1080
Fénysebességű gravitáció
-
gazdi #40 :) Jó, akkor kötözködök. Én nem bíznám a tömeg-energia ekvivalenciára és a Lorenz-trafóra a foton "lendületi tömegének" meghatározását, mert ugye a 0/0 az elég gázos, bármi lehet.
Ez persze nem valami konstruktív hozzászólás, de kidolgozott válaszom nincs a 0 nyugalmi tömeg vs. pozitív lendületi tömeg ellentmondásra. (Ellentmondást írok, mert nekem annak tűnik.) Elkezdtem leírni két elgondolást, amik egy iszonyúan kis tömegű fotonra és a fény sebességénél éppcsak nagyobb c-n alapultak, de belebuktam, nem tetszett a nem pillanatszerűen gyorsuló foton ötlete. -
#39
igen, a foton az. és azért nincs nyugalmi tömege, mert c-vel halad, és a tömeg-energia ekvivalencia miatt a tömegének akkor végtelen nagynak kellene lennie - márpedig nem az, így nincs neki. (neszeneked indirekt bizonyítás, majd samcarter vagy gazdi biztos talál valami okosabbat, nekem most nagyon reggel van hozzá...) -
#38
Akkor félre értettem.
S ha már e-téma szóba került, megkérdezném h vki tudja-e (forrás érdekelne) hogy h van egy részecskének csak lendületi tömege?? Már több írást láttam (vagyis olvastam :) ezügyben, de egyik sem volt 1értelmü.. -
#37
igen. állítottam bármi mást? -
#36
A fotonnak nincs állandó(nyugalmi) tömege, csak lendületi. -
#35
A W és Z bozonok is rokonai a fotonnak, pedig a egyenge kölcsönhatás sok tekintetben különbözik az elektromágnesestől. Mégis egységesen leírhatóak. Ráadásul a W-nek és a Z-nek nyugalmi tömege van, a fotonnak meg ugye nincs. -
#34
mert ugyanúgy fénysebességgel terjed, ugyanúgy kölcsönhatás-részecske (bozon) - csak egyelőre nem sikerült kimutatni a létezését és terjedését. -
gazdi #33 Miért kellene rokonságnak lenni a gravitron és a foton között? Gondolj csak arra, hogy a fény nem veszít az energiájából a forrástól mért távolsággal, a gravitáció pedig igen. (Vákuumban persze.) -
#32
Az egészben az a lényeg, hogy ha fénysebességű a gravitáció, akkor valószínűleg van graviton, ami valamiféle rokonságban van a fotonnal, emiatt van esély a GUT-ra. -
TheZsenyka #31 Úgy hiszem, hogy az információ inkább a szakmai elit számára jelentős. Gyanítom hogy Ők már jóval korábban értesültek a kísérletről, semhogy az egyáltalán megkezdőtött volna. Egy átlagember számára lényegtelen, hogy egy hetes a hír vagy éppen egy éves. -
#30
én meg úgy általában tudományos hírekről :) -
Cat #29 magyar hirekről beszéltem, ergo magyar oldalakat irtam -
#28
ááá, annyira nem is off...
rossz trió ;) magyar híroldalak is lassúak... scientific american, bbc science news, science@nasa, Y!news, eurekalert...
az meg, hogy kinek melyik forrás felel meg... az újság, a tv/rádió, vagy a net... egyéni preferencia :o) (én tvt nagyon-nagyon ritkán nézek) -
Cat #27 vagy pedig nem kattintgat örülten oránként origot-indexet-korridort scannelve, hanem fogja magát, és leül egy hiradó elé, ahol félorába összefoglalva kényelmesen az agyába jutnak az informáciok, és nem kell se olvasnia, se egerésznie ;>
nagyon offtopicba megyünk át ;> -
#26
az a netező béna akinél gyorsabbak a híradók :o) -
Cat #25 jo, de az ujságnak van átfutási ideje, nyomdába szállítás stb., de egy naponta megjelenő tévéműsor ne késsen már ennyit :o
más kérdés hogy a nem netezők észre se veszik, és a magyar hireknél viszont a hiradók gyakran még a netnél is gyorsabbak -
#24
ahoz képest hogy az átlag újságok laza 1 hónap lemaradást (de legalább 3 hét) produkálnak nem rossz eredmény. -
Cat #23 mindössze 10 nap késéssel, tegnap este az mtv1es magellánig is eljutott a hír
félelmetes ez a sebesség -
#22
van rengeteg oldal a neten ahol szépen leírják-elmagyarázzák a relativitáselmélet ezen részét, vagy bármelyik Hawking-könyvben is megtalálod...
-
![[HUN]PAStheLoD](https://media.sg.hu/forum/avatars/10334754621140968716.jpg "[HUN]PAStheLoD")
#21
és ezzel mi van :^ ?? ez változik ?? :)
nem úgy van hogy ez a végső leegyszerűsített egyenelt ? -
#19
jó de az emléletileg nem c hanem egy v érték (sebesség) -
#17
igen ez nem zárja ki az én állításomat.. de ha jól emléyem akkor a E=mc^2 azaz minnél kissebb a tömegg annál nagyobb lehet a c amin nem muszály hogy fénysebesség legyen! -
#16
jolmondod :D -
#15
a neutrínóknak van nyugalmi tömegük (a jelenlegi állás szerint) - így nem érhetik el a fénysebességet.
a fotonnak van tömege, hiszen a fénynyomás mint olyan létező dolog... és nyomást csak tömeggel rendelkező dolgok kelthetnek egy felületen becsapódáskor... ha nem lenne, még elméletben sem létezne fényvitorlás és fotonrakéta, nemhogy az utóbbi gyakorlatban is. -
#14
ha a fotonnak van tömege ! Mégpedig nagyobb mint a neutrínóké (sokkal) akkor a neutrínók még gyorsabban mehetnek! Szóval nem hiszem hogy a fény kvantum azaz a foton megy maxxal! -
#13
nyugalmi tömegük nincs, ezért fénysebesség elérésekor nem lesz végtelen nagy.
ráadásul nem teljesen csak részecskeként, hanem hullámként is viselkednek... -
#12
de ha lenne tömegük nem haladhatnának fénysebességgel:) -
#11
igen. mivel a fotonoknak van tömege, innentől hat rájuk is a gravitáció... -
#9
bug :) hova magyarázzam? -
#8
Dzsini: less át az autós topikba, és magyarázd el nekem, mert nem értem. -
#7
nemtudom hogy a fizikait odaadnák egy orvosnak... :o) amúgy azért, mert úgy néz ki, hogy igazolni tudtak egy elméletet. -
[Walaki]D`Lair #6 Miért? MErt megmondták ezt a nagyszerű dolgot? Én inkább a klónozó zseni Dán-Magyar orvosnak adnám.... -
#5
fun :) ilyenkor mindig elméletifizikus meg kutató akarok lenni :o) ez nobel-szagú dolog... -
#4
ezzel Laalee-t is megsérted :D -
TheZsenyka #3 Te FREAK, kezdem sejteni mitől van neked csaknem 20k hozzászólásod :) -
#2
valaki foglalja össze, túl sok a szöveg :D -
TheZsenyka #1 forrás:
Index - http://index.hu/tech/tudomany/gravseb/
A gravitáció sebességét a Jupiter segítségével sikerült megmérniük amerikai kutatóknak. A rendkívüli jelentõségû kísérletben bebizonyították, hogy a tömegvonzás fénysebességgel terjed, vagyis Einstein általános relativitáselmélete újabb igazolást nyert.
A mérést Ed Fomalont, a charlottesville-i rádióteleszkópos obszervatórium munkatársa és Szergej Kopejkin, a Columbia állambeli missouri egyetem kutatója végezte el.
"Mi állapítottuk meg elsõként az egyik fizikai alapállandót, a gravitáció sebességét" - írta a két kutató a New Scientist folyóiratban megjelent beszámolójában.
Az eredmény egyik érdekes következménye, hogy megkérdõjelezi a brane-elméleteket, amelyek szerint a világegyetemnek a megszokott háromnál több térbeli dimenziója lehet.
John Baez, a kaliforniai egyetem riverside-i campusának kutatója az új eredményt azzal kommentálta, hogy "már megint Einstein nyert". Meglátása szerint minden más eredmény sokkolta volna a tudományos közösséget.
Newton úgy vélte, hogy a gravitáció hatása azonnali, Einstein azonban azt feltételezte, hogy a fény sebességével terjed, és ezt be is építette az 1915-ben kidolgozott általános relativitáselméletbe.
A fénysebességû tömegvonzás azt jelenti, hogy ha a Nap hirtelen eltûnne a Naprendszer közepén elfoglalt helyérõl, a Föld még további 8 perc 18 másodpercig a pályáján maradna. Akkor viszont hirtelen felszabadulva a gravitációs erõ alól, egyenes vonalban kilõne a világûrbe.
A fénysebességgel terjedõ gravitáció elvét a brane-elméletek kezdték ki, amelyek szerint további - rendkívül kis méretû - térdimenziók is léteznek. A gravitáció csatolásokat hozhat létre ezek között az extradimenziók között, és így látszólag a fénysebességnél gyorsabban is terjedhet - az általános relativitás egyenleteinek megsértése nélkül.
A fogós kérdés azonban az volt, hogyan lehetne megmérni a gravitáció sebességét. Az egyik lehetõség a gravitációs hullámok - gyorsuló tömegek által gerjesztett a téridõhullámok - észlelése volna. Ez azonban még senkinek sem sikerült.
Szergej Kopejkin talált egy másik utat. Átdolgozta az általános relativitáselmélet egyenleteit, hogy kifejezze egy mozgó test gravitációs erõterét a test tömegével, sebességével és a gravitáció terjedési sebességével. Ha megmérhetnénk a Jupiter nehézségi erõterét, a bolygó tömegének és sebességének ismeretében kiszámolható lenne a gravitáció sebessége.
Erre akkor nyílott lehetõség, amikor 2002 szeptemberében az óriásbolygó elhalad egy rádióhullámokat kibocsátó kvazár elõtt. Fomalont és Kopejkin a Föld számos pontján dolgozó rádióteleszkópok mérési adatait vetette egybe. Megmérték a kvazár látszólagos helyzetváltozását, ahogy a Jupiter gravitációs mezeje eltérítette a közelében elhaladó rádióhullámokat.
Ebbõl kimutatták, hogy a tömegvonzás ugyanolyan gyorsan terjed, mint a fény. Az eredmény valójában a fénysebesség 0,95-szorosának adódott, de a hibahatár viszonylag nagy, plusz-minusz 0,25 volt. Az eredményeket kedden jelentették be az amerikai csillagászati társaság seattle-i kongresszusán.
Szakértõk véleménye szerint eddig is számtalan közvetett bizonyíték mutatta, hogy a tömegvonzás a fény sebességével terjed. "Az volna igazán forradalmi felfedezés, ha a gravitáció nem fénysebességgel terjedne. Biztosak voltunk benne, hogy ez a helyzet" - jelentette ki Lawrence Krauss, a clevelandi Case Western Egyetem kutatója.