Haditechnikai Topic
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
Mert ha ebben a kontextusban nézed, tüzérségi támogatás szempontjából már baromira nem mindegy, hogy egy Archer balfaszkodik 5 percenként 3-at tüzelve a fronton, vagy egy komplett vontatott dandár ütegenkét szétszórva ad nagyságrenddel nagyobb tűztámogatást a teljes frontvonalon.
A mondanivaló egyébként inkább az, hogy baromi drága, kisszámú és baromi nehezen pótolható fegyverrendszerrel azért nem lehet egy hadsereg gerincét alkotni. Ezek hasznos, specializált eszközök lehetnek, vagy alkalmasak arra, hogy egy kisméretű konfliktusban egyébként is komoly hátrányban lévő ellenséggel szemben minimalizálják a veszteségeket.
A tűzvezetést meg ne keverjük össze a töltéssel meg a mobilitással, mert semmi összefüggés nincsen.
http://www.kurfurst.org - Kurfürst - The Messerschmitt Bf 109 performance resource site MA970-UD3, AMD FX-8350, 16 GB DDR3, GB nvidia 960 4 GB
Automata aknavető milyen gyakran csinál rátöltést? Hány haláleset is volt ebből a hadseregekben az évtizedek alatt? Történt már ilyen automata aknavetővel?
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2016.10.05. 15:17:22
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
http://www.kurfurst.org - Kurfürst - The Messerschmitt Bf 109 performance resource site MA970-UD3, AMD FX-8350, 16 GB DDR3, GB nvidia 960 4 GB
Ez az, amit a Kraz vontatta D-20-as az életben nem tud utána csinálni.
Értem, hogy mit mondasz, hogy akadnak olyan konfliktusok, ahol bőven ideális az "oroszos" (ami persze nem csak az oroszokra igaz, mert a Sherman se volt egy műszer éppen) megközelítés, és semmi szükség a számítógépekre és a precíziós technikára, ám ez csak az olyan hadszíntereken opció, ahol az ellenfél is hasonló szinten van.
Ha az ellenfél fejlettebb technológiát birtokol, akár tényleg csak olyan nevetséges szinten, mint kommunikáció, tűzkövetés (legyenek csak kereskedelmi drónok) és mobilitás, akkor máris jelentős fölényben van. Ilyen esetben hiába megbízhatóbb és mindent túlélő az Igor szellemi színvonalára méretezett D-20, a harctéren alul fog maradni Linus-szal szemben...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
http://www.kurfurst.org - Kurfürst - The Messerschmitt Bf 109 performance resource site MA970-UD3, AMD FX-8350, 16 GB DDR3, GB nvidia 960 4 GB
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
Persze nem azt mondom hogy spec tüzérségi eszközökre a sokkal hatékonyabb ellencsapások korában nincs szükség, de hadsereg szinten azért a mennyiségi és az egyszerűségi szempontok is komolyan latba esnek.
http://www.kurfurst.org - Kurfürst - The Messerschmitt Bf 109 performance resource site MA970-UD3, AMD FX-8350, 16 GB DDR3, GB nvidia 960 4 GB
Mivel a sebesség először visszaesik M1-re és utána megint fel +M2.5-re ezért szerintem nem folyamatosan ég a hajtómű hanem - feltételezem - kétszer gyújtják be. Ahogy elnézem fizikailag elválasztották a tüzelőteret két részre - egy nagyobb (indítás, gyorsítás) és kisebb (újra gyorsítás) részre.
Furcsa. Leginkább azért, mert alapjaiban két óriási probléma is van ezzel. Először is az AIM-120D égésvégi sebessége csökken a C szériához képest. Lehet látni, hogy a piros vonal cirka M3.7-ig megy, míg a zöld csak cirka M3.1-ig. A másik az ebből fakadó helyzet - feltehetően az elméleti 50%-os plusz hatótávot tehát úgy érik el, ahogy az ábrán van. A rakéta egészen M1-ig lelassul, ami távolodó célnál kínosabb eset. Megnéznék egy olyan diagramot, ahol a repülési idő/távolság a két vektor. Élek a gyanúval, hogy a "régi" AMRAAM előbb éri el a hatásos hatótávolságának, vagy nevezzük úgy, hogy HMZ-jének határát, mint ahogy az "új" AMRAAM ugyanezt a távolságot eléri.
Oké, közeledő célnál majdnem mindegy, no de azért mégis...
A másik, amit Molni mond. A Meteorhoz képest ez még mindig iszonyatosan elavult megoldásnak tekinthető...
Mellesleg az anyagban szó volt egy projektről és egy rakétáról amiről én még nem hallottam és láttam.
Mintha pár éve olvastam róla, hogy ilyen hibrid ramjet hajtóművel felszerelt megoldáson gondolkoznak. Ezzel szeretnék a folyékony hajtóanyaggal való problémákat megoldani (tárolás, feltöltés indítás előtt, stb.).
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
Milyen hajtómű van benne?
A NAMMO-nak egy prezentációjában volt, úgyhogy feltételezem ők gyártják...
Valódi két fokozat vagy kétszer gyújtható be a cucc?
Mivel a sebesség először visszaesik M1-re és utána megint fel +M2.5-re ezért szerintem nem folyamatosan ég a hajtómű hanem - feltételezem - kétszer gyújtják be. Ahogy elnézem fizikailag elválasztották a tüzelőteret két részre - egy nagyobb (indítás, gyorsítás) és kisebb (újra gyorsítás) részre.
Mellesleg az anyagban szó volt egy projektről és egy rakétáról amiről én még nem hallottam és láttam.
Ismerős valakinek?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
...Mert az AMRAAM passzív szakaszban mindig lassul, a Meteor meg fogja magát és begyorsít a végfázisban...
Múltkor egy norvég oldalon láttam ezt az ábrát és azt írták hogy ez a AMRAAM-D sebesség / távolság görbéje:
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.10.04. 16:15:40
Viszont, ha a Meteornál gond a befogás, akkor az AMRAAM-ER-nél is az lehet, ezen felül azonos kinematikai hatótáv esetén is a difi nagy. Mert az AMRAAM passzív szakaszban mindig lassul, a Meteor meg fogja magát és begyorsít a végfázisban. Mindig tudja azt, hogy spórol a számolt hatótáv szélén úgy, hogy a max G értékét tudja, ha beáldoz némi hatótávot a végfázis gyorsításért.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
ez a 3. Air defence, trucks and wheeled armored vehicles
Spoiler (katt a megjelenítéshez)
Ha Berkut111 féle galériából kell valakink, valamiről nagyobb kép a forrásokból ki lehet bogarászni a kép linkjét, majd a két méret adatot "Original"-ra kicserélve megkapjuk a legnagyobb felbontást elvileg
pl: Tu-popo
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
A programnak régesrég kéziféket és törlést kellett volna kapnia... Ehelyett az első gép felszállt 1972-ben. Apró hiba, hogy semmi értelme nem volt már.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
Spoiler (katt a megjelenítéshez)
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
Tatán is azt mondták a harckocsizók, hogy a Csehszlovák és Lengyel T-72-esek gyártási minőségükben lepipálták a szovjet gyártmányokat...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
Van errol valainek valami bovebb infoja, esetleg foto?
Kozelebbrol megnezve ezeket a vasakat hajlok ra, hogy el is higgyem.
Olyat is olvastam, hogy a Csehorszagban gyartott Mig-21-esek is 40-50 km/h-val gorsabbak voltak, mint az ugyanolyan, de Moszkvaban gyartott gepek, mert annyival simabbra alakitottak a csekek a lemezelest.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
Képtenger
Török UMTAS fej
---------------------------------------------------
Bár ez nem pont ugyanaz, de jól látni a különbséget normál kamera elvakított és a hőkamera stabil képe között
Pilótákat nem irigylem most már lézer szűrős szemcsibe kell nyomulniuk, a sok partyarc miatt, ha nem akarnak maradandó szemkárosodást.
1.) hozzáadtak a rendszerhez egy lézer detektort;
2.) módosították a vezérlést úgy hogy amennyiben a rendszer lézersugárzást észlel (forrása a DIRCM) akkor védelmi üzemmódba kapcsol;
3.) a védelem abból áll hogy egyrészt hozzáadtak a rendszerhez egy második érzékelő szettet, másrészt az optikai rendszerben lévő prizmán (ami alapesetben a CCD chipre küldi a jelet) létrehoznak egy vékony légrést. Az így nyert felületről a prizma nem a CCD chipre vetíti a beérkező jelet, hanem a másodlagos érzékelőre. Innentől kezdve a rakéta a lézersugár forrását fogja követni...ha jól értem.
<#awink>#awink>
Spoiler (katt a megjelenítéshez)
Utoljára szerkesztette: ximix, 2016.10.03. 14:19:52
Elvileg lehetne, de én az IRIS-T -t próbálom megfejteni ott meg tudjuk hogy 4x128 InSb az érzékelő (high dynamic range).
Eltérő frekihez eltérő érzékelő anyag (típus) szokott kelleni.
"Az élet egy nagy szarosszendvics és minden nap egy újabb harapás..." -ismeretlen gerilla feljegyzése-
A négy eltérő frekitartománnyal megvalósulhat ráadásul a multi-spektrális érzékelés opciója. Ez egyben elősegíti a lézeres vakítás elleni védekezést is, hiszen ha az érzékelők elé csak az adott frekitartományt átengedő ablakot teszel, akkor a lézer csak az adott tartományban dolgozó pixelekre veszélyes.
Szerintem logikusabb a négy eltérő tartomány, mint a négy eltérő érzékenységi fokú érzékelő...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
Hasonló lenne egy Scanned Linear Array 1x128 közepesen érzékeny pixellel is.
Viszont a BGT megoldás (talán) a következő:
1x128 nagyon érzékeny pixel, + 1x128 közepesen érzékeny pixel, + 1x128 gyengén érzékeny pixel, +1x128 laser hardened pixel.
ez a négy pixel sor adhatja ki a 4x128 pixeles érzékelőt, amin (tán prizmával) legyezik a képet. (be jó lenne egy kép szétszedett IRIS-T fejről)
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.10.03. 11:53:29
"Az élet egy nagy szarosszendvics és minden nap egy újabb harapás..." -ismeretlen gerilla feljegyzése-
ld. lenti kép.
A másik lehetőség amiről írtak az hogy a képen a zavarás gyűrű alakban egyre csökkenő intenzitással jelenik meg amiből szintén a software ki tudja számolni hol lehet a zavar forrása => ami egyben a cél is.
ld. lenti kép.
Hangsúlyozzák hogy mindez softwares bűvészkedés és csak addig működik amíg a zavaró lézer néhány W-os.
Ha a lézer magát a képalkotást zavarja össze akkor a Linear Array miért viseli jobban ezt a zavarást mint a Focal Plane Array?
