-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
millerius #80981 Hát azért ha egy autót garázsban tartasz azért nem semmisül meg az évek alatt, friss akksival előbb-utóbb elindul az de azért ott is kellenek majd némi olajcserék meg a nagykarbantartás. Egy repülőgép viszont az autóhoz képest sokkal jobb minőségű anyagokból készül. Nagyon sok múlik azon is, hogy a gép leállításakor rendesen lekonzerváltak-e mindent, és utána ezt az előírt rendszerességgel ismételték-e, Líbia esetében ezt kizártnak tartom, abban se hiszek hogy fedett helyen, hangárban tárolták volna a gépeket úgyhogy jó nagy kaland lesz ezeket újra repülőképessé tenni! Típustól is függ a "lábra állítás" nehézsége, a MiG-21-nél pl. a puhafalú gumi tüzelőanyag-tartályokból ilyen felújításnál már mindenképpen újakra lenne szükség. Nagyon sok helyen azért selejtezték anno a típust mert már ezeket Iván se gyártotta évek óta, bizonyos idő után meg ezeket a tartályokat felújítani nagyon rizikós és bizonytalan kimenetelű kísérletezésnek számított, és ha egy gépen csak egyetlen tartály hiányzott és pótolhatatlan volt a 8-10 gumitartályból, már bukták is a felújítást. A MiG-23 ilyen szempontból egyszerűbb eset, nincs gumitartály, viszont az összes gumitömítést, csőcsatlakozást, vagyis minden fedélzeti rendszer hermetikusságát, folyásmentességét ellenőrizni kell, ahol folyik a csőcsatlakozás vagy nem tartja a kabin a túlnyomást ott gumi/tömlő-csere, ha mondjuk egy szelep vagy munkahenger vagy más berendezés folyik, engedi a gázt akkor azt komplett kell cserélni (utána a berendezést lehet javítani a tömítések cseréjével, újra krómozva, eloxálva, felületvédelmezve és méretre csiszolva/hónolva a felületeket majd próbapadon letesztelve, de ez egy komplett nagyjavító céget igényel mint anno volt a PG nálunk (Líbiában kötve hiszem hogy ilyen működik, úgyhogy ők maximálisan rá lehetnek szorulva az orosz alkatrész-utánpótlásra). Az a lényeg, hogy egy ilyen munka a szükséges megbontások miatt nagyon időigényes, és a felmerülő cserék miatt nagy a pótalkatrész-igény is. A fedélzeti elektronikáról nem tudok nyilatkozni, az nem az én szakterületem, de a MiG-23 ebből a szempontból híresen kényes volt magas meghibásodási aránnyal, úgyhogy ez a terület se lesz sétagalopp. Szerintem jobban járnának ha eltekintenének a radartól és csak földi célok támadására akarják használni a gépet (hozzá való üzemképes LL-rakétát úgyse valószínű hogy tudnának szerezni, ráadásul a -23 még észak-afrikai környezetben is erősen elavult mint vadászgép). Anno a PG-ben egy szárnyon/repülőképesen bekerülő MiG-21 nagyjavítása átlag 4-5 hónapot igényelt, egy több évet állt gépnél állapottól függően ez akár 12-15 hónap is lehet (de az arab munkamorált és az alkatrész-utánpótlás problémáit ismerve még 2 éven se csodálkoznék).