95110
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#81043
Leszámítva, hogy a Tamás Macska és a Phoenix (vagy talán egy saját japán verzió?) ma is hadrendben lenne Iránon kívül is. :) -
SZUsszan #81042 Elszúrtam a linket:
Ez a jó! -
SZUsszan #81041 M4 blunt trauma
Utoljára szerkesztette: SZUsszan, 2017.03.04. 14:18:24 -
#81040
Tessék. -
#81039
Amúgy nagyon poén lett volna, ha Japán ma Tamás Macskákat használna még mindig a Sasok helyett. :)
Pont ugyanannyi nagy sikerű légi bemutatón tudott volna részt venni, mint a sas...
... semmi más különbséget nem érzek az erőben (eddigi történelemben).
-
#81038
Kurvajól néz ki. :)
Azt sem tudtam, hogy van ilyen, a képek valamelyik Falcon változattalk készültek. Hol találtad őket?
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.03.03. 17:41:17 -
#81037
http://indabox.hu/y5307B ,ez az indabox, így regisztráció nélkül bárki számára elérhető, ellenben csak 7 napig őrzi meg a linket.
Utoljára szerkesztette: ximix, 2017.03.03. 16:52:48 -
#81036
Ehhh, amikor a túl nagy nyilvánosság megárt, mert bármilyen eredményt lehet bármiként reklámozni.
x F-117 bevetés Irak fölött -> gép maga a láthatatlan legyőzhetetlen szellem
egyetlen F-117 lelövés (x bevetésből) Szerbiában -> a lopakodás halott (méteres technika!!!)
(pedig a valóságban csodák nincsenek, csak fizika van)
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.03.03. 16:37:07 -
#81035
És akkor most megint ott tartunk, hogy mennyire számít az, hogy adott esetben fordulóharcnál egyszer(-kétszer-sokszor) sikerül 'lelőni' egy másik típust.
Amúgy nagyon poén lett volna, ha Japán ma Tamás Macskákat használna még mindig a Sasok helyett. :)
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!![]()
![]()
![]()
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.03.03. 16:27:02 -
#81034
Érdekes történet az elején. -
#81033
Upsz, a görbe rossz végét néztem.
Az rakétának inkább a légellenállása a gáz. 2xR-23 tömege = 6xAIM-9.
Csak a rakétához adapter is jár. Az F-14-en az adapter 110 font, az F-16-on 80 font tája. A rakéta tömegének 40-50%-a. Viszont 6xAIM-9 légellenállása adapterrel nagyobb.
Egyébként tökmindegy, labdába nem rúg manőverző légiharcban a MiG-23...
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.03.03. 15:49:27 -
#81032
1.: Akkor 9,5 fok / sec
2.: R-23: ~222kg. AIM-9L/M: 86kg (magyarul 444kg vs. 172-348kg)
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.03.03. 15:47:30 -
#81031
A VSz országok akkor kezdték meg ennek a rendszeresítését, amikor Hollandia és Belgium meg a többiek az F-16-ét.
Kicsit ordító a difi...
Ők már akkor is hittek a BVR-ben.
-
#81030
5 km-en 47 sec = 7,5 fok/sec.
ööö...
1, az inkább 37sec lesz.
2, 2xR23 súlya hogy viszonyul 2~4 AIM9-hez?
-
#81029
Félelmetes, hogy mennyire nem praktikus ábrázolások készültek a keleti oldalon pedig csak át kell számolni a pontokat. Ok, ma Excellel ez egyszerű lenne, de erre a lehetőség akkor is meg lett volna.
Tengerszinten volt a legjobb 22,5 sec a teljes kör = 16 fok/sec. Ezt az F-16A majdnem tudta csak 5 km-en 2-4xAIM-9-cel.
5 km-en 47 sec = 7,5 fok/sec.
A VSz országok akkor kezdték meg ennek a rendszeresítését, amikor Hollandia és Belgium meg a többiek az F-16-ét.
Kicsit ordító a difi...
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.03.03. 15:39:23 -
#81028
Ezt találtam még...
![]()
-
#81027
A jenkik sanszosan a szerett gépeknél maguk alkották meg azokat. Egy része meg a németektől van.
A lenti esetben, ha nem a max. hanem az állandósult túlterhelés van a a Ps = 0. Persze ez a diagram kevésbé beszédes, mert nincs benn forduló szögsebesség, ami a G és sebesség párosából lesz, máshogy van transzformálva, attól tér el jellegre.
11 ezer méteren nagyon lapos, ahogy 30k-n az F-16CJ és aztán arányaiban más, de jellegre hasonlít az F-16CJ-re van az F-15C-re, de azért persze attól eltér.
Az összes repteljesímény görbénél a kérdés az, hogy mit akarsz kihangsúlyozni, mert 3D-s diagramon sem tudnál mindent ábrázolni...
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.03.03. 15:03:06 -
#81026
Túloldallal kellene összehasonlítani, csak ők nem nagyon gyártottak hasonló diagramot.
Azok miből vannak?
Inkább csak túlterhelés-sebesség-magasság van.
![]()
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.03.03. 14:57:37 -
#81025
Ez a 10 perces videó megunhatatlan. A teljes filmben a birkás "sheep specs" résznél tényleg röhögni kellett. Félelmetes, hogy egyes nagy szervezetek és "optimalizálás" mennyire orbitális hülyeségekhez tud vezetni. -
#81024
Akkor lehet, hogy An-22-őt lőttek le? Valamelyik szállítógépes lelövés és lezuhanás volt egy reptérnél a háború legysúlyosabb 'egy esetes' veszesége tudtommal. -
#81023
Melyikre gondolsz? Kabulnál volt egy Il-76MD eset, de ott nem lelőtték, "csak" leírták a leszállás miatti rongálódás mértéke miatt.
Ellenben egy Il-76M például szétrobbant a levegőben egy Sztrela-3-tól, igaz ott feltehetően a másodlagos robbanások voltak a felelősek a végzetes státuszért... -
JanáJ #81022 A B-17 példa nem ér, az a gép szerintem levitált. :-) Asszem az első gépeden lévő volt olyan, hogy a pilóta lába kb a levegőben volt haza fele. :-) De az írtó mázlival haza ment zsidó F-15 is hihetetlen. -
#81021
Az F-4 vagy F-16? Az F-16 és kevés F-15 1982-ben halomra mészárolta a szír gépeket. -
JanáJ #81020 És az ellenféllel szemben mennyire volt acélos? -
#81019
A korabeli R-3Sz rakétával az F-16-ot lelőni, ha tisztában volt a fenyegetésekkel szinte lehetetlen volt, de még az R-60-nal is. F-16 olyan szinten manőverezett, hogy all aspect rakéta kell akkor is, ha hátulról indítana, mert fordulás közben a turbina egyszerűen eltűnhet az indított rakéta számára.
Ha végig megtartott a 450-500CAS sebességet és a pilóta bírta az 5-6G-s fordulókat, akkor a MiG-21 szinte semmit sem tehetett ellene. Mázlis gépágyús találat, ha éppen eléfordult volna 3:1 4:1 helyzetben az lett volna gáz.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.03.03. 14:17:18 -
#81018
Ez akkor volt, mikor napi szinten tucatnyi gépet gyártottak le. Ma annyia pilóta sincs sok légierőben, hogy 24 órás CAP képességet 1-2 hétnél tovább feszítve fenntartsák. -
#81017
A röhög kettőt erős túlzás. IL-76-os lőttek le Stingerrel.... -
#81016
Ez tényleg brutális.
Az F-4 esetében viszont most megint arról van szó, hogy az F-4-nek gyorsnak kellett lennie, nem jól fordulónak. A mérnökök kitalálták, hogy lehet gyors. Aztán a pilóták meg ehették a kefét, mert fordulóharcolni kellett vele... -
#81015
Nem csak a gép elpusztítása a cél, második világháborúban is azért lövöldözték az ernyőn lógó pilótákat, mert aki saját csapatok felett ugrott ki az akár aznap visszaült egy másik gépbe, és a légierőt nagy veszteség nem érte. Ha viszont a pilóta is meghal (a gép minden esetben kuka), akkor azt csak nagyon drágán és nagyon hosszú idő alatt lehet pótolni (a mai gépeknél ez még hosszabb idő és még több pénz). A Python 5 rakétáról írják, hogy olyan felbontású az érzékelője, hogy felismeri a típust és a hajtómű sugár helyett a gép érzékenyebb részét, pilótafülkét pl támadja. -
#81014
Alapvetően a gép szerkezeti jellemzői nagyon eltérnek típusról típusra. A gyorsan repülő gépek esetében nincs nagy para - ha lyukakat gyártasz a vékony aluborításra, akkor a menetszél megteszi a többit, feltépi a borítást, tovább rongálva a gépet, rontva az áramlást. De egy lassabb gép simán fogja magát, és hazasétál cafatokra tépve is. Erre mintapélda a különféle Flak-találatoktól tépázott B-17-esek esete.
Példák:
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!
![]()
![]()
![]()
Még a gép farkánál / hajtómű mellett robbanó harci fej sem tuti, hiszen egy vadászgépnél még oké, de egy tehergép röhög kettőt és repül tovább.
Innen nézve a repülőgépekben kb. egy közös dolog van - a pilótafülke, ami a gép orránál van, és általában elég sérülékeny. Ide jó megoldás csak a páncélozás van - lásd A-10 és Szu-25... -
JanáJ #81013 A linkelt videó zseniális! -
#81012
![]()
Ezt is ismerem, csak ezt azért nem akartam haszálni, mert nincs ECM pod és csak 2xAAM van az F-16-on. Viszont burtális. 15k lábon is 14 fok feletti állandósult szögsebeség. 5k lábban fentebb van, mint az F-14 vs F-16CJ esetén és jobban fordul a gép.
![]()
Ez az előd. 14 vs 10 fok. 40%-kal (!) jobb Ps = 0-nál. Ps = 400-nál 10 fok vs. kicsit 4 fok alatt. Nem véletlnül fosták össze magukat anno a gyönyörtől a pilóták. Ettől lesz ez az eredmény.
Video.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.03.03. 13:55:24 -
JanáJ #81011 Nem így értem. Ha könnyebb lenne letépni a szárnyát mondjuk, akkor azt támadnák. Vagy pl amiért a hajó gerinc alat robbantanak. Lehet egy vadászgépből a pilótát a legegyszerűbb megrongálni. Nélküle tuti leesik a gép.
Nem ilyen egyszerű a romboljunk és jó lesz. Lásd a taposó aknákat. -
#81010
Egy fegyver esetében ez a kérdés némileg agyrém kategória. 
Ez olyan, mint egy páncélozott szállító jármű esetében felírni az oldalára 50 nyelven, hogy 'Én egy szállító jármű vagyok, nem egy tank, légy szíves ne lőjj rám!'
Nyilván a vadászgépben a legsérülékenyebb a pilóta, illetve az irányítórendszerek, amelyek ugyebár a pilótafülke előtt, alatt, mögött foglalnak helyet... -
JanáJ #81009 Kérdés a pilóta e a cél, vagy szemből ez a hatásosabb célpont kiiktatás. -
#81008
Akkor ők nem szégyenlősek a semlegesség nevében sem. -
#81007
Svédek még propagálják is...
![]()
-
#81006
Ez egy kis téveszme, ami elterjedt a HT összefoglaló erre is kitér. Röviden
Arról van szó, hogy a régi csak hátsó légtérből indítható rakétáknál a turbinára kellett, hogy rálássanak, tehát mindig a gép segge felől jöttek, ezenbn PbS IR detektor volt. Ennél a pilóta halála elég valószínűtleg volt, hiszen mögötte az egész gép.
Az AIM-9L és utána következő all aspect rakétáknál, ahol InSb detektor van azok a gázsugarat is látták, nem csak a turbinát, ami viszont a gép mögött van. Ha a rakéta csak arra megy rá, akkor a haci rész kevés kárt okoz. Ezért az arányos megközelítés végén, mikor a szögek gyorsan változnának a találat előtt a rakéta a számított ütközési pontot kicsit odébb rakja, hogy a gépet találja el. Ez persze valmennyire becslés, hogy a célparaméterek rohadtul szórhatnak, am viszont egyes esetekben eredményezheti azt, hogy pont a kaibnnál találja el a gépet a rakéta és nem középet. Ne ezt túlélni nemigen lehet... Egy több kilós robbanófej néhány méterre a pilótától... -
JanáJ #81005 Én is arra gondoltam, hogy a képalkotós IR cuccok mellett megoldható. Radarosnál nem tudom. Kérdés van-e értelme megölni a pilótát. A bokorugróknál ugye a sebesült a jó. A lelőtt pilcsit is menteni kell és egy modern háborúban kevés állam van, aki tud új gépet rakni a zsoké alá. -
F1End #81004 Én úgy olvastam, hogy az újabb légiharc rakáték igyekeznek a pilótakabinhoz minél közelebb robban pontosan ezért.
Bár nem tudnám most ezt valami megbízható forrással lehivatkozni.
