1080
Fénysebességű gravitáció
-
remark #360 Valszeg az, hogy dolgozik látástól mikulásig a hozzászólásain, és mi meg le se szarjuk. -
uwu #359 A térfogatot nem lehet vektoriálisan felírni. Ez halandzsa. -
pet0330 #358 Bocs h ilyen későn írok, de nem volt netem 2 napig xD
2 tömeggel rendelkező test NEM taszítja egymást ha csak a gravitáció(az amit mindenki ért alatta nem a te veriációd) hat közöttük. A távolodás (amit te taszításnak hívsz) azért van mert a grav erő nem elég nagy hogy a másik testet körpályán tartsa. Az ehhez szükséges erőnek akkorának kén lennie mint a centripetális erőnek(ez NEM taszítás).
Itt a wiki hogy ez miért lép fel amugy ha kell szívesen elmagyarázom, de ha az vagy akinek mondod magad akkor ez nem lehet probléma. -
#357
-
Albertus #356 Mi a robbanásod tárgya? 
-
Albertus #355 Nos, lehetséges.. Az én stílusom is gyakran exkatedra.. amit sokan félreértenek, pedig csupán munkahelyi ártalom :)
-
forrai #354 Szétrobbanok!!!
-
forrai #353 Állitom, hogy az Univerzum- gép működését legjobban én értem, és hogy ez a megállapítás így csak a szerénységemet bizonyítja.
Ez talán csak elég dühitő, hogy valaki végre szóba álljon velem?
Hogy legalább lehülyézzen?
-
forrai #352 Egy Mars expediciónak azt kellene ellenőriznie, hogy a Phobos, a Deimos, a Marson látható törmelékmezők, és az Antarktiszi meteoritok- azonosak e?
A többit már én is tudom méretezni.
Meg tudom állapítani, hogy körülbelül mikor történt ez? Milyen Marsi pályán, milyen Phobos'Deimos pályán.
Egyébként- a Mars bizonyára korábban született, mint a Föld.
A számításaim szetint legkésőbb a Merkur kondenzálódott, talán az akkor kiszakadó Jupiterből?
Kész krimi a Naprendszer története, ahhoz a sületlenséghez képest, amit ma nemcsak az átlagember, de a csillagászat is gondol róla.
Igazán, legalább kiváncsi lenne valaki rá? Minden eleme kalandos, és érdekes, és valós.... (a számításaim szerint). -
forrai #351 Egyébként, végül is igaz lehet. Hiszen a Mars valszeg a Neptunusz, Netán az Uránusz szülötte, amelyek mára már elég messze vannak, ha nem is az aszteoridák övezetében.
Ugyanis a Naprendszer soha nem "csomósodott".
A gázbolygókat ugyanis a kezdődő fúziótol "vemhes" Nap lökéshullámai szülték meg.
Az első gázbolygó óriás lehetett, azt Anonymus I-nek hivom, és minden bizonnyal elszáguldott a Naprendszerből, kibillentve annak forgássikját, és kilökve a galaxiskarból. Ezáltal lett viszonylag nyugodt az életünk. Az Annonymus I-ből kikondenzálódó anyagok hozták létre az Oorth felhő, az aszteroida ővek szilárd bázisát.
Mert a Naprendszer nem a vákuumhidegből ébredt, az egy lázas álom csak- a porbacsomósodó híveké! -
forrai #350 Sötétség délben....
"Érdekes terv a NASA Gulliver űrprogramja, amely a Mars Deimos holdjáról anyagmintának a Földre való visszahozását tűzte ki célul. A Deimos hold a feltételezések szerint a fő aszteroidaöv külső pereméről került a Mars közelébe, és a nagybolygó befogta azt. A Gulliver által egy külső aszteroida mintegy kilenc kg anyagát lehet majd megvizsgálni, és nem is kell nagyon messzire utazni érte."
Micsoda? A Naprendszer külső zónájából bevándorolt, mint egy aborigén New Yorkba? Megáll az ész!
A Phobos' Deimos kishold ugyanúgy született, ahogyan a mi Holdunk.
Amikor a Napból annak, még gyors forgásánál, az induló fúzió instacioner időszakában kiszakadó gázbolygók egyikéből a Mars kikondenzálódott, majd lehűlve, még kondenzátumként, gyorsulva forogni kezdett, akkor szakadt ki belőle, és távolodott tőle el a Phobos'Deimos!
Mígnem a lassuló forgású Mars USP-je utolérte, és szétszaggatta, mint egy krumplit- a Deimost felfelé, a Phobost lefelé lökve el!
Ez is bizonyiték arra, hogy szükség van az outsiderek beavatkozásra a tudományban!
Nem engedhető szabadjára, kontrol nélkül a tudomány. Kell, hogy ellenőrizni tudja, különben átvágják a süket dumával. -
forrai #349 Lám, viszakoznom kell! uwu jól irta, a bolygók zuhannak a Nap felé, a pályályuk mentén.
Ha még azt is hozzátette volna, hogy ugyanakkor távolodnak is, és hogy ez a távolodás picivel több, mint a zuhanása, akkor most szégyenemben megtépném a fürdőgatyámat, tovább fokozva azt. -
forrai #348 Itt most egy kis stilisztikai kitérő: az hogy én mindent olyan lehengerlőleg írok, nem azt jelenti, hogy fenemód biztos vagyok abban, amit mondok, de akkor és ott bizonyosan!
Mert az emberi tudat egy tartály, amelybe jelenleg is meghatározott nyomás van.
Bármit próbálsz hozzáadni, valamilyen nagyobb nyomáson kell tegyed!
Mert ha csak egy árvalányhaj próbálja elsuttogni a tutit, akkor soha egy fű, vagy faszál se hallaná meg.
Akinek mondanivalója van, ne legyen se túl szerény, se sértődékeny (persze túl rámenős se)!
Mondom én, aki valaha árvalányhaj voltam, és hiába suttogtam a tutit. -
forrai #347 Imádtam, (még ma is)Öveges József professzort, a barackmagból-atommag kifejezés szerzőjét.. (akinek stilusát próbálnám követni, mert érdekfeszítő, és érthető volt, de sajna nem megy.
Most itt egy példa, (amúgy oldásként):
Ember és Világ (1952)
"A legújabb kor fizikája" (7 old.)
"A petyhüdt hólyag feszes lesz, ha melegítjük benne a levegőt. Sőt a hólyagban lévő levegő nyomása akkorára is nőhet, hogy elreped a hólyag."
Ennek a néhány sornak sokféle értelmezése lehet: pld. olyan is, hogy igyekezzünk ekerülni, hogy a hólyagba túl sok levegő kerüljön.
De lehet olyan is, hogy a Fizkának nemcsak népszerűen fantáziálnia kell: hogy Big Bang, fekete lyuk, féreglyuk, stb. (az a nagyközönség felé jogos csak) - hanem gondolkodnia, és dolgoznia- szabadon,lelki kötöttségek nélkül. -
forrai #346 Szerintem is, ők még Kepler, és Kopernikus (szuper nagy elmék, meghajlok) akkori, stacioner világában élnek.
Ez a jellemző: valaki tesz egy lépést, a többi meg örökre ott toporog.
Világunk semmi esetre se stacioner. Nem lehet együtt emlegetni a Hubble törvényt Keplerrel.
Sajnos, ide képleteket irni reménytelen ügy. Mertt az árapály nem kis munka lenne. Igazából pedig azt kéne leirnom.
Vagy Zérónak. -
forrai #345 "A keringő égitestek egyébként folyamatosan zukannak, méghozzá pont annyit, amennyit a pályájuk görbülete megkövetel. Az ok-okozati viszony persze nem ilyen, csak számszerűleg néz így ki a dolog."
Muszáj megismételnem: a Fizika óriási bűne ez a mondat- hol van most Zéró, hogy tiltakozzon? Vagy egyetért?
De hisz cáfoljátok a Hubble törvényt! Most csak képedek de la el...!
Nyugodj bele, hogy ahogyan a Hold, úgy távolodik méteres/év nyagyságrendbe a Föld a Naptól, a gázbolygók és a Plutó meg 10-100 m/év nagyságrendbe-mennél távolabb, annál jobban. Közben a Nap forgása 2h periódusról több száz órára nőtt.
Szörnyű bűne ez a fizikának, a porbacsomósodással, és az árapály ignorálásával együtt.
Nem szeretném, ha ma fizikusnamk neveznének. -
forrai #344 Kedves uwu.
Minden hozzászólásod figyelmesen olvasom, mert sokat adok a véleményedre.
1. A sűrűséget mint térfogategységre jutó tömeg értelmezem kg/m3.
És ha valóban vektoriálisan irom fel a térfogatot (r1xr2*r3=V)
akkor meglepetésemre maga a tér, és a sűrűség is negatív előjelü skalárrá váltanak! Attól függően, hogyan vizsgáljuk.
Ha mind a három szétágazik, vagy összetart, akkor persze mindegy a sorrendjük.
Hiányolom, hogy nem szól senki hozzá ehhez a vektoriális gyorsulás képlethez. Hiszen roppant érdekes.
2. Valószínűleg már Te is észrevetted, hogy 2,5 %-ot irtam.
3. Sajnálatos, hogy senkit nem zavar, hogy univerzumunk soha nem volt összhangban a SCHWARZSCHILD sugarával, pedig arra én nagyon vágyok.
Valahogy erről a fizika nem emlékezik meg!
Magam persze sejtek dolgokat, de töletek várom a választ: miért?
Talán a borzalmas név miatt? Mennyivel szebb: Einstein! (ahogyan Szerelem= Lenolaj... szebben hangzik, ugye?)
A fényatom nem éter, mert egy önmagában záródó, külön kis bivalens világ: a tömeg és a fénytöltés periódikus változása. Hogyan lehetne az éter?
És miért jobb a vákuum, helyette?
Ma már a fizika mindent amit nem ért- vákuumnmak nevez.
Ma már a vákuum a legenergiább energia, és a leganyagibb anyag, ami bocs, de röhejes.
És ha valamit nem találnak (értenek), akkor az "vákuum".
Olyan mint a snapszliba a Jolly Jóker. Amből nekem elegem van.
"A vákuum olyan éter, amit a Fizika elfogad!" Tessék: itt a definiciója.
Az, hogy Ti elsőként használtatok fel rosszul fogalmakat, csak azért lehet, mert azok nem tudnak kiabálni, ha valami fáj!
Pedig én hallom, hogy kiabálnak! Mert azt még te is hallod, hogy 1+2=0, hogy az fájó hülyeség.
De azt csak én hallom még ma, hogy az 1*1*1=1, szintén hülyeség.
Ezek a számok ebben az összefüggésben segítségért kiabálnak, amit csak én hallok, és egyetemi végzettséggel talán még lesz erőm, és időm elkezdeni a "Számvektor Algebrát"
Mert a Matematika és a Fizika egyaránt nagyon elégedettek önmagukkal, pedig a dolgok, (fogalmak) amelyekkel foglalkoznak, valójában "szenvednek" tőlük ma még.
Csak Ti ezt nem látjátok, mert nincs hozzá szemetek, nem halljátok, mert süketek vagytok ehhez. Más a frekvenciája- olyan, amilyenre még nem gondoltatok.
(Szerintem a tudomány súlyos válságban van, ha már én is látom. Vigyázni kell, nehogy a hivatalos ezotériává fajuljon, a piac kiszolgálójává, jobban, mint azt illik.).
-
Albertus #343 Kedves Uwu!
Nyilvánvalóan a fotonok beérkezési sebessége azonos a fény sebességével.
Ebből következően, ha a fotonok beérkezési sebessége változik, akkor ezzel a fény sebességének változását tapasztaltuk.
A fotonok beérkezési sebességének változását a relativisztikus Doppler függvényével a frekvencia megváltozásaként kezeljük.
ahol
v a fénysebesség megváltozásának mértéke (egyben a forrásának a detektálóhoz relatív sebessége,)
c a forrásához nyugvó detektorral mért fénysebesség
f0 a forráshoz relatívan nyugvó detektor által mért frekvencia
f a detektorhoz relatívan mozgó forrásból megérkező frekvencia
közeledő esetben f=f0*gyök((c+v)/(c-v))
távolodó esetben f=f0*gyök((c-v)/(c+v))
Ezek a függvények gondosan kimért és dokumentált helyességű függvények.
A helyességükhöz, értelmükhöz kétség sem férhet. Ha ennek ellenére vitatnád, akkor kérlek olyan helyen tedd, ahol nem tudják, hogy a beérkezési ütem megváltozásának, azaz a beérkezési sebesség megváltozásának mi az értelme.
Itt mindenki tudja, hogy a beérkezési ütem egyenértékű kifejezés a beérkezési sebességgel. -
Albertus #342 Természetesen jó a meglátásod! Csak az olyan ostobák hihetnek az egyetlen Big-Bang elvében, akik a végtelent képtelenek elkülöníteni a végesen nagy fogalmától.
Ahogy én látom, az ilyenek logikailag még a geocentrikus világkép rabjai.
Az, hogy "fényzárt" vagy hogy nem "fényzárt"-e, vitatható.
Hiszen a Hawking és társai által definiált fekete lyuk sugározza a gravitációt, annak ellenére, hogy az eredeti definíció szerint, a felületi (az esemény horizont alatti) szökési sebesség sokszorosan meghaladja a fénysebességet.
Ezért helyette helyesebbnek látom azt az értelmezést, amely szerint a fekete lyukban az időlassító hatalmas gravitációs sugárzás miatt a rezgések olyannyira lelassulnak a külső megfigyelőhöz viszonyítva, hogy a külső megfigyelő számára minden e.m. sugárzás csak gravitációs frekvencia sávúnak érzékelhető.
Így értelmezve nem sérül a fénysebességű terjedés axiómája sem és értelmezhető a "szelektívnek" látszó gravitáció paradoxonja is.
A fény sebességének a származtatásával ugyanezen okból nem érthetek egyet.
Hacsak nem úgy értetted, hogy a fényt kisugárzó részecske mozgására hat az univerzum fénynyomása, ilyen módon modulálva a kisugárzás körülményeit.
Mert ezen esetben úgy teljesül a mindig csak a forrásához relatívan állandó fénysebesség, hogy közben kielégíti a fénynyomás teljesülését is.
-
uwu #341 A keringő égitestek egyébként folyamatosan zukannak, méghozzá pont annyit, amennyit a pályájuk görbülete megkövetel. Az ok-okozati viszony persze nem ilyen, csak számszerűleg néz így ki a dolog.
A keringézhez nem kell antigravitáció.
A végtelen terjedés egyébként nem magyarázjható azzal hogy valami kétértékű. Nincs-ok-okozati összefüggás a két dolog között.
A vektorok egyébként nem szoktak áramlani, és örvényleni sem, a valóságban nem is léteznek, az csak ewgy modell:D -
uwu #340 2. Rögtön az elején összekevered az optikai sűrűséget, és testsűrűséget, innentől rossz az egész.
3. A fényt is kevered a hanggal, jogos lenne, ha létezne a fényatom amiről korábban írtál. Ennek létezését nyugodtan kizárhatod, ugyanezt az izét amit "te találtál ki" régebben éternek hívták, és mára már csak egy elavult modell.
4. A fénysebesség 25%-os változást azért annyira nem lenne nehéz kimérni, ha lenne.
6. Az eddig vizsgált jelenségek nem magyarázhatóak meg. Az éterfizika 100 éve eelavbult, amit te itt "kitaláltál" az meg pont az, csak másképp nevezel dolgokat.
Egyébként a kozmológiatényleg gyerek cipőben jár, a legnagyobb problémája, hogy nem látjuk hogy zajlanak a dolgok nagyban. Az eszközeinkkel egyenlőre le vagyun korlátozva. Együltő helyedbe nem fogsz megvilágosodni, középsulis tudásból nem fogod megváltani a világot.
Ne reménykedj abban, hogy bármit is kitaláltál. Kevered a fogalamkat, össze-visszza számolsz ökörségeket, az állításaid semmilyen megfigyelés nem támasztja alá. Halandzsának jó, nagymamád biztos beszopná, de ide ez kevés lesz. -
forrai #339 A BIG BANG elmélet azt sugallja, sőt hirdeti, hogy egyetlen megveszekedett világ pukkant csak ki, és veszik majd el...
Embertelen hülyeség, akárhány új elemet varázsolnak az V. metróban (ha Budapestig vezetik), a nulladik percre...
A fénybázisú, fényzárt univerzumok sokasága létezik: születik, és pusztul, ám mindegyik hagyva tudati, vagy fizikai hozadékot maga után, amelyekről idővel tudomást szerezhetünk, MEGISMERHETÜNK. Hiszen, ha más nem- a gravitációjuk jól látható nyomott hagyott az univerzumunkban: a galaxishalmazok csomósodási zónáit!
Ugyanakkor még sokkal több olyan univerzum létezése is lehetséges, amelyekről tudomást sem szerezhetünk, pedig mellettünk, sőt bennünk is lehetnek. Pusztán, mert más a töltetük, a fénybázisuk, amelyeket nem észlelhetünk. (Rosszabbul még a neutrinónál is.)
Remélem, ezzel a közleményemmel végleg kiverem a biztosítékot.
Hiszen a mai fizika legszebb célját- hogy egyetlen képlettel a legnagyobb varázsló- sipkás fizikus mindent megmagyarázzon- ingatgatom!
Mint jeleztem, szerintem az univerzumok ugyan megismerhetők, a Világmindenség azonban- MEGISMERHETETLEN!
-
forrai #338 Ezeket számoltam:
1. Univerzumunk tömege a Schwarzschild képletből: (R=13,7 fényév esetén)
m= 8,513E+52 kg. 1./
Ez az érték közel esik a galaxishalmazok számának becslése útján meghatározható értékhez.
2. Univerzumunk sűrűsége:
ró =3* C^6/ (32*Pi* G^3*m^2)=1,0064 E-26 kg/m3 2./
Ez körülbelül 6 db nukleont jelent 1 m3 térfogatban.
3. A hangsebesség analógiájára a fénysebesség:
Vhang= Vfény= (K/ró )^0,5 m/s 3./
Behelyettesítve az univerzumunkban érvényes fénysebességet, annak kompressziós modulusa
K= 9,04 E-10 Pa adódna.
Amely érték nem áll távol attól a nyomástól, amelyet a világűrre megadni szoktak.
E-4….E-15 Pa
Feltételezhető tehát, hogy Univerzumunk átlagos nyomása, vagyis a kompressziós tényezője E-10 Pa nagyságrendhez közeli, és hogy a fény sebessége emiatt annyi, amennyi.
4. Valamely eltérő tömegű univerzumban, vagy a miénkben, ha annak tömege (sugara és sűrűsége is!) megváltozna, a fény sebessége a következőképpen lenne becsülhető:
Cfény=(K*32*Pi* G^3*/3)^0,125 *m^0,25 4./
Mint látható, ha a K kompressziós nyomás változásától eltekintünk, a fény sebessége az univerzum tömegével csak mérsékelten, a 0,25 hatványon emelkedik. Vagyis 10% tömegnövekedéséhez ~2,5% fénysebesség növekedés tartozna. Így a fénysebesség időbeni változásának kimutatása univerzumunkban nem könnyű feladat, amelynek megoldására azonban- ha a tágulása mérhető- nyílhat metodika.
5. Ha a világűr fény- bázisát teljességgel egyfajta gáznak tekintjük, amely azt kitölti, (k=cp/cv=1,4 felvéve), és a háttérsugárzás pedig T=2,7 K, akkor a fénnyel kitöltött univerzumunk specifikus gázállandója S=1,2E+17 J/kgK –re adódna! Ami kolosszális érték, ha a gázokéhoz (~300 J/kgK), vagy a hidrogénhez (4057 J/kgK) hasonlítjuk.
6. Számoljuk ki az univerzumunk energiáját a kapott fajhővel, ismert tömegével és hőmérsékletével szorozva!
E= m*S*T= 8,513E+52*1,2E+17*2,7 = 2,76 E+70 Joule 5./
Közeli érték adódik Einstein képletével is:
E= m/C^2= 8,513E+52*1,2E+17*(2,99792458 E+8)^2 =7,65 E+69 Joule 6./
Mindez arra utal, hogy a fénygáz, a gázokhoz hasonlóan jól kezelhető, és az eddig vizsgált jelenségek is általa megmagyarázhatók.
A fénygáz viszont abban tér el más gázoktól, hogy minden atomjában az elektromos, és a tömegtöltés periódikus változása történik.
Ami egy önmagában záródó bivalens sugárzás- parányi világ, szemben a monovalenssel, amely viszont a végtelenben záródik, a fénybázison terjedve, és áthatolva az abból épülő fényzáron (esemény horizonton) is, a szülő univerzumba. Amely viszont a saját gravitációjával behatol a miénkbe, (ahogyan a saját "fekete lyukaink is", létrehozva azon sötét tömegek látszatát, amelyek a hülyeség csimborasszóját jelentik majd, ha megtalálni véljük. De hiszen úgy tűnik, ügyes fizikusaink már majdnem meg is találták!
-
forrai #337 Sajnos, az én nézőpontomban az a fontos, hogy az univerzumunknak van egy fénybázis (fénygáz) alapja, amely a hatásokat(sugárzásokat) nem szállítja, mint egy tehervonat, hanem továbbitja, mint a hangot a levegő- egyik atomtól a másikig.
Erre bizonyitékom a fénysugárzás kompressziós modulusa, amelyet a hangsebesség képletével kiszámítottam, és a világűr átlagos nyomásához közeli értékét kaptam. Ugyanígy kiszámítottam a fénybázis fajhőjét is, kolosszális érték jött ki rá.
Minden hatás terjedési sebessége a bázisának a tulajdonságaitól függ.
A hang bázisa a levegő, a fénysugárzásoké, és a gravitációé pedig a fényatomok. A mi univerzumunk fénynyomása adott, így ezek a sebességek is adottak. Azonban azt tudjuk, hogy mi történik, ha pld. a levegő paraméterei változnak.
De a fénynél is várható, hogy pld. egy fekete lyuk univerzumon belül , és a feltételezett ritkább szülő univerzumunkban is más (sokkal nagyobb)a fénysebesség. Ezért ha ki tudnánk lépni az univerzumunkból, akkor lehet, hogy a szülő univerzumban két hét alatt körbeutazhatnánk azt, pont, mint az un. féreglyukakon mondják. (ki találja ezeket ki?)
Ahogyan 250 millió év alatt a Naprendszer körbeutazza a Saggitarius A" fekete lyukat, amit egy abban lévő fénysugár legfeljebb csak évmilliárdok alatt tehetne meg. (Mint irtam, bármely kis univerzum- fényzárt világ- inhomogén sűrűségű. Nem képzelhető egyetlen nagysűrűségű tömbnek.)
De kiváncsi vagyok a gravitáció elemzett képletére.
Kinek mi a véleménye?
-
Albertus #336 Válaszoltam. -
forrai #335 privát irtam, erre is majd válaszolok. -
forrai #334 Folytatom- tovább, egy önváddal:
Szóval majdnem összeestem, amikor rájöttem, hogy a nevező előjelváltása miatt a sűrüség, ami egyebként skalár szám- negatívvá is válhat!
Jáj, jaj... esegettem kétségbe, keresve a kiutat,de nem találtam!
Így hát bele kellett nyugodnom, hogy a sűrűség is lehet negatív, annak ellenére, hogy egyébként echte skalár!
Így most a gravitációs gyorsulásnak, attól függően, hogy milyenek az előjelei a sűrűségnek, és a helyvektornak- pozitív és negatív lehet.
Roppant szégyeltem az ügyet (hát már a sűrűség sem a régi?)- még egy esti szalonnázástól is eltiltottam magam büntetésből.
Csak az vigasztal, hogy ez a következtetésem nem mond ellent a tapasztalatnak. -
Albertus #333 Kedves Forrai!
Olvasom a soraidat, és számomra nagyon szimpatikus a gondolkodásod.
Nem értek mindennel egyet, de ez mellékes.
Én úgy fogom fel a világot, hogy vannak a haladó fotonok és a zárt pályán mozgó fotonok.
A haladó fotonokat a hatásuk alapján nevezi a mai fizika, fotonnak, gluonnak, gravitonnak, XY-bozonnak..
A fotonok különféle csoportokat alkotva, különféle szabályszerűségeket mutató hatásokat keltenek.
És természetesen, ha a természet vagy mi magunk polarizáljuk a fotonok mozgását, akkor a keltett hatások is ezen polarizációnak megfelelően alakul, mágneses és elektromos kölcsönhatás formájában.
A zárt pályán haladó fotonokat nevezzük részecskéknek. Az eddig "legkisebb részecskékként" azonosították a spinont és a holont.
A kettőjük rendszere nagy stabilitású, és az eddigi mérések szerin több milliárd évnél is hosszabb felezési idejű.
A másik ilyen rendszert, a kvarkok és gluonok alkotta protonként ismerjük. Szintén sok milliárd éven túli felezési idővel.
A két rendszer alkotta közös rendszer a hidrogén atom. Szintén sok milliárd éven túli felezési idővel.
Miután a hidrogén atomból származtatható az összes elem, így a hidrogénre jellemző sugárzási tulajdonságok egy része jellemző lehet a származtatott elemekre így az ismert összes elemre is.
Ilyen közös jellemző µ0 ε0 c h valamint a gravitációs állandó.
Minden ismert sugárzással terjedő hatás f(r)=1/r^2 függvényt követ. valamint a sugárzás forrásához relatívan nyugvó mérés szerint c sebességgel halad a megváltozása a forrástól, még akkor is, ha a megváltoztató (árnyékoló) mozgást végez..
Ha úgy látod, hogy ezeken az alapokon elindulva érdemes beszélgetni, akkor szívesen társalgok veled.
-
forrai #332 Folytatom a fizikával, vagyis a gravitációval. (Lehet, hogy valakit azért itt ez is érdekel.
Az idézett vektoriális képletet nem én találtam ki, használják.
Én most csak elemezném.
Mint látható, vektoriális alakban az a legkézenfekvőbb megoldás, ha a nevezőben egy olyan térfogat képződik, ami három merőleges helyvektor kettős (vektoriális- skalár) szorzata.
Egyébként bármelyiket tekinthetjük vektoriális, vagy skaláris szorzat párnak: az eredmény mindig ugyanaz, egy skalár térfogat, amellyel a skalár tömeget osztva egy skalár sűrűség (ró) adódik (A probléma az, hogy most éppen egy másodlagos értelmezésből keressük vissza az elsődlegest.) A sűrűség- egy folytonos, a tömeg viszont egy diszkrét szemléletű vizsgálati metodika elemei.
Vektorokról és mezőkről lévén szó, mi a folytonos metodikát kell, hogy válasszuk.
Vagyis, hogy V=r1xr2*r3, illetve annak bármely variációja, mind skalár eredményű.
Azonban a választott variáció mégsem mindegy! Mert nem mindegy, mit mivel szorzunk, mert attól az előjel változik- vonzást, vagy taszítást mutat (az utóbbi az, ami tehetetlenségként is megjelenik).
Így, vektoriális formában felírva tehát a tehetelenség szépen megjelenik, bizonyára Zéró is így tudja.
Ha meg elmondaná mindenkinek, senki nem kérdezősködne, hogy mi az antigravitáció? De hogy miért titkolja, és közben engem nevez sunyi fajtának? Nem érdekes.
De sokkal érdekesebb, hogy a helyvektorok a vektoriális szorzatban r1xr2=A felületvektorrá alakulnak, amely a harmadik irányúval egy skalár térfogatot (V=A*r3) képez. A felületekről pedig mindenki tudja, hogy azokon át oda- vissza áramlás történhet! Sok helyen az ilyesmit "fluxusnak" nevezik.
Szóval, a gravitációs sugárzási áramkör ezen a felületelemen keresztül nyitódik és záródik (forrás és nyelő).
És ha itt a körintegrál zéró, akkor az nagyon jó, de az is nagyon jó, ha nem az, mert olyankor, ha idejébe kitátjuk a szánkat, az alma nem a fejünkre, hanem abba pottyan.
Csak az fura, hogy ha ez közismert, akkor már az óvodában, (a bilin ülve) miért nem olvastam róla?
Én azt hiszem, hogy az a félrevezető, hogy a sugárzásokról ma is azt hisszük, hogy azok olyanok, mint a puskagolyó- mennek egyenesen, mint a bolond. És csak ha egy ausztrál benszülöt véletlenül arra vadászik, tudhatjuk meg, hogy pld. a bumeráng az nem olyan, mert az visszatér.
Így nekünk egy idő után elfogy a puskagolyónk, az övé meg nem?! Pfú- gondoljuk: micsoda sunyi egy ötlet, kulturált, tanult embernek ilyen illetlenség soha nem jutna az eszébe!
-
forrai #331 Kedves Zero
Idézem quetol válaszát a kérdésemre!
"2: " Nem áruljátok el, mit mondott Kepler, meg Newton arról, hogy mennyit zuhant a Föld a Nap felé 2 Mrd év alatt?"
idézni tőlük ez ügyben nem tudok, de valószínűleg azt mondták volna, hogy semennyit szinte"
Szóval úgy tűnik (lehet hogy tévedek: Ő úgy gondolja- hogy szinte semennyit se zuhantak? Szeretném, de nem lehet értékelni ezt a semmitmondó választ. Most kellene egy ivarérett tudós koponya, hogy elmondja a totált.
Mert a "Fizika" felelőssége az, hogy erről az emberek ennyit (se) tudnak!
Ezen próbálnék változtatni- ez tán csak egy nemes cél? Miért ne segítenél ebben? Hiszen én is oly esendő vagyok, és egyre többet hibázok!
(Bizony, néha már két kézzel se tudom megtenni, ami korábban eggyel is sikerült)
-
forrai #330 Kedves remark.
Hiszen a Te előfordulásod valószínűsége ezen a fórumon egyenlő a nullával!
Biztos, hogy valós vagy?
Mert nehezen hiszlek el... De azért jó.
-
remark #329 "Newton, Kepler, Koppernikusz, Maxwell, Faradey, Einstein... kiváló tudósok mind, és jókat mondtak.
Én meg miért ne akarjak szintén jót mondani? Mert nincs rizsporos parókám?"
A tudomány akkor kezdett el fejlődni az 1500-as évek környékén, mikor az ember kilépett az ókori tudósok árnyékából, és merészelt legalább akkorát alkotni, mint ők alkottak, sőt, nagyobbat is.
És kik voltak ezek, kik nagyot alkottak? Senkik. Hétköznapi emberek, akik attól váltak valakivé, hogy "vették a fáradtságot".
Legalábbis ez az elképzelésem. -
forrai #328 pontosítom: "...ha a nevezőben egy r1xr2*r3 szorzat..."
(átkozott agkori szenilitás) -
forrai #327 Kedves qetuol.
Pont erről van szó:
Newton, Kepler, Koppernikusz, Maxwell, Faradey, Einstein... kiváló tudósok mind, és jókat mondtak.
Én meg miért ne akarjak szintén jót mondani? Mert nincs rizsporos parókám?
Igazad van- Kepler egy stacioner világképet láthatott akkor csak. Én azért is nagyon tisztelem őt is.
Azokat viszont kevésbé, akik az azóta tapasztalható eltéréseket az ő stacioner világképébe akarják gyömöszölni!
A világegyetem változik , pld. az árapály miatt, ez egy sokkal későbbi eredmény. -
forrai #326 Hogy van iránya, az csak a te dumád! A képletből ugyanis nem következik, mert abban a nevezőben és a számlálóban is csak skalárok vannak!
Ami miatt az eredmény csak úgy válhatna vektorrá, ha a számlálóban egy r1xr2*r3 vektoriális és skalár szorzat állna, aminek eredménye egy skaláris mennyiség, vagyis a térfogat (=3V/4Pi). Amivel ha a tömeget osztod, sűrűséggé lesz, ami szintén skaláris, és amit a számlálóban is bevezetett r3 vektorral szintén skalárisan szorzunk. (r1; r2; r3- a három merőleges helyvektor, az r1xr2: felületvektor, r3-al ellentétes, vektor).
Ez tehát a gravitációs gyorsulás igazi, elsődleges vektoriális képlete, és értelmezése, amiből levezethető lehetne a másik. Történelmileg azonban fordítva alakult, és így most is azt használjuk, ezt meg csak aki maga kitalálja, mint én. (A programjaim erre is építettem).
Azonban az nem a helyes eljárás, hogy egy skalár tényezőkből kapott eredményről végén azt mondom, hogy az igazából egy vektor!
Ez egyike a fizikus varázslatoknak, amelyet már úgy megszoktak, hogy rá se hederitenek.
Így van okom azt mondani, hogy lehet, hogy emiatt is megelégedtek azzal a félig kész teóriával, amelynek egyik vége csak egy vonzó gravitáció, a másik külön vége egy állandóan vitatott, és bizonygatott tehetetlenség, és a harmadik meg egy soha külön meg nem található antigravitáció lett!
Ezáltal a Fizika maga adott tápott az ezotérikus képzeteknek.
Így a fizika maga is egy olyan ezotérikus tudománnyá válhat,amelyet a leghangosabbak mondanak, és a legtöbben fogadnak el?
Szép varázslatok...
Majd ha ezt befejeztük, még hátra van Dr Szász Gyula, magyar fizikus elmélete a szabadesés egyetemlegességéről, hogy az nincs, és amiben én is részben egyetértek vele.
Értsd meg- ennyi ellentmondás után, amit a fizika félvállról vesz, nem tehetem meg, hogy még csak ne is mukkanjak.
De megsdzoktátok az első leírást, és a fáradtságot se vettétek
Az első képlet, ami itt megjelent, én irtam. Ez nevezetes dátum.
ünnep.
-
uwu #325 Én szeretem ezt csinálni, valamiért szórakoztat.
Én is ilyen voltam kb. 9 évesen, csak aztán tanítottak nekem fizikát.
Van aki meg felnőtt korára jut el idáig, ez van:D
Persze nem fűztem össze ennyi idegen szót egymás után értelem nélkül, csak szimplán okoskodtam. "Feltaláltam" az elektromos autót mai egy dinamó segítségével ingyen megy (nekem is volt elemes autóm, meg biciklim is, onnan jött az ötlet), meg hasonlók... csak nekem szólt faterom, hogy az nem úgy van ám, és kiderült, hogy igaza volt:D -
#324
itt nincsen semmiféle vita. itt csak albertus egy újabb alregje van, aki idejön az ökörségeivel. pár ember meg azzal üti el szabadidejét h leáll vele feleselni, vagy azzal, hogy elolvassa ezeket "wall of text"-eket a semmiről -
#323
nos, melyik kérdésedre válaszoljak? a hozzászólásodban 2 kérdést találtam:
1: "Létezik,hogy ennyire előrehaladtam, és többet tudok másoknál?"
ezt erősen kétlem
2: " Nem áruljátok el, mit mondott Kepler, meg Newton arról, hogy mennyit zuhant a Föld a Nap felé 2 Mrd év alatt?"
idézni tőlük ez ügyben nem tudok, de valószínűleg azt mondták volna, hogy semennyit szinte -
#322
Van iránya is. Úgyhogy vektor. Innentől van értelme tovább olvasnom, vagy a továbbiakban is azt ecsetelgeted, hogy mennyire nem érted, miről van szó? -
forrai #321 Na itt, egy vitaalap.
Azt mondják, a gravitációs gyorsulás vektor, (én is úgy gondolom, csak eredő vektorként).
Valójában azonban skalárként számolják, mert az
a=G*M/r^2
az nem vektor, emellett szinguláris is a középpontban, ami nem igaz. Pedig az iskolában csak így tanítják: skaláris gyorsulásképletként.
Vektoriális alakban ez ugyanis csak így irható fel:
a= 4Pi/3*G*(ró)* r
ahol ró= kg/m3 a helyvektor (r) vonatkoztatási térsűrűsége.
Itt nincs szingularitás, és egy jól kezelhető, szimpatikus lineáris függvény adódik, számszerűen ugyanaz, mint a másiknál.
De a szemléleti különbség óriási!
Itt ugyanis szó sincs semmiféle "Tömegről", csak sűrűségről, ami merőben más!
A piaci gondolkodás, hogy "egy kiló (tömegű) tonhal", minden tudományban (a matematikában is) eluralkodott- azt hívják logikának.
Igaz, nagyon hasznos. De csak piac.
Valóban- a speciális képzés kell ahhoz, hogy elfelejtsük: a gravitációs gyorsulás vektormennyiség, amely egy, vagy több vektoráramkör eredője.
Mit mondjak, ha kisiskolás korunktól azt szajkózzák nekünk:
a egyenlő Gészer em per er négyzet?
Én szerencsétlenségemre vagy átaludtam, vagy felébredtem belőle.
Így most még csak nem is vitatkozhatok, nincs kivel.
Persze, nem csoda, ha a gravitációt gyorsulást csak mondják, de nem tekintik