1080
Fénysebességű gravitáció
-
#200
Persze, filozófia de attól még lehet igaz, a relativitás elméletsem tökéletes, te is tudod. Akkor miért kell azzal magyarázni mindíg mindent?
"ha veszel 2 tömeget, megfigyeled h egymás felé mozognak, tehát kvázi vonzák egymást. kész. ez a definícója a vonzásnak nem? ezen nem kell sokat agyalni."
Ez elég nagy baromság (és a hozzá állás is rossz), pláne, h aztán meg is cáfolod magad a relativitás elmélettel. Attól még, h két test közelít egymásfelé nem feltétlenül vonzák egymást, elöbb megkéne nézni a közeget.
"2 tömeg mozgása nem a gravitációs erővel van magyarázva, hanem a téridő (bármit is jelentsen ez) olyan görbeségével)."
Pontosítanék. A gravitáció van a magyarázva a téridő görbeségével ami a test tömegével van magyarázva, de arra már nem tudják a választ mitől van a test tömeg. -
#199
mert filozofálgatás. ha veszel 2 tömeget, megfigyeled h egymás felé mozognak, tehát kvázi vonzák egymást. kész. ez a definícója a vonzásnak nem? ezen nem kell sokat agyalni.
mellesleg 2 tömeg mozgása nem a gravitációs erővel van magyarázva, hanem a téridő (bármit is jelentsen ez) olyan görbeségével). ezt nem az én elméletem, hanem Einstein általános relativitáselmélete.
amit pedig az atomokról és elektronokról ír, szintén nem állja meg a helyét (tudom, alapsulin azt tanulják h körpályán mozognak), ti. a mozgásuk hullámfüggvénnyel van leírva. tovább már nem is olvastam asszem -
#198
mert? -
#197
elolvastam, és mindjárt meg is bántam. 
-
#196
Olvasd el drlaj (#177) hozzászólását akkor érthetöbb lesz. -
#195
-
#194
Sziasztok! Engem nagyon megfogott drlaj elgondolása annak ellenére, hogy nemnagyon értek hozzá és a 10. es fizikából is csak kettesvagyok, bár az kevésbé is érdekel mint ez a téma...
Már egyszert írtam ötleteket, de most megint eszembe jutott néhány.
1. Találtam egy cikket a neutron csillagokrólItt olvashatjátok. A lényeg a legutolsó címszó alatt van.
A neutron csillagok egy csillagból keletkeznek, miután felrobbannak összezsugorodnak, de ennek ellenére gravitációjuk nem csökken. Anno még a tanárom úgy mondta "Ha egy gombostű hegynyi neutron csillagot letnnék az asztalra olyan nehélenne, hogy átjukasztaná a földet" :) Tehát én arra a következtetésre jutottam, ha drlaj elméletét vizsgálom, akkor nem a tömeg a meghatározó a gravitációban hanem a sűrűség és aztán a térfogat és ezzel velejárója a súly is. Mert drlaj elmélete aztmondja ki, hogy a gravitáció nem vonzás, hanem taszítás elvétele. Ezt a taszítást úgy lehet elvenni "leárnyékolni" hogy a taszító részecskék egy részét nem engedjük át, thehát ahányad részét nem enged át a test annyival nő a gravitációja. Minnél sűrűbb ez a test annál több részecskét fog fel, mint pl. egy neutron csillag, ami ahogy zsugorodott úgy lett egyre tömörebb és ahogy ezt írom eszembejutott az is, hogy valószínűleg azért zsugorodik végtelenségig, mert mígnem miután már elérte azt a tömörséget hogy szinte egyetlen részecskétsem enged át. Ezek a részecskék nyomják össze és nem tudom, hogy a cikk mit akart azzal kifejezni, hogy egy "fekete lyukba belehullik", de akkor elképzelhető, hogy a feketejuk az univerzum legtömörebb dolga, amit nem azért nemlátnak mert láthatatlan, hanem azért mert egy hatalmas dolgot keresnek a vonzásából kifolyólag amiből következtetnek "biztos hatalmasnak kell lennie". Pedig nem a súly a meghatározó hanem a sűrűség.
Van még valami ami viszont az elmélet cáfolata.
Vesszünk egy gömbtestet pl egy bolygót, mondjuk a földet, akkor a mértani közepén súlytalanságvan, mert ott elvileg ugyan annyi a taszítás.
Erre még nemsikerült elméletet gyártani, de lehet hogy eleve rossz a feltevésem. -
polarka #193 2 kísérletet említ a szöveg: giroszkóp emelőset és giroszkóp lóg a kocsin, ami ettől halad
Nem látom magam előtt, h pontosan mire gondoltak (illetve, amit látok, az nem működne úgy, mint ahogyan leírja a cikk). Szal konkrétat ennyi alapján én nem tok mit mondani. De így látatlanban azt mondom, h újabb "zseni", aki azt hiszi feltalálta a spanyol viaszt. -
#192
http://index.hu/tudomany/giro0619/
mit gondotok erről a szerkezetről ami a cikkben szerepel? -
shakwill #191 Hali!
Xarügy hogy mínusz tudással hozzászólok, de: Filózgattam a témán és szerintem az az egyik alapvető baj, hogy a fényebességet sebességnek értelmezzük, pedig az talán a világegyetemünk egy a világegyetem kvantumállapotától meghatározott állandó. Egy kvantumhatár. Ez meghatározza a hatások max terjedési sebességét. Ennek átlépése már kvantumugrást eredményezne. Tömeggel bíró dolog nem érheti el, mert a gyorsításhoz végtelen energia szükséges (E egyenlő M szer C négyzet). Ha Valami eléri ezt a kvantumhatárt, akkor kilép az univerzumból. Ehhez viszont az univerzum teljes energiája szükséges. Tehát a saját vonatkoztatási rendszerében " megsemmisíti" az univerzumot, vagy magával viszi az összes energiát és egy másik univerzumot hoz létre.
A relativitáselmélet a teret nem "dolognak" tekinti, hanem a lehetséges tehetetlenségi mozgáspályák összességének. A három mozgási dimenzió mellé egyenértékűként hozzávette az időt, és az univerzumot egy négydimenziós koordinátarendszerként kezeli, ami matek szempontból egyszerű és elegáns levezetéseket ad. Primitíven fogalmazva a Thales tétel adaptálásával bármely téridőpontot meg lehet határozni. ( Ne égessetek be.) Mivel Einstein, noha kvantumfizikai jellegű felfedezésért kapott Nobel díjat, a kvantumfizika létjogosultságát haláláig nem volt hajlandó elfogadni. Viszont a relativitáselmélet "szinte tökéletes", ezért megcáfolni nem, csak meghaladni lehet, ahogy a Newtoni értelmezést haladta meg éppen ő. Mindebből következik, hogy Einstein mozgásállapotokkal, távolságokkal és sebességekkel dolgozott. Ezzel fel is állította a megismerés újabb korlátait. Nem szükséges a rel. és a specrel elmélet megdöntése, hanem a soron következő lépés az egyenletek átírása a "kvantumgravitáció" látásmódja szerint.- Ez a fizikusok és a matematikusok nagy kihívása, mert enélkül ott tartunk,mint a tizenkilencedik század végén, amikor a fizikát lezárt fejezetnek tekintették a tudományok között. Nem rizsázok többet, akit érdekel rákereshet a hozzászólásaimra az SG idevágó témáiban. -
polarka #190 Jah, ha beválik, bizonyítható és elfogadják a nagyokosok, akkor majd még tuti hallunk róla. -
uwu #189 Én hallottam olyat is, hogy a fénysebesség nem állandó. Ezt úgy kell érteni, hogy időben változik, tehát mikor ősrobbanás volt, akkor még más volt a fénysebesség mint most.
Ez az elmélet azonban nem bizonyított, sőt még ki sincs dolgozva teljesen, valami brazil csillagász felvetése volt, vagy 3-4 éve, azóta nem hallottam róla semmit. -
#188
ez nem paradox, a fénysebesség mint határsebesség azt jelenti, h információ nem küldhető nagyobb sebességgel mint c a vákuumban. az univerzum tényleg nagyobb sebességel tágulhat mint c, sőt közvetlenül a big bang után volt egy ún. iflációs szakasz, amikor az univerzum felvúvódott a fénysebességnél nagyonsoxoros sebességgel. -
razsasc #187 Az hagyján,hogy a gravitáció fénysebességű, de van ami még gyorsabb is!
"Egy csillagászcsoport megtalálta az univerzum legtávolabbi objektumát, ami a Földtől 13,1 milliárd fényévre felrobbant csillag. A robbanás 640 millió évvel az ősrobbanás után következett be, a kozmikus őskorban, amikor az első csillagok és galaxisok keletkeztek."
Ez azt jelenti, hogy az ősrobbanás anyaga sokkal gyorsabb!
Eltekintve a 640 millió évtől, kb. egyszerre indultunk(?), és mi már 4,6 milliárd éve itt vagyunk, a fényünk mégis csak most ért utol!
Kéne már egy jó kvantumelmélet, ez így paradox. Egy helyes elmélet a vöröseltolódásra is egyértelmű választ adhatna. -
OKkultist #186 Elméletek kontra valóság:
Miért hiszik ezt vagy azt valóságosabbnak mint mást?
![]()
Itt a teljes novella:
Rajmond F. Jones : Zajszint (magyar) -
#185
senki nem állítja h a rel. elmélet tökéletes, tudjuk h nem az, mert nem kvantumelmélet, hanem klasszikus. de pillanatnylilag ez a legjobb elélet. ha pedig valaki arra hivatkozik, h a rel. elméletnek valami ellentmond az nem azért van, mert isteníti azt, hanem azért, mert a rel. elmélet bizonyítottan helyesen magyarázza meg a jelenségeket (a nem kvantumosakat). -
#184
Pont a relativitáselmélet az, ami a mai világban a lehető legközelebb áll a tökéletességhez.
-
Szelőd #183 Üdv mindenki
Bocsi hogy csak így beleszólok de fel kell vetni az ötletet hogy a relativitáselmélet nem feltétlenül tökéletes. Nem szabad csak arra hivatkozni hogy azért mert a relativitás elm. miatt nem lehet. Mindig kreativnak kell leni és el kell fogadni azt is ami nem felfogható a mai tudással. Hisz gondoljunk bele mit gondolt akkor Galilei amikor azt látta atávcsövén hogy a nap körűl forog a főld. Ez egetrengetö dolog volt számára és nem mellékesen az egész akkori csillagászatot aláásta. Ez persze nem azt jelenti hogy én ifju fejjel kikezdem Einstein képleteit amik beváltak! Csupán egy relativ megoldás lehetöségét hozom fel.
-
#182
a tömeg nem vonzza a dolgokat, és nincs grav. erő sem az ált. relativitás elmélet szerint, hanem amit említettél is, a testek azért mozognak egymás felé, mert a téridőt a tömegeik meggörbítik ugy, ahogy, és abban mozognak úgy, ahogy. -
HUmanEmber41st #181 Igaz, h nem nekem írtál, de annyiban szeretnélek kijavítani, h az úgynevezett tér valójában nem létezik. Így nem is tud meggörbülni semmi. Drága fizikusaink pontosan azt sem tudják, mi okozza a tömeget.
A többi stimmel... :D -
#180
Érdekes elmélet 
Ennek legalább van alapja, mert a standard gravitációs elmélet szerint addig renben van h a tömeg vonza a dolgokat de azt már nem mondják meg h mivel vonza...
De ezt pl. hogy magyarázod: Úgy tudom hogy csillagászatnál úgy mérik a távolságát és a méretét, tömegét, egy csillagnak, hogy mennyire görbíti meg a teret mennyire töri meg a fényt. A gravitációt rengetegszer szokták a térmegtörésével magyarázni, hogy egy egyenesen haladó test azért kanyarodik a tömeg felé mert ott behorbasztja a teret és így "szívja" magafelé. Ha esetleg rosszul tudnék vmit nyugotan javíts ki, én csak próbáltam kérdést kreálni a tézisedre. -
en2 #179 Foglakozott már valaki azzal, hogy mi van ha nem a sebesség, hanem az idő az ami változik? A tárgy, a hullám személyi ideje. Azt gondolom, ez a leginkább helytálló feltevés. Segítségével minden helyrekerül. nem ártana helyretenni a "változó" fogalmát a fizikában. -
HUmanEmber41st #178 A világűrben nincs olyan állapot, hogy nyugalom. Valami körül valamihez képest mindig keringő mozgást végzel.
Ez a "kitakarás"-elmélet azért kérdéses, mert csak megtalálták volna ezeket az elemi részecskéket. Vagy megtalálták, csak valamiért nem beszélnek róla? -
drlaj #177 Mi okozza a gravitációt?
A gravitáció jelentése: tömegvonzás.
Ha egy kérdésre pontos választ szeretnénk adni, meg
kell kérdőjelezni az eddigi ismereteimet is róla.
A tömegvonzás szó nekem értelmetlennek tűnik egy
kicsit. Itt a tömeg szót nem értem ha bele gondolok
mit is jelent, ( a tömeget eleve a gravitáció okozza)
tehát a tömeget a tömegvonzás okozza. Ez így
értelmetlen. A tömeg azt jelenti, hogy sokan vannak
egy helyen, akár emberekről, akár tárgyakról
beszélünk. Én megkérdőjelezem a vonzás szót. Azt
szeretném megtudni, mi okozza azt a jelenséget,
amikor két tömeg egymás irányába közelít, látszólag
energia hozzáadása nélkül. Tehát mi van ha nem is
vonzásról van szó.
Az általános iskolában tanultakat alapul véve tudom,
hogy vannak atomok, körülötte keringenek elektronok.
Az elektronok keringését a "gravitáció okozza, ahogy
a nap körül keringenek a bolygók. A naprendszer
hasonlít az atomra, ahol a nap az atommag. A
naprendszer attól olyan stabil, mert évmilliárdok
során kiegyenlítődött a keringése. Mondhatnám, hogy
nyugalmi állapotban van. Néha áthalad egy egy
üstökös, amely "vonzásának" nincs jelentősebb hatása
az egységre. Azt is hallottam, hogy vannak egyéb apró
összetevői az atomnak is. Vannak olyan elemek amelyek
sugárzó hatásúak, például az urán is ilyen. Amelyből
apró kis részecskék száguldanak kifelé
fénysebességgel. Feltételezem sok olyan részecske
létezik amelyeket a kutatók nem tudnak bemérni mert
nincs műszer amely meglátná őket. Feltételezésem
szerint (ez tűnik valószínűnek) Az egyre kisebb
kategóriában is éppen akkora a végtelenség, mint az
egyre nagyobb kategóriában ( egyre nagyobb mint a
atom-naprendszer-galaxis-galaxisok tömege) Tehát
feltételezem, hogy a fénysebbességgel száguldozó
elektronok, fotonok és még az annál sokkal apróbb
részecskék megszámlálhatatlan sokasága körülvesz
bennünket, áthatolnak rajtunk, illetve belénk
ütköznek, miközben kölcsönhatásba lépnek velünk,
tehát taszítanak (nagyon sok apró taszítást kapunk
tőlük).
Ha kinn lebegek a világűrben, akkor ezek a részecskék
mindenhonnan egyforma erővel taszítanak tólnak, ezért
nem mozdulok, mintha lebegnék a vízben. Viszont ha
nyakon zúdítanak egy dézsa vízzel, az nagy erővel a
föld felé taszít. Ha lebegek az űrben, de egy
égitesthez közel vagyok, akkor az égitest felől
érkező részecskéket a föld leárnyékolja, ezért az
ellenkező irányból érkező taszítás nagyobb lesz a
föld felől érkezőhöz képest, így elindulok a föld
irányába. Minél közelebb érek a földhöz, az annál
nagyobb területet árnyékol le, így egyre nagyobb
sebességgel gyorsulok. Erről még sok szót le lehetne
ide írni. A lényeg az, hogy a gravitáció nem vonzás,
hanem a TASZÍTÁS HIÁNYA!
(kíváncsi vagyok kinek mi a hozzászólása)
üdv. Veszkán Lajos
[email protected]
2009. március 19. 06 70 3 074 024 -
#176
nagyon jó kérdés!! fogalmam sincs 
-
OKkultist #175 Igaz!!! Ezekszerint tehát nem úgy működik a valóság, mint az elmélet. -
#174
Ebben csak az a zavaró, hogy az üvegbe belőtt lézersugár vagy akár egy napsugárnyaláb az üvegben megtartja eredei irányát.
Ha folyton elnyeli egy egy atom a fotont akkor hogyan találja ki a már késésben lévő újrakibocsátott foton, hogy mi volt az ő eredeti iránya ????? Szét kellene szóródnia.
(Most nem a szórt fotonokról beszélek, hanem arról a részről ami átmegy az üvegen, mert az is lassúbb mint c. Gondolom az atom gerjesztésén a külső elektronok gerjesztését érted.)
-
#173
reméltem h valaki beleköt:)
szóval ha a fény mondjuk üvegbe lép, akkor a fény sebessége kisebb lesz. de a foton sebessége nem. ugyanis az történik hogy a fotont elnyeli a közeg atomja, azt gerjeszti (az atomot a foton), majd amikor az atom visszatér alapállapotba, kibocsát egy ugyanolyan fotont, amit majd a szomszédos atom nyel el és így tovább... a foton sebessége az egyes atomok között c-nek marad, hanem csak azért látszik lassabbnak mozogni, mert időbe telik amíg az atom újra alapállapotba tér és kilök egy foton, ezért lassabb anyagban a foton terjedése, de a sebessége c. -
#172
Na! Csak vákuumban c a c. -
#171
nyugalmi foton nincs, az mindig c-vel közlekedik. -
59th LeFty #170 Üdv!
Előrebocsátom nincs végzettségem a témában, csak érdeklődő vagyok, viszont eszembe jutott valami.
Írtátok alant, hogy a fotonnak nincs nyugalmi tömege. Ezt matematikával bizonyítottátok. De tette ezt bárki is kísérleti úton? (már első gondolatra is elég nehéznek tűnik ezt így bizonyítani, és a nehéz még enyhe kiefjezés) Arra gondolok, hogy ha egyszerűen valaminek nem lehet nyugalmi tömege, akkor összetételileg nincs ellentomndás egy nyugalmi és egy mozgó foton között? Egyáltalán létezik (létezhet?) nyugalmi foton? Na ezért majd kapok a fejemre :)
A másik: Ha a graviton a gravitáció közvetítőrészecskéje, attól még lehet tömege (nyugalmi, nem nyugalmi) ?
És ugyebár ha van graviton, és tömeggel rendelkező dolgok bocsájtják ki, viszont ezzel magukhoz vonzzák a többi dolgot, akkor a gravitonnak negatív lendületi tömege van? (másik dolog amiért hülyének néztek, vagy elküldötök a legközelebbi egyetemre) -
#169
Köszi, hajtómű többféle lehet, közösnek látszik a járművek szélén egy bizonyos forgás, pl két hengeres gyűrű forog egymással szemben, esetleg egy csőben Bizmut kering nagy sebességgel, és az sem biztos, hogy az atmoszférában ugyanazt a hajtóművet használják mint a távoli utazásokhoz. Ráadásul a távoli utazáshoz anyahajókat használnak.
Hja, éter van, ez a DVAG, gravitonokból áll, igen, ez okozza a (nyomó) gravitációt. Kimutatása: mérleggel. Ez a sötét energia.
-
OKkultist #168 Stan Deyo is black-projectekben dolgozott, állítólag őt IS Teller Ede szervezte be , és antigravítációs kutatásokra kapott megbízást. Megkapta Townsend teljes anyagát, aki majdnem sikerre vitte már az 50-es években, és innen lépett tovább. Állítása szerint teljes sikerrel, van működő berendezés, már legalább 20éve. (valami örvényt kelt) Annyi a hasonlóság, hogy ő is mindenhol tóruszokat emleget, ahol a felületen kering a töltés, és ezáltal halad a cucc, ezzel nagyon gyors, nagyon takarékos, és nincs felső sebességhatár, mert surlódás sincs. Valahogy az az érzésem, hogy (ha igaz) amit Bob Lazar vizsgált, (115-ös elemmel működő antigrav) azt azért adták, mert tudták, hogy nem lehet utángyártani, sem a technológia, sem az alapanyag nincs meg hozzá itt. Érdekes, hogy a BL és a Stan féle cucc is hasonló , de nem egyformma lenyomatuk van a térben. Még az is világos, hogy miért nem látható egy ilyen cucc működés közben. Az sem semmi, hogy a fapados modell is jól mutatja az effektet, amikor a füstfelhőn átlő egy másik füst-tóruszt, az rombolás nélkül tud áthaladni, nincs semmilyen huzat utána, mint egy repülőgép vagy autó után, pedig 80km/h-val ment. Deyo szerint a térben mindenhol egy folyadékszerű anyag van (éter) ami olyan apró részecskékből áll, amiből nagyon sok tesz ki akár 1db atomot is, de ez a valami okozza a gravitációs hatást, mert hullámzik/visszaverődik, ahogy a nagy tömegek mozognak benne. -
#167
Igen. Nektek jó lesz a Higgs bozon, keresgéljétek csak az LHC-ben, hátha lesz belőle az apró picike fekete lyukakban, amik majd vagy elpárolognak vagy nem párolognak el.
A c2 -ben természetesen igazad van, de azért van a zárójel, hogy értsed is mit jelent a jelölés.
OKkultist, merre laksz? Kicsit sok ez a video, ha van valami fontosnak látszó dolog összefoglalhatnád egy két mondatban (főleg a Deyót, BL -t többé kevésbé ismerem)
Sajnos a BLazar Gravity A és B hullámok nem könnyen egyeztethetők össze az én graviton A és B részecskéimmel, bár inkább ezek a BL B-nek felelnek meg (hosszútávú).
-
OKkultist #166 Érdekes, ezzel valamennyire összhangban van Stan Deyo antigravitációs modellje: (forgás és tórusz)és Bob Lazar is kétféle gravitációs erőről beszélt már 1989-ben is. (az egyik gyenge és mindenhol elérhető/ott van, a másik erős, de sokkal ritkább, ill. a sűrűbb elemeken belül van, mint az atomokat összetartó erő)
Tórusz mozgás közben
[URL=http://www.youtube.com/watch?v=OZrHMyoQdFQ&feature=PlayList&p=57550C25D8EA2B53&playnext=1&index=1]Gravitációs A és B "hullámok"[/URL]
Ez sem rossz: NOISE LEVEL (zajszint) oktatni kellene, de min. kötelező olvasmány kellene, hogy legyen.
Stan Deyo bemutatja: Raymond F. Jones - Noise Level -
#165
Igen a tömeg az a tehetetlenség. Most azt hiszed, ezt te fedezted fel? -
#164
A c*c az 300000000c. De csak hogy kötekedjek. -
#163
Nem, a 10 000 fénysebességet az teszi lehetővé, hogy a gravitonok sebessége c2 (kb = 300 000 c)
A tömeget nem egy részecske okozza, hanem az, amikor az elemi részecskék nem egyenesen mennek mint a fény vagy gravitonok, hanem körbe, egymás körül keringve, egy tóruszt alkotva. Ezen tórusz tehetetlensége okozza a tömeg illúzióját, mert az elemi részecskéknek nincs tömegük. 4 elemi részecske van (= 2 féle graviton és 2 elektromos töltés).
A fotonban benne van mind a 4 elemi részecske, párkeltésnél a foton kettéhasad mint egy zippzár, az egyik feléből lehet proton a másik feléből meg antiproton. Egy graviton-fél meg egy töltés nem egyenesen halad, de a párjával (másik graviton-fél és a másik töltés) kiegyenlítődik a kalimpálása, s a foton ettől megy egyenesen.
Foton és anyagmodell
-
OKkultist #162 Passssz, lehet hogy azoknak a részecskéknak a polaritása fordítva, ami a tömeget okozza? (lehetetlen, persze, de elvileg ez lehetővé tenné a 10000X-os fénysebességet is?) -
#161
Jó, jó, de mi lenne a negatív tömeg. Még azt sem tudjuk mi a tömeg pozitívan. Kb olyan lenne mint egy üresen 100 lóerős busz, amely mínusz 200 emberrel a fedélzetén egyből 300 lóerős lenne ?
Esetleg mínuszban felfér a buszra 2000 ember is, akkor 3000 lóerő :))
Szóval szerintem nincs negatív tömeg, akkor meg nem lehet elmélete sem..
