1080
Fénysebességű gravitáció
-
forrai #440 Igen bulvárszintű hírek keltették fel az érdeklődésemet. Aminek nálam magamra is szörnyű következményei szoktak lenni.
De te előbb azt képzeld el, hogyan csomósodott az fél kilós darab?
Utána meg azt, hogy a kisbolygó őv, a szaturnusz gyűrűk, sőt az egész világegyetem miért nem csomósodik?
Ha most azt hallanám, hogy holnaptól a világegyetemünk csomósodik, hát én menten dobnék egy hátast ijedtemben! -
forrai #439 Te fizikus vagy, én meg nem.
Megértem- nem mondhatod egyszerűen, hogy- "öregem- most nagyon beletrafáltál".
Az érveid meg számomra már egyszerűen mulatságosak. Még hogy a bolygók lassú csigavonalban a napba zuhannak! Ha- ha-ha. Ez még túlzásnak is gyenge.
Egyébként-tudsz ilyen mérésről? Sajnos én nem. Illetve egyről: a Holdról, dehát az 4 cm távolodást mutat. Ennyit méreteztem én is, sőt kezdetben ~20 cm/évet.
A porbacsomósopdás elmélete ilyen szürkevakságot is okoz.Talán, most, hogy vitatkozunk róla, esetleg nekidurálják magukat, és a Jupiter földjére is tesznek tükröket? Én ott tízméteres táv
A fizikusok életükben nem gondolkodtak még azon, mi az, hogy árapály?
Sajnos a csillagászok sem.
Ez nekem már szinte fájdalmas. De hát, az élet sok más területein is ezt tapasztalom.
Mert az általam elsőként bevezetett "árapály- csatolási tényező" F~E-5...E-6 nagyságrendű a Napra vonatkozóan. (Ami jellegét tekintve egy hidraulikai veszteség tényező, mint az áramlástanban a zeta, amely megmutatja, hogy a dinamikus nyomásnak hányad része lesz a nyomásveszteség. Ugyanakkor mégsem ugyanaz, mert ez F<1-nél nem lehet nagyobb, hiszen külső energiabevitellel most nem számolunk.)
Ebben a tartományban a bolygók távolodási görbéi gyorsan konvergálnak, kis változása is az indulási, érkezési helyzetüket ugrásszerűen változtatja. Figyuzz- jó néhány Nobel díj van abban, amit irtam. Inkább segítenél, mert nekem már minek lenne az?
A Nap meg tele van vassal, (megfelelő arányban) ami stabilizálja a fúziót.
Te is hallottál róla, hogy a fősorozatbeli csillagok, mint a Napunk, egyszerre, nagyjából 5-6 Mrd éve "indultak" be.Mert valószínűleg akkor kaptak valahonnan (most arról nem írok) egy adag vasat, és más nehéz elemeket, amelyek képesek stabilizálni a fúziót, az ahhoz szükséges feltételeket, pld. hőmérsékletet.
Mert a vas sem nem bomlik, sem nem fuzionál.
Megpróbálok berakni egy képet a Nap ionizált vas eloszlásáról.
Szóval a Nap nemcsak hidrogénből áll. Hélium is van benn e rengeteg.
Néha kételkedem, hogy tényleg fizikus vagy e? (Az nálam dícséret)
-
lotsopa #438 Forrás
Legalábbis én ezt a kérdést tettem fel magamnak. -
lotsopa #437 Hogy ha a gravitációs erő függ a sebességtől akkor hogy lehet hogy nem sérül az ekvivalencia elv? -
remark #436 Nem haragszom rád, és nem marakodunk.
Youtube-os linket én küldtem neked, innen jött az a reakcióm, hogy lehet hogy többet vársz el, de tőlem nem fogod megkapni. (Mások nevében nem nyilatkozhatok.) -
#435
Ennyire azért nem lehetsz hülye!
BOLYGÓK állnak össze, pont ezekből az általad emlegetett ötkilós (meg nagyobb, soktízezer tonnás, meg apró,porszemnyi) darabokból.
Komolyan kérdezem, hogy a picsába van pofád kritizálni egy olyan elméletet, amiről a leghalványabb lila fingod sincs? Most tényleg, elolvastál két bulvárszintű cikket erről a témáról, és azt hiszed, hogy ettől már szakértő lettél, holott még _megértened_ sem sikerült? -
#434
Te komolyan azt hiszed, hogy valamit érdemben hozzátettél a témához? Amit leírtál, az sem részleteiben, sem egészében nem értelmezhető, komplett halandzsa, és a tapasztalható jelenségeknek homlokegyenest ellentmond.
Olyan dolgokból indulsz ki, amik egész egyszerűen nem igazak. Aztán kicsit kavargatod a szart, és kihozol belőle valami totális hülyeséget.
Nem állok le mondatonként szétszedni ezt a rengeteg baromságot, mert úgysem fogadnád el, de még csak nem is fognád fel, nem értenéd, amit mondok. Teljesen felesleges.
A velem való kapcsolatnélküliséged csak annak az eredménye, hogy te csak mondani-mondani-mondani akarod a saját hülyeségeidet, figyelni, engem meghallgatni eszedben sincs. Úgyhogy nem fárasztom magam. Ha téged nem érdekel, hogy miért hülyeség az, amit leírtál, akkor nem erőltetem rád a tudást.
Csak úgy címszavakban, időben visszafelé néhány tévedésed:
1. A csillagászat köszöni szépen, jól van. Amcsik, japók, kínaiak, indiaiak és oroszok mind-mind igen komoly szinten foglalkoznak űrkutatással.
2. A bolygók csomósodása mégis hogy lehetne statikus? Egy _folyamatot_ ír le, a folyamat meg jellegéből adódóan változások sorozata, ami meg pont ellentéte a statikus helyzetnek.
3. Nem tudom mit számoltál, de szabadesésből elérni szökési sebességet _lehetetlen_. Pontosan a Nap belsejében lévő irdatlan gravitációs gyorsulás miatt _lehetetlen_, hogy onnan bármi is kikerüljön. Napkitörés az egyetlen módja, de a kilövellt anyag is visszaesik a Napba.
4. A bolygók nem hidrogénből állnak a Nap meg igen, nem tudom feltűnt-e?
5. A Nap nem csinál úgy, "mint egy reaktor", mert fúziós reaktor még nem létezik, fissziós meg nem úgy működik, mint a Nap.
6. A Jupiter nem "kis csillag". Baromi messze van tömegben attól, hogy beinduljon benne a fúzió.
7. Az árapályról valami totálisan elbaszott tévképzeteid vannak. Egész egyszerűen olyan dolog nincs, amit te árapálynak nevezel, az árapály maga meg nem csinál olyat, amit te leírtál.
8. A bolygók _egyáltalán_ nem távolodnak a Naptól, hanem lassú spirális pályán zuhannak bele. Viszont ezt olyan lassan teszik, hogy a Nap előbb fog kifogyni a hidrogénből, minthogy akár a Merkúr belezuhanna.
9. Csak szólok, hogy a Hold a Földtől _a_Nap_miatt_ távolodik, nem azért, ahogy te azt elképzelted. Ha jól érzem, akkor ebből a távolodásból költötted ezt a csodás elméletedet. Na, hát ez nem azért van, amit te képzelsz mögé.
10. Az lehet, hogy az elméleted konzekvens, csak éppen köszönőviszonyban sincs a valósággal.
Legyen elég egyelőre ennyi, ennyiből talán megérted, hogy miért nincs értelme érdemben foglalkozni az elméleteddel. Ha már a kiindulási adataid elbaszott hülyeségek, akkor egészen pontosan nulla esélyed van arra, hogy helyes eredményt hozz ki. -
forrai #433 Képzeljetek el egy amorf, ám nem töredék meteorit alakzatot! Egy jó nagy óriásit! Mondjuk, vagy fél kilósat, amint éppen csomósodik! Ha nem sikerül, és kiváncsiak vagytok a folytatásra- csak szólnotok kell nekem! -
forrai #432 Tudod kedves Zéró, szerintem a csillagászat, és a fizika most már csődközeli állapotban vannak, s így biztos csődre, izé -"csődőrre", bocsi: csődbiztosra! van szükségük. (Egyik bizonyára jó).
Ez persze onnan belülről sajna nem látható, kivülről azonban hamarosan mindenki látni fogja, nemcsak én, egyedül.
De elhatároztam, hogy nem rontom tovább a szinteteket, és nem írok be többé sem értelmes, sem szellemes dolgokat. Eddig se nagyon írtam, de az még minden elhatározás nélkül volt. (Ez Rejtő Jenő plágium, de tetszik).. .
Köszönöm az eddigi figyelmeteket. Különösen a veled való kapcsolatnélküliséget sajnálom majd, hiszen pont olyan szellemesnek tűnsz, mint én vagyok.
Különben felhatalmazom a modifikátort, hogy minden hozzászólásom kihúzza, de akkor mindet, és egyszerre, és véglegesen.
De külön- egyet sem, mert csak együtt nem értelmezhetők.
Hogy ez a topik végre visszajuthasson abba az állapotába, amilyen előttem volt, és ami oly kívánatossá tette számomra is, hogy belépjek, és valamit hozzátegyek.
-
#431
Hát ezek után szerintem már mindenkinek. Rég olvastam ennyi baromságot egyben. -
forrai #430 ..."szervilizmusotokból"... -
forrai #429 Ezek után vajon kinek tetszhet úgy a bolygó- csomósodási elmélet, hogy minden ellentmondása ellenére, hogy az egy égimechanikai paradoxon, hogy egyetlen gázbolygó ővben sem történik meg, hogy általa semmilyen történés, ami látható a Naprendszerben, vagy az exobólygoknál nem magyarázható meg- mégis "hivatalos, fennen hangoztatott" elmélet maradhat?
Neeem, tudós barátaim, ez nem maradhat így! Elég a szevilizmusotokból! -
forrai #428 Vagyis a bolygók osztályozása a következő:
Elsődleges Nap- gyerekek: Gázbolygók (Anonymus 1;2, Neptunus, Uránusz, Szaturnusz, Jupiter.
Másodlagos Nap- unokák, amelyek körülötte bóklásznak: Szedna, Plutó, Mars, Föld, Vénusz, Merkur, és még ki tudja hány, kicsi és nagy, amelyek a Nap körül keringenek.
De ugyanígy másodlagos a gázbolygók holdjainak többsége is, amelyek viszont nem a nagymamájukat (Nap), hanem a mamájukat (gázbolygó) választották, aki most is árapállyal böfögteti őket. (Hogy szeretettel gondoljanak valamelyik másik gázbolygó-nénikéjük térdekalácsára...)
Harmadlagos Nap dédunokák: A Charon, a Phobos'Deimos (aki szétrobbant), és a Hold.
Ezek születésekor természetesen sok törmelék és magzatvíz is kondenzálódott.
Ja, hogy volt a Napnak porkorongja is? Az csak egy porfészek volt, amit még a kiszakadó gáz, és szilárd bolygók percek alatt összesöpörtek.
Mindez azonban nem egyszerre játszódott le! Árapály méretezéssel bizonyítható pld., hogy a Merkur sokkal később született, mint a többi szilárd bolygó.
Vagyis ehhez a folyamathoz évmilliárd kelhetett.
Ha ez nem hasonlít arra, amit eddig tudtatok, ám tekintsétek mesének.
Hiszen a valóság nagyon is mesébe illő.
-
forrai #427 folytatás : egy csillagban kialakul hirtelen a fúzió!
Ami azt jelenti: egy viszonylag lassú lökéshullám mögött kolosszálisan megnövekedik a nyomás, és a hőmérséklet...a folyamat gyorsul. Mint egy reaktor...volt rá sajna példa.
A Nap gravitációs gyorsulása pedig mélyen benne éri el a maximumát, ami többszöröse annak, mint a felületén.
Ami pedig a maximum mögül indul, annak a kezdősebessége az 1000 km/s-ot is meg kell, hogy haladja.
(ezek olyan dolgok, amelyeket modellezni, és számítani próbáltam, természetesen csak közelítőleg.)
Ezért a legelső, a Jupiternél is nagyobb tömegű gázbolygó, (voltaképpen kis csillag), még a gravitációs maximumon belülről (~0,1-0,15Rnap)indulhatott, nekilódulva a világűrnek, kitaszítva magát a Napot is az Orion kar belsejéből (vagy egy másikéból?), elhajlítva annak pályasíkját, és egy olyan impulzust is adva neki, amely járatja vele az 1000 fényéves táncát a galaxis forgássíkja alatt, és fölött.
Mert mondanom se kell, mindez még akkor történt, amikor a Nap még 2-5 órás fordulattal pörgött! Mégis, a kiszakadás a kialakuló nagyon intenzív áramok miatt nem a forgássíkjában, hanem meredekebb irányba történt.
Nagy kezdősebessége miatt ez az Anonymus-1 gázbolygó igen hamar ki is lépett a Naprendszerből, ránk hagyva rengeteg, a légköréből kikondenzálódó törmeléket, bolygót, meteoritot, üstököst, amelyek eloszlottak az Oorth felhőben, nagy szögben az ekliptika síkjához.
Alégköréből kikondenzálódó szilárd anyagok így bármely alakúak és tömegüek lehettek, bármely amorf formával, hiszen kondenzálódtak, és nem ütköztek, vagy olvadtak. (Persze létezhetnek olyanok is).
Feltételezek még egy ismeretlen, vagy inkább csak gyanított, gázbolygót is, ami már később, közelebb az ekliptika síkjához indult, és a közelebbi Kuiper övi elemeket "szülte" meg, ugyancsak kondenzálással. Az általam ideiglenesen Anonymus 2- nek nevezett gázbolygó lehet, hogy a tömeges kihalásokat gyaníthatóan okozó X bolygóval azonos.
A többi kiszakadó "Elsődleges" gázbolygót már ismerjük: 4 db van belőlük.
Mind akkora, hogy kiszakadáskor a tömegvonzásuk képes volt egybe megtartani őket!
És amikor 700-1000 km/s sebességgel elindultak, megőrizték a Napban lévő forgási IM-jüket, a Nap pedig távolodva is elvesztette azt!
Sőt lehűlve maguknak a gázbolygóknak a forgása még gyorsult is!
Így amikor néhány nap, vagy hét alatt a szilárd összetevők kikondenzálódtak a légkörükben, akkor a Nap még erős vonzása, és a gyorsuló pörgés miatt azok lemaradtak, és a Nap körüli pályára álltak. Mint kis unokák a nagymama körül, aki ezért nagyon gazdagon - az ÉLETTEL- ajándékozta meg legalább az egyiküket: a Földet!
Hogy melyik gázbolygó a Föld szülője?
Én az Uránuszt gyanítom, aki bele is rokkant, hiszen forgástengelye nem tud kiegyenesedni azóta se!
Igen ám, de amikor a Föld még olvadékként kiszakadt, hűlni kezdett, és forgási sebessége megnőtt!. Ekkor, még az olvadék Földből szakadt le a Hold! Kezdő távolsága 25000-100000 km lehetett. Onnan az árapály távolította.
Hiszen ha 38 mm távolodást 4,6 Mrd évvel szorzok, akkor is 175000 km lenne a távolodás (éppen nemrég csodálkoztak, hogy a Hold a Földdel azonos korú). Márpedig a kezdő árapály távolodás számításaim szerint 5-6 szor nagyobb volt.
Semmi kétség: a Hold egy ~1-2 óra forgású, még olvadék Földből szakadt ki, és távolodott az árapály hatására.
Márpedig-- ha ő Föld sápadt arcú leánykája, akkor a Napnak tulajdonképpen a dédunokája?
Így most már jó uton vagyok ahhoz, hogy a Holdunk nénikéjét is meghatározzam, hogy a Naprendszer családfája kerek, és ne szögletes legyen, és hogy tudjunk kit- hová küldeni.
Persze elősejtem a reakciótokat, de csak annyit elég egyitek is pisszegjen: "ne folytasd!" és én abbahagyom.
Hiszen nagyon nehéz, akár több százezer leütés kell még, hogy mindent elmondhassak.
Nekem is önkinzás.
-
forrai #426 Jó ne, álliíthatom, hogy et a sintiszuta tudomány. De ennek a történetnek egyes szakaszait elég jól számítással is bizonyítottam.
Más szakaszait pedig inmtiutív illewsztettem.
Mert kalorikus gépészként van fogalmam arról, mi történik , ga egy csillagban valamiért kialakul HIRTELEN! a fúzi -
forrai #425 Most én nem értelek.
Nem kérdeztelek ugyanis- miért haragszol rám?
Érdekesnek tartottam a hozzászólásaidat.
Ne marakodjunk.
Ha valakit érdekel, "elmesálem" az árapályt, párhuzamosan a Naprendszer keletkezésének "kiszakadásos" teóriájávál.
Amely a porkorongok "porbacsomósodásának" statikus világképével szemben egy dinamikus, ma is élő, sőt kalandosnak mondható folyamat. Amelyben a fizikai hatások minden skálája megtalálható.
A Napból annak instacioner, kezdődő fúziójú időszakában több gázbolygó is kiszakadt. Olyan(ok) is, amelyekről már nem is tudhatunk, de emlékül itt hagyták nekünk a Kuiper övet, az Oorth felhőt, és még sok mindent, amitől lehet okunk félni, hogy egyszer a nyakunkba szakad!
Hiszen csak nem gondolható, hogy az 50 gr tömegű vasmeteoritok is csomósodtak?
Vagy akár a Phobos, vagy a Deimos?
Nem ezek nem csomósodhattak a világűr hidegéből, hanem ugyanúgy, mint egy 5 kg amorf vasmeteorit, amelyen látszik, hogy nyilvánvalóan nem +csomósodhatott, sem nem törhetetzt lev alahonnan, - csakis kikondenzálódhatott egy gyorsan hűlő forró plazmából.
Amely viszont gázbolygóként a Napból szakadt ki. És amelynek elég nagy tömege volt, hogy együtt maradjon, és elég nagy kezdősebessége, hogy elszáguldjon kezdetben a Naprendszerből, később meg egyre kisebnb távolságokig.
Átengedve még a Nap körüli pályára a leghamarabb kikondenzálódó szilárd bolygókat (Mars, Föld...), és maga után hurcolva a csak később kikondenzálódóakat víz (jég), és metán.
Ez az egyedül logikus története a Naprendszernek, azzal kiegészítve, hogy miután a szilárd és a gázbolygók pályára álltak, utána még az árapály is folyamatosan távolította őket a Naptól.
Az meg csupán csak ráadás, hogy a kondenzátumként kiszakadó szilárd bolygók még foladékként,lehűlve felpörögtek, és ketté szakadtak- Így keletkeztek a Föld-Hold, Mars-Phobos'Deimos, Plutó-Charon párosok.
A Nap kezdeti fúziós időszaka egy telivér termékenység időszaka vot!
Ez figyelhető meg az exobolygóknál is, amelyek nem zuhannak, hanem az árapály éppen távolítja őket.
Ezt az árapály- távolodást tudom méretezni.
-
uwu #424 Tudsz te igazat is írni, ha nagyon akarsz 
-
remark #423 Egy 4 éves is tud homokvárat építeni, mégse hívja magát tudósnak. És játékkatonákat állít a bástyákra, és szépen le tudja modellezni a valóságot a maga módján. Mégse az ő modelljével azonosítjuk be a valóságot. -
remark #422 Most én nem értelek.
A kérdéseidre nem tudok válaszolni. Nem is értem a kérdéseidet.
Viszont pár szerintem kapcsolódó dologról írtam. Ennyit tudok, többet nem.
Pl. le tudom írni azt, hogy az egyes emberek univerzuma is pont úgy korlátos ahogy te univerzumaid. És nem csak hogy korlátos, de néha az egyik univerzum megismerhetetlen a másik univerzumból. Ez van. -
uwu #421 Mert azok tudnak ezt azt, és le is tettek pár dolgot az asztalra. Te se pötgyögnél a billentyűzeteden a netre, ha ők nem lettek volna. Csak ezért.
Nehéz elképzelni mi, hogy nem mindenki tök hülye?
-
forrai #420 Biztosan ide járok még, de már inkább azt szeretném olvasni, amit mások írnak.
Hogy többet nézhessem a you tube-t.
Pld.: ".. kör közepén állok, körbe vesznek jóbarátok, körbe vesznek jóbarátok, s rosszak...Kör közepéből ha kiállok, rám többé nem találtok..." stb.
Vagy mostanában Peter Gabriel a "Nursery crime"-ben, az valami csoda!
Ja és a Presser! "Szeretném, ha szeretnének...csak érzéssel töltsd ki a kesztyűt- gyerünk bokszzz!...". Nagyon idegnyugtató.
Klasszikusok ezek! Van itt ilyen forum? Meg is nézem.
-
remark #419 A világon annyi mindenki tévelyeg össze-vissza a sötétben tapogatózva... miért pont a tudósok lennének kivételek? -
remark #418 Én azért teszem fel a magam laikus kérdéseit, mert érdekesnek találom a felvetéseidet. Már azt a részét amit képes vagyok felfogni. -
Albertus #417 Itt vagy még?
-
forrai #416 Iszapbirkozás az ilyen. Kifáradtam. -
forrai #415 Asimovot is ajánlom.
A baj az, hogy egyetlen tárgyi kérdésemre egyiketek se válaszolt.
Én meg elismerem, hogy amit irtam, az nem "tudományos", mert nem felel meg azoknak a kritériumoknak,amit ti annak véltek.
Így rendben? -
forrai #414 De adna lehetőséget. Sőt, bizonyára ad is. Csak mi nem fogjuk még fel.
De most itt nem idegen világokat keresek.
Amelyek ráadásul egész más töltés-kombinációjú fénybázisokon is létezhetnek, amelyekkel közvetlenül tényleg nem kommunikálhatunk. Sőt- nem is tudhatunk róluk.
Ennyi erről. -
uwu #413 Ezek nagyon jól hangzanak, jó is ilyeneket olvasgatni. Van pár scifi író akik ennél cifrább viágokat is kitalálnak. Kedvenvem a warhammer wilága, bár nem nagyon merűltem el benne.
Csak ezek az írók nem állítják, hogy az a valóság, és a tudósok rossz utakon tévelyegnek. És nem is erőltetik a tudományos halandzsát, nem is akarnak meggyőzbi senkit, csak szórakoztatnak. Vannak viszont akik szórakozából fényezik magukat, fikázzák a tudósokat úgy, hogy alapvwető dolgokról nincs tudomásuk. És fura nekik, hogy ami az üres kis búrájának megfelel, abba mások egyből meglátják gyengécske gondolkodásuk hibáit. -
remark #412 "miért pont az zavaró, amit én mondok?
Senkinek se esik jól ha valaki jön és megkérdőjelezi a már kialakult világnézetét.
"egy külön Univerzum, amelynek eseményhorizontján a fénysugárzás ugyan nem hatol át, de a monovalens, és más töltésű multivalens sugárzások igen"
Ez nem adna elméleti lehetőséget arra, hogy megismerjük ezeket a világokat...
"amelyek egyikén a nálunkénál értelmesebb lények lehetnekl"
...és kommunikáljunk az ott élőkkel? -
#411
Kit érdekel, amíg fogalmunk sincs, hogy te a "gravitáció" szón azt érted-e, amit fizikában szokás? Mert amennyiben nem a szokásos definíciót tekinted mérvadónak, akkor te nem a gravitációról beszélsz, úgyhogy a szövegedben az összes "gravitáció" szót lecserélhetjük "kisnyúl"-ra, és érdemben nem változik a dolog. -
#410
Leszarom, hogy erő-e, vagy gyorsulás, nem fogok vele addig foglalkozni, amíg nem érted az alapokat.
Egyébként tökmindegy, hogy az erőket összegzed vektoriálisan, vagy először kiszámolod az erők okozta gyorsulásokat, és aztán azokat összegzed vektoriálisan. Ez a két lépés felcserélhető.
Csak és kizárólag erő okozhat gyorsulást.
"Ne haragudj, de túl konzekvens az elméletem ahhoz, hogy bárki könnyedén elnyomja."
Alapfogalmak ismeretének hiányában a Mikulás is tökéletesen konzekvens.
"Az ezoról meg azt mondom: jogos- amíg a fizika nem ad megfelelő magyarázatot."
Semmilyen magyarázat nem elfogadható, ha légből kapott.
"Márpedig nem ad, hanem újabb dedós- ezós teóriákat kovácsol."
Azok legalább valós megfigyeléseken lapulnak, nem úgy, mint a tiéd, ami szintúgy dedós-ezós szinten van, de pluszban még totál valótlanságon is alapul. -
forrai #409 Egy kérdés: a Big Bang teoriában a gravitáció túlhatol rajra, vagy nem?
Mi fékezi le? Ha igen, hová hatol?
Erre feleljen valaki. (Mert én tudok) -
forrai #408 Nem erő: ez gyorsulás!
Ami a világról alkotott képem illeti- jobb mint bármelyik.
Én ugyanis azt bizonyítom, hogy a mi univerzumunk gravitációs gyorsulási hátterét alapvetően befolyásolja a "szülőuniverzumunk" sűrüség eloszlása.
Hogy ismerve a galaxishalmazok eloszlását nálunk, következtethetnénk a szülőuniverzum "közeli" sűrüségeloszlására, mert a gravitációt az eseményhorizont nem gátolja.
Ne haragudj, de túl konzekvens az elméletem ahhoz, hogy bárki könnyedén elnyomja.
Az ezoról meg azt mondom: jogos- amíg a fizika nem ad megfelelő magyarázatot.
Márpedig nem ad, hanem újabb dedós- ezós teóriákat kovácsol.
Mint a sötét tömegek, amelyek már semmiféle SCHWARZSCHILD univerzumba nem férnek bele! (Hogy miért nem D-Kovácsnak hívták- most nagyobb lehetne bárkinél?)
-
#407
Nem, az ezoteria táptalaja a végtelen emberi ostobaság. Az nem a fizika hibája, hogy vannak még nyitott kérdések. A kérdések léte nem hiba. Ott válik hibává, amikor az ezós seggfejek a seggükből rántanak válaszokat, és a sok barom meg elhiszi.
Árapályról majd később.
Erőkkel kapcsolatban meg az totál alapvető hibád, hogy a NAGYSÁGÁNAK a képletébe akarod beleerőszakolni az IRÁNYÁT. Nem kell, semmi értelme.
Ez alapvetően matematikailag úgy működik, hogy van egy skalárod, ami az erő nagysága, és a képlet adja meg, meg van egy, megfelelő irányba mutató egységvektorod, amit megszorzol a skalárral.
Tehát az irányát NEM képletből kapod meg. Azt képletektől függetlenül meg kell tudnod állapítani.
Eddig érthető?
Csak tudod az a gond, hogy ezek után a nagy büdös világról alkotott nézeteidet igen nehezen lehet komolyan venni. Ha egy ilyen totál egzakt és egyértelmű témában képes vagy elveszni, akkor nem sok esélye van annak, hogy a világról alkotott képed helyes legyen, gyakorlatilag a tévedéseiddel kizártad azt a lehetőséget. -
remark #406 "Sőt, azon is gondolkodom, vajon mi lehet ennek az oka?"
Azt kérdezed, hogy miért használják fel a természettudományokat a valóság elrejtésére, miközben az lenne a feladatuk a definíció szerint, hogy a valóságot megismerjük?
És annak mi értelme, hogy egy adott terméket egész addig gyártanak, míg azt a piac megveszi, attól teljesen függetlenül, hogy tudna-e a gyártó nyereségesen gyártani az adott terméknél 10x jobbat is?
Miért jó a fejlődés lelassítása? Miért jó a profitmaximalizáció?
Ezek szerintem civilizáció-menedzsmenti kérdések. Van ilyen topik? Az NWO-n kívül? (Mert az egyeseknek nem elég tudományos.) Kell-e egyáltalán másik topik? -
forrai #405 Tudod, a "szárnyalás", amit elkezdtem, csodálatos dolog, ám elég, ha csak egyetlen tollat (ékezetett) kihúznak belőle, s lám- mivé fajul?
Azt az egy tollat meg mindig kihuzzák.
Miért?
Mert "Júlia nem akar a földön járni"? -
forrai #404 Írd már le az erők definiciójá, hogy megértsem!
Az árapály-potenciál egyébként nem gyorsulás.
Ezt meg Te nem tudod?
Pont azt magyarázom, hogy az ezotéria minden válfaját, az UFO kabinokkal együtt éppen a mai fizika hiányosságai okozzák.
Köztük a gravitáció fél értelmezése is. Vagyis hogy a mai fizika: az ezotéria táptalaja. Sőt, azon is gondolkodom, vajon mi lehet ennek az oka?.
-
forrai #403 A baj abban van, hogy az a képlet torzítja a szemléletet. Miatta nem lehet megérteni a tehetetlenséget, és a tömegtaszítást. Miatta suttogunk az antigravitációrol, holott nyugodtan is beszélhetnénk róla.
Egyébként- ne bántsuk egymást. Én elviselem, ha tévedtem, pedig az nagy dolog. Jó, tévedtem. Nem a Föld forog.
Ennyi az egész.
De ne sérgetessük egymást.
-
#402
Te most ezt tényleg komolyan gondolod, hogy ilyen kérdéskörben kompetens vagy, mikor nem érted az erők definícióját?
A fizikusok nem szürkítenek semmit sehová. Ők a VALÓSÁGOT vizsgálják, nem a vad fantáziavilágokat, amik a hozzád hasonló álmodozó laikusok fejében élnek. Ezért tűnik neked szürkének.
Valójában a kozmológia egy baromi érdekes téma, csak a hozzád hasonlóak eddig jutnak el, hogy ha nincs élien, nincs ufó, nincs világvége, akkor már szar. -
forrai #401 Kedves Remark.
Végre elolvashattam a "Minden fekete lyukban egy külön univerzum rejtőzik?"
Az abban leírtakkal többségében egyetértek.
Így van- minden "fényzárt" objektum egy fény- atom "téglákkal védett ház" egy másik, higabb univerzumban, akármilyen sűrűnek gondoljuk. Természetesen eltérő fénysebessége van a nagyobb sűrűsége, eltérő kompressziós modulusa miatt.
Azt, hogy bármely ilyen fényzárt univerzum inhomogén sűrüségű, könnyen bizonyítható, ha a SCHWARZSCHILD képletet a belsejének bármely részére felírjuk.
Vagyis a tejútbeli Saggitárius "A" fekete lyuk (észveszejtő szókombinációk adódnak, miért pont az zavaró, amit én mondok?) szintén egy külön Univerzum, amelynek eseményhorizontján a fénysugárzás ugyan nem hatol át, de a monovalens, és más töltésű multivalens sugárzások igen. Amelyen belül üres terek, közepes sűrűségű, és még sűrűbb fényzárt terek vannak, és amelyek egyikén a nálunkénál értelmesebb lények lehetnekl.
Az szürke homály, amit a Big-Bang teoria kelt, elfed egy sokkal színesebb világmindenséget, amelyet a belevaló fizikusok a végtelenségig csodálhatnának. Miért fontos az nekik, hogy mégis elszürkítsék azt? Káprázik bele a szemük?
Meglehet szokni!