6424
A topikban a személyeskedés, trollkodás nem elfogadott. A téma a magyar őstörténelem!
Mindenki szíveskedjen forrást, bizonyítást bemutatni az érvelésénél. (az értelmetlen vitákat kiküszöböli)
Akit sérelem ért, az lehetőleg ne álljon le vitázni a másik féllel, hanem írjon nekem (Zenty) privát üzenetet.
-
TDantes #4081 Nézd. Egy dolgot fontos leszögezni. A mai nyelvészeti iskolák szerint, a magyar finnugor nyelv, de ez nem jelent rokonságot is. Ennyi. De erre én nem akarok több szót pazarolni. Már mondtam, a nyelvészkedést nagyon unom.
Viszont ez érdekel, melyik krónikánk ír két bejövetelről? Anonymus-nál én ilyet nem tudok. -
TDantes #4080 Értem, de én téged kérdezlek. A blogírót nem kérdezhetem meg. Olvass Kristótól. Én se értek vele egyet mindenben, például Kristó szerintem túl alacsonyra teszi a honfoglalók létszámát. Szerintem téves az elmélete. -
TDantes #4079 Nem. Konstantin türköknek nevezi a magyarokat. ,,A türkök népe régen Kazáriához közel szerzett magának lakóhelyet, azon a helyen amelyet első vajdájuk nevéről Levédiának neveznek..."
Olvasd el
Nem tartom furcsának hogy a magyar krónikák nem említik az avarokat. Ugyanis egyetlen magyar krónikás se találkozott avarokkal. Anonymus krónikája a legkorábbi. A hun-magyar történetet ismerte, de az avarokat nem. Ebben nekem semmi furcsa nincs
Felmerülhetne a magyar nyelv is. Vagy akármilyen. De hogy bizonyítod? Sehogy. Egy avar régészeti leletet hiába vizsgálunk meg, nem derül ki mi volt az anyanyelve!
-
ManoNegra #4078 Bár ha jól tudom ő a finnugorista eredetünket hangoztatta, viszont akkor miért nem vette figyelembe, hogy a krónikáink két bejövetelről beszélnek, és Attilát is magyar királynak tartják. Legalábbis minket a hunok leszármazottainak tartanak.
Mert lehetnek olyan részei a népünknek akik kapcsolatba kerültek a finn népekkel, de mi nem onnan származunk. -
ManoNegra #4077 Ezt nem én írtam, hanem a bolgíró. De ha a Longobárd okmányok nagyrésze hamis, akkor talán nem szabadna rá hivatkozni. Persze lehet hogy nem tudta hogy hamisítvány. -
TDantes #4076 Hm. Csak egy kérdés, te olvastál bármit Kristótól? Érdekelne, konkrétan milyen sületlenséget hangoztat. -
TDantes #4075 Sok hasmis anyag? Megint Illig?
Nézd, az a szerencse, hogy nem csak Nyugat-Európában voltak krónikások. Voltak bizánci , arab stb krónikások. Őket meg bizonyára nem vette rá senki hogy hazudjanak. -
TDantes #4074 Jaj, érted te. Nem kell okoskodni. -
TDantes #4073 Mármint egy történészt? Ja, képzelem, hé tanúr úr, mikor nem épp az X-edik könyvét írja, jöjjön már fel sg.hu-ra. -
ManoNegra #4072 Karoling iratok, dokumentumok (2)
Longobárd okmányok
A longobárd királyi okmányok számát 30-40 évvel ezelőtt még 70 eredetinek nyilvánított (másolásos) kéziratban határozták meg a szakemberek, aztán a kritikus oklevélvizsgálat szép lassan elkezdte ezt a számot lefelé farigcsálni, egyre-másra kimutatva a sokkal későbbi időben történt hamisítás jellegét. Mára ez a szám 20 dokumentumra csökkent, és senki ne legyen meglepődve, ha további longobárdoknak tulajdonított oklevelek lesznek a jövőben hamisnak nyilvánítva. Néhány esetben a szakemberek pontosan meg tudják állapítani a hamisító személyét, mint az egyik longobárd okirat (D. 45) szerzőjét azonosították a 'Chronicon Vulturense' írójával, a Szent Vicenzo al Vultorno kolostorában tevékenykedő VI. János abbéval. Egy másik hamisító személyét ugyanabban a kolostorban szorgalmaskodó Péter nevű diakónusban határozták meg. További hamisítóműhelyek létezését lehet kimutatni Szent Pietro Cielben, d'Oro Páviában,és Monteamiata és Nonantola kolostoraiban. (...)
... Pál Dékán átvette, megismételte Prokopiosz egyik, minden valós alapot nélkülöző állítását és így az ő közlése is ősforrása lett annak az eltúlzott nagyotmondásnak miszerint a longobárdok Pannóniát 'kiürítették'. Ezt a minden bizonyítást mellőző állítást, mind a mai napig rendületlenül szajkózzák tudós akadémistáink, mintha az tényleg úgy lett volna. (A sületlenséget hangoztatók díszes példánya pl. Kristó Gyula) -
ManoNegra #4071 Pedig, ez az igazi történelem tudomány! Ezek a kérdések , mert ezekre források alapján kereshetünk válaszokat, és történelem mint tudomány források alapján dolgozik azokból von le következtetéseket.
Valóban, csak ember legyen a talpán, aki a sok hamis anyag közül kiszűri azt a pici igazságot:
Karoling iratok, dokumentumok (1)
[i]Munkában a mesterhamisító
A középkor legsötétebb évszázadait felvázoló történészek nem képesek az oda vonatkozó események egymásutániságát következetesen bemutatni, pedig forrásként rendelkezésükre áll a Karoling irodalom gazdag anyaga; a sok egyházi levél-zsinat-kapitulárégyűjtemény, miket a Karoling reneszánsz kimagasló tudósai rendszereztek, hűségesen másolva azokat az eredeti kéziratokból. Minden pontatlanság és lódítás ellenére mégis muszáj komolyan venni ezeket az irományokat, mert a károlyi szerzetesek kétes közlései nélkül egyszerűen nem létezne a VIII. és a IX. század elejének történelme. Természetesen a korunkat megelőző évszázadok krónikaírói és történészei, kutatásaik során ezekre a dokumentumokra támaszkodtak, de még így is, a rengeteg írott forrás ellenére sem volt könnyű egy – feltűnő ellentmondás nélküli – királyokkal, hercegekkel, hadjáratokkal, stb. színesített történésfolyamat levezetése. A középkori kéziratokkal kapcsolatos problémák, mégpedig a források autentikusságának megkérdőjelezése végigkíséri a tárgyilagosságra vágyó, kritikus szemlélettel közelítő érdeklődőt. Az olvasó mindig azt szeretné tudni, hogy az adott közlést ki, milyen könyvben, műben írta le először, hol van a tovább már nem osztható ősforrás. (...)
... Állítólag Nagy Károly parancsára 791-ben, kezdték el a dokumentumok összeállítását. A kollekciónak III. Gergely pápától, I. Adorján (Hadrianus, 772-795) pápáig uralkodó római egyházfők a frank-germán királyi és egyházi udvaraiba küldött leveleiből kellene állnia. A 99 darabból álló levélmásolatból 49-nek Adorján pápát látják szerzőjeként, és ezt a 'nagyszerű' gyűjteményt Bécsben, a Nemzeti Könyvtárban őrzik. Sajnos van vele egy kis baj. Mégpedig, hogy egyetlen darabja sem származik a Vatikán pápai kancelláriájáról, mert a mese szerint – azok – a Rómából küldött eredeti levelek mind egytől-egyig 'elvesztek'. Ha Nagy Károly tényleg készíttetett egy gyűjteményt, akkor a gyűjtemény összeállítójának le kellett másolnia az egész anyagot az udvari levéltár számára. Nos, ez a Nagy Károly korából származó másolásos munka sincs meg, hanem ami van helyette az a cologni (Köln) apátság másolóműhelyében, Willibert (870-889) érsek irányítása alatt készült levélgyűjtemény, melynek vagy volt eredeti VIII. századi mintája, vagy az egészet Willibert találta ki. Másképp megfogalmazva: van egy pápai levélgyűjteményünk, amelynek egyetlen pápai hivatalban megírt eredeti darabja sincs, de még a károlyi másolatokból sem maradt egyetlen példány sem, és így a kollekcióból származó minden történelmi adat, esemény, szereplő létezése erősen megkérdőjelezhető. Az akadémista történelemírást vajon miért nem érdekli a kérdés, hogy mi lett az eredeti okmányokkal? Miért elégednek meg a szimpla 'elveszett' magyarázással, mikor több mint száz év teljes dokumentum hiányt próbálják megválaszolni. Ennek a hiánynak tudható be, hogy történészek és középkori okmányszakértők hamisítványnak tartják az egész károlyi gyűjteményt úgy, ahogy van, beleértve a Codex Carolinust is. Detlev Jasper írja a bécsi kéziratgyűjteményről: „A levelekben semmilyen dátumozás nem létezik, pápák, uralkodók, történelmi események kronológiájában teljes összevisszaság uralkodik, éppen ezért a tudományosan meghatározható eredmények korlátoltak.”
És ha már az elismert szakértőt idéztem – hadd említsem még –, hogy érdekes dolgot közöl még Detlev Jasper, a 'Papal Letters in the Early Middle Ages' című művében a középkor legsötétebb időszakának iratszegénységéről, amit szerinte a vatikáni kancellária működésének teljes hiánya jellemez. Mint írja: „Európa egyházi levélgyűjteményeiben a Gratianus kollekció összeállításáig nem léteztek olyan pápai levelek vagy kánoni határozatok másolatai, melyek a VIII. század közepétől a IX. közepéig tartó időszakból származtak volna.” - Azaz, III. Istvántól (752-757), IV. Gergelyig (827-844) minden erre az időre besorolt pápai levél, zsinati döntés: hamisítvány, és ezen időszakra tulajdonított levelek (vagy kivonatok) csak a Gratianus megszerkesztése után lettek bemásolva a már korábban létező számtalan más Nyugat-európai gyűjteménybe.
-
ManoNegra #4070 Hm. Melyik más népek krónikájában azonosítják a magyarokat az avarokkal?
Elsősorban az a furcsa, hogy a mi krónikáink nem tesznek említést avarokról. Egyébként Bíborbanszületett Konstantin szabíroknak nevezi a magyarokat, nem türköknek. Egyébként "Malalas, bizánci író - az avarokat hunoknak nevezve - feljegyezte, hogy velük a korábbi hun tolmácsok tárgyaltak. Az avar követek öltözete azonos volt a hunokéval"
,,Az avarok által beszélt nyelveket – igenis, nyelveket (többes számban), mert a lovas nomádoknál a két- és többnyelvűség általános jelenség volt, Eurázsia szerte – még nem eléggé ismerjük. Beszélhettek vagy beszélhetett egy csoportjuk, rétegük mongolul, a másik – talán zömük – valamilyen bolgár-török nyelven, és nem kizárt esetleg iráni nyelvű csoportok jelenléte sem"
Lehetett így is, meg lehetett máshogy is. Érdekes, hogy a magyar nyelv még véletlenül sem merül fel, pedig elférne a bolgár, török, mongol mellett...
,,Érdekes módon ezekkel vágnak össze a krónikáink, a néphagyomány, a népemlékezet, népművészet, ősvallási szimbólumok, jelek, majd az azokból kialakult írásunk, stb. A finnek is azt állítják magukról, hogy 10000 éve ott élnek, ahol most, akkor hogy gyűjthettünk velük bogyót pár ezer éve?"
Na itt jön fel, mennyire hiányos tudás alapján okoskodtok.
Az azért jó lenne, ha leírnád konkrétan hogy mi az a hiányzó tudás. Illiggel kapcsolatban még jelentkezem, csak olvasgatnom kell. :D -
harcu #4069 "Én biztos vagyok benne a következő években alaposan változni fog a magyar őstörénet."
Természetesen nem fog, mert párezer évvel ezelőtt lezárult. -
szenyor Lopez #4068 "Nekem szerencsém van , remek történészekkel szoktam értekezni, "
Hasznos lenne ideinvitálni valakit, aki képviselője e szakmának. -
TDantes #4067 Egy rakás dolgot akartam írni, csak mindig vacakol a net, és ötödjére kezdem újra. Na mindegy.
Szóval. Ha fontos kérdések, akkor miért nem foglalkozunk velük? És nem csak az sg.hu fórumra értem. Körül lehet nézni az interneten, az alant vázolt kérdésekkel alig-alig foglalkoznak.
Pedig, ez az igazi történelem tudomány! Ezek a kérdések , mert ezekre források alapján kereshetünk válaszokat, és történelem mint tudomány források alapján dolgozik azokból von le következtetéseket.
A nyelvészet és genetika is fontos, sőt nagyon fontos, de csak mint segéd tudományok.
A hivatalos álláspont pedig nem dogmatikus. Ma is írtam, és így van, valaha az volt, főleg a rendszerválltás előtt. De ez érthető. Az is érthető valahol, hogy sok akkori párt nevelésben részesült történész is maradt dogmatikus.
De a hivalatos álláspont is változik folyamatosan. Új eredmények bukkannak fel.
A másik fontos dolog,hogy épp ez a lényeg, hogy nem az áltudományos halandzsázók fognak új eredményeket hozni, hanem éppenhogy a hivatalos álláspont képviselői, mert ők azok akik felül vizsgálják a korábbi elméleteket.
Ez egyébként egy normális történész esetében , teljesen helyén való, hiszen nem lehet kijelenteni hogy valami 100%-ig biztos, mindig merülhetnek fel új források, új régészeti leletek. Egy történész mindig legyen kész újra értelmezni a dolgokat.
Én biztos vagyok benne a következő években alaposan változni fog a magyar őstörénet. Sőt, már most is változik, mert a felsőoktatában nem igazán arról beszélnek amiről a középiskolában. Sajnos a középiskolai oktatás, évtizedekkel elmaradott.
De egy másik példa, az evolúció. A darwinistákra is mindig azt mondják, hogy dogmatikusak, nem fogadnak el új eredményeket, stb. Ez sem így van. Sok az új eredmény, sok az új elmélet, és ezeket tanítják is, nem titkolja ám el a ,,csúnya hivatalos MTA" tanítják.
Érdekes, az ember őstörténeténél a kreácionizmussal az intteligens tervezéssel is foglalkoztunk, pedig állítólag a hivatalos álláspont ilyesmivel nem foglalkozik.
Hát én nem ezt tapasztaltam.
A baj, hogy a középiskolákba, és az átlag emberhez ezek a dolgok nem igazán jutnak el.
Nekem szerencsém van , remek történészekkel szoktam értekezni, és őszintén szólva marhára megleptek.
És a másik dolog, ha egy történész érvekkel, forrásokkal támasztja alá a mondanivalóját, azt már kapásból könnyebben fogadom el, mint az olyan szerzők cikkeit, akiknál tárgyi tévedések vannak, a nem felel meg a forma a tudományos publikálás szabályainak ,stb ,stb. -
#4066
Félreértesz engem.
Nagyon fontos dolgokat vázolsz fel, de most arra akartam rámutatni, hogy a Kárpát-medence története izgalmas dolog, tulajdonképp kirajzások és visszatérések története. Egész izgalmas a neolitikumig boncolgatni a dolgokat.
Az meg külön örömömre szolgál, hogy a hivatalos álláspont dogmái is lazulni látszanak.
Az csak egy szál a sok mellett, amiket te felvázolsz. Amiket meg én linkelgetek, ezek a régebbre vezető dolgok is fontosak (nekem). -
TDantes #4065 Óh bocsánat, tényleg.
A magyar őstörténet alatt ti csak a nyelvészkedéssel és a genetikával foglalkoztok. Semmi más nem érdekes. Naná, mert ez a két téma az, ami a származást igazolja, és nektek egyedül ez számít. Semmi más nem érdekes.
Pedig...most komolyan. Felvetette már bár melyikőtők hogy mi történt a magyar őstörténet legfontosabb személyével, Álmossal?
Nem fogom fel: a magyar őstörténet kapcsán nem érdekel senkit, hogy mi lett a történelmünk talán legfontosabb emberével?
Mi is lett az ő sorsa? Miért térnek el a források?
De az se érdekes, hogy ki lehetett Levedi? Az első dokumentált forrásokkal bizonyított , magyar vezető! Ő se érdekes.
Hogyan működött a kettős fejedelemség? Mennyiben hasonlított, mennyibben nem a kazár rendszerre?
Milyen volt a viszony a kazárokkal?
Milyen a besenyőkkel?
Kik is voltak az onogurok, türkök? Eszkilek? Mi volt a bolgárokkal?
Mit kerestünk Kijevben?
És még vagy több tucatnyi kérdés feltudnék vetni, ami a magyar őstörténethez kapcsoldódik, és roppant fontos kérdés.
Csak így egy pár ami hirtelen eszembe jutott az elmúlt napokban:
Mi az oka ,hogy különféle neveken ismertek minket?
Miért nem említik a nyugati források a magyar fejedelmeket, és miért írnak róluk Bizáncban?
Kik voltak a fekete magyarok?
Hányan voltak a honfoglalók, hányan az itt élők?
Miért hagyták el a honfoglalók Etelközt?
Kik voltak a kavarok( kabarok) és mi történt a Kazároknál?
Milyen más alárendelt segéd népek voltak még a magyar törzsszövetségben és mi lett a sorsuk?
Mi lett azokkal a magyarokkal akik nem vándoroltak a törzsszövetséggel, hanem korábban( több ilyen eset is volt) leszakadtak tőlük?
Ja, igaz egyik se genetika, egyik se nyelvészet, hanem történelem tudomány, ahol források elemzésével kéne következtetéseket levonni.
Most nem azért, de ez a tudományok rovat, és a magyar őstörténelem, és mi van benne? Csakis kizárólag áltudományos okoskodás, nyelvészet , meg genetika.
De hát úgy látom ezekből senkit nem érdekel egyik sem. -
#4064
Varga Csaba es Kiss Denes eleg sokat le tett az asztalra ..... szerertem ahogy az alapokrol felepitve es egyszeru ervekkel tamasztja ala erveit ugy hogy mindenki szamara ertheto. -
#4063
Dehogy csak a nyelvészet. Nyelvészet és genetika. A két másik linkem inkább genetikával foglalkozik.
-
#4062
Ok :)
Grandpierre is sok jó írást gyűjtött össze.
Varga Géza is sok összefüggésre világít rá az ősvallás, jelek, jelképek kapcsán. Szépen illeszkednek az írásai, tanulmányai Naddeohoz, meg Grandpierre oldalán láthatókkal. -
TDantes #4061 ,,Érdekes módon ezekkel vágnak össze a krónikáink, a néphagyomány, a népemlékezet, népművészet, ősvallási szimbólumok, jelek, majd az azokból kialakult írásunk, stb. A finnek is azt állítják magukról, hogy 10000 éve ott élnek, ahol most, akkor hogy gyűjthettünk velük bogyót pár ezer éve?"
Na itt jön fel, mennyire hiányos tudás alapján okoskodtok.
És persze még mindig a nyelvészetnél tartunk. Mert más nem történt a magyar őstörténelemben. Más nem érdekes.
Ki nem szarja le kik voltak a fekete magyarok?
Pedig szerintem ez egy érdekes kérdés. De sokkal jobb újból és újból ugyanazt a gittet rágni. Áh... -
#4060
engem nem kell meggyozni .... a video csak azert linkeltem hogy ez is egy tezis . Az mar az en hibam hogy nem iram melle semmit :) -
#4059
"Hogy nem jöttünk sehonnan, így, teljes létszámban, csak azoknak okozhat meglepetést, akik nem tudják, hogy a hunok, avarok, magyarok (értsd: jobbára kipcsak törökök; meg kell békülni ezzel is lassan) csak a fejünk felett egymást váltó, uralkodó rétegek voltak, mint ahogy később a törökök, habsburgok, oroszok, s mintha ma is őrködnének felettünk valakik. Az avarokról például tudjuk, hogy húszezren jöttek ide uralkodó rétegként (állig felfegyverkezve), s annak is van nyoma, hogy a nép, azaz mi, nem nagyon örültünk nekik. Tehát nem a szorgos földműves nép cserélődött állandóan, hogy lehetett volna az?, csak a katonai uralkodó rétegek váltották egymást."
A nyelvről.
Időszerű !
Semino génvizsgálat (magyar kutató nem volt köztük)
Érdekes módon ezekkel vágnak össze a krónikáink, a néphagyomány, a népemlékezet, népművészet, ősvallási szimbólumok, jelek, majd az azokból kialakult írásunk, stb. A finnek is azt állítják magukról, hogy 10000 éve ott élnek, ahol most, akkor hogy gyűjthettünk velük bogyót pár ezer éve?
Az Árpád féle katonáskodó, később erős államot megszervezők is egyszerűen beolvadtak ide a többségbe. Ezért beszélünk magyarul és nem történt olyan nyelvcsere, mint a bolgárok esetében.
A honfoglalók (inkább hazatérők) valóban lehettek több nyelvet beszélők, de rokon szkíta lovasnépek voltak. Erre utal a vérszerződés is. Attila egykori országába is mint rokonaik közé tértek vissza. -
Solt #4058 Áltudományos kókler!! -
#4057
-
TDantes #4056 Még egy dolog Illig-re, a lényeg az, arabok történelme, az ő időszámításuk nem egyeztethető össze Illig elméletével. (A japán , kínai történetírást meg ne is említsem mi?)
Vagy a viking támadások? Akkor azok sem történtek meg?
Illig azt is említi, hogy kevés a lelet, nem voltak építkezések, stb, stb, de ez így ebben a formában nem igaz. Vannak leletek is.
Van egy harmadik-szerintem- fontos és elgondolkodtató tényező. Mégis, hogyan lehet 300 évet meghamisítani? Mekkora szellmi munka kellet ahhoz, hogy Európa és Bizánc életébe betoldjanak 300 év történéseit!
Már emiatt is kizártnak tartom.
Na mindegy, nekem ennyi elég Illigből.
-
TDantes #4055 Ezt a részt kiemelhetem?
,,Az avarok által beszélt nyelveket – igenis, nyelveket (többes számban), mert a lovas nomádoknál a két- és többnyelvűség általános jelenség volt, Eurázsia szerte – még nem eléggé ismerjük. Beszélhettek vagy beszélhetett egy csoportjuk, rétegük mongolul, a másik – talán zömük – valamilyen bolgár-török nyelven, és nem kizárt esetleg iráni nyelvű csoportok jelenléte sem"
Csak mert volt itt valaki, aki olyan jól mulatott azon, hogy feltettem azt a kérdést, milyen nyelveket beszélhettek a honfoglaló törzsek? Lám-lám, nem érdekes ez? -
TDantes #4054 Az orosz krónika a fekete ugorokat említi. Az ugorok alatt magyarokat értenek. Érdekes kérdés kik voltak a fekete magyarok. Persze nem olyan érdekes mint áltudományos hülyeségeket rágódni. -
TDantes #4053 Kezdem a végéről. III vagy VII. Konstantin? Nos, III. Konstantin a Hérakleitosz dinasztia tagja volt. Apja, Hérakleitosz a dinasztia megalapítója.
Nem lehet ráhúzni egymásra a kettőt, ugyanis egész más volt a két uralkodó alatt Bizánc helyzete. Utána lehet olvasni az uralkodóknak, szerencsére ezek jól dokumentált korok. (vagy talán a bizánciakat is sikerült rávenni a hamisításra? ezt erősen kétlem)Bíborbanszületett Konstantin korában már ott vannak az arabok, a kazárok mint fontos hatalmi tényezők a térségben.
641-ben viszont más volt a helyzet. Az arabok épp ebben az időben kezdenek el felemelkedni. Ha a 300 év csak toldás, akkor az arab törzsek ripsz-ropsz lettek nagy hatalmi tényező.
Egyébként ha már arabok. Ha a 300 év csak toldás, akkor mégis mi van az arabokkal? Igen sok minden történt velük a betoldott 300 évben. Például az abbászidák leszámoltak az omajjádokkal.
Nagyon erőltetett dolog a kettőt egybe erőltetni, és nincs hasonlóság a két Konstantin között a nevükön kívül. III. Konstanin egy évig uralkodott mindössze. VII. Konstantin 46 évig. Míg III. Konstantin mindössze 23 évig élt! Én itt nem látok hasonlóságot.
Aztán ha az avarok csak egy betoldott nép, a betoldott évszázadokban, akkor mégis hogyan harcolt ellenük Nagy Károly? Ja persze, Nagy Károly is kitalált személy Illig szerint.
Ráadásul nem csak Nagy Károly hadakozott az avarok ellen, a Krum bolgár kán is. Vele mi van? Ő is kitalált személy lenne?
És épp a bizánciak szolgáltatják a bizonyítékot, az avarokat avaroknak nevezik, a magyarokat türköknek. Nem ugyanarról a népről írnak a bizánci történetírók.
És még mindig ott vannak az arab történetírók! Illig-nek kissé kényelmes őket figyelmen kívül hagyni.
Egy teljesen másik dolog. Bíborbanszületett Konstantin , és az arab szerzők alapján egyáltalán nem az derül ki, amit itt a cikk beakar mutatni. Éppen ellenkezőleg.
Levedi a kazár birodalom fő embere lehetett, ,,kündü kagán" a harmadik méltóság. Amiből én nem arra következtetnék hogy a magyarok kazár alárendelt nép( ügye, hivatalos álláspont? A hivatalos álláspontba sokáig ez szerepelt, mára ez kezd változni, csak úgy megjegyzem, az MTA és hivatalos álláspont gúnyolóinak)
-
#4052
kivancsian varjuk hogy megosztd ismereteidet .....
"Anemzetközi hírű kazah történész, Ajbolat Kuskumbajev tanulmányt írtMagyarok keleten és nyugaton címmel, a műben a kazah népbe beolvadt magyar csoportokról is ír. A könyvet az Ómúltunk tára sorozatban a Napkút kiadó jelentette meg, és kedden mutatják be a Bolgár Kulturális Intézetben.
Benkő Mihály történész oroszból fordította le a 86 oldalas tanulmányt, mert a kazahoknál az orosz a közvetítő nyelv. A magyar történész írta az életrajzot is a szerzőről, mert ahogy az MTI-nek elmondta, régóta ismerik egymást, háromszor volt vele expedícióban Kazahsztán és Szibéria határvidékén, ahol a kipcsak törzs szövetsége él, ennek egyik nemzetségét magyarnak nevezik és Julianus barát leszármazottainak tartják őket.
Ajbolat Kuskumbajev a keleti magyarok kérdéskörének ered nyomába, a kipcsakok és a magyarok középkori etnokulturális kapcsolatait hangsúlyozza és elemzi. Szerinte a keleti magyarok továbbélési lehetősége volt, hogy beálltak katonának az Arany hordába, a mongol vezető réteg szolgálatába a 13. század közepétől – részletezte a tanulmány fordítója.
A kazahok egységesen állítják, hogy a magyarok beolvadtak a szteppeövezetet benépesítő törökségbe. Az utóbbi időben heves tudományos vitát kavart a kazahsztáni madijarok és más, a magyarsággal összefüggésbe hozott közösségek kérdése. A vita ma is folyik, de még a turkológusok és a történészek sem képviselnek egységes álláspontot. Erdélyi István történész, akadémiai doktor elfogadja Kuskumbajev kutatási eredményeit, de a magyar kutatók többségének álláspontja ettől erősen eltér. A kötethez Erdélyi István írt előszót és ebben ismerteti a kérdés legújabb magyar szakirodalmát – jegyezte meg Benkő Mihály.
A fordító szerint a könyv azért is érdekes, mert a 43 éves kazah szerző feldolgozza az ebben a témában megjelent orosz nyelvű irodalmat. A fiatal tudós az asztanai egyetem eurázsiai kutatóközpontjának az igazgatója, és az oroszok a legjobb kazah kutatónak tartják.
A könyv ismertetésekor hozzászól a témához Bíró András antropológus, aki fölmérést végzett a Torgaj-fennsík vidékein, Kazahsztánban és a genetikai vizsgálatokból az derült ki, hogy az Y kromoszómaszám a magyarokéhoz közel áll – tette hozzá a fordító, megjegyezve, hogy „a nyugati magyarok mi vagyunk.”
Ime .... 100an mondanak 100 felet ... termeszetesen hogy erdekes legyen te rogton azzal peldalozol ami ellent mond sok itteni velemenynek . Arra nem vagyok kivacsi miert. -
ManoNegra #4051 A második link Konstantintól érvényes. -
ManoNegra #4050 [i]Lehetséges, hogy a nyugatiak azért nem beszélnek a 895. évi honfoglalásról, mert az újonnan-jöttek alig, vagy egyáltalán nem különböztek azoktól, akiket itt találtak. Ezt a kérdést természetesen még korai lenne lezárni, mert a 895-ös honfoglalásra vonatkozó korabeli följegyzések hiányának más oka is lehet. “Az eseményektől távol – írja Győrffy György – gyakran nem észlelték, hogy egy régi nép helyét újonnan jött nép foglalta el, és régi nevén nevezték a jövevényeket. Mindkét tényező eredője a magyarok avar megnevezése [Győrffy (1977), p. 123]”.
Kétségtelen, hogy a különböző népnevek összetévesztésére számos példát hozhatunk föl. Mégis úgy véljük, hogy esetünkben ez nem áll fenn. Lássuk, hogy miért.
Konstantin császár művének 39. fejezetében olvashatunk arról, hogy a türkökhöz (vagyis a “magyarokhoz”) kazáriai menekültek csatlakoztak, akiket kavar-oknak neveztek [Győrffy (1975), p. 120). Nos a magyar krónikások e nép csatlakozásáról nem tudnak, viszont az Annales Iuvavensibus-ban (Salzburgi Évkönyvek) a 881. évnél megemlítenek egy “ungris”-okkal vívott első csatát Bécs környékén (“Primum bellum cum Ungaris ad Weniam”) s egy másodikat [“Secundum bellum cum Cowaris ad Culmite”], amelyben – mint látjuk – a Konstantin császár révén ismert “kavar”-ok az ellenfelek (MGH. XXX.2. 742). A nyugatiak tehát nemcsak észlelték, hanem alaposan ismerték is az újonnan jötteket. Ezek az adatok vezetnek bennünket annak a föltételezésére, hogy a hun, az avar és az ungarus név három különboző (valójában is létező), Árpád népének megérkezése előtt már itt élő néprészt takar. (6) Mivel a források a hunokat és az avarokat hosszú ideig együtt említik, próbáljuk meg tisztázni azt, hogy e két nép mikor és hogyan kapcsolódott egymáshoz.
Hunok voltak-e az avarok?
Theophanes bizánci történetírónál (758-817) a következőket olvassuk. “Ebben az évben (558) egy különös nép érkezett Bizáncba, akiket avaroknak neveznek; az egész város összefutott látásukra, mert még soha nem láttak hasonló népet: hajukat hosszan lelógó varkocsban hordják, amelyet szalagok fonnak át, viseletük egyébként a többi hunokhoz hasonló [Erdélyi (1966), p. 17)”. A 6. század közepén élt bizánci Menandrosz pedig azt írja, hogy 582-ben hun tolmácsok közvetítettek a Szirmiumot ostromló avarok és bizánciak között [Menander (1905), p. 176].
De adjunk helyet egy régészeti megfigyelésnek is. A bocsai avar fejedelmi sír – írja László Gyula – “a történelem nyelvére lefordítva annyit jelent, hogy a bocsai fejedelem hun származásúnak vallotta magát [László (1973), p. 185].
Ez a néhány mozzanat természetesen úgy is fölfogható, hogy hunok voltak az avarok. De ebben nem lehetünk egészen biztosak, mert e kérdés másképpen is értelmezhető. A bizánciak Szirmium ostromakor minden bizonnyal nem az avar közkatonákkal, hanem a sereg főparancsnokával tárgyaltak. Nos ebből csak arra következtethetünk, hogy az avaroknak hun eredetű, illetve hun nyelven beszélő vezető rétege lehetett. De hogyan beszéltek a hunok? Az Új Magyar Lexikon VI. kötetében (543. oldal) például az áll, hogy a török nyelvű ujgurok jelentős szerepet játszottak a hun törzsszövetség létrejöttében. Mivel hun nyelvű tolmácsok közvetítettek Szirmiumnál az avarok és a bizánciak között, elképzelhető, hogy az avarok hun eredetű vezető rétege türk nyelven beszélhetett. E kérdés részletesebb taglalása azonban meddő fáradozás, mert a hunok nyelvének a török-mongol vagy más nyelvekkel való azonosítása az eddig előkerült adatok alapján aligha lehetséges. Arra, hogy az ázsiai és az európai hunok kisszámú uralkodó rétege azonos, mégpedig török nyelvet beszéltek volna, e pillanatban semmi bizonyítékunk nincsen [Czeglédy (1969), p. 82]. Ami pedig az avarok nyelvét illeti, arról Erdélyi István a következőket mondja: “Az avarok által beszélt nyelveket – igenis, nyelveket (többes számban), mert a lovas nomádoknál a két- és többnyelvűség általános jelenség volt, Eurázsia szerte – még nem eléggé ismerjük. Beszélhettek vagy beszélhetett egy csoportjuk, rétegük mongolul, a másik – talán zömük – valamilyen bolgár-török nyelven, és nem kizárt esetleg iráni nyelvű csoportok jelenléte sem [Erdélyi (1986), p. 134]”.
...
III. Konstantin vagy VII. Konstantin?
Illig beszámol a VII. századi és a X. századi bizánci állapotok közötti feltűnő hasonlóságokról is. „A császári birodalmat 600 körül katonailag meggyengíti az avarok előrenyomulása a Balkán-félszigeten." - írja. Ne feledjük: 300 év korrekcióval élve az avar előrenyomulás időben egybecsúszik a magyar előrenyomulással! Mivel Bizáncnak a 900-as évek elején is szembesülnie kell egy erős északi ellenséggel, mégpedig a magyarokkal, erős a gyanú, hogy a teljes avar korszak nem egyéb, mint a magyar honfoglalás korának időben visszadatált duplikációja! Illig hivatkozik Manfred Zellerre, aki a sztyeppei népekről írt munkáiban rámutat: „e lovasnépek száma az I. évezredben megduplázódik, megtöltendő az üres évszázadokat!„ Az avar nép tehát, pusztán csak egy duplum! Nem más, mint a hun-magyarok melléknevéből kreált nemzet, melynek egyetlen célja: kitölteni az üres századokat! Az avarként tisztelt gazdag régészeti leletanyag akár Attila hunjainak régészeti hagyatéka is lehet! ... -
TDantes #4049 Vagy egy még érdekesebb, mit ír az orosz őskrónika? Ez több szempontból is érdekes, hogy minek nevezi a magyarokat. -
TDantes #4048 Hm. Melyik más népek krónikájában azonosítják a magyarokat az avarokkal?
Nem kötekedni akarok, de ha már mondunk valamit, nem-e tán utána kéne nézni?
Egyébként gyors kérdés: tudod-e milyen néven szerepelnek a magyarok az arab krónikákban? Milyen néven szerepelnek a bizánci krónikákban?
Milyen néven a nyugat-európai krónikákban? -
TDantes #4047 
Helyes
-
Solt #4046 Mert nem is tud róluk szerintem.... egyébként, ha jól tudom a Zeitensprünge-ben később volt ez taglalva.
Mert a krónikásainknak egyértelmű, hogy kik azok, akiket mások(!) avaroknak hívnak. -
ManoNegra #4045 Az a leginkább furcsa, hogy a magyar krónikákkal nem foglalkozik, amik egyébként alátámasztanák a mondanivalóját. Például ilyenről hogy avar-birodalom, egyáltalán nem tesznek említést a krónikáink, viszont más népek feljegyzéseiből azonosítható, hogy avarok alatt minket magyarokat értettek. És ez csak egy feltűnő jelenség... -
Solt #4044 No, akkor nem lesz nehéz eldönteni, hogy az illető kókler-e... :) Én komolyan becsülöm a türelmeteket... -
ManoNegra #4043 Ez már megvan! 
-
Solt #4042 Ezt hallgasd meg, ha van időd.