1583
A fizika és csillagászat közös témái
-
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#621
Az aposztróf nálam azért jött be, mert a tizedes vessző / pont már többször adott okot félreértésre. Régi 1920-30-as évekből származó könyvekben láttam gyerekkoromban aposztróffal jelölve az ezres nagyságrendet (1'000 = egyezer, 1'000'000 = egymillió, stb.), onnan vettem át, de időközben sok más helyen is láttam így alkalmazva. Abban persze nem vagyok biztos, hogy nyelvtanilag ez teljesen helyénvaló megoldás.
Őszintén szólva én eddig sehol sem olvastam az általad USP-ként említett dologról. Mindenesetre ha létezne, kétlem, hogy eddig nem tűnt volna már fel valamelyik pályaszámítással foglalkozó emberkének.
A pályaszámítások amúgy roppant összetett dolgok, és bár tény, hogy csak a Newtoni és Kepleri képletekkel ki lehet dolgozni egy Hold-misszió pályaadatait, azért ennél sokkal-sokkal több változó van a témában. A NAVSTAR műholdak esetén az 1970-es években úgy vélték, hogy az 500km-el magasabb "temetőpálya" tökéletesen biztonságos, és kellően hosszú ideig (évtizedek, esetleg évszázadok) stabilan maradnak ott a műholdak. Miután az első NAVSTAR műholdak kiöregedtek, és a temetőpályára küldték őket, évek kellettek még, mire felfigyeltek arra, hogy a pályájuk a vártnál sokkal kevésbé stabil, elkezdett egyre jobban laposodni (nem drasztikus, de több km-es pályaeltérésről van szó), amire elsőre nem volt válaszuk. A jelenlegi megfigyelések és azok elemzése alapján a Nap és a Hold által gerjesztett gravitációs húzó-toló erőhatásoknak köszönhető ez.
Jelenleg a NASA és a többi nemzeti űrügynökség (ESA, JAXA, stb.) geostacionárius pályán 300km-es pályaemelést ír elő a most fellőtt műholdakra működésképtelenség esetén, de az elemzések felhívják a figyelmet arra, hogy ez a fajta megoldás hosszú távon nem tartható, mert az űrszemét mennyisége előbb-utóbb kezelhetetlen lesz (szóval a sci-fikben már évtizedekkel előre megjósolt "űrszemét-begyűjtés" előbb-utóbb kényszerűségből valóság lesz). Alacsony Föld körüli pályán pedig előírják, hogy kiszámíthatóan a Föld légkörébe kell vezetni a műholdakat, hogy ott megsemmisüljenek (a fő gond a "közepes" magasságban keringő műholdak (600-10'000km között), mivel azoknak a pályája túl hosszú idő alatt változik meg annyira, hogy a légköri fékezés már jelentős legyen).
A NAVSTAR 20'200km-es pályáján ha az említett 5-7m/s2 adatot vesszük, akkor nagyságrendileg évi 4-5,6km-et süllyedhet a műhold pályája, viszont ez elég durva megközelítés (nem számított eredmény, hanem az "ökölszabály" (egyszerűsített, kerekített) szerinti 1m/s2 deltaV ~ 800m-es pályaemelést jelent függőleges gyorsításnál), és nem tudni mennyi belőle a légköri ellenállás miatti lassulás, illetve a műhold pályáját ért egyéb befolyásoló tényezők (mint például a már említett Nap v. Hold erőhatások). -
forrai #620 Pedig téged nézve, be kéne lássam, hogy miattad valóban felesleges volt.
"De élnek mások is.. Csecsszopók, kikben megnő az értelem..."
Szóval, én nem lankadok, miként a jó szerszám se! Sőt élvezem a hozzád hasonló hozzászólásokat!
Olyanok számomra mint a pit-bull! (Vagy red-bull?)
Mindegy, no! Mindkettőtől a falra lehet mászni!
-
#619
"Szóval, folytatom, ahol abbahagytam..."
"soha a büdös életben nem is fogod belátni, hogy a munkádat elkezdeni is hülyeség volt, nemhogy ennyi energiát beleölni."
Ugye-ugye. -
forrai #618 Kétségkivül, itt sokak "tudását" elnézve egyre jobban azt érzem, mintha valamiféle küldetést kellene, hogy teljesítek?
- Ráadásul "semmi" pénzért!
- Ám akkor azt semmi pénzért!
Küldetéskedjen a nyavaja!
Szóval, folytatom, ahol abbahagytam...
-
#617
Ha fizetsz érte, akár még meg is hallgatlak. -
forrai #616 Nézd Zéró, én szívesen tanítalak, ingyen és bérmentve is, nem ahogy te, hogy sokér, ahogy írtad.
De tegyél föl kérdéseket, mi érdekelne? -
#615
Talán mert ott kéne kezdened a csillagászattal ismerkedést.
Kepler még nem magyaráz semmit, csak értelmezi, amit látni lehet az égen. -
forrai #614 Zéró
Korunk jellemzője, hogy bátran, és büszkén írhatsz blődségeket.
De ha nem haragszol, én még merek írni ugyanúgy, bátran és büszkén régi és új igazságokat.
És vigyázok rá, hogy más is megtehesse, a jövőben is.
-
forrai #613 Egyébként nem veled beszélgetnék, hanem CIFU-val. Ahogy irtam, tőle tanulhatok.
Tőled meg csak gorombaságokat. -
forrai #612 Ez meg Zérónak válasz volt.
-
forrai #611 "Ilyen az, amikor az ostobaság a szorgalommal találkozik. Nem szép látvány"
Én is így gondolom. Hát még szorgalom nélkül?
De hogy mi a francnak szajkózod Keplert? Milliárd pálya görbe van. Nem érdekel, miért pont olyan különbözőek?
Beteg vagy, csak nem látod, mert már sokan olyanok. -
forrai #610 Vagyis 1 év alatt mennyit süllyed egy műhold a 200200 km pályán?
-
#609
Azért nem használják, mert NEM LÉTEZIK ilyen kritérium.
Valamit iszonyatosan félreértettél te Keplerrel meg Newtonnal kapcsolatban, és most habosítod a szart. Rengeteg munkát beleöltél a saját hülyeségedbe, ami egyáltalán nem állja meg a helyét. Így, mivel érzelmileg kötődsz a "gyerekedhez", soha a büdös életben nem is fogod belátni, hogy a munkádat elkezdeni is hülyeség volt, nemhogy ennyi energiát beleölni.
Hasraütéses adatokból indulsz ki, bevezetsz mindenféle fiktív tényezőket, ahogy és amikor neked jólesik, és aztán olyan eredményre jutsz, ami a valósággal homlokegyenest szemben áll.
Röviden összefoglalva ez van.
Az az egyetlen apró bibi nem zavar, hogy ha konkrétan taszításról beszélhetnénk, akkor NEM LÉTEZNE az ellipszispálya? Még akkor, ha egy pillanatra komolyan is venném a távolodásos elmebajodat, akkor is csak az derülne ki, hogy a vonzás csökkent le egy picit, de SEMMIKÉPP nem vált taszítássá. Ez a legszebb az egészben, hogy még a saját "elméletedet" sem tudod értelmezni.
Taszítás esetén a Naprendszer egy pillanat alatt szállna szerteszét, a bolygók közel hiperbolapályán szétszóródnának a csillagközi térben.
De tudom jól, hogy most majd elkezdesz akadékoskodni, meg kötni az ebet a karóhoz. Egészségedre, de tudd, hogy totálisan elborult hülyeség, amit itt számolgatsz.
És ahelyett, hogy TANULNÁL, inkább a saját baromságaidat szajkózod, végtelenítve, reklámozva ezzel a tájékozatlanságod.
Ilyen az, amikor az ostobaság a szorgalommal találkozik. Nem szép látvány. -
forrai #608 A műholdak spontán zuhanása kétségkivül nem okoz változást, hiszen ha a WC-t lehuzzák, elméletileg az is okoz.
De ha a műhold zuhan egy lakott településre, az mégse ugyanaz, mintha öblítővíz tenné. Én csak erre gondolnék.
-
forrai #607 Látom, itt adtál is nekem adatokat, de más formában, mint kellene. Nekem ugyanis a süllyedés mértéke kellene, m-ben, mert a programom azt számítja, és még nem tudom, pontosan, mit értesz a gyorsítás alatt?
Abból pedig baj lehet.
Hiszen először még az aposztrof szerepét sem értettem (50'000...), mert az 1000-t én ponttal szoktam jelölni, de azt a számítógép tizedesként használja.
Ezért egy bizonyos szakmai réteg úgy tűnik, az aposztróffal jelöl. Az idősebbek meg nem mindenki tudja.
Szóval ezek apróságok, és csak azért írom, hogy jelezzem...a kommunikációban vannak olyan meglepetések, amelyek úgy megzavarhatják azt, hogy egy űrszonda is bedöglik miatta (vot ilyen). -
forrai #606 Ez meg CIFU-nak szólt.
Valami gátlás akadályozza, hogy a válasz gombra kattintsak? (Sajnos más gombjaimmal is így van). -
forrai #605 Ez igaz lehet. Veled (is) érdekes beszélni, mert tudsz konkrétumokat, s így tanulhatok tőled.
És úgy látom, nem vitatod az USP (= szinkron) pálya kritérium voltát se. Ami ezek szerint közismert?
De akkor mondd, hogy miért nem használja azt a csillagászat rendeltetésszerűen? Hiszen általános érvényű! És ne állítsd, hogy használja, mert az nem igaz!
Miért kell az nekem újrafelfedezni, hogy elmondva itt azt lássam, hogy senki se hallott róla, sőt- hogy a legjobb agyak is kinevetnek miatta? (Itt bizonyára rájön az aki kinevet, hogy ő a legjobb agy itt szerintem. Ezért mindenki nevetni fog rajtam. Vagyis öngólt írtam).
Egyébként a geofizikai szépen használja, bizonyára az űrhajózás is, de csak ami érdekli belőle. Az észlelő csillagászatnak meg legfeljebb közvetve van hozzá köze.Én most az elméleti csillagászatról beszélek.
Mindenesetre ha van adatod a magára hagyott műholdak zuhanásáról (pld. egy év alatt), abból ellenőrizhetném a Föld "F" disszipációs "árapály csatolási" tényezőjét, amit eddig a Hold távolodásával közelítettem csak, és ami a műholdakra ugyanúgy érvényes.
Ha sikerülne meggyőznöm téged az eljárásról, amire kész vagyok, el lehetne különíteni az árapály, és a részecke ütközések stb. hatását.
Mert stb. is sok van. -
#604
Ha csak azt hallgatnák meg tőlem, hogy küldjék ezeket a műholdakat 50000 km-re, az USP fölé, akkor megspórolnák azt, hogy földre zuhanjanak, sőt, jó idő után talán inkább a Holdra zuhannának.
Hejj, de szép lenne, ha ezt megtehetnék. :)
1.: Vegyünk mondjuk a NAVSTAR műholdakat (ismertebb nevük a GPS), 20'200km-es átlag pályamagasságon keringenek. Ahhoz, hogy 50'000km-es átlag pályamagasságra emeljük őket kell hozzávetőleg 600m/s2 deltaV. Hogy 20'200km-ről a Föld légkörébe hozzuk vissza őket, ahhoz ~1'500m/s2 deltaV szükséges.
2.: Csakhogy ennyi üzemanyag még az "új", frissiben pályára állított műholdakon sincs. Jelenleg a kiöregedett NAVSTAR-oknak 500km-el emelik meg a pályájukat, ez a GPS műholdak "temető-pályája". Ez az 500km-es pályaváltoztatás cirka 11m/s2 deltaV-t jelent. Egy műhold deltaV tartaléka (vagyis amiből az élettartama alatt gazdálkodhat a korrekciós manőverekre) durván 100m/s2 (ilyen magasan már csak évi 5-7m/s2 kell, hogy a pályasüllyedést korrigálják). A LEO (alacsony Föld körüli pálya) műholdaknál még jellemző az 500-1'000m/s2 deltaV tartalék, mivel ott a sűrű légkör miatt évi 70-100m/s2 delta is szükséges a pályakorrekcióra.
3.: Hány műholdat érint ez? Mondjuk 2'000-et? Össztömegük legyen 2'000 tonna (erősen túlbecsültem, hiszen a műholdak elsöprő többsége az egy tonnás tömeget sem éri el). Ehhez képes hány tonna meteor (a mikroszkópikus méretű portol kezdve a 10 méteres aszteroidáig (ennél nagyobb azért évente ritkán fordul elő) érkezik a Föld légkörébe évente? Becslések szerint 20'000-70'000 tonna...
Aligha hiszem, hogy a műholdak pályája által közvetített energiák igazán komoly figyelmet érdemelnek a Föld pályája szempontjából... -
forrai #603 Nem tudhatom.
Én a fizikának nem "alapító" tagja, hanem csak a "lapító" tagja vagyok!
-
forrai #602 Nagyon hasznos, és érdekes amit írsz. Sok munka is. Köszönöm.
Azonban minden amit írsz, a "csomósodásról" szól.
Hiába indulnak a Napból!
A csomósodás pedig még akkor is reménytelen, ha egymás mellett keringenek!
Szerencsére semmi nem "csomósodik", sem a Szaturnusz gyűrüi, sem a Naprendszer bolygói, sem a galaxis, sem a galaxishalmazok...Miért
Az égimechanika már csak ilyen.
Ahhoz, hogy közeledés, vagy távolodás lépjen fel valamely rendszerben, vagy azok párhuzamos-soros hierarchiájában, mert az univerzum ilyen, valami más kell!
És azok közül az egyik legáltalánosabb: az árapály!
Emellett Laplace, és a többiek nem tudhatták, milyen az induló fúzió. (szerencsémre én sem)
Hogy nem kell ahhoz egy csillag közeli sétagaloppozása, mert minden a Napban is lejátszódhat.
Elég ha arra gondolsz: a hideg gáztömeg közepén, ahol a nyomás a legnagyobb- létrejöttek a fúzió feltételi.
Kezdetben azonban nem lehetett tartós. Fellobbant és kialudt, ha lokálisan olyan hatás érte. De mert nem volt valami, ami a hőmérsékletet megtarthatta, amíg oda nem kecmeredett újabb 4 db hidrogén atom, hát ki is aludt a tűz.
Mert minden vagy fúzionált, vagy szétbomlott ott.
Olyan anyag kellett tehát, ami az acélnál is erősebb. Az hiányzott. A vas, vagyis Fe.
Csak amikor valahonnan, egy nagy izzó kohóbol (ZEUSZ-nak nevezem) a fősorozatbeli csillagokhoz 5-6 Mrd éve megérkezett a VAS, akkor indulhatott el mindenütt szinte egyszerre a fúzió! Ez egy hirtelen löket volt, és a kihatása annak megfelelő. Hihetetlen nyomás és hőmérséklet alakult a magban, melyben újabb vasatomok is keletkezhettek, gyorsítva a fúzió kiterjedését. Azonban nem volt hova, mígnem kirobbant.
Pont olyan villanással, mint amit nemrég két fehér törpe ütközésének véltek! Mert a csillag még sötét- a röntgensugárzás is millió évekig halad! A keletkező résen azonban kiszabadulhatott a röntgensúgárzás is, és persze a csillag addigi magja, az Anonymus-1, amely örült száguldásba kezdett!
Ezeknél a felvillanásoknál tehát szerintem éppen egy új gázbolygó jelzi: megszülettem, és mindjárt kipottyantom az első szilárd bolygó bébimet is!
Úgyhogy amit a csillagászat a halálnak gondol, én azt az élet kezdetének...Ami azért nagy különbség.
Napunk minimum 5, de inkább 6 ilyen tüzijátékot rendezett, amely ha 1 évi energiáját sürítette, akkor 10^40-45 Joule-t jelenthetett, és ami passzol egy 0,01 naptömegü bolygóhoz. Amit persze láthattak szinte mindenütt az univerzumunkban, de tán még a szülő univerzumunkban is! És valamikor a 3.
-4. felvillanása jelezte: meszületett az a gázbolygó, amely a méhében hordta a Földet, az meg a Holdat, és minket is.
Nem tudom másképpen, csak lírikusan írni, olyan fenkölt események ezek.
Ehelyett mink van ma? A hideg porbacsinálás. Ahogyan egy kutya tenné. -
Koppixer #601 "[a fekete lyuk] az ekliptika síkján mindent taszít! Tengelyirányban viszont az USP végtelen, ott mindent vonz! A galaxisok ezért is laposak."
Ma a fizika mivel magyarázza a galaxisok laposságát? (már amelyik lapos) -
forrai #600 CIFU
Ha csak azt hallgatnák meg tőlem, hogy küldjék ezeket a műholdakat 50000 km-re, az USP fölé, akkor megspórolnák azt, hogy földre zuhanjanak, sőt, jó idő után talán inkább a Holdra zuhannának.
Viszont akkor a Föld elveszítené a kezdeti kilövési impulzust, amit zuhanáskor vissza kaphatna.
Márpedig a Földdel szintén gazdálkodnunk kell!
-
patiang #599 elméletek:
A Kant-Laplace-féle elmélet szerint a Naprendszer kialakulása az alaktalan ősködből a következőképen ment végbe. Az ősköd sűrűsödésével kiterjedt gáztömegből álló Nap alakult ki. Ez a Nap lehülés és összehúzódás következtében gázgömbbé sűrűsödött. Az egyenlítője mentén ezután egyre kisebbedő közös központú gyűrűk váltak le, mint amilyeneket még ma is látunk a Saturnus körül. A gyűrűkben levő sűrűbb magok körül végbement sűrűsödés folytán a különálló testeknek egész sora keletkezett, egész bolygóraj, mely azután a Nap körül keringett. Létük kezdetén ezek a bolygók gáznemű állapotúak voltak, tehát belőlük is leválhattak gyűrűk, melyek összesűrűsödés folytán maguk is holdakká alakultak. Ezen elmélet szerint tehát a Föld a Nap egy gyűrűjéből alakult ki, kísérője, a Hold pedig az akkor még gáznemű Föld egy gyűrűjéből jött létre. Ily módon nyerte el helyét a Föld-Hold-rendszer a Naprendszer keretén belül, anélkül, hogy a Naprendszeren kívüli erők ebben közrejátszottak volna.
Nagy vonásokban ez a monisták elmélete. Ezzel ellentétben a dualisták a Naprendszeren kivüli alakító erőt tételeznek fel.Foglalkozzunk ezek között CHAMBERLIN korszerű elméletével, mely a csillagászok szerint "kiváló kiinduló pontot" jelent. CHAMBERLIN szerint Napunkhoz valamikor egy csillag olyan közel haladt, hogy a Nap egyensúlyi és nyugalmi viszonyait rendkívül nagy mértékben megzavarta. Ennek a veszélyes találkozásnak és közelségnek következtében a Napról gázrészek váltak le, melyek azután rendkívül gyorsan lehültek. A gáztömegek pirinyó bolygócskákként viselkedő nagyon parányi szilárd testecskékké sűrűsödtek, melyeket tudományos néven planetezimáloknak nevezünk. Az ily módon kialakult spirális ködben itt-ott sűrűbb részek létesültek, melyek mind több és több planetezimált vonzottak magukhoz, mígnem azután bolygókká alakultak, mint a minő a Föld is. A Kant-Laplace-féle elmélettel szemben itt van az egyik főkülönbség. CHAMBERLIN szerint ugyanis a Földnek már születése pillanatában is volt szilárd magva, mely később a planetezimálok folytonos hozzátapadásával egyre nagyobbodott. CHAMBERLIN egyébként a holdak keletkezését is megmagyarázza. Szerinte ezek olyan kisebb terjedelmű égitestek, melyek a nagyobb bolygók vonzáskörébe jutva, abból többé nem tudnak szabadulni. -
forrai #598 (Az előzők CEFU-nak szóltak. ) Ez meg Patiangnak, köszönöm rengeteg érdekes linket küldesz. Ezek sokban segítenek. -
forrai #597 Egyébként rajta vagyok a Startlap Hawking lapon is, valaki felrakott egy régi index hozzászólásom. Nem mindenki tart nevetségesnek. -
forrai #596 Megtisztel a hozzászólásod, és hogy ide látogatsz.
Ezeket a dolgokat nem kihagytam, csak nem keverem nagyon bele, hiszen az alapokról beszélek.
A Nap árapály potenciálja fele, mint a Holddé a Földre, és az általa átadott energia pedig elenyésző, ha a Nap -Föld viszonylatban vizsgálom (vagyis a Nap árapályát a Földre.)
Fordított, Föld-Nap viszonylatban viszont nagyon jelentős az árapály teljesítmény, arra mondom, hogy a Föld 1 m/s sebességgel távolodik. Ezeket számítom.
Ha meglátogatod a honlapom, ott láthatod, hogy az árapályt még két kitérően, egyenesen haladó tömeg tekintetében is értelmezem, sőt ki is számítottam, diff egyenlettel. Ezt a világűr "viszkozitásának" tekintem.
Mint kalorikus gépész mérnök, van fogalmam a molekula ütközések hatásáról. És van még ezerféle ok.
De általánosan meghatározónak mégis az árapályt tartom.
Annak teljesítmény képletét vezettem le, programot csináltam, és rengeteg ismeretre tettem szert, amelyek újak, és amire alíg kiváncsiak.
-
patiang #595 Lehet, hogy mást is érdekel -
forrai #594 Én egy dinamikus világot szemlélek, ahol mindennek volt kezdő forgási sebessége, pályája, stb, és ami különféle okok, főképp az árapály miatt lassan változott. Nem pedig egy statikus, mozdulatlant.
Lehet, hogy ezt lehetne "ár-nyaltabban" is kifejezni, de én nem olyan vagyok, hogy nyaljak azoknak, akik erről mit se szólnak, pedig az ő dolguk lenne.
(senki sem állithatja, hogy nem árnyalom udvariasan a mondanivalóm). -
#593
Egy pár dolgot kihagytál. Például hogy nem csak a keringő műhold és a Föld számít, hanem a Nap, a Hold és más égitestek gravtációs ereje is. Ezért lesz például a "műholdtemető" pályákon keringő működésképtelen műholdak pályája egyre laposabb.
Továbbá ha nagy léptékekben gondolkodsz, akkor jönnek még a mikrometeoritok által átadott mozgási energiák, és a légkör általi légellenállás lassítása is. Ha évtizedekben, évszázadokban gondolkodsz, akkor egy 20'000 km átlagos keringési pályán elhelyezett műhold is veszteni fog a roppant ritka (de jelenlévő) légköri molekulák miatt sebességet. -
forrai #592 Ellenkezőleg, mindenkinek örülök, aki kérdez. Híszen telve vagyok mondanivalóval, amiről úgy gondolom, másoknak is érdekes. -
forrai #591 Lényegében olyan, mint amit centrifugális gyorsulásnak nevezünk, de az más, mint az USP.
Egy érdekes kérdés, hogy mi történik egy köszörűkő darabjaival, ha azt nagyon megpörgetem, és széttörik.
Ezen darabok mindegyike egészként még azonos forgási periódussal forgott, mint keringett. Ami azt jelenti, hogy kötött forgásuk volt a saját tengelyük körül! Tehát ha egy tízcentis köszörűkőben bárhol volt egy egycentis köralakú töredék, akkor annak a tengely körüli forgása pontosan egyezett a köszörűkő forgási periódusával.
Ha most ez a köszörű eltörik, ez a darabka is elröpül.
Kérdésem: fog e továbbra is forogni, és ha igen, milyen periódussal?
Ugyanis bármely keletkezési elméletnél ez alapkérdés.
Főképpen a bolygókiszakadásnál.
Mert nem mindegy, hogy honnan indult.
Ha a nap középpontjából, ott csak saját forgási impulzusát vihette magával.
Ha viszont kintebbről, akkor a forgási impulzusa elenyészett a keringési mellett, amit szintén magával vitt!
Ha a Naprendszer összes impulzusa valaha csak a Napé volt, akkor az 2-3 órás sebességgel forgott!
Ha a feltételezésem szerint a közepéből szakadt ki az Anonymus -1 gázbolygó, akkor annak a forgásperiódusa ugyanaz maradt is! Azonban menetközben, még a Napban a kintebb keringő gáztömegek további forgatóimpulzust is adtak neki! Amikor meg kilépett, gyorsan hűlni kezdett, hát a forgása még tovább gyorsult!
Ha a többi gázbolygó is így indult, akkor a kezdő forgási sebességük nekik is 1-2 óra lehetett!
Ami nem valószínűtlen, hiszen még ma is gyorsan forognak! (9-15 óra)
És amikor hűlni kedtek, még tovább felgyorsúltak! És emiatt vált le azután egyikük a légörében már kikondenzálódott földrendszer anyaga, és vágódott ki belőle!
A Föld forgási sebessége a további lehűlés révén (szedimentálódás, tömörödés, tágulás stb) még tovább nőt, és elérte a kritikusat- olyan 1,3 órás sebességet, amelynél a centrifugális gyorsulás már túlnőtte a gravitációt.
Ekkor ugyanúgy, mint a gázbolygóról a Föld, lefűzödtek még olvadékként a Földről a Hold, a Marsról a Phobos'Deimos, a Plutóról a Charon, és így tovább.
Világunk a forróból keletkezett, és nem a hidegből.
Akkor is, ha legelőször, valahol, valamikor talán hideg volt.
De nem a Naprendszer esetén. -
patiang #590 Ne haragudj, ha fárasztalak. -
forrai #589 Hú Patiang
Fáradt vagyok... Az 573 as hozzászólásomban a kötött forgást kevertem a szinkronpályába. Azt ki kell törölnöm.
Helyesen így szól:
"Patiang
USP=Univerzális Stacioner pálya=szinkron pálya.
Ezt a nevet adtam neki, hogy ne vádolhassanak, amivel mindig, hogy más rendeltetéssel nevezek el valamit.
Egy forgó központi bolygó azon egyenlítői körpályája, ahol a távoli bolygó (keringési ideje a központi bolygó forgási sebességével azonos.)"
Ezt a részt javítottam, de a többi jó
"Nálam az a rendeltetése, hogy kritérium értékü. Mert ha valami távolabb kering, az az égimechanika alapján lassúbb, és emiatt a központi forgó égitest gyorsítja őt, pontosabban távolítja, míg az önmaga forgása lassul.
Ha meg közelebb van, akkor viszont gyorsabban kering, mint a központi forog, így annak forgását gyorsítja, önmaga meg zuhan.
Mindez azonban lassú folyamat. Ám az egész világmindenség így működik." -
patiang #588 Tehát, ha analógiát akarok keresni, akkor a Föld is hasonlóképpen működik (önmaga tömegében, mivel mondjuk "szilárd")? Ezért nagyobb az átmérője az egyenlítőnél? No nem bunkózni!!! -
forrai #587 Tűkön ülnek? Ez gyanus nagyon, hogy a fakírokkal van kapcsolatuk! Te is tudsz ilyet? Irigyellek nagyon.
Egy tű is elég?
Én csak rajzszögbe léptem bele egy osztálykiránduláson!
Azóta a lapos oldalát se vállalom. -
forrai #586 A műholdok légüres térbeni zuhanási sebességéből ellenőrizhetném a Föld F árapály csatolási tényezőjét, amit a Hold távolodásából számítottam. Hol van ilyen adat? Ki ismer? A légkör határán kivüli kellene! -
forrai #585 Ha értetted volna, akor a lényegről beszélnél.
De jó a humor, kedvelem...
Szerintem azért neked van elképzelésed arról, hogy mit jelent, ha azt mondom, hogy sokat dolgoztam rajta. Akkor is, ha eredménytelennek tartod. -
forrai #584 Nézd:
Ha a keringő égitest a gyorsabb, akkor a gravitáció általa a Föld forgását gyorsítja. Ettől a keringő energiát veszít, és idők során egyre alacsonyabb pályára tér, majd lezuhan.
42000 km földi USP = szinkronpálya alatt a műholdak is lassan ereszkednek.
Ha a keringő égitest a lassabb, akkor a gravitáció a Föld forgását lassítja. Ettől az energiát veszít, és idők során egyre lassaban forog, míg a műhold, vagy hold távolodik.
Azt pedig, hogy mi kering lassabban, vagy gyorsabban, mint ahogyan pld. a Föld forog, az USP pályája dönti el.
Amely egy univerzális, bármely tömeg forgására érvényes kritérium. Ezért van a betüszóban az "U".
Így egyuttal a zuhanás, és távolodás között is dönt.
Számold ki, ha a Hold most 40 mm/évet távolodik, hol járt 4,5 mrd éve?
Számold ki, ha a Föld most ~1 m/év sebességgel a Naptól távolodik, hol járt ugyanakkor?
És ehhez az, hogy legkezdetben többször gyorsabban távolodtak, mert közelebb is voltak, és a Nap is gyorsabban forgott.
Olyan egyszerű, és világos.
Az, hogy azon belül belezuhan a Napba, mi sem bizonyítja, hogy 25 Mkm alatt semmi nem kering a Nap körül. Csak amit néha kivet magából.
Meg az, hogy a csillagászok panaszkodnak, hogy a fekete lyukak nem falánkak, nem esznek.
Hát persze, ami az USP-n belül volt, már rég felfalták, ami meg kívül, hát azt eltávolították.
Ennyit ér az elméleti csillagászat. (Az észlelő az persze halad)
A Saggitárius "A" fekete lyuk ~5M naptömegnyi, 11 perc alatt fordul, állitólag. Annak az USP-je nagyon közel van- kb mint a Napé! Így azon kivül, ha ugyanazon szabályok érvényesek rá- az ekliptika síkján mindent taszít! Tengelyirányban viszont az USP végtelen, ott mindent vonz!
A galaxisok ezért is laposak. Észlelték viszont, hogy a galaxis középső kidomborodásánál a középfelé visszaáramlás van! Vagyis amit az árapály kilök, az szélről visszaúszik. Olyan, mint egy gépezet, mint egy hidraulikai forrás, amely ekliptikán kilök, a pólusán meg nyelő.
-
Koppixer #583 Oké, köszi, h leírtad!
Így meg tudom írni részletesen a mai jelentést. Már tűkön ülnek - várják a legújabb fejleményeket, h hogy haladnak a dolgok itt a Földön. De azzal persze még nincs kész, h leírom magyarul, azt le is kell fordítani arra a nehéz nyelvre, utána berakni a transzporterbe, és mindezt éjfél előtt. -
patiang #582 Szóval ezek szerint, ha egy test túl van az USP-én akkor távolodik, ha meg belül, akkor "belezuhan" a Napba (egyszercsak)?