A fizika és csillagászat közös témái
-
forrai #1128 Hogy pedig mindez nemcsak kitaláció, hát idézek a táblázatból:
1. A Galilleo első közelítése 956 km, sebességnövekedése 2,65 mm/s. Elég közeli, és emiatt volt nagy a zuhanás miatti sebességnövekedés.
2. A Galilleo második közelítése 303 km, sebességnövekedése 7,61 mm/s.
Ez a legnagyobb közelítés, így illik hozzá a legnagyobb zuhanás is.
3. A NEAR közelítése 532 km, sebességnövekedése 0,67 mm/s. Ez is nagyon közeli, még nagy a zuhanása. Azonban a forgássíkra nagyobb szögű, mint a Galileo I-é, arra csaknem merőleges. Ezzel is magyarázható a kisebb sebességnövekedése.
4. A Cassini közelítése 1172 km, sebességnövekedése -1,7 mm/s (távolodik?). Passz, ez külön vizsgálatot igényel!
5. A Rosette első közelítése 1954 km, sebességnövekedése 0,008 mm/s.
Jóval távolabbi az előzőeknél, nem csoda a kisebb zuhanás.
6. A Messenger közelítése 2336 km, sebességnövekedése ? mm/s.
7. A Rosetta második közelítése 5322 km, sebességnövekedése -0,004 mm/s. Ez azonban bőven befér a mérési hibába, ami nagyobb, mint maga az érték! (0,044)
Így lehetséges az is, hogy valójában zuhant, vagy hogy semmi nem történt.
8. A Rosette harmadik közelítése 2483 km, sebességnövekedése - mm/s. Ez is jó messze van.
Hogy mit jelent 1000 km magasságban, ha egy űrhajó 1 m-t zuhan? Nézzük nagyságrendileg:
1000 km magasság, körsebességből kivonva (1000km-1 m) magasságú körsebesség= +0,5 mm/s. Ami éppen egyenlő a NEAR műholdéval.
És mit jelent ugyanez 300 km magasságban, 12 m zuhanás esetén? 7,0 mm/s -ot, ami éppen egyezik a Galileo második közelítésével.
Ami azt jelenti:
1. a flyby anomália egyértelműen árapály jelenség!
2. A fizikának és az elméleti csillagászatnak erről fogalma sincs!
3. EZ ÍGY NEM MEHET TOVÁBB! VALAHOL VALAMI NINCS RENDBEN!
4. Üdvözlöm az uwu, és a Zéro tanult barátaimat.