1080
Fénysebességű gravitáció
-
#280
Nem sok türelmem van már az ilyen segghülye nyomorékokhoz, akik osztják az észt. Ez tényleg egy hibám, elismerem. Viszont változni ez már csak negatív irányban fog, egyre több a nagyarcú ostoba seggfej. -
remark #279 uwu megtett minden tőle telhetőt hogy tisztázzátok a kérdést, ezért le a kalappal előtte, nem? -
remark #278 Azért te is rendszeresen megmutatod hogy milyen ember is vagy te. 
-
forrai #277 Megszerettem ezt a fórumot. De tényleg!
Ne töröljétek a hozzászólásaim, jó?
Hiszen azért illedelmesek voltak.
És hátha még egyszer visszatérünk rájuk?
Egyébként is, mindnyájatokat kedvellek, de hát- nincs közös témánk. -
#276
Na lassíts le egy kicsit, amíg a newtoni fizikát nem érted, addig ne akarj itt Maxwellezni, ha egy mód van rá!
"A forgó tömegek körül ugyanis van egy zóna, amelyen belül mindent zuhanásra késztet, és amelyen túl pedig mindent taszít.
Nem más ez, mint a geostacioner pálya általánosítása, amit Univerzális Stacioner Pályának (USP) hívok (sajna, én fedeztem fel)."
EZT úgy mégis, hogy a pöcsbe gondolod? Ennél sokkal nagyobb baromságot nem hallottam mostanában, tökéletesen egyértelműen mutatja, hogy fingod sincs, hogy miről beszélsz.
ÉRDEKEL, hogy miről szól a geostac pálya, hogy mit JELENT egyáltalán? Vagy hagyjuk a picsába az egészet, jó neked így hülyén? -
forrai #275 A Zéró tudással nem is okoskodok. Okoskodj vele te- az a tiéd. Nekem az kevés lenne.
Uwu- téged megkedveltelek. Ez a legutóbbi, tényleg- most jobb voltál. -
forrai #274 Még csak egy valamit, amit fontosnak tartok:
Maxwell elektromágneses-vákuum fényelmélete, amelynek kezdetben számtalan haszna, volt (s így tisztelettel kell gondolnunk reá), jelenleg az, ami a fizikát tévútra viszi már, olyan absztrakciókhoz, amely nélküle, vagy másképpen jobban, áttekinthetőbben lennének megoldhatók.
A geocentrikus világképpel is meg lehetett jósolni dolgokat, azonban a heliocentrikus mégis áttekinthetőbb.
Az ajánlott bivalens fénysugárzás (gravinerciális-elektromágneses, amelyhez nem kell vákuum, mert a Poynting vektora állandó, erre volt megoldás.
Hogy ne kelljen keressük se a vákuumot, se az étert.
Mert jelenleg mindent, amit nem ért a fizika- a vákuummal magyaráz.
Abból pedig nekem személyesen elegem van.
-
#273
Ideje lenne...
Komolyan, mi a faszom vesz rá, hogy zéró tudással itt okoskodj, és nagy nyilvánosság előtt hülyét csinálj magadból?
Nem te vagy az első ilyen meg nem értett zseni, aki a fel nem fogott, meg nem tanult általános iskolai anyagból kiindulva próbálja itt produkálni magát, és valószínűleg nem is az utolsó.
De MIÉRT? Mit kompenzálsz itt ezzel a feltűnési viszketegségeddel? -
uwu #272 Erre csak annyit mondhatok: horridzsáá kukulum kuikua.
Ezt a fogalmat meg én vezettem be, és mindent meg magyaráz.
És sokkal többet tudok róla mint te. -
forrai #271 Hogy a fogalmaknak mi az értelme, az definició kérdése, amelyeket adtam is, és adtam volna még.
Mert rengeteg értelmetlen definició kering, például szabadáramlás, kényszeráramlás.
Vagy a csillagászati "csomósodás", ami használható galaxishalmazokra, de nem használható a Naprendszer bolygóira, amelyek nem a porkorongból csomósodtak (lásd exobolygók).
Ti megszoktatok egy terminológiát- rosszul tudjátok.
Próbálom megmagyarázni, hohgy miért, és nem találok ki a meglévő szó helyett egy újat.
Van BIG-BANG, a semmiből termtés, és van a Little Bang, a valamiből teremtés.
Tényleg, már szinte nem is esik jól.
Örüljetek, itt abbahagyom. -
forrai #270 A linket meg se nézem- ird le, tőlem is elvártátok, hogy írjak.
Az árapályról meg elég sokat tudok, talán többet is mint Te,. Készítettem egy programot a Naprendszer bolygóinak árapály vándorlásáról, meghatároztam a Nap árapály csatolási tényezőjét, ezt a fogalmat is én vezettem be.
Szerintem sok tekintetben többet tudok nálad, sőt másoknál is.
Mit tudz arról mondani, hogy 3 Mrd éve mely pályán lehetett a Hold, vagy a Föld, vagy Nap? Én kiszámítom. Olyasmire adok választ, amire más még kérdést se tett fel.
Ez a helyzet.
Van egy ósdi, stacioner "porbólcsomósodási" világkép, azt tanítják.
De így elveszed a kedvem, hogy munkát fektessek be a tájékoztatásba. -
uwu #269 A fizika jópár modellt szolgáltatott már.
Tényleg kéne egy még jobb.
De amit itt előadsz az csak halandzsa, nem is az értelmüknek megfelelően használod a fogalmakat.
Ha neked minden szó mást jelent, javaslom, inkább előbb tanuld meg a nyelvünket, és csak aztán írjál. -
uwu #268 Biztos nagyon egyedinek gondolod magad, de rengeteg ilyen ember van ám.
Legutóbb egy Albvertus nevű reg járt erre, ő is önjelölt zseni volt, és halandzsázott össz-vissza, pont mint te.
Ha tényleg szeredsz gondolkozni, előbb a tanulással kéne próbálkozni, nagyon hasznos ám, ha nem neked kell kitalálni mindent. Ha csak leülsz megvilágosodni, abból egész biztos nem lesz semmi, akármilyen szórakoztató is. Ajánlom figyelmedbe az aláírásomat.... -
forrai #267 Szerintem itt mindenki önmagát minősíti.
Legyen tiétek külön a vonzó, meg az antigravitáció, de azért ajánlom, hogy a körhintán mégis kapaszkodjatok. Mert látom, nem értitek, hogy azt miért kell megtennetek?
Jó szádékból mondom. Kétségkivül, nehéz egy másik gondolatvilágba beleélni magunkat, ezt én tudom jól.
Hiszen a tanáraitok nagyon jók voltak, Ti is azok akartatok lenni.
Így azután ahogyan az egyszer egyet, a Naprendszer csomósodását, a Hold kirobbantását, mindent eltudtok képzelni!
A képzelet- nagy erő, persze.
De azért remélem, hogy néha mégis elgondolkoztak az elmondottakon.
-
uwu #266 Aha persze.
Ajánlanék egy linket:
ami áramlik, meg torzu l:D
aztán mesélhetnél a tehetetlenség válfajairól:D
-
#265
Szeretnéd tudni, hogy VALÓJÁBAN mi okozza az árapály jelenségét, meg hogy a geostacionárius pálya mit jelent? Mert ami faszságot összehordtál róla, az valami botrányos. Elmagyarázom, ha TÉNYLEG érdekel, és nem csak az a célod, hogy a fasz elmebeteg nézeteidet terjeszd. De csak akkor. -
forrai #264 Elismerem, hogy ahhoz a fizikához, amit Te ismersz, hülye vagyok.
De bocsás meg- az annyira nevetséges.... -
uwu #263 Jézusom.
Oké elég lesz:D
Az elején még azt hittem mondani is akarsz valamit.... -
forrai #262 Mindent körülírok majd, jogos az észrevételed. Néha humorizálok, például "egyenletesen áll"
Ezt egyébként pont a tehetetlenség miatt írom. Mert amit annak gondolunk, az a tulajdon ki és beáramló gravitációs vektorainak torzulása, ha kering, vagy ha gyorsul. Akkor találkoznak úgy a saját ki, és visszaáramló vektorai, hogy például lassítják a gyorsulást. Tehát a tehetetlenség: a saját maga által kialakított vektormező eltérő találkozása önmagával.
Ha a gravitációs sugárzás végtelen sebességű lenne, akkor nem léphetne föl eltérő találkozása a ki és beáramló vektoroknak.
De nem végtelen, mert egy meghatározott tulajdonságú mezőn áramlik!
Ezért a monovalens sugárzások terjedési sebessége véges, ugyanis az adott univerzum alapján halad (annak fénybázisa) határozza meg.
Így a tehetetlenség minden válfaja ugyanazon vektoráramkör gyorsulásából, irányváltozásából adódik akkor is, ha nincs más tömegpont a környéken.
De bocsi, majd máskor folytatom, és ígérem, hogy mindig pontosabb és tárgyilagosabb leszek. -
#261
Jézusom, hogy te milyen hülye vagy a fizikához... -
forrai #260 Az előző pont erre is válaszolt.
Nagy tévedés, hogy a fekete lyukak falánkak. Tudósok panaszkodnak, hogy nincs étvágyuk! (már a fekete lyukaknak!
Ez is egy érdekes dolog, amiről 100 oldalt kéne írjak.
Ez az árapály jelenség általánosításából adódik.
A forgó tömegek körül ugyanis van egy zóna, amelyen belül mindent zuhanásra késztet, és amelyen túl pedig mindent taszít.
Nem más ez, mint a geostacioner pálya általánosítása, amit Univerzális Stacioner Pályának (USP) hívok (sajna, én fedeztem fel).
A Földnél ez 42000 km, a Napnál 25-30 mkm.
Ami ezen belül van, azt lassan felzabálja, ami meg túl, azt távolítja.
Ezért távolodik évi 4 cm-t a Hold is.
Mi ez, ha nem antigravitáció?
Persze annak különleges, energiadisszipációs válfaja, amelybe belemélyedünk majd, mert gyönyörű, elhanyagolt része a fizikának.
Képzeljétek: a Marsnak volt egy Phobos'Deimos kisholdja. Ahogy a Mars forgása lassult, az USP utolérte, felmelegítette, és szétrobbantotta.
Most a Phobos zuhan, a Deimos távolodik, millió szilánk van a Marson, amelynek légkörét is elfútta. De a Földön is, ahol jó néhány dinó kaphatott az égi záporból.
Nem viccelődnék a fizikán és a csillagászaton, de komoly tudós képpel messze távolodtak a valóságtól.
Ezt pedig csak viccesen lehet megírni.
De nem az!
-
uwu #259 Az elektromos töltés a fizikusok szerint tulajdonság, egy kölcsönhatás mértékét hivatott jellemezni. Tehát egy valós jelenség egyik jellemzőjének mérésére vezették be. Senki nem állítja, hogy anyag, vagy energia lenne.
Az ilyen kijelentéseidet azét kicsit illene körülírni (mert így ahogy van nem jelent semmit):
"Ha a töltés sem nem energia, sem nem anyag, akkor csak "tudati tényező", egy DNS lehet, ami sugárzás útján formálja a környezetét."
"A sugárzás pedig a mezőre végig rátelepül, természetesen a távolsággal (térrel)osztódva, csökkenő mértékben."
"ha egyedül van"
"ha egyenletesen áll"
"vektoraik a találkozásuktól függően"
"a vektor áramkör egyetlen szétágazó vonal mentén halad"
"azonos forgásúak vektorai ugyanis keringésnél úgy találkoznak"
-
forrai #258 Siettem az ebéddel, hogy válaszolhassak mielőbb, de azután holnap folytatom (ha még akarjátok).
Szóval, "buborék univerzum", és hasonló címen léteznek más ilyen elméletek is.
A SCHWARZSCHILD nevű tudós (valószínűleg csak a nehéz neve miatt nem lett híresebb, SCH-val rövidítem majd) levezetett egy képletet a fényzárt univerzumok sugarának meghatározására.
Ez a sugár egyenes arányban nő a tömegével, és a fénysebesség négyzetével fordítottan. Vagyis a sűrűsége változatlan fénysebességnél négyzetesen csökkenne. Csakhogy, mint irtam, a fénysebesség is függvénye a sűrüségnek (A hanggal analóg módon, a reciproka négyzetgyökével). Végül is azonban az univerzum sűrüsége csökken, a fénysebesség benne nő.
A BIG-BANG elmélet nagy krédója, hogy ezt az SCH sugarat ignorálja, mivel univerezumunk sugara csak akkor lehetne annyi, amennyi volt, van és lesz, ha a tömege is annyi volt, van, és lesz. De mert ez nem így volt, van, és lesz, most a sötét tömeget hajkurásszák, mint elefántot a Nagykőrúton lepkehálóval.
Univerzumunk azonban a szülő univerzumában kering, abban tömege gyorsulva nő, ami nem csoda, mert a sugara is arányosan nő!
A sűrűsége viszont a sugárral négyzetesen csökken! Tehát a fekete lyuk ha elnyel tömeget, gyorsabban dagad, mint hízik, és emiatt a sűrűsége növekvő tempóban csökken. Míg meg nem közelíti a szülő univerzumét, és akkor visszaolvad majd abba, magával hurcolva, (ha még meglesznek, az összes jegesmedvét, és embert is. (Persze jobb ha nem).
Vagyis a buborék világmindenség állandóan változóban van, univerzum kollapszusok és visszaolvadások jönnek egymás után.
Mindennek haszna a zárt, kisebb univerzumban egy új tudati szint megszerzése, ami azután visszaolvad majd a szülő univerzumába, aztán annak a szülőuniverzumába, stb.
Ahogy a szupernovák is számtalan új anyaghoz, és tudati elemhez juttatják a mi univerzumunkat, ugyanúgy a szülő univerzumunk is várja, hogy mit tudunk tenni mi a tudati szintje növeléséért?
Szerintem, ha egy mostani fizika könyvet megtalálnak, és elolvasnak majd, zokogni fognak a bánatukban, számonkérve annak a tévedését, aki a mi univerzumunkat nagy szülőuniverzumi energia, anyag, és tudati költségek árán mégis létrehozta.
Abban reménykedve persze, hogy a tudati szint benne növekedni fog.
A BIG BANG világ a semmiből indult, és a semmibe végzi. Ellenszenves "tudósok" mesélik az NG-n, hogy majd a semmibe olvad.
Ez kerek hülyeség. Én se vagyok rokonszenves, de legalább igyekszem.
A tudomány fokozatosan kizárta a soraiból a bölcseletet, a logikának adva előnyt.
Amely azután bármely ingatag talajon is logikailag erős légvárakat képes építeni, amire nagyon büszke. Az jogos is. De keressen más alapokat is, hátha azok jobbak?
-
forrai #257 Itt csodálatos kérdéseid voltak, amelyekre ebéd után válaszolok (lehet hogy féldeci is kell hozzájuk) -
forrai #256 Kedves UWU.
Tulajdonképpen igazad van, de tapasztalatból tudom, hogy előbb érdeklődést kell kelteni azzal, hogy bemutatom például az autót.
És amikor látják, hogy mire használható, akkor lesz egy kettő, aki megkérdezi, hogyan is működik.
Akkor jön egy nagyon nehéz muka, amikor lerajzolom, szétszerelem, összerakom, kipróbálom- lesz olyan is aki a körfolyamatot kéri, hogy leírjam.
Emellett ezen a honlapon még kövér betüt, nemhogy görögöt se irhatok.
A definoiciókat szerintem leirtam, például, hogy a töltés csak egy tudati tényező- egy terv, ami a környezetében sugárzást indít. (Világunk egységes tudatú, ezzel is kb 300 oldal filozófiát indítottam)
Valóban, most csak egy rövid ismertetést irtam róluk, kétségkivül nem elegendőt.
De mert érdekelődtök, lehetőségemhez képest mindent leírok. Csak nem egyszerre. Nem baj?
-
uwu #255 Mi a helyzet a fekete lyukakba való anyagáramlással?
Az hogy jelenik meg a mi világunkban a modelled szerint? -
uwu #254 Akkor minden univerzumnak van szülőuniverzuma, és vannak testvéruniverzumok is?
Ha jól értem ez egy hierarchikus rendszer, és rengeteg velünk egyszintű univerzumot is feltételezel.
És kapcsolatba csak azokkal az univerzumokkal lehetünk amiknek mi vagyunk a szülőuniverzuma? -
forrai #253 Így van.
Mondom, bizonyítottam, de bárki a SCHWARZSCHILD sugár ismeretében bizonyíthatná, hogy egy kollapszust szenvedő, fényzárt világ sűrűsége nem lehet homogén!
A fényatom: bivalens építőanyaga a világnak,amelyen a monovalens gravitáció vigan áthatol. Ha nem így lenne, akkor a mi univerzumunk fekete lyukai vadul kószálnának. De nem teszik, mert a gravitáció végül is rájuk is érvényes, csak a fénysugárzás nem hatol át.
Következésképpen ránk is hat a szülő univerzumunk gravitációja, az hozza létre galaxishalmazaink csomósodási zónáit (erre nézve kisminta modellt számoltam).
Kétféle fogalmat különböztetek meg:
1. Univerzumok (világegyetem) amelyek párhuzamos és soros hierarchiában rendeződnek, végtelen sok van belőlük, és nem biztos, hogy a miénk a legkényelmesebb (nekem most pld. nagyon melegem van).
Az univerzumok, elsőként a miénk, azután a szülő univerzumaink, fekete lyukaink: mérhetők, és MEGISMERHETŐK!
2. A világmindenség: abból elég egy is, mert az mindezt magába foglalja, ám mert nem mérhető, NEM is megismerhető.
Sajnos, jelenleg ez az álláspontom. De hát aki mindent akar tudni, az próbálkozzon a BIG BANG szingularitásával, amellyel még a saját univerzumunk se ismerhető meg. -
uwu #252 Most még több definiálatlan kifejezést vezettél be.
Ha nem mondod meg konkrétan, hogy kell érteni amit mondasz, nem sok értelme van. Így most ahányan elolvassák annyiféle képen értelmezik.
Lehet, hogy az írásod hatására csudaszép világok születnek az olvasók fejébe, de amíg nem definiálod a bevezetett fogalmaidat, addig csak halandzsa marad.
Ebben a hsz-ben még több új fogalmat sikerült bevezetned. Sőt, még meglévő fogalmakat is újradefiniálsz. Tessék nekiállni, és az eddig leírtakat alaposan elmagyarázni, mielőtt még tovább száguldanál a mondókád szövésével!
Sok embert ismerek akik imádnak ilyesmit olvasni, de semmit nem ér az egész amíg az író is, és az olvasók is mind-mind mást képzelnek el. -
forrai #251 Köszönöm, hogy érdeklődtök, és nem haragudtatok meg rám.
Szívesen elmondom.
De előbb a sugárzásokkal kezdeném.
Vannak anyagi sugárzások, például a kozmikus.
De most azokról van szó, amit töltések bocsátanak ki.
Mit nevezünk töltésnek?
Tényleg, mit hívunk annak?
Mert a töltés sem nem anyag, sem nem energia. Az elektromos töltést sohase láttuk, a tömegtöltést is hiába keressük, legfeljebb a "töltéshordozók" különféle fajtáit ismerjük. (Elektron, nukleon, bármi).
Ha a töltés sem nem energia, sem nem anyag, akkor csak "tudati tényező", egy DNS lehet, ami sugárzás útján formálja a környezetét.
Tehát van egy környezet (mező), amibe bekerül egy, vagy több töltés, amelyek azt átalakítják, mégpedig sugárzás útján.
A sugárzás pedig a mezőre végig rátelepül, természetesen a távolsággal (térrel)osztódva, csökkenő mértékben.
De ha valami a töltés által csak kisugárzódna, vagy befogadódna, akkor az vagy elfogyna, vagy megdagadna!
Ezért az egyetlen töltés által kibocsátott sugárzás nem nevezhető csak "kibocsátottnak" mert zárt áramkört alkotva a kilépő, és a visszatérő "vektorai" alapesetben minden pontban kiegyenlítik egymást!
Az egy töltés által kibocsátott, "MONOVALENS (egyértékű) sugárzások, amilyen a gravitáció is- jellemzően ilyenek. A tömegtöltés maga körül egy minden pontján záródó, és lenullázódó, távolodva gyengülő sugárzást bocsát ki. Vagyis a töltés egyszerre nyelő (vonzó), és forrás (taszító), összességében és részleteiben is lenullázódó sugárzást bocsáthat ki akár végtelenségig, ha egyedül van, és ha egyenletesen áll, vagy mozog.
A legnehezebb azt elképzelnünk (nekem is kezdetben az volt), hogy valamely sugárzás kétirányú, és csak valamilyen beavatkozásra bomlik meg az egyensúlya, mert a sugárzásokat mindig a puskagolyóról mintázzuk.
Ha viszont a közelben pld. egy másik tömegpont is sugároz, akkor a vektoraik a találkozásuktól függően vonzzák, vagy taszítják egymást.
Itt meg kell jegyezni, hogy ugyan ez a vektor áramkör egyetlen szétágazó vonal mentén halad, mégis megkülönböztethető jobbos és balos forgása.
Ha ekkor két azonos forgású van egymás közelében, akkor az eredmény a tömegvonzás.
Ha ellentétes forgásúak, akkor meg a taszítás léphet fel, amit antigravitácónak hívunk.
Nyilván tehát ilyenek egymás közelében nem fordulhatnának sokáig elő.
Az azonos forgásúak vektorai ugyanis keringésnél úgy találkoznak, hogy taszítják egymást.
A különfélék viszont keringésnél vonzanák egymást. Ahogyan két kerék is azonos, vagy ellentétes forgású érintkezésnél másképp viselkedik.
Ezért az antigravitációs tömegek a gravitációsoktól vagy elkülönülnek, vagy annihilációjuk történik.
Így azután egy távoli világról nem tudhatjuk, hogy az gravitációs, vagy antigravitációs. Lehet, hogy a mi univerzumunkban, amelynek alapjául egy gravinerciális- elektromágneses "fénygáz" szolgál, amely kitölti mindenüt azt, elsődleges töltésként a tömeg és az elektromos töltések szolgálnak, amelyek egy BIVALENS sugárzásnak nevezhetők (kétértékűek), amelyeket összefoglalóan Fénynek nevezhetünk. (Azonban nem csak két töltés létezik, különféle kombinációik MULTIVALENS (többértékű) sugárzásokat is kelthetnek.)
A kétértékű sugárzások töltete azonban periódikusan váltakozik (levezettem a tömeg-és elektromos töltetű fény gravinerciális-elektromágneses Poynting vektorát is, amely nem változik színuszosan, mint Maxwellnél, aki azt a vákuumhoz kapcsolta, hanem állandó), ezért az csak az önmaga környezetét alakítja, egyfajta kis univerzumként (fényatomként)
Amit mi fénysugárzásként gondolunk, az ezek között a fény atomok között terjed pont úgy, mint a hang. A fény: a fényatomok "hangja".
Még a fénysebesség kompressiós modulusa is meghatározható, és nagyságrendileg egyezik az univerzumunk vákuum nyomásával.
Vagyis a fény- a hanggal analóg, a mi univerzumunkban ennyi, egy másikban, pld a Saggitárius "A" fekete lyukban, vagy a szülő univerzumunkban más.
Nehéz mindent kapkodva leírni. Kérdezzetek még.
-
uwu #250 Az elmélet szerint minden egyes fekete lyukban egy új világ születik? -
forrai #249 Ez egy elég régi, de találó hozzászólásra való reagálás.
A kérdés, hogy mi miért van ott, ahol van, a BIG BANG elméletből következik.
A LITTLE BANG elmélet, amiről talán most hallotok először- az pont annak a fordítottja: egy nagy kollapszus egy mégritkább szülő univerzumban.
E szerint a mi univerzumunk csak egy fekete lyuk egy tágasabb univerzumban.
Mert bizonyítható (én megtettem), hogy a fekete lyukak (én fényzártnak nevezném őket)belső tere inhomogén sűrűségű, akármilyen sűrű!
Vagyis hogy vannak benne üres, és különböző sűrűségű terek.
Bármekkora a tömege, és a sűrűsége.
Amúgy pedig minden univerzum fénysebessége és gravállandója a sűrűségétől függ. (a mi univerzumunkban az kb. 6 db nukleon/m3)
Mivel a mi szülő univerzumunk sűrűsége feltehetőleg több nagyságrenddel kisebb a miénknél, így a fényebesség is benne nagyságrendekkel nagyobb lehet.
Végül is látható, hogy ez esetben a mi Univerzumunk tömegeloszlása nem egy pontból indult, hanem valamely központi mag ütközési lökéshullámai (első volt a fényé, később a nehéz elemeké)fékezték le a zuhanó tömegeket, és rendezték el a csomósodási zónákban, amelyeket a külső tömegek fényzáron is áthatoló gravitációja alakított ki.
Szóval, ez nem hasonlít semmire se, amit a mai fizika állit, s így nem is érdemlem meg a megtisztelő "értelmes fizikus ember" nevet.
(De az nevet, aki végül nevet)
Akár a mi Tejűtunkvákum", de találó.
-
uwu #248 Ha a kiegyenlített vektoráramkör a gravitációs sugárzás általad preferált modellje, kérlek oszd meg velünk, hogy is kell azt elképzelni. -
uwu #247 Mit értesz vektoráramkör alatt? -
forrai #246 Ha az "értelmes emben" nem képes gondolkodni, mert a szalmacséplés az nem az- akkor én valóban nem vagyok az. Sőt- nem is szeretném, ha annak minősítenének. Vagy fizikusnak...brrr. micsoda blamázs lenne! -
forrai #245 Ha a gravitációt mint a kiegyenlített vektoráramkört (gravitációs sugárzást) tekintem, mert voltaképpen az, akkor annak a tömegvonzás, meg a taszítás is része. A tehetetlenség meg a tömegtaszítás egyik megnyilvánulása. Hogy ezt megértsük, ahhoz kicsit gondolkodni kell.
-
forrai #244 Azért nem zárjuk le azt, hogy a "gravitáció csupán vonzást jelent", mert az egy többszáz éve megkövesült, értelmetlen fikció.
A tömegvonzás és a taszítás zárt, esetenként kiegyenlített vektoráramkört alkotnak.
Amíg ezt meg nem értjük, addig csak álmodozhatunk az antigravitációról.
(Igaz Newton nem ezt mondta, tehát biztos nem igaz...?).
-
forrai #243 A képen, (gondolom bemutatkozásaként) csupán egy csacsi fejet láthatok.
Ami számomra rendkivül szimpatikus- hiszen gyakran magamat neveztem annak, mivel rendkivül értelmes, és főképpen "tisztánlátó" teremtménynek tartom.
Így azonban természetesen lemondok erről az Ön javára, és csak a saját nevemen mutatkozok be, illően, vagyis hogy:
Forrai György vagyok..
-
#242
dehát értelmes ember ilyet nem is gondol.. -
lotsopa #241 Miért nem zárjuk már le azt hogy a gravitáció vonzást jelent, nem értem hogy gondolhat egy 'értelmes' ember ilyet hogy a gravitáció taszítás, nyomás formájában jelenik meg.