Fénysebességű gravitáció
-
forrai #236 Nem vagyok Albertus, sőt:
"Ezért javaslom, maradjunk a vonzó gravitációnál, mint a fotonok egy csoportjának a gravitonoknak köszönhető hatásnál."
Kétségkivül, nem mindegy, mit minek nevezünk, hogyan definiáljuk.
De hogy maradjunk a vonzó gravitációnál?
Ez az a félreértés, ami miatt nem tudunk rendet teremteni a tömegvonzás, a tehetetlenség, és az antigravitáció fogalmak között.
Mert a gravitációt tömegvonzásnak gondoljuk, Newton óta?
Nos:
A gravitáció, ha így fogalmazom, mindezek együttesen.
Benne van a tömegvonzás, a terhetetlenség, és az antigravitáció -minden együtt.
Mert a tömegpontot a tömegtöltés formálja olyanná, hogy ne csak "nyelő", hanem hogy "forrás" is legyen.
Hogy fenntarthasson egy olyan monovalens(~egyértékű, egytöltésű) sugárzást, amely minden irányba a végtelenig probál hatolni ( természetesen útján osztódva).
Ennek körintegrálja egyéb hatás nélkül nulla lenne, és így végtelenileg fenntarthatná önmagát.
Vagyis ugyanazon vektoráramkör okozhat vonzást, és taszítást, tehát lehet nyomó, és vonzó is egyszerre.
A tehetetlenség pedig, amikor irány, vagy sebességváltozáskor, vagy más tömegpont jelenlétében a nyomó, és a vonzó vektorok nem egyenlítik ki egymást.
Így a tömegpontra az Önön, vagy más tömeg gravitációja is hathat.
Csakhogy a képződő vektoráramkör lehet "jobbos" vagy "balos is".
Két azonos irányú kapcsolódásakor pedig vonzás, ellentétes pördületűek esetén pedig közöttük taszítás ébredne (antigravitáció).
A mi világunk vagy jobbos, vagy balos forgású, de egységes, mert a keveredésük nehezen képzelhető el.
A monovalens sugárzások (amilyen a gravitáció) a végtelenig próbálnak terjedni.
A bivalens sugárzások (amilyen a fény), sőt lehetséges, hogy léteznek multivalenes (sokértékű-töltetű)sugárzások is- hajlamosak önmagukba záródni, mérhető, megismerhető elemekké válni.
Ez teszi lehetővé, hogy egy zárt, megismerhető Univerzum épüljön belőlük.
Talán ezért kezdődik úgy Biblia- a "Fény teremtésével"?
Én ugyanis nem gondolom, hogy a ma élők pusztán nagyobb képzettségük miatt a tudati létezés csúcsán vannak.
Aki így gondolkodik, és lenézi a bölcseleteket, kissé öntelt, és nagyot hibázhat, nem gondoljátok?
Albertus: tudós, bölcselő volt.
Gondolom iránta való tiszteletet is fejez ki a nicked?