A fizika és csillagászat közös témái
  • forrai
    #728
    Egy korrekció:
    Az elmondottakat korrigálnom kell, meret az árapály okoztza nyomatékra (amiből az árapály munka és teljesítmény származtatható) érvényesek.

    A "távoli" égitest árapály okozta nmyomaték képlete:

    N(P)= W(P)*M (kg m^2/s^2)

    = G*m*M*R^2/r^3

    A "távoli" Föld által a "központi" napban keltett árapály- nyomaték nagyobb nagyságrendekkel, mint a fordított relációban, és nem pedig az árapálypotenciál.
    (Ezt elsiettem)
    A kettő aránya:
    (Rnap/Rföld)^2=1,19E+4
    Vagyis tízezerszer nagyobb az a nyomaték, amit a Föld okoz a Napon, mint viszont.
    És mert a Nap F árapálycsillapítási tényezője is nagyságrendekkel nagyobb, mint a Földdé, ezért
    a belőle származó árapály munka is nagyságrendekkel nagyobb, mint a Napé a Földön.
    Egy porszem is fajlagosan nagyobb árapály munkát kelt a Napon, mint az őrajta.
    Ezért a porszemet (porkorongot) az árapály akkor is intenzíven távolítja, (vagy zuhanásra készteti) ha az maga teljesen merev, és nem is forog.
    Ez a magyarázata annak, hogy miért csak a butoraink porosak. A világűr öntisztuló.
    És ezért nem lehet szó arról, hogy a bolygók csomósodhattak. Nem volt rá idejük se.

    A Szaturnusz is szétfujta maga körül a port. Millió km-re kering egy porgyűrű körülötte.

    Úgyhogy nem az árapálypotenciál, hanem az azzal képzett "árapály nyomaték" a mérvadó, következtetéseim arra vonatkoztak..
    És a belőle származó munka
    Q(P)= N(P)*F*n*T=W(P)*M*F*n*T Joule.
    Vagyis :
    - W(P)...(m^2/s^2)az árapálypotenciál az adott relációban
    - M ...(kg) a "központi" égitest tömege (a "távolié" az árapálypotenciálban van)
    - F=0-1 a "központi" árapálycsatolási tényezője
    - n A "távoli" keringéseinek száma a központi körül adott időegység alatt (ajánlott 1/év)
    -T (év) A vizsgált időszak. (A programomban 100 millió éves tömbök)
    Ez az árapály- munka első közelítésben!
    Hiszen függ az ismétlődések számától (n) és időtartamától (T) is.
    Ebből azután további, könnyebben használható, vagy jobban értelmezhető formái is levezethetők (például a központ forgási impulzusára vetítve.)
    A továbbiakban majd azoktól is szó eshet.
    Az egyetlen kérdés az "F" árapálycsillapítási tényező, amely az egyes égitest típusokra jellemző, és mérések alapján meghatározható.
    Közelítettem a Napra, és a Földre is.
    Most szeretném pontosítani.
    Adatok kellenének.
    Segítség kellene.
    Meg ellenőrzés is, hogy ne hibázzunk, mint az előbb magam..
    De értő, és nem rosszindulatú.