1583
A fizika és csillagászat közös témái
-
forrai #981 Jaj, jaj qetuol, persze hogy találkoztam! Utána nem volt étvágyam se.
Csak jóval az egyetem után jött vissza, amikor sokáig nem hallottam,de akkor bepótoltam... -
forrai #980 El tudom képzelni, meg láttam is. Csak azt nem tudom, merre haladnak, mert elől hátul mennek valamerre.
Valamiért pl. a hangra nem azt mondják, hogy halad, hanem hogy terjed.
A fény esetében ez a szóhasználat a fizikai kép teljes ismeretlenségéről, a bizonytalanságáról tanúskodik.
A hullám nem halad, hanem terjed.
De ezen ne vesszünk össze, ha azt írod: halad, én azt is megértem. -
#979
tényleg nem találkoztál még ezzel a fogalommal, h haladó hullám? nem hogy egyetemre nem jártál, de talán még középsuliba se. -
#978
"Az én világom, egész más, mint amiről tudunk."
na most fején találtad a szöget, a te egy másik világban élsz.. -
forrai #977 Persze hogy most nincs.
X idő múlva meg köznyelvvé válik.
Te viszont, ha rákérdezel, megtudhatod elsőkézből! Ez nagy kihívás!
De mára kifáradtam, holnap folytatom. Ha lehetne, inkább csak az árapállyal, ami nálam a legjobban kidolgozott.
Az én világom, egész más, mint amiről tudunk.
Nem csoda, ha nem fogadjátok el.
-
yooyoo #976 Most nem értem, nem láttál még hullámkádban haladó hullámokat és nem tudod elképzelni miről beszélek? -
forrai #975 yooyoo.
Szerintem a hullám TERJED.
Ne hülyéskedj itt a maximumok haladásával!
Azt hogy a fizika szószátyár, én nem támogatom. -
forrai #974 Így az univerzumunknak megismerhető, zárt struktúrája, központi és külső részei definiálhatók.
Egyébként nincs ebbe semmi meglepő.
Hiszen elnevezni se tudnál semmit, ha nem lenne körülhatárolható valamilyen szempontból.
Nem véletlenül a Biblia a világosság teremtésének egyik mozzanataként irja:
- és elválasztotta", utána meg hogy "elnevezte".
A "világosság teremtése": az "egyed" teremtésének, alkotásának sajátos ősi, mondhatnám filozófiai definiciója.
Azonban itt még csak meg se merek filozófiáról mukkanni. -
#973
fényataomok, gravinerciális, little bang,.. esetleg van még valaki, aki rajtad kívül ezeket a baromságokat beszopja...? -
yooyoo #972 Maga a hullám halad,mert a maximumai és minimumai a térben nem egy helyen vannak,kivéve természetesen állóhullámnál. -
forrai #971 Már irtam, hogy minden univerzum valamely rá jellemző formában zárt, és ezáltal megismerhető kell, hogy legyen. Hiszen hogyan ismerhetnél meg valamit, ami nem zárt? Honnan tudhatnád a méretét, tömegét, sűrűségét, ha nem lenne zárt?
Ezt senki nem kétli egyébként.
A kérdés: hogyan, mivel, és miért zárt?
Azt is irtam, hogy a létező, zárt univerzumokat egy Világmindenség foglalja magába, amelyről azt se tudhatjuk meg, hogy zárt, vagy nem.
Tehát megvannak a megismerhetőség feltételei, amelyek közül egyesek számunkra elérhetők, mások soha.
Hogy mivel zárt?
Az előbb említett fényatomokkal. Amelyeket eseményhorizontnak neveznek.
Hogy miért zárt?
Mert egy tágabb, és ritkább világegyetem (amelyet a szülő univerzumnak hívok) egy szegletében termodinamikai okokból gravitációs kollapszus történt, mint a mi univerzumunkban is.
Létrejött egy fekete lyuk (fényzárt objektum), ami a mi univerzumunk, lakhelyünk, és a szülő univerzumban kering.
Ezt a kollapszust én Little Bangnak hívom, mert sok tekintetben hasonlít a Big Banghoz.
Azonban nem a vákuumból lett, és nem is abban végzi, legfeljebb visszaolvad a szülő, vagy egy más univerzumba.
A Little Bang során a középpont éppen úgy felízott, és lökéshullámokat indított, amelyek leállították a még zuhanű tömegeket, elsődlegesen elrendezték a galaxishalmazokat.
Az első lökéshullám nyilván gamma sugárzás lehetett.
A második, ~6 Mrd éve, egy nehézelem- eső volt, rengeteg vassal, akkor gyulladtak ki a fősorozatbeli csillagok, köztük a Napunk.
Mert a vas szerintem a tartós fúzió "gyújtósa", stabilitása miatt.
-
shakwill #970 Bocs, a hibás képért. A haladóhullámú tápvonal egy terminus-technikus Olyan tápvonal, amelynek lezárásai impedancia helyesek, ezért reflexiómentes és nem keletkeznek állóhullámok. -
shakwill #969 Akkor a kvantumfizikai modellezés nem megkerülhető? -
shakwill #968 Forrai.
Ha jól emlékszem azt írtad, hogy az USP hatás modellesésekor a vonatkoztatási tested az "univerzum szélére" helyezted. Ezt hogyan? Van széle az univerzumnak? -
#967
nem. -
forrai #966 Semmilyen hullám nem "halad". A vízmolekulák a Balatonban nem haladnak, hanem fel le emelkednek, és a hullámhatás terjed csak.
A fény sem halad, hanem terjed, meghatározott sebességgel.
Tisztázni kellene mi a különbség a sugárzás és a hullámzás között?!
Szerintem az a "sugárzás", ha valami halad, például a katód sugárzás. Ez egy korpuszkuláris jelenség, mint a puskagolyó.
A fény pedig ebben az értelemben nem sugárzás, és a rádió sem sugárzás, (mégha megszoktuk, hogy azt mondjuk: napsugárzás, rádió műsor sugárzás) hanem "hullámzás".
Azt pedig, hogy a köznyelv mit, és hogyan használ, nem kellene a fizika átvegye.
Sajnálatos viszont, ha azt ő maga sugallja.
A fényben nincs időbeli fáziseltolódás az elektromos, és mágneses hányadok között.
Ezt meg kéne nézd valahol.
Hogy mit mértél akkor, azt elemezhetjük. -
shakwill #965 Aha! Kezd homálylani. Kérdés: A teret tekinthetem egy végtelenül széthúzott haladóhullámú tápvonalnak? -
shakwill #964 Szándékosan használom mindig a "tér" szót, és relativisztikus, nem kvantumfizikai értelemben. Egy antennánál nagyon szépen mutatkozik az E és az M komponens térbeli különválása a hullámhossz függvényében. Ezt még ki is mértük annak idején: Egy harmincwattos adótól kihúztunk egy több lambda hosszú drótot és végigsétáltunk mellette egy glimmlámpával. Nagyon szépen mutatta az áram és fesz. maximumokat. (collstokkal visszaszámoltuk a hullámhosszat...) tehát az világos, hogy az E és M komponensek térben elkülönülnek (negyed hullámonként) Azért is a (kétszer) negyed hullám a legkisebb ideális antennahossz.
Ha meg akarod osztani az ismereteidet ahhoz türelem kell... -
#963
bizonyos értelemben igazad van, a félreértés ott van, hogy nem lehet a síkhulámmot rezgőkörrel helyettesíteni, mert a rezgőkörben ÁLLÓhullám van, a síkhullám meg halad.
igazad van, a rezgőkörben valóban van pi/2 -es fáziseltérés az E meg a H között. a haladó síkhullámban viszont nincs. -
forrai #962 Hogy lehetnél diletáns, ha rádioamatőrködtél?
Nekem meg a bosszankodás amúgyis életelemem! Csak egyszer nem bosszankodtam, és mindjárt műtóbe kerültem! (De ezt titkoljuk el a trollok előtt, mert azonnal abbahagynák a bosszantásomat- nagy lehetőség nekik).
No.
A fény esetében kellett a vákuum, de hamar kiderül hogy bármi más is jó hozzá. Tehát a vákuum is "bármi más". Viszont én is ugyanezt mondom, csak nevén is nevezem, hogy: "tömegtöltés".
Ezért a fény vagy:
1. Elektromágneses - vákuum sugárzás (EM-V) kellene, hogy legyen, vagy pedig
2. Gravinerciális, elektromágneses sugárzás (GI-EM), ahogyan én mondom.
Olyan, hogy a fény csak szimplán elektromágneses sugárzás (EM) NEM LÉTEZHET!
Csak azért létezik így meghatározva, mert vagy Maxwell, vagy mások bizonytalanok voltak a vákuumban, és nem is írták ki. Joggal, hiszen ma is vitatkoznak pl. az éteren.
Amiről a vákuummal együtt most kiderülhet,hogy csak egyszerűen: tömegtöltések, amelyek az elektromos töltéssel oszcilálnak.
Így alkotva megszámlálhatatlan sajátos "fényatomot", amelyek a mi, és még sok más univerzum alapkövei. És amelyben pont úgy terjed a fény, mint a hang a levegőben. Még kompresszió modulusuk is van, amitől a fény sebessége függ. A mi univerzumunkban ez a sűrűségétől függ.
És megérkezve a fény valahová tömegként, vagy elektromosságként, vagy más formában jelenik meg.
Mert a még nemlétező "Töltésfizikában" a TUDATI töltések egymásba átalakulhatnak.
A Tudati Töltés pedig egy olyan terv, ami meghatározza, hogyan alakuljon ki pl. a gravitáció vektormezője. Vagyis a tudati töltés a részkecskék "identitása" valójában.
"Ahogyan lent, úgy fent" mondta a barátom, Hermesz Triszmegisztosz.
-
yooyoo #961 Jól gondolod. Pont azért lett kitalálva a Lorentz-trafó, mert nem jött össze a fénysebesség irányfüggetlesége a Newton-törvényekkel és a Galilei-transzformációval. -
shakwill #960 Bocs, ha felbosszantottalak! Igazán nem volt szándékomban.
Mivel dilettáns vagyok,(nem mentségnek mondom) ezért mondhatok baromságot is...
Mivel a fény elekromágneses hullám és mint EM hullám lényegileg nem különbözhet a más hullámhosszú EM hullámoktól. Rádiótechnikai tapasztalatom szerint ezért a teret(hagyjuk a Vákum kifejezést) le lehet írni úgy is, mint végtelenül "széthúzott" tápvonalat. Tehát a teret szerintem lehet vizsgálni mint osztott paraméterű rezgőkört, nyilván rengeteg egyéb szempontból is vizsgálható, de mivel ez belakott számomra, a legegyszerűbben így tudom megérteni. -
forrai #959 Arról már vitát se kezdek, hogy mi az hogy dimenzió, és hogy hány dimenzió van, és hogy hány tagú a Montagú. Nem- semmi pénzért!
Vissza az árapályhoz, az csak egy kisebb háború. -
forrai #958 Az általam a vákuum helyett ajánlott gravinerciális összetevő késése az időben pont 90o, és emiatt cos^2(omega*t) vel változik!
Vagyis a minimuma ott van, ahol az elektromágnesesség maximuma, és viszont.
Az összegük pedig állandó, mert sin^2+cos^2=1.
Ha Maxwell első próbálkozását el tudod fogadni a vákuummal, akkor ezt méginkább el tudhatod.
És könyörgöm, felejtsd a térbeli 90 o fáziseltolást! Mert az a fénynél nem fáziseltolás, ott az elektromosság és mágnesség AZONOS FÁZISÚAK!
Nézd meg bárhol végre! Ezt nem én találtam ki! -
forrai #957 Shakwill.
Felejsd el a fáziseltolást, vagy legalább ne használd a fénynél helytelenül!
A fényben a 90o nem a fázis, hanem térbeli eltérés, a fázis pedig a sin^2(omega*t) -ről szó, ahol a t=idő!
Kevered a métert az idővel, a periódussal, ahogyan sokmillióan.
Pedig az két különböző dolog.
Biztos vagyok benne, ha ezen elgondolkozol, hamar megérted.
És visszatérsz az árapályra.
-
forrai #956 Shakwill
Két dologról beszélünk.
Te talán arról, hogy a fényben 90o a térbeli eltérésük. s így létezik vektoriális szorzatuk.
Ami igaz is, én nem vitatom.
Azután meg egész másról, rezgőkörökről beszélsz, ami nem fény.
Abban is igazad van.
De tíznél többször már nem ismétlem, hogy a fénynél az IDŐBEN a dolog nem megoldott, mert a teljesítménysűrűség nulla és a maximum között változik. Amihez be kellett vezetni a vákuumot az elméletbe, az összes lecsüngő fizikai tulajdonságával, Amelyekből lassan több lesz, mint egy zavarodó emberi elmének, amiből már eddig is elég van.
Tényleg - többé nem ismétlem, többször neked nem írom le, hiszen eddig is érthető volt, amit irtam.
Mégegyszer, a fényben nem térbeli, hanem időbeni FÁZIS eltérésük van!
-
shakwill #955 Mivel nem értek a fizikához, ezért a paraszti észre kell támaszkodjak.
Ez pedig azt súgja, hogy mivel c irányfüggetlen, ezért a Maxwell levezetéseknek is invariánsnak kell lennie a Lorenz trafóra.-Vagy mondtam egy orbitális baromságot... -
yooyoo #954 Ha arra gondolsz, hogy a Minkowski-tér a Lorentz-transzfromációra invariáns, akkor a válaszom igen. -
shakwill #953 A terjedés a téridőben (Minkowski tér) transzformációra nem kovariáns?-Vagyis mind a négy dimenzió egyenértékű?
Kiegészítés: "az energia a rezgőkörben egységnyi és térben skalár, csak az időben vektoros"-illetve diszkrét rezgőkörben is megvannak a térvektorok, de kiejtik egymást, ezért ebben az esetben nem kell ezeket figyelembe venni. -
shakwill #952 Mielőtt visszatérek az árapályhoz, felelek arra a kérdésedre, hogy honnan veszem azt, hogy az elektromos és mágneses komponens 90 fokos fázistolásban van. Egyrészről onnan, hogy a szkóp ezt mutatja, másrészről a reaktancia képletek is ezt mutatják, harmadszor az antenna méretezési tapasztalatok is ezt mutatják. Ha nem így volna, az antennák nem működnének.
Időm függvényében tovább olvasom a dolgozatodat, és majd teszek fel még hülye kérdéseket.
-
shakwill #951 Én rövidhullámú rádióamatőrként sokat foglalkoztam rezgőkörökkel. Ha ezt a (veszteség mentes ideális) rezgőkört diszkrét elemekből építem fel, akkor koncentrálom a kapacitást és az induktivitást. Rezonancia esetén a kapacitív és induktív reaktanciák kiegyenlítik egymást, és a kör tiszta rezisztenciát mutat, az energia a rezgőkörben egységnyi és térben skalár, csak az időben vektoros(Ezért lehet oszcilloszkópon ábrázolni). Ha az elektromos paramétereket nem diszkrét formában, hanem a térben elosztva, vagyis osztott paraméteres hálózatként vizsgálom, ugyanaz a rezgőkör, csak az idővektor mellé bele kell venni az irányvektorokat is. A rezgés induktív és kapacitív feltételeit pedig a közeg permeabilitása és permittivitása adja. Nem látok elvi különbséget a diszkrét rezgőkör és sz (osztott paraméteres" rezgőkör között.
Nos röviden így foglalhatnám össze az idevágó csekély ismereteimet. -
forrai #950 Nálad láthatók voltak a görög betűk a dolgozatban? Mert nálam nem...
Ja és hogy pontosítsam, az időbeni fázisuk azonos, és nincs eltolva, és a jelen esetben az számit.
Mert a térben valóban 90 o-os eltérésük van, de az meg nem nevezhető fáziseltolásnak, ami csak időbeni lehet.
Valószínüleg ez kever meg sokakat, kezdetben engemet is.
-
forrai #949 Azért kiváncsi vagyok, hogy miért gondolja mindenki, hogy fáziseltolás van az elektromos és a mágneses komponensek között?
És mire gondol, amikor megtudja, hogy az nem úgy van?
Én úgy meghököltem, hogy nem mentem el mellette. Előbb megértettem, hogy ezért van a vákuum explicite az elméletben, az összes csüngő pitykegombjával.
Utána pedig a tömegtöltéshez fordultam, amelynek tömegvonzási és inerciális összetevői éppen úgy kiegyensúlyozzák egymást a fényben, ahogyan az elektromos és a mágneses összetevők is.
Ugyanaz játszódik közöttük le: a tömegvonzás generálja a tehetetlenséget, együtt képeznek gravinerciális teljesítmény-sűrűség vektort (GI).
Amely bármely fázisban hozzáadódva az EM taghoz, állandóságot biztosít, a süket vákuum nélkül. (GI+EM= constans)
Ebből a szemszögből a mai fizika csupán jóízű, fogyasztható maflaság.
A mai fizika a fényelmélettől illatos.
(Muszáj ilyen képiesen tárgyalnom az ügyet, különben rám se bagóznak. Utána meg az lesz a baj, ha igen, dehát ilyen az élet).
-
forrai #948 "Elektromos és mágneses komponense egymással 90 fokos fázistolásban oszcillál" írod!
Nos, hát minden fórumon ebbe a tévhitbe akadok be! Ez nem igaz! A fázisuk meglepően azonos! És az is tévedés, hogy a szorzatuk állandó, és ez a legjobban a Poynting teljesítmény-sűrűség vektor felírásában látható, ami sin^2-el arányos.
Kezdetben én is úgy gondoltam, hogy az elektromosság és mágnesesség kiegészítik egymást. De nem, mert a maximumuk és a nulla helyük is együtt van! A hiányzó részt Maxwell a vákuumba rejtette el!
Én meg a gravinercionális összetevőbe, (GI) ami a tömegtöltés reprezentánsa.
Tehát vegyél elő egy négyjegyű függvénytáblázatot legalább, és elemezd benne a Poyting vektort, amit én a cos^2 taggaL valóban állandóvá tettem.
Maxwell képlete, éppen mert jól használható, félrevitte az elméleti fizikát.
Ma már a vákuum olyan, mint a karácsonyi ajándékcsomag: bármi lehet benne.
Egyelőre azonban az árapályról beszélnék, ami egy másik kötetben van, néhány oldal csupán. Abban van a könyvem tartalomjegyzéke is.
Nem véletlenül ágálok, hogy az egész mai fizika egy karácsonyi ajándékcsomag. Mindenki azt képzel bele, amit akar, amikor pedig megérti, hogy mi van benne,nagyot csalódik.
(Egyébként, ha ezt pihenésnek szántad, akkor képzelem, milyen nehéz az, amitől ezzel pihenni lehetett)...:-) -
shakwill #947 Nah, tegnapra befejezem...
Pihenésképpen elkezdtem olvasni a honlapodat, és a fényhullámról mondott dolgokba beleakadtam. Elmondom, hogy én mit vélek tudni róla: Elektromágneses, harmonikus rezgés: ennek következtében szinuszos lefolyású. Elektromos és mágneses komponense egymással 90 fokos fázistolásban oszcillál. Tehát az E és M komponense folyamatosan nulla és egységnyi között változik. A hullámenergia azonban végig állandó marad, mert az E és M összetevők vektoros szorzata végig egységnyi és skalár(?) értéket ad. Tehát nem a hullámenergia oszcillál(az végig egységnyi), hanem annak elektromos és mágneses vektorai. A detektálható fény transzverzális hullám. A longitudinális-horribile dictu-szoliton fényhullám már egészen más tészta...
Most jött el az ideje hogy én is polarizációt váltak: függőlegesből átváltok vízszintesre...
-
forrai #946 Az univerzumban sajátos szedimentáció, sűrüsödés és távolodás történik egyszerre. Amit nem lehet szélsőséges teoriákkal leírni. mint a Big Bang.
-
forrai #945 Az árapály potenciál:
= k*G*M*R^2/d^3 m^2/s^2
R a központi égitest sugara
d a távolságuk
k együttható
Láthatod, hogy az eltérés a gyorsuláshoz képest:
R^2/d
-
forrai #944 Ne feledd el azonban, hogy nem egy csillagról van szó, hanem példaképpen egy homogén, csillagokkal teleszórt univerzumról.
Így a távolsággal az árapályt okozó csillagok száma és tömege is még gyorsabban nő, mint ahogy egy csillag árapály hatása csökken. Ha éppen ajnározni akarnám magam, akkor azt a pillanatot dicsérném, amikor erre rájöttem. Képzeld, amig egy csillag a galaxiskarban van, addig azok árapály hatása még némileg közömbösíti egymást. Távolodva azonban nő a távolító csillagok száma, és tömege is.
Ezért a modellem egy gömb, tele csillagokkal, mint központi égitest (univerzum), és amelynek a szélén lebeg a távoli égitest.
Ettől az árapály potenciál képletben a számlálóban és a nevezőben szereplő sugarak és távolságok azonosak.
Egyszerúsítés után (R^2/d^3) az árapály potenciálban 1/d marad, ami lassabban csökken, mint az 1/d^2.
Emellett a H arányossági tényező még sok mindentől függ.
Nem állandó, az nagy tévedés.
Az meg egyszerűen szemfényvesztés, ahogy a parsecot használják.
Elavult, ósdi mértékegység, ami miatt nem látható még az sem, ami pedig világos: hogy a Hold távolodása is megfelel a Hubble törvénynek.
-
forrai #943 A Hubble állandó képletét levezettem, az említett honlapon.
Mert az nem állandó, hanem egy arányossági szám, ami többféle tényezőtől függ.
Ezért található csak 3 értékes jegyig.
Érdekességképpen a Hubble arányossági számmal számold ki a Hold éves távolodási sebességét. (ami ~40 mm/év). Nagyfokú, de nem pontos egyezést tapasztalsz.
Semmiféle ellentmondás nincs. Kozmológiai értelemben az egyes csillagok USP-je elenyésző. Inkább a levezetést nézd meg, az pontos.
Mert a vonzás gyorsabban csökken, mint az árapály. Az árapály több, és más, mint a vonzás. Az árapály potenciál m^2/s^2. Hiszen a valós test méretét is tartalmaznia kell.
Mindezek eredményeképpen a sebesség a távolsággal nem lassul, hanem nő.
Sajnos ide nem tudom beírni a képleteket, talán nem is akarom.
De a www.megismerhetetlen.com tartalmazza.
A Nagy Bumm...azt ne! Lehetetlen elképzelés, ellentmond minden előzménynek pl. a Schwarzschild sugárnak.
-
shakwill #942 Hogy a félreértést elkerüljem: Az impulzusátadás miatti gyorsításnak is csökkennie kell a távolság négyzetével, tehát bizonyos távolságon túl az impulzusátadás-vagyis az árapály gyorsítás is elenyészővé válik. Ez hatalmas távolságok esetén már kritikus a Hubble állandó vonatkozásában. Zárt inerciarendszert és egységnyi impulzust feltételezve, (vagyis ha az univerzum kifelé nem hat kölcsön) ebből a "negatív sebességnövekedésből" a gravitációs összeomlás következik.