Haditechnikai Topic

Yepp, azért írtam, hogy a másik képen a jármű tetején helyezték el, csak a fogalmazással már voltak gondjaim... 😊

Három az a kettő, a két alsó nem ugyanaz, a felsőn a deszanttér felett van, az alsón meg a deszanttér helyén. Nincs jelentősége amúgy.

Az MBDA és a lengyel PGZ összefogott, hogy a lengyel hadsereg páncélvadász-tenderén induljanak. A tender relatíve kevés megkötést tartalmaz, így azt sem definiálja, hogy kerekes vagy lánctalpas alvázra telepített megoldásról legyen szó. Az MBDA a Brimstone rakétát adja, illetve a hozzá való hátteret. A PGZ az alvázakat és a gyártást. Jelenleg két megoldásról van fantáziarajz, az egyiken a Krab önjáró löveg alvázára telepítettek némileg fura módon 3x 8db-os indítókonténert, a másikon pedig a BWP-1 (vagyis a helyi gyártású BMP-1) alvázának végére helyeztek el egy 12db-os konténert (illetve egy másik képen a jármű végének tetején), illetve ezen egy távirányított géppuskatorony is látható.







Utoljára szerkesztette: Cifu, 2019.09.04. 20:40:53

Ahogy mondta is, ez egy rossz időben kijött innovatív fegyver. 😊

Megint elővette az FN F2000 témát.


Utoljára szerkesztette: qtab986, 2019.09.04. 16:13:05

Nem tudnak jobbat kitalálni, egyszerűen amikor a hajót tervezték, nem volt kérés, hogy márpedig fixen elhelyezzenek majd 8db hajó elleni robotrepülőgép-konténert. Emiatt nincs is. Lehetne a hátsó 'mission modul' helyére rakni, de akkor meg az oda már létező vagy tervezett vontatott szonár / felszíni fegyverzet (2x 30mm-es gépágyú + Hellfire) / aknamentesítő felszerelés nem fér el. Szóval nagyjából egy opció van, hogy a felépítmény elé rakják (ahogy történt)...

A "lopakodó" USS Gabrielle Gifford-ra felraktak eresztbe két böszme nagy kockát?

Tpz Fusch alapú Wildcat SPAAG prototípus 2x 30mm-es gépágyúval:



Indiai Arjun Mk.1A harckocsi, kiegészítő páncélzat, távirányított fegyvertorony, erősen megkérdőjelezhető hatékonyságú független parancsoki EO periszkóp:



A brit Type-31e fregatt tendert nem megerősített hírek szerint a Babock-féle Arrowhead 140 ajánlat nyerte el:



DT-30 alapú Tor-2M éleslövészet:



Ez az egyik bárka, amellyel a hírek szerint megpróbálták kiemelni a Burevesztnyik robotrepülőgép reaktorát a tesztelés után, de valami balul sült el. A fotó készítésének helyéről 0,75 röngten per óra sugárzást mértek.



Az USS Gabrielle Gifford (LCS-10) fedélzetén 2x4 darab NSM indítókonténerrel:



Egy francia videó, első sorban a Leclerc-ről, de a lényege a 2:00-től kezdődik, ahol látható a kísérleti változat új toronnyal és löveggel, ez feltehetően a KMW+Nexter féle új harckocsifejlesztéshez kapcsolódik.

Magyar oldal hivatkozott amerikai forrásra, de forrásmegjelölés nélkül...

Na ez most akkor nekem új információ. 😊

Nagysagrendileg egy terulet es tegnap azt olvastam, hogy a korabbi sikertelen Skyfal kihalaszasakor tortent robbanas es ettol lett szivargas.

Biztos, hogy nem. Sem a helyzet, sem a körülmények, sem az idő nem stimmel.

A mostani eset esélyesen a már korábban említett nukleáris meghajtású orosz stratégiai robotrepülőgéphez szánt hajtómű tesztelésekor történhetett.

Vajon a korabbi orosz nuki tengo baleset es a mostani nuki szivargas osszefugg?

No luck . . . just skill
coub link

Nagyon nehezen, de SEADelhető, mert X sávban dolgozik a Sentinel. Így lehet kicsi.

imo jelenlegi szituban kiválló döntésnek gondolom a NASAMSot.

Olcsón tippre ~700m$ból komoly nem SEADelhető légvédelemünk lesz, ami ha kell 2-10év múva könnyen kiegészíthető egy pl 80-100db AMRAAM-ERel.

Persze egy Román Patriot beszerzés sokkal komolyabb... de az majd 6*annyiba került. Kis pénzből komoly légvédelem... mégha nem is lesz ABM képességünk.

A tüzérség vagy a tűztámogatás naaagy naagy gyűjtőfogalmak. Különösen az előbbi. Utóbbi meg inkább egy harcászati rendszer.
Amiről meg te beszéltél, azok lövegek, technikai eszközök, amik ráadásul önmagukban nem is működőképesek rendeltetésszerűen.

1. Igen. 10 km felett vadászgépek csak BVR légiharc elején gyorsítási fázisban repülnek. Már kiforduláskor is magasságot dobva jönnek ki annyira erőtlenek. Lásd HTÖ idevágó fejezete.

2. Az ilyen komoly felderítőgépek olyan távolságban repülnek, hogy lényegtelen a NASAMS AIM-120C HMZ max. 10 km. Simán a ferde lőtávon kívül maradnak.

3 .Nem nagyon. Ez benne a legjobb. Félelmetesen olcsó megoldás arra, hogy nagy területen kis rakétával szétszórva legyen area denial úgy, hogy nem kiszámítható kockázat, mint a klasszikus rávezető állomásos rendszerek.

4. Szubszonikus nem manőverező célra. Ez kb. olyan tartomány, mint a Volhov-M3 passzív szakasza. Csak mivel a támadott gép rendszerint nem fogja tudni, hogy hol az állvány és MCG miatt a rakéta csak az utolsó pár másodpercben kapcsol radart jó esetben ezért még ott is megdöbbentően jó lehet, ha gyenge már a rakéta manőverező képessége, mert 3-4 sec alatt kéne eldönteni, hogy

1. ez mi?
2. merre forduljak?
3. hogyan?
4. És akkor fordulni.

Ilyen helyzetről számolt be egy szerb pilóta. Villant az RWR és pár sec után elcsapta a AMRAAM.

Kis eszmefuttátás a HMZ és ölési zóna / area denial valódi ölés és kockázatairól.

Én többre tartok 40-50 km-es NASAMS2 indítókat, mint 1 db nagy SAM-et 120 km-es HMZ-vel. Mert azonos védett terület esetén a célig a rakéta repülési ideje sokkal, de sokkal kisebb az NASAMS-sal.

ABM képességet ezzel adni nem lehetne vagy csak nehezen másfajta radarokkal együtt (Big Bird lépték), de nekünk nem is erre kell...

Ezt értem, és végső soron természetesen a Griffek gyakorlatilag bármilyen (reális) magasságban dolgozó gépet el tudnak fogni. A kérdésem inkább egyfajta gondolat kísérlet: ha nincs más eszköz, akkor a jelenleg megrendelt rakéták milyen fenyegetés elhárítására nem elégségesek?
1. Amennyire jól értem, harcászati csapásmérés és légiharc feladatok végrehajtásában részt vevő gépek esetén nem lenne probléma, mert ezek jellemzően bőven HMZ - n belül kerülnek végrehajtásra.
2. Nagy magasságban működő felderítő gépeket nem képesnek elfogni (pl Global Hawk, persze ez szövetséges eszköz és inkább elméleti kategória).
3. Ezek mellett azonban lehetnek - e olyan eszközök, amdelyek általános repülési magassága a C-7 - est használó NASAMS lőtávolságán belül lehet, de van bennük annyi tartalék teljesítmény, hogy át tudják hidalni ezt az akadályt?
4. A 10 km magasság mennyire reális és mennyire elméleti paraméter? Van annyi kinematikai energiája a rakétának, hogy utolérjen olyan célokat, amik végig ilyen magasságban haladnak vagy legfeljebb csak akkor, ha ha áthúznak az indító állómás felett?

Nem tudom, lehetséges. Kifejtenéd, hogy szerinted mit értettem félre?

10km magasságig jó az AIM-120C-7, a fölött kell az AMRAAM-ER, vagy a Griffek.
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2019.08.31. 12:11:40

Nem lehet, hogy egy kicsit kevered a fogalmakat?

yakety saxet berakni és...

Egyébként a NASAMS -ot C7 -es Amraammal használva mennyire reális, hogy problémát jelentsenek a magasabban közlekedő gépek?
Gondolom harcászati vadászgépek jellemzően 20 000 láb alatt kerülenk bevetésre, ami még bőven belefér, de drónok vagy felderítő Szu-24/34, Tu-95, Tu-22M3 variánsok működési magassága hogy viszonyul ehhez?

" Valószínűleg ráérnek tökölni, olyan előnyük van az amiknak szinte minden téren ami a tüzérség/tűztámogatás témában szóba jöhet "
Mondjuk önjáró tüzérség tekintetében ez nem teljesen igaz. Ha összehasonlítjuk az M109 -est egy PzH-2000, MSTA-S vagy K9 rendszerrel, akkor kb egy generációs lemaradásban vannak a puszta vas képességei szempontjából.

Hungary – AIM-120C-7 Advanced Medium-Range Air-to-Air Missiles (AMRAAM)

WASHINGTON, August 27, 2019 - The State Department has made a determination approving a possible Foreign Military Sale to Hungary of one hundred and eighty (180) AIM-120C-7 Advanced Medium Range Air-to-Air Missiles (AMRAAM ) with support for an estimated cost of $500 million. The Defense Security Cooperation Agency delivered the required certification notifying Congress of this possible sale on August 27, 2019.

The Government of Hungary has requested to buy one hundred and eighty (180) AIM-120C-7 Advanced Medium Range Air-to-Air Missiles (AMRAAM), and four (4) spare AIM-120C-7 AMRAAM guidance sections. Also included are four (4) spare AIM-120C-7 control sections, six (6) AMRAAM training missiles (CATM-120C), missile containers, classified software (for the AN/MPQ-64F1 Sentinel Radar requested by Hungary through Direct Commercial Sale), spare and repair parts, cryptographic and communication security devices, precision navigation equipment, other software, site surveys, weapons system equipment and computer software support, publications and technical documentation, common munitions and test equipment, repair and return services and equipment, personnel training and training equipment, integration support and test equipment, and U.S. Government and contractor, engineering, technical and logistics support services, and other related elements of logistical and program support. The total estimated cost is $500 million.

This proposed sale will support the foreign policy and national security of the United States by improving the security of a NATO ally, which is an important force for political stability and economic progress in Europe. This sale is consistent with U.S. initiatives to provide key allies in the region with modern systems that will enhance interoperability with U.S forces and increase security.

Hungary intends to use these defense articles and services to modernize its armed forces and expand its capability to deter regional threats and strengthen its homeland defense. This sale will contribute to Hungary's interoperability with the United States and other allies. Hungary should not have any difficulties absorbing this equipment into its armed forces.

The proposed sale of this equipment and support does not alter the basic military balance in the region.
The prime contractor and integrator will be Raytheon Missile Systems of Tucson, AZ. There are no known offset agreements proposed in connection with this potential sale.

Implementation of this proposed sale will not require the assignment of additional U.S. Government and contractor representatives to Hungary.

There will be no adverse impact on U.S. defense readiness as a result of this proposed.
This notice of a potential sale is required by law and does not mean the sale has been concluded.
All questions regarding this proposed Foreign Military Sale should be directed to the State Department's Bureau of Political Military Affairs, Office of Congressional and Public Affairs, [email protected].
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2019.08.30. 15:23:09

Vajon miért csak szoftvert? A radar az nem amcsi? Lehet azt már a Norvégoktól vesszük?

Olyan sok rakás dolgot nem, csak a Sentinel-hez szükséges amerikai minősített szoftvert.
De a Finnek például szintén a NASAMS-hoz vásároltak be, hasonló csomagot. Szóval ahhoz például simán lehet mérni...

Nem csak amraamot vettünk hanem rakás dolgot ami kell NASAMShoz.

Hol?

Előjött FB-on a szokásos Nagyvas/Grif szájkarate, mire - ha jól értelmezem - egy volt 29-es zsoké ennyit írt: "Akkor volt kb. 50% esélyünk,ha kétszer annyian voltunk,mindezt amellett, hogy nem használhattak AMRAAM-ot." Eddig sem a 29-re raktam volna a pénzem, de ez nagyon durva.

Nem állítom, hogy én is 100%-ig megbízom a base-bleed (gázgenerátoros) gránát jobb pontosságában, csak ezt olvastam. Egyébként simán benne van a pakliban, hogy az egyéb tényezők is belejátszottak, plusz a szokásos marketing-túlzások...

Amúgy... korai AFAS koncepció, az alváz a Bradley-n alapul, a fő érdekesség a felépítmény, amely 30-30°-ban kitéríthető jobbra és balra, magában foglalja a személyzet kabinját, és a löveg hátrafelé néz. A shoot&scoop egész új értelmet nyer vele... 😊





Ez már a konvencionálisabb megoldás, hagyományos toronnyal:





Ez pedig még a Crusader-hez tartozó koncepció, mely azt állítja, hogy 18 löveg 216 célpontot tud leküzdeni 1 percen belül (nem tudom, hogy ilyenre mikor lehet szükség, de állítólag képes lett volna rá...):

Még egy érdekesség ugyanezen linkekről, a nagyobb szárnyas cuccok tényleg képesek lőtávot növelni, feltételezem itt valamiféle robotpilóta tevékenysége is van az irányítórendszernek, a sima gyújtó helyére csavarható viszont majd 10%-ot is levehet a lőtávból. Nem jelentős, de több mint lőelemszámítási adat.

Ha úgy nézzük, hogy kb a negyedére csökkentik a szórást az óriási eredmény, ha nem nagyon akarunk kekeckedni, akkor elfogadhatjuk, hogy ez igaz minden lőtávra. Feltételezem itt nem csak maga a gránát, hanem a tlejes lőszer jelentősen megnövelt precizitással készül.

Persze, különböző hossz lehet, csak egy idő után a fix huzaghossz miatt, vagy hosszan vagy röviden, vagy laposan vagy magasan nem fog működni megfelelően. Ha megnézed a saját linkeden az első gránátokat ott talán már ki is csúsztak a keretből, bár az is lehet, hogy csak így akartak nyerni még egy kis kezdősebességet. (Gránát oldalán levélszerű képződmények.)

Kérdés, hogy a gázgenerátoros szórása mihez képest javult? Régi, hagyományoshoz képest, az új precízebben gyártott modern? Teljesen lehetséges. Az előző generációs gázgenerátoroshoz képest? Pipa. A gázgenerátoros pontosabb kitétel akkor állja meg a helyét, ha azonos sztenderdek alapján készült nem gázgenerátoros szórásánál kisebb.
Én itt továbbra sem hiszek az utóbbiban. De tévedtem már nagyobbat is.

Ahh, így azért pár dolog értelmet nyer. A kitartóbb 10 lövés/perc és a több lövedék egyszerre dolog témában erősen kacsitgatnék afelé, hogy mindez a folyékony hajtóanyagos dologból származik. 😄
Aztán nyilván ugyanezt lőporossal nem nagyon sikerült.
A folyékony nem pontosabb amúgy (leszámítva a töltethő mérését gondolom), csak sokkal szabályozhatóbb. Lőportöltetből egy-egy gránáthoz, van max mondjuk 10, ebből lehet választani. Folyékonynál meg csak az szab határt, hogy milyen pontosan tudja mérni. Ez hasraütve minimum gramm pontosságú, ami megintcsak kissé hasraütve olyan mintha 5000 féle töltetem lenne.

A (kissé reklámbossúraszerű sikersztori) leírás szerint még nőtt is a pusztítóképesség, pedig régi lövedékek acélját használták alapanyagnak, szóval a vas maradt vas, ebből nagyobbat kis tömegnövekedéssel úgy tud csinálni ha jelentősen elvékonyítja a gránát falát. Az meg a repeszképzéshez kell. Mondjuk ha egy jobban szilánkosodó ötvözetet tudtak csinálni, másfélszer akkora töltet mellett akkor - bizonyos szempontok szerint - lehet valóban nagyobb pusztító erő.
A magasabb fajlagos terhelés (ugyanazon átmérő mellett kissé nagyobb tömeg), a kedvezőbb aerodinamikai kialakítás (minha a lövedékfenéken is mókoltak volna valamit), meg egy gyökeresen új lőportöltet (a max lőtávhoz a régit is nyilván a cső által elviselhető maximális nyomásig vitték fel, egy nehezebb gránátttal ugyanezt csak úgy lehet elérni, ha a lőpor égési karakterisztikája sokkal kedvezőbb a régihez képest).
Más elképzelésem nincs, hogy hogyan tudták megoldani, csak ahogy mondod, könnyebb test.

Könnyebb lövedéktest? Drágább alapanyagok?

M795 @ Globalsecurity.org

Nem is tudom, nekem valahogy nem fér a fejembe, hogy ugyanakkora robbanótöltet mellett, egy mondjuk 20 centivel hosszabb, kb centi vastag lövedéktest és egy rakéta póthajtás, hogy fér bele kb 50 dekába...
Vagy mondjuk egy még hosszabb testbe, 4,5 kilóval több robbanóanyag, úgy, hogy az össztömeg csak 4 kilóval nő meg...
Mit nem veszek figyelembe?

Elképzelhető, hogy igazuk is lesz és nem lesz számottevő, fiatal lánykoromban azzal még számolni kellett, hogy egy gránát festett vagy sem. A festett kicsit messzebb megy. Viszont a gyújtón rajtahagyott vagy levett kicsi, de masszív kupak miatt nem. Akkor nyilván számolni számolnak vele mint lőelemet módosító faktor, de harcászatilag nem.

A NAMMO most pont a precíziós gyártási folyamatokban látja a változást, a hagyományos M107 gránátnál 80 méteres CEP-et 20 méter körülire hozzák ezzel. Mondjuk hogy milyen lőtávon, azt nem részletezték ( Forrás ).

A gránáttest hosszával, tömegével nagy távolság esetén nem nagyon játszhatnak szerintem.

Én csak azt látom, hogy különböző hosszúságú lövedékeket gyártanak, és a base bleed / RAP lövedékek mindig hosszabbak...

Megkérdezhetem, hogy ez a gázgenerátoros szórás kisebb ez honnan származik? Nem ,mondom, hogy lehetetlen, de 10-15 éve még biztos, hogy nem ezt tanították, illetve ellent mond mindannak - a kevésnek - amit én tudok, vagy tudni vélek a dologról. A vákum megléte vagy nemléte önmagában semmit ne befolyásol a szóráson. Az a lőtávot befolyásolja.

Persze, a NAMMO fenti HE-ER lövedékével kapcsolatban olvastam, hogy a base-bleed (gázgenerátoros) verzió pontossága is javult. De hogy hol olvastam, azt nem tudom, pedig fél órája kutakodok... 😞

Valahol értem, vagy legalábbis érteni vélem 😄 , a percekig fenntartható 10 lövés/percet, viszont jó lenne ismeri azt a harcászati elképzelést amiért ezt a tűzsűrűséget löveggel akarták elérni rakéta helyett. Az ágyúlövés olcsóbb mint a raketta, de vannak korlátai.

Amennyire én ismerem a háttér történetet: A program eredetileg az Advanced Field Artillery System (AFAS) néven indult még az 1980-as években, és az első folyékony hajítótöltetű tüzérségi ágyú kifejlesztése lett volna a cél. A logika egyszerű volt: a folyékony hajítótöltetett nagyon precízen lehet adagolni, így a lövedék pályáját precízebben lehet meghatározni. Már az elején ez a több lövedék egyidejű célbaérés (Multiple Round - Same Impact, MRSI) koncepciója miatt tartották fontosnak. Az AFAS által életre hívott folyékony hajítótöltetű löveg fejlesztése viszont rengeteg problémával szembesült, így a hadsereg egy szilárd hajítótöltetes alternatívát is kért B tervként.


Az 'Armored System Modernization' skiccszerű koncepciója, azonos alvázon a következő harckocsi, lövészpáncélos, önjáró tarack és műszaki mentőjármű

Közben az US ARMY a komplett fejlesztési tervébe is felvette az AFAS-t, ugyanazon alvázon képzelték el az Abrams utódjának tekinthető harckocsit, egy új "nehéz" lövészpáncélost, egy műszaki mentő-járművet és az AFAS által pedig az önjáró ágyútarackot. A program az 1980-as évek végén kezdett el formálódni, és az első öböl-háború tapasztalatai nagyban átformálták az igényeket. Ebben ugyanis az M109A2 és A3 önjáró ágyútarackoknak egy sor problémával kellett szembesülniük, először is az irakiaknak sokkal nagyobb lőtávval bíró szovjet és dél-afrikai lövegei voltak, a szövetségesek szerencséjére az irakiak nem bírtak olyan átfogó felderítési adatokkal és megfelelő adathálózattal, mint ők, így ezt az előnyüket nem tudták kihasználni, de egy felkészültebb ellenfél ellen fájdalmas lehetett volna ez a hátrány.

Problémák adódtak a tűzgyorsasággal is, különösen az első időben biztosítottal. A konklúzió az volt, hogy a kézi töltéssel egyszerűen nem teljesíthetőek a korábban elvárt és meghatározott értékek sem, így mindenképpen automata töltőberendezés szükséges. Szintén nagyon negatív volt az alváz és meghajtáslánc megítélése (ugye épp arról volt szó korábban, hogy az XM1129-nél marad az alváz...), mivel az M109-esek nem tudták az M1 Abrams, illetve M2 és M3 Bradley harcjárművek által diktált tempót tartani, más szóval a nehéz páncélos dandárok tüzérségi elemei folyamatosan le voltak maradva, nem tudtak kellő hatékonysággal rendelkezésre állni - egyes esetekben ezért a támadóék sebességét csökkenteni kellett, hogy bevárják őket, más esetekben inkább hátra hagyták őket.

Említésre méltó még az, hogy nagyon egyenlőtlen volt a lőszerhasználat, az átlag ugyan 70 lövés volt per M109 az egész szárazföldi hadművelet alatt, de ezt felhúzták például a 1st Armored Division egységei, amelyek 130 lövést adtak le, esetükben pedig a lőszerkészletek utántöltése bizonyult kritikusan lassúnak.

Ezek a tapasztalatok alapján az AFAS-t átszervezték, amibe menet közben belerondított, hogy 1994-ben a folyékony hajítótöltetű lövegnek immár a harmadik prototípusa robbant fel, ami után úgy döntöttek, hogy akkor ezt most elengedik, és marad a B terv, vagyis a szilárd hajítótöltetes XM297. Az új elvárások közé tartozott, hogy a járműnek átszedett terepen is 45km/h, sík terepen pedig 67km/h-s sebességet kellett tudnia tartania. Csökkentették a kezelők létszámát három főre (sofőr, tüzér/irányzó illetve parancsnok), a lőszerkészletet és a tűzgyorsaságot pedig úgy lőtték be, hogy az igények szerint 3-6 percig legalább 10-12 lövés/perc kell tartható legyen. Egy hat XM2001-ből álló osztály így 15 tonnányi lövedéket küldhetne a célpontra kevesebb, mint 5 perc alatt. Csak mellékesen még hozzá kell tenni, hogy az XM2001 páncélzatát is erősebbnek "kérték", mint a Paladin-é volt.

Itt egy saját megjegyzés: számomra nagyon úgy tűnik, hogy az Öböl-háború borította ki ezt a képzeletbeli bilit, az ágyútüzérségtől azt várták el, amire a rakétatüzérség képes, csak persze kisebb lőtávon. Mintha a jövő háborúi az ilyen gőzhenger szerű támadásokról szólnának...

Aztán jött a kaszás, az ASM-et folyamatosan kurtították, az új Block III harckocsi és a nehéz lövészpáncélos kuka lett, a Crusader maradt az egyedüli eszköz az új alvázon. Jött Shinseki tábornok, akinek a Crusader légi szállíthatósága értelmezhetetlen volt, és sokkal könnyebb rendszert kívánt a Future Combat System keretében. A Crusader-t 2003-ban kaszálták el végleg, amikor az FCS program egyre látványosabb jövőképeket kezdett el fejtegetni...

Rakéta póthajtás.

Tegnap valamelyik cikkben én is úgy olvastam, hogy elég durván növeli a CEP-et a rakéta segédhajtás vagy mi a neve.

Itt van 3 példa, a két hosszabból csak az egyik segédhajtású és a * a kép alján



Vannak érdekességek ha már a méret szóba került, pl. a tengerészetnek szánt 155-ös LRLAP az 2,2 méter magas csak a "lövedék" elvileg.

Elképzelhető, hogy igazuk is lesz és nem lesz számottevő, fiatal lánykoromban azzal még számolni kellett, hogy egy gránát festett vagy sem. A festett kicsit messzebb megy. Viszont a gyújtón rajtahagyott vagy levett kicsi, de masszív kupak miatt nem. Akkor nyilván számolni számolnak vele mint lőelemet módosító faktor, de harcászatilag nem.

A gránáttest hosszával, tömegével nagy távolság esetén nem nagyon játszhatnak szerintem. A huzaghossz ugye állandó, azt belövik a lehető legoptimálisabbra, a legkisebb töltettől a legnagyobb töltetig, a leglaposabb röppályától a legmeredekebbig. Gyanítom ezt a mai napig legalább részben tapasztaltok és kísérletek alapján, a számítások kiegészítéseképpen. Ugye ez a huzaghossz egy gránáthoz lesz optimális. Amint könnyebbet, nehezebbet, hosszabbat, rövidebbet szeretnél, előbb utóbb akadályba ütközik az egyszeri tervező. A gránát hossza nem véletlenül akkora amekkora. Ha a hosszabb ugyanolyan lenne akkor lenne hosszabb is. Több robbanyag, több repesz. Nem az anyaggal spórolva lesz egy gránát rövidebb.

Megkérdezhetem, hogy ez a gázgenerátoros szórás kisebb ez honnan származik? Nem ,mondom, hogy lehetetlen, de 10-15 éve még biztos, hogy nem ezt tanították, illetve ellent mond mindannak - a kevésnek - amit én tudok, vagy tudni vélek a dologról. A vákum megléte vagy nemléte önmagában semmit ne befolyásol a szóráson. Az a lőtávot befolyásolja.

Valahol értem, vagy legalábbis érteni vélem 😄 , a percekig fenntartható 10 lövés/percet, viszont jó lenne ismeri azt a harcászati elképzelést amiért ezt a tűzsűrűséget löveggel akarták elérni rakéta helyett. Az ágyúlövés olcsóbb mint a raketta, de vannak korlátai.
Mondjuk akik kitalálták nyilván nem csak a hasukra csaptak, az is biztos, hogy jól körberágták a témát mire erre jutottak. Kár, hogy az ilyen dolgok nem kerülnek nyilvánosság elé. Igazi csemege lenne.

Szerintem örüljünk, hogy még eladták nekünk... :-(

Jogos, a töltésre nem gondoltam. Csak a kezelők képzéséhez nem láttam szükségét. Kb ezzel fejeződött be a 20 évvel ezelőtti vadász tender. :-)

Nem gúla alakban nyomja a repeszeket, hanem mindenfelé, gömb alakban, a lövedék formája miatt többet, kevesebbet. Gúlának max azért láthatod, mert csak az tűnik fel ami a földbe csapódva felporzást okoz. Persze, lehullik majd minden darab, de időben és helyileg jobban szétszórva, csak az nem olyan látványos.

A külön mozgó szárnyak meg nem feltétlenül adnak nagyobb pontosságot, rakétáknál elég régóta használnak félig rögzített megoldásokat. Tervezni bonyolultabb, kivitelezni egyszerűbb és - ami a lényeg - messze megbízhatóbb.
Nem mellesleg az egyszerűbb, "faragott" szárnyak biztosan nagyobb kilövési sebességet viselnek el, mint a külön, esetleg elektromotorokkal mozgatott szárnyacskák. Utóbbiak egyetlen előnye a ballisztikailag jobb semleges helyzet. Legalábbis ezt gondolom. A fix megoldású asszimmetrikus, feltételezem, egyetlen dolgot tud csinálni, engedi vagy nem engedi a forgást. Egy nagy tengely egy nagy perselyben. Egyszerűbb, olcsóbb, megbízhatóbb, nyilván kis távolságvesztés benne van a dologban a semleges helyzet hiánya miatt.

Adatokban meg az igaz ami a nyilvánosságra kerülő szabályzatokban fellelhető. Azokkal a feltételekkel amik szintén szerepelnek bennük. Kb mint háztartási gépeknél a doboz hátulján lévő reklámduma és a használati utasítás közti néha lelombozó valóság. Vagy ha úgy ismerősebb, mint itt kitárgyaltátok párszor, mondjuk a légiharcrakéták prospektus szerinti fantasztikus hatótávolsága és a kegyetlen valóság. És akkor még nem említettük ugye, hogy néha a gyári adatokat se hozza egy egy cucc... Kb igaz minden területre.

Retrospektíve az eddigi AMRAAM darab árak:



Persze ez azért némileg félrevezető, de a 2.7m$/db jól elhelyezi Magyarországot Norvégia, és Hollandia közzé az Amcsik geopolitikai térképén.

Robbanó csónokakról ír a HiSutton, és bár tele van érdekességekkel, a leghajmeresztőbb talán amit a britek találtak ki. Ők 1941-ben elszenvedtek egy olasz robbanócsónak-támadást Krétán, amelyben súlyosan megrongálódott a HMS York nehézcirkáló (később további támadások érték a Luftwaffe részéről a partra futtatott hajót, amelyekben olyan súlyos károk érték, hogy felhagytak a kijavításával), illetve elsüllyedt egy tanker. A britek kezére került egy csónak, illetve a csónakokat irányító olasz tengerészek (a becsapódás előtt cirka 50 méterrel ugrottak le hátra felé). Az elgondolást átvették, de egy fokkal tovább léptek - valami elképesztő cirkuszi mutatvány szintre emelve a saját robbanó-csónakjukat egy Lanchester bombázó alá rögzítették, és az elképzelés szerint egyfajta torpedóként vetették volna be. A bombázó közvetlenül a cél közelébe viszi, ledobáskor ejtőernyőt nyitnak, majd rövid távon felgyorsulva a kormányos (aki végig a lélekvesztőben lenne!) kiugrik a becsapódás előtt a tengerbe. Pár tesztet végrehajtottak, de végül elvetették a bevetését...

A NASAMS teljesen kutya közönséges AMRAAM-okat használ. Mehet repülőgépre is, ha éppen oda kell, mehet NASAMS indítóba is, ha éppen oda kell. Ez igaz a gyakorló verzióra is. A gyakorló is kell a NASAMS-hoz, például a töltési folyamat gyakorlásához nem baj, ha nem az éles rakétákat cibálják folyamatosan...
Utoljára szerkesztette: Cifu, 2019.08.28. 10:29:09

A CATM-120C a Griffekhez kellhet, vagy a NASAMS-hoz? Azt jól értem, hogy a Grifre és a NASAMS indítóba is mehetnek a rakéták?