1583
A fizika és csillagászat közös témái
-
forrai #661 Látod, olvasom a hozzászólásaitokat, és egyet kell értsek veletek: "hogyan lehetne marhaságra értelmeset írni?"
Sehogy. Akkor jön az ühüm- bühüm. Az a neked való válasz. Azt megérted. Hisz még kérdezni se tudsz. -
#660
hogyan lehetne marhaságra értelmeset írni? sehogy, ahhoz neked is kéne vmi értlemeset írni.. kezdjük azzal h mi az az "árapályteljesítmény"
definiáld kérlek, mert összevissza hadovászol. (egyzser azt mondod az erő, aztán teljesítmény, aztán viszkozitás.. hablatyolsz, de rendesen).
szóval: árapályteljesítménynek nevezzük az... -
yooyoo #659 A viszkozitás gázokra és folyadékok belső súrlódása. Az árapály alapjának viszont köze sincs a belső súrlódáshoz. -
forrai #658 ühüm- bühüm=-b= zokogás (dimenziója l/h) -
forrai #657 Egyébként most látom: az
"Ez szörnyű!" kitételem se a yooyoo válaszára vonatkozott!
Hanem az egész topikomra integrálva: cakkum- pakk.
(két k-val, vagy ck-val?)
Meg minden többi hozzászólásomra is.
Igen, azok is szörnyűek, a reakcióitokból itélve.
Nagy az én bűnöm, főképpen önmagammal szemben...
ühüm- bühüm, ühüm - bühüm.. -
forrai #656 Ez (655) már csak egy reális javaslat, a tudományos fórumhoz illő! Erre senki nem mondhatja, hogy csak duma, ami nem idevaló!
Ez még Zérónak, uwu-nak, sőt qetuolnak is kell, hogy tetszen!
Látjátok- a javulás útjára térek! Volt haszna az erőfeszítéseiteknek!
(Csak az enyimnek miért nincs soha?) -
forrai #655 CIFU!
Ha számodra sértő volt, amit irtam, akkor elnézést kérek.
És szeretném ha azzal folytatnánk, hogy kiszámítjuk egy 10 tonnás, 20200 km-en a szinkron pálya alatt "zuhanó" műhold árapályteljesítményét.
Amiről nekem is csak szorványos ismereteim vannak. De a kettőnké kiegészítheti egymást. -
forrai #654 (qetuol...) -
forrai #653 AZ ÁRAPÁLY AZ UNIVERZUM VISZKOZITÁSA!
AZ ÁRAPÁLY AZ UNIVERZUM VISZKOZITÁSA!
AZ ÁRAPÁLY AZ UNIVERZUM VISZKOZITÁSA!
...
AZ ÁRAPÁLY AZ UNIVERZUM VISZKOZITÁSA!
Ehhez írj valamit qetol. Normálisan.
Kérdezz, ha kevesled az információt -
forrai #652 Hír: találtak a LHC-n 38 antirészecskét.
Ahogyan én is:
gerenda, deszka, léc- gyuifaszál, esetleg valami más még...
Csak a tömegtöltés sehol. Pontosabban mindenütt. -
forrai #651 Úgyhogy CIFU megérti ezt, és fog segíteni. És kiderülhet, hogy komoly ismeretei vannak, honnét tudhatom?
Te pedig qetuol, itt legfeljebb macskanyávoghatsz.
Amíg nem írsz valamit, ami a témába tartozik. -
forrai #650 Azonban neked mindaddig nem lesz erre módod, amíg nem mutatsz valami olyant, amit bármilyen számomra fontos terűleten (a macskahugyozás nem az) szorványos ismereteidnek tartanék.
Amilyenek nekem is vannak.
-
#649
CIFU!
Neked látom, vannak szorványos ismereteid, bizonyos téren tudsz segíteni.
ha én cifu lennék ezért a beszólásért úgy vágnálak innen ki, mint a macskát hugyozni -
forrai #648 Ez szörnyű! -
forrai #647 Két csak közvetve kapcsolatba lévő dolgot ne hasonlíts össze!
Hogyan is teheted, nem értem? Mint aki nem is hallott a tengerjárásról, csak a csókos tengerparti nyárról?
Nézdd: azt irtad- fizika szakos vagy! Ezt akkor neked is tudni kell! Mert a tengerjárás csak az egyik disszipációs tényező! A másik a geodézia, a lemeztektonika, földerengések és vulkánok, ami jelenleg még nagyságrendekkel kisebb energiával számol!
De van még száz kapcsolódó jelenség, a föd belsejében,és a légkörében. Aminek bizonyára következménye a köpeny megolvadása, az 5000 K maghőmérséklet, és sok más is.
Nekem ne mondd tehát, hogy a második nem surlódásos-disszpációs, mert még a fizika szerint is az.
Nézd: egy bizonyos határon túl nincs értelme a vitánknak. Érleld az eddigieket.
Így jön össze a 10^21 Joule/év árapályenergia. -
forrai #646 Én szerintem meg egy sokkal nagyobb szülő univerzumban történt kollapszus,, és salakult ki a mi féyzárt univerzumunk.
A közepén óriási hőmérsékklet és nyomás keletkezet, azt nevezem ZEUSZ-nak. Onnan indultak a nehéz elemek, a vas, amely megtermékenyítette 6 Mrd éve a csillagokat, tartóssá téve a fúziót.
A fénbysebesség pediog éppen úgy igazodik az adott Univerzum kompressziós tényezőjéhez, ami a sürűségétől is függ, mint a hang a levegőéhez.
De most az árapály végtelen tulajdonságaiba vagyok nyakig éppen.
-
yooyoo #645 Na de a kerék fékezése a fékpofákkal az nem ugyan az mint a Föld forgás lassulása illetve a Hold gyorsulása. Az első a súrlódás miatt van a másik pedig a perdületmegmaradás miatt. -
patiang #644 Fénysebességnél nagyobb sebesség nem létezik, akkor ez szintén a vákuumban értendő. Ugyanis lehetséges olyan atomfizikai kísérletet létrehozni, amikor pl. vízben a keletkezett elemi részecskék gyorsabban haladnak a fotonnál.
Hm -
patiang #643 Igy talán?! értem, hogy miért nem ismerjük a középpontot:
A kozmológia jelenlegi elmélete szerint az Univerzum egy gigászi robbanásban született meg. Az idők folyamán felfúvódott mint egy léggömb. Ezt a gömböt a négydimenziós térben kell elképzelni.A gömb felülete a mi háromdimenziós Univerzumunk. Mi ebben az ábrázolásban csak mint kétdimenziós lények vagyunk és a gömb belseje számunkra érzékelhetetlen, hiszen a gömb felületén élünk, ezt érzékeljük mi háromdimenziós térként. A robbanás a gömb középpontjában történt 14 milliárd évvel ezelőtt. Az Univerzum négydimenziós terét szférikus térnek nevezik, aminek mi csak a háromdimenziós vetületét érzékeljük, ezért lehetetlen megjelölni a világunkban az ősrobbanás pontját. -
forrai #642 Valószínűleg handabandának tartjátok ezeket.
Pedig ez a valóság. Sajnálom.
- Nem én találtam ki!
- Én csak kitálaltam! -
forrai #641 Ha auzt állitom, hogy univerzumunk is egy fényzárt (fekete lyuk)objektum, akkort reá legjellemzőbbek a csillagok, mint gázgömbök.
Így a mi univerzumunk F csillapítási tényezője egészében a Napéhoz rokonítható. Szülőuniverzumunk tömegeivel így tartunk kapcsolatot.
Nehezebb a dolog saját univerzumunk fekete lyukaival. Azok belső struktúrája teljesen ismeretlen, kivéve egyet, ami bizonyítható, hogy hasonló a mi univerzumunkéhoz, mert nem homogén sűrűségü: ürességek, közbenső sűrüségű objektumok és még feketébb lyukak is vannak benne. Viszont ezek F árapálycsillapítási tényezője végül is mérhető.
Ha oda figyelünk.
-
forrai #640 A fékpofát a vasuti tengelyre szorító erőhöz is tartozik egy nyomaték, ami a fékezési disszipációs energiává alakul.
De nem az egész! Hogy mennyi, az attól függ, hogy a tengelyt olajozzák, vagy smirglit kennek rá, vagy hogy úgy hagyják.
A különbség az árapály esetében nem más, mint az "F" (Fermat) árapálycsillapítási tényező!
Csillagoknál, vagy gázbolygóknál egy gömbi folyadéktömeg hidraulikai ellenállástényezőjeként értelmezhető.
Szilárd testeknél azok nem rugalmas alakváltoztatásaiból.
A földnél- mindkettőből.
- Eképpen F legnagyobb értéke a gázbolygóknál lehetne várható.
- A csillagoké (pld. Nap) pedig kevéssel kisebb. (azt programmal közelítettem)
- A folyékony, rugalmatlan Földnél jön a következő.(azt is programmal közelítettem)
- Az olyan jég, és metán holdak, amelyek belseje képlékennyé válhat, közeli értékü lehet Földéhez, de kisebb.
- A teljesen merev, szilárd holdak F értéke a legkisebbek közé tartozik, azt most elképzelni se tudom, (pedig valaha igen...)
- Semmit nem tudok viszont a fekete lyukakról még.
De azokról ti se.
yooyoo- fizikából 5-ös, valóságból dacid van. -
forrai #639 Az, hogy fizika órán nem tanítják, nagyon jellemző.
Hiszen a gravitációval együtt ez a legáltalánosabb fizikai jelenség, ami még egy mámorosan az űrben röpködő hamburgerre is érvényes, az összes részkecskéjével együtt.
Az árapályt is ignorálják. Mindent ignorálnak, amiben nincs vallami vákuumosan semmi.
A valamiből nem lehet megélni, vagy csak nehezen- ezt joggal állíthatom. -
forrai #638 Unnndorító akarok lenni, és biztosan sikerülni is fog! -
forrai #637 Izé, ezek yooyoonak szóltak! -
forrai #636 Mit köszöngetsz, amíg én meg vért izzadva válaszolok?
Se a fizika, se a csillagászat, se a tornaórán nem tanítják! -
forrai #635 Az árapálynak van potenciális energiája, amelynek azonban csak egy bizonyos hányada alakul át munkavégzéssé. Ami lassítja a Föld forgását, és távolítja a Holdat. Vagy zuhanásra készteti a műholdat, gyorsítva a Föld forgását.
Azt a bizonyos "disszipációs" hányadot neveztem "F" árapály- csatolási tényezőnek. Fermat után, aki úgyszintén outsider- matematikus volt, és még egy zsákutcát se neveztek el róla...
"F" =0...1 értékét közelítettem a Napra, és a Földre is.
Ez az egyik legfontosabb, univerzális kozmológiai állandó, ami mindeddig ismeretlen volt.
Már sajnálom is, hogy felfedeztem. Miért is kell nekem mindig a fekete lyukak után kajtatni?
-
yooyoo #634 Köszönöm szépen! Fizika szakon úgyse tanítanak ilyesmit. -
forrai #633 Figyuzz yooyoo
Százszor leirtam már, és egyedül érted is leirom, ha kéred! Pedig már a karom se áll fell tőle (az ékezetekkel örökké problémázok).
De a bemutatkozásod nem volt túl perspektivikus.
Bohócoknak itt már van foglalt helye. Az egyikre magam is igényt tartok! -
forrai #632 CIFU!
Csináljuk meg együtt itt, vagy levelezve ezt a műhold számítást.
Nem túl bonyolult: néhány lépés csak, ha az F tényező már ismert.
Neked látom, vannak szorványos ismereteid, bizonyos téren tudsz segíteni. Az is elég.
És látni fogod, hogy van értelme.
-
yooyoo #631 Az árapálycsatolási tényező micsoda? -
forrai #630 CIFU.
Végeztem egy közelítő számítást. És kiderült: az árapály bizony nem hanyagolható el! Ilyen közelről a nagyságrendje (10000 kg esetén ~10^7 joule/év, ami bizony jelentős km-es nagyságrendű zuhanást okoz.
A programomba két számot kellet csak beírjak:
A műhold tömegét és a távolságát.
A Föld paraméterei benne vannak, az F árapálycsatolási tényző pedig azonos amit a Hold távolodásánál számítottam.
Ami elég nagy értékü, és ami azt jelenti, hogy a Föld belső szerkezete alaposan részt vesz az árapály munkájában.
A Hold számított árapály energiája ekkor 3xE+21 Joule.
vagy két nagyságrenddel több, mint amit geofizikai publikációkból ismerek, és közelíti a Föld hőáramát.
Mindez nem semmi...több annál, hogy ignorálni lehessen.
Meg kellene beszélnünk.
(Közbe Zérónak is írhatnék verseket.) -
forrai #629 Remek. Sejtettem, hogy számíthatok rád is.
El is nevezem ezért "yooyoo sejtésnek".
Mert ezer év se elég, hogy megfejtsék. -
yooyoo #628 Sejtettem... -
forrai #627 CIFU
Úgy írod: "húzó- toló" erők.
Mit értesz toló erőkön? Csak nem az árapályt?
Ezért a "tolásért" itt nagyon belémmásztak többen is. -
forrai #626 Rengeteget tanulok az Interneten.
Amiből azután magam farigcsálok.
Előbb gerenda, deszka, léc, talán lesz belőle néhány fogpiszkáló.
-
forrai #625 Először is az időmértékest szeretem.
Ehhez mit szólsz?
"A Létezés? -Harc az Igazság ellen
Csatlósa abban a csalárd Hazugság!
Ám ha a gyözelmük végre kivívják,
zsákmányuk lészen- a Végső Igazság"
A kedvenc négysorosom. -
forrai #624 Semmi probléma. Inkább azért jeleztem, hogy mi minden okozhat félreértést, amiben én élenjárok.
Űrhajózásban alig lehet jelentősége, hiszen éves szinten mm...m nagyságrendű. Alig mérhető a stb. hez. Ha lenne kedved, kiszámíthatnánk itt egy 10 tonnás űrhajó sülledését az árapály miatt. Akkor megérthetnéd a mechanizmusát.
Űrhajózásban tehát majdnem elhanyagolható. Azonban egy 14 mrd éve létező univerzumban annak minden része átéli ezt- abban tehát nem.
Javasolnám, hogy végezzünk együtt egy számítást. Nem bonyolult. Érdekel? -
yooyoo #623 Forrai ezeket te hol tanultad? -
#622
Jó hosszú trollbait...
Erre most fog írni neked vagy hat oldalnyi szabadverset... :P