1583
A fizika és csillagászat közös témái
-
uwu 80 #1142 Nagyon nagy tévedésben vagy.
Éppen hogy elméletekkel van tele a padlás. Sok olyan van amiről megfigyelések hiányában nem tudni igaz vagy sem.
Mondjuk szerintem a leglátványosabb éppen folyamatban van. A szperszimmetria elméletet készülnek cáfolni részecskegyorsítókkal. igaz hogy nem csillagászat, de kozmológiai vonatkozása azért van.
Elég sokat kellett rá várni, hogy érdemlegesen lehessen vizsgálni a felvetéseket mért eredmények alapján. És még rengeteg ehhez hasonló elmélet várat magára. -
forrai #1141 Nagyon köszönöm a linket, amit betettél.
És ez alkalom arra is, hogy kifejezzem, hogy milyen tisztelettel, és csodálattal gondolok az általam "alkalmazott" tudománynak gondolt fizika, az észlelő csillagászat, és űrhajózás eredményeire. Amelyek persze nem kis mértékben mérnöki tudományok is.
Az adott esetben egyébként azt sem értem, hogy abban az 5000 m magasságban kik dolgozhatnak ilyen pirospozsgásan? És én még azt gondoltam, hogy ott mindenki szkafanderben van, amelyen belül külön ventilátor lobogtatja a hajukat, hogy néha a természetben érezhessék magukat!
Szóval ez ér annyit, mint mondjuk a Hubble teleszkóp? Gondolom csak addig, amíg egy vendéglő is nem épül ott, a hamarosan elkészülő turista parkoló mellé, azután egy szálloda is, játékteremmel, majd egy egész kaszinóváros, villogó reklámokkal...
Habár most már van esély rá, hogy azok inkább az űrbe települnek...
Csak akkor legalább el ne árnyékolják az antennarendszert.
Mert nagy blamázs lenne, ha egy újszülött csillagról kiderülne, hogy félig kiivott kólásüveg...
Én a nagy kontrasztot és lemaradást az elméleti fizika és csillagászat irányában látom. -
safranyn #1140 Megvannak az ALMA teleszkóp első felvételei! -
forrai #1139 Nem tudom még elképzelni se, hogy az előző, "pökhendi" hozzászólásaimra valaki, akinek némi affinitása, és képzettsége is van ehhez a témához, most vagy később, érdeklődően, vagy ellenvéleménnyel, de hogy senki ne reagáljon!
Akkor vége mindennek! Akkor nincs jövőnk! Akkor legalább zárjatok ki! Hiszen lesujtottam a tudomány szent tehenére!
Csak azt kérem, hogy a hozzászólásaim légyszi, ne törüljétek ki! Azok pont így jók, ahogyan gonoszkodók! -
forrai #1138 A határozott integrált egyébként sikerült megkeresnem, a két testre együtt a közelponti sebességre viszonyított körsebesség egy fordulathoz tartozó árapály- energiacseréjének nagyságrendjében adódott, ami természetesen rendkivül csekély.
Mindez azonban megrendítette a bizalmam egy trehánynak, és fantáziátlannak, ám ugyanakkor nagyon is önteltnek bizonyuló tudomány irányában.
Ami arra sarkal engemet, hogy ezt tükörként, kendőzetlenül el is mondjam neki, bármely rossz szinben tüntetne fel ez a tevékenység engem.
Mert hátha végre észreveszi magát?
Köszönetet meg ezért nem várok, és azt legalább biztos meg is kapom... -
forrai #1137 Télen (sajna) több időm van, így többet irogatok majd ide is az árapályról.
Bizva abban, hogy netán valakit érdekel, és akkor is, ha senki nem szól hozzá.
Most pedig egy kicsit arról, mi történik akkor, ha két tömeg valamely pályán közelíti egymást!
Leggyakrabban kör, vagy ellipszis pályáról. a flyby és a Pioneer anomáliák esetén hiperbolikus pályákról esik említés.
Én viszont az általam legáltalánosabb, kvázi- egyenes pályákról is végeztem vizsgálatot. Egyfelől azért, hogy bizonyítsam: az árapály jelenség bármely pályákra nézve létezik, és hogy a világmindenség egyik legáltalánosabb jelensége, amelyet a kozmológia furcsa módon ignorál.
Hogy mindenütt, ahol tömeg van- az is jelen van: a Föld felszinén guruló gépkocsik kerekein, magának az autónak tömegén, a Holdon, a Napon, a galaxison, galaxishalmazokon, az univerzumokon (elfogadva a multiuniverzális elméletek egy változatát).
Ehhez a legkézenfekvőbb modellként két, egymáshoz képest "megvezetett" kitérő egyenes pályán haladó, azonos tömegü test közelítésének és távolodásának feltételeit választottam, A pályák megvezetésére azért volt szükség, hogy a bizonyítást egyszerűsíthessem: akkor ugyanis nem kellett figyelembe vegyem az óhatatlanul bekövetkező pálya és sebesség változásokat.
Olyan ez, mintha mindkettő valamely sinen haladt volna, amelyen a kialakuló sebességváltozásokat valamely külső forrás kompenzálja. Amelyet kiszámítva megismerhetők az árapály energetikai paraméterek.
További fontos paraméter volt, hogy a kiindulásnál a két test egyike sem forgott a saját tengelye körül. Ugyanakkor mind a két test gömb alakú, azonos méretű, és struktúrájú, valós tömeget képviselt.
Ezekre a viszonylag egyszerű, világosan megfogalmazható feltételekre azért volt szükség, mert ez esetben nem a nunerikus, hanem a bonyolultabb analitikai (diff. egyenlet) megoldást kerestem és találtam is meg. (lásd. honlapom- amit ezért is féltek...).
Maga a bizonyítás nem illik ide, azonban az eredményei elmondhatók!
Ha a relatív egymáshoz közeledő -távolodó testek közül az egyiket feltételesen "központinak", a másikat "távolinak" tekintjük (árapály vizsgálatoknál ez szinte általános megközelítés), akkor a folyamat során a következő dolgok történnének, amelyek a kettő közelpontjában csúcsosodnak ki. (megjegyzendő, hogy a testek azonossága miatt mind a kettővel ugyanaz történik majd.
Kezdjük a feltételes központi tömeggel, amelyben a közeledő távoli árapálya fokozódó, majd a közelpont után újra csökkenő árapály hatásokat kelt. Amelyek kihatnak a folyadék, és a szilárd részeire az egész tömegében, rugalmatlan, disszipációs folyamatokat indítva benne el.
Ezek a távoli gravitációjának növekedésével egyre fokozódva az addig mozdulatlan közeli tömegre forgató nyomatékot képeznek, amelyre az lassú, kezdetben növekvő forgással válaszol. Amelynek iránya hozzáigazodik a távoli közeledésének irányához.
A közelpont után is ez addig folytatódik, amíg a távoli pillanatnyi forgási periódusa (amely kiszámítható) nem válik kisebbé, mint a központi által elért forgási periódus (ez a lokális USP pálya). Ettől kezdve a távoli már fékezi a központi égitest forgását, míg el nem éri a végtelent.
Azonban soha többé nem jöhet létre a kinduló állapot: egyfelől a központi égitestnek valamely maradvány forgásperiódusa jön létre, míg a távoli kezdeti energiájának egy részét elveszítené: és a külső energia forrás nélkül nem érhetné el a végtelent!
Mindez egyenes pályán: ám bármely görbe pályán a két test hosszabb ideig tartózkodik egymás közelében, így a hatás nagyobb. Körpályán az ismétlődés miatt a legnagyobb.
Most pedig képzeljétek el ezt egy fazék vízben, virslivel, a Naprendszerben, az univerzumban is, vagy pl. a flyby effektusnál.
Hogy képet kapjatok arról, mi az, amit a fizika és a csillagászat szerintem "ignorál"?
Hogy megértsétek a tehetetlen dühöt, ami néha elfog itt.
Mert ekkora figyelmetlenségük már szinte érthetetlen, és meg sem bocsátható.
Még szerencse, hogy gyorsan felejtek. -
forrai #1136 Köszönöm, hogy megnézted, és szőlsz rőla.
Közben éán is megtudtam, hogy egy félreértés miatt kapcsolták ki egy napra.
De örülnék, ha továbbra is legalább figyelemmel kisérnéd ezt a topikot, akkor is, ha nem irsz be, vagy nem értesz egyet vele. (Természetesen jobb, ha irsz- normális hangnemre ugyanúgy válaszolok.)
-
#1135
Igen. -
#1134
„Most néztem meg, 2 év óta működő honlapom jelenleg elérhetetlen!”
Nem. Működik. -
#1133
Az éjjel szabad szemmel látható csillagok mindegyike messzebb van 4,2 fényévnél? -
forrai #1132 A tudomány dolgain elmélyülten meditálva (miközben hiába próbáltam mindkét lábam a fenekem alá gyömöszölni, mert azonnal elzsibbadtak) rájöttem, hogy :
- a Hubble effektus = ÁRAPÁLY törvény
- a flyby anomália = ÁRAPÁLY törvény
- Pioneere anomália = ÁRAPÁLY törvény.
- és még sok minden szintén az.
Majd a továbbiakban megtapasztaltam, hogy ezekre a jelenségekre a fizika a sötét tömegek és a vákuum ezotérikus világában keresi a választ, remélhetőleg még jó sokáig. Holott a megoldás századok óta ott van az óra (orra?) előtt- olyan régen, hogy már rég el is feledte!
Tovább próbálkoztam tehát abban a lehetetlen pózban meditálni, még a fórumba is beléptem (az még zsibbasztóbb), amíg rájöttem: hoppá- a probléma nem a tudósokban, és nem a tudományban van!
Egyszerűen mi ilyenek vagyunk, nekünk ez a fajta tudomány a jó! És ha valaki változtatni akarna, többen vannak azok,akik aktívan akadályozni próbálják, mint akik aktivan segíteni!
"Hát ezért van ez így?", tünődtem már tovább, előbb csak a körmömet, majd még a szellemes qetuol észrevételeit is megrágva, majd kiköpve: hát ezért nem jutunk ötröl -ötre se?
Így azután sajna, tovább kell, hogy meditáljak. de azért javasolhatnátok valami más testhelyzetet, mert ez nem nagyon megy. Például békaként már próbáltam brekegni, ami idővel egész jól ment, csakhogy rámszólt a csősz.
-
#1131
szervusz, nem fogsz senkinek hiányozni. és valóban, visszavonulásról beszélni azért is hülyeség, mert semmi közöd nem volt a tudományos élethez. -
forrai #1130 Kedves CIFU.
Most néztem meg, 2 év óta működő honlapom jelenleg elérhetetlen!
Szeretném jelezni, hogy kizárva engem a kommunikációból, ahogyan néha itt is megtörténik, nem én, hanem mindenki más is idővel ellehetetlenedik.
Mert például a menetrendszerinti kőgolóbist az árapály figyelembe vétele nélkül méretezik. Vagy addig végeznek energiatakarékos és környezetvédő beruházásokat, amíg mindenki belegebed.
Mivel nem kivánom, hogy másnak is problémája legyen miattam, inkább visszavonulok.
De hogy micsoda hülyeség ez is? (Még meggondolhatom.)
-
forrai #1129 "A bolygóközi szondáknál van. Tehát a jelenség nem köthető a Földhöz."
Nem várt, kedves vendég CIFU, akinek valóban örülök.
A választ előbb megadtam, mint te az állitásod megtetted.
Ha megnézed Comissionér linkjét a WIKI-ben, ott egyértelműen látható, hogy azokról a jelenségekről van szó, amelyeket a távoli űrszondák éppen a Föld közelében szenvednek el.
A Föld körül keringőek közül pedig hetente egy szakad a nyakunkba.
Az nem segítség, ha másképpen magyarázzuk, mint a valóság. Napszél, légellenállás stb.
Az árapály méretezhetően km-t süllyeszt, pont azt a bejegyzésem törölte a moderáció, amit számítottam?
Nem, ebből elegem van! Nem tűröm, hogy éppen a tudomány, amit nagyra becsülök, packázzon a valósággal!
Ennek: VÉGE!
Felmondok neki! Menjen ahhoz, akiknek szüksége van bárgyú mesékre!
-
forrai #1128 Hogy pedig mindez nemcsak kitaláció, hát idézek a táblázatból:
1. A Galilleo első közelítése 956 km, sebességnövekedése 2,65 mm/s. Elég közeli, és emiatt volt nagy a zuhanás miatti sebességnövekedés.
2. A Galilleo második közelítése 303 km, sebességnövekedése 7,61 mm/s.
Ez a legnagyobb közelítés, így illik hozzá a legnagyobb zuhanás is.
3. A NEAR közelítése 532 km, sebességnövekedése 0,67 mm/s. Ez is nagyon közeli, még nagy a zuhanása. Azonban a forgássíkra nagyobb szögű, mint a Galileo I-é, arra csaknem merőleges. Ezzel is magyarázható a kisebb sebességnövekedése.
4. A Cassini közelítése 1172 km, sebességnövekedése -1,7 mm/s (távolodik?). Passz, ez külön vizsgálatot igényel!
5. A Rosette első közelítése 1954 km, sebességnövekedése 0,008 mm/s.
Jóval távolabbi az előzőeknél, nem csoda a kisebb zuhanás.
6. A Messenger közelítése 2336 km, sebességnövekedése ? mm/s.
7. A Rosetta második közelítése 5322 km, sebességnövekedése -0,004 mm/s. Ez azonban bőven befér a mérési hibába, ami nagyobb, mint maga az érték! (0,044)
Így lehetséges az is, hogy valójában zuhant, vagy hogy semmi nem történt.
8. A Rosette harmadik közelítése 2483 km, sebességnövekedése - mm/s. Ez is jó messze van.
Hogy mit jelent 1000 km magasságban, ha egy űrhajó 1 m-t zuhan? Nézzük nagyságrendileg:
1000 km magasság, körsebességből kivonva (1000km-1 m) magasságú körsebesség= +0,5 mm/s. Ami éppen egyenlő a NEAR műholdéval.
És mit jelent ugyanez 300 km magasságban, 12 m zuhanás esetén? 7,0 mm/s -ot, ami éppen egyezik a Galileo második közelítésével.
Ami azt jelenti:
1. a flyby anomália egyértelműen árapály jelenség!
2. A fizikának és az elméleti csillagászatnak erről fogalma sincs!
3. EZ ÍGY NEM MEHET TOVÁBB! VALAHOL VALAMI NINCS RENDBEN!
4. Üdvözlöm az uwu, és a Zéro tanult barátaimat. -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#1127
Egy apró gigkszer van ebben a gondolatmenetben: a Föld körül keringő műholdaknál, űrhajóknál, űrállomásoknál nincs jele megmagyarázhatattlan anomáliáknak a pályákban.
A bolygóközi szondáknál van. Tehát a jelenség nem köthető a Földhöz. -
forrai #1126 A problémám, hogy eddig csak körpályákkal foglalkoztam (a forgássikon), ami az árapály legegyszerűbb esete. Hasonló térbeli görbéket nem számoltam még, és bizonyára nem is fogok.
Rajta ifjú tanult Barátaim, előttetek a jövő! Amihez én adok új feladatot is.
Nem kis ajándék...becsüljétek meg!
(Ezeket a hozzászólásaimat kimásolom, hátha valaki kitörülné, nagyzolási, és ironizálási próbálkozásaimra gondolva. Megteheti, bár most az egyszer jobb, ha meghagyja. Mert most ez szükséges). -
forrai #1125 Comissioner által adott feladatok (mert annak fogom fel) roppant érdekesek. Ám számomra- bár már korábban is felületesen ismertem őket- újak is. Így sajnos legalább egy nap gondolkodás + egy mély alvás kellett hozzá, hogy megtaláljam a helyes választ rájuk.
Sajnos azonban az űrhajózás 10000 alvás után sem tudná megtalálni (pedig mérnöki tudomány is), amíg a fizika és az elméleti csillagászat továbbra ugyanúgy ignorálja az árapályt, ahogyan engemet is, pontosabban: mit se tud rólunk...
Egyszóval: úgy a Pioneer, mint a flyby anomáliák: ÁRAPÁLY jelenségek.
Az általam USP-nek nevezett pályakritérium a Földnél: 42000 km, a Napnál: 25 Mkm, a Naprendszernél-ez jóval bonyolultabb kérdés, korábbi becslésem szerint valahol a Jupiter után van.
Mindenesetre ami egy ilyen USP-n belül halad, az ahhoz képest zuhan (vagyis radiálisan közeledik, a sebessége pedig növekedik.
Ez figyelhetjük meg a Flyby effektusnál, hiszen azok szinte a Föld felszinén játszódnak le.
Ami viszont túl van rajta, az pl. távolodik a Naprendszertől, és ennek megfelelően lassul. Ez látható a Pioneereknél.
Ez a folyamat minőségi jellemzése.
Most számszerűen vizsgálom.
A Földi Flyby effektusnál pl az űrhajó ~100000-150000 km-t tesz meg az USP-n belül, ami annál a sebességnél 3-5 óra (0,0005 év). Ez alatt a "rövid" idő alatt azonban fajlagosan vagy ötven-százezerszer nagyobb árapálynak van kitéve, mint pl. a Hold!
Korábbi becslésem szerint egy, a Földhöz közel, az USP-n belül kerengő űrhajó az árapály miatt több km-t zuhanhat egy év alatt. Ebből visszaszámolva a távoli űrhajó e rövid idő alatt is méter nagyságrendű közeledést, és annak megfelelő sebesség növekedést élhet át.
Nincs ezen mit csodálkozni, legfeljebb a "felkészültek" felkészületlenségén.
(Nem engedhetem meg magamnak azt a luxust, hogy ezt a sajnálatos tényezőt ne emeljem ki. Különben semmit se ér, amit csinálok, és a trollok diadalt ülnek).
A Pioneerekkel más a helyzet.Ők a Szaturnusz után már bizonyára kikerültek nemcsak a Nap, de a Naprendszer USP-jén is! Így azután radiálisan távolodnak tőle, ami virtuálisan a körsebességi tényező nagyobb csökkenését okozza.
TEHÁT AZ ÉGIMECHANIKÁBÓL SEM HIÁNYOZHAT AZ ÁRAPÁLY!!!
(Sem én)
-
forrai #1124 Elemezve a WIKI flyby táblázatot, jol látható, hogy a legszignifikánsabb tényező nem a megközelitési szög, amit gondolnak, hanem a távolság. Ahogyan az árapály esetén lenni is szokott!
A megközelitési szögnek persze szintén van szerepe. Ám a Föld sugarának a számláloban, és a fénysebességnek a nevezöben nem sok... A gravállandonak viszont igen.
Az egész bizonyára visszavezethető az árapály egy speciális felirásához.
Érthetetlen, hogy erre miért nem gondolnak, hiszen az üstökösök zuhanása is e miatt van.
Olyan közel az árapály nagyon erös.
Nem állithatom bizonyosan, de nagy valoszinűséggel fogom tudni számitani!
-
forrai #1123 (Az előző hozzászólásomat töröltetném).
Helyette:
A flyby hatást az űrszondák gyorsítására használják. Ennek során pl. a Földet is közelítik, amikor pontosabb mérések végezhetők. Azonban ekkor parányi, ám tendenciózus eltéréseket tapasztalnak a számítottól. Mindez hihetetlen, és csodálatra méltó pontosságukra utal.
Átirtam a WIKI táblázatot excelbe, és próbálom értelmezni. Természetesen sokféle magyarázata, napszél, stb lehet. Az árapály hatása azonban szükségszerű, elkerülhetetlen, és az említett tényezőkkel méretezhető is, pl. szerintem a keringési idővel is arányos.
Csakhogy én azt is számítottam, hogy a Földpálya is távolodik a Naptól, mégpedig 2 m/év nagyságrendben. Ha a szondák is a Föld pályáján keringenének, nagyjából ugyanazt tennék. A pályájuk azonban hol távolodik a Naptól, hol csökken, és ennek megfelelően változhat a növekmény. Ezért most egy metodikán kezdhetnék dolgozni, hogy találjak szignifikáns tényezőket. (A keringési idővel kezdeném, azután pályaelemzéssel)
Az előbbi hozzászólásnál én még csak a Földre visszazuhanó űrhajókra gondoltam, amelyek árapály süllyedés számítási metodikáját már most is alkalmazni tudom.
Ami pedig a Pioneerek anomáliáját illeti, hogy lassulnak, az nem biztos, hogy árapály miatt van.
Lehet, hogy azt tényleg valamely sötét tömegek okozzák, amelyeket pedig oly hévvel, szinte inkvizítorként ostorozok. Csakhogy nem a "Big- Bang univerzumunkon" belüliek, hanem annak határán kivüliek, amelyek méltán nem láthatók az eseményhorizontunkon túl!
De lehet az oka a mi univerzumunk látható tömegeinek gravitációs térerrősség- eloszlása is, amelyet még nem ismerünk.
És még sok mindenféle oka lehet a Pioneerek anomáliájának, napszél, csillagközi szél stb.
Érdekes lenne vizsgálnom ezeket. -
forrai #1121 Ne essél kétségbe, agályaid valósak.
A Big- Bang elmélet szerintem csupán a részecskefizika vadhajtása- robbanásszerű expanziójának a tünete, és rövid időn belül eltűnik, ahogyan egy szétrobbant lufiból a töltelék.
A Big Bang egyébként is még rengeteg mindent nem vesz észre, pl. a Schwarzschild sugarat sem, (szerintem csak a neve miatt nem lett híresebb, alig lehet leírni), amelynél nem lehetne kisebb sugarú. Imádja még a szingularitást is: a vákuum dicsőitése ma nagyon divatos.
(Mi a fenének találták fel a vákuum-- cleanert?).
Azért megjegyzem, hogy egyetemen, vagy kutatóintézeti helyeden ne nagyon hangoztass ilyen véleményt.
-
forrai #1120 A Hubble törvény - árapály kapcsolat bizonyítási modellje valamely kvázi- homogén "központi" gömbi tömeg (univerzum, Föld) felszínéhez közel keringő "távoli" tömeg viszonylatában a következő:
1. A távolodó tömeg energiájának növekménye közelítőleg a dr sugárral arányos.
ET= (G*m/r^2)*M*Δr
2. Az árapály távolító hatása viszont az idővel arányos. (dT. r~R)
EÁ= k*(G*m*R^2/r^3)*M*Φ*Δω*Δτ
Ahol m,M tömegek, R a központi égitest sugara, r a távolságuk.
Φ: árapály csatolási tényező (saját paraméter), ami a központi égitestre jellemző energia disszipációs tényező, 0...1,0 közötti értékű. (előzetes becslés alapján univerzumokra, fekete lyukakra 1-hez közeli, csillagokra, gázbolygókra 1E-5...1E-6; Földszerű szilárd-folyékony bolygók 1E-7-9; merev pl. jégbolygókra <1E-9)
Δω forgásperiódus különbség (központi-távoli)
sinβ^2 =(R/r)^2 a távoli égitestből a központi felé indított szög szinuszának négyzete.
k: formatényező, a tömeg és a sebességelosztástól függ, homogén, szilárd gömböknél ~2/5, Hold- Föld viszonylatban <0,1
A helyzeti és az árapály energiák egyenlőségéből adódik a Hubble távolodási sebesség képlete:
v=dr/dT=H*dr.... m/s
Ahol H= k*sinβ^2*Φ*Δω
Behelyettesítve ezeket a tényezőket, a sugár- távolodási sebesség függvény bármely változása érthetővé válik.
A távoli cefeidák nagyobb távolodási sebessége ugyanúgy, mint a Hold 40 mm/év, és a Föld a Naptól, ami számításom szerint 2m/év, a Plutóé ~70 m/év, és amelyekről tudomásunk sincs.
A galaxiskarok távolodása, szétnyílása, sőt visszazáródása is szintén árapály jelenség.
Galaxisra még csak becsléseket végeztem.
Hiszen a felvett tényezők sokoldalú kisérleti ellenőrzést igényelnek, ami el sem kezdődött még.
A galaxis formatényezője (K) sokkal bonyolultabb, és a távolsággal minden paraméter másképpen változik, mint a gömb esetén.
Hiszen amig a csillag még a galaxisban van, külső és belső tömegek árapálya ellentétesen hat rá.
Ahogyan a Jupiter holdak árapálya nemcsak a Jupiterre, de a többi holdra is hat.
Minderről vagy 200 oldalt irtam, szeretném rendezgetni, és ellenőriztetni.
Valóban alapjaiban irja át a fizika ezen részét.
A honlapomon ott van a tartalom jegyzéke, és a főbb eredmények, amelyek magamat is megleptek. Például a súlyponti tömegközéppont viszonylagossága más tömeg jelenléte esetén. (Hát már a tömegközéppontban sem hihetek?).
Pedig a gravitáció alapjait nem is érintik, azt egy másik tervezett (soha el nem készülő?) kötet: a Töltés- Fizika tartalmazná. (Ahol nem fizikai, hanem "tudati töltések" a főszereplők...)
A galaxis magnál gyors távolodás látható -
forrai #1119 Itt: http://www.trivent.hu/2011/tavho2011 -
forrai #1118 Mindig örülök a hozzászólásidnak, ez is jó kérdés, a sötét tömegek egyik inditéka.
Most el kell menjek, de részletesen is válaszolhatok.
Egyébként a honlapomon van a Hubble törvény levezetése, közeli objektumokra is.
Esetleg belekukkanthatnál. (www.megismerhetetlen.com)
Az ottani levezetés homogén gömbi térre vonatkozik, annak a peremén lévő objektum távolodására (zuhanására),.
Teljesen egyértelmű, ahogyan az esetben a távolsággal a sebesség növekszik!
A galaxis esetében persze más a forma tényező,hiszen az lapos.
Nagyon örülnék, ha itt beszélgetnénk a témáról. Nagyon kedvelem, és nincs senki, akit picit is érdekelne.
De ha téged érdekel, akár az árapály energetika levezetését is leírom itt neked...
Egyébként az előadás röviditett anyaga itt található.
A végére bekerült egy rajz, amit tt kihagytam, de abból megértheted az agályaim egy részét.
-
commissioner #1117 Forrai!
Az árapály elméleted ezekre a megoldatlan problémákra mit tud válaszolni?
- Galaxy rotation curve
- Flyby anomaly -
Chriss745 #1116 Sziasztok. Most irok eloszor ebbe a forumba, nem vagyok se fizikus, se csillagasz, csak egy atlag ember vagyok aki szeretni nezni a csillagaszatrol, fizikarol szolo dokumentum filmeket es kicsit elmelkedni rajta.
Azert irok most, mert honapok ota nem ertek valamit. Mar tobb embertol is kerdeztem, de senki sem tudta megmondani a valaszt, remelem kozuletek valaki meg tudja nekem magyarazni a kerdesemet.
Eloszor akkor tettem fel magamnak ezt a kerdest mikor hallottam a Hubble Ultra Deep Field felvetelerol. Itt egy kep a wikipediaral hogy pontosan mirol is van szo ha valaki nem ismerne:
HUDF
Szal mondjuk hogy mi (Fold) vagyunk kozepen, ez a leheto legegyszerubb eset. A galaxis kezdemeny amit a HUDF kepen latunk kozel 13 milliard evvel ezelott nezett igy ki ugy mint ahogy most kinez. Ergo a feny 13 milliard evet utazott, mire elerte a Hubble erzekloit. Ez feltetelezi hogy a galaxis kezdemeny 13 milliard fenyevnyire van tolunk.
Ugyebar a Big Bang elmelet alapjan minden egy pontbol indult ki. A galaxis is, amit a Hubble most lat, es maga a Hubble is. Ahhoz, hogy a feny 13 milliard evet utazzon a galaxis kezdemenytol a Hubble-ig, azt kell hogy jelentse, hogy a Big Bang utan minimum 700 millio evvel a galaxis kezdemeny mar fizikailag azon a ponton volt a terben ahonnan a feny elindult es meg 13 millard evet utazott a Hubble (Fold) fele.
A nagy kerdesem az lenne, hogy ugyebar Einstein szerint semmilyen anyag nem utazhat gyorsabban a feny sebessegnel, akkor hogy a fenebe lehetett a galaxis kezdemeny 700 millio evvel a Big Bang azutan azon a ponton, ahonnan meg 13 milliard evet kellett utaznia a fenynek hogy ide erjen? Ez nem feltetelezi azt hogy a galaxis kezdemeny az elso 700 millio evben a feny sebessegenel gyorsabban mozgott hogy eljusson arra a poziciora a terben ahol a mai formaban latjuk? Ha vesszuk a legjobb esetet is, es mi pont a masik iranyba mozgunk, mint amerre a galaxis kezdemeny, akkor is boven a fenysebesseg felett kellene hogy legyen a sebesseg koztunk es a galaxis kezdemny kozott.
Szerintem tuti en vagyok a hulye, es valamit nagyon felre ertelmezek, de ha a fene fenet eszik sem ertem ezt.
Felhomalyositana valaki ha nagyon szepen megkerem?
Elore is koszi! -
1sajat #1115 Jó hogy nem őket, de azért ezt másoknak is tudnia kell.
Aki értelmezve olvas, az tudja. Aki meg nem, annak hiába is mesélném... -
forrai #1114 Nagyon megtetszett, amit az Occam borotvájáról írtál. Van egy sor hasonló bölcsesség, pl. a gordiusi csomó. Vágjuk ketté a fúziót is.
Vagy Carducci: "Aki húsz szóval mond el olyasmit, amire tíz is elég, az egyéb hitványságokra is képes". (Ez pl. 15 szó, pedig ennyi is elég lenne: "mindenki hitvány").
És ezt pont egy költő mondta, akinek a leghosszabb verse nyilván: "Imádlak!" volt. Ami csak egy szóból áll, és mindent elmondhatott a szive hölgyének. -
forrai #1113 Jó hogy nem őket, de azért ezt másoknak is tudnia kell.
A tudomány: intézmény.
Van egy "normál" szintje, amely csak felhasználja a meglévő ismereteket. Ennek a felszínén, párhuzamosan új elméletek is születnek, és bekövetkezik egy paradigma- váltás, a tudomány új, remélhetőleg magasabb szintjén. És kezdődik előről. (Thomas Kuhn)
A tudomány normál szintjén pedig az akkori ismereteket oktatják, ami érthető.
Legfeljebb hozzá lehetne (kellene) irni:
"A tankönnyv a mai tudomány állása szerinti, jelenleg leginkább elfogadott ismeretek egy részét tartalmazza."
És a könyvekben meg utalni más irányzatokra. Ezt talán meglehetne tenni az iskolás könyvekben is.
A feleléskor, és a vizsgán a tanuló beszélhetne másról is, a tanítónak pedig azt is értékelnie kellene, sőt -pozitívan! De a normál ismereteket mindenképpen el kellene, hogy sajátítsa, mert a környezet is azokat használja, és ő sem élhet eltérően...
De ennél több (kevesebb) nemigen tehető.
Te mit javasolnál? Hogyan oktassák a kisiskolásokat, a gimnázistákat?
Régi vita ez, és nem merülnék bele.
Valaki azt mondta: Ez a világok legjobbika. Más meg vitatta. Én se dönthetem el- ebbe nem tudom a tutit. Viszont én kedvem lelem a normál tudomány hibáiban- azokból szemezgethetek. Láthatólag van elég belőlük, jutna mindenkinek.
-
1sajat #1112 Egy dologra felhívom a figyelmedet. Én nem a kutatást végző, valóban okos-intelligens mai megélhetési-tudósokról beszéltem. Nem! Én azokról, akiknek a mai tankönyv-ismereteket köszönhetjük. Hiába mondod el háromszor, hogy "nem baj", belül te is érzed, hogy de, igen is baj.
A mai tudomány, buta, nemlétező dolgokat állít, ahelyett, hogy tiszta vizet öntene a pohárba, és csak a biztosan tudott dolgokat oktatná. A valóságban ez óriási baj!
Már csillaghajó-flottáink lehetnének, ezer és ezer ugróhajóval. Már régen.
Már nem kellene éhen-halniuk gyerekeknek. Már régen.
Már ... Ugye érted miről beszélek. A tudomány nem a fejlődést, a haladást szolgálja, hanem visszafog, eldugítja a csatornákat. Hogy még jobban lásd amit mondok, íme egy mesterpéldája a butításnak, az elvakításnak:
Idézem:
"Hát hogyan jöhetnének ide az ufonauták olyan messziről. Még ha fénysebességgel jönnének is évezredekig tartana! A természeti törvények nem engedik meg, hogy itt legyenek."
Odáig mentek hát, hogy már nem a valóság az elsődleges, hanem a törvényeik. A hamis törvényeik. Megfordították az értelmeset, tettek helyébe vakhitet és e vakhit diktálta véleményt tették kötelezővé ezen a bolygón. Mindenki más, te vagy én, aki merünk gondolkodni és látjuk, hogy ez bolond-dolog, ki vagyunk kiáltva tudományellenesnek, mi-több, akár hülyének. Mi és nem ők. Ez itt a lényeg. Az őrültek hatalma ez az értelmesek felett... -
forrai #1111 Kedves saját1
Nem örülök, hogy tudósókról így írsz! Én a tudományt, csak mint intézményt "értékelem", persze a nevetséges békaperspektivámból.
A tudósok túlnyomó többsége magasan képzett, elhivatott, tiszteséges, tehetséges, kreatív, és a helyén van (ahogyan én is, sajna). Bizonyára nem minden feladat tetszik egyformán nekik, és próbálnak támogatást szerezni "jobb ügyeikhez". Amihez nem elég jó tudósnak lenni, de egyéb "megyőző" képességekkel is rendelkezni kell.
Így hát ne írj róluk elmarasztalót! Mert az egyébként is inkább a kivülállókat illethetné, akik szívesebben adják a pénzt akkor, ha gyakorlatiasabb, hasznot hozó, vagy legalább is érdekes dolgokat igérnek nekik.
Amire természeten az elméleti, és az alkalmazott tudományoknak is egyaránt törekedni kell, és amelyben a mérnökökkel együtt nagyon nagy sikereket értek el...
Amíg azonban az alkalmazott tudományok csak kevés hibát követnek el, amelyek gyorsan felfedve hamar ki is javíthatók, addig az elméletiben századokon keresztül megbúhatnak súlyos hibák: én azokról beszélek.
Megbúhatnak, mert elméletiek. Mert akkor is föl lehet fedezni Amerikát, ha nem oda indulunk, vagy az általános relativitást, ha nem tudjuk, hogy mitől van, és élvezni lehet mindezek gyakorlati hasznát.
De az elméleti tudományoknak van más szerepe is, amelyről a legnagyobb tudósok azt írják: arra törekedtem, hogy munkám bármely haszon nélkül is "szép" legyen!
Pontosan azért szólalok meg, mert akármelyik tudományágba outsiderként bekukkantottam, számomra feltűnően "csúnya" elvi hiányosságokra leltem bennük.
Amelyek lépésről- lépésre továbbadódnak, felkapja őket a szél, és viszi az időkön át, soha meg nem szünően.
Azonban láthatólag semmi probléma, hiszen így is minden jól megy!
Persze engem is elbizonytalanít, ha azt mondják, hogy 2x2=5, de az nem baj. Ha mondják, akkor hadd mondják, a verkli megy tovább.
De azért bizonytalan vagyok a tekintetben is, hogy ez mindig így maradhat? -
1sajat #1110 az általad említett elméletek bocsi, de egyszerűen: együgyűek...
A legtöbb tudós azért lett tudós, mert kitűnő tanuló volt előéletében. Mivel az iskolák a megtanult anyag visszaadását honorálták, a legtöbb jó-tanuló -szorgalmas diák-, a beteg emberek közül került ki. Fél-autista társaság, akik nagyrészt képtelenek ismeretlen dolgokra következtetés a meglévő ismeretek alapján (extrapolálás). Jellemző, hogy mi is egy vezető tudós fixa-ideája? Occam borotvája. Pedig az egy 14. században élt angol filozófus, ferencesrendi szerzetes volt csupán. Vagyis elég régi butaság, ahhoz, hogy mai irányelv legyen. Mégis aszerint gondolkodnak. Occam borotvája egy autista filozófiai elv, amely szerint két, az adott jelenséget egyformán leíró magyarázat közül azt kell választani, amelyik egyszerűbb. Egy jelenség magyarázatának minél kevesebb feltételezést kell magában foglalnia, kizárva azokat, melyek nem változtatnak a magyarázó elmélet valószínűsíthető végkimenetelén. Tehát már eleve a kigondolt eredmény prekoncepciójától áthatva kell gondolkodni ma is? Baromság! Így nem a valóságot találják meg, hanem a saját ostoba kivetülésüket. Az ő egyszerűre való törekvésük jegyében fogalmazódott meg az összes alap-természettudományos elmélet. Nem lehet csodálkozni, hogy ennyi baromságot hordanak össze a tankönyvfejű nickek itt, ezekben a fórumokban is. Képtelenek a saját fejükkel gondolkodni. Csak visszhangozzák a tankönyvek szövegeit. Szánalmas az egész, de tényleg.
Valóságos felüdülést jelent, amikor jön egy Forrai és saját elképzelést tár elénk. Nem baj, ha nem tökéletes, de saját. Nem baj, mert kiforrhatja magát a forradalmi feltételezés. Még az is lehet, hogy végre megtaláljuk a kiutat a sötét középkorból, ami lám ma is csak egyre folytatódna, ha nem lennének valódi gondolkodó elmék. Csak azt tudom mondani, hogy hajrá! Én figyelemmel kísérem az utadat! -
forrai #1109 Kár, hogy elbúcsuzol, mert sok érdekeset, tanulságosat irtál, és nem vagy troll, akikből bőven van itt. Lehetne azokról is beszélgetni, amit irtál, és nem csak arról, amit én.
Dehát új gondolatok nélkül nem unalmas a társalgás?
Kár, hogy nincs saját elképzelésed, mert arról is beszélhetnénk. Hiszen magad is irod: te csak elfogadod a teoriákat, amelyek szintúgy nem bizonyítottak.
Én meg arra kértelek, hogy képzeld el, de igazán részletesen- hogyan, miként indult el a fúzió, szinte láncreakciószerűen, egy nagy nyomású, de még nem elég forró térben. Mi történt akkor és ott? Képzeld, hogy ott vagy bent. Mit látsz előtte, utána? Hiszen bizonyára tudod, hogy a fény a Nap magjából csak százezer évek alatt juthat ki!
Úgy szeretném valakinek végre elmesélni, hogy a gravitációs térerőség messze nem a Nap felszínén a legnagyobb, hanem valahol a sugara ötöde alatt. És hogy ott sokkal nagyobb! Így ha valami onnan távozik, az a Naprendszerből is elmehet!
Most képzeld, nincs még folytonos fuzió, talán csak spontán lokális, azonnal megszűnő fellobbanások, mert hiányzik még valami! És most megérkezik, eljut a magba, és ezek a felvillanások egyszerre több helyen jelennek meg, megindul láncreakciószerűen a fúzió.
A hőmérséklet nem húszmillió, hanem tízszer, százszor nagyobb, amit csak a vas képes kiállni úgy,hogy nem indul el benne egy endoterm folyamat. Azon a hőmérsékletben még nehéz elemek is létrejöhetnek talán.
Mert a mag pillanatnyilag olyan, mint egy nagy vastagfalu, szigetelt tartály. A keletkező hő nem tud belőle távozni, csak igen lassan. Emiatt gyorsan nő benne a nyomás is, miközben a mag ionizált anyaga vad körtáncot jár, hatalmas elektromágneses erőket produkálva!
Amelyek egyébként a forgás sík fölé, tengelyirányba mutatnak, miközben persze a gázfelhő is 2-3 óra periódussal forog!
Nincs mese! El kell jönnie a pillanatnak, amikor a magburok megnyilik, valahol jóval az ekliptika fölött, és fényes csóvaként kiszabadul a mag anyagának egy része! Megszületett az első óriás gázbolygó, amit Anonymus-1-nek neveztem. Ami azonban nyilván akkora sebességgel szakad ki, hogy még a Napot is kilökte a galaxis karból, tengelyét elferdítette, és egy csomó másod és harmadlagos kondenzátumot (Szedna, üstökösök) hátrahagyva távozott a galaxis halóba.
Most a "nyílás" összezáródhatott, de csak rövid időre, csak amíg megérett a Nap "méhében" a második parányi fióka, pl. az Anonymus-2 (ami talán az X bolygó, hosszú periódusú), majd a Neptunus, és a többi gázbolygó is- mind ugyanígy.
Később a Nap is megnyugodott (viszonylag), már csak Napszél jön (fuj!) belőle.
De azért még most is szül gyermekeket, amelyek már szerencsére "elvetélnek".
Számos fotón látszanak ugyanis közvetlenül a Nap mentén földméretű gázbuborékok: felvillannak, majd eltünnek: sokan UFO-nak gondolják őket. Ezeket is milliószámra szülte a Nap, de rögtön szétoszlanak, visszahullnak.
Sajnos, a Te általad leírt folyamatban ez a nagyon fontos kezdeti periódus igen elnagyolt, sematikus.
Mert elképzelhetetlen, hogy a fúzió elindulása nem járt együtt gázbolygók születésével, amelyekből azután minden más is kikondenzálódott, a Föld is.
E nélkül az általad említett elméletek bocsi, de egyszerűen: együgyűek...
Jól illeszkednek az ugyanolyan együgyü bolygó "porbacsomósodás" elméletéhez, vagy a Hold ütközéses meséjéhez. (Csak azt magyarázd meg, hogy csomósodott pl. egy fél kilós meteorit?)
Tudománytalan elméletek azok, pont azért hihetsz bennük.
De nem kellene inkább a tudásra törekedj? Hiszen a csillagászat állitólag: TUDOMÁNY? -
clarck #1108 Hali!
Előre bocsájtom hogy nem Én találom ki az amit leírok csak egyet értek vele.
Tehát a tudomány a mi álláspontja a Nap és a Naprendszer keletkezésével kapcsolatban:
Csak azért ezt linkeltem mert ezt találtam a leg rövidebnek.
„ A Nap keletkezése
A Nap 4,6 milliárd évvel ezelőtt született, 3. generációs csillag. Sajnos megfigyeléseken alapuló, kísérletileg bizonyított keletkezési modellel még nem rendelkezik a csillagászat – bár a Barnard 335 csillag megfigyelésével a bizonyíték megszerzésének küszöbére érkezett–, így csak elméletek állnak rendelkezésre. A ma legelfogadottabbnak tekintett keletkezési modell szerint Napunk születési helye egy molekulafelhő volt, egy gázzal és kozmikus porral teli, instabil térség, amelyben valamilyen okból – a legvalószínűbb forgatókönyv szerint egy közeli szupernóva robbanásának hatására– felborult az egyensúly és egy Naprendszer méretű anyagcsomó a saját tömegétől összeomlott, és az anyag elkezdett összehúzódni egész addig, míg létre nem jött belőle a proto-Nap. A csillagkezdemény anyaga még tovább sűrűsödött, és néhány millió év alatt beindult a belsejében a magfúzió, megszületett a Nap. A beinduló magfúzió hatására a napszél is elkezdte áramlását és kifújta a maradék gázt a Nap környezetéből. „Teljes cikk
Ez az álláspont nem egyezik Dr. Oliver Manuel 2002-ben megjelent álláspontjával és azzal amit Te is képviselsz ,miszerint:
„Úgy véljük, a Naprendszer egyetlen csillagból eredeztethető, és a Nap egy összeomlott szupernóva magjából alakult ki" - magyarázta Manuel. "A belső bolygók többsége a csillag belső részéből alakult ki, a külső bolygókat pedig a csillag külső burkának anyagai építik fel." Manuel tanulmánya arra utal, hogy a Nap mágneses mezőinek kialakulásáról alkotott hagyományos nézet hibás. "A napfizikus társadalomban uralkodó nézet szerint a Nap külső részein uralkodó plazmafolyamoknak köszönhetően Nap-dinamók generálják a mágneses mezőket. A hidrogénnel töltött Nap modellje kevés más egyéb lehetőséget kínál, mitöbb a Nap-dinamók működését is rengeteg talány övezi " –„
Teljes cikk
Azóta, 2006-ban egy Galaxy nevre halgató honlap (gondolom az volt mert ma már nem található meg a szerverük csak a tárolt változat címe,amit az idézet alján megadok.)
„Azok az elképzelések, amelyek szerint a bolygók anyaga jóval a Nap keletkezése után a Napból vagy egy másik csillagból szakadt ki, a megfigyelések tükrében nem állják meg a helyüket.
A bolygók anyaga feltehetően 4,6 milliárd évvel ezelőtt szilárdult meg. Ezt a Naprendszer különböző pontjairól származó kőzetek izotópos vizsgálatával állapították meg. A kőzetek megszilárdulása előtt nagyságrendileg 100 millió évvel valami olyan folyamat ment végbe, ami radioaktívvá tette az anyagot. Reeves a következő magyarázatot javasolta erre az érdekes megfigyelési tényre: a Tejútrendszer minden egyes tartományán kb. 100 millió évenként egy gravitációs jellegű sűrűséghullám söpör végig. Ez a hullám összenyomja az útjába kerülő csillagközi gáz- és poranyagot, és így megteremti a feltételeket a csillagok keletkezéséhez. Reeves feltételezése szerint 4 és fél milliárd évvel ezelőtt egy ilyen sűrűséghullám összenyomta a gáz- és porfelhőt, és többek között keletkezett egy nagy tömegű csillag. Ez a csillag a csillagfejlődési elméletek értelmében (minél nehezebb, annál hamarabb "merül ki") igen gyorsan emésztette fel energiakészletét és néhány millió vagy tízmillió év alatt befutotta fejlődési útját, amit látványos szupernóvarobbanás kíséretében fejezett be. Mint köztudott, szupernóva csillagok belsejében keletkeznek a nehezebb kémiai elemek és köztük a radioaktív izotópok is. A robbanás alkalmával ez az erősen radioaktív anyag szétszóródott a környező térbe, 100 millió év elteltével, a sűrűséghullám következő áthaladásakor ebből az erősen radioaktív anyagból indult meg a Naprendszer kialakulása. Az észlelési tények a Nap és a bolygók egyidejű keletkezése mellett szólnak, de végleges bizonyítékról korai lenne beszélni.”
Ez is egy álláspont.
http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:W58TkRfdVJ4J:www.virtus.hu/%3Fid%3Ddetailed_article%26aid%3D2517+a+nap+keletkez%C3%A9se&hl=hu&client=firefox-a&gl=hu&strip=1
http://www.scienceinschool.org/2006/issue3/fusion/hungarian Itt egy hosszabb cikk ami szintén a mai álláspontot tükrözi.
Természetesen tiszteletben tartom a Te nézeteidet de nem fogadom el. Ez nem baj ,nem lehetünk egyformák. Az hogy kinek lesz (van )igaza ,a jövő titka.
Viszlát Clarck!
-
1sajat #1107 
-
forrai #1106 Megengedhetetlen hangnemet használsz a topikomban! Ilyet csak néhány trollnak engedtem meg!
(Méghogy teknősbékák...) -
1sajat #1105 1saját-nak szerintem is igaza van, amikor a hamis tudományos megállapítások kiszűrésére bíztat.
Köszönöm! Szerintem semmi másra nem lenne szükség, csak arra, hogy a tudomány működésének az írott szabályait betartsák. A legfontosabb, hogy falszifikáció nélküli elméletet még szóba sem lehessen hozni, nemhogy tanítani! Tudományosnak pedig csak akkor nevezzünk elméletet, ha az igazolt, és egyetlen cáfolata sincs! És még persze sorolhatnám a fontos dolgokat, de minek? Végeredményben a tudomány működésére létrehozott összes leírt szabály és módszer kötelezően betartandó lenne. Nincs más hátra, mint betartatni velük. De hol van az a szervezet, aki ezt megtenné?
Újra kellene definiálni a tudomány fogalmát is. Nem írom le az enyémet, mert a múltkor CIFU-moderátor pont ezért tett hűvösre 3 hétig. Ugyan miért is szabadna magáról a tudományról beszélni egy tudományos fórumban? beszéljünk másról. Mondjuk a kurvákról? A divatról? A teknősbékák csontrendszeréről? Vagy miről, ha pont a tudományról nem lehet... -
forrai #1104 A fizika részéről szerénytelenségnek tartom a "bozont" hajkúrászni, amikor még a Newtoni gravitációt sem dolgozta fel normálisan, nem rakta a helyére a tömegvonzás és a tehetetlenség viszonyát, nem dolgozta ki a valóságos testek gravitációját= az árapályt.
Gyakorlatilag egy csődtömeg, aki ezt nem látja, vagy titkolja azzal, hogy kapaszkodni próbál, ahol tud. (Ez is kis túlzással, de szükséges).
Így azután nem csoda, hogy az emberek megérzik a bizonytalanságát, és hát maguk is gondolkodni kezdenek- ami jó!
De rossz, ha rossz irányba.
-
forrai #1103 A természetben rend (is) van, az törekszik lenni. Te ezt a rendet tagadod, ha nem feltételezel valamely rendező tényezőt, ami leginkább a vas lehet.
(Egyébként a részecskefizikára gondoltam...)
-
forrai #1102 Valamiben egyetértünk, de van sok nézetkülönbség is.
A Nap jelenleg is rengeteg vasat tartalmaz. Nem vagyok ügyes képek felrakásában, de a NASA felvételein zöld szinben jól látható az ionizált vas jelenléte a Napban. Talán nem csak kivül, de a magjában is, és nemcsak azért, hogy tönkretegye azt.
Hanem azért, mert nagyon stabil, nem alakul át. Így ott, ahol van, irányítja, fenntartja a folyamatot! Ami a te képleteidben sehol nem szerepel.
Mindez engem arra emlékeztet, hogy a lassan növekvő fizika megunva régi játékait, amelyek pedig jól fejleszthetnék a kreativitását- az új felé: a magfizika felé fordult, és mindent, még a paprikáscsirkét is csak azzal törekszik magyarázni. Létrehozva a tudományban is azt a misztikumot, amelynek fanyar izére az emberek inkább vevők.
Nem véletlenül állitom, hogy a "tudomány= a győztes ezotéria". Ami természetesen általánosan nem igaz, és sok túlzás is van benne.
Ám azért szükséges, hogy legalább egy picit odafigyeljenek, hogy pl. te is szóbaereszkedj velem...
Mert a tudomány fejődése szempontjából a jelenlegi hozzáállása szerintem maga a dögvész (ez is túlzás, persze).
A magfizika lett az alapja a Big Bang világnak, a Naprendszer keletkezésének... Nem túl sok ez egyedül neki? Hiszen hamarosan olyan lesz, mint egy roggyant lábú Atlasz hérosz, pedig jobb sorsra érdemes!
Elfogadom, hogy jó dolog a magfizika, de nem az egyedüli. A Hubble törvény például nem magyarázható semmilyen láthatatlan, sötét tömeggel, hanem csak a jó öreg árapállyal.
Valódi példa ez a mai modern fizika túl-vállalásaira, amelynek bizonyítását (az említett képpel együtt) megláthatod a honlapomon. (www.megismerhetetlen.com)
1saját-nak szerintem is igaza van, amikor a hamis tudományos megállapítások kiszűrésére bíztat.
A jelenlegi "normál" tudomány igazán megérett egy paradigma- váltásra, de nem a még nagyobb sötétség felé!
És semmi jele annak, hogy az nem úgy fog megtörténni?
Ellenvetéseid nagyon gyengék a gáztömegek kiszakadásáról.
Azon alapulnak, hogy talán soha sem gondoltad végig azt a folyamatot rendesen, amikor a fúzió elindult, kivéve a magfizikai képleteidet.
Írd le tehát, hogyan képzeled azt te el, és azután arról beszélgessünk. Addig pedig semmit ne minősíts álltudománynak, vagy pedig azt is, amit te tudománynak vélsz, és ami beláthatóan sok területén az!