1583
A fizika és csillagászat közös témái
  • immovable
    #1101
  • 1sajat
    #1100
    Te vagy itt is, ott is, amott is. És sajnos mindenhol értetlen vagy.
  • clarck
    #1099
    Igen látom.És senki mással sem!
  • 1sajat
    #1098
    Inkább már nem. Bocs, de láthatóan nem vagyok képes kommunikálni veled. Semmit sem értesz amit én mondok. Úgyhogy vedd úgy, nem is írtam semmit. Köszönöm!
  • clarck
    #1097
    Légyszíves mutass rá hol írtam az ellenkezőjét.
  • 1sajat
    #1096
    Na-látod. Mégis az ellenkezőjéből indultál ki. Legalább-is úgy lehetett értelmezni az írásodat. Bár nálad már semmiben sem vagyok biztos...
  • clarck
    #1095
    Hőfelvétellel járó kémiai reakció.Ez játszódik le ha egy csillag "meghal"
  • 1sajat
    #1094
    A megfelelő hőmérséklet a gravitáció hatására összesűrűsödő anyag molekulák nyomása miatt alakul ki.Ha eléri a a kritikus tömeget és ezáltal a megfelelő hőmérsékletet, indul a fúzió.

    Vajon mit jelent az a fogalom, hogy endoterm?
  • clarck
    #1093
    Hali!
    "Az első, hogy rengeteg csillag már rég kiégett addig is, amíg a fősorozatbeliek beindultak."
    Ezzel egyet értek de a többivel vannak fenntartásaim.A megfelelő hőmérséklet a gravitáció hatására összesűrűsödő anyag molekulák nyomása miatt alakul ki.Ha eléri a a kritikus tömeget és ezáltal a megfelelő hőmérsékletet, indul a fúzió.A vas és más elem jelenléte világos de én nem arra gondoltam de erre később kitérek.
    Nem értek egyet a Jupiter kiszakadásának lehetőségével sem.Hogy szakadhatott ki vagy mi váltotta ki a kilökődést?.
    Ha a nap forgása okozta a kilökődést akkor a nap egyenlítője mentén az anyagnak szét kellet volna szóródnia mint kihűlt gáz. (Forgass egy vízzel teli palackot magad körül úgy hogy a palack szája kifelé mutasson)A kicsapódó anyag nem egy pontban válik ki hanem vonalban.
    Amikor kihűlt és elég távolra került a csillagtól akkor a napszél tovább sodorja, vagy megkezdődik a csomósodás, vagy ha nincs ilyen tényező akkor keringeni fog a csillag körül mint gáz felhő.
    Ha a kilökődést más égitest váltotta volna ki azt valószínűleg a napunk sem élte volna túl.És itt jön a vas.Tehát ha egy működő naptömegű csillagba vas kerül az a csillag halálát jelenti.Idézet"Ugyanakkor a csillagok meghalhatnak más módon is. Előfordul hogy a csillag élete folyamán az összetevőinek változatossága következtében vasat fog termelni.

    Gondolnánk –e , hogy egy csillagot vassal MÁSODPERCEK ALATT el lehet pusztítani?

    Abban a pillanatban ha a csillag belsejében megjelenik a vas , a csillag életéből már csak másodpercek vannak hátra. Ennek oka hogy a vasnál magasabb periódus számú anyagok elégetése már nem gazdaságos. A csillag olyan hatalmas energiát kezd el mozgósítani a vas elégetése során amely feléli készleteit, ugyanakkor a periódusszám miatt a csillag életéhez szükséges energia már nem fog termelődni." A teljes cikk ITT olvasható de más forrásokból is hallottam illetve olvastam.(Discovery Science)
    Azt hogy a Jupiterből nem lesz csillag az csak annak köszönhető hogy nincs meg a kritikus tömege és ezáltal a megfelelő hőmérséklete.(mint ahogy Te is írtad )Mindazonáltal a Jupiter több energiát sugároz ki magából mint amannyit a naptól kap.

    "Hiszen a Nap még ma is micsoda fleurokat ereget?"

    A Nap nem ereget fleurokat (fler-eket)hanem létre hozza mint egy kifényesedett pont.Amit TE az eregetésen értesz az valójában a korona kidobódás.A flerek nem járnak anyag kilökődéssel.
  • forrai
    #1092
    Szia Clarck
    (Tényleg sok minden érdekel téged is).
    Az első, hogy rengeteg csillag már rég kiégett addig is, amíg a fősorozatbeliek beindultak.
    Ugyanakkor a megfelelő hőmérséklet stabilan való megtartásához nem elég pusztán az öszetevők jelenléte! Ha próbáltál már tábortűznél szalonnát sütni, akkor tudhatod, hogy vagy a füstmérgezés határáig fújnod kell a lángot, vagy pedig megfelelő parazsat tartasz, ahol a kiszabaduló éghető gázok esküvői nászmenetben találkozhatnak a levegő oxigénjével, és összekelhetnek pl. széndioxiddá, vagy vízzé.
    Mert parázs nélkül nincs sült szalonna, azt pedig a fúziónál a vas jelenti, ami a Napban ma is tömegével található ionizált formában, anélkül, hogy az tönkremenne, sőt vígan sugároz. (Amire te gondolsz, az már a kihűlt parázs.). Lehet, hogy a tokamakba is tüzivasat kéne dugni?
    Mert a vas 20-30 millió, vagy tízszer nagyobb fokon is türelmesen megvárja, hogy végbemenjenek azok a logisztikai folyamatok mellette, amelyek során az iruló-piruló deutérium- kisasszony daliás párt választhat magának!
    Nem elég tehát az idő, hogy mindnyájan ivaréretté válljanak, mert még találni kell valakit is, aki időben összeadja őket!
    És ez a valaki a VAS, (a NIKKEL), aki lelkileg az acélnál is erősebb! És amikor ő megjelenik, még a legtiszteségesebb elemek között is nagy láng lobbanhat! De hogy olyankor mi történik! Ne tudjátok meg, hogy milyen egy kazánrobbanás!
    Nos, ez az apró logisztikai momentum az, ami hiányzik az összes magfizikán alapuló elméletből (beleértve a Big-Bangot is) amellyel a fizika minden létező titokzatosságot, amelyet maga teremtett, reménytelenül próbál megoldani.
    A Jupiterből sohasem lesz Nap, pedig már vagy 6 Mrd éve ő is állitólag arra vár. Ahogyan a Földön se lesz olyan Nap. Mert hiányzik a stabil nyomás, meg a hőmérséklet hozzá. Amíg megvan, addig persze van fúzió.
    Csak az a kis logisztikai láncszem egyelőre nagyon hiányzik, pedig van még a biciklimbe is!
    Azért kell, hogy épüljenek egyelőre az északi és a déli áramlatok. De azok is acélcsőből.

    A csomósodási zónák pedig valóban léteznek, én is ma írtam róluk, mint a galaxis halmazok szülőhelyéről. Azonban a Lagrange, és egyéb gyülekezési helyeken is csak "Görögök" és Trójaiak" találhatók, a többi bolygó nem ilyen helyeken van.
    Mégegyszer javasolom, próbáljátok elképzelni, hogyan és mi történt, amikor egy még szélsebessen pörgő Nap magjában hirtelen több ponton is elindult a fúzió.
    Hiszen a Nap még ma is micsoda fleurokat ereget?
    Elképzelhető talán, hogy mi sem történt, amikor a lökéshullám a magjából lassan elindult? Pedig a mögött még hosszú ideig szerintem a poklok- pokla volt, amelyből a gázbolygók elindultak.

    Ha van tudománytalan elmélet, akkor az a bolygók jelenleg elfogadott porbacsomósodása, és a Hold ütközéses teóriája. (Szerintem)



  • clarck
    #1091
    Hali!
    Valóban érdekes dolgok.Bár nem vagyok csillagász de minden érdekel ami természet tudománnyal foglalkozik de sok egyéb tudományos illetve áltudományos dolog is.Mindezt azért írtam hogy ne várjatok magasröptű bizonyításokat.
    Az hogy a csillagok megközelítően ugyan olyan időben indulnak be az valószínűleg ez miatt van
    Idézet WIKI "A Nap energiájának forrását az 1930-as években értették meg, amikor Hans Bethe, George Gamow és Carl von Weizsäcker azonosították a lényeges nukleáris reakciókat.

    Az energiatermelés termonukleáris reakciók révén folyik, amelyekben hidrogén alakul át héliummá. A termelődő energia 98,5%-át az úgynevezett „p-p lánc”, a fennmaradó 1,5%-ot pedig a CNO-ciklus adja (CNO = szén-nitrogén-oxigén). Ezen reakciók során a tömeg 0,7%-a sugárzássá alakul (amit Albert Einstein E = mc2 energia-ekvivalencia egyenlete ír le).

    A fő energiatermelő folyamatként azonosított p-p lánc lefolyása két hidrogén-atommag (proton) egyesülésével kezdődik (erre az egyesülésre átlagosan 5 milliárd évet kell várniuk az atommagoknak), így deutérium (nehézhidrogén) képződik. Melléktermékként egy pozitron és egy neutrínó keletkezik. A pozitron azonnal összeütközik egy elektronnal, és energiává (fotonná) alakul. Ezután csak 1,4 másodpercet kell várni, hogy a deutérium egy újabb protonnal egyesüljön és hélium-3 (3He) jöjjön létre. Ezután átlagosan 240 000 év telik el, míg két hélium-3 egyesül, létrehozva a folyamat végtermékét, a hélium atomot (4He), valamint felszabadítva két hidrogénatomot (protont). A folyamatnak létezik egy másik ága, amelyben láncreakciók során berillium (7Be) és lítium (7Li) is részt vesz végül természetesen ebből is hélium (4He) keletkezik.[22]

    A folyamat matematikai leírása:

    p + p → 2H + e+ + νe
    2H + p → 3He + γ
    3He + 3He → 4He + p + p

    vagy

    3He + 4He → 7Be + γ
    7Be + e- → 7Li + ν e
    7Li + p → 8Be + γ → 4He + 4He

    A nehéz elemekkel kapcsolatban nem másolok inkább linkelek:Itt olvashatsz róla.
    A bolygók keletkezése.A legújabb elméletek szerint nincs szükség csillagra ahhoz hogy bolygók kialakuljanak.Elég egy gravitációs csomópont a mély űrben -ahol nem hatnak a naprendszerek illetve más bolygók gravitációs hatásai-és beindulhat a csomósodás.Tehát nem a csillagból keletkezik hanem egyszerűen összeáll és csúnya szóval gravitálni kezd. Az összeállóanyag határozza meg hogy mi lesz kő ,gáz esetleg jég.Az elmélet szerint sok ilyen bolygó lehet távol az űrben arra várva hogy valamelyik naprendszer vagy csillag gravitációs tere befogja.
    A hold keletkezése:Az eddigi elmélettel szemben (a Föld gravitációs tere befogta a Holdat)most azt mondják a hozzáértők hogy a Hold egy a Földnek ütköző égitest okozta törmelék felhőből keletkezett.
    Az ár-apály egy gravitációs jelenség,amely valóban képes kisebb nagyobb bolygókat porrá roppantani. Ez az ár-apály mozgás melegíti Jupiter holdjának, az Európának a jeges felület alatti tengereit,de ez készteti a Napunkat is egy úgymond bólogató mozgásra.De a Jupiter a naprendszerünk söprögetője is mert gravitációs tere magához vonza a kisbolygók többségét ezzel megakadályozva hogy a belső naprendszerbe kerüljenek így védi a Földet is.
    Egyébként, ha a naptömegű csillagokba vas kerül az a csillag halálát jelenti.
  • forrai
    #1090
    Ami a Jupitert illeti, ő legutolsók között szakadhatott ki a Napból. Magával hordozva annak a kezdő zónának a nagyobb hőmérsékletét (jelenleg is 25-30000K a maghőmérséklete, és birtokolva a Naprendszer impulzusmomentumának túlnyomó részét.
    Amelyet a Nap elveszített azok kiszakadása, és árapály távolodása során (A Nap forgásperiódusa kezdetben 2-3 óra lehetett csak).

    A Föld az egyik elszáguldó gázbolygó légkörének gyors lehülésekor szakadhatott arról le, egyidejüleg leválasztva magáról a még folyékony Holdat. És megkezdték árapály távolodásukat a Naptól, és egymástól. Ahogyan a többi bolygó is.
    Kivéve, amelyek túl közel voltak a Naphoz- az un USP kritérium távolságon belül. Mert azok visszazuhantak már rég.
    Ahogyan a Földre-Holdra is azok a törmelékek, amelyek születésükkor keletkeztek (a "placenta"...). Nagyon sok kráter emlékeztett rájuk, és nem a távoli jövevényekre...
  • forrai
    #1089
    Érdekes témák ezek, örülök hogy beléptetek.
    De van még egy furcsa dolog: az ún fősorozatbeli csillagok kb. 6 Mrd éve egyszerre kezdték el a fúziót. Miért?
    És az is miért van, hogy a bolygók is egyidőben kezdtek csomósodni, állitólag 4,5 Mrd éve?

    A bolygók csomósodási elmélete jelenleg az elfogadott, holott nemigen tapasztalható, hogy egy rendezett keringési körben bármi is csomósodik. Sokkal inkább széttöredezik.
    Tehát az a fajta csomósodási elmélet, amiről a Naprendszer bolygóival kapcsolatosan beszélnek, szerintem nem állja meg a helyét.

    Én úgy gondolom, hogy a csillagok stabil fuziójához nehéz elemekre volt szükség: elsősorban vasra (a Napban is van), mert az a legstabilabb. És az valahonnan, egy hatalmas kohóból(Zeusznak hívom), ami az Univerzumunk kollapszusa során alakult ki, kb. 5-6 Mrd éve érkezett ide, hogy "megtermékenyítse" a Tejút békésen legelésző csillag- tehénkéit.

    A fúzió kezdetekor pedig olyan instacioner folyamatok játszódtak le, amelyek gázbolygók kilökődéséhez vezettek a Napból.
    A Naprendszer minden más anyaga, a Földszerű bolygók, és a meteoritok is belőlük kondenzálódtak ki. Legelőször a nehéz elemek, ezek még a Nap körül álltak pályára (pl. Föld). A víz és a metán holdak viszont már követték a gázbolygókat.

    Ami pedig a legszebb: hogy a legnagyobb, a legelső gázbolygó (Anonymus -1 nek neveztem)még a Naprendszerből, sőt a galaxisból is kirepülhetett! Ő (is)lehetett a Plutó,a Szedna, és a legtávolabbi üstökösök "mamája".
    Ezekről rengeteg gondolatom és számításom is van. Valakit érdekel?
  • clarck
    #1088
    Most még az de van még ideje úgy 4,5 milliárd év.De lehet hogy nem vár és lesz belőle egy mini csillag .A tudósok szerint évente 2cm-t csökken az átmérője. Hogy, hogy mérték meg ne kérdezd mert nem tudom.Valahol olvastam lehet hogy a Wikin.
  • clarck
    #1087
    Pontosan!
  • patiang
    #1086
    Vagyis akkor a napkezdemény nem homogén hidrogén volt, hanem a felhőben levő mindenféle anyaggal "szenyezett". Később amikor akkora lett a tömege, már nem tudott könnyebb hidrogén kiszökni.
  • patiang
    #1085
    Jupiterröl én is olvastam. De ha a mi Napunk átlagos csillag, akkor a Jupiter tömege nem túl kicsi a fúzió beindulásához?
  • clarck
    #1084
    Rosszul fogalmaztam!
    A Jupiterből majd valamikor csillag lesz de még nem érte el a kritikus tömeget.Bár nem felel meg a csillag osztályba való besorolásnak, ennek ellenére majd az válik belőle.
  • clarck
    #1083
    Nos ha a könnyebb gázok ki tudtak volna sodródni akkor a Nap valószínűleg soha sem lobban (robban )be.
    A sűrűsödő anyag gravitációja legyőzte a centrifugális erőt így a hidrogén nem tudott "elszökni" mindaddig amíg el nem érte a kritikus tömeget és elkezdődött a fúzió.Az immár működő Nap hője felmelegítette a környező anyagot(cseppfolyós vagy szilárd halmazállapotú gázokat ) és az életre kelt napszél kirepítette a naprendszer azon részére ahol most a gázbolygók keringenek.Itt lehűlve ismét elkezdtek "csomósodni" és néhány milliárd év alatt elérték azt az állapotot ahogyan mist látjuk.(Jupiter, Szaturnusz ...)Csak megjegyzem hogy a Jupiterből valamikor majd Nap lesz de még nem érte el a kritikus tömeget.
  • 1sajat
    #1082
    A cél manapság már nem is annyira az új tudás megszerzése, mintsem a hamis tudás kiszűrése lehet.

    Michelson már 1884-ben kijelentette, hogy a fizikának vége, és a fizikusoknak már nincs más dolguk, mint a természeti állandókat hét tizedesjegy pontossággal megmérni.

    Minden korszaknak megvannak a maguk michelsonjai. Ma is ez történik. Miközben a leírt, tanított tudományos elméletek döntő többsége igazolatlan, sőt sok közülük hamis, senki sem akarja hivatalosan felülvizsgálni őket. Talán akkor majd mi?
  • yooyoo
    #1081
    Miért ne lenne gravitációs tere? Amúgy csak a belső térfogatokon működik a magfúzió, mert ott elég hagy a gravitáció hogy összenyomja az atommagokat.
  • patiang
    #1080
    Igen pont ez az. Azért is vannak a nehezebb fajsúlyú bolygók a központhoz közelebb, de amikor a Nap még nem lobbant be, akkor hidrogén "sűrítményből" kellett, hogy álljon. S a hidrogén a táblázat legelején van. Tehát neki kellett volna legelőször "szélre" kerülni. Vagyis a forgás indulásának kezdetén.
    Egy nem forgó testnek van-e grav. tere? Már ha a világűrben létezik ilyen.
  • yooyoo
    #1079
    Gravitáció
  • 1sajat
    #1078
    Talán nem jól fejeztem ki magam. Sajnálom, hogy nem érted. De úgy látom nem is akarod megérteni.
  • patiang
    #1077
    Azért az bánt, hogy csak részben:((((((((
  • patiang
    #1076
    Én nem is konkrétan a keletkezés mikéntjére kérdeztem, hanem, hogy a könnyebb gázok hogy nem sodródtak kifelé. Hiszen a naprendszerünkben is a nehezebb fajsúlyú bolygók vannak a központhoz közelebb.
  • patiang
    #1075
    "de a butaság-szinted részben csökken."------------hát ezt nagyon-nagyon köszönöm neked. Ma jó napom volt.
  • clarck
    #1074
    Szia!
    Rosszul tudod.A tudomány nem tud még határozott állásfoglalást adni a nap keletkezésével kapcsolatban. ITT és ITT olvashatsz róla, bővebben.
  • 1sajat
    #1073
    Az nem baj. Ha elfelejtesz egy butaságot, amit igazságként tanítottak meg neked, akkor ugyan nem leszel okosabb, de a butaság-szinted részben csökken.
  • patiang
    #1072
    Hát ettől nem lettem okosabb.
  • 1sajat
    #1071
    Tudomásom szerint egy csillagban, mint pl a Napban is hidrogén atomok egyesülnek héliummá. A mi naprendszerünk pedig egy a Nap tömegénél sokszorosan nagyobb csillag felrobbanásának szüleménye.

    Ez a baj, hogy ennyire ostoba és ennyire igazolatlan elméleteket tanítottak és tanítanak ma is. A Nap belsejében zajló folyamatokról fingja sincs a fizikusoknak. Ésszel felfoghatatlan nagy nyomás és ésszel felfoghatatlan nagy hőmérséklet. Ezt tudjuk. Mégis a földi fizikával akarjuk értelmezni? A tudósok együgyűségére vall, hogy azt gondolják, a fizika egy és oszthatatlan. Biztosan nem az. Csak az a biztos, hogy ott minden másképpen van. Hogy hogyan, azt valószínűleg egy ember sem tudja ezen a bolygón.
  • patiang
    #1070
    Lenne egy kérdésem:
    Tudomásom szerint egy csillagban, mint pl a Napban is hidrogén atomok egyesülnek héliummá. A mi naprendszerünk pedig egy a Nap tömegénél sokszorosan nagyobb csillag felrobbanásának szüleménye. Egy csillag amikor felrobban gondolom a nehezebb elemek tömegét ontja magából. A mostani elméletek szerint a Föld és a többi kőzetbolygó azon csillag anyaga. Amikor a naprendszerkezdemény elkezdett forogni, akkor hogy nem került a mostani Napban levő hidrogén a perem szélére. Mert ugye a csillagunk még mindig rendelkezik elegendő hidrogénnel ahhoz, hogy még kb 7 milliárd évig éljen. Honnan szerezte azt tömérdek hidrogént?
  • qetuol
    #1069
    bizony.
  • forrai
    #1068
    Azt a hétszázat, akkor most a tulajdon dugomba dőltem? Hogy lehettem ilyen elővigyázatlan?
  • qetuol
    #1067
    nekem meg az a perspektíva. én itt marardok, nekem az a perspektíva. na?
  • forrai
    #1066
    Az nekem nem perspektiva! Te jobbra, vagy balra, vagy középre, én meg másfelé.
  • qetuol
    #1065
    csak utánnad
  • forrai
    #1064
    Aranyos vagy, ilyennek fogok emlékezni rád...
    (csak már távozzál végre)
  • qetuol
    #1063
    fényatomok...aha.. oké...akkor most rendesen
  • forrai
    #1062
    Azt állítják: a csillagsugár útja elhajlik a Nap közelében, a térgörbület miatt, ami legjobban egy gumilepedővel és golyóval demonstrálható.
    Én meg úgy gondolom, a fényatomok tömegtöltése lép gravitációs kapcsolatba a Nap tömegével.

    Foglalkoztat az analógia, hogy a fényatomok egyfajta gázként szolgálnak, amely betölti az univerzumot.
    A fényatom- gáznak is lehet nyomása, sűrűsége. Univerzumunk tömegsűrűsége kb. egy nukleon 1 m3-ben.
    A fénysebesség, ahogyan a hanggé is a levegőétől, az univerzum átlagos sűrűségétől függ.
    Így ha az univerzum sugara nő, a fénysebességnek is nőnie lehet.