Fizika és csillagászat

qeutol
Nyertél.
Vannak falak a tudatban is, amelyek, ha egyszer felépítették õket, áttörhetetlenek.
Olyat kitalálni amiket írsz? Amin már a fizika is túlhaladt? Hogy a tér tágul, a galaxishalmazok meg ott maradnak vele?
A Big Bang elmélet rengeteg hülye fizikai eszmét szûlt, ez is az egyik ilyen.
Oké.
Erre nincs érvem... De van egy!
A fény rövidül! Ez a párja a te felfogásodnak! Döntsd meg ezt! (Én ugyan nem gondolom komolyan, csak azért mondom, mert ugyanolyan hülyeség)

az egyes galaxishalmazok NEM mozognak a térben, hanem maga a tér tágul.

nem, ez hülyeség. a világegyetem tágulása

1. nem figyelhetõ meg kisebb léptékben, mint a galaxishalmazok.

2. nem úgy kell elképzelni, hogy a dolgok a térben távolodnak egymástól. hanem maga a tér tágul. itt szokták a lufis példát felhozni. az egyes galaxishalmazok mozognak a térben, hanem maga a tér tágul.

Az univerzum tágulásával együtt egyre növekszik a galaxisok mérete is, egyre távolodik tõlünk a Hold, a Föld mind messzebb kerül a Naptól(?), s atomi szinten is, a növekvõ szubatomi részecskékbõl is egyre többet fedeznek fel (ahogy egyre nagyobbak, s majd azoknak is még apróbb összetevõit).
Táguló-növekvõ világban élünk,legalábbis a mi szemszögünkbõl nézve. De lehet, ez a gyorsuló-növekvõ ütem egyféle zuhanás valamibe, ami nem három dimenziós.

Polarka!
Nézzük csak pl. a jin-jang ábráját, ami két dimenzió. Képzeljük el 3D-ben a két egymásra merõleges kör keresztmetszetû testet, s ha feltesszük, hogy az egyik ábrázolt pont az azonos színû objektum legkisebb átmérõjének felel meg, de egy másik térdimenzióban van ábrázolva, máris képet kaphatsz arról, amiben én gondolkozom. (ha érted, s hogyne értenéd) ...és ez csak a régiek tudásának felszínes kaparászása lehet részemrõl, ami nem is biztos, hogy jó irány.

bizonyára nagyon érdekes téma a hold távolodása, csak azt nem értem, miért kell idekeverni az univerzum tágulását. annak semmi köze a hold távolodásához.

Ezt is ajánlanám mindenkinek, mert a holdról folyó mérésekrõl szól.
Benne van a radal távolságmérés is, amellyel 38 mm/év távolodást mértek.

http://geophysics.elte.hu/geofiz-hold.pdf

Vita nincs, hogy az árapály miatt. Csak az érthetelen, hogy a bolygóknál miért nem teszik ugyanezt?
Pl. A Marsnál? Persze biztos nehezebb...

mek.oszk.hu/00500/00558/html/dip4.htm.
Az egyik legjobb anyag amit a holdról olvashattam(persze csak a földön :-).
Egyébként pedig ird be: a Hold távolodása.
Rengeteg linket kidob.
Önmagában is nagyon érdekes téma.

Miért?
Miért nem lehet ugyanazon árapály a távolodás (és a zuhanás) oka minden égitest között?
Vagy az csak a Föld és a Hold között létezik?
És azok azért olyan különlegesek, mert mi rajtuk élünk?
Mivel magyarázod, hogy a bolygók, csillagok nem távolodnak egymástól az árapály miatt? Azzal, hogy azokat senki nem méri, mert nem is gondol rá?
Ez valóban jó magyarázat, de az enyém.
Én a tiedre kiváncsi vagyok.

a hold távolodását és az Univerzum tágulását kapcsolatba hozni butaság volna. Az univerzum tágulásából adódó vöröseltolódás az egyes galaxishalmazoknál figyelhetõ meg, nem a holdnál. az az effektus egy nagy léptékû dolog, nagyságrendekkel nagyobb, minta a hold távolsága.

A qetuol telitalálat, igazad van, bocs.
De inkább azért válaszolok neked, mert most a tárgyhoz szóltál, aminek örülök.
Azért megjegyzem, hogy amúgy figyelmetlen vagy. Mert elõtte írtam, hogy a Hold távolodásából azt kell ellenõrizni, hogy abból milyen Hubble arányossági szám adódna, és hogy az hogyan viszonyul a tudomány által az univerzumra adothoz.
Itt azzal a problémával találkozhatsz, hogy a 40/384.000.000~1E-7 mm/év/m eredményt kell átszámolnod km/sec, és megaparcek figyelembevételével az ismert értékre, vagy megfordítva.
Nekem fogalmam nincs, hogy ezt az õspaleo- asztronómiai kifejezést miért kell használnia ma is a csillagászatnak?
Talán így értelmesebb, mintha a távolságot tudományosan, vagyis (M)E-(N) m- formában adnák meg?
Szerintem ez is része a csillagászat hókuszpókuszának, és titokzatosságának. Ha ugyanis a csillagászok is a Hubble arányossági számot pl. m/év/m-ben, vagyis 1/évben adnák meg, akkor azonnal látszódna a meglepõ hasonlóság a Hold-Föld, és a távoli égitestek arányossági számai között.
Az M, és N behelyettesítése kissé kalandos, ezért szeretném, ha te is kiélveznéd minden mozzanát, hiszen látom, kalandvágyó vagy. Én ugyanis, amikor elõször olvastam, majdnem dobtam egy hátast,(amit nálad is szeretnék elérni). Azután meg nehezen, de kibogóztam, és szerintem megérte.

Pont olyan ez, mint amikor a kémények, gázturbinák, gázmotorok NOx kibocsátását determinálják különbözõen úgy, hogy fél deci nélkül ne lehessen deriválni õket.

És az a furcsaság is meglepõ, hogy amíg ezt a távolodást a Föld- Hold viszonylatában mérik, más égitestek vonatkozásában nem teszik, holott a Pluto közel 100 m/év nagyságrendben távolodik a Naptól. (Erre van méretezési programom)

Szóval, ha mindezt végigcsinálod, utána írd meg, hogy hány százalék a különbség akettõ között. Ha pedig ez fárasztó, legalább olvasd el a honlapomon.
És akkor lesz végre fogalmad, hol tart ma az elméleti csillagászat, és a fizika, és hogy miért vagyok (szerintem)joggal kissé ingerült.
Ezen pedig egyedül nem változtathatok. Így hiába cikiztek, nem hagyom abba, amíg végre nem kezdtek el gondolkodni mindezen!
Mert a Hubble törvény és a sötét tömegek mégcsak nem is a hab a tortán!
Méltán mondom, hogy amit tudomány címén most csinálnak, az csak elkeseredett ámokfutó találgatás, amit nem szabad folytatni így tovább.

qetuol, nem pedig quetol. ha ránézel a billentyûzetedre, látni fogod a szabályszerûséget. egyébként nem unod, hogy magaddal társalogsz?

a másik dolog meg: azt írtad, hogy mérik a Hold távolodását, és hogy ez 40mm/év. ha ez így van, akkor mit akarsz most ellenõriztetni?, ha lemérték, akkor tuti így van. egyébként adhatnál valami forrást is errõl a mérésrõl, kik mérték le és mikor, stb..

Ha valaki legalább ezt az egyszerû állításom a Föld-Hold ~40 mm/év távolodásról ellenõrzi, akkor az valószínûleg szívesen fog levelezni velem, és én is vele.
Én ugyanis valójában a tárgyról szeretnék társalogni, minden vágyam az.

Nemcsak a Hold, hanem az összes bolygó távolodik a Naptól. De a Hold ellenõrizhetõen, mert mérik a távolodását (~40mm/év).
Ebbõl közel azonos arányossági tényezõ adódik, mint a Hubble tényezõ.
És ez nem véletlen!

uwu, zéró, quetol:
Az összefüggések, amelyek megmutatkoztak elõttem, csodálatosak, és nem tagadom, nekem nagy örömet okoznak.
Meg kéne tehát próbálnotok elvenni tõlem ezt az örömet legalább azáltal, hogy elolvassátok, és megcáfoljátok, amit írtam.
Akkor ugyanis nagyon sírnék, így meg pont az ellenkezõjét éritek el. Rossz a taktikátok.
Lám én segítek ebben is nektek.
(Nem lehetne normálisan is?)

Szóval, engem nem érhet kifogás. Én a tárgyról írok, ti nem. Majd valaki fog írni arról is, azzal folytatom a levelezést. (Akkor is, ha még meg sem született.)

A tárgyra térve:
Levezettem a Hubble törvényt kizárólag az árapályból, vagyis abból, ahogyan a forgási impulzusmomentumok keringésivé alakulnak át, ami távolodással jár.
Mégpedig meghatározható sebességûvel, amit ellenõriztem.

Pld. a Föld-Hold rendszer távolodására is, ami közel azonosra adódott azzal, mint ami a Hubble törvénybõl adódna. Az eltérés természetes, mert a H arányossági tényezõ az adott feltételektõl függ (például az általam bevezetett (Fi=0...1) árapály csatolási tényezõtõl, ami az univerzumra, és a fekete lyukakra az egységet közelíti, csillagokra E-5...6 nagyságrendû.

Ha ez nem érdekel itt senkit, és senkivel nem lehet normálisan levelezni róla, akkor ennek a fórumnak a fizika csillagászati szinvonala a nullához közelit. Ami nem azt jelenti, hogy minden tekintetben az, hiszen a holdraszállásól magas szintû elmélkedések folytak, amig a résztvevõk alól nem húzták ki a pályát.

Egyébként uwu, zero, quetol, elhihetitek nekem, hogy nagyon kedvellek titeket, mivel a leghûségesebb olvasóim, és hozzászólóim vagytok. Nélkületek mit se érnék, hervadt virágszál lennék a fórum legszélén csupán.
Így egy vonással a többi nick fölé helyezlek titeket!
- Sõt: kettõvel(
- Dehogy: ráadásul hárommal is! Ez már nálam tényleg a csúcs!

Örülök, hogy sikerült mentális és gondolati egységet létrehozzak uwu, zero, quetol, és másfelõl gothmog és immovable között, akikhez nyilván a fórum többi nickje is csatlakozik, amint tudomást szerez a nagy lehetõségrõl!
Mert ez tényleg az.
Én egyébként bírom köszönöm, jól vagyok, és szeretném, ha ti is legalább úgy.
De ha valaki mégis szeretne inkább a tárgyról beszélni, annak továbbra is örülnék.

Gothmog, most se a tárgyhoz szólsz, ez nem zavar?
Ne is zavarj! Nincs rád szükségem. Szemrehányással teli a levél ládám.

Én viszont emlékszem rá, hogy próbáltalak kérni, nem is egyszer, hogy próbáld mondókád pejoratív jelzõk, a világ igazságtalansága feletti siránkozás, szavakkal való trükközés, elgépeléseken lovagolás, stb. nélkül elõadni. (Úgy emlékszem, Grigorij Perelmant hoztam fel példaként)
Szurkálódással válaszoltál.
Nekem ennyi elég, hogy ítéletet alkossak rólad.

gothmog.
Egyetlen tárgyilagos hozzászólás nem jött eddig, a tied a legkevésbé az.
zero szólt csak a tárgyhoz:
"Nyehehe. Ekkora faszságot... 😄"

Ennyi az összes tárgyi hozzászólásotok.
Én szerény ember voltam mindig, de akkora hülyeségetek láttán erõsen nõ az önbizalmam. Nem tesz az jót nekem se.
Ezért próbáljatok a tárgyra konceltrálni. Hiszen a holdlátogatást levették a tálcáról, nem csámcsognátok inkább most ezen a témán? Jól szórakozhatnánk. Engem például nem izgat, hogy ti semmihez se értetek. Na jó, hogy csak olyan kévéssé, és kicsit.

„Egyébként borzasztóan dühösít, hogy egy ilyen fórumon nem akad egyetlen tárgyilagos beszélgetõ partner?”
Az viszont nagyon érdekes, hogy ezt épp te kéred számon.

Ja, benne vagy. Az elmekórban.

az nem is zöld, hanem türkiz.

Nyugodtan meghalhatsz mester. Megígérem, hogy méltón bánok az életmûveddel.

<#zavart2>

Hello immovable, mitõl zöldültél el?
A "popsi" bevett kifejezés, irhattam volna mást is, csúnyábbat.

De lennél olyan kedves a tárgyhoz szólni?
A tárgy:
1. A Hubble effektus az általános árapály törvénnyel magyarázható. (AAT)"
2. Sötét tömegekkel csak a sötétek a sötéteknek, a sötétben tudják megmagyarázni!

Tehát a tárgyhoz szólj hozzá, vagy keress magadnak értelmesebb topikot.
Például, hogy voltak e emberek már a holdon?

<#wilting>

Nem lehetne errõl komolyan beszélni? Úgy tûnik, itt mindenki a megoldhatatlant keresi, mondván, :
Ha valamit sohase érhetek utol, akkor nagyosabb, ha repülõvel üldözöm, mint biciklivel, vagy gyalog...
Õszintén, uwu-ra nem vagyok kiváncsi. Legfeljebb akkor,ha kérdezõsködik, hogy megirhassa az ötletemet. Hiszen könnyen megtörténhet, hogy én nem tudhatom, benne vagyok a kórban.

Hát ettõl nem félek...Tudod a popsi akkor szép, ha kerek! (00) Te meg minden lehetsz, csak gömbölyú nem.
De ha megírod, és jó lesz, elsõként gratulálok.

Hát errõl lecsúsztál.
A publikáció folyamatban van. Már az én nevemhez kapcsolódik az elmélet.
Az ötlet jó volt, köszi, de a levezetésed hibás, ahogy az eredmény is.
Én kijavítottam!
Kár hogy nem érted amit kitaláltál...
Még hallani fogsz rólam. 😊

A www.megismerhetetlen.com -ban lévõ témakörök (matematika, fizika, csillagászat, áramlástan, ekonomika, mûvészettörténelem) mindegyike az emberi gondolkodás furcsa ficamjairól szól, amelyeken átnéznek, vagy elfogadják valósnak.
Ezeket próbáltam a bloggban felmutatni.
Valójában a blogg összes témája egyetlen szürke könyv, amely az emberi gondolkodásról szól.

Köszönöm Immovable
Normálisan ugyanis szívesen beszélnék veletek errõl itt is, ironia nélkül. Úgy nem lehetne?
Egyébként a valóság megismerésének sokféle, könnyebb, és nehezebb útja van.
Az elméleti fizika és csillagászat azonban (a látszólag könnyebb utat választva) jelenleg gyorsulóan ámokfut, nem nézve vissza, hogy kijavítsa a klasszikus fizika hiányosságait, amelyekkel inkább adható magyarázat.
(Megjegyzem, hogy a gyakorlati ágaik, az észlelõ csillagászat, ûrhajózás számomra is tiszteletreméltó eredményeket érnek el, az elmélet hiányosságai ellenére. Ám ha még az is segítené õket?)
Így történhetett meg, hogy a Hubble törvény magyarázatának nyilvánvaló (árapály) megoldása helyett inkább a sötét tömegeket kutatják.
Az pedig, hogy az efféle elméleti fizikus -csillagászok ignorálnák, amit írok, éppen annyira érdekel, mintha a Közterület Felügyelet tenné azt.

Egyébként borzasztóan dühösít, hogy egy ilyen fórumon nem akad egyetlen tárgyilagos beszélgetõ partner?
Valóban ez a legrosszabb, ami engem érhet, és ezt ti jól érzékelitek. Nyertetek tehát! (de többet veszítve).

Akkor irány publikálni s meglátjuk mi lesz. Ja, de hát miket is beszélek, hisz a fizikus világ aljas módon úgy is elhallgattatna, nehogy már olyat tudj amit több ezer fizikus sem értene.

Zéró
Mondtam, nem vitatkozok én már itt! Téged sajnállak csak, hiszen lejáratod magad.
Ha tárgyilagos lennél, elolvasnád amit írtam errõl, ami csak a töredéke egy 200 oldalas könyvnek az árapályról, amit remélhetõleg befejezhetek, akkor láthatnád Te is, hogy a klasszikus fizika tovább nem folytatása, és a káosz jelenlegi fokozása mekkora kárt okoz a tudománynak.
Egyébként Newton törvénye, és Maxwel fénytörvénye is csak félig kész, amit senki nem hajlandó észrevenni többszáz éve.
Az árapályt igazán, elsõként én fogalmaztam meg.
Tehát nem sült veréb vagyok, hanem maga az álgyú. Rád meg ezért nem lövök.
(Vajon kaptam e most bûntetû - pontot??)

"2. Az árapály energia pedig az idõvel(T) arányos."

Nyehehe. Ekkora faszságot... 😄

Immovable!
Kár, hogy Te is itthagysz, pedig benned nagyon biztam. Olyan tudós jellegû vagy- gondoltam, netán tárgyilagos is.
Szóval:
1. A távolodással (dD) a helyzeti energia arányosan nõ.
2. Az árapály energia pedig az idõvel(T) arányos.
3. A kettõ azonossága esetén adódik a Hubble törvény
v=H*D formában.
4. A H pedig az aktuális fizikai paraméterekbõl adódik, mindig más.
5. Ja, és a kis égitestekre, pl. Föld- Hold viszonylatra is érvényes. (Ezt akár ki is számolhatod)
6. Sõt- nemcsak a távolodásra, de a közeledésre is az általam oly sokat hangoztatott USP kritériumtól függõen.

Mindezt egy V.-es tanuló is biztos megérti, de számotokra azért le is vezettem.
Talán elolvashatnátok, és hozzászólhatnátok, Te, vagy bárki.
Dehát, imádjátok a zavarost- abba lehet fogni...
Most azonban nagy a lehetõség: elsõ kézbõl tudhattok meg valamit.
Az Általános Árapály Törvény a legfontosabb, és a legkevésbé ismert természeti törvény.
Nem- ismerete ne adjon okot nektek se a megrendíthetetlen önkielégültségetekre.
Mert akkor keresgélhetitek a sötét tömeget- önmagatokban is.

Ok. Pá-pá.

Vitatkozni nem fogok senkivel, ahol méltatlanul kizárhatnak!
Ellenben a honlapomon (www.megismerhetetlen.com) BEBIZONYÍTOTTAM, hogy a Hubble törvény az Általános Árapály Törvénybõl származtatható. Így köze nincs a sötét anyaghoz, és a sötét tudományos elmékhez sem!!! Akik - ha jól csinálják tovább, újra felfedezhetik az árapály törvényt, többszáz év után.
Távol álljak az ilyen fizikától, és csillagászattól, még a szókincsemben is!
Ez a fajta tudomány: szintiszta ezotéria, ami legfeljebb csak a létezõ eredményeire hivatkozhat. Akár valamely vajákosnõ, vagy alkimista, akik néha szintén eredményesek voltak.

Az ún modern fizika ignorálja a realitást, és fõképp a klasszikus fizikát. És ez az, ami mindenkinek tetszik.
Ahogyan a porno és a bûnügyi filmek is. Ez kell az embereknek, nem a valóság.
Szóval: BIZONYÍTOTTAM, hogy a sötét tömeg valójában KICSODA, és hogy nem MICSODA!
Ez a TÉNY pedig, szép lassan, de hatni fog!
Nohát- jó lenne látnom...

És nem is örülsz neki?

Ez egy több mint fél éves hsz-re válasz...

Igencsak off filozofálgatás mindez. Lehet pályát tévesztettél a bankszakmával és inkább filozófiát kellett volna tanulj, ha már ezek érdekelnek.

"És az is levezethetõ ok-okozati összefüggések rendszerébõl, hogy mindez miért van, amit állítasz?"
Pl. mert evolúciósan ez így volt hasznos, ha vki a közelben lapuló kárdfogú tigrisbõl nem arra következtetett, h mindjárt levadássza, akkor jelentõsen csökkentek a túlélésének esélyei (életrevalóság). Egyéb, jelenleg is életszerû példákat remélem te is tudsz találni, h miért is hasznos ez.

"Azaz hogy mi az, ami bennünk van? Van aki látja, hogy mi van bennünk, és van aki nem."
Én 1 dologról állítottam, h az emberekben (meg sok állatban benne van), amelyben tapasztalataink alapján azért elég könnyen kiegyezhetünk, h így van. Vagy kétled, h hasznos ok-okozati összefüggések keresése, feltárása és ezt ösztönszerûen is végzik? Akkor ezt mond.
H mi az, ami bennünk van és mi nem, h ezt ki látja/tudja és ki nem már jóval tágabb kérdéskör az állításomhoz képest.

"Én annyit mondok, hogy bizony néha az ember arra gondol, hogy lehet jobb lenne "nem látni" dolgokat, helyette tudatlanságba süppedni és élvezni az életet. Na persze bizonyos mennyiségû "dolog meglátása" után az ember tudja, hogy ilyet csak a tudatlan ember kíván teljesen õszintén és szívbõl jövõen. Az az ember, aki még nem tud sokat, de már "elrontották a játékát", azaz az addig volt világképén repedés keletkezett."
Ezzel nem tok 1et érteni, nálam pont a gyerekkori hedonista felfogásomon keletkezett a repedés és ezért akarok minél többet tudni. Miért fordulna a hedonizmushoz feltétlenül csakis olyan ember, aki nem tud sokat? Szvsz van rá bõven példa, aki sokat tud(ott) mégis inkább ezen hedonista felfogást követte inkább. Ha vki valóban csak élvezni szeretné az életet, ma már van rá bõven lehetõsége.
Megj.: Holott az életben az ember maga dönt, h melyik felfogás szerint és mennyire radikálisan él, nem kell az élvezeteknek éljen és nem kell, h az legyen a "normális", mint ahogyan sokan sugallják.

"Ha valaha kritizálok valamit, akkor az nem ezzel kapcsolatos. A kritikám mindig azzal kapcsolatos, hogy mindezek a szép elvi és gyakorlati dolgok hogyan csapódnak le a hétköznapi életben"
Ezen bekezdéseddel 1etértek. Azt meg, h a hétköznapi, igénytelen embereknek mi hogyan csapódik le ebbõl, az 1részt a filozófia oktatás hiánya miatt van, másrészt mert lusták tanulni.
Errõl jut eszembe, h úgy fogalmazol, mint akinek nem tûnt fel az átlag érdektelensége. A legnagyobb baj, az hogy olyan embereket kell tanítani a suliban is akiket nem is érdekel az anyag, csak a jó jegy érdekli vagy hogy meglegyen a min. 2-es vagy egy munkát el tudjon végezni és õk az átlag. Aki nem akar tanulni, azt nem lehet tanítani.
A filozófiáról még a wikin is elég terjedelmes írások vannak, arról nem is beszélve, h sok eredeti írás is fellelhetõ könnyedén. De így is bármilyen középsulis humán órán is mindenkinek említik a híres gondolkodókat és az emberek mit olvasnak inkább a BKV-n és mikkel van tele a könyvesbolt? Ponyvaregényekkel. Akit azon felszínes dolgok jobban érdeklik, mint az élet kérdései, akkor olvassa azokat. És a TV-ben is az intellektuális mûsorok sosem értek el rekordnézettséget...

"Tehát amit nem látok be még mindig, az az, hogy a gyakorlatban miként szeparálható el a tudomány a tudományt mozgásban tartó embertõl?"
Pl. tudtöri. A 15.sz-ban tudománynak tartott dolgokról lehet olvasni és nem igazán tartja már senki sem mozgásban azon formában. Tudomány az, amit az adott korban az emberek tudományként elfogadtak. A félreértések abból születnek, h egyesek a mostani meghatározást akarják ráerõltetni olyan korokra, ahol azt egyáltalán vagy legalábbis nem így határozták meg, mint manapság. Mások meg pont fordítva, amit régen tudományként elfogadtak (asztrológia) akarják a mai korban tudománynak tekinteni és behunyni a szemüket az eltelt ezer évek eredményei és gondolatai felett.

"...(aminek semmi köze a racionalitáshoz, tudományos metódushoz)... Sejtések és az abból kialakuló bizonyítások/cáfolatok sorozata."
A bekezdés nagy részével 1etértek, de én még olyan tud. fejlõdésrõl nem hallottam, aminek semmi köze ne lett volna a racionalitáshoz, ésszerûséghez.

"Tehát ki az, aki valóban sokat tud egy adott dologról."
Ezzel pl. az episztemológia foglalkozik.
Kísérletek útján ez eldönthetõ, ill. a többi szakértõnek lerí már az elsõ megfogalmazásaiban, h a másik maszatol. Általában ezekre könnyen fel lehet hívni a figyelmet. Aztán gondolom az érdekel, h 1 laikus hogyan dönthet. Hát bizony neki is szakértõvé kell ehhez válnia vagy 1szerûen megbízik a szakértõk többségében. Mivel tom neked nehéz elhinni, de õket is az igazság érdekli általában és nem azért szopnak x évet a téma tanulmányozásával, h aztán hazudozzanak róla. A pozícióról, meg keresetrõl annyit (képzelem, milyen sok a gazdag tudóssal találkozhattál), h bõven találhatott volna jobban keresõ állást is magának. Nem véletlen, h nem egy képzett ember kezd el áltud. faxságokat ontani magából és azon pénzt keresni. A svindlizés mindig is könnyû kereseti forrás volt. (a vicc az, h ezekrõl is vannak könyvek és már TV mûsorok is, mégis megeszik az emberek az átveréseket). Vagy még ott van döntésnek, h utánanéz néhány dolognak, amire a szakértõk felhívták figyelmet, h kamuzik a másik, ezt lecsekkolja és ez is segíthet abban, h akkor kinek higgyen inkább.

"Dicséretre méltó, de nem csak a tudósok teszik ezt, hanem mindenki más is."
Vagyis, akkor korábbi állításoddal ellentétben nem "...kellene tanulnunk összedugni a fejünket, és átadni egymásnak ezeket a darabokat", mivel már "mindenki más is" ezt teszi.

"Én csak azt látom, hogy sokan azon alapon támadnak elméleteket, hogy az nem tudományos. Miközben tudniuk kellene, hogy valami nem attól valós, hogy tudományos."
Ha 1szer vki azt kifogásolja, h nem tudományos, akkor nem azt kifogásolja, h nem valós. Vagyis azt kifogásolják, h az illetõ tudományos témában állít fel elméletet úgy, h nem a tudomány módszertanát követi. Ez olyan, mintha vki beállít az autószerelõhöz és elmondaná elméletét, h kis ördögök nem hagyják, h jól mûködjön az autója. A szerelõ megvizsgálja az autót és azt mondja, h x összegbe kerül az új alkatrész. Az illetõ meg azt mondja, h eddig is jól ment angyali közbenjárással eztán is jól fog menni és mellesleg lehülyézi az autószerelõt, h nem tudja h mindez így megy. Vagyis az illetõ úgy szól bele egy témába, h annak módszereit teljesen figyelmen kívül hagyja, saját paradigmája szerint magyarázza a helyzetet. Akkor nem helyes kifogás az illetõ ellen, h más metódust alkalmaz? És senki sem vitatja, h most a valósághoz a kis ördögök hozzátartoznak-e vagy az angyalok révén nem fog az elkövetkezõ 1 hétben lerobbani. Sõt az autószerelõ sem fog ezen dolgokkal foglalkozni, a további munkája során.
Vagy másik példa: vki elmegy egy tánc társulathoz és elkezd énekelni, közben meg riszálja a seggét kicsit. Erre elküldik, mivel még az alap tánclépéseket sem tudja. Akkor most ki a balfasz? Hiszen ugyanúgy érzelmeket kiváltva akarnak szórakoztatni. Lehet jól énekel, de rossz helyen próbálkozik.

"Hisz a valóság, ahogy írod, az mindig több, mint amirõl a tudománynak konkrét állásfoglalása van.
(Egyébként itt újra elõjött az elmélet és a gyakorlat közötti különbség: a tudományos elmélet szép (Immanuel Kant?)"
Kant valóságképében kifejti, h van a valóságnak egy közösen tapasztalható részhalmaza a valóságnak és hogy ezzel és ennek törvényszerûségeivel tud a tudomány foglalkozni a közös, velünk született értelmünk révén.
Hogy ezenkívül 1enként mit élünk át és mit nem az nem a tudomány hatásköre, feltéve hogy azoknak nincsen vmilyen ellenõrizhetõ kihatása a közösen tapasztalható világban (paranormális képességek felderítése).

"a gyakorlat viszont (magukat tudósnak - szakértõnek - mondó emberek tevékenysége) nagyon csúnya.)...
Azt feszegetem, hogy vajon a tudományos intézményrendszer tevékenysége véletlenek sorozatának eredménye, vagy konkrét tervek és elképzelések alapján fejti ki tevékenységét."
Véletlenül mûködõ intézményrendszer? Azt meg hogyan? Amikor te dolgozol, akkor a munkádat csak véletlenül sikerül elvégezned vagy honnan merül fel 1általán ezen gondolat?

"Most, hogy tudod, hogy a tudományos intézményrendszert ostorozom, most már egyértelmûbb, hogy mirõl beszélek?"
Szûkült a kör, de még mindig nem elég 1értelmû. Mely elemét, részét kritizálod? Azt h már nem égetik el az áltud. könyveket és nem börtönzik be azokat, akik faxságokat mondanak? Az a része a baj, h az állami támogatásokat ellenõrizhetõ rendszeren keresztül osztják szét olyanok, akik vmely tudománnyal foglalkoznak legalább és nem kell az állambeli laikusoknak ec-pec kimehetszel osztogatniuk? Az hogy magántõkéjével is bárki azt támogat akit akar? Vagy az a baj a rendszerrel, h tanítanak is fiatalokat? Esetleg az, h tankönyveket is készítenek, meg ism. terj. programokat?

"Én azt mondom, hogy a tudományos intézményrendszer tagjává kell válni ahhoz, hogy a tudományos intézményrendszer elfogadja majd népszerûsítse a te elképzeléseidet"
És mi van azokkal, akik tagok és mégsem népszerûsítik a gondolataikat? Esetleg az nem merült fel benned, h ha vki foglalkozik egy tudománnyal, akkor azt valószínûleg amúgy is olyanokkal akarja tenni, akik szintén azzal foglalkoznak és így tagok lesznek, továbbá „összedugják a fejüket”?
"azaz a tudós munkáját készpénzre váltsa."
Persze, mert azok, akik áltudományokkal pénzt csalnak ki másoktól, azok nem tudták KP-ra váltani a munkájukat? Másik példa: A test késõbbi idõkre való lefagyasztásának elképzelését nem támogatják és propagálják, mégis vannak tudósok (korábban utaltál rá, h tudós alatt nem csak a kutatókat, hanem ám blok a szakértõket érted), akik ezen pénzt keresnek.

"Az intézményrendszertõl válik a "tudomány" olyanná, mint egy bármilyen üzleti vállalkozás, vagy politikai szervezet. És itt indul meg a korrupciója is."
A hasonlat csak annyira helytálló, mint amennyire hasonló a hasonlat a hasonlítotthoz. Tehát azért mert két dolog bizonyos részei hasonlóak abból 1általán nem következik, h a többi tulajdonságaik is hasonlóak. Pl. pont most hallgathattam a TV-ben ahogyan vki a kocsit és a bombát hasonlítgatta és arra a hasonlóságra hegyezte ki a mondandóját, h mindkettõben van éghetõ anyag, a kocsiban nem is kevés. Azt próbálta kiváltani, h éppen ezért félnünk kéne a kocsitól, mert felrobbanhat. Ennyi erõvel egy száraz erdõvel is összehasonlíthatta volna, abban is van éghetõ anyag. Ha arra hegyezte volna ki a hasonló részt, h mindkettõben van robbanás, de a kocsiban oly kis mértékû, h az a dugattyú meghajtásához elég, akkor helyesen mutat rá, h miben van a hasonlóság és mutat is egy példát, h miben nincs. Ez jól mutatja, h nagyon kellemes lehet retorikailag homályosan beszélni vmirõl és azt hasonlítgatni máshoz, de ezzel retorikailag vissza lehet élni, h más, hozzá nem értõket befolyásolják és érzelmeket váltsanak ki. Remélem azt azért látod, h egy bomba és egy autóban inkább több különbség, mint a hasonlóság. És nem véletlenül külön gyártósoron készülnek, teljesen más alkatrészekkel, h más célnak feleljenek meg.
Tehát szted eddig annyiban hasonlítanak, h intézményesítettek és ebbõl következõen korruptak is, mert minden intézményrendszer korrupt. Miért is szabná meg egy intézményrendszer, h a tagjai korruptul viselkedjenek vagy ne? Nem õk hoznak 1enként döntést arról, h mit tesznek meg és mit nem?
Ponthogy a célja miatt nem válhat olyanná. Az üzleti vállalkozás célja a profitmaximalizálás és fenntarthatóság. A tud. rendszeré meg az új ismeretek szerzésének támogatása. Ezzel a logikával a tûzoltókra is mondhatod, h intézményrendszerbe tömörülnek, ergo pont olyanok, mint egy üzleti vállalkozás és korruptak is. Sõt! Valójában a világon mindenhol õk gyújtogatnak, h legyen munkájuk?

"Persze mondhatod, hogy ennek semmi köze a tudományhoz, de akkor megint ott vagyunk, hogy már leszögeztem, hogy a tudomány az egy elv, ami a gyakorlatban nem nagyon létezik, helyette van a tudományos intézményrendszer, ami már inkább létezik a gyakorlatban"
Azon externalista nézetet vallod (ahogy én is), h azt h mi a tudomány azt ponthogy az adott közösség határozza meg. De az én tapasztalataimból 1általán nem következik, h tevékenységeik során nem tartják be azt, amit ponthogy õk határoztak meg, mint tudományos paradigmájukat. Szted a publikációkban és kísérletek során nem az elfogadott paradigmát alkalmazzák? H ne csak levegõbe beszélés legyen légy szíves mondj egy példát, amit úgy fogadtak el tud. eredményként, h arra nem használták a tud. módszert!

", mert ez határozza meg hogy mi jut el és mi nem jut el az emberek milliárdjaihoz."
És itt mire gondolsz konkrétan? Oktatásra? TV-zésre? Azon könyvek tömkelegére, amelyeket 1általán nem fogadnak el tudományosnak? Vagy úgy véled, h az intézményrendszernek az volna az 1ik dolga, h milliárdnyi emberre kényszerítse rá, h mit olvasson és honnan tájékozódjon?

"A tudományos intézményrendszer pedig a cégek, bankok, politika és emberek függvénye, és esetleg icipicikét a tudomány elvének a függvénye."
Ha most arra gondolsz, h azt kutatják, amire pénzt tudtak összekalapolni, akkor ez természetes, mindig is így volt. Ha éppen az életbenmaradással kell foglalkozni, akkor nem lehet tudományt mûvelni. Arra meg, h az elvet nem alkalmazzák, várom a példát.

"Itt mutatnék rá arra, hogy a specializáció okozta csõlátás napjaink intézményrendszereinek alapját képezi: Compartmentalization (intelligence). Tehát itt nem valami földtõl elrugaszkodott dologról van szó, hanem széleskörûen használt technikáról, ami a különféle szervezetek (intézmények) felépítésekor tudatosan is alkalmazásra kerül."
A fõ terv itt megvan, a tudomány mûvelésének támogatása. Várom a példát, h itt szerinted milyen mértékben és hogyan valósul meg a compartmentalization.

"Egy abszurd példa, ahogy én sose fogalmaznék, de talán te így fogod megérteni, hogy mirõl beszélek: Ha holnapután felfedezne valamit a tudomány, aminek eredményeképp létrejönne az azt lehetõvé tevõ technológia hogy minden egyes ember 1000 atombombányi energiát legyen képes felszabadítani egy hitelkártya méretû eszközbõl, akkor ezt szerinted azonnal bemondaná a TV, és holnaptól lehetne ezen alapuló eszközöket kapni a boltban?"
Persze hogy nem. Annyi fizikai érzéked sincsen, h ez gyakorlatilag a Föld felperzselését jelentené?

"(Hozzám kicsit közelebb álló megfogalmazás: egy olyan felfedezésrõl beszélek, amivel megvalósulhat az energiahordozóktól való teljes függetlenedés.)"
Amit leírsz az azt jelentené, h úgy állítanának elõ energiát, h energiahordozóra nincsen szükséged, vagyis a semmibõl teremtenének energiát. Ez legfeljebb egy olyan jelenség volna, amit alapkutatás során lehetne felfedezni, az alapkutatástól a technikai alakalmazásig pedig fényévnyi távolságok vannak, ugyanis az ördög mindig a részletekben rejlik. A lehetõség felmerülése nem egyenértékû a megvalósíthatósággal. Pont ebbõl kifolyólag az alapjelenséget nincsen okuk eltitkolni. A kísérletek eredményeit ismertetik, megpróbálják értelmezni és megismételni más laborokban is.
Továbbá habár eddig ilyen felfedezés nem született, olyan március igen, amivel rendkívül olcsó áramot lehetne elõállítani (pl. magfúzió) és ezt még az elméletek is megjósolták, a kísérletek eredményeinek is utána lehet nézni. Most is próbálják megvalósítani. Akkor most kizárólag a semmibõl energiát titkolnák szerinted és azon lehetõségeket, amikkel hosszú idõre olcsó energiaátalakítás válna lehetõvé azt nem?

"De tudom még ilyen abszurd példákat felhozni, csak azért, hogy illusztráljam, hogy mi a funkciója meglátásaim szerint a tudományos intézményrendszernek."
Pont az a baj, h ezen példáid legfeljebb retorikailag, gondolatilag helytállóak. De ha vki átgondolja, akkor belátható, h amúgy a tapasztalatokkal nem összeegyeztethetõk.

"Ahogy van az UFO-kra vonatkozóan konkrét "policy", és van más országok megszállása esetére "policy", úgy 100% hogy van a tudományos áttörések esetére is ugyanilyen "policy" az intézményrendszer irányítóinak kezében."
Na és mi ez a policy? A tud. áttörések nem egyik napról a másikra történnek, hanem fokozatosan érnek meg az új gondolatok a felmerülõ anomáliák miatt. Tehát, amikor a világ minden táján, a tudósok tisztában vannak ezen anomáliákkal és fokozatosan megszületik egy új elmélet (nem paradigma), akkor hogyan kussoltatnának el mindenkit? Hogyan ellenõriznék, h a sok tanuló és kutató csenben maradjon? Vagy szted, aki tag az már hülye is és még csendben is marad? 1Szerûen irreális az egész gondolat.

"Ami engem inkább foglalkoztat, az a tudományos intézményrendszer. Ezt tartom a gyakorlati életben meghatározó tényezõnek, és azt viszont már vallom (elmélet és tapasztalat alapján), hogy az intézményrendszer maga mindig csõlátást okoz. Természetesen eltérõ mértékben, de csak azért, mert valaki tevékenységét csak kis mértékben befolyásolja ez a korrumpáló erõ, attól meg az intézményrendszerre igaz, hogy az csõlátást okoz."
És ezen állásfoglalásodba hogyan férnek bele azok (szintén nincsenek kevesen), akik mégsem csõlátásúak és más dogok iránt is érdeklõdnek, mint a munkájuk? Õ rájuk hatott kevésbé? Bajként értelmezed, ha vki a munkáját elvégzi és azon kívül meg szeretné élni az életét és mással nem foglalkozni? Azokkal mi a helyzet, akiket direkt egy téma érdekel és ezért épülnek be az intézményrendszerbe, h azzal foglalkozzanak a többi emberrel együtt? Õket akkor mégsem az intézményrendszer tette csõlátásúvá, hanem õk maguk választották azt.

"Még egyszer megpróbálom megfogalmazni: az elmélet és a gyakorlat közötti szakadékkal kapcsolatban fogalmazok meg kritikát. A gyakorlat nem tetszik nekem, az elvek igen. Egyrészt az elveket (tudományosakat is) lehetne gyakorlatba ültetni, és akkor elõrébb lennénk, másrészt a gyakorlat korruptságából következik az a javaslatom is, hogy amennyiben a gyakorlat nem lenne korrupt, úgy magából a gyakorlatból is származnának ismereteink. Tehát valahol azt mondom, hogy a tapasztalati úton megszerezhetõ ismeretekre nem fordítunk kellõ figyelmet, ami részben érthetõ, hisz ahogy írom is, még a konkrét elvek sem valósulnak meg általában jól a gyakorlatban, így az ember joggal érzi azt, hogy a gyakorlat (ez a torz gyakorlat) ez nem jó kiindulási alap, mert ez a gyakorlat a korrupción alapul, így a valóság megismerésében nincs hasznunkra önmagában a megtapasztalás (hisz amit tapasztalunk, az csak részben a valóság, javarészt viszont a korrupció)."
Erre is csak ismételhetem magam: várom a konkrétumokat. Hogy hol a bajod a gyakorlattal?
Ha elkezdelek téged jellemezni és azt mondanám, h jók az elveid, de a gyakorlatoddal nem értek egyet, akkor megsértõdnél és éppen annyira nem világosan beszélve mondtam meg, h mi a bajom veled és éppen annyira jogosak volnának a kijelentéseim.

"Egyébként meg egy dolog az, hogy valami nem egyértelmû. De ha abból indulsz ki, hogy én szimplán leírom a valóságot, akkor ha én jól látom hogy mi a valóság, és te is jól látod, hogy mi a valóság, akkor olyan, hogy "félreérthetõ", meg "kétértelmû", olyan innen kezdve nincs. Hiszen nyilvánvaló, hogy amit írok, azt úgy kell értelmezni, ahogy az a valóságban van. Viszont amint egyikõnk vagy mindkettõnk tévesen ítéli meg a valóságot, na onnan kezdve válnak a dolgok valóban kétértelmûvé. Tehát ha te azt írod, hogy "ez nem egyértelmû", az inkább egy arra vonatkozó kérdés, hogy melyikünk látja jól a valóságot?"
Akkor már érthetõ, h miért nem értjük 1mást. Én még nem vagyok olyan nagy képû, h tudjam mi a valóság. Annyira általános dumát nyomsz le, h azzal felszínesen bárki egyetérthessen, akinek van néhány (vélt) hasonló tapasztalata. De pedig ponthogy abból derül ki, h ugyanarra gondol 2 ember az általánosan, levegõbe beszélésben, ha világosan rátérnek a konkrét dolgokra.

"sõt, aki tag, annak csõlátása alakul ki,"
Pedig ehhez igénylek indoklást, ugyanis a történelemben szép számmal van példa olyan emberekre, akik nem csak a egy szûk szakterületen voltak jártasak. Ugye vágod, h Newton is bújta a mágia könyveket (melyeknek egy része könnyen lehet, h olyan volt, ami ma is elfogadhatóan tudományos, empirista jellegû volt), de késõbb már te is ezt írod:
"Azt tapasztalom, hogy okozHAT csõlátást az, hogy valaki a tudománnyal való foglalkozás... Azért nem használok feltételes módot, mert nem tartom indokoltnak."
Pedig indokolt, mert azt sugallod, h azért mert vannak, akik egy csoportban megfelelnek egy tulajdonságnak, akkor azon tul.-gal lehet minõsíteni az egész csoportot.

"Errõl beszélek, csak talán én komolyabb problémának tartom a pénzügyi/megélhetési szempontok tudományra kifejtett hatását. Amivel foglalkozni kellene ha a tudományról beszélgetünk:
-az ember
-a tudományos intézményrendszer
-a cégek
-a bankok
-a politika"
Én ebbõl úgy látom, h NWO-s témára terelnéd a szót, arról inkább a többi hívõvel társalogj. 1szerûen, te elhiszed, h annyi ember összefogna és akik nem a belsõ kör részesei meg mind hülyék és az általad is linkelt compartmentalization szerint viselkednek tudtukon kívül. Én ezt nem hiszem el, mert ellentmond a tapasztalataimnak, részemrõl ennyi. Hanlon's razor



"Ebben mi a tisztán filozófia? Írom, hogy ezt tapasztalom. Az meg hogyan lehet filozófia?"
Megtapasztalni és összeolvasni másodkezû infókat nem ugyanaz. Az érintett témákkal pl. a filozófia egyes területei foglalkoznak. Illetve A. Comte óta a szociológia. Ha ezekkel érdemben akarsz foglalkozni, akkor nem volna célszerû utánaolvasni, h mások már miket tettek le az asztalra?

"Nem tudom kinek "naiv a logikája" (jelentsen ez a kifejezés bármit is)..."
A naiv jelzés általában arra utal, h azon logika (itt), amit alkalmazunk az a manapság elterjedt és józan észbõl származó alapvetõ szabályokat követi és nem vagyunk elég tanultak a logika témájában ahhoz, h konkrétan vmelyik változatát megnevezzük. Így pl., ha vmely helyen nem értünk egyet egy logikai következtetéssel, akkor azt megbeszéljük és talán konszenzusra jutunk.

"...aki tag, az a valóság egy részével foglalkozik csak, a teljes helyett.
... a valósággal az embernek kellene többet foglalkoznia.
Nem az az elmélet az új, amit mondok, az új dolog az lenne, ha mindez meg is valósulna, és egyre több ember kezdene el egyre többet foglalkozni a valósággal."
De éppen az az alapvetõ probléma, h nem tudsz a teljes valósággal foglalkozni. 1általán hogyan döntöd el, h mikor foglalkozol már az egészével és nem csak egy részével? Ehhez nem kéne már eredendõen ismerd a valóságot magát? A tud. módszer/paradigma pont arra született, h az emberek a valóság azon része alapján, amit közösen tapasztalunk remélhetõleg fokozatosan megismerhessenek minél többet. Ha ehhez közös munkát kívánunk létrehozni, ahhoz kellenek a közösen elfogadott alapok, különben csak az 1más melletti elbeszélés menne (pont mint azon áltud. emberkéknél, akik éppen nem szélhámosok, hanem tényleg úgy hiszik, h foglalkoznak vmely témával).
1ébként ígyis-úgyis mindenki a valósággal foglalkozik, a maga (többnyire amatõr) módján. Ugye van ez az illúziós felfogás is, minthogy az élet álom csupán és egyéb verziói... de ha ezek igazak, akkor az illúzió nem-e ugyanúgy a valóság része? Akkor az illúziókról való diskurzus nem a valóság ezen (illuzórikus) részével való foglalkozás? És ha mi csak ezen illúziókkal, amiket tapasztalunk és megjegyzünk tudunk foglalkozni, akkor mégis mi mással és hogyan foglalkoznánk?



"Forrai úrral kapcsolatban megfogalmazott észrevételeid szerintem egyedül ott ülnek, hogy ha forrai úr a tudósok játékát szeretné játszani, akkor be kellene tartania a játékszabályokat. Ebben egyetértünk."
Forrai fizika témában kívánt felszólalni azzal a stílussal, h mindenki hülye volt, de neki überfaxa, új elmélete van, amirõl ki is derült, h a tudományosan elfogadottól eltérõ paradigmát alkalmaz. Így ez nem a fizika tematikájának része, hanem a elgfeljebb filozófiáé, azaz területet tévesztett és ezzel a megnevezéssel másokat is megtéveszthet. Ha fizikáról beszél, akkor ne jöjjön olyan dologgal, ami van és nem megismerhetõ, ergo nem tudni, mire milyen hatást gyakorol és hogyan mérhetõ. Ez nem fizika.

"Amit kezdetektõl fogva látok, az az, hogy olyan dolgokért kap kritikát, mint a másfajta nyelvezet, másfajta logika, tudományos intézményrendszerre vonatkozó lesújtó megállapítások stb. Ebben forrai úr mellett vagyok. Az állításai szakmai részérõl meg már leírtam, hogy ahhoz még véletlenül sem tudok hozzászólni."
Bakot lõtt, nem tudja milyen témában nyilatkozik és láthatóan nem is ismeri, h elõtte mások mikre jöttek már rá a témában. A szakmai részt meg én is csak felszínesen ismerem, annyit tok, h ez így, ahogyan elkezdi már nem 1eztethetõ össze a fizikával és állítása szerint fizikáról beszél, holott a szavakat láthatóan csûri-csavarja olyan értelmek szerint, ahogyan a fizikában nincsen értelmük. Az, h létezik-e az általa definiált tudati töltés meg legfeljebb a filozófián belül is az ontológia foglalkozhat.
Ez is épp olyan, mint nem is oly régen az egyik emberke a dinós topikba tévedt mondván, h a dínók a föld alatt 1 kilométer mélyen élnek és ez lehetséges, amíg nem nézzük meg saját magunk. Szte azzal érdemben kellene foglalkozni. Csakhogy sem a paleontológia nem biztosít neki semmi alapot, sem a biológia, sem a geolgóia... 1ik sem. Márpedig egyik tudományág sem arról szól, h mindennel foglalkozzon, amit el tudunk képzelni. Ez kb. olyan, mintha azt mondta volna, h foglalkozni kéne azzal, h a hátam mögött elbújik egy rózsaszín elefánt (amit még senki nem vett észre). Vagy hogy a világ valóban eltûnik, ha behunyjuk a szemünket... Õ is tévedésben élt, hát olvasson érdeklõdjön utána, h mégis mi mivel és hogyan foglalkozik és miért? Ezek pedig filozófiai alapok szintén. Ergo õ is rossz helyen kutakodik. Fontos, h attól még mert megszerkeszthetünk egy kérdést nem feltétlenül van értelme egy modellben és egy paradigmában ugyanígy.

"Pontosan ez volt, amiben egyetértettem veled. Leírtam, hogy ha kínaiaknak akarja elmagyarázni az elméleteit, akkor tanuljon meg kínaiul. De még mindig azt állítom, hogy csak abból, hogy nem beszél kínaiul, még nem következik, hogy nincs igaza. Persze az sem, hogy igaza van."
Itt többrõl volt szó, minthogy nem beszél kínaiul. Van egy tudomány, aminek megvan a saját, már jól bejáratott módszere, õ ehhez próbált volna hozzászólni, úgy hogy azokra nagyban xart.

" forrai úrnak azért nincs igaza, mert nem beszél magyarul. Ez egy nonszensz érvelés."
Nem. Õ felhasználta egy tudomány fogalmait. Amiket állított azoknak nincsen semmi értelme és arra mutatnak rá, h azt se tudja mely fogalom mit jelent. Ha erre rámutattunk, akkor kiderült, h mert szerinte azok nem is azt jelentik. Akkor meg én szerintem már régen nem is ezen tudományban akar bármihez hozzászólni. Ez ilyen 1szerû.

"De ha átalakítjuk, akkor már van értelme: a tudományos intézményrendszer tagjai kijelenthetik, hogy forrai úr felvetéseivel csak akkor fognak foglalkozni, ha forrai úr taggá válik."
Persze, ha átalakítunk vmit mássá, akkor van értelme, nagyszerû. Forrai állítólag 1 újabb „zseniális” gépészmérnök, tehát õ is tag. Azt tanulta, azzal foglalkozott. Mostani témájával pályát tévesztett és még azt se tudta melyik vonatot kellett volna felkeresnie.

"Mert megbeszélni jött ide dolgokat. Azt hitte, hogy majd lesznek olyanok, akik értik. De most már tudja, hogy nincs ilyen, így majd ebbõl a megtapasztalásból levonja a konklúziót õ is."
Persze :-)
Te is úgy szoktad, h ha vkivel meg akarsz vmit beszélni, akkor azt mondod neki, h hülye vagy és mások is, akik eddig a témával foglalkoztak és rosszul tudnak mindent, mert ez így van meg így és emígy és 1bõl a dolgok közepébe vágsz, nem pedig az alapoktól indulsz? Mindezt az addigiakhoz képest fényévekkel igénytelenebb indoklásokkal.

"De közben meg tudok arról, hogy hogyan fogadja a tömeg úgy általában az új meglátásokat."
Az érdektelen tömeg? És azok mely részére gondolsz? Valszeg nem azokra, akik ujjongva fogadnak mindent, ami misztifikált értelmetlen baromság.
Megj.: Esetleg benned is még azon kép él, h Galilei ellen is annyi volt anno az érv, h istenkáromlás és kész? (Ha igen, akkor nem ártana ennek tud.töriben jobban utánaolvass)

"Mert pont azt magyarázza (nekem úgy tûnik) hogy máshogy kellene definiálni dolgokat. Általánosságban nézve: a szavak mögötti valóságra próbál rámutatni, arról próbál beszélni, és nem a szavak elfogadott definíciói alapján megalkotható valóság-modellrõl akar beszélni."
Ez neked nem fáj? Szted a definíciókat nem aszerint találták ki, h amiket tapasztalnak, azokat megnevezzék 1értelmûen? Ha õ más dolgokról akar beszélni, akkor nem új defeket kéne alkosson? Ezt tette? Nem. Lopta mások szájából a szakszavakat és jáccot velük, ez tipikus áltudományos viselkedés.
Megj.: A fizika nem valóság-modelleket, világképeket alkot, az már filozófia. Legfeljebb tapasztalati modelleket.

"Mondom, nem védem õt, csak felhívom a figyelmet arra, hogy nehéz a bevett jelentésû szavakkal egy olyan dolgot leírni, ami az ismert szavak ismert jelentésén KÍVÜL van. Ez nehéz, nem kicsit, hanem nagyon. Ez egy mesterséges kalitka, amibe be vagyunk zárva. És aki ebbõl ki akar törni, annak több területen is nagyon jónak kell lennie, nem csak azon a területen, ahol valami újat akar felmutatni. És ha forrai úr csak azzal kapcsolatban jó, amivel kapcsolatban új meglátásai vannak, akkor bizony a kommunikáció szinte szükségszerû hogy nagyon-nagyon nehéz legyen."
Akkor új szavak kellenek. Te is ilyen ügyefogyott, tehetetlen embernek véled forrait, h képes lenne más fogalmakkal leírni, azt amit nem lehet, mert új fogalmakra van szükség hozzá?



"Persze mindez csak szerintem. Bevallom hogy én magam is úgy tartom, hogy az ismert szavak ismert jelentései által formált világ és a való világ között félúton létezem."
Tehát, most költõien azt akarod kifejezni, h mind2ben benne is vagy meg nem is? A szavak által formálható világban benne vagy, hiszen tapasztalatokat szerezhetünk rólad, amiket szavakba tudunk önteni. Mivel pedig ezen világ része a valóságnak, ezért annak is része vagy.

"Ezernyi élethelyzet lehet ilyen. Te megtennéd azt, hogy ezt az új élményt egyszerûen "retardáltnak" titulálod, és ignorálod? Ha VALÓBAN itt lenne a pillanat, hogy olyan területre tévedj, ami túlmutat azon, ami általad ismert, ami a tudósok által ismert, ami mindazon emberek által ismert, akivel valaha kapcsolatod volt, akkor mit tennél?"
Megfogalmaznám a tapasztaltakat. Szted, õ megismerhetetlen tudati töltéseket tapasztalt? Azt tapasztalta, h árapály hat rá? Ezek mind elvont magyarázatok a tapasztaltakra, de nem tapasztalatok.

"Csak azt szeretném, ha végiggondolnál valamit: te átlépnéd az ismert világ határát? Lennél te az, aki elég erõs, bátor és nyitott ahhoz, hogy megtapasztaljon valami újat? Vagy az lennél, aki azt mondja, hogy á, ez "retardáltság"?"
Ne retardáltkodj! :-) Ez helyzet függõ, pl. nem drogozok csak azért, h megismerjem a mások által megismerhetetlen illúzióimat. Nem leszek öngyilkos, h megtudjam mi vár a halál után...
Egyéb helyzetek meg szintén vannak, ahol még jó hogy megismerném. A kutatók, akik szted nem alkalmazzák a tudományos elveket is éppen ezen vannak. Nem esett le, h pont a megismerés a lényeg és mindig is az volt?

"Szóval te eldöntötted, hogy ki a hibás?"
Persze. És még szépen meg is indokoltam, h miért és nem csak elküldtem a picsába, mint a többiek.

"Az én megállapításaim általánosságokra vonatkoznak. A dolgok logikájára. Nem konkrétan a forrai úr által felvetett kérdésekre, ahogy azt esetenként nyilvánvalóvá is teszem."
Pont ezért offtopic. Továbbra is ajánlom figyelmedbe a filozófiák tanulmányozását, h ne csak hétköznapi bölcseleteket ismerj.

Sztem senki nem gondolja, h az anyaga semmibõl jött volna létre. Ez olyan, mint amikor egy kiterjedt testet, mondjuk a Földet pontszerûnek tekintjük mondjuk egy newtoni grav. modellben, holott tudjuk, h nem az. És nem is érvényesek az így szerzett következtetések a Föld felszínén belülre, sõt a középpontban szingularitás is keletkezik. Azokról ezen modell nem beszél. Ugyanígy az õsrobbanás modell nem értelmezi azt, h mi volt, csupán azt mondja, h közelítõleg egy pontból indult ki a világ, azt a pontot pedig tetszõlegesen megközelíthetjük anélkül, h azt kelljen mondjuk a semmibõl keletkezett. Csak ha röviden akar fogalmazni vki, akkor mondja ezt. Pont ez a kutatás témája. Ahogyan egyre kisebb kiterjedés volt, úgy vajon milyen törvények szerint viselkedett a világ. Lásd LHC kísérletek.

Mely galaxisok mozognak eltérõ irányba a kiindulási ponttól? Hány fekete lyukból mennyi anyag lövellt ki, milyen irányba? Ez hogyan magyarázná, h majdnem az összes galaxis tõlünk távolodik, ráadásul, ami távolabb van, az jobban?
Mi az oka, h most nem töltõdnek túl fekete lyukak és hogyan történik mindez?

"Vagyis egy idõ után anyag és energiahiánynak kellene beállni minden galaxisban, miután a maradék a gravitáció határain belül összeroskad, a központba zuhan, majd megfelelõ körülmények esetén az én teóriám szerint újabb "nagy bumm"-mal,"
Csak beelõztek már egy kicsit, cyclic model. És nemcsak szájkaratéval fejezték ki mindezt, hanem a jelenleg ismert törvényszerûségekkel is utánaszámoltak, h lehetséges volna-e.

Azon agyalok itt éppen, mi robbant szét a "nagy bumm" idõpillanatában?
Mert ha egy feltételezett kiterjedés nélküli pontból jött létre az ismert univerzum, honnan az a sok anyag, antianyag, energia, "sötét"energia, stb? Abból a nulldimenziós semmibõl?
Ha viszont feltesszük, hogy egy(vagy több) fekete lyuk "túltöltõdése" révén kialakult robbanás okozata a "nagy bumm", akkor a korábban oda bejutott anyag, sötét anyag, és a többi felsoroltak mindegyike jelen volt a kiáramláskor. Ez jobban értelmezhetõ, nem lehet egyedi eset, s magyarázná a galaxisok némelyikének eltérõ irányú mozgását a feltételezett kiindulási ponttól. (vagy azok visszapattantak valamirõl?)
Továbbmenve. Ha a "semmibõl" az anyag létrejött, s egyre gyorsabban tágul (pedig maga az anyag csak töredéke az univerzum összetevõinek), hogyan lehetséges még most is csillagkeletkezés ilyen mértékben, különös tekintettel az un. infravörös-galaxisokban. Gondolok itt pl. arra, hogy csillagrobbanásokkor a lökéshullám az anyag és energia egy részét a galaxisközi térbe löki, s ez szinte elvész, más részét pedig a központi fekete lyuk gyûjti be hosszútávon. Vagyis egy idõ után anyag és energiahiánynak kellene beállni minden galaxisban, miután a maradék a gravitáció határain belül összeroskad, a központba zuhan, majd megfelelõ körülmények esetén az én teóriám szerint újabb "nagy bumm"-mal, akár egy másik dimenzió-, vagy idõsíkban univerzum jön létre, melyek találkozása, ütközése sem kizárható a nagy számok törvénye szerint. Vagy a Teremtõ Isten törvénye szerint ez, és csakis ez az egy, az Õ alkotása, megismételhetetlen, megmásíthatatlan, de a "tudás fájának" gyümölcse átverés, mert aki "tudós" lett annak fogyasztása után, tudnia illett volna a bûnösségét, annak következményeit, s ezzel a tudással az élet fáját is meg kellett volna dézsmálnia (ha már úgyis kitiltatik)!

Most tényleg baxxa meg aki ezért felelõs, de nagyon.

OMFG. Mi az, h 25ezer max karakter mehet 1 hsz-ba, de erre semmi xar sem jelez elõre? Aztán meg hiába nyomok visszát, mert eltûnik az üzenet.<#rinya>

Egy bemenõ csövet rácsatlakoztatsz egy sûrített, inert gázt tartalmazó tartályra. Az majdcsak kinyomja.

üdv,
lenne egy kérdésem fizikával kapcsolatban. Van egy régi bojlerem ami zárt, egyedül ott van rajta nyilás ahol a viz megy bele egy csõn keresztül. Mit kellene csinálnom hogy nyomást hozzak létre benne? tehát egy kb 80 literes bojlerem van meg egy slag, és szeretném ha rákötöm a slagot, akkor nem a gravitáció hatására hanem a nyomás miatt jönne ki belõle a víz?ötletek?

Azért ugye proton-, neutron-, és elektronsugárzást nem fényképeken keresgélsz?

"Paul Dirac ezután felvetette a kérdést, hogy lehetséges-e, hogy a világegyetem bizonyos térségei (csillagok, bolygók, akár egész galaxisok) antianyagból vannak. Ez esetben azonban a két térség határán, ahol az anyag és az antianyag találkozik, erõs elektromágneses sugárzást lehetne megfigyelni, hacsak az anyag-antianyag halmazok nem szeparálódtak el teljesen. Mivel ilyet eddig nem észleltünk, ezért feltételezhetjük, hogy a látható világegyetem teljes egészében anyagból van." huwiki

Az alábbi képen láthatod, h milyen szálas szerkezetû a Galaktikus tér, tehát elvileg volna bõven lehetõség az anyag-antianyag találkozásra.

Megj.: A sötét, üres helyeken is van ritka, nagy sebességû anyag.

Olvasgatás közben meg ezt az érdekességet találtam, bár ez is még a mi galaxisunkban van:
Vast Cloud of Antimatter Traced to Binary Stars