Az egyházak nem örülnek Hawking új univerzumának

← ElőzőOldal 15 / 15

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

Narxis
#44
Egyetértek, nagyon keveset tudunk még, bármi lehet, ez olyan dolog amirõl talán soha nem bizonyosodhatunk meg.

Értem én, csak leszarom. :) Nem kell válaszolnod, igazam van.

TreDoR
#43
Naja, csak melyik Isten? Nem kevés van...

\"Sergeant of the master sergeants most important person of extreme sergeants to the max!\" Duty Calls

#42
itt egy vallási vanatikus

És amíg ilyenek vannak nem tudják azt sem mi az a tudományos tény, addig ne ugassanak bele a tudományos dolgokba...
#41
Én azt vallom, hogy isten nincs, és õsrobbanás sem volt.
Ha isten létezik, akkor a kérdésem: isten honnan és mibõl lett.
Ha õsrobbanás volt, akkor ami felrobbant, az honnan volt, és miért robbant fel.
Sem isten, sem az õsrobbanás nem ad magyarázatot a kezdetre, ennélfogva lényegtelen, hogy van-e, volt-e.
#40
Még valaki hisz a népmesékben?.... Szerintem meg a húsvéti nyuszi is valós!

Gyökér vallás, gyökér embereknek.

#39
*Isten ( sry elõbb elírtam)
#38
Véleményem szerint az Istan és a fizika viszonya olyan mint az irodalom és a nyelvtan viszonya egymáshoz.

off: Jó hogy ennyi ateista van, legalább van aki dolgozik karácsonykor és nem szomorkodik, hogy nem lehet otthon 😛
#37
Ki teremtette Istent?
vegicsek
#36
Mi tudunk gondolkozni? Természetesen azt gondoljuk igen.
De az emberi érzékeléssel, és az emberi tudattal felfogható dolgok minden bizonnyal csak töredékei a világegyetemnek. Erre próbált szerintem célozni a hozzászóló..

Az egyéniség kultuszának századát az a veszély fenyegeti, hogy nem lesznek többé igazi egyéniségei.

#35
Nem állítom hogy a hangya vagy bármilyen más élõlény úgy tud gondolkodni mint az ember. Az ember a hangyához képest "félisten". DE... Isten "gondolataihoz" képest az ember gondolkodása úgy érzem közelít (na jó nem a hangyáéhoz) 😊, de kb egy majom szintjén van. (és ez a max) Sajnos még semmit nem értünk még a saját óceánjainkat sem ismerjük igazán, pedig az itt van , nem hogy az univerzumot és ami még azon is túl van...Isten (ha van ha nincs)
#34
"Vallásosoknak szól a kérdésem: Istent ki teremtette? Vagy mibõl "született"?"

Ha az anyag lehet öröktõl fogva (valamilyen formában legalábbis) akkor Isten is lehet.
Ha Hawking olyat állít hogy a semmibõl lett a valami akkor az bõdületes baromság.
Ha meg valamibõl lett a ma látható Univerzum, akkor az anyag (valamilyen formája) örökkévaló.

Tehát ha az anyag lehet örökkévaló akkor Isten is.
Ilyen kérdéseken rég túl kéne lennie annak aki ilyen témákkal foglalkozik, mert ezek annyira alap dolgok...

Ravkin
#33
Hawking elsõ hülyesége volt :

Félnünk kell a földönkívüliektõl. Hát persze, csillagközi utazás, 3ezer évvel fejlettebb technológia, de majd idejönnek hogy kirámolják a szomszédot néhány olcsó nyersanyagért.... Nevetséges

És most meg is csinálták belõle az újabb : jaj ne mindmeghalunj jönnek !!! Baromságot.

Hawking második hülyesége :

Nincs Isten. Szeritem hogy létezik e vagy nem, inkább filozófiai kérdés inkább mint tudományos. Olyan kérdés például, hogy van e értelme az ittlétünknek. Szerintem ehhez mindenkinek magának kell felnõnie és eldöntenie. Hawkingtól semmiképpen sem tartom okosnak az ehhez hasonló kijelentéseket, annak ellenére sem ha õ így vélekedik a dologról.

Windows 7

#32
Gyors vélemény
Elõször is ki olvasta el már magát a cikket, a könyvet, vagy ki ellenõrizte le S.H. számításait?
Már csak azért, mert az SG sokszor elég bulvár, és ha S.H. esetleg azt írta (számította, stb.): "Nem szükségszerû egy Teremtõ létezése", akkor itt hajlamosak úgy írni: "Hawkink azt mondja: nincs Isten."
Megjegyzem, én nem olvastam.
Valóban meg kell fogalmaznunk, hogy mi Isten. Én azt gondolom, hogy egy megfelelõen fejlett technika tûnhet isteninek, (itt Földön ma is van ilyen, ha valaki tudja a jelenség nevét, dobja be) ám míg véges bármi, addig elérhetõ, nekünk embereknek is. Gyakorlatilag mi magunk is istenné válhatunk, technikailag, társadalmilag, morálisan, erkölcsileg stb...
Tehát az ilyen lényeket/tárgyakat/eseményeket mégsem tekinthetjük Istennek, hacsak nem mondjuk: mi magunk vagyunk az Isten.
Miért mondom ezt?
Ha pl, megjelenne egy nagyon fejlett földönkívüli faj a fejünk fölött, isteneknek hívnák magukat, és rabszolgaságba taszítanának minket, imádnunk kéne-e õket, vagy éppenséggel megvetni, magunk alá valónak tartani õket, mert nem képesek egy szabadság-fogalommal rendelkezõ faj természetes szabadságát elfogadni, biztosítani, akarni.
Viszont ha azt mondjuk, hogy van valami, egy erõ, akarat, értelem, ami végtelen, felfoghatatlan, világon, esetleg világokon és idõn kívül való, akkor ezt joggal hívhatjuk Istennek, amennyiben valóban végtelen.
Azt hiszem, ezt a nagyságot nem érhetjük el sem mi, sem mások, hiszen ha képesek lennénk a valódi végtelenségig nõni, úgy, hogy mi magunk töltenénk ki mindent valamilyen formában, akkor gyakorlatilag mi magunk eggyé válnánk a végtelennel, beolvadnánk, jobb szó nem jut az eszembe. Tehát ez, független létezõként nem lehetséges.
irasidus: egyetértek. Az emberi elme csak a világ részeit vizsgálhatja, a világ egészét, esetleg világok egészeinek egymáshoz való viszonyának egészét sosem, mivel pedig Isten ezeken kívül kell álljon, ugye így már érthetõ... 😊
Ez egyébként nem saját gondolat (Karl Jaspers: A transzcendencia rejtjelei, ha érdekel valakit)
#31
Egyébként isten léte vagy nem léte a tudomány szempontjából vizsgálhatatlan, így a téma ez a téma meddõ.

#30
off. 1. Had kérdezzek vissza, a hangya képes gondolkodni? És mielõtt elhamarkodnád a válsz, arra a kérdésre is felelj: van a hangyának gondolkodáshoz agya? A hangya összehasonlítása az emberrel nem szerencsés és téves, mert a hangya az embernek nem analógiája sem az ember megismerõképességének sem. off.

Magiszter
#29
"De hát a semmi az nem van hanem nincs, mert ha semmi van akkor nincs semmi, de ha nincs semmi akkor van valami, de az nem semmi." - Besenyõ Pistabácsi

<#idiota>

szedRick: Majdnem ezt írtam le én is ez elõtt 😊

#28
Találós kérdés:

1. A hangya hogyan foghatja fel hogy a hangyabolyán kívül mennyi galaxis van még?

Aki erre a kérdésre választ tud adni, az a következõt is tudni fogja.

2. Az ember hogyan foghatja fel hogy a saját univerzumán kívül mennyi más univerzum és azon túl és túl és túl hol van ISTEN? Feltéve ha azonos dimenziókról beszélünk ugye.


Aki erre is tudja a választ, nagyon sok drogot fogyasztott...

#27
semmi-vel semmi-re
#26
A SEMMI-re csak egy válasz van, a SEMMI. A SEMMI az SEMMI. A tudomány a SEMMI-re SEMMI-re fog menni. Egyszerû nem? Isten létezésére vagy nem létezésére soha nem fogunk rájönni tudományos módszerekkel. Mert ha van lény aki a semmibõl valamit teremt és nem akarja hogy rájöjjünk hogy õ van, akkor a szartaposó ember nem is fog rájönni SOHA!!!!
#25
Általánosságban mondtam. Pl. az internet tele van ilyen vitákkal, hogy isten már pedig van ha hiszel benne ha nem. És bizony elég sokkal találkoztam már.

&#30410;&#30000;&#12379;&#12356;&#12376;

Chocho
#24
A tudomány, a vallás és az ezotéria külön utak, melyek egyazon célt szolgálják: segítik megérteni a körülöttünk lévõ világot. Bár együtt nem igazán mûködnek, simán mûvelhetõek egymás mellett is. Érdekes, amit Hawking állít, de ha létezik Isten, nem hiszem, hogy hagy maga után bizonyítékokat. A Deus ex machina romantikus kép, a valóságban viszont teljességgel logikátlan, s mint ilyen, nem biztos, hogy létezik.

Mellesleg miért van az, hogy ha szóba jön egy isteni lét, máris a Földre és az emberekre asszociálunk? Ha az univerzumnak köze van Istenhez, akkor az ember lehet, hogy csak egy melléktermék a matematikára és esélyre épült világegyetemben.

Gaming is believing.

Magiszter
#23
No igen. Tudomány szempontból Isten lehet a természeti erõk összessége ami kialakítja a bolygókat, napokat, ami egymáshoz köti az atomokat...stb. Azonban a Vallás szempontjából egy intelligens "személy" aki döntéseket hoz és szemben áll a természet általunk ismert erõivel, mert képes azokon felül cselekedni. Azonban még akár ez is lehet.
Jelenleg nem látunk elég messzire ahhoz hogy meg tudjuk mondani tényleg így van, vagy éppen hogy nincs. Hiszen minden nézõpont kérdése. Egy kecske szemében az ember is lehet Isten, mert akaratuk szerint formáljuk a világot, fejletebb intelligenciánkal olyan dolgokat is hétköznapinak veszünk, amit egy kecske megérteni sem tud. Ezt megvizsgálva kijelenthetjük hogy mi a kecskék Istene vagyunk. Honnan tudhatjuk hogy nincs ez velünk is így? Hogy egy más, fejletebb intelligencia figyel és befolyásol, aminek értelmét elképzelni sem tudjuk. Akinek olyan eszközök állnak birtokában hogy a természeti erõket képes akarata szerint manipulálni, így mi csodának éljük meg azt ami valójában természetes.

A termetéssel kapcsolatban meg ne feledjük hogy sokáig úgy gondoltuk a Föld lapos és a csillagok csak oda vannak festve az égboltra. Utána kiderült hogy a Föld kerek, majd késõbb hogy égitestek keringenek körülötte. Megint rá hogy nem is a naprendszer közepe és a Föld is kering a nap körül...stb. Ebbõl kiindulva logikus lenne azt gondolni hogy a mostani világképünk sem teljesen pontos. Ha pedig nem pontos, akkor még bármi lehet. Hogy Isten teremtett e mindent? Vagy csupán egy kis valószinüségû esemény következett be, aminek még hat a lefolyása? Ha Istent a természeti erõnek vesszük akkor igen "Õ" teremtett mindent amit ismerünk. Ha egy szakállas öregúrnak akinek hülye humora van, akkor még az is lehet. Hiszen mi is képesek vagyunk két sejtbõl "Teremteni" életet. Ha pedig Isten a saját képére formált, talán Õ is ezt tette anno, csak nagyobb léptékben, fejlettebb módon.

#22
Ez meg a másik... sokak számára Isten, egy személyiséggel rendelkezõ perszonalizált alak, aki szeret, elítél, pokolba lök vagy a mennybe juttat.
Mások elsõsorban intelligenciaként és/vagy energiaként értelmezik Istent.

#21
Amíg az Univerzum és annak törványei csak kis részben ismertek, és nem meghatározott az sem, hogy mit tekintünk Istennek, addig ennek a vitának nem sok értelme van.

#20
Ez egy jó gondolat, osztom 😊
#19
Ez is felvet egy olyan kérdést, hogy "mi" is pontosan Isten? 😊😊 Ezt is tisztázni kell, ahány vallás annyi értelmezés, ez a baj picit Hawking értelmezésével, legalábbis ahogy ebbõl a cikkbõl nekem kiderül, picit általánosít...
#18
Szerintem pedig hagyjuk Istent, és matekozzunk, fizikázzunk... tehát természettudománykodjunk, elemezzünk, értelmezzünk, számoljunk, vonatkoztassunk adott modellre, esetleg a valóságra...
Mert amíg rossz kérdéseket teszünk fel, addig rossz válaszokat fogunk kapni; de ha a kísérletekkel és az elméletekkel jutunk valahova, akkor legalább okosodunk és tanulunk.

Aszondom, a hiba ott kezdõdik, ahol a kérdés: "ki/mi teremtette az univerzumot?"
Hádde minek azt teremteni, az olyan, mint Lenin: van, volt, és mindig lesz is. Csak a lineáris, idõszekvencia alapú megfigyelõ számára értelmezhetõ a "volt" és a "lesz".

Magiszter
#17
Szerintem a tudománynak és a vallásnak együtt kellene törekednie az univerzum megértésére. Hiszen a tudomány a természet jobb megértését tûzte ki célul. Ha Isten teremtett mindent, akkor lényegében a tudomány azért van hogy jobban megértsük az õ mûvének mibenlétét. Minnél jobban megértjük annál inkább rádöbbenünk hogy milyen hatalmas a fantáziája és az ereje.
Ezért nem értem hogy miért áll egymással szemben a két oldal, holott végtére is majdnem ugyanaz a cél. Elérni Istent.

Bár az Isten hívés és a vallás két külön bolygó, melyek egymástól távoli pályán keringenek. Mivel a vallás a Biblián/Koránon/stb... alapszik, ami az ellentmondások tárháza. A hit meg egyszerûen Hit. Van és kész.

Szóval Hawking kijelentése arról hogy nincs Isten erõs dolog. Hiszen az egy dolog hogy õ most úgy látja nincs. De bizonyítani nem tudja. Már pedig a tudomány egyik fontos eleme a bizonyítás. Amíg csak elméletben fejtegetünk addig az nem tudomány hanem teológia (vagy elméleti-fizika).

#16
Meg a pénzért, szerelemért, akármiért... az embereknek nem kell ok, hogy egymást mészárolják, való igaz, az iszlám kultúra picit elszakadva a többitõl hevesebben védi igazát. De mindez értelmezés kérdése... 😊
NEXUS6
#15
Még nem olvastam a könyvet, de az az érzésem, hogy nem lesz képes továbbra sem különbséget tenni, a lehetséges, és szükségszerû dolgok között.
És ilyen formán továbbra sem éri el célját, azt amit kinyilatkoztat, hogy kvázi kizárja Isten, mint teremtõ erõ létét.

Az, hogy lehetséges olyan fizikai modellt találni, ami nem teszi szükségessé Isten létét, még nem jelenti, hogy így is van. Az, hogy lehetséges az élet kialakulása, még nem teszi azt szükségszerûvé is!

Induljunk ki saját intelligenciánk mûködésébõl. Ha fizikai, statisztikai szempontból nézzük, akkor nem csinálunk fizikailag lehetetlen dolgokat, csodákat, örökmozgót, akármit. Azonban olyan dolgok valószínûségét, amelyek amúgy elenyészõen alacsonyak, képesek vagyunk a szükségszerûség szintjéig növelni!
Miért gondoljuk, hogy az isteni kreatív erõ, intelligencia máshogy mûködik?
Vagy miért gondoljuk, hogy Isten, egy kreatív intelligencia, nem képes törvényszerûséggé emelni a számára fontos dolgokat?

Másrészt meg a fizika szereti a létezõ dolgokat egy egységes sokdimenziós, téridõ-kontinuumban szemlélni, ahol kis szimmetria sértések kivételével a dolgok egymásba forgathatók és ezáltal egymásból illetve egy nagy mindent összefoglaló törvénybõl levezethetõk.

De ki mondta, hogy a világ tényleg ilyen?
Vajon nem-e tényleg a káoszból jött létre? Ott a dolgok rettentõ szélsõséges különbségek mellett teljesen eltérõ paraméterekkel jellemezhetõk, mint egy milliárd részre széttört tükör. Nincs, nem volt közös, egységes felület, rendszer, amiben mindegyik illeszthetõ. Ez a világ, a lehetséges világok összessége a mai napig létezhet, és csak egy kis bár terjedõ részét fedi le az amit mi univerzumnak nevezünk, a bizonyos részek között megjelenõ legkisebb közös többszörös, a tér, amin keresztül az elkülönült részek kapcsolatba kerülhetnek.
Ha így nézzük a kapcsolat lehetõsége rettentõ kicsi, mert sokkal nagyobb valószínûséggel vesz fel a mi világunkba nem illeszkedõ paramétereket a világegyetem bármely darabja. De még is egyre több rész kerül egymással kapcsolatba, még is egyre inkább összehangolódik az univerzum, egyre inkább áthatja az isteni tudat és szeretet és visszaszorul a káosz.

Van egy ilyen értelmezés is, nem biztos, hogy igaz, csak ez éppen egy a sok lehetségesbõl. És nem kizárja, hanem szükségessé teszi egy a dolgokat összehangoló intelligencia, rendezõ elv, ha úgy tetszik Isten jelenlétét.

Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs

#14
Isten mindig is volt, és mindig is lesz (legalábbis a kereszténységrõl ha beszélünk), többi valláshoz nem szólnék hozzá, minden vallásnak meg van a saját válasza erre a kérdésre.

Amúgy tipikusan olyan kérdés ez, amit szeretnek feltenni emberek akik csak a saját véleményüket tudják elfogadni 😊 Kicsit utána olvashatnál Te is a témának... az elmúlt 500 évben voltak olyan ateisták és hívõk is, akik egész elgondolkodtató válaszokat tudtak adni sok ilyen kérdésre 😊

A "semmire" pedig a tudomány nem fog választ adni még jó darabig. Hawking se.
#13
Ráadásul egy ilyen szar társadalommal, hogy pont isten nevében ölték/ölik egymást halomra...
atlagember
#12
Az én elméletem szerint sem Isten teremtette a világegyetemet, mert szerintem Isten azokat a törvényeket teremtette, amik alapján létrejöhetett a világegyetem.

SecondOrb: A legjobb internetes városépítő stratégiai játék. www.secondorb.hu

#11
Azért a fizika szabályait is ki kellet valaki/valaminek találni. Talán mi is egy számítógépben vagyunk.<#zavart2>
Szerintem ugyan olyan nevetséges azt állítani hogy van isten mint azt hogy nincs ezért kell kutatunk és biztosra menünk, azon amit nem tudunk biztosra hülyeség veszekedni mások elképzeléseit pedig nem illik semmibe venni amíg nincs konkrét bizonyíték ellene.
Andr0
#10
Ennyi!! OTT A PONT!! 😄 9én jelenik meg? 😄 majd akkor csekkolom ez eBay-t 😄

nem értem mit hisztiznek a vallásosak... én több isten hitû vagyok.. de az én isteneimnek köze sem volt az univerzum teremtéséhez😄

Armin & Ayu fan

#9
Vallásosoknak szól a kérdésem: Istent ki teremtette? Vagy mibõl "született"?

Sajnos a legtöbb vallásos mindíg azzal jön a tudományos magyarázatok ellen hogy az istenük (vallásfüggetlen) teremtette meg az elsõ atomot és a legkissebb elemet akármit is fedezzenek fel az tuti isten alkotása.

Ahogy a végtelent és s emmit sem fogjuk igazán felfogni úgy az örökkét és a sohát sem. Hisz ha volt egy elsõ pillanat akkor jön a kérdés hogy mi volt elõtte? Ha van a világegyetemnek határa akkor mi van azon túl? stb ...
Arcor
#8
Ha rajtuk múlna már elégették volna Hawkingot. Szerintem az egyház hozzáálása nevetséges a világképhez, nem Hawking elméletei...

Fool me once, shame on you. Fool me twice, I put you in the ground.

#7
Te válaszokat vársz, amit a hittõl nem feltétlen kapsz, hiszen pont ez az egész lényege. Fura, de a legtöbb ateista nem tud úgy nyilatkozni, hogy közben tiszteletben tartaná mások véleményét, gondolatait, és az is érdekes, hogy legtöbbször, ahogy itt a kommentelõk többsége, 'dühbõl' nyilatkozik, és ellenszenvvel van teli.

Newtont egyelõre én többre tartom Hawkingnál, de õt is tiszteletben tartom, noha az utóbbi években picit úgy érzem árnyékává vált korábbi önmagának.
QuippeR
#6
gondolod, hogy õk kérték meg a Times újságíróját, hogy kérdezze meg õket Hawking legújabb könyvérõl? nem tiltakozott senki, hanem kérésre elmondta a véleményét.

The problem is not the problem, the problem is your attitude about the problem.

#5
Ja még valami:
"Nevetséges az ateisták azon bizonygatása..."
Nevetséges a hívõk ilyen heves tiltakozása, ellenállása is...

&#30410;&#30000;&#12379;&#12356;&#12376;

#4
Én megmaradok annál a nézetemnél, miszerint ezt az egész isten dolgot az ember találta ki, hogy megmagyarázzon olyan dolgokat, amihez nem ért(ett). Ez pedig nem zárja ki azt, hogy mindennek van egy tökéletesen logikus oka, csak épp a jelenlegi tudásunkkal MÉG nem tudjuk megmagyarázni. Szóval isten helyett, inkább ezzel kellene foglalkozni. Szerintem.

&#30410;&#30000;&#12379;&#12356;&#12376;

#3
"dr. Lee Rayfield, a swindoni püspök. - Ez hit kérdése, ami kívül esik a tudományon."
Most mondta ki a legfontosabb dolgot. HIT kérdése. Hawking Profeszor hisz abban amit csinál és amit elért az élete során. Hisz az elméleteiben, és mind abban amit képvisel. Szerintem nem kéne "bezárkoznunk" csak abba a világba hogy Isten teremtette a világot. Mivan ha nem? Hm? És mi van ha igen. Erre senki sem tudja pontosan a választ. Mindenki abban hisz amiben akar.

#2
"Nevetséges az ateisták azon bizonygatása, hogy a világegyetem önmagát hozta létre. Hawkingot nagy tudósként ismerjük, az utóbbi években azonban zsákutcába jutott, elmélete legfeljebb szórakoztatónak nevezhetõ"
Hawkingnak pár elmélete valóban megcáfolta önmagát, de ez nem annak tekinthetõ, hogy idióta, hanem annak, hogy idõrõl-idõre jobban és jobban megismerjük a körülöttünk lévõ világ mûködését. Én fenntartom azt a nézetemet is, hogy a világegyetem mûködésének még csak az 1%-át sem ismerjük.
Senki nem tudja hogy milyen folyamatok zajlanak azoknak a dolgoknak a mélyén, amiknek felszínét még most is csak kaparásszuk
#1
"Nevetséges az ateisták azon bizonygatása, hogy a világegyetem önmagát hozta létre. Hawkingot nagy tudósként ismerjük, az utóbbi években azonban zsákutcába jutott, elmélete legfeljebb szórakoztatónak nevezhetõ"

Aha, mert az kevésbé nevetséges, hogy egy téren és idõn kívül létezõ, minden felett álló lény csettintett egyet, aztán megteremtette az univerzumot. Tényleg, ez sokkal hihetõbb.
← ElőzőOldal 15 / 15