hogy erõhatás lép fel, hanem energia és teljesítmény és még ki tudja mi.
Ahogyan egy hajó elõtt feltornyosulnak a hullámok, mögötte meg örvény lép fel, mint a süllyedõ hajónál.
És ezen hullámok magassága a sebességgel négyzetesen arányos!
De nem csak a magasságuk- a tömegük is nõ!
Emellett a hullámon belül egy köráramlás is van: a felsõ részecskmkék lesülyednek, újak emelkednek fel!
A hullámlovasok is nem ugyanazon, hanem örökké cserélõdõ vízfelületen fekszenek!
Ha a tömegpont viselkedését vizsgáljuk vektoriálisan, hasonló képet kapunk.
Hogyne, hiszen ahogy Hermesz Trisztmegisztosz mondta: Ahogy fent, úgy lent"
Ha pedig mindez hasonlít a relativitásnál bekövetkezõ jelenségekre, nincs abba semmi hiba. mert egy házba nemcsak az ablakon, de a kapun is be lehet menni! Sõt a- legtöbben így cselekszenek!
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#236
Tökéletesen igazad van. Mert még akkor is együtthalad a mezõ, ha gyorsul. Csak abból azért van egy kis a baj. Mert Newton még nem tudta, hogy a gravitáció sebessége nem végtelen, hanem véges.
Ami igazán megérthetõ, ezt senki nem vitathatja.
De most már tudjuk, hogy a gravitáció is véges sebességû.
Így pedig, ha igaz, hogy E=m*c^2, akkor az is igaz, hogy a gravitáció is a fénysebességgel terjed. Hiszen azért nem érhetõ el a fénysebesség, mert a saját mezõk gyorsuláskor "idõben" egymásratorlódnának! Márpedig a mezõ maga a tömeg, ami kibocsátja. Vagyis végtelenszer önmagára torlódna!
Annak pedig csak egy oka lehet, hogy az univerzumunknak bivalens fényatom bázisa van, amin a fény úgy terjed, mint a hang a levegõben. Annak sûrûségétõl, termodinamikai jellemzõitõl függõen.
És ha ez igaz, minden más is, amit errõl írtam szintén.
De senki nem mondja hogy Newton a levegõbe filozofált. Én is hatalmasnak tartom õt, és az eredményeit.
De újabb ismeretek alapján javasolom módosítani azokat.
Annál is inkább, mert a relativitás, és a kvantum fizika valahogy gyökértelenek. Nem hiába kérdezte Einstein: Ki a második, aki érti? Ami nem azt jelenti, hogy a relativitás és a kvantum elmélet rosszak. Dehogy.
Csak próbáljuk meg más, érthetõbb irányból is megközelíteni õket.
Például az "a= G*m/r^2" m/s^2 skalár felírás meghamisitja Newton elméletének vektoriális jellegét.
Így nem csoda, ha az elméleti következtetések sincsenek a helyükön.
A vektoriális forma lineáris jellegû, és nem szinguláris az r=0 helyen. Mert az valóságos tömegpontra vonbatkozik, aminek nem tömege, hanem "vonatkoztatási tömegsûrûsége" (ró) van, ami betölti a helyvektor (R) által kijelölt gömbi tért.
a= 4(PI)/3*G* (ró)* R m/s^2
Így nem szinguláris akkor sem, ha a középpontjában nulla a gyorsulás. Mert a sûrüség nem nulla, és különben is a számlálóban van.
Errõl írok lassan egy éve itt. De van türelmem.
Ami igazán megérthetõ, ezt senki nem vitathatja.
De most már tudjuk, hogy a gravitáció is véges sebességû.
Így pedig, ha igaz, hogy E=m*c^2, akkor az is igaz, hogy a gravitáció is a fénysebességgel terjed. Hiszen azért nem érhetõ el a fénysebesség, mert a saját mezõk gyorsuláskor "idõben" egymásratorlódnának! Márpedig a mezõ maga a tömeg, ami kibocsátja. Vagyis végtelenszer önmagára torlódna!
Annak pedig csak egy oka lehet, hogy az univerzumunknak bivalens fényatom bázisa van, amin a fény úgy terjed, mint a hang a levegõben. Annak sûrûségétõl, termodinamikai jellemzõitõl függõen.
És ha ez igaz, minden más is, amit errõl írtam szintén.
De senki nem mondja hogy Newton a levegõbe filozofált. Én is hatalmasnak tartom õt, és az eredményeit.
De újabb ismeretek alapján javasolom módosítani azokat.
Annál is inkább, mert a relativitás, és a kvantum fizika valahogy gyökértelenek. Nem hiába kérdezte Einstein: Ki a második, aki érti? Ami nem azt jelenti, hogy a relativitás és a kvantum elmélet rosszak. Dehogy.
Csak próbáljuk meg más, érthetõbb irányból is megközelíteni õket.
Például az "a= G*m/r^2" m/s^2 skalár felírás meghamisitja Newton elméletének vektoriális jellegét.
Így nem csoda, ha az elméleti következtetések sincsenek a helyükön.
A vektoriális forma lineáris jellegû, és nem szinguláris az r=0 helyen. Mert az valóságos tömegpontra vonbatkozik, aminek nem tömege, hanem "vonatkoztatási tömegsûrûsége" (ró) van, ami betölti a helyvektor (R) által kijelölt gömbi tért.
a= 4(PI)/3*G* (ró)* R m/s^2
Így nem szinguláris akkor sem, ha a középpontjában nulla a gyorsulás. Mert a sûrüség nem nulla, és különben is a számlálóban van.
Errõl írok lassan egy éve itt. De van türelmem.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#235
Tudtommal ez inkább csak méréstechnikai kihívás, h igazolják minél nagyobb tizedesjegyig, mivel a kísérletek eredményei alapján tekintik igaznak. Ha eltérõ eredményre jutnának, akkor vitatnák.
Az elméleti elméleti és valóságos elméleti, meg hasonlókkal nem tudom mit akarsz mondani, nem tom értelmezni. És hogy végre helyesen fogalmazz: tömegpontnak nincsen közepe és széle, azért pont.
Már olvastam ezt, tõled.
"Gyorsulásnál viszont a gravitációs mezõ a korábbi önmagával óhatatlanul találkozik!"
Ezt kifejthetnéd, ugyanis a mezõ newtoni értelmezése szerint az együtt halad a testtel és nincs értelme annak, h a korábbi helyzetével találkozzon. Ha belevesszük, h a hatásának kifejtése a fénynél gyorsabban nem terjedhet, akkor is legfeljebb afféle hullámként képzelhetõ el és sûrûsödik a hullámfront, illetve nagyobb sebességnél relativisztikus hatások jelennek meg. De Newton mi alapján jelenthette volna ki, h márpedig nem mozog együtt a tömegponttal? Attól még mert filozófiailag neked ez a szimpatikus, kísérlettel is alá kéne támasztani, h ez így van, addig meg marad az egyszerûbb elmélet.
"Márpedig a mezõ- az maga a tömegpont."
Nem véletlenül van ez a két külön fogalom. Szépirodalmi szempontból összemoshatod, de attól még két külön, de kapcsolatban levõ dologra vonatkozik a 2 szó.
Mellesleg megjegyzem:
Newton példákon is bemutatta, h hogyan kell használni az elméletét az adott esetben és milyen eredmények jönnek ki és az mennyire fedi a mért eredményeket. Nem csak a levegõbe filozofált.
Az elméleti elméleti és valóságos elméleti, meg hasonlókkal nem tudom mit akarsz mondani, nem tom értelmezni. És hogy végre helyesen fogalmazz: tömegpontnak nincsen közepe és széle, azért pont.
Már olvastam ezt, tõled.
"Gyorsulásnál viszont a gravitációs mezõ a korábbi önmagával óhatatlanul találkozik!"
Ezt kifejthetnéd, ugyanis a mezõ newtoni értelmezése szerint az együtt halad a testtel és nincs értelme annak, h a korábbi helyzetével találkozzon. Ha belevesszük, h a hatásának kifejtése a fénynél gyorsabban nem terjedhet, akkor is legfeljebb afféle hullámként képzelhetõ el és sûrûsödik a hullámfront, illetve nagyobb sebességnél relativisztikus hatások jelennek meg. De Newton mi alapján jelenthette volna ki, h márpedig nem mozog együtt a tömegponttal? Attól még mert filozófiailag neked ez a szimpatikus, kísérlettel is alá kéne támasztani, h ez így van, addig meg marad az egyszerûbb elmélet.
"Márpedig a mezõ- az maga a tömegpont."
Nem véletlenül van ez a két külön fogalom. Szépirodalmi szempontból összemoshatod, de attól még két külön, de kapcsolatban levõ dologra vonatkozik a 2 szó.
Mellesleg megjegyzem:
Newton példákon is bemutatta, h hogyan kell használni az elméletét az adott esetben és milyen eredmények jönnek ki és az mennyire fedi a mért eredményeket. Nem csak a levegõbe filozofált.
#234
Egyébként nemcsak gravitációs, hanem akár mágneses külsõ hatás is lehetne, ami körpályán tarthatná (egy darabig) az ûrhajót. És azonos erõhatásra az akkor is pont olyan ívet írna le, mert a súlyos tömege produkálná a tehetetlen ellenállását.
Csakhogy én is helytelenül, megszokásból jeleztem, hogy "súlyos tömeg". Mert nincsen más, csak "TÖMEG".
Vagyis a tömegtöltés által keltett mezõ.
Csakhogy én is helytelenül, megszokásból jeleztem, hogy "súlyos tömeg". Mert nincsen más, csak "TÖMEG".
Vagyis a tömegtöltés által keltett mezõ.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#233
Képzeld a tömegtöltés által létrehozott gravitációs mezõt egy tengernek, ami áll, vagyis állandó sebességü, egyenesvonalú mozgást végez.
Ha elindul egy parányi víztömeg benne ("vízhajócska), akkor az feltorlassza a hullámokat, és egy részüket viszi magával. Ha viszont eléri a hangsebességet, akkor az egész óceán szilárd falként vele kellene, hogy menjen.
Nem tökéletes a hasonlat, még töröm a fejem.
Ha elindul egy parányi víztömeg benne ("vízhajócska), akkor az feltorlassza a hullámokat, és egy részüket viszi magával. Ha viszont eléri a hangsebességet, akkor az egész óceán szilárd falként vele kellene, hogy menjen.
Nem tökéletes a hasonlat, még töröm a fejem.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#232
Örülök, a kérdésednek.
A valóságos tömegpont pont akkora, mint az elméleti, csak a közepén nulla a gravitáció, és kifelé onnan nõ.
Ez kielégít?
Az ûrhajós példád nem egyetlen test gyorsulására vonatkozik, ami bárhol, külsõ tömeghatás nélkül is bekövetkezhetne, ha a test tömege valamely belsõ hatásra gyorsulna.
Az ürhajó esetén a test (szputnyik, Hold) gyorsulását külsõ hatás: a Föld vonzása idézi elõ.
Azonban az erdmény ugyanaz: a szputnyik (Hold) úgy áll ellen a Föld vonzásának, hogy ugyanúgy beléhatol a korábban kialakult saját mezejébe, és ezzel fékezi magát, mintha önmaga miatt egyenesen gyorsulna. Vagyis ugyanazt a saját tömeget vonzza a Föld, mint ami fékezi is önmagát.
A valóságos tömegpont pont akkora, mint az elméleti, csak a közepén nulla a gravitáció, és kifelé onnan nõ.
Ez kielégít?
Az ûrhajós példád nem egyetlen test gyorsulására vonatkozik, ami bárhol, külsõ tömeghatás nélkül is bekövetkezhetne, ha a test tömege valamely belsõ hatásra gyorsulna.
Az ürhajó esetén a test (szputnyik, Hold) gyorsulását külsõ hatás: a Föld vonzása idézi elõ.
Azonban az erdmény ugyanaz: a szputnyik (Hold) úgy áll ellen a Föld vonzásának, hogy ugyanúgy beléhatol a korábban kialakult saját mezejébe, és ezzel fékezi magát, mintha önmaga miatt egyenesen gyorsulna. Vagyis ugyanazt a saját tömeget vonzza a Föld, mint ami fékezi is önmagát.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!