6424
A topikban a személyeskedés, trollkodás nem elfogadott. A téma a magyar őstörténelem!
Mindenki szíveskedjen forrást, bizonyítást bemutatni az érvelésénél. (az értelmetlen vitákat kiküszöböli)
Akit sérelem ért, az lehetőleg ne álljon le vitázni a másik féllel, hanem írjon nekem (Zenty) privát üzenetet.
-
TDantes #4241 http://www.mek.oszk.hu/02100/02115/html/5-344.html
Ortutay Gyula Magyar Néprajzi Lexikon. Csakhogy tiszta legyen ki a táltos...és akkor sem Táltos. -
TDantes #4240 Az írásra vonatkozó jövevényszavak is a
valós helyzetről adnak képet: Kazária több
helyén kerültek elő csontra vagy kőre vésett
rovásírásos feliratok. Volt tehát a birodalomban
írásbeliség, bár nem tudjuk, menynyire
lehetett általános. Sajnos, a kazár rovásírást
mindeddig nem sikerült megfejteni.
Ugyanez vonatkozik a magyar rovásírásra is,
amelyet egy Kalocsa mellett előkerült, honfoglalás
kori sírban lelt csont tegezszájon fedeztek
fel a kutatók. Nem kétséges tehát,
hogy betűvetésünk is kazárföldön született.
A honfoglalóknak maguknak pedig nem
voltak krónikásaik, nem volt megszilárdult
írásbeliségük. Igaz, ismerték a keleten elsajátított
kazár típusú rovásírást - amit a Kalocsa
melletti Halomról származó rovásírásos
csont tegezszáj igazol -, ez azonban
nem több egy rövidke feliratnál, de még
ennek megfejtésével is adósak a szakemberek.
(Az biztos csupán, hogy ez a felirat
nem azonos a későbbi székely rovásírással.)
Magyarország története 1. kötet. Fodor István. Tessék olvasni... -
TDantes #4239 Mátyás mint Zsigmond unokája... 
Teljesen kizárt. Hunyadi Mátyás őse egy havaeselvi kenéz. Nagyapja Vajk és nem Zsigmond.
-
#4238
Szerintük csak díszítgetés, meg semmi tartalom nincs a dolgok mögött.
Sokkal mélyebb összefüggésekről van itt szó, mint sokan gondolnák. Vajon miért félnek pl. "fősodratú tudósaink" annyira a rovás kutatásától? Mert nem illik a képbe? Egyszerűbb eldugni a pincékben, meg nem venni róla tudomást.
De ez csak egy ideig mehet, mert az összefüggések, leletek egyre szaporodnak. Rengeteg link volt már, de ezt is érdemes tüzetesen átnézni.
A képekre kattintva, vagy lementve azokat nagyobb felbontásban is láthatók. Ezeknek a jeleknek az eredete az utolsó jégkorszakig nyomon követhető. -
Solt #4237 Folytatás:
Ipolyi Arnold is beszámol egy fennmaradt történetről Mátyás királlyal kapcsolatban:
„Érdekesben tüntetik fel még a táltosróli képzetet egyes regék. Ilyen különösen élénken szól egy Kampó nevű táltosról (gy. 290 Debrecenitől): a jégtestű (?), alacsony termetű, vastag lábszárú Kampó táltos Temesvárott lakott, honnét Budára a királyhoz szokott volt járni ebédre. Mátyás király mindig igen megsüvegölte őtet; miért is a királyné igen átallá a dolgot, és sokszor kérdezte urát, valjon micsoda oknál fogva tartja oly nagy tiszteletben e hitvány embert? A király megunta már, s végre egyszer felelet helyett felszólítá Kampót, mutatná meg emberségét a királyné előtt. Másnap eljővén Kampó táltos ebédre, a palota ajtó kinyitásakor felső állkapcáját az ajtó felső részébe, alsó állkapcáját pedig a küszöbbe akasztá, s a királyi palotába tüzet okáda. A királyné rémültében székébe hanyatlott, de csak hamar Kampó ölében termett. ... Ekkép táltos-embernek neveztetik egyenesen azon Göncöl is, ki a kocsit feltalálta, igen tudákos ember volt, mindennemű dolgokról tudott, beszélt a madarakkal, fákkal, növényekkel, értette a csillagok jelentését, sok csodákat tett, halálát nem látták; úgy vélték, hogy az égbe tűnt el. Valamint a földön görbe rúdu kocsin járt, úgy most az égen utaz éjenként a csillagzatban.” (Ipolyi Arnold: Magy. Myth.; 450. o.)
Innen a Nagy Medve magyar elnevezése, a Göncöl szekere. Szántai Lajos említette egyik előadásában, hogy a középkori pálos kolostorok mellett nincs temető. A szentéletű atyák Göncöl táltoshoz hasonlóan az égbe ragadtattak haláluk pillanatában, nem rothadtak el. Mert akinek a teste halála után rothadásnak indul, ott bajok voltak az élet során. (Szántai)
Elnézést a sok idézetért, de így nekem egyszerűbb volt... :)
Ajánlott "irodalom"
Lajdi Péter: A Táltos
Wass Albert: Hagyaték
Ipolyi Arnold: Magyar mitológia
No persze lenne még bőven, de szerintem elsőre ez is rengeteg... :)
-
#4236
baszki, itt mindenki történész?XDDDDDDD -
Solt #4235 Persze, hogy nem az, csak ehhez tudni kell, hogy ki a Táltos. Először is Táltosnak születni kell. Ez úgy nem működik, hogy valaki kinevezi magát...
Születéskor már megvannak a jelei, hogy Táltos érkezett. Például hat kézujj, vagy lábujj, foggal születés, vagy több fog ( többlet fogékonyság ), csillag alakú anyajegy. De ez még NEM jelentette azt, hogy az illető Táltos is lesz. Ahogy Táltos legyen valaki, meg kell kapnia az elhívást, felemelést... ( mária terézia alatt terjedt el, hogy kérdezés nélkül csonkolták az így született babák plusz ujját )
Amit fontos még tisztázni, az a Táltos "működése"! Először is nem keverendő össze a sámánnal! Időm rövidsége miatt idéznék Molnár V. Józseftől,
"a táltosról kialakítandó pontos kép, a táltos és a sámán fogalmának tisztázása és éles szétválasztása.
Az ún. természeti népek, mint Szibéria tajga- és tundralakó néptöredékei, az észak-amerikai préri vagy a dél-amerikai esőerdők őslakos indiánjai, de a fekete-afrikai néger törzsek körében is, világszerte élnek különleges képességekkel rendelkező, gyógyító és/vagy jóstehetségű emberek. Ezeket nevezi a szakirodalom sámánoknak. A magyarságnak is megvoltak és megvannak a maga „sámánjai”, ezeket azonban inkább javas vagy javós embernek, asszonynak hívnám, akik ráolvasással, imával és gyógyfüvekkel gyógyítanak. Akad köztük jósképességű is, de mindenképpen tudákos, a szó jobbik értelmében kuruzsló emberek.
A sámán – mondjuk ki nyíltan – mélyen a magyar táltos alatt áll a ranglétrán. A sámán foglalkozásként űzi a gyógyítást és a jóslást, minden esetben ellenszolgáltatás fejében teszi ezt. A táltos a jézusi küldetés szellemében segít bajba jutott, beteg embertársain fizetség nélkül: „ingyen kaptátok, ingyen is adjátok”. Ha a megsegített természetbeni juttatásban részesíti őt, tehát ha élelmiszert ad neki, azt köszönettel elfogadja ugyan, de nem teszi a segítségnyújtás feltételévé.
A sámán, hogy kapcsolatba léphessen nálánál hatalmasabb, anyagvilág feletti erőkkel, lényekkel, melyek gyakran válogatatlanul jönnek mind az angyali, mind a démoni világból, arra kényszerül, hogy saját elhatározásából, saját kezdeményezéséből különböző kábítószertartalmú magok, gombák, italok és fülsiketítő, zajszerű, vad zene hatására révüljön, egyfajta extatikus transzállapotba kerüljön. Ilyenkor előfordult már, hogy lelke más, testenkívüli szférákba távozott, és gyakran meg kellett küzdjön a hozzá segítségért forduló beteg embertársát fogva tartó hatalmakkal. Ez az utóbbi küzdelem-motívum, ha más-más szinten is érvényesül, rokon a sámán és a táltos között. A sámán lelke sokszor állatkülsőt, a totemős testi jegyeit ölti magára a küzdelem alatt."
" Most néhány axiómaértékű kijelentést kell tennünk a táltosi jelenség leírásában:
1.) „Táltosnak születni kell, kiképeztetés által senki táltos nem lehet.” (Ipolyi Arnold: Magyar Mythologia; 449. o.)
„A táltos a környezetéből soha semmit nem tanul. A táltos a tudását közvetlenül Istentől kapja.” (Molnár V. József)
„A táltost kiiktatni nem lehet. A táltost kiiktatni soha nem is lehet majd, tehát a táltos az egy időtlen minőség. Mert nem iskolához, nem tételes valláshoz kötődik az ő személye. A táltosságra születni kell.” A táltos „tudományt” „iskolában, intézményi keretek között megtanulni nem lehet.” (Szántai Lajos)
Részlet Bartha Andrásné táltosnő peréből:
„ - Kitől tanulta az orvoslást, mikor és hol? Könnyen-é?
- Az orvoslást bátyámtól, Balási Páltól, aki maga is táltos. Ersók leányom is úgy született, két foggal az ínye között.
- Tanított-e másokat reá, kiket és mi módon?
- A táltosságra nem tanítottam senkit, (ez lehetetlen), mert azt az Isten az anyja méhiben úgy formálja.
- Micsoda erejek s tisztek van a táltosoknak?
- Viaskodnak az égben a birodalomért.
- Gyalog ment-e oda, vagy másképp.
- Az Isten vitt a maga szárnyai alatt, és szárnyakat ad, mint a madárnak.”
A sumér Etana királyfi is egy „sas” hátán emelkedett a téridőn kívülre.
Eddig a vallatási jegyzőkönyv.
Szerencse, hogy a varázslással megvádolt táltos saját szájából, tehát első kézből hallhatunk egy olyan rövid és tömör összefoglalást a táltosi minőségről, mely pregnánsan összegezi mindazt az ismeretanyagot, mely magyar földön ősvallásunk bölcs és Isten által beavatott papjairól régóta közszájon forog."
Még egy idézet egy blogról,
"A hagyomány szerint a táltos és a táltos lova egy időben születtek. Gyakran mindkettejüknek volt csillagjele - ezért is oly gyakori a Csillag név a lovaknál. A népi emlékezet megőrizte, hogy táltoslova volt Koppánynak, Szent Lászlónak, Mátyás királynak és II. Rákóczi Ferencnek is. Tehát ők is táltosok voltak.
Turul-házi királyaink túlnyomó többsége a táltosi beavatáson átesett (megjegyzés tőlem: Táltos beavatás nincs! Erre születni kell, ez egy Isteni felemelkedés! Itt nem értek egyet a szerzővel! ) szakrális uralkodó, táltoskirály volt, akik álomlátásokban, víziók, éber sejtelmek és megérzések formájában előre látták a jövőt, és külső veszély esetén időben megelőző intézkedéseket tudtak hozni az ország népének védelmében. Szentségük is többek között táltosi mivoltukban gyökerezik.
Ezek után röviden nézzük meg kikről vannak feljegyzések.
Első Táltosként Álmost emlegetik ( szerintem ez a "történet" nála is régebbi ) a következők miatt,
Így ír erről Anonymus a Gesta Hungarorumában:
"…Ügek… …igen nemes vezére volt Szcítiának, aki feleségül vette Dentü-Mogyerban Önedbelia vezérnek Emes nevű leányát. Ettől fia született, aki az Álmos nevet kapta. Azonban isten, csodás eset következtében nevezték el Álmosnak, mert teherben levő anyjának álmában isteni látomás jelent meg turulmadár képében, és mintegy reá szállva teherbe ejtette őt. Egyszersmind úgy tetszett neki, hogy méhéből forrás fakad, és ágyékából dicső királyok származnak, ámde nem a saját földjükön sokasodnak el. Mivel tehát az alvás közben feltűnő képet magyar nyelven álomnak mondják, és az ő születését álom jelezte előre, azért hívták őt szintén Álmosnak. Vagy azért hívták Álmosnak – ami latinul annyi, mint szent –, mivel az ő ivadékából szent királyok és vezérek voltak születendők."
Vele indul el a Turul dinasztia, amelynek tagjai közt számos hat ujjal születés történik.
"Szent István királyról jegyeztek fel a nagy besenyő betörés kapcsán: Egy vadászat során álló délben egy fa tövében elszenderedett és álomlátásban volt része. Látta, hogy keletről nagyszámú ellenséges csapatok közelednek az erdélyi végekhez. Felébredvén azonnal intézkedéseket foganatosított, és megerősíttette a keleti gyepürendszert, valamint csapatokat küldött arra a részre. Így hiúsult meg a besenyők támadása."
"I. Szent Lászlóról sok hiedelem maradt fenn, amiket azzal magyaráztak, hogy táltos volt. Egyszer amikor Salamon királlyal párbajozott, a felé közeledő Salamon, aki nem rettent meg még erősebb vitézektől sem, a feje körül lángoló karddal hadonászó angyalokat látott és megrettent., visszament várába . László Szög nevű lova patkójának nyomán vizet fakasztott a szomjazó katonáinak, hegyeket mozgatott meg, aranypénzt változtatott kővé. A monda szerint egy ellene szervezett merénylet közben is nagy fényesség támadt, és a merénylő elejtette a kardot. Gyakran emlegették úgy, hogy táltos király, aki táltos lován vágtatva védi az országot."
"IV. Béláról, a második honalapítóról pontosan tudjuk, hogy egyik kezén hat ujja volt. Királyaink mindig is bensőséges viszonyban állottak a táltosokkal."
"Turul-ház azon tagjai (Mátyás király is mint Luxemburgi Zsigmond király vérszerinti unokája ide tartozik!) nagyon komolyan vették apostol-királyi, táltos-királyi szakrális szerepkörüket népük és az ország védelmében és megszentelésében.
Mátyás királyról többen is följegyezték, hogy különösen intenzív és bensőséges viszonyt alakított ki mind egynémely táltossal, mind a pálos mágusrenddel. Galeotto Marzio, nagy királyunk olasz származású udvari történetírója följegyezte, hogy a királyi tanácsban nem egy embernek volt hat ujja, köztük még egy főpapnak is."
"Ady Endréről azt tartják, hogy az egyik kezén egy ujjcsonk volt annak jeleként, hogy ő is táltos. Ezt maga is hitte, és több versében utalt erre.
"Ki vagyok? A Napisten papja,
Ki áldozik az éjszaka torán.
Egy vén harang megkondul. Zúghatsz.
Én pap vagyok, de pogány pap, pogány.
…
Hej, sápadok már ezer éve én.
Szent Napkeletnek mártirja vagyok,
Aki enyhülést Nyugaton keres,
Táltosok átkos sarja talán."
(Egy párisi hajnalon - részlet)"
Csontváry így ír a "beavatásáról",
„Hajnalban nap-nap után a lángoló Kárpátokat figyelem s egy délután csendesen bubiskoló tinós szekeren megakadt a szemem. Egy kifejezhetetlen mozdulat kezembe adja a rajzónt s egy vénypapírra kezdem rajzolni a motívumot. A principálisom nesztelenül hátul sompolyog, a rajz elkészültével a vállamra ütött: ’Mit csinál: hisz maga festőnek született.’ Meglepődve álltunk, egymásra néztünk s csak ekkor tudtam és eszméltem, amikor magam is az eredményt láttam, hogy valami különös eset történt, amely kifejezhetetlen boldog érzésben nyilvánult meg. ... Ahogy a rajzban gyönyörködöm, egy háromszögletű kis fekete magot (a cédrusfának van háromszögletű magja!; LP) pillantok meg balkezemben, mely figyelmemet lekötötte. E lekötöttségben fejem fölött hátulról hallom: ’Te leszel a világ legnagyobb napút (plein air; LP) festője, nagyobb Raffaelnél.’”(Csontváry-emlékkönyv; Csontváry kiadatlan önéletrajza; 73. o.)
Ez pedig egy igazi gyöngyszem,
"Megszívlelendő, hogy Csontváry mi módon értekezik a táltos (az ő szótárában „zseni”-nek neveztetik) születéséről és kibenlétéről. Minden szava egy-egy gyöngyszem: „Zseni lehet, aki soron van, akit a sors keze kiválasztott, akinek ősei akaraterővel, lelkiműveltséggel, a művészi tehetséggel voltak felruházva, aki telivérrel – szerelemmel – jött a világra, aki szerelmes volt a dajkájába, aki szerelmes volt a napba, szerelmes volt az üstökös csillagba; a ki a szabadba kívánkozott s pille után futkosott, aki szerette az igazságot, magában soha nem unatkozott, aki a munkát szeretettel végzé – a gondolattal a jövőt keresé, aki szakított a jelennel s útrakelt a sejtelemmel, aki mindenütt és mindenben szívét használta a küzdelemben ... aki első szerelmét Plátóilag nézte, közelebbről a csalódás kísérte, aki szerelmes volt a hazájába s szeretettel gondolt a nagyvilágra, aki le tudott mondani mindenről – gazdagságot, hatalmat nem irigyelt senkitől ... aki folyton küzdött önmagával s küzdelmét nem tudatta a világgal, aki álmában is nyugtalankodott – s önmagával megelégedve nem volt, aki a szépben gyönyörködött s a naplementében ábrándozott; akit a küzdelem közepette az ihlettség meglepte; aki az ihlettség örömére új világ jöttét érezte, aki láthatatlan ihlettől minden ismeretnek az ismeretét – minden tudásnak a tudását sejtette, aki a láthatatlan hangot felfogta és megértette ... .” (Csontváry-emlékkönyv; A lángész – Ki lehet és ki nem lehet zseni; 61-62. o.; Corvina Kiadó, Kner Nyomda, Gyoma, 1976.) Ezek a magvas szavak, azt hiszem, nem igényelnek alaposabb magyarázatot."
"Királyaink mindig is bensőséges viszonyban állottak a táltosokkal. És itt most nem egy I. Endrére vagy jellemtelen fiára, Salamon királyra, nem egy I. Habsburg Albertre, nem egy Jagelló III. Lászlóra, a várnai csata lefejezettjére, nem egy V. Lászlóra, egy „Dobzse” Lászlóra vagy egy II. Lajosra kell gondolnunk, hanem kizárólag a Turul-ház azon tagjaira (Mátyás király is mint Luxemburgi Zsigmond király vérszerinti unokája ide tartozik!), akik véresen komolyan vették apostol-királyi, táltos-királyi szakrális szerepkörüket népük és az ország védelmében és megszentelésében.
A magyar királyok udvarában szinte mindegyik uralkodónk regnálása alatt ott a táltos a király tanácsadója szerepkörében. IV. Béla (maga is táltos!), V. István és IV. Kun László mellett ott áll a híres Csák nemzetségbeli Csák Péter, Luxemburgi Zsigmond mellett Tar Lőrinc (vö. Tar Lőrinc pokoljárása), aki a király fősáfárja és híres vitéz is volt, és még tovább sorolhatnánk"
-
TDantes #4234 Hát szóval megoszlanak a vélemények. Nálunk Árpádkor-tanár a Gizella verziót pártfogolta.
Általában egyet is értek vele, van logika bőven a Gizella féle verzióban.
Nekem egy gondom van vele. Vazul István rokona. Na most, István eléggé keménykezű, határozott uralkodó. Semmit sem reagál, hogy a felesége a háta mögött megöleti a rokonát?
Ez szinte már árulás a királlyal szemben.
Vagy nem jött rá hogy Gizella tette, vagy valamiért nem mert vagy nem akart Gizella ellen tenni semmit...
Ez az egy ami nem fér a fejembe, de amúgy inkább a németek-Gizella verziót tartom valószínűbbnek.
Erről nem halottam hogy Mátyás megfenyegette a pápát, hol hallottad ezt?
Bár Mátyás...szóval azt is bizonyítani akarta, hogy ősi római patrícius család leszármazottja.
Egyébként, csak megjegyzem olyan hogy hivatalos álláspont nincs. Nincs kőbe vésve, hogy ezt nyilatkoztatta ki az MTA és ezt kell elfogadni.
A pártállami időkben így volt, meg a pártállami szokásokban leragadt történészek is ilyenek...de egyébként nincsenek kőbevésett dogmák és hivatalos álláspontok. Nem szeretem ezt a felosztást, hogy hivatalos álláspont, meg alternatívok, bár én is gyakran így mondom. De úgy helyesebb ,hogy történészek és amatőrök/áltudomány hívek.
-
ManoNegra #4233 Csak a halál biztos.
Mátyás valóban humanista reneszánsz uralkodó volt, de mintha valami olyasmi is rémlene, hogy burkoltan megfenyegette a pápát, hogy nem riad vissza a kikeresztelkedéstől, és az ősi hit felvételétől sem! Vazul története pedig elég furcsa. Mi a hivatalos álláspont? István vakíttatta meg, vagy Gizella? -
TDantes #4232 Az I. törvénykönyv biztos Istváné.
A II. az már későbbi összeállítás....
Persze, azt mondom biztos, de csak a halál biztos...de ezt nyugodtan elfogadhatjuk hogy István törvénykönyve.
Hát, Mátyásról nehezen hinném el hogy ilyesmiben hitt volna. Reneszánsz, humanista ember, magasan művelt...
A kora Árpádkori királyokról viszont eltudom képzelni, persze Péterről nem, ő külföldön nevelkedett. De a többi lehet.
Egyébként, ott van Vazul...szerintem ő pont az, aki hisz az ilyesmiben, és pont ez ad neki alapot arra hogy szembe forduljon Istvánnal. -
ManoNegra #4231 Hülyeséget beszélek, XII századi... -
ManoNegra #4230 Na ezaz, pontos dátum nincs. Bővíthették, elvehettek belőle, Istvánnak is tulajdoníthatják akár, pedig nem biztos hogy ezek mind az ő törvényei. Legalábbis az első, ma is meglévő példány XVI századi ha jól tudom.
Egyébként egyetértek, ez a néphiedelemben élt tovább, de nem biztos, hogy a László, vagy István - de akár még Mátyás is - ne hihettek volna benne. -
TDantes #4229 Ja és hogy mikori? 1000 és 1038 közötti...István alatt készült valószínűleg. Pontos dátum nincs. -
TDantes #4228 Nyilván nem elég hogy annak kiáltja ki magát.
Egyébként a személyes véleményem az , hogy ez a táltos-király dolog, a néphitben lehetett jelen. Nem tudom, szerintem senki nem ismeri pontosan a kora árpádkori néphitet, de nekem ez elképzelhető.
A nép számára ez olyan mint egy jogfolytonosság. A fejedelemség idejében a vezető, egyben szakrális vezető is. Jön István, új hitet vezet be, de közben azt is mondja hogy ő felkent király, tehát vallási értelemben is vezető lesz...tehát ez táltos-király dolog él tovább a néphitben.
De hogy a Pilisben lévő Vetus Buda meg beavatás, meg önmagukat táltosnak tartó királyok? Ezt nagyon nem hihető.
Egyébként igazad lehet, ezt alá is támasztaná Kálmán politikája, hisz ő testileg is torz, nem véletlen a törvénye sem, és az sem ha leszámol ezzel a régi néphittel.
Péter. Hát Péter még csak nem is Magyarhonban nő fel. 1026-ban érkezhetett ide. Utálták is nagyon a magyarok Pétert.
Aba Sámuel? Szerintem ő sem. Aba Sámuel még csak nem is igazán Árpádházi. Mindössze István lánytestvérét vette el. Nem folyik az ereiben Árpád vére.
No de mi van amikor két király van egyszerre? András utáni jogos örökös Salamon. Felkent, megkoronázott király. Őt annak kéne tekinteni.
No de épp Salamon ellen harcol a Szent László.
(egyébként Salamon haláláig, Lászlót nem is lehetne igazi királynak tekinteni. Sőt, Gézát sem, hiszen Gézát ellen királynak kéne mondani, mert él Salamon. Ő a törvényes király, csak épp nem uralkodik, megbukott, elüldüzték, legyőzték, de attól még ő a király! A nemzetközi diplomáciában volt is ebből némi baja Gézának)
Melyik törvénykönyv? Az I. törvénykönyv. tessék
19-es cikkely.
-
ManoNegra #4227 Ez az Istváni törvénykönyv mikori pontosan?
Ehhez, hogy valakit táltos királynak tekintsenek, nem elég az, hogy kikiáltja magát, hanem a tettei, megjelenése, a néppel való kapcsolata számít. Pétert nyilván nem tekintették annak, és Kálmánt sem, ezért kellett neki valami más. -
TDantes #4226 Ja, és a lényeg, hogy kellene ezt az egész sámánnemtettséget a gyakorlatban elképzelni?
A nép sok mindenben hitt és hisz még ezután is, a néprajzi lexikonok sok mindent felsorolnak.
De mégis hogy férhetne össze mindez a római katolikus vallásal?
István törvénykönyvében van egy érdekes rész. Azt írja akik a misék alatt mormognak, zavarnak szabados meséket adnak elő( na ez vajon mi lehet?)korbácsot kapnak+hajuk lenyírása.
Megszégyenyítés és testi fenyítés...a szabados mesékért, amik bizonyára samanisztikus, a régi valláshoz kapcsolódó dologról van szó.
E szerint a törvény szerint ,ami a régi valláshoz kapcsolódik keményen bünteti.
Ha ezt bünteti akkor hogyan él tovább a táltos vagy sámán dolog? -
TDantes #4225 Jó-jó.
De válaszold akkor meg ezt nekem.
Már kérdeztem. Tehát minden Árpád-házi király az volt?
Péter is? Aba Sámuel is? III. András akkor már nem? (ha Kálmánnal befejeződik Dümmert szerint?)
Mi van I. Gézával és I. Szent Lászlóval? Mert hát a hivatalos király ekkor Salamon! 1087-ig amíg meg nem hal. Az egy dolog, hogy nem uralkodik, és elzavarták, de attól még koronás, felkent király.
Ezek hogy illenek bele az egész táltos elméletbe?
És mi van az ellen királyokkal(igaz ők Kálmán utánniak)
Valamint a különféle trónkövetelőkkel? (bár ők is Kálmán utánniak, de tényleg. Borisz ? Ő lehet hogy Kálmán fia. Na és Bors és Iván ?)
No ez az egyik problémám.
A másik. Kálmánnál szűnik meg. Érdekes. Kálmán az istváni politika igazi folytatója. Nem csoda, hisz papnak nevelték. Terjeszti az István kultuszt, kitalálja és megíratja a koronaküldést.
Na most, az a király, aki követi Istvánt, és István kultuszát erősíti ő szünteti meg ezt a táltos-dolgot? Pedig Istvánnak is ilyen táltos-királynak kellet lennie.
Más dolgokban Istvánt követi, de ebben épp ellenkezőleg?
Ráadásul Kálmán pápapárti. ( mi más lehetne?)
És ha Kálmánnál szakad meg miért? Azért mert testileg torz volt máris leszámol az egész táltos-dologgal?
Vagy mert egyházi személy volt, eredetileg pap, tanult ember és pápához közeledett?
De ha már Kálmán. Azt írja ügye az ismert törvényben, hogy strigák melyek nincsenek említés se essék( és nem boszorkányok) Striga, azaz a Szépasszonyok, akik elváltják az egészséges gyereket, csúf, torzra.
Tévesen sokan azt látták bele, hogy Kálmán a felvilágosult uralkodó leszámol a babonasággal...de nem. Kálmán azért mondja ezt ki, mert a néphit szerint ő is ilyen elváltott torz személy.
-
ManoNegra #4224 Pedig nem olyan "ördögtől" való gondolat a táltoskirály fogalom, azért a váltás biztos nem ment egyik napról a másikra, Dümmerth Dezső írja azt, hogy ez Könyves Kálmánnal szűnik meg, mert ő nem az a daliás jelenség, inkább a könyvek megszállottja, és ügyes politikus, ezért is alakítja ki a korona kultuszát. Előtte az uralkodóknak sokkal többet jelentett a "földöntúli érzékenység" és "ég és föld közötti közvetítő kapcsolat". Bár ő sámánnemzetségnek írja a Turul nemzetséget, de azért talán a táltosnemzetség jobban illene ide. :-) -
TDantes #4223 Ja. Hülyeséget írtam, a szerző Font Márta és nem Mária. MTA doktora. Ha az ő álláspontja nem hivatalos akkor nem tudom mi az...,,Nem
tudjuk, hogy II. Szilveszter valóban küldött-
e koronát Istvánnak, vagy csak jóváhagyását
(áldás = benedictio) adta a koronázás
szertartásának lefolytatásához."
Szóval, ki s a hülye aki nem ismeri a hivatalos álláspontot? -
TDantes #4222 Nem mondtam hogy nem így van.
Én csak annyit állítok a tudományt csakis tudományos módszerekkel lehet vizsgálni. Attól tudomány. Szerinted talán nem?
De ha nem csak a misztikum az érdekes, és engem tényleg érdekel, mert igazából ezért írtam tegnap, mi van akkor Vetus Budával? A Pilisben van vagy máshol vagy mégiscsak Óbudán? (magyarra fordítva Vetus Buda persze Óbuda, szótárban is le lehet ellenőrizni) -
TDantes #4221 Hát ez nem ilyen egyszerű. Melyik hódítók? Északiak? Hódító Vilmos?
Az NRCS abban fügött a pápától, hogy a pápa koronázta meg a császárt.
De most 1000-ben vagyunk. Nincs még invesztitúra harc. II. Szilveszter pápa és Ottó császár remek viszonyban vannak, sőt a pápai állam része , igaz autonóm része, a NRCS-nek! Érdekes függés, mert Birodalom része a pápai állam, de a birodalom vezetőjét a pápa koronázza meg...lesznek ebből bajok, de mindegy ez már nem ide tartozik.
A lényeg, hogy 1000 táján remekül megvannak. -
szenyor Lopez #4220 Az angoloknál mikor a kereszténység kezdett terjedni, jöttek a hódítók.
A nrcs pedig igencsak függött az aktuális pápától. -
szenyor Lopez #4219 Annyit fogj föl légyszíves, hogy amit ma misztikumnak tartunk, az nem mindig volt az. Nem, nem csak a misztikum érdekes. A történelmet kiváltképp kedvelem, emiatt is érdekel a téma. -
TDantes #4218 És tessék
,,Hartvik püspök, Kálmán király megbízásából, az 1095 után készült kisebb és az 1083 előtt írt nagyobb legenda felhasználásával elkészíti I. (Szent) István magyar király harmadik legendáját. (Más vélemény szerint a Hartvik-féle legenda 1112–1116 körül készült. A legenda azt a célt szolgálta, hogy a magyar királyt megillető egyházpolitikai jogosítványok történeti eredetét bemutatva elismertesse azokat a gregoriánus pápasággal. A pápai koronaküldés történetét – ami utóbb nagy hatást gyakorolt a magyar történeti tudatra – Hartvik szőtte bele István élettörténetébe. → 1201) "
Csak hogy ki beszél hülyeséget azért...na hogy van ez akkor? -
TDantes #4217 De egyébként meg a kora középkorról van szó. Burgundia sokáig igen gazdagnak számított.
Az angolok nem állanak ekkor befolyás alatt, de hatalma szempontjából nem is ér fel a Magyar királysággal. Ha feltűnt, Magyarország után soroltam be.
Ja, és bár az NRCS hatalma mint tudjuk a középkor után teljesen megszűnik és csak jelképes, mégis Európa elsőszámú világi urának tartották hivatalosan.
Az hogy nem vették komolyan és leszarták a hatalmát a német uralkodók az egy dolog. -
TDantes #4216 És az is nagy kár, hogy bár szerinted az a hivatalos verzió hogy a pápa küldte a koronát, idéztem egy hivatalos történészt és....semmi reakció.
Miért? Hm? Ezekre miért nem felelsz soha? -
Solt #4215 
-
TDantes #4214 A történelem az tudomány. A tudományban nincs helye misztikumnak.
Érdekes, hogy csak a misztikum érdekel.
Nézz vissza egy kicsit. Engem igen is érdekel, hogy mi van Vetus Budával.
De újra elmondom, korabeli írott forrás és régészet. Ezekkel kell bizonyítani.
Nem misztikummal. Ez nektek nem érdekes? Csak az érdekes ami misztikus?
Ami kézzel fogható, teszem azt egy régészeti lelet, az nem érdekes? -
TDantes #4213 Hol van az még...hajaj!
Ottó császár és Szilveszter pápa között felhőtlen a viszony! A pápa a császár nevelője, mestere volt! Tökéletes az összhang köztük még!
Kicsit tessék már utána olvasni. -
TDantes #4212 Nagy kár. Pedig tényleg érdekel az okfejtésed, hogy az Árpádház minden tagja táltos-király volt-e?
Miért nem vagy következetes?
Egyszerű kérdés. Péter, Sámuel III. András, II. László, III. István?
Vagy akit kimondtottan annak neveztél. Szent László. Vele mi van? Azt állítod táltos király. Igen ám ,de László 1077-től uralkodik. Viszont 1087-ig még él Salamon!
Most ilyenkor mi van? Salamon is táltos-király volt, vagy csak László?
Ezt nem tudom értelmezni. Téged ilyen kérdések nem is érdekelnek? -
szenyor Lopez #4211 "De aki a történelemmel fogalkozik az nem misztikumot keres. Vagyis keresni kereshet, de az nem vehető komolyan."
Szerintem meg ha valaki valamit keres és misztikumot talál, majd elveti, az nem vehető komolyan. Attól, hogy ma valami misztikumnak tűnik, valaha a mindennapok része lehetett. Ahogy ma rácsodálkozunk az akupunktúrára (mondhatnánk, hogy mekkora marhaság, hogy tűvel szurkálással gyógyítani lehet), holott sok évszázada (ezrede?) működik. -
szenyor Lopez #4210 A német-római császár tudtommal igencsak alá volt rendelve a pápának (lásd kanosszajárás).
Anglia elég sokáig befolyás alatt állt: vikingek, frankok.
Burgund király? No az sem sokáig létezett :) -
Solt #4209 Engem is érdekelne, de ehhez kéne egy király, akin kideríthető, hogy működik-e még, úgy mint anno... kíváncsi lennék rá, hogy ma is teljes értékű lenne-e a "beavatás"... :) -
TDantes #4208 Ez pontosan így van. De aki a történelemmel fogalkozik az nem misztikumot keres. Vagyis keresni kereshet, de az nem vehető komolyan. -
Solt #4207 Ha valakinek valami kérdése van, vagy kétség merül fel benne az általam mondottakkal kapcsolatban, az kérem jelezze. Ha lesz időm, szívesen válaszolok rá, ha tudok...
De ennek a "jó embernek" a hülyeségeire nem vagyok hajlandó időt pazarolni... -
szenyor Lopez #4206 Pedig pont ez az izgalmas kérdés ;) -
szenyor Lopez #4205 "Semmi misztikum nincs benne. "
Számodra. És számomra is. Mivel mi egy olyan világban nevelkedtünk, ami teljes mértékben technokrata. Gyanítom (biztos nem vagyok benne) a múltbéli emberek számára a motívumok valóban jelentettek valamit. Ma csak találgatunk, hogy mit. -
TDantes #4204 Nem azt mondtam hogy divatból.
A következőt állítom, a kazettás menyezet a reneszánsz korra jellemző.
A reneszánszra az is jellemző, hogy olyan ábrázolásokat használt, aminek nem volt köze a római katolikus egyházhoz.
Ennyit és nem többet. Ez nem holmi divat kérdése...
De István király szarkofágja...nos? Egész más rá a magyarázat, de szerinted azon miért vannak római motívumok? Üzenni akartak ezzel valamit?
István titokban római volt? Mi a magyarázat? -
Solt #4203
Aki szerint a festettkazettás mennyezetek csak díszítő elemek, az valamit nem ért, vagy nem akar érteni ebből a világból. Sokkal több ez mint díszítés... a MENNYezet, ahová egy templomban FELtekintesz, az utat mutat neked... van amelyik vallásban ott szép képek vannak, és vannak ahol olyan jelkép rendszerek, amelyek az univerzum szabályait mutatják be neked.
Nyilván annak ez nem tetszik, aki csak díszítget, és csak az a fontos neki, hogy képileg mi, hogy néz ki... tudod... araaaaany, csillllllog, drááága, stb... -
TDantes #4202 Természetesen ismét tévedsz. Maga Lánszki úr, is azt mondja, az angol és a magyar király volt apostoli. Ez hogy van mégis akkor?
Egyébként az NRCS, a francia király és burgund király is ide sorolható. Ez van. A kora középkor legrangosabb világi urai, NRCS, francia király, magyar király angol király, burgund király. A sorrend sem véletlen, jelentőségük, befolyásuk sorrendje ez. Na ?