1583
A fizika és csillagászat közös témái
-
yooyoo #701 Levezetnéd a számításaidat? Érdekelne hogy jön ki és mi? -
forrai #700 De számoljuk ki, miért távolodik a Hold 40 mm/év-t?
De kinek írom, és kivel akarok itt számolni?
Optimista tragédia.
Jobb ha hallgatok. -
forrai #699 polarka.
Ha tárgyilagosan nézem, csupa szégyen, amit kevés kivétellel (akiknek az erőfeszítéseit elismerem) ebben a topikban a fórumtársak mutattak.
Nem tettetek semit, hogy megértsétek, miről szól, és arról írjatok. Viszont erkölcsről rengeteget prédikáltatok.
Ebben sajna polarka, éppen te jársz élen. Soha semmi konkrétumot nem irsz. Felajánlottam, számoljuk ki itt nyiltan, mennyit zuhan az árapály miatt egy műhold? Miután én 10 sec alatt kiszámítottam, hogy jelentősen.
Erre te meg se mukkansz. Troll vagy, nagy kerek.
Kár rád (rátok) vesztegetnem az időt.
Mint irtam, nem is értetek teszem. Tehát folytatom, azzal akit érdekel. Vannak néhányan.
Newtonra meg árapályügyben sokat ne hivatkozz. Az ő eredményeit is elismerem, de hát keveslem.
-
polarka #698 Látod erről van szó. Ez egy nagyobb témakör. Adtam neked wiki linket, ahol össze van foglalva több vonatkozásában. De a lustaságod megkívánná, h itt vesztegessem az időm, h megértessem veled. -
polarka #697 "Így bizom benne, hogy lesz aki megérti azt is, amit eddig irtam."
Sosem volt baj az írásaid megértésével, annál inkább a megfogalmazással, pontatlansággal és a sok tévedéssel (persze mindez, miután a kinyilatkoztatásos tárgyalásod mögött meghúzódó dolgokat szemlélhettük).
"...Na már most- polarka- te ilyen világban szeretsz élni. Nem veszed a fáradtságot, hogy utána gondolj bárminek. A te dolgod."
Tévedsz, hallgatásomból legfeljebb annyi következik, h eddig nem vettem a fáradságot, h a Fermat-sejtéssel kapcsolatban utánanézzek jobban a dolgoknak. De szívesen, h segítettem helyesbíteni a matek témájú írásod 1. pár oldalát, ami tele volt(van?) pontatlanságokkal és félrevezető leírásokkal (lehet te nem gondolsz utána annak, h mit írsz le!?).
"Szégyen az polarka rád nézve, hogy lenézed- hogy filozófiai alapot keresek a logikám alá."
Nem nézem le, csupán megállapítottam, h a keresgélésed/írásaid mutatják, h nem vagy jártas a témában, de ennek ellenére tartod a kinyilatkoztatásokon alapuló szövegelésed, mintha annyira tuti lenne, amiket mondasz.
"Itt van ez a fizikai-csillagászati tétel, amit én bizonyítottam.
"Bármely, a saját tegelye körül forgó, tömeggel bíró valós (égi)test vonatkozásában létezik az USP (Univerzális Stacionar = szinkron Pálya) kritérium, amely alapján eldönthető, hogy valamely másik hasonló test gravitációja kettőjükre távolítólag, vagy közelítőleg hat"
Kérlek szépen, ez nem egy filozófia, hanem fizikai- csillagászati tétel, ami alapján (is) szerintem működik az egész univerzum, talán a többi is, hiszen kell, hogy létezzenek.
Ja, és kivételesen hangsúlyozom még: az én felfedezésem.
Képzeld, mekkorát szívnék, ha be tudnád bizonyítani, hogy nem igaz! Tudnod kell bizonyítani, hogy nem igaz, hiszen te TUDÓS leszel, vagy már vagy is!"
Látom még mindig nem tetted magadévá az ajánlott irodalmat. A tételek és a bizonyítások szoros kapcsolatban állnak. Hol a bizonyításod?
Newtoni axiómákkal meg hülyeség, amit állítasz (már maga megfogalmazás cáfolható). -
forrai #696 Igen. Én tudom, mi az árapály, hogy az egyik legáltalánosabb jelenség, és hogy kritérium is.
Tudom jobban nálatok, sőt...
Ti pedig nem tudjátok, vagy sunyitotok?, hogy hol van, hogy hol nincs?
Bizonyára sok mindent jobban tudtok nálam, sőt- segíthetnétek, taníthatnátok is, de ebben -igenis- rám célszerű figyelnetek, ha a téma érdekel!
Ha meg nem, akkor ahogy szokták mondani... -
forrai #695 Ebben egyetértünk. Ezt hiányolom belőletek. Az elemi tudást. Trollozásból mindnek jelest adnék. De azt ti tanítjátok!
Polarka.
Írj hát valamit az árapályról, ne csak filozófálgass! Ennyi önkritikád sincsen? -
forrai #694 A példád nagyon jó az árapályra.
És ha te forogsz gyorsabban, a golyó gyorsul, elröpül (= távolodik)
Ha pedig a golyó, akkor téged vonszol, és lelassul.
Ugyanezt teszi a Föld és a Hold gravitáció.
Számomra az érthetetlen, mi ebben a nem érthető.
-
forrai #693 Én sajnálom, hogy elmész, de tényleg. Azért néha látogass vissza jó? -
forrai #692 A Föld esetében sincs olvadt mag, azt írtam. Csak forró mag van. Az meg pont egyezik az árapály teljesítménnyel (~10^20-21 Joule), és a földi hőárammal is.
Ha hegyről gurulsz lábfékkel, az is felmelegszik.
Pontosabban nem tud jobban lehülni, hiszen forró volt.
Más bolygóknál más a helyzet. A gázbolygóknál azt nem tudják megmagyarázni, miért adnak le kétszer több energiát, mint amit a Naptól kapnak. Mivel magyaráznád? Én az árapállyal, és egy másik áramlási jelenséggel, amibe itt bele se kezdek.
-
polarka #691 Vita olyan felek között alakulhat ki, akik nagyjából egyforma tudással rendelkeznek.
forrai állításai ezzel kapcsolatban a következők voltak:
- A világon senki nem érti az árapály jelenséget.
- Ezután csak dumálás volt.
Én felhívtam a figyelmet, h az árapály jelenséget ismerik és számolnak/-tak is vele (már Newton is). Bizonyára ő megint mást ért a szó alatt vagy csak ennek sem olvasott utána tisztességesen. -
forrai #690 Szerintem a fénysebesség minden univerzumban eltérő.
Mert nem vákuumban halad a fény, hanem ahogy a hang levegőben, azt is részecskék (bivalens, két töltetü fényatomok) közvetitik. Vagyis nem maga a fényatom, hanem egy hullám terjedési sebessége az, amit fénysebességnek hívunk.
És ahogy a hangnál, jellemzően a sűrűségtől, komplexebben a "fény kompresszió modulustól" függ.
A mi univerzumuk sűrüsége ~5-6 nukleon, m3 tömeg.
A szüló univerzumunkké meg talán 10-100 nagyságrenddel kisebb? (Azt még nem számoltam ki). -
polarka #689 igen -
polarka #688 "Érdekes hogy ennyi maradt meg benned, hogy "feltételezésen alapszik"."
Érdekes, h úgy véled, h ennyi maradt meg.
"...az mennyiben feltételezés?"
Többségük bizonyítatlan szövegelés, ergo feltételezés legfeljebb (lehet nem túl sok egzakt bizonyításon rágtad át magad az életed során?).
"Vagy milyen relációban van az a feltételezésen alapuló világnézettel?"
Képezheti egy világnézet részét (mivel mindenről nem szóltak).
"Arra viszont kíváncsi lennék, hogy a definíción és (a világ korlátolt ismeretén alapuló) logikán kívül van-e bármi nyomós érv arra, ami "bizonyítja", hogy az egyik ember által a fejében hordozott modell tényeken alapul (valós?) a másik által hordozott modell pedig feltételezésen alapul (valótlan?)?"
Amit "nyomós érv"-nek nevezel és ki akarsz zárni pont az mutatja, h nem létezik ilyen megkülönböztetés. Ha azt kizárod, akkor meg pont lehetne.
"Épp egy "új rendszerben" vagy benne derékig. Nézz körül, látni fogod, amint félreteszed a prekoncepcióidat azzal kapcsolatban, hogy miként kell kinéznie egy "új rendszernek"."
Halmazelméleti megalapozásról volt szó. Rendszert nem alkothatsz axiómák nélkül és azoknak nem kell jól látható közük legyen ahhoz, amit körülöttem látok. Ha pedig nem értetlenségből írtad, akkor legyél szíves mellőzni a szavak irodalmias kiforgatását.
"Az eredeti felvetés szempontjából azt kellene megvizsgálnod, hogy van-e különbség aközött, aki mindezt "szimplán látja" és aközött, aki le tudja vezetni számodra is elfogadható formalizált módon?"
A "mindez"-en alatt felteszem, h a világot érted.
"szimplán látja", mint kifejezés onnan eredhet, h ha vki ért vmit, akkor azt gyakran vizualizálja vhogy képzeletben, tehát érti a dolgokat. Értés alatt pedig azt értem, h látja összefüggéseiben.
így világosan így tudom értelmezni a kérdést:
Van-e különbség a közt, aki (születetten/magától/tanulás nélkül) érti a világot és aki ezt formalizáltan le tudja vezetni másoknak?
Tfh. nincsen különbség, akkor az illető ismeri a nyelvet és képes kifejteni és levezetni, amikre rá akar világítani. Persze itt feltesszük, h a világnak van még olyan része, amelyről beszélni kíván és szavakba is önthető. Ha nem volna ilyen része, akkor miért akarna róla beszélni? Hiszen tudná, h nem tudja szavakba önteni.
Tfh. van különbség, ekkor aki érti a világ összefüggéseit, nem ismeri a nyelvet és nem tudja kifejezni az összefüggéseket, amiket ért. Ez már önmagában ellentmond az alapfeltevésnek.
De nézzük, úgyh a nyelvet vmiért nem ismerheti kellően (ami hülyeség, mert ha rendszerében ismeri a világot, akkor nem kéne megerőltető legyen, h akár új nyelvezetet definiáljon). Ekkor még mindig képes volna olyan jelenségeket, eszközöket... mutatni, amiket a többiek nem ismernek, így bizonyítván, h vmit tud.
""ha a világ valóban ok-okozati (és nem csak a lokálisan tapasztalható részben"
Nem akarlak félreérteni, és nem tudom, hogy ezek a kifejezések mit takarnak "hivatalosan" (ahogy gondolom te ezeket a kifejezéseket használod). Adsz valami linket, ahol elolvashatom a jelentéseket?"
Ezen szövegemben már hallgatólagosan elfogadottnak vettem, h amiket közösen láthatunk/tapasztalhatunk az a valóság része (legalább szimulációs átverés révén). Amiket mi(emberiség) tapasztalhatunk, azok a lokálisan tapasztalhatók (van, amiket mondjuk tér vagy időbeli távolságok miatt nem tapasztalhatunk). Az ok-okozati összefüggésekre rávilágítás egy kis történeti áttekintéssel:
A tárgy leesik a földre, oka:
- hivilág alapján, mert vmelyik lény (istenség, félistenség...) ezért felelős
- szofista módon mindenki ezt mondaná
- platónian meg vmi idea teszi lehetővé
- arisztotelészien a föld elemek törekednek lefelé a többi föld elemhez
- Galilei idején a lejtős kísérletekkel már más szabályosság (gyorsulás állandó) is előjön
- Newton, gravitációs hatás, ami a bolygómozgásokra is alkalmazható
- Einstein, térgörbület miatt
Tehát az látható, h nem minden össze-vissza történik (a tárgyak nem esnek felfelé, oldalra). Ami korábban látszólag összevisszaságnak tűnt ott is sikerült ilyen szabályokat megfigyelni. Az okok pedig általában vmilyen tulajdonságban rejlenek (tudjuk vmi tulajdonságait, akkor tudjuk, hogyan fog viselkedni adott körülmények közt, ez ok-okozat; "azért viselkedik úgy, mert..."), ezen tulajdonságok különbözőségeinek okaira is többször sikerült már más, mélyebb tulajdonságra rávilágítani. Erre példa, ami már szóba került, h a tehetetlen és súlyos tömeg más-más ok lehetne, de azt figyelték meg, h értékre azonosak, ha pedig feltették, h azok is és a tér görbületét jellemzik, akkor pontosabb eredményre jutottak. Úgymond 2 oknak egy oka lett. Vagy a newtoni és arisztotelészi magyarázatokra is lehet hasonlót. Az arisztotelészi nagyon jó okokat adott bizonyos dolgokra, a newtoni még többre adott és pontosabbat is. (Úgy tűnhet, h minden 1 okra szűkül, de nem ez a helyzet.)
Megjegyezném:
1. nem vagyok filozófus, nem is leszek valszeg
2. ismereteim töri könyv szélén levő filozófiai idézetekből és abból a kevés filozófiából van, amit idén hallgattam; továbbá saját végiggondolásokból
3. tisztességes, filozófia témájú könyvekben ezek a dolgok végig vannak tárgyalva, biztos még jobban és több oldalról, mint én tettem
4. Tényleg nem szeretnék ezekről írogatni, mert számomra elég, amit eddig tudok egyelőre és mással kéne foglalkozzak, ráadásul újat biztosan nem mondok, lásd 3. És még a hosszú hsz.-dat sem tudom mikor fogom elolvasni. -
polarka #687 Ezt elírtam, filozofálni nem tud bárki, mert azt a filozófusok tudnak (ők tisztában vannak azzal, h miket mondtak már előttük más filozófusok). Filozofálgatni/filózni tud bárki. -
forrai #686 Nézd Patiang.
Erre vonatkozóan több vicc jut az eszembe, de sajnos egyik se tréfa, hanem a szomorú valóság.
Ilyen a lelkiviláguk. Attól stabilizálódik, ha a másokat alányomják.
Én beszélgetésre invitáltam őket. Ők meg nem akarják normálisan.
-
patiang #685 Erre nem analóg az, amikor egy ember egy kötélre kötött vasgolyót forgat maga körül? Hiszen mind a két test hatással van a másikra.
-
Koppixer #684 Sok-sok gatyába folyó mézet kívánok Neked, és mindenkinek aki szereti! Sohaviszlát!
-
forrai #683 Az univerzumban mindig és minden két valós tömegpontpár között van árapály. Ha pedig ráadásul az egyikük forog is: van árapály forgató nyomaték is. Amiből az "F" disszipációs tényezőn keresztül származtatható az árapály munkája, és teljesítménye.
Pont, mint amikor vizet húzol a karikás kútból. -
patiang #682 Nem mondtál semmit a kérdésemre: #670 -
patiang #681 Igaz, de belső állaguk mégis eltérő. -
forrai #680 Olvashadtad, hogy olyan nagy nyomáson, ami a gázbolygóknak van, fémes még a hidrogén is. És a Föld magja se folyékony. -
forrai #679 Kedves koppixer. Levezettem a honlapomon. Onnét veszem.
Két tömegpont viszonylagos mozgása esetén ugyanis az árapály teljesítmény mindig létezik, csak nagyon kicsi. De évmilliárdok alatt azért nem elhanyagolható.
Márpedig, ha disszipációval is jár, a hatása ugyanaz, mintha a mézes kenyeret ferdén tartva tapasztalod a méz viszkózus haladását a gatyád felé, majd onnan ugyanolyan megfontoltan a padlóra.
Koppixer! Neked még sokat kellene feledned, hogy valamit megtanulhass. Szívből kívánom.
-
patiang #678 Az üvegben a fény sebessége pl. 200000 km/mp. Ez a törésmutatótól függ: minden anyagban lassúbb, mint a vákuumban.
Ha valamilyen részecske gyorsabban megy, mint amire a fény képes abban a közegben - akkor Cserenkov-sugárzást fog kibocsátani.
Így? -
patiang #677 "fénysebesség nem≡ fény sebessége"
vagyis az a max sebesség, de maga a fény lassabban is haladhat? -
patiang #676 Akkor (nem lehülyézni!!!) mi a vita tárgya forrai, és a többiek között?
Köszi! -
polarka #675 van -
polarka #674 Röviden úgy mondják, h "fénysebesség nem≡ fény sebessége"
elvileg középsuliban is megemlítik
Cserenkov-sugárzás -
patiang #673 Valaki mondja már meg a tutit, a frankót: van az univerzumban árapály, vagy sem????
Mert elég sok komolyabb site-on van rá utalás. -
patiang #672 Ja és persze az is igaz, hogy minél közelebb van egy bolygó a Naphoz, annál nagyobb a falysúlya. -
patiang #671 He? -
patiang #670 Kérdezek:
Ha szerinted a naprendszer bolygói "pöfögéses" (ne haragudj) módszerrel keletkeztek akkor: hogy lehet az, hogy a belső bolygók rendelkeznek belső olvadt maggal, a gázóriások pedig nem, sőt a külsők sem? Pedig mindegyik a Napból kiszakadt forró gázgömb volt, melyek azután idővel sűrűsödtek, és kialakult a külső szilárd burkolatuk. Az óriás bplygóknál ez miért nem állt fenn, hiszen, ha azok is forró gázgömbből jöttek létre, s a tömegük is nagyobb, miért nem tudták fenntartani a belső folyékony szerkezetüket. Tudom, hogy a Jupiter belseje is folyékony, de ez a nyomásra vezethető vissza. -
yooyoo #669 Lokális fénysebességet nem vágja -
patiang #668 Bárha elolvastad a második mondatot............ -
patiang #667 Légyszi példát -
Koppixer #666 "Fénysebességnél nagyobb sebesség nem létezik"
Ezt rajtad kívül senki sem állítja. -
Koppixer #665 "AZ ÁRAPÁLY AZ UNIVERZUM VISZKOZITÁSA!"
Honnan szerezted az értesületlenségeidet?
Ez eddig a legnagyobb baromság, amit hallottam tőled, ráadásul szép nagy betűkkel írtad, és többször is...
-
yooyoo #664 Egy valaki biztos nem ért itt hozzá -
forrai #663 Hihetetlen, hát senki nem ért az árapályhoz, vagy nem érdekli, hogy normálisan lehessen társagolni róla?
Oké, témát váltok, alkalmazkodok.
-
forrai #662 -A viszkozitás gázokra és folyadékok belső súrlódása.
-A viszkozitás gázokra és folyadékok belső súrlódása.
-A viszkozitás gázokra és folyadékok belső súrlódása.
-A viszkozitás gázokra és folyadékok belső súrlódása.
-A viszkozitás gázokra és folyadékok belső súrlódása.
...
-A viszkozitás gázokra és folyadékok belső súrlódása.
Ne mondd hogy fizikát tanulsz.
Ha ez igaz, akkor leveszem a kalapom az intézmény előtt, aki téged tanit, vagy bilit borítok a fejére, ha így tanít.
Inkább ne válaszolj nekem, mert még lejáratod a proffodat, és az megharagszik.
De tényleg- keres más társalkodót yooyoo! Féltelek téged!
Ne nyilvánulj meg itt! A nickedről rádismerhet!
Szóval a tengelyjárással kapcsolatos Borda-Carnot és egyéb viszkózus súrlodásos veszteségek csak az egyik oka az árapály munkájának.
A másik oka a lemeztektonika, a köpeny áramlások, amelyek szintén viszkózusak.
Olyan, mintha szurokkal olajoznák a fékpofát. Jól fékez a vonat, sőt el se indul.
Bocsi yooyoo. De ezt nem tudom elhinni rólad, de az intézményről se, ahol tanulsz. Remélem az orvosképzés felelősebb, mint a fizikus. Nekem már nem mindegy.