744
-
JeD #224 Nem "belekeverik". Hawking csak annyit mondott (végre), hogy ma már vannak jó elméleteink arról, hogy hogyan keletkezhetett a világegyetem (amik magyarázzák a ma megfigyelt törvényszerűségeket, tehát valamennyire igazoltak). Ez viszont feleslessé teszi az (ábrahámikus) isteni teremtésről szóló mesét.
Olyan ez, mint amikor régen azt mondták, hogy a görög istenek az Olümposz tetején laknak. Aztán valaki felment, megnézte és nem találta ott őket.
Persze a fenti csakis a zsidó-keresztény-mohamedán istent zárja ki (nem teljesen, csak mondjuk 99%-os valószínűséggel); ki lehet találni olyan más istenképet, ami fenntartható ("az univerzum maga isten", meg hasonlókat).
Csak kérdés, hogy érdemes-e? Érdemes-e mindenféle olyan babonaságot erőltetni továbbra is, amit az ősember talált ki a félelmei ellen? Nem lenne-e célszerűbb felfogni azt, hogy nincs ilyen mankó, és minden felelősség a miénk? Persze, ez félelmetes, mert meg kéne érteni, hogy senki nem fogja helyettünk megmenteni a Földet, pl. De nekem azért egy fokkal konstruktívabb világlátásnak tűnik. -
Lada #223 Azért nem ártana megvizsgálni a hit kérdését úgy, ahogy maga a Biblia definiálja:
"A hit pedig a reménylett dolgoknak valósága, és a nem látott dolgokról való meggyőződés" Zsidók 11:1
Lehet vitatkozni, hogy mit jelent valamiről meggyőződni. De hogy nem vakhitről beszél a Biblia az biztos. Egyesek pedig így gondolkoznak róla.
Érdekes, hogy pont ez a könyv buzdít vizsgálódásra, mielőtt hinnél valamiben. -
#222
Az egyház sosem örül semmi újnak... Ők még mindíg nem ismerik el Darwint sem akkor komolyat mit várnánk többet? Sajnos nem is fognak már változni, míg valaki nem jön egy uj vallási irányzattal addig bizony mindentől ellenkezni fognak.
Én úgy vagyok a vallással hogy a jó részének örülök és szerencsére ma mér nem tartják vissza a fejlődést, ellenkezni meg lehet, a tudósok úgysem hisznek istenben :) -
#221
Aki még nem látta volna ezeket:
-
Irasidus #220 Az érdekes ebben a "tesita vs. atesita" vitába az, hogy ebbe a világnézeti/filozófiai kérdésbe belekeverik a tudományt. -
galocza #219 hawking-hez meg egy klasszikus falfirka:
god is dead
nietzsche
nietzsche is dead
god -
galocza #218 érdekes kérdéskör, és - mivel itt az sg-n úgy tűnik, a leglehetetlenebb topikokból is ez a vita keveredik ki - szántam már erre pár gondolatot.
előrebocsátom, én még nem tettem ez ügyben rendet a fejemben, szóval nem igazán vagyok se pro se contra. de van pár észrevétel, ami inkább logikai mintsem theológiai:
a hívő hisz. nem kell neki bizonyíték, ha lenne bizonyíték, minek a hit? sajátos módon a bizonyítékot az ateisták követelik, akik nem is hisznek, és nem várják a bizonyítékot. a hívő világnézete kerek, van valami amiben hisz, s nincs szüksége igazolásra.
nézzük a materialistát. ő állít valamit, amire ugyanúgy nincsen bizonyítéka, mint a hívőnek az ellenkezőjére, de ez már sántít: az ő világnézete ugyanis bizonyítékon/tudományon/empírián stb. alapul. az ő gondolkodásmódjával már baj van: olyasmit állít, ami pont a saját értékrendje szerint nem lenne megengedhető, olyat, amire nincs bizonyítéka.
az ateista is hívő tehát, isten/teremtő/ufo/akármi nemlétében hisz, ugyanúgy mint az azokban hívő, csak az ő világnézetébe nem fér(ne) bele az igazolás nélküli állítás.
a vicc az, hogyha egyszer esetleg a kérdésre BIZTOS választ kapunk, az csak a hívőket igazolhatja, addig igazából senki nem tudhat semmit - hívők hisznek, nem-hívők állítanak (de valójában ők is csak hisznek).
az én részemről mindenki azt hisz amit akar (amíg nem kopogtat az ajtómon), mind az ateista, mind a teista - hitéért nyúzni vkit semmivel nem jobb, mint annak idején a nem-hitéért. -
kipinil #217 Ezzel a véleménnyel így, egy-az egyben egyetértek.
Hozzáteszem még, hogy ez a könyv már nem fizika, nem természettudomány, hanem filozófia. Valószínűleg a felesége pénzszerző akciója kezd hihetetlen méreteket ölteni. -
#216
Csak a saját nevedben beszélj, hogy primitívek az érzékszerveid. -
Irasidus #215 Persze igazad lehet ha nem tudod mi a különbség a tudni és a hinni között. Van akinek tényleg semmi, azokat tudom csak sajnálni... Meg ha fogalmad sincs arról, hogy mi az a tudományos módszer, hogyan működik, és csak kívülről szemlélődsz akkor valóban igazad van.
1. A tudomány nem kijelent, hanem bizonyít. (Ha gondolod belemehetünk, hogy mi a különbség a hipotézis, elmélet, axioma, sejtés, meggyőződés - és a hit között.)
2. A tudomány nem mondja, hogy mindent tud, épp ellenkezőleg. Ennek belátására nagyon nagy alázatra van szükség.
3. A tudomány egy módszer a világ megismerésére és nem értékítélet.
4. A tudomány istenről nem nyilatkozik, hanem csak az emberek. Mivel isten léte bizonyíthatatlan, és itt sem látom a bizonyítékot arra, hogy "létezik vs. nem létezik"... Ez csak egy kijelentés ez és nem tudományos, hiába mondta tudós.
5. Isten a tudományból azért hagyják ki, mert nincs vizsgálni ... a tudományos módszerrel. -
tacsaby #214 Az ugyanolyan tudományos önelégültség, hogy a tudományunkkal egyszer tudjuk majd bizonyítani a Teremtő létét vagy nemlétét. Értse meg mindenki, hogy lehetetlen Őt felfogni és megérteni pusztán tudományos eszközökkel! Butaság azt gondolni, hogy a valóságnak csak az a szelete létezik, amelyik felfogható a mi primitív érzékszerveinkkel és műszereinkkel! -
bleifrei #213 elég friss hír és mennyi komment... ez tetszik. -
#212
"Lehet gyártani az elméleteket, de eddig egyiknek sem sikerült cáfolnia a teremtő létezését, és nem is fog sikerülni egy önelégült zseninek sem!"
Lehet, hogy inkább a létezését kellene bizonyítani? -
morden #211 Buklee: "Elképesztő butaságnak tartom, hogy valaki képes abban hinni, hogy egy értelmes teremtő hatalommal rendelkező lény létezik az idő kezdete óta, míg azt badarságnak tartja, hogy az anyag az örök."
Én azt tanultam nem olyan rég, hogy az anyag is elbomlik sugárzássá 10 a xx(40 körül nem emlékszek) idő múlva, szóval az anyag nem örök, (jelenleg) ez természettudományos tény ! -
tacsaby #210 Ha úgy vesszük a tudomány is egyfajta vallás, ugyanúgy az élet kérdéseire próbál választ adni, és ugyanúgy emberi kreálmány, tehát tévedések tömkelege tarkítja. Micsoda nagyképű dolog az embertől hogy ki meri jelenteni, hogy érti a dolgokat, és hogy a tudománya mindent megmagyaráz! Milyen arcátlan dolog a tudományunkat Isten elé emelni, és kijelenteni, hogy Ő nem létezik, mert mi a kreált elméleteinkkel nem tudjuk őt bizonyítani! Lehet gyártani az elméleteket, de eddig egyiknek sem sikerült cáfolnia a teremtő létezését, és nem is fog sikerülni egy önelégült zseninek sem! Leredukáljuk magunkat és a világunkat mechanikus fizikai és kémiai kölcsönhatások sorozatára? A szellemünk, az érzéseink az elménk valóban csak kémia lenne? De ha az lenne, akkor a fizika és kémia törvényei, az azokat alakító elvek és energiák honnan vannak? Csak úgy vannak, nem hozta létre senki? Szeretnénk a koponyánkon belülre süríteni az egész mindenséget, de elgondolkodunk azon, hogy az milyen felfoghatatlanul hatalmas és végtelenül bonyolult? Ez egy csepp alázatot sem kelt bennünk?
Szánom is, meg nevetek is Mr. Hawkin-on, mert annyi év tolószékben töltött töprengés és elméletgyártás után sem jutott egy fikarsznyival közelebb a világmindenség megismeréséhez.
A mai tudósok sem fognak soha egy pontnál közelebb kerülni a megismeréshez, mert rendre kihagyják az egyenletek egyik feléből a legfontosabb állandót - Istent. -
Etinger #209 Az egy nagyon jó film :):) -
morden #208 Jaaa a horoszkóp:D
DE ezt nem értem: "És ha elolvasod rájössz, hogy a napimádaton alapul a görög vallás is, de nem azt imádja mert elforgatták ők is rendesen. " akkor most mivan? Mit forgattak vagy hogy? A mondat eleje vagy vége az igaz ? -
Mihail #207 Abszolút egyetértek veled. Nem véletlen, hogy több ősi nép megfigyelte ezeket a ciklusokat, hogy hogyan változnak és milyen rendszerbe sorolhatóak. Ma már nem titok, hogy a majáknak több mint 40 naptárjuk volt, amelyek mind univerzális folyamatokat írtak le.
Végülis a metafizika az egyesített terek elméletével már eljutott oda, hogy tulajdonképpen szemléletesse, hogy minden is mindenki tulajdonképpen EGY. Ez a szétválás, ez a csillagokra, bolygókra, lét- és tudatformákra bontódás,a különböző dimenziók elválása, stb. ez mind mind a tudati érzékelés által jön létre. Ha csak egy atom helyzetét akarjuk megmérni egy részecske gyorsítóban, akkor is azzal a jelenséggel találkozunk, hogy az folyamatosan cikázik a tér minden pontján jelen van, tehát a mérés relativitása maga helyezi pusztán egy pontban, amikor az tulajdonképpen mindenhol jelen van egyszerre. Ha ezt megértjük, akkor már érthető a modell, hogy az egész univerzum olyan mint egy hologram aminek minden és mindenki egy része, és a hologram egyetlen egy pici kis része a teljes egészet képes leírni.
Erre bizonyíték a szent geometria. Vagyis, hogy a testünk geometriai arányai bolygók keringési pályáit, relatív távolságait a naprendszerünkben és még sok mást képes leírni. Ezzel sokat foglalkozott Da Vinci és vagy Kepler. Csak az őr korukban nem volt meg a technológia hogy mindezt bizonyítsák, azonban a Nasa legtöbb 2000 körüli felfedezése mind ilyen tudás segítségével jött létre.
Nem csak kívül kell keresni a válaszokat, hanem belül is, mert ha nagyon mélyre megyünk akkor a kint és a bent eggyé és ugyanazzá válik. A regressziós hipnózis csodái is ide tudhatóak be! Ami talán a sejtszintű memóriával rokonítható.
Isten teremtette-e az Univerzumot? A mai ember Isten képe elég korlátolt. Ha jobban bele gondolunk Isten egyszerre minden és mindenki, vagyis ő maga az Őslélek, az Univerzum, te meg én meg a sarki zöldséges. Isten nem ítélkezik és nem bírál, nem csinál semmit és folyton aktív. Fel se tudjuk mindezt fogni, és mégis részesei vagyunk mi magunk is a végtelen körforgásnak.
Az ateisták ott buknak meg, hogy az anyag nem létezhet az idea nélkül. A tudati rezgés, a gondolat sokkal finomabb energia, mint a dúrva anyagi részecske. Márpedig először egy a nagy ürességben csak egy tudatosságnak kellett ébredeznie, ahoz, hogy egy folyamat elindulhasson a "semmiből" ami ugye a "mindenség". Hiszen ez maga is egy felisemrés, lehet egy perccel ezelőtt még mindent kívülállónak, magasabb vagy alsóbb rendűnek hitt az ember az univerzumban, de egyszerre csak néhány milliszekundum alatt felismerjük, hogy minden és mindenki EGY és valójában nincs elkülönülés, csak ha azt választjuk.
Mindezt egy gondolatébresztőnek szántam. Ha valaki másként gondolja, teljesen elfogadom. Örültem ha adhattam egyeseknek ezzel egy érdekes gondolatmenetet! Mindenkinek egyaránt igaza van! Hawkingnak is, hiszen ős is csak egy szemszögből látja a dolgokat. Olyan ez mint a nézőtér, van aki elől ül van aki hátul. Egészen más lát ugyanabból a darabból, és mindegyiknek igaza van. És mindegyik pozíciónak megvan az előnye és hátránya is! -
nenad #206 Szerintem a tudomány már bebizonyította isten nemlétét. Az ember anatomiája, nem teszi lehetővé azt hogy bármilyen külső lénnyel kapcsolatot tudjon fenttartani. Isten nem más mint egy megtanult eszme. Itt nagyrészt az emberekről van szó, azok akik így éltek hosszú időn át, generációról generációra, és nem is merül fel bennük az eszme igazsága vagy nem igazsága... -
wednes #205 Ez a semmiből jött létre minden tényleg elég hihetetlen. Amit eddig megfigyeltünk az az, hogy minden körforgásban van. Az időjárás, a tápláléklánc, csillagok keletkezése és pusztulása stb. Nincs kezdet és nincs vég, illetve csak a nézőponttól függ. Egy élőlény halála vagy egy csillag pusztulása, csak az ő nézőpontjukból jelenti a véget, máshonnan nézve egy folyamat részei, és nem semmisülnek meg, hanem részt vesznek más folyamatokban. Testünk számára is lényegtelennek tűnik (ha egy egészként tekintünk magunkra), hogy sok sejtünknek hozzánk képest nagyon rövid életciklusa van. Bennünk is egy csomó apró "élet-halál" ciklus megy végbe. Az apró körforgások egyre nagyobb és lassabban lefolyó körfolyamatokat tartanak mozgásban, és ez így megy tovább. Egyáltalán nem biztos, hogy az általunk látott univerzum a legvégső határ. -
RiSeForMuSiC #204 "És persze azt is, hogy az emberek java része hisz valamilyen Istenben"
A többségi elvvel emberek esetében nem igazán lehet bizonyítani dolgokat. Évszázodokon át az emberek azt hitték, hogy a csillagok lyukak az égbolton, ahol átvilágít az örök tűz. Az, hogy az tudásunk nem terjed ki mindenre, nem indokolja, hogy megalapozatlan állításokat tegyünk a tudásunkon túli részről. Potenciálisan nem zárható ki Isten léte, az már hit kérdése, hogy ezt a potenciális létet egyesek tényként kezelik. Szívük joga. -
opeca #203 Meg lehet nézni a kapcsolat című filmet, gyönyörűen példázza a vallás és a tudomány szemben állását. (És persze azt is, hogy az emberek java része hisz valamilyen Istenben, ergo jelenleg jóval kevesebben vannak az ateisták:) )
Nem tudom Hawking is minek keveri bele az Istent.
© sathinel: tudod az emberi társadalom nem csak tudományból áll. De gondolom te ilyen 10 éves lehetsz, úgyhogy neked felesleges ilyesmit magyarázni.
-
Lada #202 hehe, mintha minden férfi csak szép nőt tolna. ráadásul a nők szempontjából tudva levő, hogy kicsit másképp működnek a férfiak irányába.
szóval tipikus "férfias" hozzászólás volt.
én két dolgot tennék hozzá ehhez az egészhez:
1. korlátok között vagyunk. egyelőre semmi bizonyíték nincs arra, hogy az ember majd egyszer olyan tudásra fog szert tenni, hogy még a fizikán is felülemelkedhetne. vagyis feltevésekre alapozni (ahogy Hawking is teszi) nem bölcs dolog szerintem.
2. miért kell kizárni azt, hogy ha Isten (vagyis egy természet felett álló lény) létezik, akkor mindig is volt és lesz?
vegyünk egy egyszerű példát: ha ettől a pillanattól kezdve elkezdünk vissza ill. előre számolni, akkor annak van vége?
nálam az eddigi tudományos ismeretek nem zárják ki Isten létezését, teljesen jól megvannak egymás mellett. és még mindig erősen döntő dolgoknak tartom az olyanokat, mint: szeretet, öröm, humor, lelkiismeret, művészet. ezeket matekkal, meg fizikával kezelni... -
SpeCn4Z #201 Locutos! Légy szíves használj néha ékezeteket mert tragédia elolvasni amit írtál. kb 5 perc volt. Bocsi nem beszólás csak megjegyzés akar ez lenni. -
RiSeForMuSiC #200 Egyébként semmiből tényleg nem lehet teremteni. Mi a semmi lényege? A semmi a lét tagadása, negációja. De ha a semmi lényege a nem létezés, akkor... a semmi nem létezik. A semmivel nem léphetsz kölcsönhatásba, mivel te létezel, a semmi lényege pedig a nemlét. A semminek egyébként van ún. virtuális léte, azáltal létezik, hogy az agyadban rágondolsz: most beszélünk róla. Még az üres tér is valami, amit elképzelsz, mivel van kölcsönhatási képessége: miatta van távolság két tárgy között, ha nem létezne az "üres" tér, azaz nem lenne "hatása", akkor nem tudnál három dimenzióról, távolságról és mozgásról beszélni, ergo, az üres térnek is van hatása, azaz létező.
Ami a kvantummechanikát illeti, az elméletek szerint, amelyeket olvastam, a vákuum sem üres, hanem az is energia, az anyag pedig ennek az energiának a lokális csúcsértékeiként jelenik meg.
A másik kedvencem, amikor az világ céljáról beszélnek: a cél emberi fogalom, az emberközpontú gondolkodás kivetítése, ha az univerzumra is megpróbáljuk ráerőszakolni. Az univerzum nem azért létezik, hogy te kérdéseket tehess fel róla, hanem azért tehetsz fel róla kérdéseket, mert úgy alakult ki, ahogy. Ha nem így lett volna, most nem lennénk itt, és nem okoskodnánk róla. -
#199
az, hogy nincs semmi, ami független a fizikai valóságtól, az egyéni, teljességgel bizonyíthatatlan hited, nem örökérvényű igazság. -
Locutos #198 De igen egyertlemuen allithatjuk hogy nincs Isten, mindenfele elvont univerzumot rengeto elmelkedes nelkul. Feltevodik az egyszeru kerdes: es honnan van Isten?? Ja hat o volt eloszor, aztan az univerzum. Ja persze vilagos, az univerzum egyertelmuen letezik, de az a lathatatlan(stb...) Isten biztos hogy elotte volt.
Nemtudom miert olyan nehez 2 darab agykereket megmozgatni az embereknek: ha Isten letezik, es cselekszik, gondolkodik alkot, akkor neki is kellene alljon valamibol, kell mukodjon valahogy, es akkor mar vilagos hogy nem lehet abszolut.
De en tudom a paradoxonomra a valaszt! Ezt imadjak a vallasosok!! Letezik a megfoghatatlan nem anyagi LELEK!! Es ezzel minden problemat meg lehet oldani. Ki lehet vonni Istent a felelosseg alol hogy a "gyermekei" miert lettek ilyen "szofogadatlanok", mert szabad akarat, anyagtol fuggetlen lelek stb, bla bla. Isten is valami ilyesmi vilagot formalo "lelek"...gondolom en...fogalamam sincs...de en igy ertettem eddigi vallasosokal valo interakciombol. Es itt el is erkeztunk a vegsohoz, ezek nem fogjak valoszinuleg mar sose felfogni hogy nincs semmi ami fuggetlen lenne a fizikai valosag alol/felol... :p
Feltette itt az egyik a kerdest, hogy minek van szep meg szeretet: hat borzaszto nehez rajonni: ha nõt nem talanad szepnek, meg nem szeretned megdugnad???? Bazeg hogy akarod hogy egy faj fentmaradjon?? Szellokes altal??? -
Crane #197 Stephen Hawking kijelentésével nyitották az idei fűtésszezont a Vatikánban.
(Giordano Bruno és Stephen Hawking között most csupán csak az a különbség, hogy ezúttal nem csak a Vatikán gyújtana alá. :) ) -
Meridian #196 Az erősen redukáló légkör inkább valószínűbb az hogy az óceánok mélyén lévő vulkanikus hőforrások mentén alakult ki az élet... ott aztán minden adva volt. Az hogy ezt kísérletileg még nem tudták igazolni, az mit sem számít, mert még senkinek nem volt annyi ideje kísérletezni mint anno a természetnek anno... kb a föld felületének a fele plusz egymilliárd év. -
#195
"A gond az hogy sem a biológia, sem a kémia - sem egyenként, sem külön-külön - nem tudott még érdemi választ adni, hogy hogy például hogyan jöhetett létre az őslevesből egy olyan bonyolultságú képződmény, mint a DNS. Ez a villámosdi ez nagyon erőltetett magyarázat."
Való igaz, hogy reprodukálni még nem sikerült meghatározni és kísérlettel igazolni sejt, DNS kialakulását, de az sem igaz, hogy semmilyen eredmény nincs ami utalna arra, hogy valami hasonló módon létrejöhetett teljesen. Milliárd éve volt, a körülmények lehetősége szinte végtelen (a tó amiben keletkezett annak kémiai összetétele, hőmérséklet, légnyomás, légösszetétel, egyéb tényezők mint pl. a villámlások, stb.). Elméletek vannak rá, pl. ITT is egy cikk, vagy itt egy ELTE-s bemutató (biológiai szakosoknak), ahonnan egy érdekesség:
"A kémiai evolúció kutatásának mérföldköve volt Stanley Miller kísérlete (Stanley L. Miller (1953): Production of amino acids under possible primitive Earth conditions. Science 117:528-529.), amely során kísérletesen állított elő szerves molekulákat prebiotikus körülményeket modellezve. A kísérletben erősen redukáló, metánt, ammóniát és vizet tartalmazó légkört tételezett fel. A rendszert vízzel (ősóceán) kiegészítve, energiaforrásként pedig elektromos kisülést alkalmazva azt a meglepő eredményt kapták, hogy az oldatban aminosavak és más szerves molekulák vannak.
Az aminosavak jelenléte igazolt, azonban oligopeptiddé nehezen kapcsolódnak össze és akkor sem biztos, hogy az a mai szervezetekben „megszokott” peptidkötésen keresztül történik.
A kísérletben a genetikai kód által kódolt 20 aminosavon kívül számos más aminosav is megjelent. A „természetes” aminosavak messze nem a leggyakoribbak. Továbbá például a lizin, arginin és hisztidin szintézise még nem megoldott.
Az előbbiekhez hozzátartozik, hogy mostanában a légkörfizikusok erősen kétségbe vonják egy ősi redukáló légkör jelenlétét. Modelljeik alapján valószínűbb, hogy a légkör főleg CO2, N2 és H2O keveréke volt, kisebb mennyiségű CO és H2 jelenlétével. Így a fenti reakciókhoz a redukált szenet vagy a víz alatti hidrotermális hasadékokból, vulkánokból feltörő metán vagy az ásványi felszíneken végbemenő redoxi folyamatok szolgáltathatták. A hidrotermális hasadékok mellett – bár az óceán kémiai összetétele kedvez a szerves molekulák abiogén szintézisének – a magas hőmérséklet (85 - 350 C) azonban túlságosan meggyorsítja a bomlást, ami lehetetlenné tesz bizonyos reakcióutakat és a makromolekulák felgombolyodása sem megy megfelelően végbe. "
"A fizika azt tanítja, hogy minden magára hagyott rendszer az alacsonyabb energiaállapot, a káosz felé törekszik; ehhez képest az evolúció pont az ellenkezőjét mutatja - és ha már itt tartunk, szintén problémás az hogy hogyan tud létrejönni pusztán mutációval egyik fajból egy másik, más kromoszómaszámmal rendelkező egyed. "
A termodinamika törvénye nem alkalmazható az evolúcióra, nincs olyan, hogy káosz meg rend, rossz vagy jó. A mutáció változásokat okoz. Azt hogy mi a jó, az meg később kiderül, egyrészt hogy életképes-e, hamarabb falják-e fel vagy pusztul éhen, vagy hal meg más környezeti tényezőtől, mielőtt szarapodhat (ha eljut a szaporodásig, a többihez képest mennyiszer). Nézd meg a Bolygónk a Föld című dokumentumfilm sorozatot, abban nagyon jól bemutatja a természetes szelekció folyamatát, egyensúlyát.
"a biokémia és a hatékonyabb az életképesebb elv alapján nem értem, mi végre jöttek létre a szépség és hasonló elvont fogalmak - hiszen ezek egyike sem szükséges közvetlenül a létezésünkhöz, sőt hatékonyabbak sem leszünk általuk. És akkor még a szeretetet nem is említettem..."
Nem csak azok alakulnak ki, amik létszükségesek. Ettől függetlenül ebbe elég mélyen bele lehet menni. A szeretet már pl. tanult dolog, aki nem tanulja meg például (nem kap szeretetet a szülőktől) az nem is nagyon fogja megérteni mit jelent. Agyunk képességének mellékterméke, részben. De az ember genetikailag "szeretne" más emberrel lenni, érdemes elolvasni tanulmányt a csimpánzok életéről. Az embernek még inkább szüksége volt a túléléshez, mert egyedül még fegyverekkel se megy sokra a természetben. Egyébként meg az az ember aki nem tud szeretni, kevesebbet szaporodik :D (bár manapság már ez sem igaz). -
#194
Hmm, nem túl meggyőző több helyen sem, de azért elgondolkodtató. -
s0nik #193 Nincs válasz.
KNOCK-KNOCK NEO.
Tegyük fel hogy ennek az egész energia-anyag/anyag-energia (és végül minden belezuhan egy fekete lyukba) áramlásnak van valami értelme. Ez már önmagában kissé védhetetlen álláspont, de akkor hopp, a mai tudomány ismeretanyagával a kezünkben feltesszük újra a kérdést. WTF?
Még szubatomi szinten is követhető az anyag és energia működése, és ki tudja milyen mélységeket tartogat még a megismerhető világ. Ezeknek a mikroméretű jelenségeknek a megismerése magával hozta a kellemetlen kérdést: ki vagy mi, és miért futtatna egy efféle borzalmasan összetett szimulációt? Már a Föld nevű bolygó és pillanatnyi állapota, benne önmagunk életével is túlnő mindannyiunk felfogóképességén, és ez a bolygó csak egy apró porszem abban a galaxisban, ami mindössze egy apró porszem ebben az Univerzumnak nevezett valamiben. Tanácstalanok vagyunk. Felfoghatatlan mennyiségek jönnek ki a képletekből, számokkal leírhatók, de emberi ésszel fel nem foghatók. És mindezek ellenére van, aki ismerni véli "Istent".
WTF? -
#192
Amiről nem tudunk pontosan mindent ott nyilván nem zárhatunk ki egyértelműen mindent, de azt azért mondhatjuk, hogy nem valószínű, hogy van Isten. Az inteligencia az agyban jön létre, az agy fejlődése tökéletesen magyarázható evolúcióval - látva a fejlődését a jelenleg is élő állatokon. Ezen kívül a tudomány már majdnem mindenről bebizonyította, hogy semmi inteligencia nincs különböző események mögött (kezdve természeti jelenségek, evolúció, stb.), és Isten létezését egyre inkább kitolja. Az emlékezék az agyban tárolódnak, az agy dolgozza föl, agy teszi lehetővé a tanulást, és egyben millió hatás (kezdve az anya hasában hallott hangoktól, az első meglátott szinektől) alakíja ki egyéniségünket. Az agyunk kapcsolja össze a múlt eseményeit a jelennel, azt az illúziót keltve, mintha ugyan azok lennénk, pedig szervezetünk több milliárd sejtből áll, amik elpusztulnak, regenerálódnak, ugyan ez az agyban is. Az érzékszerveink, ingerek segítenek felfogni egyáltalán a körülöttünk lévő világot, hanghullámokat, fényhullámokat, stb. Nincs szükségünk lélekre, szellemekre.
És bár valamilyen isten nem létezését nem jelenthetjük ki, úgy ahogy a vallások tanítják, már szerintem régóta kizárhatók. Dehát tényleg minek szembeszállni a vallási fanatikusokkal, nameg melyik tanítja meg az embereket inkább boldogan, megfelelő értékrendel élni, a tudomány vagy vallás? :P Hiába vagyok a legerősebben tudomány"hívő", a keresztény de főleg a buddhista tanítások nagyon sokat segítenek az életben (na jó meg az agykontroll ismeretek, a sport, meg hogy annyi jó dolgot tudok csinálni az életben, ami érdekel ^^). -
#191
Szerintem meg az egész világ egy nagy WC csésze és Isten ül rajta. 
-
paraszgyerek #190 "Nem csak az átlagos gondolataid, vágyaid, érzelmeid biokémia, hanem az a vágyad is, hogy Istennel magyarázd a világot, és benne a léted."
- A gond az hogy sem a biológia, sem a kémia - sem egyenként, sem külön-külön - nem tudott még érdemi választ adni, hogy hogy például hogyan jöhetett létre az őslevesből egy olyan bonyolultságú képződmény, mint a DNS. Ez a villámosdi ez nagyon erőltetett magyarázat.
- A fizika azt tanítja, hogy minden magára hagyott rendszer az alacsonyabb energiaállapot, a káosz felé törekszik; ehhez képest az evolúció pont az ellenkezőjét mutatja - és ha már itt tartunk, szintén problémás az hogy hogyan tud létrejönni pusztán mutációval egyik fajból egy másik, más kromoszómaszámmal rendelkező egyed.
- a biokémia és a hatékonyabb az életképesebb elv alapján nem értem, mi végre jöttek létre a szépség és hasonló elvont fogalmak - hiszen ezek egyike sem szükséges közvetlenül a létezésünkhöz, sőt hatékonyabbak sem leszünk általuk. És akkor még a szeretetet nem is említettem...
Persze az ember=túlfejlett gép gondolattal már sci-fi írók és mesterséges intelligencia kutatók is eljátszottak, a meglátásom szerint mind az emberi, mind az isteni lélek megértésétől még nagyon messze van a modernnek mondott tudomány, egyszerűen azért mert nem jó helyen keresgélnek.
Egy hasonlattal élve, egy virág szépségét sem lehet leírni olyan módszerrel hogy darabjaira szedjük és mikroszkóp alatt vizsgáljuk. -
#189
"NAGYON sokat, de ahhoz, hogy a világról ilyen kijelentések tegyünk: BIZTOSAN NINCS ISTEN vagy ellenkezőleg, BIZTOSAN VAN ISTEN stb.. nos ehhez tényleg semmilyen biztos lábon álló tudásunk nincsen."
Ezzel egyetértek, egyenlőre ilyen állításokat nem tehetünk. Úgy vélem sokan elfelejtik , hogy néha el kell fogadni, hogy sajnos valamire nincs válasz még. Még keresésre szorul. Ilyen pl ez is. Mondjuk elég jó valószínűségre alapuló kijelentéseket tehetünk az egyes vallásokkal és istenleírásokkal kapcsolatban, cáfolhatjuk azokat, isten(ek) léte vagy nem léte az más dolog. Pl elképzelhető, hogy maga az emberiség fog egy nap isteni szintre emelkedni. Ugyanígy lehet ,hogy már más lények elérték ezt a szintet. De az is lehet, hogy a fizika törvényei mindenhatóak és nem létezhet olyan lény, amely képes azokat átlépni. Vagy valaki már átlépte és gátolja a többieket.... A lehetőségek száma óriási, nem érdemes vaktában találgatni, ezért nem értem a vallásokat. -
duke #188 "Istent nem kívül kell megtalálnunk, nem felhőtrónján ücsörög, hogy minket büntessen, hanem valahol bennünk van, sokkal közelebb, mint hinénk."
Nekem az az isten illetve vilagszemlelet tetszik, ami azt mondja, az egesz univerzum az maga az isten. A ter az ido az anyag, minden elo es elettelen, minden amirol egyaltalan fogalmat alkothatunk az isten.
Igy mindenki isten resze, es egyutal maga egy "kis" isten.
Maskepp fogalamazva a univezumban nem letezik semmi mas csak isten, vagyis minden istenbol van. :)
Egyebbkent szerintem az osrobbanas akarhogyan is tortent, nem zarja ki az isten letezest, mert lehet hogy o inditotta el, vagy o maga volt az. -
BladeW #187 "Találkozol valakivel, nem igazán szép, nem igazán helyes, nem is annyira okos, mégis belezúgsz, nem bírsz szabadulni tőle? Logikus ez?"
Persze. Szaporodni akarsz, génállományt cserélni.
.
Komolyra fordítva, ez az egész amit így leírtál, megintcsak homályosítás ott, ahol a tisztánlátásra kellene törekedni.
"Sőt, elképzelhető, hogy a megismerésre váró dolog kívül esik a logika hatáskörén."
Ezekkel a mondatokkal én nem tudok mit kezdeni. Szerintem amit megismertél, azt logikusan is meg tudod magyarázni. Amit nem, azt még nem ismerted meg. Persze HIHETED, hogy már megismerted, de valószínűleg önmagadat csapod be. -
#186
a hit nem választás kérdése, hanem adottságé, mint az hogy az embernek barna vagy szőke haja van. valaki vagy hisz valamiben, vagy nem. innentől fogva felesleges olyan kérdéseket feltenni, hogy minek hisz valaki valamiben.
esetleg meg lehet próbálni benne növelni a kételyt, ha nem tetszik, hogy miben hisz. ez aztán vagy a hit elvesztéséhez, vagy a megerősödéséhez vezet. a hit (a korábban elhangzottaktól eltérően) egyébként sem attól lesz erős, ha nem övezik kételyek. attól inkább olyan lesz mint a nyers spagetti, külső hatásokra könnyen törik. ha kételyek övezik, akkor lesz főtt spagetti, amit kör alakba is hajlíthatnak a külső hatások, akkor is egyben marad.
a másik, hogy a tudás és a hit nem ellentétei egymásnak, mindkettő bizonyosságba torkollik, csak más utakon. és persze mindkettő változhat idővel. -
Shakata #185 Egyetértek veled abban, hogy Hinni jó, de nem elégíti ki az ember intellektuális kíváncsiságát. Viszont ez könnyen belátható, hogy ami logikus, nem feltétlen ésszerű, és még így sem biztos, hogy reális. Vagyis nem feltétlen a logika mentén lehet, bizonyos dolgokat megérteni, elfogadni, felfogni. Sőt, elképzelhető, hogy a megismerésre váró dolog kívül esik a logika hatáskörén.
Egyszerű példa: szerelem, vonzalom. Találkozol valakivel, nem igazán szép, nem igazán helyes, nem is annyira okos, mégis belezúgsz, nem bírsz szabadulni tőle? Logikus ez?