A fizika és csillagászat közös témái
-
forrai #726 Nagyon vágyok arra hogy megtegyem, amit kérsz, hogy leírjak mindent, amit tudok. Egy év vagdalkozása kellett hozzá, hogy valakit érdekeljen.
Most éppen befejezek egy tervet, és s azután...
De addig is el kell mondjam a közlemény néhány legfontosabb hibáját. Ami azután szinte minden hasonlóra kivetíthető.
Az árapály, mint a legtöbb forgástörvény, a "forgás" miatt az egyediség feltételeinek egyik hordozója!
Mert a forgás, keringés elkülönit, illetve két egyedet összekapcsolhat.
Az árapálynál azért mindig két külön egyedet vizsgálunk! Mindkettőnek saját tulajdonságai és mennyiségei vannak. Egymáshoz képest különállóak, de kifelé közös egyedet alkotnak. Akkor is,. ha egy csillagot, és egy porszemet vizsgálunk csak.
Mint Kovács Péter és Kovács Péterné, akik ugyan külön egyedek, de összekapcsolódva- a Kovács család!
Az egész világmindenség ilyen párhuzamos- soros hierarchiaként épül fel. A Naprendszer is.
És ezen belül vannak egyedek, amelyek vonzani akarják a másikat, és vannak, akik távolítani.
A fizikában ezt dönti el az "USP" kritérium.
Van két egyed,egy közös rendszerben.
Az egyik, amelyik sebesen forog, közeli USP-jü, (önző),
igyekszik távol tartani mindenkit magától. Csak aki nagyon közel van hozzá, azt vonzza.
Lehet a másik is ilyen, és így távolodni fognak.
A Föld gyorsan forog. Távolítja a Holdat. Pedig a Hold kötődne hozzá (kötött forgású), de a Föld nagyobb tömegü- eltaszítja! Azt mondja: nagy culák vagy már leányom, és szép kerek arcu, menj hát távolabb, pénzt keresni!
De lehet, hogy a másik lassan, vagy egyáltalán nem forog ahogyan a Hold, és ha mind a kettő ilyen, akkor ugyan van vonzódásuk egymás felé, de éppen annyi taszításuk is, egymás körül keringenek tehát. Hosszú ideig nem is történne semmi, ha nem lenne külvilág.
De az létezik, és óhatatlan, hogy valakihez (a Naphoz) egyikük ne forogjon, vagy mindkettő?
És akkor újabb viszonyok alakulnak, ahogyan az életben is.
Minden fraktálszerűen hasonlít, legyen az egyszerű, vagy összetett. Ilyen a Tudatos Létezés.
A dolgozat hibája az, hogy a Kovács családban csak a Föld szándékát elemzi, és azt is csak rosszul.
Csak azt vizsgálja ugyanis, hogy a Nap árapálypotenciálja (kapcsolatkaresése) a Föld felé milyen. (Ez a Nap keltette árapály potenciál (W(P))
Nézzük hogy néz ki ez!
W(P)=k* G*m/R^2/r^2 m^2/s^2
- k átszámítási, és egyéb együtthatók. Fontosak, mert függnek a távolságtól.
Az átszámítási állandó a végtelenben (fi = 0) 1- el egyenlő.
Ez is nagyon érdekesen alakul, de egyelőre ne említsük.
- m (kg) a távoli égitest, amely kapcsolatba lép a "központival", vagyis adott esetben éppen a Nap tömege (=ereje), amit az "fitotgat"! Ő tehát a "távoli", más szóval az "okozó", ha éppen ezt a viszonlatot vizsgájuk!
Viszont az egyediség törvénye értelmében a Föld is lehetne az! Ám a hivatkozott forrás csak ezt a változatot vizsgálja,nyilván abból az alapvető tévedésből kiindulva, hogy a Nap sokkal nagyobb. De óriási tévedés ez, mert mint látni fogjuk, a Föld árapálypotenciálja a Napra, (és a teljesítménye is) amit egyetlen csillagász sem vizsgál, sokkal- több nagyságrenddel nagyobb!
Nézd koppixer. Én már megengedhetem magamnak, hogy ne legyenek illuzióim a csillagászattal, az átmásolt közleményeikkel szemben, és hogy a Csillagászat nevében lépjek fel!
- R (M) viszont már nem a Nap, hanem "központi", a "távoli" árapályát elszenvedő test paramétere: vagyis a Földdé! Most látható, hogy ennek értéke jóval kisebb, mint a Napé.
Ezért mondhatom, hogy a Föld, mint "távoli", árapály hatása a Napra sokkal nagyobb, mint megfordítva. És hogy milyen furcsa, hogy ezt a relációt eddig senki nem vizsgálta?
Pedig a Föld feltételezett éves ~1 m nagyságrendű távolodása a Naptól ennek az eredménye, a másik reláció az ezredényit se okozza!
r (m) a közöttük lévő aktuális távolság viszont mind a két relációban azonos.
A közleménynek csak az egyik alapvető hibája a féloldaluság: hogy csak az egyik egyedet vizsgálja "távoliként", és éppen a semmitmondóbbé.
Mert a másik alapvető hibája, hogy, az árapálypotenciálnak csak közvetve van köze az árapály teljesítményhez. Amelyet ha helyesen számolunk, a Nap árapályát a Holdéhoz képest elenyészőnek találjuk.Szó sincs a feléről.
Ám maga a kiindulás, hogy az "árapály teljesítményt" meg se említi, pedig a Szaturnusz holdak amiatt lettek szuszogó bálnákká, és a marsi Phobos'Deimos is amiatt tört össze, továbbá az USP égimechanikai kritérium- minderről említés se történik...
Ne haragudj, de ez így nem Tudomány. Ez csak a fele.
Persze folytatom, mert kérted.
Hiszen a töredékét se mondtam el még.