1583
A fizika és csillagászat közös témái
-
#1342
neked válaszolni falra hányt borsó. hogy elhibáztál e valamit? 
de adok neked még egy esélyt:
R12, ahogy yooyoo írta, az egy egységvektor. tisztában vagy azzal, hogy az egységvektor az vektor? és hogy a dimenziója 1? le tudod vezetni ebből, hogy F12 dimenziója newton? segítségre van e szükéged ehhez is? -
forrai #1341 Azt olvasd vissza, ki érvelt az egységvektorral? Mert az biztos, hogy nem én. Én csak idéztem, mire gondolhat a fizika?
Tehát most véletlenül ugyanazon a parton állunk, bár én azt nagyon szégyenlem. Valamit mégis elhibáztam talán?
No végre, nyomj egy nagyot, és válaszolj a kérdéseimre. Vagy ne is szólj hozzám. Vigasztald a bánkódó nicktársaidat, akik szintén nem tudnak válaszolni, csak zsörtölődni, mint valamely idős parkőr. -
#1340
te zagyválsz. azt fogd fel amit írtam neked. -
forrai #1339 Zagyválsz, mint mindig.
A kérdésere válaszolj, amit feltettem.
- Mitől vektor a Newton képlet jobb oldala, pontosabban mi az abban szereplő változók közül vektor, ha a bal állítólag az? Fából vaskarikát más fórumokon csinálnak.
- Mi a tehetetlenség?
Ha nem tudsz válaszolni, nem kell hozzám szólj. -
#1338
azzal trollkodsz, hogy marhaságokat beszélsz még az után is, hogy fel vagy homályosítva. fyi, az egységvektor azért egységvektor, mert a dimenziója egy, nem pedig 1 newton. -
forrai #1337 Úgy trollkodok, hogy bemásolom, amit ő irt?
Újabb hibát ejtett, mégpedig azt, hogy az az erő ugyanazzal egyenlő, mint amit a második okoz az elsőre. Tehát a kettő között kölcsönösen fellépő erőről van szó.
De így már nem okoz örömet a társalgás veletek, és visszaolvasva magamat, magam is meglepődtem- tovább nem süllyedhetek. -
forrai #1336 "F12=-G*((m1*m2)/(|r12|)^2)*R12
F12: az első test által kifejtett erő a másodikra
m1 , m2 a két test tömege
r12: a két test távolsága
R12: az egyes testből a kettesbe mutató egységvektor, ami a két test helyvektorának különbsége lenormálva"
Ezt írtad.
Légyszi, tégy egy dimenzio analizist. Nézd meg mi jön ki belőle.
-
uwu311 #1335 Teljesen mindegy mit írsz neki, válaszolni fog, méghozzá olyat amit épeszű ember csak a trollkodás kedvéért tenne. -
yooyoo #1334 Energia sehol nem került még szóba,gyorsulásra meg ott a Newton II. -
forrai #1333 Visszatérve a fizikára, az említett aprócska hiba, vagyis a gravitáció kényelmesebb, ám vektoridegen szemlélete kezdettől eltérítette azt a ma már jól látható és tapasztalható ezotéria irányába.
Olyan ez, mint amikor egy May Károly könyvben a galád rablók áthelyezik a jelzőoszlopokat a sivatagban, amire a pozitív hősök csak akkor jönnek rá, amikor már majd szomjan is hallanak. Akkor azonban mindig megjelenik Winettou, meg az Old Satterhand, és rendet csinálnak.
Szóval ez a parányi útjelző: a gravitáció téves szemlélete számtalan slampos következtetésre vezetett a fizikában. Nehéz felsorolni is, de én közéjük sorolom a tehetetlenség, a relativ tömegnövekedés értelmezésének hiányát, a tömegpont téves értelmezését, az egész sötét anyag komédiát, a big- bangot stb.
Most itt állunk, és olyan egyszerű, az általános árapályra tartozó problémákat se tudunk már ezotéria nélkül megoldani, mint a Hubble törvény, a galaxisok rotációs sebesség eltérései, az űrszondák flyby anomáliái, a műholdak süllyedése, vagy stabilitása stb.
Eltorzult világképet babusgatunk.
Talán azért, mert amikor a modern fizika megjelent, mindenki ahhoz rohant, hogy azt dédelgesse? Az általános árapály meg ott maradt árván, egyedül, senki se tette még tisztába se? Mert még azt a kevés "tejet" is elvették tőle, ami pedig minden újszülöttnek kijár!
(Én is csak teát ihatok, ha azzal foglalkozom, pedig néha, amikor titeket olvaslak, jól jönne egy féldeci, hogy eltompuljon az agyam).
-
forrai #1332 Kérlek szépen!
Van egy olyan modern fizikai terminológia: kettős hiba, aminek mégis jó az eredménye!
Nos, kéhlek aláhsan, yooyoo ezen alaposan túltett, mert ő kettőnél több hibát is képes volt rossz eredménnyel befejezni!
Ezen őszintén elcsodálkoztam, mert rendkivüli eredménynek tartom tőle, és szinte egyetlen nap alatt! Igazán nem vártam!
Mert hogy valamiféle energiát (mert nem az) írjon fel a gyorsulás helyett, és azt mondja rá, hogy az erő, ez önmagába is két hiba. Emellett nem lehetne energia se, mert a képlet vektoriális, az meg skalár. De például forgásmomentum se lehetne (ami vektor), mert az erő, amit a Newton képlettel felírt, azonos irányú a helyvektorral, s így a szorzatuk nulla.
Tovább nem is elemeztem a talán jószándékú, de butácska, mert elképzelni se tudom róla, hogy mindehhez ne értsen. Inkább azt hiszem, hogy kedélyesebbé akarta tenni a társalgásunkat. Amihez te is csatlakoztál. Úgyhogy szerencsétek van: nem tudatlannak gondollak titeket, hanem hogy úgy mondjam, amilyen én is lennék...tréfásnak.
Miután a kérdésemre nem feleltetek, csak azt gondolhatom, hogy a mai fizika, veletek együtt, nyilván az i/r^2-et gondolja vektoriálisnak?
Az ábrázoló tanárunk ilyenkor felugrott a katedrán, széttárta lapát kezeit, és azt kiáltotta: "Ekkora marhaságot mondtál fiam!" (lehetett vagy 110 kilós).
Én egy kicsit árnyaltabban gondolkozom: az R3/(R1xR2*R3) vegyes vektorszorzatot gondolom vektornak, amelynek a nevezője skalár térfogat. Ezt a különböző szituációkban negatív előjelet okozhat. Csakis így lehet a gyorsulási képlet vektor.
Na már most erre a fizika veletek együtt vonaglani kezd, hogy az nem igaz, mert én ilyen meg olyan vagyok...
Én azonban türelmesen megtöröm mindnyájatok balfácán hozzáállását!
Muszáj így tegyek, mert mögöttem állnak a fizika mindazon nagy személyiségei, amelyeket elismerünk, meg azok is, akikre alig emlékezünk (pl. Schwarzschild), mert útjába állnak a modern fizika lázas és mámoros rohangálásának a big bang, és a sötét anyagok irányába.
Voltaképen dr Bárány József tudósokra, és személyesen rám vonatkozó hármas utasítását követem:
1. Az első, hogy a lényeget lássam, ez jól megy nélkületek is.
2. A második, hogy elfogadtassam, publikáljam, nagyon nehéz, ebbe számítottam volna a segítségetekre, még úgy gondolom, hogy lehetséges.
3. A harmadikban, hogy tanítványaim legyenek, szintén rátok számítottam. Mondom, van még reményem.
Hiszen bárány is győzött már, nem is egyszer.
-
#1331
neki nincs mérnöki diplomája. -
#1330
-
polarka #1329 Ez pedig egyszerűen fenomenális. Vki leírja neked a vektoriális képlet egy alakját, erre meg számon kéred rajta, h miért nem a skaláris képletben mondja meg, h hol a vektor. Ezek után a mérnöki diplomáddal überelted schmitt doktoriját is. -
polarka #1328 Úgy van folytasd csak a tehetetlenséged ecsetelését...
Ott vannak az új házi-feladataid és a régit is illene már megoldanod (amelyiket megpróbálod rám terelni). Már megmondtuk, h le van írva mindenhol értelmesen. Ide is leírta már velem együtt 3 ember a választ (már tavaly is). Akkor sem reagáltál rá semmit érdemben, most meg újra ismételni akarsz?
Ez vmi retorikai csel akarna lenni arra, h eljátsszad az idiótáknak, mintha te diktálnál, mert tudsz vmi elgondolkodtatót mondani? Mindezt ahelyett, h vmi értelmeset is mondanál a rizsálás helyett?
Már megint égeti a szemem a prózai filozofálgatásod a fizika művelése helyett... Még mielőtt azt kritizálnád, h most én is mekkorát fostam ide, az is eszedbe juthatna, h nem nagyobbat, mint te az előző 4 kommentedben. -
forrai #1327 "Hány Lagrange-egyenletet számoltál? Hány Hamilton fv-nyel találkoztál? Hány kanonikus transzformációt végeztél? Adiabatikus invariáns? Poisson-zárójelek? Ezek mind a newtoni fizikán alapulnak és a klasszikus fizika fogalmai."
Jaj, mindjárt dobok egy hátast! Hiszen ráadásul egyetlen hiábavaló kísérletet se végeztem még, hogy bizonyítsam a súlyos és tehetetlen tömegek azonosságát!
Pedig milyen jó lenne, pl. 25 tizedesjegyig... az már majdnem pontos!
De amikor a fékezésnél hasra esnek, az is egy pontos kísérlet erre. Minden mozgásváltozás az, és 100% pontosan. Ha meg van eltérés, akkor szüret, mert vagy olajat, vagy söröshordót találtunk!
Egyébként az árapály terén olyan vizsgálatokat végeztem, amilyeneket a felsoroltak egyike se végzett.
Ennek ellenére nagyra becsülöm őket, és a munkájukat is. Ezt hangsúlyozom!
-
forrai #1326 A fizikusok a tehetetlenség helyett olajat, meg gázt találtak. A tehetetlenséget ugyanis rossz helyen keresik. Elsődlegesen önmagukban kellene, azután a fizikában.
Nagyon sajnálom ezeket a kijelentéseimet, amelyeket másképpen, barátibban és megértőbben is el lehetne mondanom. Arra azonban nem vagytok kiváncsiak.
"...Mint szamár a gazt, zabálja a kalendáriumot..." irta Petőfi.
-
forrai #1325 Bocsáss meg nekem, tényleg hibáztam. Többé se jól, se rosszul nem írom ki a nicked. Úgy jó?
Elég jól felbosszankodtál, kezdesz hát megérni arra, hogy gondolkozni is elkezdj. Mert így rajtad mérhető le a legjobban a fizika tehetetlensége, ami évről évre gyarapítotok. Ami miatt nem tud elkanyarodni a rossz kerékvágásából.
Nekem egyébként semmi bajom a modern fizika egészével, csak néhány vadhajtásával.
Sőt, azt állítom, a klasszikus fizikával lenne inkább sok utólagos tennivaló, hogy a kettő összejöjjön! Hogy ne kelljen ezotérikus sötét anyagokat kitalálnia a modern fizikának arra, amit az általános árapállyal is magyarázni lehet.
Vagy hogy vége értelmet nyerjen a klasszikus fizikában is a relatív tömegnövekedés?
Sajnos, a fizika legalább is a gravitáció területén több évszázados félreértelmezéssel küzd, amit önön tehetetlensége folytán képtelen észrevenni.
Ez a Newton gravitáció és az értelmezése.
Én meg nem vagyok fizikus, csak mérnök. Így hát véletlenül észrevettem, és ha már így van, úgy gondoltam: szólok már nektek is...
Erre te csaknem átkokat szórsz rám! Próbálj már megengesztelődni, és főképpen a tárgyhoz szólj!
Például válaszolj a kérdésemre: a gyorsulás képlet skalár, vagy vektor?
Ezt kaptad házi feladatnak, és ha jól válaszolsz- jelest kapsz tőlem!
Ami hidd el, egy idő után értékes jegy lesz.
Hasonló probléma van a matematikában is, csak ott azt komolyan is veszik (Robert Langlands kutatásai)
A fizika viszont semmit nem próbál tenni- Ezért én csupán arra ajánlkozom, hogy teszek lépéseket pl. az árapály kutatásában, amelyen egyébként már eléggé élen járok.
Lehetőséget adva neked, hogy egy ilyen élenjáróval szemben, mint én, védhessed a tanult fizikádat! Ami nagyon dicső. Különösen, ha már büszke lehetsz majd rá. Egyébként bízom benne, hogy nem vagy tanár. Mert látom rengeteget tanultál, és tudsz, de azt sajna mind változatlanul szeretnéd átadni. Kritika nélkül. -
forrai #1324 Yooyoo
Gyorsulás- vektorrol volt szó, nem erőről. Főképpen nem valamiféle meghatározatlan energiáról. Végezz dimenzió analízist.
Ja és a távolság négyzetét is hagyd el. Ez itt fizika, és nem a piactér, ahol az alma a négyzeten van. (Mármint az asztallapon). Itt nem távolság van, hanem helyvektor.
Tehát írd fel a Newton gyorsulás képletet.
A=-G*m/r^2 ...m/s^2
És arra mondd meg, melyik a vektor?
Minthogy nagyon helyesen látod: r a nevezőben nem vektor. Abban a képletben egyetlen vektor sincs.
A képlet baloldala vektor, a jobb oldala meg nem. Melyik változójához biggyeszted azt a bizonyos 'i" -t? Légyszi kérdezd meg a fizika tanárod. Ha meg te is az vagy, nem tudom, mit javasoljak? Talán magamat? Kérdezz engem!
Én megválaszolom.
-
polarka #1323 Minek is olvastam el, amit írsz... Még hülyébb vagyok mint te. Elbaxom itt az időmet fölöslegesen, amikor 1 év alatt semmit nem értettél meg abból, amit írtam és még egy nyavalyás vektoregyenleten sem tudtad túl tenni magad... Ahogy akkor sem, még most sem tudod elolvasni, h polarka van oda írva és nem Polárka.
Miért ne lehetne itt is trollkodás nélkül megvizsgálni, hogy vajon tényleg jól indult Newton után a fizika, ha máig tele van már misztériummal, és ezotériával, és nincs kapcsolat a klasszikus és a modern fizika között? Vajon jó célokat követ?"
- Mert, amivel próbálkozol az metafizika.
- Mert a Newton által megalapozott fizikát követték, ez nem kétséges. Te még a részecskék létezését is kétségbe vonod, Newton meg mindent korpuszkulárisan igyekezett magyarázni. A matek láthatóan nem a barátod, ha egy év után egy képletet még mindig nem tudod értelmezni, sőt középiskola óta.
- Számodra biztos tele van misztériummal és ezotériával. Mert nem olvasod és nem érted. Mintha számodra a fizika az sg.hu tudományos hírei lennének...
- Biztos vagyok benne, h még a klasszikus fizikát sem ismered. Hány Lagrange-egyenletet számoltál? Hány Hamilton fv-nyel találkoztál? Hány kanonikus transzformációt végeztél? Adiabatikus invariáns? Poisson-zárójelek? Ezek mind a newtoni fizikán alapulnak és a klasszikus fizika fogalmai. Ha szerinted (vagy Géza írta vmikor) "a mindenki által jól ismert klasszikus fizikából kijön", akkor nagy tévedésben vagy. Az emberek még a klasszikus fizikát sem tanulják meg, azt is a fizikusoknak tanítják és nekik sem minden részét, hanem amikre alapoz majd pl a kvantummechanika. Tehát van kapcsolat, csak te nem látod, mert ahelyett, h rendesen megtanulnád és megértenéd egy helyben toporogsz.
Aztán az újféle fizikád megalapozására megkísérelt stratégiád is vicces. Az nem érv, h a fizikusok mindenben tévednek. A kísérletek széles skálája jól egyezik az eddigi elméletek eredményeivel. Az, hogy most találtak megint vmiket, amikről vannak elképzeléseik, de azok még nem állják meg teljesen a helyüket az rendjén való. Így lehet majd fejlődni. De az meg a marhaság netovábbja, amikor azt állítod, h persze, h nem jön ki nekik, mert eleve rossz úton jártak. Ez téves. Azért van körülötted a technika, mert nem jártak eleve téves úton.
Egy értelmes ember stratégiája egy új fizika megalapozására az volna, ha nem akarja, h elküldjék melegebb éghajlatra, h röviden lefekteti az alapokat (nem meglepő módon az alapvető képleteket). Majd ezekből bemutatja, h ez nagyon is jól egyezik az egyszerű kísérletek tapasztalataival, de ha nem olvasol, akkor nem tudod, mik az alapvető példák/problémák és máris a sötét anyagon kezdesz rugózni, meg még kitudja milyen nem alapvető példákon. Newton is ezt tette, Einstein is (csak neki könnyebb volt, mert egyből látszódik a képleteken, h v/c->0 esetén a klasszikus képleteket kapjuk)...
Pl. mutasd be, ha már egzaktul levezetted, h két tömegpont közelítően ellipszis pályán kering egymás körül. Vezesd le a hullámfüggvényeket. Harmonikus oszcillátorok eseteit, stb. Addig nincsen miről beszélni. és csak mások idejét rabolod, attól, h az eddigi eredményeket megértsék. Egyáltalán tudod, h Newton az ellipszis pályát hogyan vezette le? Mert azt sem hiszem, tekintve, h még az alapképlet értelmezésével is gondjaid vannak. -
yooyoo #1322 F12=-G*((m1*m2)/(|r12|)^2)*R12
F12: az első test által kifejtett erő a másodikra
m1 , m2 a két test tömege
r12: a két test távolsága
R12: az egyes testből a kettesbe mutató egységvektor, ami a két test helyvektorának különbsége lenormálva
Tehát skalár*skalár*VEKTOR. Innentől kezdve nincs miről beszélni. -
Zolika1313 #1321 ![]()
Klikk ide még több vicces képért! :) -
polarka #1320 deja vu
tavaly óta(és kitudja még hány éve) még mindig ott tart... -
pet0330 #1319 Én kiváncsi lennék a dolgozataidra, el tudnád küldeni, amint átnéztem majd megpróbálok kritikát mondani. -
forrai #1318 Kedves strepsils
Az árapályról van egy 31, és egy 13 oldalas dolgozatom.
Az első a flyby anomáliákról, és a Hubble törvényről, a második a galaxisok rotációs sebesség eltéréséről szól.
Mindezt jelenleg általában sötét anyagokkal, én viszont az általános árapállyal, a forgási és keringési impulzusmomentumok átrendeződésével magyarázom. Ami a klasszikus fizika ki nem fejlődött része.
Nincs kedvetek inkább valami hasznosban részt venni, mint egy ezotériába hajló, és azt gerjesztő tudományág önfeledt ámokfutását támogatni?
Nem szívesen írok így a tudományról, amit tiszteltem, és tisztelni szeretnék.
-
forrai #1317 Yooyoo
Tévedés amit írsz! Attól a kucsa nem lesz kutya, hogy beszorozzák egy ty-vel.
Hanem mutasd meg a Newton képletben, hogy melyik közülük a vektor? Talán a tömeg, vagy a gravállandó? Netán a sugár a nevezőben? Az különösen érdekes lenne, főképpen a négyzeten...
Nevezd meg tehát, hogy mi a vektoriális benne, és akkor folytatjuk!
Az általam felírt képletben ez jól látható: az R3 helyvektor, a (ró) pedig skalár. Ez egy vektorképlet, nem pedig hamisítvány.
A kérdésed ugyanis rávilágít a fizika egy eredendő problémájára, aminek a gyökere feltételezésem szerint magában a matematikában van. (Lásd "Számvektor algebra"... egy elsüllyedt topikom).
Mert a fizika századok óta egy olyan skalár képlettel számol, aminek csak az eredménye jó, de nem vektor. És azt mindeddig senki nem kifogásolta? Ebből adódóan olyan, hogy negatív tér, vagy negatív sűrűség nem létezik a fizikában, pedig bizonyítható, és tapasztalható!
Következésképpen nem létezhet a tehetetlenség sem, mint a test vonzása önmagára!
Helyette létezik egy olyan kísérleti tevékenység, amely a súlyos és a tehetetlen tömeg azonosságát próbálja bizonyítani? Dehát az egy anakronizmus, hiszen kísérlettel nem bizonyítható! Az csak egy elméletileg megalapozott posztulátum lehet, amelynek pontos kísérleti ellenőrzése más szempontok miatt érdekes!
A szomorú tény azapnban, hogy Newton óta egyetlen fizikusnak se jutott eszébe, hogy a gravitáció kérdését ne csupán pszeudo- vektoriális módon vizsgálja.
Mert ha helyesen járt volna el, akkor nem tekintené a tömeget pusztán nyelőnek, ami csak vonz, hanem tudná, hogy az éppen úgy forrás is, amely véges sebességgel ki és visszaáramló vektormezőt tart fenn, és amelynek egyenlege önmagával, és más tömegekével okozza a vonzást, a tehetetlenséget, és a relatív tömegnövekedést is.
Többet azonban erről nem akarok írni, mert ez túl tömény. Itt még nem tartunk.
Előbb vizsgáljuk meg a sötét tömeg- általános árapály problematikát.
Mert az a mindnyájunk által jól ismert klasszikus fizika alapon is megbeszélhető, és nyilvánvalóvá teszi, hogy nem velem, hanem a fizikával van a baj.
Arról pedig nem itt akarok írni, hanem el akarom küldeni a dolgozataimat olvasásra.
-
yooyoo #1316 "A tanult megfogalmazás, hogy a "gyorsulás a távolság négyzetével fordítottan arányos", legfeljebb verstanilag állítható szembe a "minden vízbe mártott test..." és a hasonló definíciókkal.
Az a képlet ugyanis nem vektoriális formájú, s így teljesen meghamisítja, pontosabban elrejti a fizikai értelmezését."
Beszorzod a megfelelő irányú egységvektorral és vektoregyenlet lesz. -
#1315
Nagyon érdekel téged ez az árapály gravitáció de mért is lenne jobb egy új képlet ? talán az antigravitációt akarod megoldani? Azt már néhány rovar megoldotta de az emberiség is csak nem publikus. -
forrai #1314 Még csak annyit: ha a Lófej ködből mégis idetévedne egy UFO, beülne egy fizikai, vagy csillagászati konferenciára, és meghallgatná azok téziseit, minden intelligenciájára szükség lenne, hogy hangosan fel ne nyerítsen az előadás alatt. (Legfeljebb a kávészünetben, a mosdóban.)
-
forrai #1313 Sok tekintetben egyetértek veled, azonban bizonyos dolgokat másképpen közelítek.
Jelenleg például azt szeretném megmutatni, hogy mit kifogásolok a Newton utáni fizikában.
Erre példaként a gravitációs gyorsulás ismert (Newton nevével jelzett) képletét hoztam fel. Amelyet tudósok, kutatók, tanárok, mérnökök diákok milliói naponta milliószor alkalmaznak, tökéletesen meggyőződve arról (amit a tapasztalat is igazol), hogy helyes eredményre jutnak.
Amit én is még teljességgel igaznak gondolok.
Viszont azt már kifogásolom, hogy az csupán egy algebrai képlet, ami számításra használható, azonban a dolog fizikai természetét abszolút nem tükrözi.
A tanult megfogalmazás, hogy a "gyorsulás a távolság négyzetével fordítottan arányos", legfeljebb verstanilag állítható szembe a "minden vízbe mártott test..." és a hasonló definíciókkal.
Az a képlet ugyanis nem vektoriális formájú, s így teljesen meghamisítja, pontosabban elrejti a fizikai értelmezését. Miközben mint mondtam, tökéletes eredményt ad. Bizonyos határon belül.
Mert bizonyítható, hogy a tehetetlenség, és a specrel mai hiányos, vagy téves értelmezései ebből a mondhatni "jelentéktelen" apróságból származtathatók!
Számomra létezik egy "képlettan"-nak nevezhető szemlélet. Mert ugyanazon fizikai jelenség ezerféle képlettel is felírható, attól függően, hogy milyen szempontból vizsgáljuk. Így a kutatók azon látható törekvése, hogy a képletük minél kevesebb tényezőből álljon, ugyan elérhető, azonban ellentmond a Természetnek, amely a dolgok diverzifikációjára törekszik. Hiszen lehetne a virágos rét is csupa zöld fűvel teli, de az nekünk sem tetszene!
A gravitációs gyorsulás továbbiakban bemutatott vektoriális felírása ugyan talán még a Newton képletnél is egyszerűbb, azonban a mögöttes háttere, éppen mert vektoriális, képes megoldani minden olyan elméleti problémát, amiről eddig szó volt, és jelenleg megoldatlan.
Emellett természetesen számszerűen is azonos, csak másképpen értelmezhető.
Egyébként nem is ismeretlen, csak ritkábban használják, mert bizonyos tekintetben mégis "bonyolultabb".
a=-G" * (ró)* R3...m/s2
ahol
G"= 4*(PI)/3 *G Ezt gömbi gravitációs állandónak nevezem.
R3 ...helyvektor, ami a "központi", és a "távoli" vizsgálati pontokat összeköti. Ezek definiálása az "általános árapály" elméletnek is alapvető szemléleti módja.
(ró)=m/V... kg/m3..."vonatkoztatási sűrűség", a központi tömeg (m) sűrűsége a helyvektor hosszával körülötte képzett gömbi térben.
Talán ez az a tényező, aminek meghatározása látszólag nehezebb, és ami miatt nem ebben a formában használják?
Mert ez valójában egy olyan skalár tér, amely nem skalár hosszakból, hanem három merőleges helyvektorból (R1;R2;R3) állítható elő, azok vegyes szorzataként.
V=R1xR2*R3=A*R3
Ahol A... m2...felületvektor, amelynek iránya az R3-al azonos.
Furcsasága a képletnek, hogy a szorzási sorrend függvényében a tér előjele változhat. Ez valóban elképesztő, de talán emiatt esünk ki a villamosból hirtelen kanyar esetén? Vagyis a vektoriális szemlélet esetén a tehetetlen tömeg nem kérdés, hogy ugyanaz, mint a súlyos tömeg. Ellenőrző mérései pedig legfeljebb gyakorlati, és nem elméleti okokból kellenek. (Később ez elvezet a specrelhez.)
A felületvektor a tömeget reprezentáló, keresett gyorsulási vektor fluxusára emlékeztet. Nyilván mennél nagyobb a felület, és az R3 helyvektor, annál kisebb ez a fluxus, ami a vonatkoztatási sűrűségben fejeződik ki.
Végül tehát a vektoriálisan képzett gyorsulás képlet egy nagyon egyszerű, lineáris egyenlet. Ugyanannyi változóval, és azonos eredménnyel, mint a Newton képlet, de egészen más, teljesebb fizikai értelmezéssel. Először is nem kell hozzá biggyeszteni utólagosan az egységvektort, mert eleve vektoriálisan van felírva!
Előnye nemcsak az, hogy lineáris, hanem az is, hogy R3=0 helyen nincs szingularitása. Ami egyébként (szerintem tévesen) alapot adhatott a szinguláris kozmológia elméletek, a Big Bang születéséhez. A vonatkoztatási tér sűrűsége ugyanis függetlenül attól, hogy ott van diszkrét tömeg (világos vagy sötét anyag), vagy nincs, mindig és mindenhol definiálható, és ha valahol nulla, vagy igen nagy, az se teszi szingulárissá!
Mindezzel azonban nem merültek ki az ajánlott felírás értelmezési lehetőségei, amelyek teljesen újraszabják a századok alatt "elszabott" fizika alapjait.
Hogy például a tömeg nem csak nyelő, hanem hogy forrás is, hogy a gyorsulási vektorok véges sebességű kört alkotnak. Hogy gravitáció és antigravitáció, a tehetetlenség, a relatív tömegnövekedés mit is jelentek...mindez általa követhető!
Csupán azzal, hogy ugyanazon képletet másképpen, látszólag bonyolultabban, valójában azonban hitelesebben írtuk fel! Mert a kétféle felírás ugyanazon fizikai jelenségre teljesen más magyarázatot ad!
Ha valakinek kétsége lenne még, hogy mennyivel kezelhetőbb a második, vegyünk néhány példát:
A Föld gravitációs gyorsulás vektora: a= (ró)=5510 kg/m3;* R=6371000 m,* G"=2,794E-10)= 9,81 m/s2
Az univerzumunk gyorsulás vektora: a= (ró)~E-26 kg/m3;* R=13,7 fényév* G"=2,794E-10)=~3,6E-10 m/s2
Én szerintem tehát néhány száz éve téves vonalon járunk, és egy satnya klasszikus fizika mellé, (mert nem rá) építettünk egy tőle független modern fizikát.
Most tehát tenni kéne valamit a klasszikus fizika felemeléséért is, hogy a kettő végre összekapcsolható legyen! Én például vállalnám az általános árapály "megcsiszolását", meg járna is az nekem. Persze, nem egyedül.
Amikor Teller Ede még iskolásként egyszerűbb bizonyítást javasolt a tanárjának, az helyreutasította. Ő meg nem nyugodott bele.
-
Asötét anyag egy hülyeség azt csak azért mondogatják hogy kifelé látszón mintha 100év alatt egyről a kettőre jutottak volna mert fogalmuk sincs hogy hathat az anyag el távolságokra minden anyagon keresztül de ezt a gumiszalagot ami összeköti az anyagokat egymással soha nem tudták hihetően levezetni mivel ilyen nincs is.Ez a határ ahol a fizkai ismeretek átlépi a saját határát mert a gravitáció mint ok arra kanyarodik vissza hogy miből is állnak a protonok neutronok és hogy hol van az anyag vége, mert különben meg sehol ha az idő kiáradásokat nézzük az a végtelenségbe tágul ettől van a gravitáció,az anyagnak mint illúziónak van egy fizikuma amit megfoghatsz de maga az anyag felépítménye tömegtelen anyagtalan és időtlen,az csak relatív időkiáradások bonyolult rendszere. -
forrai #1311 A newtoni fizika, a mechanika, és hidraulika természetes, komplex folytatása az "ÁLTALÁNOS ÁRAPÁLY". Ami kiterjed minden kölcsönhatásra, itt és az egész világmindenségben.
Azonban ez, a klasszikus fizikához tartozó tudományág elhomályosult, illetve ki sem fejlődhetett a gyorsan erőre kapott, és tőle elszakadó modern fizika, majd alkalmazásai fényében.
Ma már alig hihető, hogy megtalálható a kapcsolat a klasszikus és a modern fizika között, aminek pedig alapjaiban léteznie kellene!
Ezzel szemben egyenesen kitalálnak valamiféle "sötét anyagot" olyan tények magyarázatára, amelyek az általános árapályból egyenesen következének? (Hubble törvény, galaxisok eltérő rotációja, flyby anomáliák... ezekről szólnak a dolgozataim.)
A probléma felvetéseim tehát nem söpörhetők le pusztán azért, mert valaki Oxfordban, vagy máshol végzett, jól tud angol, és hölgytársaságban nem piszkálja az orrát.
Mert bizonyítékaim vannak. Olvassátok el!
-
forrai #1310 Polárka.
Miért ne lehetne itt is trollkodás nélkül megvizsgálni, hogy vajon tényleg jól indult Newton után a fizika, ha máig tele van már misztériummal, és ezotériával, és nincs kapcsolat a klasszikus és a modern fizika között? Vajon jó célokat követ?
Kármán Tódor apukája, szintén tudós-tanár azt mondta, hogy a fizikát nem elég csak fejleszteni, hanem időről időre újra kell gondolni.
Én is így gondolom. Megvizsgáltam, és azt mondom, hogy nem jól indult!
Erre te, vagy ti megkérdezhetnétek, hogy szerintem miért nem indult jól?
Én akkor elismételném, amit már százszor elmondtam. Hogy a gravitáció elméletet csak elkezdte Newton, a tehetetlenség már kimaradt belőle, a specrel pedig, ami lehetne a folytatása, most egy külön, "modern" fizika.
Mert a fizika sajna az a=-G*m/r^2 algebrai képlettel indult, ami pedig egyáltalán nem vektoriális. Csak akkor, ha annak nevezik ki, a mellére biggyesztve egy "i" egységvektort- amit mindenki elfogad, holott nem szabályos! Erre mondom, "piaci fizika", mert a tudományos alapjaitól fosztja meg azt.
A fizika szerintem "töltésfizikától"indul. Amelyben a töltések eleve nem fizikai, hanem "tudati" tényezők (...tervek...), amelyek egymásba átalakulhatnak.
Most pl. egy bozontos részecskét próbálnak a gravitációra találni, mikor az elektron, mint részecske sem azonos az elektromos töltéssel?
A töltések...NEM RÉSZ(K)ECSKÉK!
Az értetlenségükhez még hozzákevernek egy adag "sötét anyagot" is, hogy a katyvasz még nagyobb legyen.
Mindez a kivülállóknak, nektek lehet érdekes, és lelkesítő, nekem azonban nem.
Sok fizikusnak, csillagásznak sem. Például csillei csillagászok sem találtak sötét anyagot a Tejút magjában.
Inkább abban kellene segítsetek, vagy részt vegyetek, hogy ezek a dolgok nálunk induljanak el.
Nagyon szeretném, ha elolvasnátok legalább a "Galaxisok peremén" dolgozatomat.
Csak 13 oldal.
-
forrai #1309 Jaj, te. Olyan bohókás vagy... -
polarka #1308 És most gondoljunk bele, h hányan vannak a világon, akik a problémafelvetést nem is ismerik/ismerték. Bezzeg a fekete lyukakat meg mindenki ismeri. Akik meg ismerték is hányan kezdtek foglalkozni is vele...
De gondolom forrai az elmúlt 5 kommentjében épp azt fejtegette, h már a kérdésfelvetés is elbaszott és a valódi newtoni fizika kigúnyolása a buta "fizikusok" által. -
uwu311 #1307 Lehet hogy forrainak nyomorban, menekült cigánygyerekként kellett volna leélnie az életét, és akkor nem lehetetlenítenék el a gonosz akadémikusok
-
forrai #1306 - Ha pedig a tudomány az általános árapályt sötét tömegekkel helyettesíti, sohasem fogja megtudni, hogyan módosul egy kisbolygó, vagy űrszonda útja. Vagyis, hogy voltaképpen akkor csak "butuska". Amibe csupán az a furcsa, hogy mégis...milyen hatalmas?
- Ha viszont tudja, és nekünk mást mond, akkor minősítse mindenki maga, hogy mint intézmény, kivel egyenrangú.
Ha pedig nincs más választás, akkor már inkább az első. Mert azt jobban elfogadom, és apróságom ellenére barátian megpróbálok neki segíteni. -
forrai #1305 Ramanujan is indiai volt, csodálatos érzékük van a matematikához. Fiatalon halt meg. Talán a Fermat sejtést is megoldhatta volna. Mert A. Wiles nem azt oldotta meg! Valamit megoldott, ami valóban nagy dolog, de nem azt! Ami akkor történt, az szintén a tudomány egy "csodája". (Bár a tudomány csodákra nem kéne apelláljon...).
Pont az a probléma, hogy bárhova néz az ember, ha kicsit jobban odafigyel, azt látja, hogy a tudomány "elfajult". Valahol meg kellene húzni a határt a Tudomány, és a tudomány között, és mindkettő méltányos támogatását megoldani, ezotéria nélkül is.
Mert nem a Tudomány tehet (csak) arról, ha lezüllesztik, ha nincs igény rá, hogy "tiszta", a sötét dolgaitól mentes legyen.
-
#1304
350 éves matematikai problémát oldott meg egy indiai diák -
forrai #1303 Belenéztem egy ezotérikus fórum fizikai részlegébe.
Elképesztő, szörnyű! Pedig a terminológia ugyanaz, mint a fizikáé.
Így mutatkozik meg a "tudományos", és a "köznapi" ezotéria azonossága, és egymásra utaltsága.
Ők azonos tőről fakadnak, egymásból élnek, közöttük valódi "Tudománynak" nincs helye!
Ezzel nem azt állítom, hogy nem hasznosak! Hiszen mondjuk, valaki fel akarta fedezni a csülkös babgulyást, helyette meg egy gázlámpa jött ki! Nagyon is üdvös dolog, még akkor is, ha büdös, mert elvezetett a villanylámpáig is.
Nincs kifogásom tehát az ezotérikus fizika ellen, amely a sötét anyagot kutatja, a csülkös babgulyást meg kimondottan szeretem. Áldásos dolgok ezek, megértelek titeket, hogy úgy védelmezitek mind a kettőt...
