1583
A fizika és csillagászat közös témái
-
polarka #781 "A két kis apró pötty a Szaturnusz légkörének tetején nem más mint az alfa Centauri A és B, a Proxima után a Naprendszerhez legközelebbi csillagpáros." link
egy újabb példa a csillagközi anyag eredetére:
Rengeteg port termel a gigászi csillagkettős -
pet0330 #780 Az igaz, hogy nem teljesen üres, de nagy távolságból nem nagyon lehetne észrevenni az anyag antianyag találkozását(és a nem teljesen üres majdnem az). Miért nem lehet az hogy valamikor a kezdetek kezdetén más irányba indultak és máshol az a természetes hogy antianyag minden? -
#779
A feltett kérdést én sem értettem soha. A galaxisok közötti tér meg a Cydonia blogon olvastottak szerint gyak. üres. Volt egy felvtel egy Szarutunsz szondáról, ahol a gyűrű és egy hold látszódott. Mögötte a nagy semmi. Megkérdeztem, hogy a fotón mi van. A válasz az volt, hogy a nagy semmi. Szó szerint. -
#778
A galaxisok közti tér sem üres, a sima napszelek, de főleg a szupernovák rengeteg anyagot löknek és sugároznak ki nagy energiával a csillagközi térbe. Ez egy idő után odaér a többi galaxishoz. Ha antianyag-galaxisok lennének, akkor azokon látnunk kéne a folyamatos annihilációt, ahogy ezzel az anyagáramlással a galaxis antianyaga energiává alakul. Ilyet viszont nem látunk sehol.
Ne vedd készpénznek, nem vagyok csillagász, de ez így logikusnak tűnik. -
pet0330 #777 Sziasztok!
Az lenne a kérdésem,hogy honnan gondolják azt hogyaz antianyag gyak eltünt, míg az anyag létezik?
Hogy lehet megkülönböztetni pl. egy antianyaggalaxist egy anyaggalaxistól? Mért nem lehet, hogy távol antianyaggalaxisok vannak? -
#776
értem, kösz a felvilágosítást :) -
#775
A GS műholdak túl messze vannak hogy ilyesmit produkáljanak. Jellemzően az iridium-rendszer műholdjai okoznak ilyet, mivel egyrészt LEO pályán keringenek, másrészt van rajtuk három szép nagy tükrös felületű antenna.
![]()
Az hogy nem láttad mozogni, adódhat abból, hogy egy ilyen megcsillanás épp addig a "pár másodpercig" tart, ahogy írtad, előtte és utána nem feltétlenül látod a műholdat (a lent linkelt videó távcsöves felvétel), így ha megpillantod a felfénylést, mire ténylegesen odanézel, már el is halványult. Vagy lehet olyan a mozgási iránya, hogy felőled nézve nem, vagy alig látod mozogni az alatt a pár másodperc alatt, amíg látszik. -
#774
igen, valszeg satelit műhold. bár nem mozgott. akkor meg geostac. -
#773
Becsillanhatott valami műhold ([URL=http://www.youtube.com/watch?v=1PFUP5LPyuA]Pl. "iridium flare"[/URL]) vagy lehetett pontmeteor, ami akkor van, amikor a meteor irányvektora jó közelítéssel rád mutat. A műhold a valószínűbb. -
#772
a max fényereje kb. a vénusz fényerejének párszorosa volt.. -
#771
nem tudom vannak e itt csillagászok, akik kémlelik az eget, de tegnap este (10 óra után/ körül) láttam egy pár másodperces felfénylést az M53-as galaxis környékéről (ezt google skymappel állapítottam meg). olyan volt, mint egy "hullócsillag", csak éppen nem húzott maga után "csíkot", hanem egy helyben maradt. -
Albertus #770 Próbáld ki! Nagyon egyszerű.. Még akár fonal tengelyre felfüggesztett kétkarú mérleg karjaira szintén fonálra felfüggesztesz forgatható (lehetőleg egyik oldalra körszimmetrikus és a másikra tengely szimmetrikus) testeket.
Majd megforgatod vagy a mérlegkart, vagy a rá felfüggesztett testek valamelyikét.
Mit fogsz tapasztalni? Nézd meg! -
#769
Sziasztok!
Már régóta tervezek venni valamilyen komolyabb távcsövet. Elkezdtem nézegetni a dolgokat de kiderült ez nem is olyan egyszerű mint ahogy gondoltam :). Ehez kéne egy kis segítség vagy útmutatás. Szeretném nézegetni a bolygókat de galaxisokat is (amennyire ez lehetséges). Árban 100 és 200e közé lőttem be dolgokat, de ebben benne kell lenni mindennek. (állvány stb.). Tudtok erre vonatkozóan ajánlani valamit? Vagy kiindulópontot? -
polarka #768 Az idézett mondat úgy önmagában értelmetlen, amire már - talán pont uwu - rá is mutatott régebben.
De a kérdésedre:
Olvashat ilyenről az ember, pl. középsulis fizikában. Ha az egyik tárgy jóval kisebb tömegű a másiknál és egymás körül keringenek, akkor a nagyobb pozícióját közelíthetjük úgy, mintha nem mozogna és hozzárögzítve felvehetjük a koord. rendszerünk. Ekkor a kis test perdülete nem változik mozgása során, hiszen nem hat rá forgatónyomaték (megj.: az összenergiája sem, ami a potenciális és mozgási összege). Ezen perdület ugyanazon perdület, amit kiterjedt testek forgásánál értelmezünk. -
polarka #767 szívesen forrái
"Itt engem az érdekel, hogyan kerülhettek oda ezek a törpebolygók, ahol vannak?"
Nice model
Alul ott vannak a forráscikkek is, jó olvasgatást. A többire meg nem válaszolok egyenként, mert az előbbiben találhatsz rájuk választ.
Kevésbé próbálj meg minden tud. eredményt kritizálni, úgyhogy (láthatóan) nem is olvasol utána mit, miért, hogyan mondanak és még a matematikai modellekkel sem vagy tixtában. Ráadásul az össz. kritikád, amiket eddig felsoroltál annyiból áll, h "az én elméletem szerint tökre világos, h ez van". Most te szájkaratéval akarsz számolt, szimulált eredményeket leverni? Ha akarod mutasd be a te számolásodat, ha nem, akkor meg inkább halgass.
Most kicsit eljátszalak, h jobban megvilágítsam mire gondolok:
Az én elméletemből még az is kijött világosan, h te így fogsz viselkedni és ezen dolgokat fogod leírni. Ezt egy tudós, pszichomókus sem tudta megmondani, annyira csököttek és tévednek. De sajnos csak én tudhatom a frankót, h hogyan működsz.
Ui.: Kérdéseim pusztán költői jellegűek, hiszen már tudom, mit felelnél rájuk. Ugyanis te is az elméletem RIP határán belül vagy. -
#766
Ehhez a témához bevallom nem értek, de érdekel.
Van is egy kérdésem (ami miatt lehet, hogy kiröhögnek, de az meg nem hat meg:))
"az univerzum tágulása elemei forgási impulzusmomentumának keringésivé való átalakulása"
Jól értelmezem? A forgás és keringés között van olyan összefüggés, amiről nemigen olvashat az ember? Ha igen milyen? -
#765
Te meg csak szimplán halgass.. az még jobb. -
forrai #764 Halgass a you tuben Sarah Brightmann: Fleurs du Mal
Nagyon jó. -
forrai #763 Nem irtam át.
Csakhogy az USP a válaszvonal- hogy mi az enyém, és mi az, ami a másé.
Nemcsak te nem tudod. Mások sem.
Csak én tudom. És akkor mi van? -
uwu 80 #762 LOL
Mintha az árapály egy MÁSIK objektum hatása lenne. Vagy ezt is átírtad a fizikádban? -
forrai #761 Mennél gyorsabban pörög a neutron csillag, annál közekebb van hozzá az USP-je, annál inkább mindent távolít. Csak tengelyirányból kaphatna pótlást, amit viszont az erős elektromágneses tere befolyásol. Ahogyan lassan hűl, összehúzódik, forgása gyorsul, emiatt az USP-je beljebb kerül. (hőtágulás, és a balerina effektus együtt). Ha pedig az USP beléje kerül, akkor esztergakésként le kell, hogy dobja egy idő után a legkülső rétegeit. Ha jól tudom, a neutroncsillag is vadul pulzál, pöfög, majd leáll. Nincs is hiba. Ilyen az árapály. -
forrai #760 Dehogynem, belegondolok. Az történik mindennel, csak a tudósok nem vesznek róla tudomást. De én nem vagyok az, én megtehetem. Meg nyugdíjas is vagyok, meg szarok mindenre, hogy képiesen beszéljek, ahogyan te is. -
forrai #759 Olvassátok figyelmesen, nem én írom:
"Már régóta ismert, hogy a Galaxis középpontjában helyet foglaló szupernehéz fekete lyuk (Sagittarius A∗, röviden Sgr A∗) különösen "keveset fogyaszt", s emiatt aktivitása is csekély más, hasonló objektumokkal összevetve. ...kifújt csillagszelük anyagát. Korábban azt gondolták, hogy az Sgr A∗ ennek az anyagnak mindössze 1 százalékát képes csak elcsípni.
Egy új, a Chandra röntgenműhold közel tíz évet átfogó észleléssorozatán alapuló modell szerint azonban még ez a csekély mérték is erősen túlzó, valójában a korábban becsült 1 százaléknak is csak az 1 százalékáról van szó, azaz a központi fekete lyuk a körülötte található csillagok által kibocsátott anyagnak mindössze tízezred részét tudja csak befogni és elnyelni"
Tehát még azt se tudja lenyelni, amit le kellene nyelnie!
Persze, mert az árapály USP~20 Mkm -en túl mindent távolít.
Csak az tudna odamenni, aki nagyon akar.
Sajnálom, hogy a tudásomat így kell pocsékolnom. De hát biztos így is kell, legyen...Végül is, így se rossz. -
uwu 80 #758 Ez az USP-s agymenésed kicsit fárasztó.
Ha igaz lenne amit mondasz, akkor a nagyon gyorsan pörgő neutroncsillagok környékén észlelték volna.
Az a baj, hogy nem gondolsz bele milyen következményei lennének a feltételezésnek ha igaz lenne. -
forrai #757 Ahogy nézem a gyagya "tudományos" híreket, émelygésszerű érzés fog el, ami azonban utána szerencsére gyorsan elmúlik. -
forrai #756 Ezt különösen szeretem:
"Éhezik a szupernehéz fekete lyuk a Tejútrendszer központjában".
Muszáj meg is válaszoljam. Mert annak a "tudósnak" aki ezt a jelenséget ennyire nem érti, fogalma sincs az árapályról, és persze az USP kritérium sugárról.
Amely a gyorsan forgó (11 min!) Saggitárius "A" fekete lyuk esetén csupán ~20 MKm. Így számomra érthető, hogy miért nem zuhan bele még az 1% -nak vitatott 1%-a se, ahogyan írják. Ha valami belézuhanhat, az csak távol az egyenlítői sík felett történhetne meg! Ott meg már kifogyott a kaja. -
forrai #755 Kösz polárka a linket.
Arra fogom felhasználni, hogy híreket másolok be onnan, és kommentálom őket. Mert ez egy tudományos portál, így a legkönnyebben bemutathatók a mai csillagászat és fizika vitatható kérdései.
"A Herschel űrtávcső 2010 elején figyelte meg a Naprendszer két törpebolygóját, a Makeamake-t és a Haumea-t, magyar kutatók részvételével."
Itt engem az érdekel, hogyan kerülhettek oda ezek a törpebolygók, ahol vannak? Hogyan sikerült olyan szépen össze csomósodniuk, hogy közbe fel is olvadtak, és bolygószerűvé váltak? Hiszen talán két hetenként találtkozhattak valami porszemmel, akivel egyetlen pillanat alatt összehültek. Ugyanez méginkább érvényes a meteoritokra. Abban a térségben ugyanis ilyen csomósodás valószínűsége több számjeggyel kevesebb, mint errefelé volt.
Vagy netán belülről vánszorogtak ki? Akkor nem lehetne olyan sok belőlük!
És nyilván nem az árapály miatt, mert annak a sebessége kisebb.
Nagyon furcsák tehát azok a Kuiper övi és Oorth felhő objektumok.
Valakik, akik oly sikeresen lefokozták a Naprendszer feltehetőleg legelső bolygóját, a Plutót törpeharcsává, mondhatnának erre egy magyarázatot, hogy ne mindig csak én.
Mert én most csak a kérdést tettem fel.
-
polarka #754 ezért nem kell az igénytelen xar zsindexet olvasni, hanem a hirek.csillagaszatot -
#753
http://index.hu/tudomany/urkutatas/2011/03/30/keken_fenylik_a_kulonleges_szupernova/
... a 2011ay jelű szupernóva nagyon ritka csoportba, a hidrogén jelenlétét is mutató Ia típusú szupernóvák közé tartozik ...
vs.
... Amelyikben látszik, az II-es típusú, amelyikben nem, az I-es. ...
köszönjük Emese -
forrai #752 Nekem ebben is eltérő nézeteim vannak.
Bizonyítottam ugyanis, hogy a Hubble törvény az univerzum tágulása elemei forgási impulzusmomentumának keringésivé való átalakulása, ami az árapály egyik megnyilvánulása. Ami gyorsítja a galaxisok szélén a csillagokat is.
Az árapályhoz különben én értek a világon a legjobban, csak az iszapban, ami körülöttem van, az nem látható.
Egyébként semmiféle sötét tömeg nincs az univerzumon belül, legfeljebb csak rajta kivül, és az se sötét, csak nem látható. Amikor persze azt mondják majd, hogy már meg is találták, az lesz majd a "tudomány" legszégyenteljesebb napja, hiszen már az is szégyenletes, hogy egyáltalán keresik. (Ugyanolyan szégyenteljes, mint a matematikában a Fermat sejtés állitólagos megoldása.)
-
#751
:-) -
polarka #750 olyan akármicsoda, ami gyengíti a gravitációs vonzást
1ébként úgy tom, h mindig is voltak/vannak ismeretlen vmicsodák -
#749
"Mai ismeretink alapján a látható anyag a Világegyetem mintegy 4%-át, a láthatatlan tömeg 23%-át, a sötét energia pedig 73%-át teheti ki."
Na bumm. Akkor a 73%-a ismeretlen valamicsoda, akármicsoda?
Na én itt megakadtam.:)
-
forrai #748 Itt szó van a Hubble törvényről, a sötét anyagról, tömegrőlés energiáról.
http://www.origo.hu/tudomany/vilagur/20110316-sotet-energia-es-gyorsulo-tagulas-a-hubbleallando-uj-merese.html
Elképesztő, hogy micsoda fantáziatlan és tudománytalan hablaty...
Nincs sötétebb, mintha a tudomány sötét.
Reménytelen ügy. -
#747
A Nostradamus topicba bemásolom a kérdéses szövegrészt. Szerintem az igazi mondanivalója nem asztrológiai, de lehetséges. Örülnék, ha megnéznéd. -
forrai #746 Szívesen leveleznék valahol az asztrológiáról, annak hazai hatásáról.
Mert ugyebár vitatják, hogy Esztergomban az Erények falképsorozatot Botticelli festette volna.
Pedig számtalan érv sorolható fel mellette. A restaurátor szava azonban nagyon fontos- ő évekig dolgozott rajta, minden vonást jól látott.
(Emellett maga is jó festő).
Ha lenne érdeklődő ehhez, inkább átmennék a művészet fórumra. Mert erről is jókat lehet írni.
Egyáltalán: a reneszánsz művészet és a művészek: a modernkori tudomány és a technika kezdete- és nem csak Leonardó...
Merzt igazán Michelangelo szabadította fel az emberi gondolkodást! Amely azután létrehozta mindazt, ami elvezetett az INTERNET-ig.
Hogy bárki bármit, amit bárki más bárhol bármikor tudott, szintén megismerhessen!
Lehetetlen, hogy ennek igazi jelentősége elfelejtődjön, és hogy csak fecsegésre használják!
(Ahogyan néha tapasztalható).
-
forrai #745 Az asztrológia azért érdekelne, mert rengeteg történelmi esemény mozgatórugója volt.
A reneszánsz idején nagyon komolyan vették, és a magyar történelemre is (sajnos) lehetett kihatása.
Vitéz János dolgozószobájában, amit feltártak, egy építészeti zoodiák ív volt, amit valószinűleg Botticelli festett. Vitéz János Pozsonyban ilyen egyetemet alapított, és asztrológusokkal is levelezett.(Erről például nincs itt vita? Pedig a tudományos forumban is lehetne).
Nem azért írom ezt, mintha hinnék benne, de akkor nagyon hittek benne. A kinaiak például nagyon pontos méréseket végeztek, a föld forgáslassulása azok alapján is igazolható. És naponta jelentették a császárnak!
Itt is irhatunk erről is, bár van Noetredamus topik, ez talán inkább oda való.
-
#744
Asztrológiából. Dátumok. -
#743
Az adatok honnan vannak? -
forrai #742 Nehéz kérdés... 
Talán az észlelő csillagászoknak van rá válaszuk.
Én nem vagyok észlelő, hanem inkább elméleti.
