1583
A fizika és csillagászat közös témái
-
uwu hun #861 De alkalmas te gyökér!
Ha tudnál integrálni beláthatnád.
Ha felírod a vonzási erőt úgy hogy összekötsz minden pontot minden ponttal, és összegzed az erőket, ugyan az jön ki, mintha egy pontba sűrítenéd a tömegpontokat.
Ez persze csak gömbszimmetrikus testre igaz. Az baj, ha nem homogén, a lényeg hogy réteges legyen mint az ogre.
Más alakra más jön ki, ezért van az, hogy számítógép kell egy geoid pontos gravitációs térképének készítéséhez. -
forrai #860 Tudom uwu, látod levelezünk is, mert örülök annak, ha a hozzászólásod a tárgyról szól. Többre is becsüllek, mint bárkit itt, aki talán roppant felkészült, okos is, de nem szóla tárgyhoz.
-
forrai #859 Köszönöm hogy komolyan vetted a kérdésemet, és válaszoltál.
A válaszod arra utal, hogy a tömegpont nem alkalmas gyorsulási mező számítására. De akkor mikor használható?
Ha használata korlátozott, melyek azok a korlátok? -
uwu hun #858 A tömegpontnak halál pontosan ugyan olyan a gyorsulási mezője mint egy gömbszimmetrikus testnek a felszínén kívül. -
forrai #857 Visszatérve a tárgyra- a gravitáció elméletben, annak folytonos, vektoriális metodikájában a tömeg (M) nincs sehol, és skalár sugár se létezik.
Ezek ugyanis a történetileg kialakult piaci fizika részei, amelyek csak arra jók, hogy a zöldségesnél egy kiló piros almát vehessen a fizikus, hátha neki is sikerül, ami Newtonnak.
A vektoriális képletben a tömeget bárhol reprezentáló vonatkoztatási sűrűség, és az R helyvektor szerepelnek, mégpedig lineárisan.
a=4(PI)/3*(ró)*R
A maszlag pedig, amivel száz évek óta etetik magukat, meg másokat, izletes, de kártékony- olyanokká lesztek, mint vagytok.
-
uwu hun #856 A tömegpontot szó szerint kell érteni.
Olyan pont aminek van tömege.
És egy gömbszimmetrikus test, a felszínén kívülröl nézve tökéletes pontnak látszik gravitációs erő tekintetében.
ezt a hsz-t emésztgessed amíg meg nem érted, már vagy 10-szer leírtam 10 féle képen. -
uwu hun #855 XD
Tudós?
Ebben a posványban?
Szerinted a tudósok hülyék közé járnak szórakozni?
Ide csak hülyék, meg trollok járnak, vagy trollnövendékek.
Én például troll vagyok, de okos és becsületes troll. -
yooyoo #854 Tömegpont egy olyan modell ahol a testet eggy vele megegyező tömegű ponttal helyettesítünk,ezzel nem vesszük figyelembe a test mozgása során fellépő forgást,deformációkat.Ez a legprimitívebb modell a mechanikában. Jobb helyeken a pont egy helyet jelöl a térben és nulla dimenziós. -
forrai #853 Attól, hogy nics kiterjedése, struktúrája még lehetne...
De mert a tárgyhoz szóltál hozzá, mégpedig kellő határozottsággal, (uwu ilyenkor szokta mondani, hogy "nagy arcod van"), tedd meg, hogy definiálod a tömegpontot, és kommentálod is. Hogy megérthessem ezt a fizika történeti malacságot, és értelmetlenséget.
Hiszen lehet, hogy neked sikerülni fog, és én megtérek a züllött fizika kebelébe.
Persze lehet, hogy a sületlenséged után tényleg nincs miről beszélned?
Akkor legalább számold ki erre a bizonyos tömegpontra, milyen gyorsulási mezője van.
(Kérlek, ne fokozzátok az önbizalmam, tovább!)
-
forrai #852 qetuol
Hogy derítetted ki?
Igazán, nekem pedig olyan szimpi vagy. Nem lehet, hogy akkor te is troll vagy, mint én?
Ha nem, akkor te mi vagy? Egyenes lelkű, nyilt, tiszta tekin tetű tudós?
Mondd el nekünk!
Tényleg, mi vagy?
Egyébként, hanem a tárgyról írsz, akkor ide felelseleges jönnöd.
Ha a tárgyról írsz, folytathatjuk.
-
yooyoo #851 A tömegpontnak nincs kiterjedése innentől fogva nincs miről beszélni. -
#850
most derült ki, hogy csak egy kis nyomorék troll vagy. -
forrai #849 Bocsi, most egy ideig nem nézek a fórumra (csak egy két nap).
De utána visszajövök, és tovább szivathatjuk egymást. -
forrai #848 Azt, hogy a tér görbült, már sokszor olvastam.
Mi köze ennek ahhoz, hogy szerinted az árapály nem hat az égitestek keringésére, hanem csak belül gyömöszöli őket?
Erre még egy képzett fizikus is allergiás lenne!
-
uwu 80 #847 Olvasd újra a maiakat! -
forrai #846 Hová? Úgy értem kb melyik hozzászólásodra? -
uwu 80 #845 Akkor most olvass vissza! -
forrai #844 Miért nincs a tömegpontnak közepe?
Nos, amiért nincs a tömegpontnak közepe, ahol a gyorsulás nulla, azért nem tudjuk többszáz évvel Newton után még, hogy mi a tehetetlenség?
Csak én gyanítom, hogy maga a fizika- az jó példa rá. -
forrai #843 Igazából módom lehetne meggyőznöm a képzett tudosokat is, hiszen az akadémián a legjobb pajtásaim.
Azonban én azt mondtam magamnak: amíg az SG-n meg nem győzöm a legképzetlenebb, és legmaradibb gondolkodásúakat, addig nincs jogom, hogy fölkent fizikusokkal vitatkozzak, és hogy én is fölkent legyek, mint ők!
Azonban nagyon elhamarkodott döntésem volt ez, amit már bánok, habár még próbálkozom.
uwu: ahogy lent, úgy fennt- mondta a haverom: Hermesz Triszmegisztosz.
Hogy ami nem érvényes a földre egészében, hogy a közepén végtelen a gyorsulás, az a tömegközéppontra se.
De akkor mire érvényes?
-
uwu 80 #842 Az árapály csak egy objektumon belül értelmezhető, amik közösen egy pályán mozognak. Ezért nincs értelme olyat mondani hogy "egymással kölcsönös árapály hatással vannak" tekintve hogy belső erőkről van szó aminek kifelé az eredője 0. -
#841
jajjj, te nagyon sötét vagy ám. először is a tömegpontról bezséltem, nem tömegközéppontról, annak meg nincs közepe. a képleltet meg nem lehet a Föld belsejére alkalmazni, arra más képlet van, tehát nem lesz végtelen a gyorsulás.. tényleg ennyire nem értesz a középsulis fizikához? -
uwu 80 #840 Az előbb írtam le hogy miért 0, de nem számít.
Minden pont vonz minden pontot. Még newton is ezt mondta, ilyen tekintetben nem is kell elővenni a XX. századi fizikát. De szegény Newtonnak nem volt számítógépe, így egyszerűsített. Mivel volt annyi esze, hogy integrálni már tudott, és azzal a közelítéssel élt, hogy az égitestek gömb alakúak, kijött neki, ez a pontszerű modell. Ami ezekkel a közelítésekkel tök pontos. Ami ugye csak TESTEN KÍVüL érvényes.
Hogy megértsd a modell lényegét, kéne kicsit számolni is.
A gömb gömbhéjakra bontható, számoljunk így, héjról héjra. Majd a végén összegezni lehet a felületek vonzóerejét egy egyszerű integrálással.
Nézzük mi van, ha a felszín alatti potenciált írjuk fel.
A gömbhéj olyan felület aminek belsejében bármelyik pontban a gyorsulás a vizsgált felületeken elhelyezkedő pontok összegzése után 0 jön ki.
Kívülről, meg pontszerűnek látszik. Tehát ahogy befelé haladsz, mindig csak a ponton belüli gömbfelületeket kell összegezni, így tud 0-ra csökkenni.
Semmi varázslat nincs benne, ez csak matek. -
forrai #839 Szóval itt arról van szó, hogy az univerzumon belüli tömegek egymással kölcsönös árapály hatással vannak, aminek következtében meghatározható sebességgel távolodnak.
v=H*D km/s
E távolodás sebesség lineárisan függ a távolságuktól (D).
A távoli galaxisokra vonatkozó arányossági tényezőt (Hubble, "H" tényező) azonban jelenleg csak 3 értékes jegyig ismerik.
A topikban arról van szó, hogy a Hubble törvény egy általános árapály jelenség, és hogy a H tényező nem fizikai alapállandó, hanem különféle paraméterek függvénye.
Ha valakinek lenne kérdése, szívesen válaszolnék. -
forrai #838 Nagyon szép geoidokat mutatsz.
Azt magyarázd meg, hogy a Föld középpontján a gravitációs gyorsulás miért nem végtelen, a képlet szerint, hanem inkább nulla?
És mennyi annak a bizonyos sokat hivatkozott tömegközéppontnak a közepén?
A tervezett könyvemben bizonyítom, hogy két test gravitációs kölcsönhatása esetén mindegyiküknek más helyen (egymáshoz közelebb) van egy virtuális tömegközéppontja.
Nem akarok akadékoskodni, de az elméleti fizika betegesen gyenge még, fejletlenke, gyerekesen fantáziálgat. Sok spenótot kellene ennie! Minden fizikus, a Popey tengerész példájára naponta legalább egy tányérkával. (Lágytojás is megengedhető.) -
forrai #837 uwu.
Én is olvasgatok, és tudom, hogy a geofizikának, az űrtechnikának, az észlelő csillagászatnak, az alkalmazott fizikának és egy csomó alkalmazott tudománynak olyan területei vannak, amelyekhez soha a büdös életbe nem érhetnék fel.
Ugyanakkor az elméleti részeiken néha egy gyereknek is látszik, hogy nincs a királyon ruha (persze ha egy bizonyos képzettsége van).
Ami egyáltalán nem lehetetlen, hiszen gyógyítottak meg betegeket azelőtt is, hogy a röntgent felfedezték.
Semmi más nem történik tehát, minthogy megszólaltam: a királynőn (matematika, Fermat sejtés), és a királyon (fizika, csillagászat)sincs ruha.
És közben gyereknek, bohócnak, és szamárnak tettetem magam, mert azoknak esetleg elnézik ezt.
(Csak veled nem számoltam)
-
uwu 80 #836 Nincs szingularitás.
Csak akkor tekintenek vonzóerő tekintetében pontszerűnek egy gömbszimmetrikus testet amíg el nem érnek annak határához. Azon belül a sűrűség függvényében változik. Ha egyféle anyagból van, konkrétan lineárisan csökken.
Newton nem másnak írta fel a képletét mint a vonzóerő nagyságának. Nem állított ő mást, csak meghatározta a vektor hosszát. Azóta eltelt egy kis idő, és az ál.trel. egy kicsit másképp magyarázza a gravitációt. A tér szerkezetének matematikája egzaktabb Newtonnál.
Egyébként manapság ennél azért jóval előrébb járnak. Sokkal pontosabbak a modellek.
![]()
-
forrai #835 uwu
Abban igazad van, hogy az árapály belső feszültséget is kelt, és abban is, hogy a testeknek van kiterjedésük.
Ezekben nagyon egyetértünk, a fizikusokkal is együtt.
Azonban hogy a keringési pályákra nincs hatása, abban sem én, sem a fizikusok nem értenek egyet veled. Hiszen a Hold is távolodik miatta.
Másról meg nem irtál.
Így az első menet döntetlen, a másodikat viszont én nyertem, a fizikusokkal. Pedig nem szeretek velük egy csapatba lenni... -
forrai #834 Én meg pont azt irtam, hogy amit tanultál, az nem jó!
A vektoralgebrában vannak skalárok, és vektorok.
A sugár azonban helyvektor, és nem skalár. Legfeljebb lehet határozott vagy határozatlan irányú- az utóbbi esetben gömbteret képez.
A G*M/r^2 képlet már csak azért is sületlenség, mert a nevező szinguláris lehet. Végtelenné válhat.
Ezt még bővíteni egy r/r aránnyal, amelyben a felső vektor (elfelejtettem, hogy kell vastag, dölt és görög betűt irní), nem értelmezhető.
Elkerülhetetlen tehát a (ró)=M/V behelyettesítés, mert a ró legfeljebb a nullához közelít, s így ez a lineáris képlet nemcsak egyszerűbb, de nem válhat szingulárissá, hogy egy nagy Big-Bang legyen.
a=4(PI)/3*G*(ró)*r
Itt a jobboldalon az r skalár, a sűrűség pedig létező, azonban előjeles, mert az r1;r2;r3 vegyes szorzat előjelváltó.
Alapvetően más értelmezése ez a dolgoknak.
Mindenesetre a jelenlegi értelmezés, amelyben következetlenül keverednek a vektoralgebra elemei, mindeddig alkalmatlannak bizonyult a tehetetlenség magyarázatára. Amit ezért jobbról- balról támadnak is.
Holott csupán a tömegvonzás egy speciális megnyilvánulása.
Tehát azért valami igazságom lehet abban, amit írok.
-
uwu 80 #833 Az árapály belső feszültséget kelt ami abból ered, hogy a testeknek van kiterjedésük. A keringési pályára semmi hatása nincs. A forgást lassítja kicsit ez minden.
-
#832
ezt nem én találtam ki, azt írom, amit tanultam. -
forrai #831 qeutol
Nyertél.
Vannak falak a tudatban is, amelyek, ha egyszer felépítették őket, áttörhetetlenek.
Olyat kitalálni amiket írsz? Amin már a fizika is túlhaladt? Hogy a tér tágul, a galaxishalmazok meg ott maradnak vele?
A Big Bang elmélet rengeteg hülye fizikai eszmét szűlt, ez is az egyik ilyen.
Oké.
Erre nincs érvem... De van egy!
A fény rövidül! Ez a párja a te felfogásodnak! Döntsd meg ezt! (Én ugyan nem gondolom komolyan, csak azért mondom, mert ugyanolyan hülyeség) -
#830
az egyes galaxishalmazok NEM mozognak a térben, hanem maga a tér tágul. -
#829
nem, ez hülyeség. a világegyetem tágulása
1. nem figyelhető meg kisebb léptékben, mint a galaxishalmazok.
2. nem úgy kell elképzelni, hogy a dolgok a térben távolodnak egymástól. hanem maga a tér tágul. itt szokták a lufis példát felhozni. az egyes galaxishalmazok mozognak a térben, hanem maga a tér tágul. -
Nemzsidó #828
Az univerzum tágulásával együtt egyre növekszik a galaxisok mérete is, egyre távolodik tőlünk a Hold, a Föld mind messzebb kerül a Naptól(?), s atomi szinten is, a növekvő szubatomi részecskékből is egyre többet fedeznek fel (ahogy egyre nagyobbak, s majd azoknak is még apróbb összetevőit).
Táguló-növekvő világban élünk,legalábbis a mi szemszögünkből nézve. De lehet, ez a gyorsuló-növekvő ütem egyféle zuhanás valamibe, ami nem három dimenziós.
Polarka!
Nézzük csak pl. a jin-jang ábráját, ami két dimenzió. Képzeljük el 3D-ben a két egymásra merőleges kör keresztmetszetű testet, s ha feltesszük, hogy az egyik ábrázolt pont az azonos színű objektum legkisebb átmérőjének felel meg, de egy másik térdimenzióban van ábrázolva, máris képet kaphatsz arról, amiben én gondolkozom. (ha érted, s hogyne értenéd) ...és ez csak a régiek tudásának felszínes kaparászása lehet részemről, ami nem is biztos, hogy jó irány. -
#827
bizonyára nagyon érdekes téma a hold távolodása, csak azt nem értem, miért kell idekeverni az univerzum tágulását. annak semmi köze a hold távolodásához. -
forrai #826 Ezt is ajánlanám mindenkinek, mert a holdról folyó mérésekről szól.
Benne van a radal távolságmérés is, amellyel 38 mm/év távolodást mértek.
http://geophysics.elte.hu/geofiz-hold.pdf
Vita nincs, hogy az árapály miatt. Csak az érthetelen, hogy a bolygóknál miért nem teszik ugyanezt?
Pl. A Marsnál? Persze biztos nehezebb...
-
forrai #825 mek.oszk.hu/00500/00558/html/dip4.htm.
Az egyik legjobb anyag amit a holdról olvashattam(persze csak a földön :-).
Egyébként pedig ird be: a Hold távolodása.
Rengeteg linket kidob.
Önmagában is nagyon érdekes téma.
-
forrai #824 Miért?
Miért nem lehet ugyanazon árapály a távolodás (és a zuhanás) oka minden égitest között?
Vagy az csak a Föld és a Hold között létezik?
És azok azért olyan különlegesek, mert mi rajtuk élünk?
Mivel magyarázod, hogy a bolygók, csillagok nem távolodnak egymástól az árapály miatt? Azzal, hogy azokat senki nem méri, mert nem is gondol rá?
Ez valóban jó magyarázat, de az enyém.
Én a tiedre kiváncsi vagyok.
-
#823
a hold távolodását és az Univerzum tágulását kapcsolatba hozni butaság volna. Az univerzum tágulásából adódó vöröseltolódás az egyes galaxishalmazoknál figyelhető meg, nem a holdnál. az az effektus egy nagy léptékű dolog, nagyságrendekkel nagyobb, minta a hold távolsága. -
forrai #822 A qetuol telitalálat, igazad van, bocs.
De inkább azért válaszolok neked, mert most a tárgyhoz szóltál, aminek örülök.
Azért megjegyzem, hogy amúgy figyelmetlen vagy. Mert előtte írtam, hogy a Hold távolodásából azt kell ellenőrizni, hogy abból milyen Hubble arányossági szám adódna, és hogy az hogyan viszonyul a tudomány által az univerzumra adothoz.
Itt azzal a problémával találkozhatsz, hogy a 40/384.000.000~1E-7 mm/év/m eredményt kell átszámolnod km/sec, és megaparcek figyelembevételével az ismert értékre, vagy megfordítva.
Nekem fogalmam nincs, hogy ezt az őspaleo- asztronómiai kifejezést miért kell használnia ma is a csillagászatnak?
Talán így értelmesebb, mintha a távolságot tudományosan, vagyis (M)E-(N) m- formában adnák meg?
Szerintem ez is része a csillagászat hókuszpókuszának, és titokzatosságának. Ha ugyanis a csillagászok is a Hubble arányossági számot pl. m/év/m-ben, vagyis 1/évben adnák meg, akkor azonnal látszódna a meglepő hasonlóság a Hold-Föld, és a távoli égitestek arányossági számai között.
Az M, és N behelyettesítése kissé kalandos, ezért szeretném, ha te is kiélveznéd minden mozzanát, hiszen látom, kalandvágyó vagy. Én ugyanis, amikor először olvastam, majdnem dobtam egy hátast,(amit nálad is szeretnék elérni). Azután meg nehezen, de kibogóztam, és szerintem megérte.
Pont olyan ez, mint amikor a kémények, gázturbinák, gázmotorok NOx kibocsátását determinálják különbözően úgy, hogy fél deci nélkül ne lehessen deriválni őket.
És az a furcsaság is meglepő, hogy amíg ezt a távolodást a Föld- Hold viszonylatában mérik, más égitestek vonatkozásában nem teszik, holott a Pluto közel 100 m/év nagyságrendben távolodik a Naptól. (Erre van méretezési programom)
Szóval, ha mindezt végigcsinálod, utána írd meg, hogy hány százalék a különbség akettő között. Ha pedig ez fárasztó, legalább olvasd el a honlapomon.
És akkor lesz végre fogalmad, hol tart ma az elméleti csillagászat, és a fizika, és hogy miért vagyok (szerintem)joggal kissé ingerült.
Ezen pedig egyedül nem változtathatok. Így hiába cikiztek, nem hagyom abba, amíg végre nem kezdtek el gondolkodni mindezen!
Mert a Hubble törvény és a sötét tömegek mégcsak nem is a hab a tortán!
Méltán mondom, hogy amit tudomány címén most csinálnak, az csak elkeseredett ámokfutó találgatás, amit nem szabad folytatni így tovább.
