1080
Fénysebességű gravitáció
-
#240
A tehetetlenségnek a világon semmi köze a gravitációhoz. -
#239
-
forrai #238 Maradjunk annyiban, hogy a gravitáció egyszerre nyomó, és vonzó, és akkor mindenkinek igaza van.
Mert tényleg az.
-
forrai #237 Rengeteg érdekes felvetés van itt, de illetlenség ide ennyit irnom.
A giroszkophoz csak azt jegyzemm meg, hogy amiről szó van: az árapály kiterjesztése- a fizika legfontosabb, és legelhanyagoltabb, csodálatos területe.
Ha senkit nem sikerült megbántsak eddig, (nem áll szándékomban)akkor később még szívesen jelentkezek, mert hihetetlen érdekes a fizika. -
forrai #236 Nem vagyok Albertus, sőt:
"Ezért javaslom, maradjunk a vonzó gravitációnál, mint a fotonok egy csoportjának a gravitonoknak köszönhető hatásnál."
Kétségkivül, nem mindegy, mit minek nevezünk, hogyan definiáljuk.
De hogy maradjunk a vonzó gravitációnál?
Ez az a félreértés, ami miatt nem tudunk rendet teremteni a tömegvonzás, a tehetetlenség, és az antigravitáció fogalmak között.
Mert a gravitációt tömegvonzásnak gondoljuk, Newton óta?
Nos:
A gravitáció, ha így fogalmazom, mindezek együttesen.
Benne van a tömegvonzás, a terhetetlenség, és az antigravitáció -minden együtt.
Mert a tömegpontot a tömegtöltés formálja olyanná, hogy ne csak "nyelő", hanem hogy "forrás" is legyen.
Hogy fenntarthasson egy olyan monovalens(~egyértékű, egytöltésű) sugárzást, amely minden irányba a végtelenig probál hatolni ( természetesen útján osztódva).
Ennek körintegrálja egyéb hatás nélkül nulla lenne, és így végtelenileg fenntarthatná önmagát.
Vagyis ugyanazon vektoráramkör okozhat vonzást, és taszítást, tehát lehet nyomó, és vonzó is egyszerre.
A tehetetlenség pedig, amikor irány, vagy sebességváltozáskor, vagy más tömegpont jelenlétében a nyomó, és a vonzó vektorok nem egyenlítik ki egymást.
Így a tömegpontra az Önön, vagy más tömeg gravitációja is hathat.
Csakhogy a képződő vektoráramkör lehet "jobbos" vagy "balos is".
Két azonos irányú kapcsolódásakor pedig vonzás, ellentétes pördületűek esetén pedig közöttük taszítás ébredne (antigravitáció).
A mi világunk vagy jobbos, vagy balos forgású, de egységes, mert a keveredésük nehezen képzelhető el.
A monovalens sugárzások (amilyen a gravitáció) a végtelenig próbálnak terjedni.
A bivalens sugárzások (amilyen a fény), sőt lehetséges, hogy léteznek multivalenes (sokértékű-töltetű)sugárzások is- hajlamosak önmagukba záródni, mérhető, megismerhető elemekké válni.
Ez teszi lehetővé, hogy egy zárt, megismerhető Univerzum épüljön belőlük.
Talán ezért kezdődik úgy Biblia- a "Fény teremtésével"?
Én ugyanis nem gondolom, hogy a ma élők pusztán nagyobb képzettségük miatt a tudati létezés csúcsán vannak.
Aki így gondolkodik, és lenézi a bölcseleteket, kissé öntelt, és nagyot hibázhat, nem gondoljátok?
Albertus: tudós, bölcselő volt.
Gondolom iránta való tiszteletet is fejez ki a nicked?
-
forrai #235 Vagyok, aki vagyok.
Forrai a nevem.
Van egy honlapom is (más néven), de nem reklámozom itt.
A fény: nem (csak) sugárzás, sőt elsősorban nem az!
Hanem "Valaminek" a különleges állapota.
Sem nem anyag, sem nem energia, de ez is, és az is.
Ez teszi lehetővé, hogy az Univerzumunk, és talán azon túl is a világmindenség "alapköve" legyen.
Ám sokféle fény (és univerzum) lehet.
Amelyikben mi élünk, az az elektromos, és a tömegtöltések periódikus változására épül.
A közöttük tovább-adódó hatás ("fény-sugárzásnak" gondoljuk) úgy is nevezhető: gravinerciális-elektromágneses sugárzás. Én GI-EM-nek hívom.
Mert a gravinerciális része is pont úgy épül fel, mint az elektromágnesesség a Poynting teljesítmény vektorban. Ahol az elektromos és a mágneses erőterek együtt növekednek-csökkennek, és merőleges vektorszorzatuk a teljesítménysűrűség, amely a nulla és a maximum között változik.
Ehhez a folyamathoz Maxwell a vákuumot választotta párnak, hogy az elnyelhesse, és visszaadhassa az elektromágnesességet.
De ezt senki (ő maga se) se érthette, és azóta is keressük az ÉTERT, vagyis azt a fajta vákuumot, ami erre jó.
Én viszont abban bízom, megértik, hogy amikor az elektromágnesség: az elektromos töltés megszűnik, nem a vákuum fogadja be azt, hanem egy másik (a még ismeretlen) tömeg töltés veszi át a szerepét.
Amely éppen úgy, a két merőleges vektor (gravitáció, és a tehetetlenség) szorzatát idézi elő. (A töltés maga nem vektor, csak tudati hatása az).
Ez a két töltés tehát a Poynting vektorban is tökéletesen kiegészíti egymást (csak a lényeg: sin^2+cos^2= 1, vagyis mindenkor változatlan), s így nincs szükség semmiféle vákuumra, sem éterre.
A töltést meg éppen úgy nem találhatod-láthatod meg, mint önmagadat önmagadban, mert az tudati tényező.
Mert végül találhatsz persze egy sejtet, vagy egy elektront a nagyitod, vagy gyorsítód alatt, de azok csupán mind: "tudathordozók".
A tudomány túlságosan elfordult a logika irányába, hogy bizonyíthassa, a legkiválóbbjai csodálatos légvárak építésére képesek!
Ideje "valódi szkeptikus" módon kissé visszatéríteni.
Hogy ne válhasson egy olyan ezoterikus hiedelemmé önmaga is, amelynek minden más árnyalatát tagadja.
(Úgy, hogy nincs is mindig igaza.)
-
#234
albertus alreg vagy e? -
forrai #233 Köszi, hogy válaszoltál.
Azt szeretném elmondani mégegyszer, hogy a fényelmélet a mai fizika és elektronika csodálatos, azonban kritikálatlanul elfogadott alapja.
Mindenkit kritizáltak már, Einsteint, mást- csak senki nem vette a fáradtságot, hogy Maxwelt merje ellenőrizni.
Az ő fényelméletét. Ami mindennek a kiindulása, és mégsem jó.
Gurul még a kocsi, de le fog fékeződni. Mert egyre nagyobb képtelenségeket kell varázsolnia, hogy működni látszódjék.
Az alapkiindulás, hogy az elektromos töltést a vákuummal párosítsa, alapvetően hibás. Működni ugyan működött (a vákuum peermabilitása stb.) ahogyan a televizió is annak, aki bekapcsolja. De nem a vákuumtól.
A fény: kéttöltésű ("bivalens") sugárzás, s így se vákuum, se éter nem kell hozzá.
Csak az elektromos, és a tömeg töltések periódikus átalakulása.
S így minden, ami a vákuumra épül, csak az emberi hiszékenység mélységes bizonyitéka.
- A vákuum nem minden.
- A valami, nem semmi!
De hogy mindenre, amit nem értünk, azt mondjuk: hogy az a vákuum, hát az enyhény szólva-röhejes.
És nem örülök, hogy azt a fizika tudománynak gondolja.
-
#232
a vilagegyetemet kitolto terre gondolsz..?
h tomege van..?
a fotonra..?( mas a nyugalmi es mas a mozgasi tomeg..ez adja a foton energiajat..)
(sose kevernem ossze a sulyt a tomeggel..
)
-
lotsopa #231 Nyilván van tömege, aminek nincs tömege annak nincs energiája tehát nem létezik, nincs értelme ilyenről beszélni. A tömege miatt hat rá a gravitáció. Általános iskolás megfogalmazásban is: A gravitáció két (tömeggel rendelkező) test közti vonzóerő. Zárójel azért van mert ha nincs tömeg akkor nincs anyag, és akkor energia sincs...[ tömeg-súly nem össze keverendő ] -
#230
bocs.!
ter-idot akartam irni..(nem csak teret..) -
#229
"És ezért hajlik el a csillagok mellett is. Mert van tömege!"
nem tudom..
inkabb a tomegek gorbitik meg a teret es ebben (a gorbult terben)halad kvazi egyenes palyan a "feny kvantuma"(vagy h pl. radiotechnikai berendezessel erzekelem akkor elektromagneses hullam..)
nem szukseges h legyen tomege..
dehat ez is csak egy tudati tenyezo..
egy modell.. -
forrai #228 Sajnos, a fizika nem tisztázta mindeddig, hogy mi is az hogy "töltés", mi az , hogy "töltéshordozó", mi, mit és hogyan okoz, mi a töltés definiciója stb.
Így azután nyugodtan le lehet írni vagy kérdezni, hogy:
"Az atommag körül keringő elektronfelhő a töltés különbség következtében vonzásban részesül, ezt centrifugális erő kiegyensúlyozza"
Bocsi, de fogalmam sincs, mit értsek ezalatt?
A probléma az, hogy sajna- a fizikának sincs.
Láthatólag.
Így azután teljes a homály, ami önmagában úgy tűnik,- sokaknak nem rossz?
Hogy miért? Ez az igazi kérdés!
Nos a töltés: az pedig a dolgok lényege.
A lényeg pedig mindig: tudati tényező. És nem fizikai.
A töltés nem más, mint a káoszban- az isteni rendezett tudat.
Így hát a "töltés" is: tudati tényező.
Meghatározza, hogyan viselkedik a "töltéshordozó".
Ami azután képtelenségre is képessé válik.
Mert olyan lesz a tudata.
Például elindít egy zárt vektoráram kört.
Nem egyet, végtelen sokat. Amelyek önmagukban nulla hatásúak. Csak akkor és azt észleljük, amikor máshoz kötődnek. És akkor vagy vonzzák azt, vagy taszítják azt. Attól függően, hogy hogyan találkozik a két vektoráramkör? De saját vektoráramköre is hathat reá- azt "tehetelenségnek" hívjuk.
Amilyen a fizika is.
Ha egyszer a fény olyan, ahogyan azt Maxwell kitalálta, a gravitáció meg, ahogyan Newton, akkor nem is kell azon tovább törni a fejünket.
Nos:
-A FÉNY NEM OLYAN, AHOGY MAXWELL KITALÁLTA!
- A GRAVITÁCIÓ SEM TÖMEGVONZÁS CSUPÁN, ahogyan gondoljátok!
(Ja és az "egyszer egy" se olyan- de ez máslapra tartozik...)
Ennyi, amit tehetek mindenkiért, hogy ezt elmondom itt. Ez se kevés.
Ha ennél többre vagytok kiváncsiak, találjatok ki magatoknak másikat!(Mindig jólesik, ha egy fórumból kitiltanak ;-)
-
lotsopa #227 Az atommag körül keringő elektronfelhő a töltés különbség következtében vonzásban részesül, ezt centrifugális erő kiegyensúlyozza. Elvileg ezért nem zuhany bele/roppan össze az egész?
Neutronnal elvileg nagyon könnyű hasadás előidézni mert semleges töltésének következtében nem tériti el sem az elektornfelő sem a proton(atommag), de mégis erős vonzás lehet proton-proton, neutron-neutron, proton-neutron között ha a mag olyan stabil mint amilyen. Ez lenne az a bizonyos kvark vonzás ami nagyon kis távolságokon hat. Szóval a gravitáció és a magerő csak vonzásban nyilvánulhat meg.
A kis vita ami felmerülhet a tér meggörbélésével kapcsolatban csak azoknak okoz maradandó feljtörést akik nem fogják fel hogy nem mindenhol és egyenletesen görbül, tehát a változás kimutatható. Ezt csak azért írom mert lehet olyan látásmód hogy hogy lehet kimutatni a görbülés mértékét ha a mérőműszer is meggörbül...
Az hogy ha 'fénnyel' mérünk akkor hogy mérhetnénk meg fénynél gyorsabban terjedő jelenségek, anyagot, hullámot? Szerintem lehetne mérni vele gyorsabbat ha lenne gyorsabb valami. Nem tudom hogy mennyire használató hozzá de szerintem a Doppler hatás is használható vagy legalábbis számolni kéne vele. -
forrai #226 Az alapvető kérdés persze, hogy mit nevezünk töltéseknek?
Mert a töltések nem fizikai, hanem "tudati" tényezők, amelyek formálják a környezetüket, tömeg, vagy energia vagy bármely formájuvá.
És az ő terjedésüket nevezzük sugárzásnak.
Ha a Higgs bozont tényleg "megtalálják", akkor az biztosan nem töltés, csak egy kreáció, egy töltéshordozó. Mint az elektron, vagy a proton.
Bocsi nem triplázok tovább.
-
forrai #225 Amit fénynek nevezünk: tulajdonképpen egy fényatom, amely kitölti a teret, miközben periódusonként a tömegtöltés elektromossá és visszaalakul. Ez a DNS (terv) terjed tovább más fényatomok között továbbadódva a mondott fénysebességgel. Ezért nézhetjük tömegi, és energia jellegét, és vitatkozhatunk századokig rajtuk. (Mert ahogy beesik- úgy puffan). És ezért hajlik el a csillagok mellett is. Mert van tömege! Meg fény-nyomása. Meg ha kiáramlik a Napból, annak bizony a tömege is csökken.
Ám egy dolog megtévesztő: ha mindezt a szerencsétlen, "üresfejű" vákuumnak tulajdonítják!
Márpedig Maxwell ezt állította, és erre most egyre több kutatóintézet adózik, illetve mások is adóznak. És még senki nem kérdezte meg- hát vajon az igaz? Talán még Einstein sem...
Azonban még mielőtt a vákuumra tulajdonítánk abszolút mindent, amit nem értünk, megállhatnánk azért kicsit gondolkozni is...
-
forrai #224 Üdv.
Én úgy gondolom, hogy amit fénynek hívunk, az egy "bivalens" (két töltésű) sugárzás. Amelyben az elektromos, és egy tömegtöltés változik.
A Poynting teljesítmény sűrűség vektora azért nem fordulhat szinuszosan nullába, mert akkor éppen a tömegtöltés van maximumon. A kettő mindig állandó összeget ad.
(= c*(sin^2+cos^2)=1 ez csak a lényegét szemlélteti.
Vagyis hogy a fény "grav-inerciális- elektromágneses sugárzás" (GI-EM).
Ami egy periódusonként önmagában záródó, töltés-átalakuló vektormező.
Így minden periódus egyfajta "fényatom", ami kitölti teret. A viselkedése is olyan, mint a gázmolekuláké, emiatt a fénysebesség is az univerzum tömegsűrűségétől függ, ahogyan a hanggé a levegőtől.
Így nincs szüksége a "vákuum", vagy éter, vagy egyéb fényhordozóra, mert a fény önmaga az!
A fény: az univerzum "alapja", amelyre ráépülhetnek más, "monovalens"(egytöltetű) sugárzások, mint például a gravitáció is, és ezért természetes, hogy az is a fénysebességgel terjed.
Mert a gravitáció nemcsak tömegvonzás, hanem egyuttal tömegtaszítás is egyszerre-magában hordozza mindkettőt.
Mert ez a "monovalens" (egytöltésű) gravitációs sugárzás egy záródó vektoráramkört alkot, amely más hasonlókkal is kapcsolatba léphet.
Ily módon bármely tömegpont egyszerre "forrás" és "nyelő".
Minden ebből a tulajdonságából vezethető le: a tömegvonzás, az antigravitáció és a tehetetlenség is.
A töltések pedig- csupán csak "tervek", DNS-ek, amelyek a környezetüket alakítják, monovalens sugárzásnál a végtelenig, "bi" és multivalens esetén pedig lokálisan, és hatásuk úgy adódik tovább a végtelenig.
A probléma tehát vagy ebben, vagy pedig eredendően Maxwell féligkészelektromágneses- vákuum fényelméletében (EM-V) van. Én választottam...
-
#223
sorry nem olvastam a vitát, holnap átrágom rajta magam
és komolyabban olvasok a cikk sorai között is -
#222
Vélhetően pont abban a cikkben olvastad amiről diskurálunk: Fénysebességű gravitáció. Ezt próbáltam megvilágítani 216-ban, mit is tett Kopeikin. Az a bizonyítás egy nagy fekete pont, nem piros.
Megértetted 216-ot ?
Ha pedig nem a Kopeikin Jupiteres cikkére gondolnál, akkor légyszíves írd le konkrétan milyen cikkben olvastad.
221, Annyit mondhatok, hogy a gravitáció gyorsítja a testeket c négyzetre a másodperc tört része alatt. És ha neadjisten Téged gyorsítana ilyen sebességre a megfelelően manipulált gravitációs sugárzás (sötét energia = DVAG), akkor semmiféle gyorsulást nem éreznél mert ez egy szabadesés, teljesen veszélytelen.
-
#221
mi igen? c^2 nagysegrendű sebességéu dologgal mutatták ki h a grav. sebessége c^2? és elárulod minek van c^2 sebessége a grav. kívül? és hogyan lehet ezt a kísérletet reprodukálni? -
#220
pont itt az sg tud. hírekben olvastam nemrég, hogy
bizonyítottan fénysebességgel terjed, és Einsteinnek ismételten pirospont:) -
#219
Vagy pedig egy ezredmásodperc után repülne ki. Ezt nem igazán próbálta senki...
218, Igen. -
#218
és minek a segítségével mutatták ki hogy a grav. sebessége nagyságrendileg c^2 ? gondolom ezek szerint valami c^2 nagyságrendű sebeségű dologgal? hmm?? -
#217
az, hogyha a Nap valahogy pikk-pakk eltűnne, 8 perc után a Föld kirepülne a pályájáról :D -
#216
A fénysebességű gravitáció annyit tesz, hogy Kopeikin FÉNY segítségével próbálta megmérni a gravitáció sebességét és mit ad isten, fénysebesség jött ki neki.
Ez kb olyan mintha hang segítségével mérnéd a fény sebességét és a fénysebességre minduntalan a hang sebessége jönne ki.
A gravitáció sebessége c négyzet (ne köss bele , ez csak a nagyságrend jelölése), ezért fény segítségével nem lehet ezt a nagy sebességet kimutatni..
-
#215
az meg mi az a "fénysebességű gravitáció"? 
-
#214
Az ón (Sn) atommagszerkezet és a spin összefüggése
50p 57n Sn107 2.90 min 5/2+ 50 = 1+3 + 6 + 16 + 2x12 + (7n)
50p 59n Sn109 18.0 min 5/2+ 50 = 3+1 + 6 + 16 + 2x12 + (9n)
50p 61n Sn111 35.3 min 7/2+ 50 = 3+3 + 12 + 8 + 2x12 + (11n)
50p 63n Sn113 115.09 d 1/2+ 50 = 1+5 + 12 + 8 + 2x12 + (13n)
50p 65n Sn115 0.34% stable 1/2+ 50 = 3+3 + 12 + 8 + 2x12 + (15n)
50p 67n Sn117 7.68% stable 1/2+ 50 = 1+3 + 6 + 16 + 2x12 + (17n)
50p 69n Sn119 8.59% stable 1/2+ 50 = 3+1 + 6 + 16 + 2x12 + (19n)
50p 71n Sn121 27.03 h 3/2+ 50 = 1+3 + 6 + 16 + 2x12 + (21n)
50p 73n Sn123 129.2 d 11/2- 50 = 1+3 + 6 + 16 + 2x12 + (23n)
50p 75n Sn125 9.64 d 11/2- 50 = 3+1 + 6 + 16 + 2x12 + (25n)
50p 77n Sn127 2.10 h 11/2- 50 = 1+3 + 6 + 16 + 2x12 + (27n)
50p 79n Sn129 2.23 min 3/2+ 50 = 3+3+2 + 18 + 8+8+8 + (29n)
50p 81n Sn131 56.0 s 3/2+ 50 = 4+3+1 + 18 + 8+8+8 + (31n)
50p 83n Sn133 1.45 s 7/2- 50 = 3+2+3 + 12+6 + 8+8+8 + (33n)
50p 85n Sn135 530 ms 7/2- 50 = 3+4+1 + 12+6 + 8+8+8 + (35n)
50p 87n Sn137 190 ms 50 = 3+3+2 + 18 + 8+8+8 + (37n)
-
polarka #213 "Hiszen...egy bizonyos energiaszintet elerve a 4 alapveto energia egyesul egy szuperenergiava.."
4 jelenségcsoport van, amit különböző egyenletek írnak le. És a "szuperegyenlet" lesz hivatott ezeket egy egyenletbe/megfogalmazásba vegyíteni, ami alapján mindegyik csoport jelenségei leírhatók lesznek.
Remélem erre gondoltál, de az "energia" nem helytálló a mondatodban. -
#212
"..Az elektronokat sem a gravitáció tartja az atommag körüli pályákon.."
Nem tudom...ez ido tajt ez egyenlore(amennyire tudom,reg oglalkoztam a kerdessel)meg eldontetlen..
Hiszen...egy bizonyos energiaszintet elerve a 4 alapveto energia egyesul egy szuperenergiava..
Az altalaunk tapasztalhato 4 csak az alacsony energiaszinteken megnyilvanulo(szamunkra) formaja...
(joo..a gravitaciot meg tenyleg nem sikerult ebbe beleilleszteni,de az elmeleti fizikusok jo resze"hisz"benne hogy elobb utobb egy "nagyszeru" elmeletben a jovo Einstein-jenek--nem en vagyok :)-- sikerulhet..) -
#211
"Okozza"..?
Inkabb csak hordozza...
A tomeg a tehetetlenseg merteke;tehat hogy egy erohatassal szemben mekkora az ellenallas merteke...
Nehany fogalom kicsit "zavarva" vagyon itten....ebben a topicban..
Bar lenyegtelen..csak megjegyeztem... -
polarka #210 Tehát az ált. rel. azt mondja, h a tömeg a tér görbültségének paramétere. -
polarka #209 Hogy konkrétan melyik, mit, hogyan okoz tudtommal még nem tudják. A gravitáció a vonzásban megnyilvánuló jelenség, a tömeg pedig paraméter a vonzás mértékéhez. Ahol tömeg van, ott gravitációs mező alakul ki - ami tapasztalható is - tehát ez alapján egyszerre okozza a tömeget és a gravitációt is, egyik nem megy a másik nélkül.
Az ált. rel. elmélet alapján pedig a tömeg valójában nem vonzást fejt ki, hanem a teret görbíti, ezáltal eltéríti a nem görbült térben várható mozgását a testeknek (ma ez az elfogadott, ugyanis megmagyaráz más jelenségeket is és pontosabb eredményeket is ad).
Aztán próbálkoznak a gravitáció miben létét megmagyarázni gravitonokkal (részecskék, amik kifejtik az erőhatást), de létük feltételezés és nem tény. Ha ez bebizonyosodik, akkor egyszer majd talán(?) arra jutunk, h a Higgs-bozonok vmilyen folyamat során gravitonokat bocsátanak ki.
Én ennyit tudok egyelőre... Talán van itt vki okos, aki jobban is el tudja mondani... -
Albertus #208 Kedves Drtaj!
Jó ötlet, régi ötlet a nyomó gravitáció. Csupán néhány gond van vele.
De előbb hagy jegyezzem meg, hogy a tömeg kifejezés egy jelenség csoportnak az összefoglaló neve.
Ebbe a csoportba a tehetetlenség és a tömegvonzás is beletartozik.
Az elektronokat sem a gravitáció tartja az atommag körüli pályákon.
Ami a taszító-nyomó gravitáció ellen szól, az az egyik, hogy a szigetelő-árnyékoló tömeg is nyomó lenne.
Tetejében a hatása a négyzetes úttörvényből adódóan sokkal erősebben nyomó, mint az általa leárnyékolt távoli tömegek nyomó hatása.
Vagy az energia-munkavégzés. Vagy akár magának a nyomásnak a hatása nyílt végtelen térben.
Ugyanis, ha zárt lenne a világmindenség, mondjuk buborék szerűen zárt csoportokba, akkor a buburék határolását egy olyan erőnek kellene biztosítania ami mindenre hat és ezáltal itt is érzékelhető, mérhető lenne.
Ha pedig nem lenne buborék, akkor 15 milliárd évi gyorsulás után már
közel fénysebességgel távolodna minden atom egymástól és nem alkothatnának testeket.
Mert ha taszítás, akkor minden taszít mindent. Pontosan úgy, mint ahogyan egy kondenzátor felületén az elektronok egymást.
Csak amíg a kondenzátor lemezének fizikai határa látja el a buborék határának szerepét, addig ezt az űrben egy erőhatás láthatná el.
Csak az a gond, hogy nem érzékelünk olyan hatást, ami még a gravitációnál is erősebb lenne.
Ezért javaslom, maradjunk a vonzó gravitációnál, mint a fotonok egy csoportjának a gravitonoknak köszönhető hatásnál.
Jaaa, hogy azt tapasztaljuk, hogy a fotonok a haladási irányukkal azonos irányba ható impulzust adnak át, és a gravitonok pedig ellenkező irányút?
Ez nem lehet gond, ha játszottál már búgócsigával, pörgenytűvel,
vagy a mai srácok blade-blade-jével.
Ha egy blade-blade pörgentyűt felpörgetsz, és nekilöksz a szélének egy kisautót, akkor -- .. és milyen meglepő -- nem úgy viselkedik mint
várnád.
Ha egyik kisautót nekilököd a másiknak, akkor a másik a meglökőjével azonos irányba fog gurulni.
A pörgentyű pedig arrafélé amerről jött a nekilökött kisautó.
Pontosan úgy mint amikor a gravitáció fotonjai eltalálnak egy részecskénket. Amerről jön a gravitron, arra hat erő a részecskére.
Azaz nem löki előre, mint a többi foton.
Bár, ha belegondolunk de Broglie óta tudjuk, hogy minden részecske egyben egy-egy pörgentyű is. Amit ha mozgatunk, akkor de Broglie hullámzásba kezd, mint minden mozgatott pörgentyű.
Akkor már nem is akkora csoda, hogy ha ezt a pörgentyű-részecskénket a "hátrafelé" oldalon éri foton találat, akkor a találati pont körül megperdül, ezzel "lendületet vesz" abba az irányba haladva, ahonnét jött az egy pillanatra "megtámasztó" gravitron.
Lám, így már vonzhat is a fotonáram. Így, ezzel a módszerrel a minden részecske által kisugárzott fotonok a többi részecskére, mint pörgentyűkre hatva gyakorolhatnak "vonzó" hatást.
-
#207
Ez természetes, h a miértet bárhányszor fel lehet tenni ez viszi előre a fejlődést.
Amúgy a példád elég szemléletes, mert ha nekem azt mondják egy minden napi dologról, h az úgy van, de ha megkérdezném h miert/mitől van és nem tudnakrá válaszolni akkor nevegyék már személyes sértésnek, hogy megpróbálok rájönni.
Mert nem olyan kis csaoportokba kérdeztem bele, h azok az elméletben lévő részecskék miből állnak és aztán azok miből állnak.
Amúgy köszi az infót! Ha bár a tömeget megtudtad válaszolni, azt hittem azzal előrébb leszek mert az alap kérdés még mindíg a gravitáció mert az, h "A gravitációt pedig ezen tulajdonság mennyiségének arányában váltja ki." Ezt nem teljesen értem, hogy hogy megy. Mert ha sajátmagugk (a részecskék) váltják ki a tömeget és annak arányában a gravitációt akkor ez szerintem paradox eléggé, mert inkább a gravitációt okozzák és ennek arányában a tömeget. nem? -
polarka #206 A Higgs-bozon egyelőre "csak" elméletben létező részecske és az LHC-ben végzett kísérletektől remélik, h megtalálják/kimutatják. Elvileg ez a részecske adja egy-egy nagyobb részecskének a tömegét.
adamq01: Nem tudják, h mitől van tömeg. Tudják viszont, h létezik és kimutatható tulajdonság. A gravitációt pedig ezen tulajdonság mennyiségének arányában váltja ki. Ez olyan, mintha azt kérdeznéd, h miért 2m-es a 2m magas léc?
A miértet mindenre fel lehet tenni. És minél több ismerettel rendelkezel annál tovább tudsz válaszolni rájuk. De egyszer úgyis eljutsz oda, ahol már nem tudsz rá mit válaszolni, mert addig terjedtek az ismereteid. -
#205
oh, bocsáss meg h balga linkjeimmel kísérletet tettem ismereteid szélesítésére anélkül, h kérdésedre válaszoltam volna.
valóban én nem tudtam mi "okozza" a tömeget, ezért megkérdeztem az egyik professzoromat, (aki elméleti fizikus), ezt mondta:
"a tömeget a Higgs-bozon okozza"
-
#204
Jó elhiszem, nekem sajnos nem nyitja meg ,de nem is ez a lényeg, hanem konkrétan csak annyi a kérdésem:
"Utánnanézem és seholsem találtam kielégítő választ, hogy mitől is van." Elnézést ha nem volt elég precíz a kérdésem de azthittem h mivel a tömegről van szó rálehetjönni mire irányul a kérdésem.
De a kedvedért meg fogalmazom megint: Mi okozza a tömeget?
Ha nem tudod a választ akkor inkább ne linkelj és ne hozd föl az általános relativitás elméletet. -
#203
és mit értesz pontosan az alatt hogy "meg is magyarázza tulajdonképpen mi is"? milyen válasz elégítene ki? ha erre bármit is válaszolnék nem lehetne-e arra újra "és az mitől van?".
egyébként ezeket találtam:
videó (angol) <<ezt még nem néztem meg, nemtom miről szól, csak a címe aalapján gondolom ide tartozik
pdf ez elég "sűrű" de a végén tényleg ott vannak a megoldatlen problémák -
#202
A közegről csak annyit teszavaiddal élve, meg görbítik a téridőt a testek.
Utánnanézem és seholsem találtam kielégítő választ, hogy mitől is van. Találtam adatokat, egyenleteket, számitásokat magáról a tömegről, de olyat nem ami meg is magyarázza tulajdonképpen mi is. -
#201
jó, akkor nézd meg a közeget. biztos a tér összehúzódik köztük..nem? nem.
ami meg a tömeget illeti.. mi az h nem tudják. legfeljebb te nem tudod, meg én, vagy már kérdeztél egy részecskefizikust és azt mondta h nem tudja? (az nem elég ha fizikatanárodat kérdezed, neki ezt nem kell tudnia)