Haditechnikai Topic

Erről a csatornáról mi a véleményetek?
//www.youtube.com/embed/ZcwDfaY4OW4

Már elnézést, de pont ezen a videón nem látszik semmi... Rádiózás van. A másikon látszik az, hogy a rakétákat hogyan szokás kerülgetni és mire képes a Kub kinematikailag.

Egyébként van hosszabb változata is, ahol felszállás előttről is vannak bevágva snittek. Egyébként meg hol lövöldöztek Kubok F-16-ra utoljára nappal vagy bárhol SAM-mal közepes masságban?

//www.youtube.com/embed/WqnAHlOEja0

Néha komolyan nem értelek....
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2016.10.15. 18:13:13

Проект 20380

//www.youtube.com/embed/-MGQOX2rK5s

Aranyos az a videó, semmi sem látszik rajta (bárhol is készülhetett)...
... ez azért tán többet mutat.
<#taps>

https://youtu.be/_KdmzCQxTdY?t=3m3s
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.10.15. 17:51:13

Azért az ilyen definitív kijelentésekkel csak óvatosan.

...Nincs idő reagálni, a megvilágítás és a becsapódás között...

Még ha esetleg van is idő reagálni azért SAM-eket kerülgetni nem a leg megnyugtatóbb dolog...
Ez pl. Irak:
//www.youtube.com/embed/8k_VslW5Rl4
Kíváncsi lettem volna a pilcsi pulzusára az eset után. <#wow1>

Amúgy a manővereit sem nagyon értem.. A sebesség 500 és 150 között ingadozott és a - ha jól láttam - kemény 6 G-s belehúzásokkal és leborításokkal próbálkozott kezdetben úgy 17000, majd a végén 11000 magasan.

Most hogy szóba kerültek ezek a vontatott csalik, és ha jól vettem észre a Raytheon féle ALE-50 -nél a kötél benne van a csaliban és onnan csavarodik le, a BAE sytem féle ALE-55-nél, meg dupla széles a tároló konténer és ott egyik felébe a csali másikban a kötél meg pár "kacat".
Azt hogy melyiket lehet vissza csévélni csak tippelni tudok.
-Towed decoy szabadalmak
-IEC handbook
-ICAS ARCHIVE pdf
-Navy Electronics_2010 pdf
-calhoun.nps.edu
-forecastinternational
-forecastinternational2

Bocs nem neked ment konkrétan, csak döcög a internyet :)
Utoljára szerkesztette: ximix, 2016.10.15. 00:48:30

Köszi.

Bennem mindig is az volt a fő kérdés JDAM esetén mozgó célnál, hogy gép saját pozíciója + TGP szögmérése vagy a SAR radarral számolt koordináta a pontosabb vajon.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2016.10.14. 23:31:41

- Az Osprey-en az ice-detector gondolom ugyanígy működik (pdf.2.oldal):

LINK ice-detector

- A Sniper-en lévő extra antenna ahogy írtad is a Rover rendszer része:
Rover System
Ez a képesség létezik itthon is JTAC oldalon:
JTAC Rover

- JDAM mozgó célpontra: Jóidőben célmegjelölőről kapott GPS koordináták továbbítása is elegendő a bombának: JDAM link

Amúgy meg ahogy írtad, radar segítségével: JDAM radar

- Az ALE-50 elvileg nem visszahúzható (bár lehet hogy azóta módosítottak rajta): Itt egy példa: ALE-50

- AWACS-en van kint magyar pilótánk is

- A Draken képekhez egy apróság. A második képen is rajta van a fáklya. A lángcsóvát akkor produkálja, amikor rákapcsolják az utánégetőt...régi hajtómű, nem annyira smooth az adagolás :) youtube link

Utoljára szerkesztette: VO101_Mate, 2016.10.14. 22:41:46

//www.youtube.com/embed/pyFqaaqqph0


B-1B popó show





Elnézve a képeket szerintem egyszerre egy lehet kint, gabalyodás mentessen


molnibalage83 #77664
Szerintem, nem egy helyről indítanak ha egyszerre indítanak, azaz a rakéta indítók szét vannak szórva és a radar előtt ülő akár taktikázhat is, pl: ha pont feléjük tart, hogy egyet jobbról, egyet balról, így az ellenséges gép elől két menekülési irányt rögtön elvesz.

B-1B-n négy rekesz van, de Kővári szeritn abban nem 4 db, hanem 8 db ALE-50 van.

F-16 - 2 dual launcher per aircraft - 4 decoys
F-18 - 1 triple launcher per aircraft - 3 decoys
B-1 - 2 quad launcher per aircraft - 8 decoys

Azért a kibocsájtásnak is van ideje, plusz nemtom hogy egy időben kint lehet-e 2db ALE-50 az összeakadás veszélye miatt...
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.10.13. 15:37:45

Pontosan ezért kérdeztem.

Az egyidőben történő idításnak semmi értelmét nem látom, még a '70-es években sem volt. Kinematikailag mindkét rakétát hazavágja egy manőver és ma meg mindnkettő az ALE-50-re megy rá. Viszont 4 másodpercenként 1 db rakéta? Szépen sorban elcsaphatja az ALE-50-et aztán az utolsü kettő már a célra megy rá F-16 esetén, ha kettő van kint egyszerre. B-1B-n négy rekesz van, de Kővári szeritn abban nem 4 db, hanem 8 db ALE-50 van.

Csak, ha ezt kései megviágítással kombózzák, akkor becsapódás előtt felkapcsolt a SZURN elcsapja sanszosan a ALE-50-eket és utána az F-16 kezdhet manőverezni + zavarni.

Van idő reagálni és 15k lábról 10k lábra zuhanással egy F-16 tud kimanőverezést szemből közeledő rakéta ellen.

Nincs idő reagálni, a megvilágítás és a becsapódás között. Csak ha szerzel infót az indításról.
Ő erről tudna mesélni...


Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.10.13. 15:27:17

Ez egyébként elképzelhető azt, hogy mondjuk 3-4 sec-enként megy egy rakáta?

KUB nem parancsközlő távirányítású rendszer, hanem félaktív, így elvileg annyi és olyan ütemben indítható a rakéta, ahogy a harchelyzet megkívánja...
... ez például egy "kétujjas" indítás.



A SzURN-ban minden SzPU-hoz tartozik külön tűzgomb, szóval elvileg egy időben 4 rakéta indítható. (baloldalt alul a 4 piros gomb)

Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.10.13. 15:22:19

Ez nagyon harchelyzet függő. Ha van AWACS support és van helyzetként "kuss üzemben", akkor kis magasság tűnik célszerűnek, csak ekkor MANPAD veszély van. Viszont ekkor az optikai rávezetés limitje nagyon nagy, tehát nem tudja előadni a optical tracking + elétartás és végén felkapcsolás trükköt. Ha nincs légi helyzetképt mástól, akkor közepes magasság. Van idő reagálni és 15k lábról 10k lábra zuhanással egy F-16 tud kimanőverezést szemből közeledő rakéta ellen.

Ez egyébként elképzelhető azt, hogy mondjuk 3-4 sec-enként megy egy rakáta? Az első rakéta elcsapja a vontatott csalit, vagy akár kettőt is, ha annyi van, aztán a 3. és 4. meg mehet a fő célra... A kábel nem lehet túl hosszú, mert külöben a célelhúzás nem működik, tehát az utolsó kettő rakéta kinematikailag nincs lehetetlen helyzetben.

KUB ellen milyen magasságban mennél? (gondolat kísérlet, labor szinten)

Ez elég faszányos dolog.

Nem gondoltam volna, hogy ennyit lehet fejleszteni egy ilyen régi vason. Kb mint a 4 gen gépek ahol már nem a vas (sárkány), hanem inkább a sw a domináns.

ALE-50 kibocsájtva, és aktívan zavar.

Persze egy KUB üteg rendelkezésére 12db rakéta áll...

A lentiek alapján egy magyar KUB üteg a NATO légvédelmi rendszeréből a K-1P mobil tűzvezetési rendszeren keresztül megkapja a légi helyzetképet (ami származhat akár AWACS-tól is), azt megjeleníti a SzURN (tűzvezető) kabinban.

http://www.hmarzenal.hu/vedelmi-ipar/k-1p-tuzvezeto-rendszer.html

Figyelő üzemmódban kisugárzás nem szükséges, így is megfigyelhetőek a légi objektumok. Automatikus üzemmódban, parancs vételekor a KPC kabin pótlására beszerelt univerzális illesztő egységen keresztül olyan vezérlő jelet kap a berendezés, amely oldal és helyszögben a célra állítja. Az optikán keresztül az elfogás-követés megkezdhető.

Amennyiben a SZURN rendelkezik IFF szekunder radar idegen/barát felismerő rendszerrel, úgy a kezelő egy utolsó azonosítást végez, majd kiadhatja a megsemmisítés parancsot. A megoldás biztosít minden olyan szolgáltatást, ami a korszerű, magas fokú automatizáltsághoz szükséges, de semmilyen olyan beavatkozással nem jár a SZURN eredeti rendszereiben, amely megakadályozná, hogy azt a hagyományos (modernizálás előtti) módon is használhassák.
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.10.13. 13:43:04

Erről tudsz valamit mondani ?: ... A K–1P tűzvezetési kabinok LINK–11 terminállal történı ellátása megtörtént ....

ALE-50 kibocsájtva, és aktívan zavar.

Az ilyen ellen mivel lehet védekezni? Ha pl az amik ellen nyomnánk? Vontatott csali és zavarás? Mert gondolom ha ez nem elég, akkor a pilótának már nincs ideje bármit is "villantani".

Nem biztos hogy téves. Attól hogy ott éppen működött attól még nem biztos hogy mindenhol. Lehet hogy csak rásegít, csökkenti a töltési hibákat. Lehet kevésbé érzékeny a lőszerre vagy a hőmérséklete. Szegényes fizika tudásom alapján pont alkalmas erre.

Akkor a magyar Kub tud olyat, hogy indul a rakéta az optika alapján és útközben kap célalávilágítást a SZURN-tól?

Egen, a lentiek szerint csak pár másodperccel a becsapódás előtt van bárminemű kisugárzás.

a cél alávilágító radart már csak akkor kell bekapcsolni, amikor a rakétáról az indítófokozat levált, és szinte utazó sebességgel közelíti a rakéta a célt.
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.10.13. 13:11:12

Akkor a magyar Kub tud olyat, hogy indul a rakéta az optika alapján és útközben kap célalávilágítást a SZURN-tól?

van:



Cseh KUB jó öreg Karát kamerával:

Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.10.13. 12:55:51

A magyaron van?

A cseh Kub meg eljutott már a XXI. századig
Szerintem meg pont a magyar a legpotensebb.

uni-nke.hu/downloads/bsz/bszemle2012/1/13_bozsoki.pdf

A K–1P-ből megkapott adatok alapján a tűzalegységek képesek megkezdeni feladatukat anélkül, hogy saját felderíti radarjaikkal kisugároznának, és így felfednék a szemben álló félnek települési helyeiket. A KUB (SA–6) rendszer a 2001-2002-ben Lengyelországban és Magyarországon fejlesztésen ment keresztül, melynek következtében a modernizált ütegek úgynevezett „SILENT”, azaz csendes üzemmódban képesek dolgozni. Az indítóállványokra a megfelelő – erre az üzemmódra képes – rakéták felhelyezésével a cél alávilágító radart már csak akkor kell bekapcsolni, amikor a rakétáról az indítófokozat levált, és szinte utazó sebességgel közelíti a rakéta a célt. Ekkor a pilótának, vagy az automatizált védelmi rendszernek már nagyon kevés ideje maradt, hogy ellen-tevékenységet folytasson.

Miközben a cseh KUB ugyan nagyon fancy, de még éjjelátó kamera sincs benne...
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.10.13. 12:01:17

Oké, és kitől és mitől kapja itthon ezt a helyzetképet..?

Magyar lérak részletek itt (bár nem mai anyag)...

uni-nke.hu/downloads/bsz/bszemle2012/1/13_bozsoki.pdf

A K–1P tőzvezetési kabinok LINK–11 terminállal történı ellátása megtörtént. Ezzel a berendezéssel az eszközök képesek csatlakozni a NATINADS-hoz.

NATINADS – NATO Integrated Air Dfence System – NATO Integrált Légvédelmi Vezetési Rendszer
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.10.13. 11:53:44

Igla-1 esetében a modern(ebb) célkövető rendszert elismerik

Igla, vagy Igla-1?

Az Igla-1 nem különösebben tekinthető korszerűnek (AIM-9L, FIM-92A Stinger Basic, illetve R-60M szintjén van a célkövető rendszere), míg az Igla igen (valahol az új Stingerek képessége körül).

Érdekesség a Dél-Koreai - Orosz kárpótlási egyezményről:

1991-ben Dél-Korea felvette a kapcsolatot az oroszokkal, hogy a szovjetunió részéről fentálló cirka 30 milliárd dollár értékű hátralékkal valamit kezdjenek. Oroszország első körben azt kérte, hogy had fizessenek orosz (szovjet) haditechnikával. A koraiak erre átadtak egy listát, amelyen 1-2 példány volt összesen 54 különféle harceszközből, úgy mint Mig-29Sz, BMP-2, BMP-3, BM-30 Szmercs, 9K22 Tunguszka, T-72S, T-80U, BTR-80A, 2Sz19 Mszta. Vagyis tanulmányozni akarták az orosz fegyvereket, nem rendszeresíteni. Az oroszok reakciója érthetően az volt, hogy ezt így nem. Ha rendelnek valamiből, akkor legalább annyit, amennyiből egy dandárt fel lehet szerelni.

Így jött létre a "Barna Medve Ügylet" három fordulója.

Az első forduló:

33db T-80U harckocsi
37db BMP-3M lövészpáncélos
50db 9K310 Igla-1 indító és 700db 9M313 Igla-1 rakéta
226db Metis-M indító és nem tisztázott mennyiségű Metisz-M rakéta, a rakéta gyártását licencben folytatták, 12000 db mennyiségben



A T-80U-król vegyes a megítélés, a terepjáró képességét és megbízhatóságát elismerik, ugyanakkor az éjjellátó rendszerét használhatatlannak minősítették, és lecserélték a K1 harckocsikban használt hazai gyártású éjjellátóra. A másik gond a löveg pontossága. Erről annyit, hogy a T-80U-kkal felszerelt egységek harckocsizói a képességfelmérés terén átülnek K1A1 harckocsikba, és az alapján osztályozzák őket. A harmadik gond a pótalkatrész-ellátottság, amely terén szörnyű rossz tapasztalataik voltak nekik.



BMP-3-k terén a mozgékonyságot, terepjáró képességet és az úszóképességet pozitívnak tartják, de az éjjellátókat ismét lecserélték saját gyártásúra (a második fázisban már eleve francia éjjellátókkal látták el őket az oroszok, ezek a BMP-3F-ek), illetve a lövegek pontatlanságát és rossz pótalkatrész-ellátottságot kritizálják.



Igla-1 esetében a modern(ebb) célkövető rendszert elismerik, és ez alapján építik meg a saját KP-SAM (vagy Shin-Kung) MANPADS rendszerüket.

Második forduló:

2 db T-80UK parancsnoki harckocsi
33db BMP-3F lövészpáncélos (Francia Thales Catherine-FC éjjellátó berendezéssel)
60-70 db Kamov KA-32 szállító helikopter (ebből 7 ment a hadsereghez, a többi az tűzoltó / erdészeti / parti őrség alkalmazásában van)
20 db IL-103 kiképzőgép
3 db Murena-E-osztályú légpárnás partraszállító jármű



A Kamov helikopterekről nagyon jó véleménnyel vannak, főleg a hegyes vidékek feletti használatnál.
A Murena-E-ről a haditengerészet pozitívan beszélt, de azóta saját verziót építettek.

Harmadik forduló:



Itt már katonai fejlesztések együttműködéséről van szó, az Almaz Tervező iroda aktívan részt vett a KM-SAM (alias Cheolmae-2) közép-hatótávolságú légvédelmi rakétarendszer fejlesztésében a Samsung Thales, LIG Nex1 (ma LG Defense) és a Doosan DST segítségével. Az oroszok cserébe szoftver és hardver támogatást kaptak (na innen már sejtem, hogy akkor honnan származnak a síkkijelzők az orosz légvédelmi rendszerekbe :D). Az Almaz az itt gyűjtött tapasztalatokat felhasználva építette ki az Sz-350 Vityaz légvédelmi rendszert. Eredetileg még 2011-ben felröppentek olyan hírek, hogy nagyobb teljesítményű rakétákkal és radarokkal a hatótávolságot 150km-re kitolják a KM-SAM hatótávolságát, és állítólag ehhez az Sz-400 rakétatechnológiáját használják fel, és a rendszer így a THAAD-al egyenértékű lesz ballisztikai rakétavédelem terén. Azonban erről azóta nincs információ, feltehetően az Oroszország elleni szankciók miatt ez az együttműködés megszakadt, és ugyebár a Koreaiak az amerikai THAAD-ot kapják / veszik meg.

Mi-28MN tesztrepülés és bemutató. Érdekesség, hogy a pilótán egyértelműen, az irányzón nem biztos, hogy látható a sisakkijelző. Ez kvázi az első jele az orosz sisakkijelzőnek, eddig ilyesmit nem láttunk (az Apache csaknem 30 éve bír ilyennel, igaz ott sem elé vetítős megoldást használnak, az Eurocopter Tiger bő 10 éve, a vadászgépeknél az US NAVY-nél a JHMCS már csaknem 10 éve van rendszerben).

Téves.
#77625-ben linkeltem egy lángrejtő nélküli csupasz 74SU-t és vígan üzemel, csak egy méteres torkolattüzet produkál közben.

Amit a #77639-ben írtál, az igaz is lehet. Ugyanis az alap 74-es lángrejtőre az volt a panasz, hogy a kialakítása pont jobbra és balra két irányba nyomatja a hangot és fennáll a bajtársak hallás sérülési lehetősége, ha egy fél méterrel előrébb állnak, a lövész mellett.

A MiG-21Bisz-t 1987-ig gyártották Indiában egyébként.

Gorkijban még 1985-ben is készült MiG-21bisz...

Szerintem ez egy sima sound hog. Tudtommal lőtérre lett kitalálva, hogy előre "terelje" a lövés hangját és ezért ne zavarják egymást a lövők. Gondolom a társad hálás, ha ilyennel puttyogsz 20 cm-re a fülétől. No meg +2 geardo pont. (amúgy ez a video volt pár hónapja az orosz geardoban, csak ott nem mertem megkérdezni mi a tökömért kell két oldalra lövöldözni :-) )

Szerintem az oroszok és ukránok közt akkora a különbség mint a nyugat és az oroszok között.

Emlékeim szerint az nem kompenzátor, meg nem is csőszájfék, hanem azért felel hogy tovább tartsa fent a gáznyomást, mert a rövidebb cső miatt különben nem lenne elég nyomás az újratöltéshez. Kb olyan mint a vaklőszeres csőszűkítő a 47/AKM/74 vonalon.

A történet igazából már bő fél éves, a War is Boring is írt róla még 2016 áprilisban.

A történet kicsit bővebben annyi, hogy eredetileg 4db MiG-21UMD és 3db MiG-21biszD gép felújításáról volt szó, amit az Odgyesszai Repülőgép-Javító Vállalat nyert meg. Ezen kívül 5 további MiG-21biszD gép beszerzéséről szólt a megállapodás, amelyek eredetileg Jemenbe mentek volna, de az ott kialakult polgárháborús helyzet miatt a leszállítást elnapolták.

Hovatovább, amit az Origo és az Index most felkapott, az már június 1.-én ismert volt. A lényeg, hogy kiderült, hogy az öt új gép sorozatszámait átütötték, és nem egyeztek meg a kísérőpapírokban lévő számokkal. A sárkányok legalább részben Bulgáriából származnak, de ott ugye 1998-ban kivonták őket. Két hajtómű esete még gázabb, mivel abszolute nem tudni az előéletükről semmit. Se azt, mikor gyártották őket, se azt, mennyi repült óra van bennük, se azt, mikor újították fel őket utoljára.
Utoljára szerkesztette: Cifu, 2016.10.12. 14:55:45

Jaja, milyen megnyugtató ezt látni miközben mi is szoktunk keletre küldeni dolgokat felújítani. Gondolom oroszországban sem lehet sokkal jobb a helyzet :D

Akinek esetleg nem volt meg a történet.

Az origós hírben írta az egyik kommentelő a lenti 21-es. Az ukrán ipar maradéka most járatta le magát sikeresen. Ezek után baszhatják...

Ha már Mig 21 mit szóltok a horvát tákolt mákolt 21esekhez? :D

Köszi.

A HTKA-n egyáltalán nem lehet...
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2016.10.12. 13:24:46

Addig is röviden a MN bisz beszerzései (és a gépek oldalszámai):
1975; 15db MiG-21bisz 75A (3537,3547,3732,3745,3931,3945,3955,3964,3987,4025,4029,4058,4097,4112,4133)
1976; 7db MiG-21bisz 75AP (5321,5531,5540,5705,5721,5809,5822)
1977; 16db MiG-21bisz 75AP (6007,6009,6021,6115,6145,6207,6224,6253,6264,6305,6327,6384,9099,9125,9178,9207)
1978; 12db MiG-21bisz 75AP (1844,1867,1874,1889,1900,1904,1953,1968,2001,2021,2098,2105)
1979; 12db MiG-21bisz 75AP (41,42,43,44,45,46,47,48,49,50,51,52)

Mekkora marhaság hogy 5 perc után nemtok javítani.
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.10.12. 13:24:49

Addig is röviden a MN bisz beszerzései:
1975; 15db MiG-21bisz 75A
1976; 7db MiG-21bisz 75AP
1977; 16db MiG-21bisz 75AP
1978; 12db MiG-21bisz 75AP
1979; 12db MiG-21bisz 75AP