nincs egy normális lány, aki nem csak külsőleg hanem belsőleg is kibírható
  • Balumann
    #15798
    Igen ez nagyrészt igaz szerintem is. Tökéletes kapcsolat - amit én most úgy értek, hogy csak vidámság, mindenben egyetértés, közös célok, tervek, semmi olyan elképzelés ami nem egyezik meg (illetve kicsit üti is egymást) - nem létezhet. Az ideális kapcsolathoz a két félnek valamilyen szinten közelednie kell egymáshoz, és ez bizony hol kompromisszumokkal, hol pedig azzal jár, hogy kommunikálva meg kell beszélni, és megtalálni a középutat is. Ha meg nagyon eltérnek ezek a dolgok - akármilyen erős is a szerelem (biológiai, testi vonzódás) - és kommunikálni sem tudnak normálisan, nem lesz normális kapcsolat.

    Már próbáltam korábban is leírni csak aztán nem volt időm befejezni, de szerintem először is azon kellene elgondolkodni, hogy mi az hogy boldogság, harmónia, van-e értelme ezeknek és milyen körülmények alakítják ki ezt az érzést?
    Biológiailag megközelítve logikus, az összes élőlény célja a kűzdelem az életbemaradásért és a szaporodásért. Mi emberek is akkor érezzük magunkat jól (akkor van meg a harmónia?) ha biztonságban érezzük magunkat, megvan a minndenapi folyadék és táplálék, és párt is találtunk. Ez egyben az én véleményem is, és én ehhez is tartom magam, kűzdelem (egészség megőrzése helyes táplálkozással, sportolás, stb.). A másik, biológiailag belénk van kódolva a társaság keresése, hiszen fejlődésünk során (már a majmok is nagyon társasági lények) ez tett minket életképessé, sikeressé, a tudásunk fejlődése. Tehát ez is hozzátartozik a biológiai kiegyensúlyozottsághoz (egyedül nem érezzük magunkat olyan jól).

    Azonban kialakult a gondolkodásunk, ami miatt nem egyszerűsíthejük le ezt az egész kérdést, hogy meg van a harmóniai (biológiailag minden szükséglet). Tudunk pozitívan, és negatívan is gondolkodni. Elmondhatjuk, hogy a legtöbb minden az agyban dől el. Lehetünk vidámak, szomorúak (ezek is levezethetők alapvető érzelmekre persze), állhatunk pozitívan és vidáman az élet kihívásaihoz, és állhatunk negatívan is.
    Nah én szerintem ez adja a harmónia mellett a boldogságot, a pozitív és vidám hozzáállás. Ahhoz hogy ezt meg tudjuk tartani, viszont szükségesek a biológiai feltételek, így egy nő is (nőknek meg férfi természetesen), akihez nem csak testi vonzódás köt, hanem egy jó kapcsolat - ami tökéletes persze úgy sem lesz, de megéri pozitívan hozzáállni és azt a célt kitűzni, hogy minél jobb legyen. Idővel az ember szerintem úgyis rájön erre - főleg ha megtalálja a megfelelő, vagyis "normális" lányt - igaz lehet, hogy csak közel 40 évesen (ahogy erre példa is van nem egy rokonaim között is).

    Az én tanácsom egyébként mindenkinek az, hogy a buddhizmus tanításaival ismerkedjen meg - nem hiszem hogy szó szerint kellene követni őket, de rengeteg olyat tanítanak, amik megtaníthatnak a minél boldogabb életre.

    Ezekbe a gondolatokba kicsit belekavarodtam, remélem azért érthető lesz.

    Javaslom egyébként különösen Herman Hesse: Sziddhárta című művét (nekem megvan hangoskönyvben is ha kell esetleg valakinek).