94974
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#92197
ATGM nem nagyon szeret felfele menni, ha a helikopter nagyjából szintben van, még oké, de olyan magasra, mint a videóban láttuk, kétlem, hogy opció lenne, már csak a ferdetávolság miatt is... -
#92196
Pedig leírtuk. Nem tudom, hogy mit lehetne ezután tenni, -
JanáJ #92195 Ha a gép környékén vannak, akkor valóban, ha benne akkor pedig nulla mp is elég. Bemutatón elhiszem az egy percet, vagy kevesebbet, a való életben nem. Persze topgánozni könnyebb, mint konkrétumot írni.
Te hoztad fel a bázisvédelemre használt rendszert, erre írtam, hogy azért az aknavető gránát elől beugrani a kikészített fedezékbe, vagy a 155-ös elől elbújni a prérin vagy a városban nem ugyan az.
Ha elfogytak a konkrétumok, akkor inkább a hejesirasomba kösss, bele, az könnyebb célpont lesz.
Szóval ha te nem emlékszel és "de-zel" az oké, ha én írok hülyeséget akkor az gáz? A nagypofájúsággal semmi bajom. Azzal van, hogy személyeskedsz ahelyett, hogy leírd miért hülyeség amit írtam, mert ez továbbra sem sikerült. Pont egy olyan kérdésben, amihez értesz.
-
JanáJ #92194 Hát, a falat még nem sikerült villantanotok. -
kiskorúbézoltán #92193 Szerintem az 57-es pikápont kihúzhatjuk, (már ha a technical alatt ezt érted), egy kisnyomású grom löveg még oké, de egy ilyen nagy cuccot el se bírna, meg meg is borítaná szerintem. Max egy nagyobb teherautó platóján tudnám elképzelni.
Az vontatott 57mm-es S-60 jó 4,5 tonna, ha lehagyod az alsó lövegtalpat és a lövegpajzsot akkor is megmarad jó 3 tonna.
Persze vágom, hogy nem az alváz itt most a lényeg. De az R-27 és az 57mm-es viszonya szerintem nem áll meg.
Amúgy nekem nem tűnt alacsonynak a magassága. -
F1End #92192 A flare vagy DIRCM hatástalanságán kívül én más opciókat is látok:
1. El tudom képzelni, hogy valami ZSzU-57 szerűséggel is lövöldöztek rá, s azzal találták el. Elég alacsonyan és lassan repült hozzá, a közelkeleten pedig elég gyakoriak az ilyet használó technicalok. Bár ez ellen lehet érvelni azzal, hogy egy járművet észlelt és megsemmisített volna az Apache, amilyen teherautóról R-27 -et lehet indítani, arra kb egy 57 mm -es g.á. is felszerelhető.
2. Akár ATGM is lehetett. Egy Kornettel vagy hasonló kategoriás fegyverrel nem lehetetlen eltalálni egy alacsonyan és viszonylag lassan halado helikoptert.
3. Egy öngyilkos drónt sem lehetetlen nekivezetni egy helikopternek. Bár az eddig felsoroltak közül talán ez a legnehezebb.
4. Legfőképp, ami viszont még nem merűlt fel és szerintem elég esélyes lehet: SACLOS irányítású föld-levegő rakéták. Az irániak elvileg 2010 óta gyártanak ilyet, "Qaem" néven. Mivel állítólag ők támogatják a houthikat, szerintem könnyen lehet, hogy ez volt az alkalmazott fegyver.
Utoljára szerkesztette: F1End, 2019.12.04. 18:24:54 -
#92191
Újabb hidegháborús agymenés: Projekt 602 'Szkat', besorolni nehéz, technikailag tengeralattjáró, gyakorlatilag egy mobil víz alatti ballisztikus rakétaindító silo. Az UR-100M ICBM indító tubusaiból 12db-ot kör alakban helyeztek el egy torony körül, amely alatt a 24 fős személyzet lakó- és munkahelységeit alakították ki. Alapvetően egy kibocsátható horgony segedelmével rögzítette magát a fenékhez, de a pozícióját diesel-generátor illetve akkumulátorok által táplált elektromotorok által forgatott hajócsavarral (szükség esetén víz alatt maradva, akár légzőperiszkópos haladással) változtathatta. A sebessége felszínen 3,2, alámerülve 2,4 csomó, ami nem sok, de elve a szovjet partvonal közelében (max. 200-300km-re eltávolodva az anyakikötőtől) működtek volna.
![]()
A programot a Cselomej tervezőiroda felügyelte, és Hruscsev támogatását élvezte, mivel sokkal olcsóbb megoldást nyújtott, mint a nukleáris meghajtású rakéta-hordozó tengeralattjárók (SSBN) fejlesztése, amit a haditengerészet vezetői követeltek, itt a közepes hatótávolságú R-27 ballisztikus rakétáról, és a hozzá készülő Yankee-osztály volt az ellenpont. A haditengerészet számára nem volt elfogadható a mobil "bója" indítórendszer, ők az amerikai SSBN egységekkel analóg saját tengeralattjárókat tudtak csak elfogadni.
A Projekt 602 program 1962 és "64 között futott, de Hruscsev bukásával ez is ment a levesbe. A haditengerészet megkapta a Yankee-osztályt és az R-27-et, de az UR-100M-el (többé-kevésbé) felérő, interkontinentális R-29 rakéta csak 1974-re készült el a konkurens (és ekkora már a haditengerészetet egyedül kiszolgáló) Makejev tervezőiroda által. Hozzá kell tenni, hogy Cselomej csak rádiójelek által korrigált navigációs rendszert tudott felmutatni, míg a Makejev az 1970-es évekre már a független csillag-követő navigációs rendszerrel szerelték az SSBN-eket... -
#92190
Úgy tudom a régióban minden Apache-tulaj (Izrael-t most vegyük külön, ez esetben: Szaud-Arábia mellet Katar és az Egyesült Arab Emirátusok) is használja a Northrop AN/AAQ-24 Nemesis nevű DIRCM rendszert az Apache-okhoz. Mintha rémlene, hogy beszéltünk is róla, hogy ez feltehetően az Igla-Sz (SA-24) miatt, ami a Szír felkelőknél is használatba került. -
#92189
Nem, a DIRCM és a MAWS az két külön rendszer. A DIRCM-et nem biztos, hogy eladták az araboknak, az esélyesebb, hogy a MAWS-ot igen. -
#92188
A banner alatt linkelt Haditechnikai összefoglaló kicsit rövidítve tartalmazza a linkelt anyagot magyarra fordítva. -
#92187
Vagy nem ismerte fel a közeledő veszélyt MAWS... -
#92186
Rheinmetall StrikeShield aktív védelmi rendszer:
![]()
-
#92185
AH-64E-ik vannak, amennyire néztem (és amilyen képeket a neten lehet találni) mind bír DIRCM-el. Hogy aztán most működik-e, be volt-e kapcsolva, az egy másik kérdés...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2019.12.04. 12:49:11 -
millerius #92184 Ha infravörös vezérlésű rakéta volt a "gyilkos", akkor az is elég ha nincs az Apache-on DIRCM (vagy nem üzemképes), hiába van fullra töltve a radar/infracsali-szóró, a rakétaindítást/közeledést valahogy észlelni is kellene. DIRCM nélkül infra-rakétánál meg erre csak a heli-személyzet két szép szeme áll rendelkezésre, aztán vagy észreveszik a közeledő rakétát vagy nem. Úgy tünik, ők nem vették észre ... -
kiskorúbézoltán #92183 Na, bakker, akkor tuti, hogy ezzel kevertem! Köszi az infót! Lassan csak összeállnak a dolgok! :) -
millerius #92182 Ez Mi-8/17-nél volt téma, ott nem mindegy kiugrásnál milyen magasra van állítva az ülés. Helikopter-pilóta kolléga mesélte, hogy a VSz-időkben érdekes módon Iván ezt nem oktatta. A kolléga is csak külföldön dolgozva, Afgániát megjárt és túlélt Szergejtől tanulta meg hogy nem a lábpedálhoz állítjuk az ülésmagasságot (ez így csak kényelmi szempont), hanem max magasságra az ülést,ez sokat segít ha ki kell ugrani, (ez így már túlélési szempont!), és ehhez az ülésmagassághoz kell állítani a lábpedált! A max magasságra állított ülésből az oldalablak ledobása után gyakorlatilag oldalra ki lehet dőlni, ki lehet borulni a gépből, ha túl alacsonyra van állítva az ülés akkor fel kell állni és valahogy kimászni - egy sérült, esetleg pörgő gépből!! -
kiskorúbézoltán #92181 Grat, egész jó kis írás, így elsőre átszaladva rajta, a szakmai részhez lövésem sincs, de jó szájbarágós, könnyen emészthető maga a tálalás.
Sajnos az infracsali okozta füst és a lézeres/aktív rendszerek viszonyáról nem találtam benne semmit. Ennek ellenére érdemes lesz rendesen végigrágni az anyagot, laikusnak képbe állni egy kicsit a témában tökéletes.
Köszi a linket, meg persze az anyagot is! -
#92180
Erre olvashatsz angolul részletesebben a témáról.
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2019.12.04. 11:49:11 -
#92179
Szerintem inkább nem publikus. ;)
Abban mondjuk lehet valami, hogy...
1.: Esetleg a rendszer úgy működik, hogy azonosítja a veszélyforrást, és annak megfelelő eljárást alkalmaz. Az R-27ET (ha tényleg az volt a "gyilkos" eszköz) márpedig relatíve régi és nem agyon fejlesztett rakéta, pláne az export verziók. Nem lennék meglepve, ha tényleg az lenne a háttérben, hogy a védelmi rendszer a csalikhoz nyúlt volna, de a csalivetők üresen tátongtak, mert Abdul és Juszuf tegnap este lusta volt feltölteni őket.
2.: Az is lehet, hogy esetleg az R-27ET érzékelője (ami ugye nem egy kifejezett MANPAD) nem is szerepel a rendszerben, és nincs felkészítve rá a DIRCM. Vagyis a védelmi rendszer működésbe lépett, de hiába villogtatta a lézert, az érzékelő előtti ablak elnyelte mondjuk a lézer hullámhosszát, esetleg maga az érzékelő volt immunins az adott besugárzásra. -
kiskorúbézoltán #92178 Vagy a szokásos arab lazaság (nem rasszizusként de gazdag és csóró arabnak is vannak közös vonásaik) , esetleg bíztak a magasságban, de olyannal lőttek rájuk ami magasabbra ment. Vagy tényleg bíztak az elhárító rendszerekben és beleestek abba a kisebb nagyobb hibaszázalékba amikor mégis talál a rakettya.
Teljesen hasraütve/ötletelve, mennyire lehet kompatibilis a hagyományos infracsali és a modern védelmi rendszerek azon csoportja ami aktívan próbálja zavarni a rakétát? Arra gondolok, hogy az infracsali azé' csak füstöl rendesen. Különösen tucatjával. Ha mondjuk egy lézeres védőrendszernek befüstöl az infra az megbaxhatja a lézert? Vagy a szenzokor egy-egy pillanatra elveszíthetik a rakettát? Ugye a füst, ha csak pillanatokra is takarhat - ha takar - közelebb van a helihez, tehát őt esetleg jobban zavarhatja?
A gugli nem adott semmit gyorsan és könnyen erről a dologról. Persze lehet mert nem is létezik. :D -
kiskorúbézoltán #92177 Mintha valami ilyesmit mondtak volna a helisek is, hogy az első öbölben sem volt mindig konkrét frontvonal ezért vált be jobban a tengerészgyalogság nem_lebegős módszere. -
savaz #92176 A US army katonai repulese a tuzerrepulokbol nott ki. Azoknak volt ez a bujkalos stilusa mar a 2. VH. alatt es nagyon megfelelt a fix frontvonalas europai hadszinternek.
Az oroszoknal az IL2-esek a frontbombazokhoz tartoztak, onnan a harceljaras. Ennek kovetkezteben jobban szamoltak az ellenseges vonalak mogotti melyebb csapasokkal, ahol tenyleg nem ajanlatos megallni es lebegni. -
#92175
A konkrét esetnél, sztem jó adag szerencse is kellett, mert ez a legujabb verziója az apacsnak és talán a legfejlettebb hrci heli a világon, mindenféle rakéta elháritó kütyüvel és riasztóval, akkor hogy nem látni semmi flare-t ?
Először azt írtam le, hogy: mert a flare nem hatékony a modern IR és IR/UV irányítású MANPAD-ok ellen. Szóval inkább a DIRCM rendszerekre álltak át, és a rendszer megpróbálja tönkretenni a beérkező rakéta érzékelőjét.
De megnézve a szaudi Apache-król készült képeket, a faroktartókon jól láthatóak a flareszóró konténerek. Szóval most vagy az lehet, hogy kifogyott a töltetekből az adott heli, vagy elfogyott esetleg a flare már a bázison, és azok nélkül repült a harci zónába.
-
fonak #92174 Amikor az amcsik kidolgozták a harci helikopteres eljárásaikat, akkor azért náluk sem volt minden tele képernyőkkel és elektronikával. Az amcsik a "nap of the earth" (NOE) repülés módszerét dolgozták ki, gondolom a vietnámi tapasztalatok alapján is, vagyis a földközeli, a terepet követő repülést, ahol a domborzat és a fák rejtését igyekeztek kihasználni. Ehhez tartozott , hogy a harci helikopter fedezék mögül kiemelkedve nyit tüzet, majd visszasüllyed mögé.
Az oroszok nem ilyenben gondolkodtak, hanem sík terepen előretörő csapatokat a levegőből támogató "repülő tankokban", forgószárnyas Il-2-esekben, ilyennek tervezték a 24-est is. Aztán Afganisztánban a Stingerek megjelenése után ők is felfedezték a földközeli repülés hasznát.
A 24-es állítólag nem is tud lebegésből rakétát indítani, mindenesetre nem szokott ilyet csinálni. -
kiskorúbézoltán #92173 "Két perc alatt megnézem hogy hogy másznak be 6+an egy APC/IFV-be"
Szerintem úgy 10-15 másodperc alatt megvan ha a gép környékén vannak, topgán mit írt? 2 percet? :D
Aknavetőt te emlegetted, idézzem?
Akkor meg... Igen, a de de dézéshez jobban értesz... :D
Semmi sem működik a témában 100%-os biztonsággal. Sem az észlelés, sem az adatok továbbítása, sem a feldolgozása... lehetne folytatni.
Igen, ha valami rég volt, meg nem emlékszem akkor az rég volt meg nem emlékszem. Biztos nagypofájú vagyok, de tudok annyit a témáról, hogy ne kelljen úgy csinálnom mintha értenék mindenhez vagy tévedhetetlen lennék. A régebbi topiklakók biztos tudnának mondani jópár esetet amikor jó nagy baromságot mondtam. Nem vagyok rá büszke, de belefér. -
#92172
Janáj, most kicsit nagyon fejjel rohansz a falba.
Az APC és IFV pontosan azért lett kitalálva, hogy a gyalogosokat minél tovább védje a legveszélyesebb irányokból a kézifegyver és géppuska és a tüzérségi tűz ellen is.
Egy aknavető azért tud veszélyesebb lenni, mert olyan rövid a gránát repülési ideje és annyival kisebb a szórása, hogy pontos célzás esetén túl sok mindent tenni nem lehet. 2-3 perc alatt, ha szerinted nem tud 6 ember mondjuk beszállni egy M2-be, ami értük is megy akár 300-400 méterre is, akkor szerintem picit el vagy tévedve. A nem PGM gránátok ellen igen jó védelmet adnak ezek, ezek mozgó mini bunkerek kvázi.
A gránátok repeszei ellen szinte teljes védelmet adnak a mai IFV-k, amiket még oldalról sem lőnek át a nehézgéppuskák sem, nemhogy szemből. Az APC-k oldalról és hátulról már kevésbé, de itt is hatalmas difi van már az elmúlt 10-20 év és a klasszik hidegháborús eszközök között. Ellenben egy 155 mm-es löveg repeszátütése nem sokat változott, mert nem lehet minden gránátva szupererős repeszt tenni és a távolsággal adódó lassulással sem lehet mit csinálni.
A repülős példám csak analógia volt. Ha ott volt idő cirka 35+ éve lesüllyedni a horizont alá, akkor, ha a gyalogságot kísérő járművek nem km-re dekkolnak, akkor azokba vissza lehet szállni. Főleg, ha a tüzérségi radar jelez és azt is, hogy kb. hova fog esni a gránát. -
JanáJ #92171 Volt baráti tűz, még ha jóval kevesebb is, akkor meg?
Hogy jön az aknavető elleni védekezés nehézsége az eredeti témához? Ott voltak előre kikészített fedezékek a támadás ellen.
Nem ugyan azt értjük a "horizont alá" alatt. Molni példájában a vadász biztonságban volt. Erre írtam én, hogy sántít a hasonlat, mert gyalog Joe nem lesz biztonságban, "csak" jelentősen növeli az életben maradási esélyét, hogy van két perce behúzni a nyakát. Két perc alatt megnézem hogy hogy másznak be 6+an egy APC/IFV-be ami teljes védelmet továbbra sem ad. Szóval a "akkor megsemmisítésre nem nagyon jó. Elnyomásra igen" SZERINTEM nem áll meg.
Csak nem bírtad ki személyeskedés nélkül. :-) Az én szerintemembe belekötsz, de a következő hsz-ban már "rémlett valami", meg "rég volt", meg nem is tudom. Emlékeim szerint pont tüzér vagy hasonló voltál, szóval pont leírhattad volna, hogy nem, nem így van, hanem... Szerintem is hagyjuk egymást, mert szerintem a leugatástól nem leszek okosabb, a kiigazítástól igen, a nagyképűsködés meg nem mozgat. #ravasz #ágyú #anyahajó -
kiskorúbézoltán #92170 Én csak a platón ültem, a fülkét láttam, de rég volt már, nem emlékeztem, hogy hogy néz ki belül. Lehet, hogy ezzel az ülésemelős dologgal vakon vagyok, eddig sem voltam meggyőződve, hogy jól értettem/jól emlékszem de akár szakmai legenda is lehet feléjük. -
#92169
Hát ahogy tudom az oroszok "menetböl" tüzeltek mindig mindennel, mig az amcsik meg lebegésből.
Pedig forditva gondolná az ember, hogy egy digitális glass cockpittel rendelkező géppel könnyebb manöver közben is célra tartani, mint egy full analóg rendszerrel ahol manuálisan kell mindet csinálni.
Nem tudom, hogy mennyit segitett volna a szék megemelése, mert ha ültél már 24esben akkor tudod, hogy azért nem olyan egyszerű onnan kiborzlni egy fél méteres pulton keresztül bottal a lábad között.
ÉS az oroszoknál a futómüvek behuzhatósága miatt kellett , hogy legyen egy alternativa a pilóták megnyugtatására, hogy el tudják hagyni a sérült gépet.
Mig USA vonalon ,nem behuzhatóra tervezték, és ugy, hogy a becsapódás enegriáját elnyelje igy védve a személyzetet. ezt a későbbi orosz fejesztéseknél is átvették legalább is a mi28asnál, de pár 24esen is fixre cserélték a futókat.
-
kiskorúbézoltán #92168 Köszi, rémlett valami, de olyan régen volt már, hogy teljesen elbizonytalanodtam.
Valami olyan témában merült fel a dolog, hogy hogyan repülnek rá a célra és azt hogyan lehetne összegyurmázni a vetőkkel meg rakétákkal. Előtte az amikat láttuk, hogyan csinálják, Apaccsal és az teljesen más volt.
Na mintha akkor mondtak volna valami olyasmit, hogy azért repülnek rá nagy sebességgel a célra mert ha beüt a szar akkor még fel tudják emelni olyan magasra a gépet, hogy ki lehessen ugrani. Valami olyasmi is rémlik, hogy az öbölháborúban a tengerészgyalogság kobrái hasonlóan jártak el és biztonságosabbnak bizonyult mint a fák mögött lebegek army-s megoldás. Itt nyilván nem a kiugrás miatt csinálták.
Meg mintha lett volna valami afganisztáni tapasztalat (még anno az oroszoknak), ami szerint az üléseket megemelték, hogy az ajtó ledobása után csak ki kelljen borulni a székből. Ha ez igaz akkor csak ugrottak valakik. Bár az is lehet hogy csak egy elmélet volt, de akár rosszul is érthettem valamit vagy rosszul emlékszem.
Utoljára szerkesztette: kiskorúbézoltán, 2019.12.03. 22:32:39 -
#92167
Mi-24-esnél van ejtöernyö, azon ul mindkét pilóta, ilyen esetben ledobja az ajtót meg a kabint és önerőből kiugrik, kérdés, hogy milyen helyzetben és mekkora az esély arra, hogy pont eltalálja a lapát.
A mi-28-asoknál már annyit modositottak, hogy a kabin ledobással együtt egy felfujodó csuszda is aktiválodik és ez megvezeti a pilótát vagy legalább is megvédi attól,. hogy a szárnycsonkoknak csapodjon, igaz a lapátoktól az sem véd.
A nyugati gépeken nem tudok ilyenekről.
De még az oroszoknál se hallottam, hogy kiugrottak volna aa pilóták, mert biztosabbnak érzik letenni a gépet (ha letudják mint kiugrani az esetleges biztos halálba a lapátok miatt.
A konkrét esetnél, sztem jó adag szerencse is kellett, mert ez a legujabb verziója az apacsnak és talán a legfejlettebb hrci heli a világon, mindenféle rakéta elháritó kütyüvel és riasztóval, akkor hogy nem látni semmi flare-t ?
Meg eléggé stabilan zuhant , ugy értem, hogy a letört farok miatt nem pörgött be a gép, ha a végén nem fordul fejre még lehet , hogy tulélhető lett volna a becsapodás , a kerekek és az ülés elnyelt volna sok energiát. -
kiskorúbézoltán #92166 Keresgéltem egy kicsit ezt a Mi-24 pilóta ejtőernyő dolgot és bár nem jutottam semmire, találtam egy érdekes mondatot:
"A szakemberek szerint főleg a tengeren túli álláspont szerint, csak az Amerikai Egyesült Államok hadereje képes a CSAR-t, mint komplex feladatot sikeresen és hatékonyan végrehajtani."
HADTUDOMÁNY 2008/3–4
Teljes anyag: http://mhtt.eu/hadtudomany/2008/3_4/059-070.pdf -
kiskorúbézoltán #92165 Több videnyó volt egybevágva vagy ilyen sokáig zuhanna? Az jutott erről eszembe, hogy egyrészt csak nem hülyeség a ruszki Ka-50/52-nél az a katapult, meg hogy a Mi-24-esben mintha lenne a pilótáknak mentőernyője. Vajon az AH-64-ben - és úgy általában a nyugati harcimarci helikopterekben - van ernyője a pilótáknak? -
kiskorúbézoltán #92164 Ja, hogy jobban szeretnéd egyszerűbben? Baromságokat beszélsz.
Saját csapatok támadása már az első öbölháború esetén is igen ritka volt a szöviknél. Jellemzően az is nem_amerikai csapatokat ért. Az hogy néhány szenzációhajhászó média harsogta attól még nem volt jellemző. Már akkor sem. Az, hogy mindenki más milyen arányban rúgott öngólt a kutyát sem érdekelte. Természetesen egyszeri topgánon nevelkedett szagértőket ez nem kell, hogy zavarja.
Kicsi lelkem, az aknavetők ellen sokkal nehezebb a védekezés, mert jellemzően rövidebb a röpidejük mint a nagy buffoknak. Kicsit utánaolvashatnál az automatizált vezetési rendszereknek akkor tudnád, hogy már vagy jó 20 éve nem bődülneknek a rádióba. Illetlenség meg fölösleges is.
De, a csóri baka is le tud menni a horizont alá. Igaz ő nem két topgán elolvasása után érezte úgy, hogy ért hozzá. Nála ez annyit jelent, hogy bemászik a páncélozott autójába/tankjába/bármijébe és máris jobban érzi magát. Esetleg ha olyan a helyzet akkor brümmögteti a motort és kimozog a várható becsapódási körzetből. Azon ritka alkalmak esetén amikor az ami katonának nincs páncélozott bármije, fedezékbe húzódik, végső esetbe egyszerűen lehasal. Csapódógyujtós cuccok ellen az is érezhetően javítja az esélyeit.
És igen, belátom én is hibás vagyok, ebben teljesen igazad van, mert a faxnak olvastam el a hozzászólásod. Istenbizony nem akarlak bántani, de általában fájdalmasan nagy hülyeségeket írogatsz (SZERINTEM ami nem jelent sokat, de leginkább semmit!!!) és amúgy nem olvasom el a hozzászólásaid. Most valamiért megtettem, kár volt. Béke veled. ;) -
fonak #92163 Állítólag R-27T (NATO-kód AA-10) amihez barkácsoltak földi indítót, ezeket még a MiG-29-esekhez kapta Jemen. -
JanáJ #92162 Bármi infót találtál, hogy mivel lőtték le őket? Mert mind a két videón ki van takarva az indító. Azt feltételezném, hogy a régebben meglékelt F-15-ös után magasabban repkednek SHORAD veszély felett. -
JanáJ #92161 Hogy jön ide mozgó célpont? Annyit állítok, hogy szerintem nem megy végig az infó. El lehet bődülni a rádióban, hogy repül a malac, de csóri baka nem tud lemenni horizont alá. Nyilván sokkal több, mint a semmi, de csodát nem tesz. -
JanáJ #92160 Aham, elméletben. A nyílt sivatagban megy egymást lövöldözték ki, egy alsóbbrendű és motiválatlan ellenség ellen.
A bázisok egy jól behatárol területen vannak, ahol dudára bemész az odakészített fedezékbe. Gondolom rendszeresen kaptak 155-ös sorozatokat az afgánoktól. Ja hogy nem, csak aknavetővel puttyogtak.
A hsz-om viszont arra vonatkozott, hogy hiába jön be az infó, csóri baka nem tud lemenni horizont alá. Biztos lehet csökkenteni a veszteségeket, de elkerülni nem tudják.
A piros betűst nem értem és a stílusod miatt nem is nagyon érdekel. Ha hülyeséget írok javíts ki és a tudást magamévá teszem, de ez a rejtélyes utalgatás nekem nem kell. -
#92159
Jemeni Huti lázadók egy AH-64E-t és egy Predatort lőttek le november 29-30-án.
-
#92158
Cifu feltette a kérdést, hogy mibe kerül. A repülő és heli repórája és készenlét adáshoz képest filléres a tüzérség. Ennyiről szólt.
A többi része a kommentednek meg vicces abban a korban, amikor 20k HUF-os okostelefonokban van GPS IS. Nem a GPS kerül ennyibe. Ha a zl. pk. a századokat látja, hogy hol vannak, az is elég.
A 2-3 perces gránát repülési idővel mozgó célokat az életben nem találsz el a végfázis vezérlés korlátai miatt. Meg mozgó célt vagy meg kell jelölni, vagy önirányító gránát kell igen durva felismerő algoritmussal. = drága.
