Fénysebességű gravitáció
-
Albertus #208 Kedves Drtaj!
Jó ötlet, régi ötlet a nyomó gravitáció. Csupán néhány gond van vele.
De előbb hagy jegyezzem meg, hogy a tömeg kifejezés egy jelenség csoportnak az összefoglaló neve.
Ebbe a csoportba a tehetetlenség és a tömegvonzás is beletartozik.
Az elektronokat sem a gravitáció tartja az atommag körüli pályákon.
Ami a taszító-nyomó gravitáció ellen szól, az az egyik, hogy a szigetelő-árnyékoló tömeg is nyomó lenne.
Tetejében a hatása a négyzetes úttörvényből adódóan sokkal erősebben nyomó, mint az általa leárnyékolt távoli tömegek nyomó hatása.
Vagy az energia-munkavégzés. Vagy akár magának a nyomásnak a hatása nyílt végtelen térben.
Ugyanis, ha zárt lenne a világmindenség, mondjuk buborék szerűen zárt csoportokba, akkor a buburék határolását egy olyan erőnek kellene biztosítania ami mindenre hat és ezáltal itt is érzékelhető, mérhető lenne.
Ha pedig nem lenne buborék, akkor 15 milliárd évi gyorsulás után már
közel fénysebességgel távolodna minden atom egymástól és nem alkothatnának testeket.
Mert ha taszítás, akkor minden taszít mindent. Pontosan úgy, mint ahogyan egy kondenzátor felületén az elektronok egymást.
Csak amíg a kondenzátor lemezének fizikai határa látja el a buborék határának szerepét, addig ezt az űrben egy erőhatás láthatná el.
Csak az a gond, hogy nem érzékelünk olyan hatást, ami még a gravitációnál is erősebb lenne.
Ezért javaslom, maradjunk a vonzó gravitációnál, mint a fotonok egy csoportjának a gravitonoknak köszönhető hatásnál.
Jaaa, hogy azt tapasztaljuk, hogy a fotonok a haladási irányukkal azonos irányba ható impulzust adnak át, és a gravitonok pedig ellenkező irányút?
Ez nem lehet gond, ha játszottál már búgócsigával, pörgenytűvel,
vagy a mai srácok blade-blade-jével.
Ha egy blade-blade pörgentyűt felpörgetsz, és nekilöksz a szélének egy kisautót, akkor -- .. és milyen meglepő -- nem úgy viselkedik mint
várnád.
Ha egyik kisautót nekilököd a másiknak, akkor a másik a meglökőjével azonos irányba fog gurulni.
A pörgentyű pedig arrafélé amerről jött a nekilökött kisautó.
Pontosan úgy mint amikor a gravitáció fotonjai eltalálnak egy részecskénket. Amerről jön a gravitron, arra hat erő a részecskére.
Azaz nem löki előre, mint a többi foton.
Bár, ha belegondolunk de Broglie óta tudjuk, hogy minden részecske egyben egy-egy pörgentyű is. Amit ha mozgatunk, akkor de Broglie hullámzásba kezd, mint minden mozgatott pörgentyű.
Akkor már nem is akkora csoda, hogy ha ezt a pörgentyű-részecskénket a "hátrafelé" oldalon éri foton találat, akkor a találati pont körül megperdül, ezzel "lendületet vesz" abba az irányba haladva, ahonnét jött az egy pillanatra "megtámasztó" gravitron.
Lám, így már vonzhat is a fotonáram. Így, ezzel a módszerrel a minden részecske által kisugárzott fotonok a többi részecskére, mint pörgentyűkre hatva gyakorolhatnak "vonzó" hatást.