94974
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
kiskorúbézoltán #92398 Hol van má' a tavalyi hó? :D Vagy lemaradtam róla vagy nem emlékeztem már. Meg itt van videnyó is, meg angolul van és ezért hozzáértőbbnek tűnik. ;) -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#92397
Erről írtam a #90600 -as hozzászólásban. ;) -
kiskorúbézoltán #92396 A kérdéses vetőt érdemes Hirtenberger 120mm mortar-ként is keresni, de videót én sem találtam még a működéséről. Arra sem jöttem rá, hogy a cső elején az a valami mi célt szolgál.
Viszont keresés közben találtam egy régebbi - 2017-es - videnyót egy holland 2016-os aknavető baleset okainak összefoglalójáról.
Nagyon röviden a csőbe ejtett gránát kilövéskor rögvest fel is robbant.
Természetesen volt vizsgálat, ami kiderítette, hogy nagyjából amit lehetett elhibáztak, egészen a beszerzéstől a felhasználásig. (Avagy amikor a vérprofik tényleg telibeszarták a technikát. Ha Aksurv erre járna.)
Leginkább azért is érdemes megnézni a videnyót, mert a (távoli)szomszéd serege ugye a pázsithoz hasonlóan mindig zöldebbnek, esetünkben profibbnak látszik. Aztán ott is besikerülnek időnként elhibázott dolgok.
Anno, fiatal lánykoromban, minden lövészetről minden lőszerrel el kellett számolni, de nem csak úgy, ellőttük oszt jó'van.
Az irányított rakettyákról gyári szám szerint, az aknagránátokról sorozat szerint, jelentést kellett írni, hogy mikor, hol, milyen körülmények közt, hogyan működött.
Eleinte felesleges bürokráciának gondoltam, de kiderült, hogy meglehetősen messzire elérnek ezek a dolgok, elolvassák azokat olyanok akik értik is a dolgot és néha meglepően messziről - bürokráciában messziről - érkeztek konkrét kérdések vissza a mezei júzerekhez, azaz hozzánk.
Szóval, amellett, hogy a környékén sem vagyunk a holland sereg szinvonalának, én azt mondanám, hogy - legalábbis úgy 10 évvel ezelőttig - a fegyverzettechnikai logisztikánk elég jó volt. Szerintem(!!!) náluk ilyen nem történt volna meg.
Természetesen az is lehet, hogy a hollandoknál is csak fatális véletlen volt.
Angol, de jól érthető és felíratozott is, gyenge angollal is könnyen érthető anyag.
-
kiskorúbézoltán #92395 Ezt a vetőt láttam már valahol, más cégnél talán. Nyilván más néven. Ha megtalálom kiderül. -
#92394
Ilyenformán igazad vagyon, a SRAMS Mk.2 amúgy a brossúra alapján automata, de hogy pontosan hogy működik nem tudom. Videót nem találtam róla... -
kiskorúbézoltán #92393 Nem az arty-t fogja ez fuckolni, hanem aszimmetrikus hadviselésben a lázadók/felkelők/terroristák/hazafiak mobil, megosztott irányzású dolgait, amik leginkább könnyű és közepes aknavetők, jellemzően 1-3km-es lőtávval.
Mondjuk nyilván - normális esetben - nem lakott településeken, annyira a 120-asok sem pontosak.
Az automata töltést nem teljesen vágom, lehet, hogy annyi a szerepe, hogy kevesebb embert kell készenlétben tartani mellette.
Szerintem.
Lehet más szerepe (is), de én inkább ennek látom realitását azt arty fuckolás helyett. -
#92392
Egy igazi "fuck you arty" válasz: az ST Kinetics egy ATT alvázra telepített Green Rocket tüzérségi radart és egy 120mm-es öntöltő aknavetőt. A cél az ellenséges tüzérség felkutatása a ballisztikai radarral, és az aknavetővel választüzet nyitni. Így ebben a formában mondjuk vagy akkor van értelme, ha az ellenségnél is aknavetőkre vadászik, vagy ha elég közel van a tüzérséghez maga is, lévén a SRAMS aknavető maximális lőtávolsága 10km...
![]()
Ez pedig az M-80AB1, egy szerb lövészpáncélos-prototípus:
![]()
-
#92391
-
#92390
-
SZUsszan #92389 Ha jól értelmezem, ezeket inkább csak védekezésben használták, erődítményekben pölö és gyakran mérgezték is a hegyüket.
Az ókori Kínában meg a lemezvért, meg társai azért nem voltak elterjedve. =)
De ezért is írtam, hogy bár a német csúzlis a spanyolviaszt találta fel, mégis csak hatékonyabb lett volna, mint ez az ismétlő számszeríj, mert lényegesen erősebb íjjakkal is megcsinálta.
Utoljára szerkesztette: SZUsszan, 2020.01.01. 00:32:40 -
#92388
Amúgy ezek így videó alapján olyan gyengének tűnnek hogy kétlem hogy átvitt volna bármit is még a puha vérteket sem (elfelejtettem megint a szavat arra az alá öltözetre) pláne nem egy full többrétegű öltözet meg lemezvértet, persze olyan nem is sok harcosnak volt, de puha vértekkel azért bármelyik paraszt rendelkezett. -
#92387
Chinese repeating crossbow saját méregflaskával
link
Wiki link
Utoljára szerkesztette: ximix, 2019.12.31. 00:00:11 -
SZUsszan #92386
Repeating crossbow
"Fired from the hip, the bolts were fired in sequence from pumping the corking lever forward and backward, arming and releasing in a continuous cyclic process until the magazine was emptied. This rocking action did not allow for precise firing, nor the ability to sight along the barrel as in a crossbow or a modern gun.[4]
— Liang Jieming
The basic construction of the repeating crossbow has remained very much unchanged since its invention, making it one of the longest-lived mechanical weapons. The bolts of one magazine are fired and reloaded by simply pushing and pulling the lever back and forth.[6]
The repeating crossbow had an effective range of 70 meters and a maximum range of 180 meters.[7] Its comparatively short range limited its usage to primarily defensive positions, where its ability to rapidly discharge 7–10 bolts in 15–20 seconds was used to prevent assaults on gates and doorways.[4] In comparison, an arbalest could only deliver about two bolts a minute. The repeating crossbow, with its smaller and lighter ammunition, had neither the power nor the accuracy of an arbalest. Thus, it was not very useful against more heavily armoured troops unless poison was smeared on bolts, in which case even a small wound might prove fatal."
Szóval német csúzlimester barátunk nagyjából feltalálta a spanyolviaszt, azzal a különbséggel, hogy az ő verziója pontosabb lövést tesz lehetővé erősebb íjakkal is. És ezzel le is zárhatjuk az elmélkedést, hogy képesek lettek-e volna valami hasonlóra. "has been dated to the 4th century BC" -
#92385
-
#92384
A cruise missile lett a legviccesebb szó, mert ezek a bamba angolok a V-1-et még tudták jól hívni. Flying bomb. A BGM-109 is az, csak okosabb. -
kiskorúbézoltán #92383 Én meg ott végeztem az egyik iskolámat, én is kevertem a dolgokat, elmagyarázták. Én elfogadtam, hogy egyrészt jobban beszélnek angolul mint én, másészt meg tudják miről beszélnek.
Ha úgy véled, hogy te jobban beszélsz angolul mint ők és/vagy jobban értesz hozzá, természetesen a te dolgod, nem kívánom vitatni.
Tőlem akár a cruise missile is lehet cirkáló is meg rakéta is... ;) -
#92382
Ez lényegében az orosz Avenger. -
#92381
Angol és amerikai is a missile szót használt az irányított katonai rakétákra. 20+ év alatt kb. 1-2-szer halottam, hogy egy katona pontatlanul használta, de akkor lényegében guided rocket szót használta. Már a mókás az, hogy akkor a guided missile szóösszetételnek sincs túl sok értelme...
A űrhajózásban használt rocket szó, meg szétcseszi az egészet. Mert bizony az is írányított és mégis rocket, mint a 2.75-ös vagy akár a Zuni, ami nemirányított rakéta. Csak az űrrakéták azok tolóerővektoráltak, nincs rajtuk vezérsík... -
kiskorúbézoltán #92380 Ismétlem, az amerikai angolban nem feltétlenül.
Én is annak néztem, viszont így nagy manőverezést nem fog csapni valószínűleg. Viszont olcsó lehet (viszonylag) és nem kíván hatalmas fejlesztéseket.
El tudtam volna képzelni alacsonyan repülő torlósugaras/gázturbinás robotrepülőként is, de az nyilván többe kerülne. Cserébe talán megoldotta volna a lopakodást részben. -
#92379
Ez csak egy beharangozó volt, 2020 januárjában mutatnak be többet róla. Amúgy 'missile' volt a szóhasználat, ez pedig az irányított lövedékekre használatos. A kinyitható szárnyakat elnézve szerintem inkább egy rakétafokozattal ellátott siklóbomba, a nagyobb méretűek közül. -
kiskorúbézoltán #92378 Az amerikai használja mindenféle kilőtt dologra, meghajtástól és irányítástól függetlenül. Ezért nem mindegy, hogy brit vagy amerikai angol. -
millerius #92377 Ha "missile" akkor az a lényeg hogy hajtóműves irányított fegyverről van szó, ha irányítatlan de "önjáró", vagyis van saját rakétahajtóműve akkor "rocket" (pl. a BM-21 vagy a rep-fedélzeti UB-blokkok rakétái). Ha sima meghajtás és irányítás nélküli kilőtt lövedék/gránát, akkor "projectile" vagy "shell". -
kiskorúbézoltán #92376 Bááár… ha amerikai angol az eredeti cikk nyelve, akkor a "missile" nem feltétlenül rakétát jelent, hanem mindenféle kilőtt lövedéket. -
kiskorúbézoltán #92375 A német piroska kapcsán nem írták, hogy mi az elképzelés? Többé-kevésbé ballisztikus pályán megy vagy alacsonyan? Esetleg kombinálja a kettőt mint a tengerészeti cuccok (so-so tudom, de fogjuk rá)? Érdekes, hogy rakétahajtóművel képzelik el. -
#92374
Gibka-Sz SHORAD, Igla-Sz vagy Verba rakéták 4 keréken...
A németek az MLRS indítóikhoz nagyobb hatótávolságú rakétát kértek, a javaslat egy 250-300km hatótávolságú "lopakodó" irányított rakéta, amelynek a hatótávolságát később 500km-re lehet növelni. A program mozgatórugója, hogy Európa nem maradhat le a rakétatüzérség terén az USA illetve Oroszország mögött:
![]()
![]()
Balra az M1A2 SEP tornya, jobbra az új M1A2C tornya, látható, hogy a frontpáncélzat új, és ez egyben azonosítási pont lehet a típusmeghatározáshoz:
![]()
Houti SHORAD - technikal R-60M(K)E (?) rakétával, az F-15 és F-16 el tud menekülni előle, de az Apache a hírek szerint nem igazán...
![]()
![]()
Feltehetően csak ajánlat, de annak is érdekes: a görög Ciprusz BMP-3-asaihoz felajánlott védelmi csomag az IBD Deisenroth-tól.
![]()
-
#92373
De akkor miért épült 3 hajóegység? Test bed-nek kicsit erős, nem? :)
Kronológiailag úgy néz ki, hogy 2006-ban és 2007-ben egy-egy egységet jóváhagytak, vagyis a költségvetésben elkülönítették rájuk a pénzt. Akkor éppen úgy volt, hogy 32 majd 24 egységet építenek belőle, ahogy a CG(X)-ből is. Mivel a hajókban kb. azonos rendszereket használtak volna (mínusz radar és AEGIS rendszer, illetve fegyverrendszerek egy része), ezért a fejlesztési költség eloszlott volna közöttük. Aztán jött a CG(X) körüli hajcihő, és a NAVY egyre szorultabb helyzetbe került. 2008-ban a harmadik egység építésére szánt összeg egy része is jóvá lett hagyva. 2010-ben a CG(X)-et lelövik, a DD(X) program éppen 7 egységre van tervezve, mivel egyre drágább és drágább az egy egységre levetített költség. A törvényhozás és a haditengerészet éppen azon töri a fejét, hogy így mi a franc legyen, mert ha a DD(X) és CG(X) programot is törlik, akkor a hajógyárak kénytelenek lesznek egy jókora leépítést végrehajtani, amíg eldöntik a törvényhozásban, hogy végül is akkor most mi legyen. A félmegoldás a Burke osztály Flight IIA gyártásának folytatása lett, illetve a Zumwalt-osztály már beindított 3 egységének megépítése, illetve a Burke Flight III kifejlesztése, ami a CG(X) helyett lett kvázi (noha sokszor a Zumwalt utódjának tekintik, zűrös az ügy, na...). BTW a Flight III-ból akár 42 darabot is gyárthatnak évi két darabos átadással, hogy a kiöregedő Tidconderoga és Burke egységeket el lehessen küldeni nyugdíjba. Mindez azért, mert a haditengerészet új hajóosztályt megterveztetni nem tud rövid idő alatt, tendereztetni kell, azt elbírálni, szóval hosszú idő. Jobb hijján jött a Flight IIA és Flight III....
Furcsa, mert a Zumwalt a promó vidiken úgy lett beharangozva, mint kb az F22/F35 szintű lépés a vadászgépeknél.
A helyzet pedig az, hogy sok szempontból olyan is. Csakhogy ez pont nem a látványosabb rész. A hajócsavarokat elektromos motorok hajtják meg, nem gázturbinák, mint a Burke vagy Ticonderoga-osztálynál, a hajó elektromos rendszere egy integrált komplex rendszer, ahova később az új elektromos berendezéseket könnyedén lehet beilleszteni. A Burke osztály egyik rákfenéje pont az, hogy az elektromost rendszer 3db 2.5, később 3MW-os diesel-generátor szolgálja ki. Ahhoz, hogy a hajó minden rendszere (radarjai, szonárok, kommunikációk, stb.) teljes teljesítményen dolgozhassanak, mindhárom generátornak működnie kell. Vagyis nincs tartalék, nincs biztonsági ráhagyás, ezt (is) meg kellett oldani a Flight III esetében, ahol turbogenerátorokat vetettek be e célra.
A probléma ezzel az, hogy közben a világ más részein már előre haladottak az ilyen háttér/kiszolgáló technikai téren, a brit Daring-osztályú légvédelmi rombolók például a Zumwalt-osztályhoz hasonló integrált elektromos rendszerrel bírnak. Vagyis bizonyos szinten a Burke Flight III egy elavult technikai megoldásokat megvalósító hajóegység.
Az is fura, hogy a fejlesztésekkel hogyan tudtak ennyire elcsúszni, azért a rail gun meg a lézerágyú elég messze van a rendszerbe lépéstől (függetlenül attól, hogy folynak már velük tesztek).
Amennyire össze lehet legózni a dolgot, valami olyan kép alakult ki bennem, hogy az EM ágyúk és lézerfegyverek fejlesztése terén a Haditengerészet irreális határidőket adott és/vagy kapott. Aztán egyre-másra derült ki, hogy ezeket nem lehet tartani, mert egy fejlesztésnél újabb és újabb technikai akadályok derülnek ki, amiket nem lehet egyszerűen megoldani. -
JYeti #92372 A probléma az volt, hogy a haditengerészetet valójában nem érdekelte a Zumwalt-osztály. Egy kísérleti osztály volt, ahol az új technológiákat kipróbálhatják, mint a permamens-mágnes elektromotoros meghajtás, integrált energiarendszer, új kialakítású hajótest és a többi. Ha ezek bevállnak, akkor ezen a hajótesten, némileg megváltoztatva azt, egy új légvédelmi cirkáló osztály fog megépülni, a CG(X) (ex-CG-21), hasonló módon, ahogy anno a Spruance-osztályú rombolók hajótestébe építették be az AEGIS légvédelmi rendszert a Ticonderoga-osztályú cirkálóknál.
De akkor miért épült 3 hajóegység? Test bed-nek kicsit erős, nem? :)
Ez a Zumwalt story kicsit olyan, mintha előrébb lenne a ló segge mint a feje, sehogy sem áll össze, de ahogy írtad, ez valószínűleg az, aminek látszik - a totális káosz és az eltérő lobbiérdekek miatt a két szék közé esés. Furcsa, mert a Zumwalt a promó vidiken úgy lett beharangozva, mint kb az F22/F35 szintű lépés a vadászgépeknél. Az is fura, hogy a fejlesztésekkel hogyan tudtak ennyire elcsúszni, azért a rail gun meg a lézerágyú elég messze van a rendszerbe lépéstől (függetlenül attól, hogy folynak már velük tesztek). Nem lett volna okosabb megvárni a működő prototípusokat, és csak utána köréjük tervezni a hajót?
Y -
#92371
Az osztály tökéletes példája a poszt hidegháborús amerikai toketlensegnek. -
kiskorúbézoltán #92370 Szépen összeszedted az osztály kálváriáját, köszönet érte!
Egy apróságot tennék hozzá, hogy a mikor melyik lobbi mit mond és ki az erősebb azt igazából nem tudjuk. Ahogy azt sem, hogy a nyilvánosságra kikerülő anyagok mikor merre és miért akarnak esetleg ferdíteni.
(Még itthon, tyúkszaros kis seregünkben is olyan ferdítések mentek anno - és talán ma is - hogy ha valaki ott volt valahol és csinált valamit, a sajtóban megjelent történetre az életben nem ismert volna rá, ha nem írnak konkrét helyet és időpontot…)
Amikor egy-egy dologról írnak - bárhol - valamit nehéz súlyozni annak az értékét szaktudás nélkül.
Hasraütött példa, xyz egy újságnak nyilatkozik egy adott fegyverről. Amúgy nem nagyon ért hozzá, de az újságírónak mindegy, ő meg szereti futtatni magát.
Majd jó nagy kört megtéve visszajut a dolog és qwe hiába is magyarázná, hogy ez faszság és a nevezett dolognak igenis komoly hiányosságai vannak, mert ott a cikk, ahol xyz szakértő nyilatkozott.
Félreértések elkerülése végett, amikor nekem kellett valamiről véleményt mondani, nekem is megmondták, hogy mi a véleményem vagy eleve tudtam, hogy minek kell lennie a véleményemnek és ha valaki hülyébb volt mint én a témában annak pro és kontra is meg lehetett magyarázni valamit úgy, hogy igazából nem hazudtam és bizonyos szempontból a szakmai rész is helytálló volt.
Félreértés ne essék, nem ismerem a forrásaidat, tehát akár az is lehet, hogy pontosan úgy van minden ahogy írtad. Egyszerűen csak az a tapasztalatom, hogy ezen a területen (HT és tsai) a médiában megjelenő hírek és cikkek ritkán vannak köszönőviszonyban a valósággal. Néha jobban kilóg a lóláb, néha kevésbé, néha meg nem lóg ki, de az meg azé' gyanús. :D
Az ami haditengerészettel nagyjából semennyit sem találkoztam, de úgy vélem, hogy kell, hogy olyan jók legyenek a saját területükön mint a másik három haderőnem. És azok a legjobbak ma és valószínűleg azok is lesznek a belátható jövőben.
Innentől az elméletem szimplán sztereotípia, vagy vakhit vagy bármi, de én azt gondolom hogy az ami haditengerészet tudja mit csinál. Ha valami baromságnak tűnik nekem akkor az valószínűleg azért van mert nem értem a dolgot. ;) -
#92369
Estetleg az a pár tengerésznagykutya az iskoláival meg 30+ év tapasztalatával meg a hasonló kvalitású mérnökök akik a'szonták, hogy ez így is kell, tudnak valamit amit mi itt nem.
A margóra: a Zumwalt osztály (ex-DD(X), ex-DD-21) eredetileg egy tűztámogató egység lett volna, EM ágyúval, amiből aztán az AGS lett. Az elsődleges feladata az, hogy tűztámogatást nyújtson a partraszálló bőrnyakúaknak. Ezt a képességet a haditengerészet "nagykutyái" régóta a Csatahajók utolsó valódi területének tartottak. Amíg az utolsót, a USS Missouri-t ki nem vonták az aktív szolgálatból. A négy Iowa-osztályú hadihajót azonban ekkor sem írták le végleg, hanem az un. tartalék flottába sorolták át, ami azt jelentette, hogy a hajókat folyamatosan állagmegóvás szintjén tartották (festés, elektromos rendszer üzemeltetése, stb.), hogy adott esetben rövid idő alatt újra hadrendbe lehessen állítani, ha úgy kívánja a helyzet.
A haditengerészet fejeseinek egy része meg akart már szabadulni tőle, egy másik része viszont azért lobbyzott, hogy szükség van csatahajókra, lásd milyen jó szolgálatot tettek Irakban is. Mert ugye nincs értelmes módja a szárazföld bombázásánál mint 406mm-es hajóágyúkból puffogtatni, amelyekhez 1200 fős személyzet dukál. A csatahajó-fétist nehezen engedték el, óriási viták árán végül az 1990-es évek végén két egységet múzeumhajónak adtak át. De megszabták, hogy a hajókon nem hajthatnak végre olyan átalakítást, amely miatt később ne lehetne őket hadrafogható szintre hozni ismét. A vita még évekig tartott, és a törvényhozásban újra és újra belekerült, hogy az utolsó két Iowa-osztályú egységet (USS Iowa és USS Wisconsin) márpedig tartalékban kell tartani, mert egyszer még szükség lehet rájuk. A haditengerészet újra és újra kivette a két hajót a tartalék státuszból, a politikusok pedig újra és újra törvénybe iktatták, hogy márpedig a US NAVY-nek legalább két csatahajót hadrendben kell tartania. Ezt végül 2006-ban elégelték meg, és itt kanyarodunk vissza a USS Zumwalt-hoz és az általa képviselt hajóosztályhoz. Ugyanis a haditengerészet a DDG(X) programot azért támogatta, hogy majd ők fogják a partraszálló tengerészgyalogosokat támogatni ágyúikkal. Csakhogy eredetileg 32 egységet kért a NAVY, de nem nagyon akartak a törvényhozásban a méregdrága hajókra pénzt adni. Még 2006-ban az első egységre (DDG-1000 USS Zumwalt) is csak kínkeservesen kaparták össze a szavazatokat, és ezt a lehetőséget használta fel a haditengerészet "nem-csatahajó" párti lobbyja, hogy rámutasson, hogy ha a Zumwalt-osztályra nem adnak pénzt, akkor mi a francért fizetnek dollár(tíz)milliókat két elaggot csatahajó állagmegóvására. Ezzel kifogták a szelet a vitorlából, mert a Zumwalt-osztályra a törvényhozás nem akart pénzt adni. De így végül elérhették, hogy az Iowa-osztály végleg nyugalomba vonulhasson.
![]()
A USS Wisconsin 2000-ben
Ezzel együtt viszont a haditengerészetnek sokkal nagyobb fejfájása is volt. A DD(X) alias Zumwalt-osztály ugyanis valójában egy placeholder volt, egy mondvacsinált egység. A tengerészgyalogság folyamatosan felemlegette, hogy a haditengerészet nem törődik a partraszálló egységek tűztámogatásával, hiszen a csatahajókat is kivonták. Ők határozott igényt formáltak a csöves tüzérségi támogatótűzre. Amit a Zumwalt-osztálynak kellett volna nyújtania. A probléma az volt, hogy a haditengerészetet valójában nem érdekelte a Zumwalt-osztály. Egy kísérleti osztály volt, ahol az új technológiákat kipróbálhatják, mint a permamens-mágnes elektromotoros meghajtás, integrált energiarendszer, új kialakítású hajótest és a többi. Ha ezek bevállnak, akkor ezen a hajótesten, némileg megváltoztatva azt, egy új légvédelmi cirkáló osztály fog megépülni, a CG(X) (ex-CG-21), hasonló módon, ahogy anno a Spruance-osztályú rombolók hajótestébe építették be az AEGIS légvédelmi rendszert a Ticonderoga-osztályú cirkálóknál.
A CG(X) volt fontos a haditengerészetnek, mert a Tico-osztály egyértelmű problémáktól szenvedett - a hajótest túl lett terhelve, az aluötvözet felépítmény nem volt elég strapabíró és általánosságban is egy kompromisszum volt. Egy zseniális, hipermodern légvédelmi és integrált komplex csatatéri (battlespace) vezérlőrendszer egy kicsi és nem erre a célra szánt hajótestben. A CG(X) csaknem kétszer nagyobb vízkiszorítású egységei uralták volna a tengereket, alatte és felette egyaránt, míg a DD(X) egyfelől a partraszálló erőket kísérhette, másfelől pedig konvojokat kísérhetne a veszélyzónákban. Függően az évtől a romboló egység (DD-21 / DD(X)) egységszáma 18-24 volt, és vele nagyjából azonos számú cirkálóegységgel (CG-21 / CG(X)).
![]()
SC-21, vagyis a US NAVY álma az 1990-es években, fent az FFG-21 két változata, amelyek az Oliver Hazar Perry-osztályt váltanák, alattuk a CG-21 légvédelmi cirkáló, alul pedig a DD-21 tűztámogató romboló
Ez szép és jó, csak volt egy kis bibi. A Zumwalt-osztály. A hajótest azonos, a fő különbség az, hogy a Zumwalt kap két 155mm-es ágyút, viszont csak 80db VLS indítót. A CG(X) az ágyúk helyére is VLS indítókat kapott volna, és egy komplett új AEGIS rendszert új AESA radarokkal. Ha a Zumwalt megkapja az új radarokat és az AEGIS rendszert, akkor felmerül a kérdés, hogy mi szükség a CG(X)-re? Oké, mondjuk nem 80, hanem 160 vagy 200 VLS indítója lesz, nagy ügy, de ezt leszámítva ugyanarra képes. Hogy ez a kannibalizáció ne történhessen meg, a Zumwalt nem kapott volna soha AEGIS rendszert. A VLS indítóiba csak ESSM Mk.2 aktív radaros légvédelmi rakétákat lehetett volna rakni, egy VLS indítóba négyet, szóval mondjuk 10 VLS indítót beáldoznak 40db ESSM Mk.2-re, a többi 70 indítóba meg mehet Tomahawk robotrepülőgép. Mikor a törvényhozásban ezzel szembesültek, nem igazán értették a dolgot, hogy egy (akkor) több, mint 3 milliárd dollárba kerülő hajó miért ilyen korlátozott légvédelmi képességekkel bír csak? Az ESSM Mk.2 elvben 80km-es hatótávval is bírhat, de a reális hatótávolsága inkább 30-40km körül van. Vagyis nem éri el az Tartar/SM-1 rakétákkal felszerelt Oliver Hazard Perry-osztályú fregattokét sem. Az US NAVY legújabb és legnagyobb felszíni hadihajója egy féllábú óriás...
A NAVY természetesen nem mondhatta azt, hogy hát az a CG(X) lesz, amit önök kérnek tőlünk, mert akkor az a kérdés, hogy mi a fenének kell akkor a DD(X) / Zumwalt-osztály? A haditengerészet a nagy lobby-harcokban zátonyra kormányozta magát...
![]()
![]()
A CG(X) fantáziarajzai 2008-ból, a Zumwalt-osztályra épülve
Ebből a lehetettlen helyzetből a Navy azt találta ki 2007-ben, hogy a CG(X) elsődleges feladata a ballisztikus rakéták elleni védelem (Ballistic Missile Defense, BMD), hatalmas radarral felszerelve, amely akár több ezer km-ről is képes a különböző hatótávolságú ballisztikus rakétákat észlelni. A probléma az, hogy ez után mit is csinál. Az SM-3 rakéták ugyebár dedikált ballisztikus rakéta-elhárító rakéták, de csak az indító hajó felett átrepülő rakéták ellen elégséges. Ahhoz, hogy akár több száz, esetleg ezer km-el ezt kitolják, ahhoz egy jóval nagyobb elhárító rakéta szükséges, a KEI (Kinetic Energy Interceptor). A KEI egy méter átmérőjű, 11,8 méter hosszú lett volna, vagyis minden irányban nagyjából kétszer akkora, mint az SM-3 Block I. Ha ez még nem lett volna elég, a nukleáris lobby az olajárak és a "nemzeti érdekek" miatt elért egy olyan nyilatkozatot az FY2008-as katonai költségvetésben, hogy minden nagy felszíni hadihajónak nukleáris meghajtásúnak kell lennie. Ezt a NAVY nehezen tudta beilleszteni a terveibe, mert alsó hangon is fél milliárd, de akár egy milliárd dollárral növelte volna a CG(X) árát. A program 2007-ben úgy indult, hogy 2011-ben át kell adni az első CG(X)-et, holott még a pontos specifikációkat sem tudták megadni, a vízkiszorítás 20 és 23 ezer tonna között ingadozott, a radarjának elektromos energiaigénye pedig akár a 31MW-ot (!) is elérheti. Plusz problémát jelentett, hogy a KEI-ből megfelelő mennyiségűt nem tudtak volna elhelyezni a hajón, nagyjából 8-12 darab férhetett volna el a hajó gerince felett. Vagy "púposra" kellett volna építeni a fedélzetet a VLS indítók számára. A NAVY 2008-ban szépen csendben kivette a KEI-t a CG(X) projektből és az SM-3 Block II. felé terelte inkább a fejlesztéseket.
Csakhogy a jött Barack Obama és a 2010-es költségvetés. A DD(X) és a CG(X) folyamatos tűz alatt állt a törvényhozásban, a DD(X) azért, mert ugye gyengének minősítették a légvédelmét, és a 155mm-es lövege is elmaradt az eredetileg meghatározott képességektől. A CG(X) legfőbb problémája az volt, hogy nem tudták alátámasztani az egész koncepciót, a hatalmas radarokra a légi- és űrbéli radarok és inravörös érzékelők miatt nem volt indok, a KEI nélkül pedig a hatalmas hajótestre végképpen nem tudtak indokot adni. 192-256 VLS, de mire? Úgy, hogy a DDG-1000 árából kiindulva háromszor-négyszer annyiba kerülne, mint egy Burke-osztályú AEGIS romboló.
A NAVY veszélyes vizekre kormányozta magát, és nem tudta sehogy sem alátámasztani a DDG-1000 és a CG(X) programokat. A DDG-1000 osztályt 2006-ban egy, 2007-ben két, majd 2008-ban nagy nehezen 12 egységre tornázták fel, de az eredetileg elképzelt 32-24 egységtől nagyon messze voltak. Ha nem lesz CG(X), akkor viszont a DDG-1000-re a NAVY-nek sincs szüksége - anno azért indult az egész program, hogy a CG(X)-ben is használni szándékozott új technológiák kifejlesztésének terepe legyen, és a fejlesztési költségeket el tudják osztani a DD(X) és CG(X) programok között, hogy jobban mutassanak a számok. Ha nincs CG(X), akkor a DD(X) egy haszontalan osztály lett.
Itt tartunk most. A DD(X) alias Zumwalt-osztály megkezdett 3 egységét befejezték, de valódi feladatkört a mai napig nem kaptak. A 155mm-es ágyúkhoz alig vásároltak a precíziós nagy hatótávolságú gránátokból, mert darabjuk háromnegyed millió dollár. Igazából a NAVY sem tudja, mihez kezdjen vele, ezért ötletelések vannak csak, például a személyzet nélküli tengeralattjáró-elhárító korvettek "parancsnoki hajója" lehetne a három egység. De ezek a korvettek még csak papíron léteznek, és alapvetően műholdas kommunikációval irányítanák őket, tehát mi szükség lenne "parancsnoki hajóra"? Az ilyen dolgok megint csak arra mutatnak rá, hogy a Zumwalt-osztály légüres térben keresi a helyét...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2019.12.26. 16:53:48 -
kiskorúbézoltán #92368 Lenne egy sokadik kompakt géppisztoly. Nagyjából annyira telített piac lehet mint a pisztolyoké. :) -
kiskorúbézoltán #92367 Estetleg az a pár tengerésznagykutya az iskoláival meg 30+ év tapasztalatával meg a hasonló kvalitású mérnökök akik a'szonták, hogy ez így is kell, tudnak valamit amit mi itt nem. Szóval, ha a júesznévi "nem tudja, hogy mihez kezdjen vele", az valószínűleg azért van mert több tervük is van. ;)
Nagyonhasraütve azt tippelném, hogy azért nem erőltetik az ágyút mert az a hajó másban lehet jó. Akár még olyat is el tudok képzelni, hogy egy olyan C3I - vagy annak tengerészeti megfelelője - tesztjét végzi a hajó amit minden más flotta maaaajd a közeli vagy távoli jövőben kezd majd el fejleszteni anyagi lehetőségeiktől függően. A navy-nek n+1 hajója van amúgy is ami kb bármit szét tud lűni a szárazföld sok kilométeres mélységéig. Akár az is lehet, hogy az egész ágyús dolgot már jegelték.
-
JanáJ #92366 Amirol te beszelsz az kb egy könnyű geppuska, azokat meg nem glockbol szoktak epiteni. -
#92365
Mondjuk ha kapna egy válltámaszt, meg azzal valami brutális nagy tárat is nem is lenne akkora hülyeség :D -
#92364
Igazából mint robotrepülőgép-hordozó és kísérleti egység, van némi ráció egy ilyen hajóban. De nem 3-ban.
A Navy sem tudja mihez kezdjen velük, találgatnak mire lehet majd jó. Pl. drónhajó vezérlő hajónak, de kb. 6-10 év, amíg a jelen tempóban lehet ebből valami. Az EM ágyút sem engedték el, ahogy a lézerfegyvereket sem. De az is 5-10 év. Igazából persze 30 éve 5-10 év, de mi másra építhetnének?
Kb. a legértelmesebb az lenne, ha két 155mm-es löveget kiszerelnék, és kapna még 64-128 VLS indítót, meg egy teljes AEGIS rendszert. De ezt nem fogják erőltetni.... -
JanáJ #92363 Szerintem ez csak egy rajzolo firkalmanya, nem valos fegyver. -
SZUsszan #92362 Superkompakt, ergonómiai rémálom. =) -
kiskorúbézoltán #92361 Így tudták a marketingesek elsütni a nagyondizájnos, görbe, átlátszó, piros tárat… :D -
#92360
Bullpop pisztoly, de még AR-nél értem, itt mi az előnye? -
#92359
Értem én hogy szar lehet lekésni a repülőgépet az Athéni reptéren, de attól még ekkora marhaságot kár rajzolni...
... ha bele gondolsz, szinte a cső elejénél tartja a fegyvert, így lövéskor amikor az egész szán amikor hátracsap, jóócskán felfelé rántja a csövet.
![]()
Nem beszélve arról, hogy a szánakasztó a hüvelykujj mögött leledzik, azt csak másik kézzel lehet működtetni.
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2019.12.24. 08:39:15
