22709
nincs egy normális lány, aki nem csak külsőleg hanem belsőleg is kibírható
-
#15819
többségében egyetértek a leirtakkal, bennem most egy valami vetődött fel.
Anélkül, hogy védeném vagy támogatnám a melegeket, többször előfordult már az, hogy egyneműek is megtalálták azt egymásban amit Te itt leirtál. Szó nincs a fajfenntartásról vagy egyébb biológiai vonzódásról, miegymásról, de tökéletes harmóniában tudnak élni, mert elfogadják és "befogadják" egymást a szivükbe, lelkükbe, életükbe.
ez csak ilyen kis gondolat volt :) -
#15818
pl a kisasszonyt régen láttam errefelé, ennyire durva férfias a téma? -
#15817
hmm, ebben viszont a "férfi" nem tetszik. most ez csak ki van ragadva, de úgy értem, hogy a Nők is ugyanúgy tudnak jókat mondani és őket is szivesen hallgatnám - olvasnám - itt, hogy megtudjam az Ő véleményüket is. -
#15816
ezen viccen kivül könnybe lábadt a szemem :) azt hiszem régen olvastam ilyen gyönyörű sorokat -
#15815
Erre eszembe jutott valami Plutarkhosztól, a Párhuzamos életrajzok szerzőjétől:
Az Életrajzok írásához mások kedvéért kezdtem hozzá, de most már saját gyönyörűségemre folytatom. A történelmet tükörnek tekintem, melynek segítségével a magam életét is lehetőleg tökéletesíteni és az ábrázolt nagy emberek erényéhez hasonlóvá igyekszem tenni. Olyan ez a munka, mintha napok hosszat együtt élnék velük, mintha írás közben sorra vendégül látnám őket, és házamba fogadva magam elé állítanám mindegyiket, hogy elnézzem, "mekkora, mily gyönyörű". Tetteik közül kiválogatom a legszebbeket és a megismerésre legméltóbbakat.
"Ó, ó, ennél fennköltebb üdvre hol lelünk",
ami hatásosabban javítaná jellemünket? Démokritosz szerint azért kell imádkoznunk, hogy kedvező képzetekkel vegyük körül magunkat, s a bennünket környező légkörből inkább a jót és megfelelőt engedjük magunkhoz közel, mint a rosszat és az ártalmasat; de ezzel bölcseletét olyan tévútra viszi, amely vég nélküli babonáskodásokhoz vezet. Mi azonban a történelem tanulmányozásával és a rendszeres írással arra szoktattuk magunkat, hogy a legkiválóbb és legnevesebb férfiak emlékét befogadjuk elménkbe, és ha környezetünk részéről - elkerülhetetlenül - valami hitványságot, erkölcstelenséget vagy méltatlanságot tapasztalunk, kiküszöböljük és eltávolítjuk, és lelkünket derűsen és megbékélve a dicső példaképek felé fordítjuk. Ezúttal a korinthoszi Timoleón és Aemilius Paulus életrajzát nyújtjuk át neked; ezeket a férfiakat ügyeik intézésében nemcsak hajlamaik, hanem jó sorsuk is úgy vezette, hogy nehéz eldönteni, életük legnagyobb alkotásait szerencséjüknek vagy bölcs értelmüknek köszönhették-e. -
#15814
annak a francia fickónak a szövege annyira nem tetszik, ha a nevét leirnád, hgoy hogy kell kiejteni azt megköszönném.
Egyébként Én az olyan könyvekről - is - beszéltem, mint amiket Coelho ir. Nekem nincs lehetőségem, hogy elbeszélgessek vele, de a könyvein keresztül kapok egy képet róla és a gondolkodásáról is, legalábbis Én ezt érzem. Itt beszélhetünk akármelyik másik iróról is. Ez nem jelenti azt, hogy azt fogom csinálni amit Ő mond, de fantasztikus érzés az mikor Ő nekem mesél és ezt egy könyvön keresztül teszi. Ezért nem zárom el magamtól az ilyesfajta tapasztalást sem. Ha kicsi bátrabb lennék, akkor saját magam is átélhetném akár azokat a dolgokat - vagyis egy részét inkább - amikről Ő ir, de addig be kell érnem ezzel is. Mindentől függetlenül szegényebbnek érezném magam most az Ő könyvei nélkül. De ezt csak úgy tudtam meg, hogy elolvastam, hogy tapasztaltam. Anélkül nem tudnék erről véleményt irni, ahogy arról sem, hogy van-e isten vagy sem. Érzékeltem már olyan furcsa dolgokat amiket nem tudtam sehova se rakni, igy amig ilyeneket is átélek, nem zárok ki semmilyen más alternativát sem, még magammal kapcsolatban sem hozok olyan döntéseket a hosszútávú jövőre nézve amiről fogalmam sem lehet, hiszen Én nem abban Élek, hanem a Mostban... -
#15813
kiválaszthatom a vallásokból és filoóziákból azokat a tanításokat, amik segítenek az életben
Erről beszélek. Erről beszélek, erről beszélek már nem tudom mióta,
és a kiválogatott, letisztogatott fényes gyémántjaimról.
De itt basszus mindenki az előhozott gyémántokról levakart szarról beszél, és azzal érvel ellenem.
Rögtön buzi egyházakkal, korlátolt vallási gyökerek korlátolt gyökér nézeteivel hozakodik ellő, és érvel ellenem, mikor ezekről szó sincs. -
#15812
ezt imádom és no komment miért, mindenki azt gondol amit akar :D -
#15811
A földön kétmilliárd és néhányszáz millió ember él, így mondják. Tudjad tehát: kétmilliárd és néhányszáz millió esélye van annak, hogy szavadat, cselekedetedet félreértik. Ahány ember él a földön, annyi a félreértés esélye és lehetősége. Ez a nagyszerű és a félelmes az emberi életben, ez a végzetes minden emberi megnyilatkozásban és vállalkozásban. Azt mondod: „fehér” vagy "fekete." De a világon fehérek és feketék is élnek, igaz? S egy fehér szemében más a fekete, mint egy fekete szemében. S végtelenül másként tükrözik minden emberi lélekben a világ. Minden kiejtett, leírt szónak más és más a zengése kétmilliárd és néhányszáz millió ember lelkében. Ezt is tudnod kell, s nem szabad soha meglepődnöd a visszhang felett, mellyel az ember a másik ember szavára felel. Az emberi élet végtelen félreértések örök sorozatának körforgása. E félreértések összege az a színes, bonyolult, félelmes és nagyszerű csoda, melynek gyűjtőneve az ember.
Gondolj arra pl mikor én azt mondom Isten, Judaizmus, Iszlám, asztrológia...
A szótár itt már nem csak, hogy sarkítva definiál, de még értékítéletet is ad a saját nézőpontjából.
És melyik a jó szótár?
A nyugati tudományos, az iszlám, a judaista, a görög filozófus? -
#15810
De miért kéne ilyen hülyeségeket megvizsgálni, és miért ragaszkodsz ahhoz ennyire, ahogy most te látod a világot? Ezt a történetet amit idéztél, szépen kitalálták, hogy az embereket meggyőzzék, az az "egyetlen igazság" - számomra mást nem jelent már (bár lehet igaz is, talán ma mondhatjuk csak ki nyugodtan, hogy nincs bennük igazság).
Ehhez hozzájön, hogy ismerve a vallások történelmét, céljait, egyértelmű természetellenességeit, negatívumait (pl. hatalmi és politikai célra fölhasználásait), és hogy miket várnak el az emberektől, képtelen lennék a világ működésének magyarázatát azokban keresni. Én úgy érzem, szabadságot is ad, hogy nem kell féltenem hitemet, félni attól hogy Isten "megharagszik rám", letérek az útról idióta tudományhívők miatt, és még sok minden.
Én abban hiszek, hogy mindenki lehet ugyan olyan boldog vagy nem boldog, mindenkinek ugyan az lesz a sorsa, nem hiszek Istenben, sem lélekben, semmi ilyesmiben - és mivel volt amíg hittem, meggyőzödésem, hogy maximum arra jó, hogy valamilyen szinten rabszolgává tegye az embert. De az is igaz, hogy valakinek szüksége van ezekre az útmutatásokra, mert ez nélkül csak olyan irányba tudna haladni, ami egyértelműen rossz (pl. az "emó" kategória, vagy bűnözők, öngyilkosságok, gondolom nem kell részleteznem). Azért is szabadságérzetet ad, mert így kiválaszthatom a vallásokból és filoóziákból azokat a tanításokat, amik segítenek az életben.
Mindenesetre azt tudom, hogy én nagyon jól érzem magam a bőrömben, és kűzdök azért (nem mondom, hogy hiszek benne, csak remélem) hogy találjak egy lányt, akivel szintén boldog leszek - avagy még boldogabb. És már megint nem volt időm mindent leírni mert már megint mennem kell. -
#15809
Minden szónak megvan a pontos, szövegkörnyezettől függő szótári meghatározása. Egy szónak akár több meghatározása is lehet.
Az igaz, hogy ha a te fejedben mondjuk a "macska" szó fésűt jelent, az probléma. De ezen még viszonylag könnyen lehet segíteni.
Ha a kommunikáció során használt összes szónak minden szótári meghatározását mindketten ismerjük, akkor értjük meg egymást. -
#15808
.::[Talán]::.
"Az egyik igen nagy tudományú és a felvilágosultak közül való férfi, hallván a berdicsevi rabbi hírét, felkereste őt, hogy szokásához híven, vele is vitába bocsátkozzék és hitének igazságait tápláló elavult bizonyítékait porrá zúzza. Belépve a szobába megpillantotta a caddikot, amint könyvet tartva a kezében, mélyen elgondolkozva le-föl járkált, s ügyet sem vetett a belépőre. Aztán mégis megállt, és futólag rápillantva ennyit mondott: - Talán mégis igaz. - A tudós hiába szedte össze minden lelkierejét, remegni kezdett térde, olyan félelmetes volt a caddik látványa, és még félelmetesebb volt tőle hallani ezt az egyszerű mondatot. Lévi Jichák rabbi azonban teljes figyelmével fordult most feléje, és könnyedén így szólt hozzá: - Fiam, a Tóra nagyjai, akikkel vitába szálltál, rád pazarolták szavaikat, s te kinevetted őket, mihelyt távoztál tőlük. Nem tudták az Örökkévalót elébed rakni, és én sem vagyok képes erre. De mégis gondold meg, fiam, talán, talán mégis igaz mindaz. - A felvilágosult minden erejét összeszedte, hogy válaszolni tudjon, de ez a félelmetes "talán", amely mindegyre ott visszahangzott a fülében, megtörte minden ellenállását." -
#15807
Ne folytasd.
Másképp látjuk és ebből adódóan másképp éljük a világot.
Te úgy, én így. Ennyi.
Egy kérdést lenne érdemes megvizsgálnunk, hogy összességében Te érzed jobban magad a bőrödben, létedben, vagy én az enyémben.
Ezt pedig nem itt a fórumon tudnánk megvizsgálni. -
#15806
Én ezekkel azért nem teljesen értek egyet - vagy legalábbis ez így messze nem teljes rálátás az egészre, szerintem. A szerelem, biológiai vonzódás sokkal erősebb kapcsolatot tud kialakítani, mint pl. egy egyszerű társasági, baráti kapcsolat, és az egészséges emberek céljai sem térhetnek el annyira teljesen, hogy ne találják meg a szinkront sok helyen. Ha már a kommunikációból eljutnak az ágyig, akkor nem hiszem, hogy ne lenne közös mcél, elképzelés. Viszont ha nem tudnak kommunikálni, nem hajlandók egymáshoz közelíteni és lemondani dolgokról - egymásért, akkor valóban veszekedés, féltékenység, negatív érzelmek fogják a kapcsolat vesztét okozni.
Hogy nem állatok vagyunk, hanem emberek, azzal a résszel már szinte egyáltalán nem értek egyet. Már valószínűleg kiderült a hozzászólásaimból, hogy bár a buddhizmus életfilozófiája áll hozzám legközelebb, teljesen tudományosan gondolkodok, és minden mást elvetek már. Egy kicsit úgy tűnt, mintha ezt tényként írtad volna, remélem csak saját véleményt írtál. Mindenesetre, én nem hiszem, hogy szét lehetne választani a tudatot és a testet úgy, mint egy autót és a sofőrjét.
(ezt majd folytatom szerintem, csak el kell mennem :@) -
#15805
Nem vagyunk civilizáltabbak.
Technikailag vagyunk csak fejlettebbek.
Az emberi kommunikáció pedig eleve kudarcra van ítélve, mert én a saját hátteremre építve mondom ki szavaimat, és te azokat a saját hátteredre építve fogod értelmezni, megérteni és fordítva.
Közben a két háttérnek köze nincs egymáshoz. -
#15804
tudod, erre már régóta megvan a "mantra":
minden érintett [teremtmény] legnagyobb előnyére megvalósítom céljaimat -
#15803
Véleményem szerint egy elsődlegesen szerelemre épülő, azzal induló kapcsolat, egy rendesen aláaknázott ingatag kapcsolat, és a kérdés csak az, hogy mikor lépnek a felek egy aknára, mely széttépi őket, szerelmüket, kapcsolatukat.
Mert mi történik, mikor szerelembe esnek az emberek? Miként kezdődik a kapcsolat?
A jóképű fiatalember találkozik egy gyönyörű fiatal nővel, és egy kicsit megismerkednek egymással, majd rájönnek, hogy a személyiségük "szinkronban" van. Mint jelent ez? A jóképű fiatalember úgy érzi, hogy ez a fiatal nő majd gondoskodik az érzelmi szükségleteiről, és ez a fiatal nő a fiatalemberben érzelmi szükségleteinek kielégítőjét látja.
Ez tehát az a nagy "kémia" ami összehozza, végül akár házassághoz vezeti őket.
És figyeljük meg, hogy nincs motivációjuk.
Elsődlegesen mindkettejüket saját szükségletük kielégítése érdekli. Jóllehet bizonyosan úgy érzik, hogy valóban egymásba szerelemesek, a tény az, hogy valójában mindketten önmagukba szerelmesek.
A szerelembe esés nem eredményez közös célokat és közös érdeklődést, kapcsolatot. Ha valami történik a kapcsolatban, akkor nem történik más, mint az egyéni szükségletek kielégítésnek meghiúsulása, s a kapcsolat aláaknázása, széttépődése.
Ha nincs közös motiváció, cél, elképzelés, álomkép, egy kapcsolatban akkor megette az egészet a fene. És nem segít sem kommunikáció, sem kompromisszum, sem semmi más.
Az ideális kapcsolat nem épül szerelemre, hanem épül tudatos kapcsolatvállalásra. És ettől a pontól kezdve - és nem a szerelemtől - lehet csak egy kapcsolatot közösön építeni, gondozni.
Figyelem! Nem azt mondtam, hogy a[z ideális]kapcsolatnak nem része a szerelem! Csak azt, hogy nem arra épül.
Az alaptétel szerint férfi és nő, ha találkoznak egymással, isteni dicsfény nyugszik közöttük, ha viszont nem, tűz emészti el őket.
É hiába minden kommunikáció, kompromisszum, és egyéb más [kétségbeesett] mentőakció. És ezt a gyakorlati életben meg lehet figyelni.
Szumma szummarum, a legrosszabb alap amivel egy kapcsolat rendelkezhet, az a szerelem. És az egyéni szükségletek.
Ami boldogság és harmónia részt illeti, amit leírsz az is egy nagyon is létező felállás. Kérdés, hogy britt tudósok ide vagy oda, eljutunk-e, eljuthatunk-e ezzel a gondolkodásmóddal a boldogsághoz, harmóniához, derűhöz, létörömhöz vagy legalább közelebb kerülhetünk-e hozzá, vagy csak jobban és jobban eltávolodunk tőle.
Akármilyen közel állunk is az állatokhoz, nem állatok vagyunk, hanem emberek. És nem állatokhoz hasonlítva, állatokból kiindulva kell magunkat megvizsgálni megérteni.
Nem csak majmok és jegesmedvék tudnak romantikusak lenni, és nevetni, hanem tudnak a pillangók is például.
Elgondolkodhatunk rajtuk, de mi akkor is emberek vagyunk, és saját törvényünk szerint élünk. Az embernek a biológia teste, olyan, mint az autója, ebben utazik. és ahogy az autó nem azonos a sofőrrel, úgy az ember biológiai [állati] teste sem azonos az emberrel, aki benne utazik, aki azt vezeti. Ha a kormányt elengedjünk autónk kénye kedve szerint bitangol erre-arra...
Egyébként mint már sokszor írtam, a Talmud szerint, mindenki a maga által választott úton vezettetik, és ezen a ponton felmerül a kérdés, ennél ez állatos mentalitásnál is, hogy ez vajon a helyes abszolút út, vagy egy egyénileg választott út, melyen már a választó egyént, egyéneket vezetik.
És ha én is egy könyvet javasolhatnék akkor ez lenne az:
Eckhart Tolle: Új Föld - ebook itt -
clio1616v #15802 a kompromisszum, nem szitokszó ahogy Sal megéli...
egy szép gesztus egy szép szándék kifejezése és nem csak párkapcsolatban használandó
erre az osztrákoknál töltött idő alatt jöttem rá, neki van erre egy olyan szavuk, hogy berücksichtig... magyarul figyelmesség... ők ezt úgy magyarázták, hogy rück= hát mögé sichtig = néző
nem csak előre kell nézni ahonnét számítasz valamire hanem oda is ahova normál esetbe nem néznél...
magyarul nem csak akkor éred el a céljaidat, ha a saját érdekeidet nézed, hanem mások érdekei figyelembevétele lehet hogy néha célravezetőbb és a tieiddel összeenyeztetve hatékonyabb
ide kapcsolódik szorosan a tolerancia, loyalitás és empátia -
#15801
A természetben élő népek ahogy Te fogalmaztál valóban teljesen másképpen fogják fel a világot. Ha létezik pl. stressz mondjuk az amazóniai indiánok világában, az minőségében teljesen más, mint amit az úgymond fejlettebb civilizációkban tapasztalhatunk.
Nekem úgy tűnik, ezekben a "fejlett" civilizációkban a kommunikáció - bár technikailag, retorikailag és még sok más szempontból lehet hogy fejlettebb - valahogy félresiklik az emberek között, ennek ugye millió oka lehet. Szóval kurvára nem érünk semmit azzal, hogy "civilizáltabbak" vagyunk, sőt, igazából nem is biztos, hogy azok vagyunk. A fejlődésnek éppenhogy az emberek életét kéne megkönnyítenie, amely az élet bizonyos területein így is van.
De a legfontosabb, a szociális kapcsolatokat érintő kérdésekben inkább jelent a fejlődés hátrányt, mint előnyt. Egyszerűen NEM ÉRTJÜK MEG EGYMÁST, éppen ezért a mi világunkban sokkal több a probléma, és a kommunikáció félresiklása a legtöbb szociális probléma oka. -
#15800
Hát így elég merész azért kijelenteni, hogy az ember szellemileg nem biológiai állat :) Az tény, hogy van ami ösztönös és van ami "szellemi" dolog, de már ez a kettő is elég nehezen választható szét. Csak hogy példát írjak, tudunk tanulni, de már alapból a tanulás ösztönös (pl. a kicsik kíváncsisága mutatja legjobban), és az is hogy mindig a meglévő információk és ösztöneink szerint a legkedvezőbb döntéseket próbáljuk meghozni. Az érzelmeink ösztönösek - habár befolyásolhatók "tudatosan", és így jön létre a változatosság. De nincs olyan ami egyértelműen csak az embernél létezik, pl. nevetni a majmok is tudnak, jó kedve is egyértelműen sok állatnak lehet (pl. kutyák, macskák, főként emlősök). Érdemes megnézni a "Ketten a jégen" című dokumentumfilmet, jegesmedvék illetve rozmárok életét mutatja, sokszor olyan érzésem volt, mintha emberekről szólna!
A negatív gondolkodás mód egyébként tényleg talán csak az embereknél fordul elő, én szerintem ez is "tanulható" sajnos, talán a civilizáció természetellenes céljai, helytelen nevelések, igazságtalanságok hozzák ki. Természetben élő népeknél valószínűleg nem nagyon találkoznánk negatív gondolkodásmóddal, és ilyen változatos érzelmi világgal sem.
Hiába, nagyon nehéz és összetett ez a téma, nehéz egyáltalán gondolatokban megfogalmazni - és egyértalán szétválasztani a dolgokat. Én is kíváncsi leszek a többi reakcióra :D -
IXEMGabeo #15799 
ezt nagyon szépen összefoglaltad minden elismerésem
nem is olyan régen már vitáztam itt talán clioval és bigapóval arról, hogy az ember nem ösztönből cselekszik, hanem van esze is és a saját döntései folyásolják be életének alakulását...egyetértek amúgy az ember biológiailag állat, de szellemileg pedig nem!!! és a szellemi tényezők amik ennyire változatosak, az érzelmek és a gondolkodásmód...lényegében összefoglaltad a dolgokat kíváncsi lennék itt 1-2 másik reakcióra -
#15798
Igen ez nagyrészt igaz szerintem is. Tökéletes kapcsolat - amit én most úgy értek, hogy csak vidámság, mindenben egyetértés, közös célok, tervek, semmi olyan elképzelés ami nem egyezik meg (illetve kicsit üti is egymást) - nem létezhet. Az ideális kapcsolathoz a két félnek valamilyen szinten közelednie kell egymáshoz, és ez bizony hol kompromisszumokkal, hol pedig azzal jár, hogy kommunikálva meg kell beszélni, és megtalálni a középutat is. Ha meg nagyon eltérnek ezek a dolgok - akármilyen erős is a szerelem (biológiai, testi vonzódás) - és kommunikálni sem tudnak normálisan, nem lesz normális kapcsolat.
Már próbáltam korábban is leírni csak aztán nem volt időm befejezni, de szerintem először is azon kellene elgondolkodni, hogy mi az hogy boldogság, harmónia, van-e értelme ezeknek és milyen körülmények alakítják ki ezt az érzést?
Biológiailag megközelítve logikus, az összes élőlény célja a kűzdelem az életbemaradásért és a szaporodásért. Mi emberek is akkor érezzük magunkat jól (akkor van meg a harmónia?) ha biztonságban érezzük magunkat, megvan a minndenapi folyadék és táplálék, és párt is találtunk. Ez egyben az én véleményem is, és én ehhez is tartom magam, kűzdelem (egészség megőrzése helyes táplálkozással, sportolás, stb.). A másik, biológiailag belénk van kódolva a társaság keresése, hiszen fejlődésünk során (már a majmok is nagyon társasági lények) ez tett minket életképessé, sikeressé, a tudásunk fejlődése. Tehát ez is hozzátartozik a biológiai kiegyensúlyozottsághoz (egyedül nem érezzük magunkat olyan jól).
Azonban kialakult a gondolkodásunk, ami miatt nem egyszerűsíthejük le ezt az egész kérdést, hogy meg van a harmóniai (biológiailag minden szükséglet). Tudunk pozitívan, és negatívan is gondolkodni. Elmondhatjuk, hogy a legtöbb minden az agyban dől el. Lehetünk vidámak, szomorúak (ezek is levezethetők alapvető érzelmekre persze), állhatunk pozitívan és vidáman az élet kihívásaihoz, és állhatunk negatívan is.
Nah én szerintem ez adja a harmónia mellett a boldogságot, a pozitív és vidám hozzáállás. Ahhoz hogy ezt meg tudjuk tartani, viszont szükségesek a biológiai feltételek, így egy nő is (nőknek meg férfi természetesen), akihez nem csak testi vonzódás köt, hanem egy jó kapcsolat - ami tökéletes persze úgy sem lesz, de megéri pozitívan hozzáállni és azt a célt kitűzni, hogy minél jobb legyen. Idővel az ember szerintem úgyis rájön erre - főleg ha megtalálja a megfelelő, vagyis "normális" lányt - igaz lehet, hogy csak közel 40 évesen (ahogy erre példa is van nem egy rokonaim között is).
Az én tanácsom egyébként mindenkinek az, hogy a buddhizmus tanításaival ismerkedjen meg - nem hiszem hogy szó szerint kellene követni őket, de rengeteg olyat tanítanak, amik megtaníthatnak a minél boldogabb életre.
Ezekbe a gondolatokba kicsit belekavarodtam, remélem azért érthető lesz.
Javaslom egyébként különösen Herman Hesse: Sziddhárta című művét (nekem megvan hangoskönyvben is ha kell esetleg valakinek). -
IXEMGabeo #15797 igazad van így gondolom én is:)
ez a se veled sem nélküled kapcsolat főleg a nagyon ellentétes embereknél lehetséges, akik egyéniségek és általában hangulat emberek, ami a szívülön az a szájukon is... -
#15796
Ha két ember nem képes megfelelően kommunikálni és nem értik meg egymást, akkor történik ilyesmi. De az ilyen kapcsolatnak sok értelme nincsen. A boldogsághoz vezető úton fontos az, hogy megértsük a másikat. -
IXEMGabeo #15795 én szüleim voltak ebben benne, valamikor szerették valamikor meg "ölték" egymást... -
#15794
* És megalkuvásra, a fej homokba dugására, határtalan türelemre, a megbocsájtás fogalmának félreértelmezésére. Az emberek sokszor csinálnak magukból bohócot. -
#15793
Megint egy nehéz téma. Se veled, se nélküled...az ilyen kapcsolatban is kell lennie valamiféle érzelmi kötődésnek, amit a közös emlékek, az együtt töltött idő, vagy egy esetleges családi kötelék tart életben...én a legutóbbi lánnyal tudok a legtöbbet példálózni. Úgy néz ki, az ő kapcsolatukban rengeteg olyan dolog létezik vagy létezett, amiről itt szó van.
Viszont mindezek tükrében a se veled se nélküled kapcsolatok valószínűleg nem szerelemre vagy megértésre épülnek, ebben igazad van. Inkább időre, múltbeli eseményekre, melyek egykor sokat jelentettek, és a jelenben is tovább élnek, bár nyilván nem teljesen olyan formában, mint régen. Anyagi érdek is köthet össze két embert vagy egy családot természetesen. -
IXEMGabeo #15792 fogy a lőszer xD -
#15791
tényleg be kéne újítanod pár új skatulyát -
#15790
be kéne újítanod pár új skatulyát -
IXEMGabeo #15789 nekem valamiért véletlenül Balázs Pali ugrik be, ha ezeket a szavakat meghallom h se veled sem nélküled xD -
clio1616v #15788 nem jézus :DDDD Alah.... az egy másik lovagregényben szereplő :D -
clio1616v #15787 és ha megvan a harmónia?
pont annyira szar lenne nélküle fizikailag mint a milyen rossz vele érzelmileg -
IXEMGabeo #15786 Ady Endre - Brüll Adél (Léda) itt kezdődik minden... -
clio1616v #15785 az hogy ilyen kapcsolat nincs
általában a sevele az arról szól, hogy nem tudod elviselni azt ahogy bánik veled, a senélküle meg anyagi kötődés -
#15784
úgyvan! 
-
#15783
Szerintem lehet - nem tudom, hogyan, de biztosan lehet.
Én a részemről persze nem kérnék belőle. -
rumkola #15782 jéééézusom :DDDDDDDDDD -
#15781
Se veled se nélküledben lehet olyan, hogy "jól érzem magam"? Persze, pillanatokra. Nagggyon pici pillanatokra, ami hosszú távon (szerintem) senkinek nem elég. -
#15780
#15777-re