A topikban a személyeskedés, trollkodás nem elfogadott. A téma a magyar őstörténelem!
Mindenki szíveskedjen forrást, bizonyítást bemutatni az érvelésénél. (az értelmetlen vitákat kiküszöböli)
Akit sérelem ért, az lehetőleg ne álljon le vitázni a másik féllel, hanem írjon nekem (Zenty) privát üzenetet.
-
ManoNegra #4050 [i]Lehetséges, hogy a nyugatiak azért nem beszélnek a 895. évi honfoglalásról, mert az újonnan-jöttek alig, vagy egyáltalán nem különböztek azoktól, akiket itt találtak. Ezt a kérdést természetesen még korai lenne lezárni, mert a 895-ös honfoglalásra vonatkozó korabeli följegyzések hiányának más oka is lehet. “Az eseményektől távol – írja Győrffy György – gyakran nem észlelték, hogy egy régi nép helyét újonnan jött nép foglalta el, és régi nevén nevezték a jövevényeket. Mindkét tényező eredője a magyarok avar megnevezése [Győrffy (1977), p. 123]”.
Kétségtelen, hogy a különböző népnevek összetévesztésére számos példát hozhatunk föl. Mégis úgy véljük, hogy esetünkben ez nem áll fenn. Lássuk, hogy miért.
Konstantin császár művének 39. fejezetében olvashatunk arról, hogy a türkökhöz (vagyis a “magyarokhoz”) kazáriai menekültek csatlakoztak, akiket kavar-oknak neveztek [Győrffy (1975), p. 120). Nos a magyar krónikások e nép csatlakozásáról nem tudnak, viszont az Annales Iuvavensibus-ban (Salzburgi Évkönyvek) a 881. évnél megemlítenek egy “ungris”-okkal vívott első csatát Bécs környékén (“Primum bellum cum Ungaris ad Weniam”) s egy másodikat [“Secundum bellum cum Cowaris ad Culmite”], amelyben – mint látjuk – a Konstantin császár révén ismert “kavar”-ok az ellenfelek (MGH. XXX.2. 742). A nyugatiak tehát nemcsak észlelték, hanem alaposan ismerték is az újonnan jötteket. Ezek az adatok vezetnek bennünket annak a föltételezésére, hogy a hun, az avar és az ungarus név három különboző (valójában is létező), Árpád népének megérkezése előtt már itt élő néprészt takar. (6) Mivel a források a hunokat és az avarokat hosszú ideig együtt említik, próbáljuk meg tisztázni azt, hogy e két nép mikor és hogyan kapcsolódott egymáshoz.
Hunok voltak-e az avarok?
Theophanes bizánci történetírónál (758-817) a következőket olvassuk. “Ebben az évben (558) egy különös nép érkezett Bizáncba, akiket avaroknak neveznek; az egész város összefutott látásukra, mert még soha nem láttak hasonló népet: hajukat hosszan lelógó varkocsban hordják, amelyet szalagok fonnak át, viseletük egyébként a többi hunokhoz hasonló [Erdélyi (1966), p. 17)”. A 6. század közepén élt bizánci Menandrosz pedig azt írja, hogy 582-ben hun tolmácsok közvetítettek a Szirmiumot ostromló avarok és bizánciak között [Menander (1905), p. 176].
De adjunk helyet egy régészeti megfigyelésnek is. A bocsai avar fejedelmi sír – írja László Gyula – “a történelem nyelvére lefordítva annyit jelent, hogy a bocsai fejedelem hun származásúnak vallotta magát [László (1973), p. 185].
Ez a néhány mozzanat természetesen úgy is fölfogható, hogy hunok voltak az avarok. De ebben nem lehetünk egészen biztosak, mert e kérdés másképpen is értelmezhető. A bizánciak Szirmium ostromakor minden bizonnyal nem az avar közkatonákkal, hanem a sereg főparancsnokával tárgyaltak. Nos ebből csak arra következtethetünk, hogy az avaroknak hun eredetű, illetve hun nyelven beszélő vezető rétege lehetett. De hogyan beszéltek a hunok? Az Új Magyar Lexikon VI. kötetében (543. oldal) például az áll, hogy a török nyelvű ujgurok jelentős szerepet játszottak a hun törzsszövetség létrejöttében. Mivel hun nyelvű tolmácsok közvetítettek Szirmiumnál az avarok és a bizánciak között, elképzelhető, hogy az avarok hun eredetű vezető rétege türk nyelven beszélhetett. E kérdés részletesebb taglalása azonban meddő fáradozás, mert a hunok nyelvének a török-mongol vagy más nyelvekkel való azonosítása az eddig előkerült adatok alapján aligha lehetséges. Arra, hogy az ázsiai és az európai hunok kisszámú uralkodó rétege azonos, mégpedig török nyelvet beszéltek volna, e pillanatban semmi bizonyítékunk nincsen [Czeglédy (1969), p. 82]. Ami pedig az avarok nyelvét illeti, arról Erdélyi István a következőket mondja: “Az avarok által beszélt nyelveket – igenis, nyelveket (többes számban), mert a lovas nomádoknál a két- és többnyelvűség általános jelenség volt, Eurázsia szerte – még nem eléggé ismerjük. Beszélhettek vagy beszélhetett egy csoportjuk, rétegük mongolul, a másik – talán zömük – valamilyen bolgár-török nyelven, és nem kizárt esetleg iráni nyelvű csoportok jelenléte sem [Erdélyi (1986), p. 134]”.
...
III. Konstantin vagy VII. Konstantin?
Illig beszámol a VII. századi és a X. századi bizánci állapotok közötti feltűnő hasonlóságokról is. „A császári birodalmat 600 körül katonailag meggyengíti az avarok előrenyomulása a Balkán-félszigeten." - írja. Ne feledjük: 300 év korrekcióval élve az avar előrenyomulás időben egybecsúszik a magyar előrenyomulással! Mivel Bizáncnak a 900-as évek elején is szembesülnie kell egy erős északi ellenséggel, mégpedig a magyarokkal, erős a gyanú, hogy a teljes avar korszak nem egyéb, mint a magyar honfoglalás korának időben visszadatált duplikációja! Illig hivatkozik Manfred Zellerre, aki a sztyeppei népekről írt munkáiban rámutat: „e lovasnépek száma az I. évezredben megduplázódik, megtöltendő az üres évszázadokat!„ Az avar nép tehát, pusztán csak egy duplum! Nem más, mint a hun-magyarok melléknevéből kreált nemzet, melynek egyetlen célja: kitölteni az üres századokat! Az avarként tisztelt gazdag régészeti leletanyag akár Attila hunjainak régészeti hagyatéka is lehet! ...