1080
Fénysebességű gravitáció
-
#400
Albertus csak nyalja a segged. Szokott ilyet, Gézoo haverjának úgy tűnik már elég fényes. Pontosan emiatt képmutató és sunyi.
Egyébként meg azért nem jobb, mert egyrészt nem idomított majmoknak kell, hogy megfeleljen, hanem olyan embereknek, akik értenek hozzá és tudják használni, másrészt az a képlet még mindig csak a gravitációs erő NAGYSÁGÁT akarja megadni, az irányát meg nem. Nem célja, egész egyszerűen, az irányát másképp határozzuk meg.
Az meg, hogy neked mi tetszik, vagy mi nem, az nem igazán szempont a fizikában. -
forrai #399 Ja- még a matematikát, a hidraulikát, a közgazdaságtant, és a művészettörténelmet is tisztára próbálom seperni!
Az orvostudományhoz, és néhány másikhoz azonban nem mernék hozzányúlni.
Annak ugyanis következményei lennének nem csak másokra, de rám is. -
forrai #398 Végre már erre válaszolj!!! -
forrai #397 Figyuzz- lehet, hogy én is a képmutató sunyi fajta vagyok (nem tudom mire gondolsz), de Albertussal valahogy jobban kijövök.
Persze én ahogy mondtad, annak a szórakoztató, ám unalmas alfaja lehetek.
Ivarérett, ám kivénhedt, "male" formátumú, aki vonzódik a "female" formátumúhoz.
Most mondd el azt nekem, az öreg sunyinak, miért jobb egy szinguláris képlet, négyzettel a nevezőjében, mint egy lineáris, tiszta kék vagy fekete szemű, ám egyenes jellemű? -
#396
Ízlés kérdése, én meg a te képmutató sunyi fajtádat rühellem, mint a szart. Ez van, nem leszünk barátok. -
Albertus #395 Kedves Forrai!
Kétlem, hogy fizikus bírálóként kellene értékelned az asztalos inasnak, vagy a kőmíves segédmunkásnak a sörgőzös beszólásait.
-
Albertus #394 Kedves Dronkzéró!
Sajnálattal nyugtáztam, hogy intelligenciádat még alacsonyabb szinten deklaráltad, mint az a jó szándékkal remélhető lett volna.
Ezután már bármit írsz, akkor az már esetedben sikernek minősül, hogy eltaláltad a billentyűzetet, értelmet nem fogunk keresni a betűhalmazaidban.
Mielőbbi gyógyulásodat kívánom!
Üdvözlettel: Albertus -
#393
Nem "külön" kell értelmezni, hanem ÉSSZEL. Látom ez neked nem megy. Egyébként a kinetika, kinematika és a statika foglalkozik ezzel, ezt a három tudományágat akarod egy mozdulattal lesöpörni az asztalról.
Csak most szólok, hogy nem fog menni, ha megpróbálod, akkor csak hülyét csinálsz magadból.
Azért szórakoztató vagy, bár sokkal kevésbé, mint amennyire fárasztó. -
forrai #392 Az ismetetett lineáris képletet használom sok helyen, mert programozás szempontjából is kényelmesebb.
Persze nehézséget okz, hogy a tömeget a "viszonyítási sűrűségre" kell átszámolni.
De hát a mi életünk az őskortól már piacon zajlik, ott pedig csak a tömeget ismerik. -
forrai #391 Most értettem meg,hogy "elhivatott" kell, hogy legyek!
(Ha már szamár nem lehetek, mert itt más, vagy mások azok).
Zéró- kedvellek téged: ezért is kérlek, meggondolatlanul inkább ne szól hozzá!
Hiányoznál, de kibírom talán. -
forrai #390 De Zéró, ahogy itt elmagyaráztad, mit hogyan kell értelmezni- külön a nagyságát, és külön a nagyságost (izé, az irányt) az a mai fizika csődjének legteljesebb bizonyítéka! Innét tovább az utolsó kételyem is elfogyott, hogy helyes e, hogy outsiderként meg mertem mukkanni! -
#389
Ha megtanulod az alapfogalmakat, akkor rájössz, hogy hol tévedtél korábban. -
#388
Mert nincs értelme, talán azért. A legtöbb esetben elég az, hogy "lefelé", amikor nem, akkor meg szemléletből eldöntöd. Össze tudsz kötni képletek nélkül is két pontot.
Még talán számítógépes modelleknél van egy kevés haszna a vektoros szopásnak, de ott meg inkább a koordináta-rendszerre vonatkoztatott vetületükkel érdemes dolgozni.
Az árapállyal addig nem érdemes foglalkozni, amíg nem érted, hogy az erő miért vektor, és hogy a gravitációs erőt hogy célszerű felvenni, addig ne bonyolítsuk. Már régen leírhattam volna, hogy miről is szól az, de nem értednéd meg jelenleg. Majd, esetleg rátérhetünk később arra is. -
forrai #387 Vigyázzatok, mert ha megtanulom az alapfogalmaitokat is, akkor nem marad mivel érvelnetek!
Én akkor vagyok ilyen, ha semmit- semmiről nem tudok!
Persze, ha megtanulom, amit tanítotok, lehet, hogy elgyengülök... -
forrai #386 Egyébként, a skalárnak és a vektornak is megvan a maga helye.
Sajnos, a számokat nem tekintjük vektornak is! Vagyis fejétől bűzlik a matematika.
A számoknak nincs definiciója jelenleg. A szertehanyatló matematika utólagos "egységesítése", az arra irányuló törekvések a Matematika legmélyebb problematikája. Ami kihat az egész tudományos gondolkodásra.
Jelenleg nincs meg a tudatos létezés fizikai és szellemi elemeinek kompatibilis egysége.
Győzött a piaci logika.
Amely szerint 1*1*1=1.
"De ha egyszer egyszer egy az egy,
Egy miért nem egyszer egyszer egy?"
Hanem a három egységgyök?
Ez perszenem idevaló, kihúzhatjátok.
-
forrai #385 Te tarsd meg magadnak a süket dumád, mert idővel belátod- totál nevetségessé tetted magad.
Nekem viszont célszerű elmondanom- azért van ez a fórum, nem?
Vagy hogy ajnározzam a jól ismert véegyenlőnégyzetgyökkétgéhát? -
forrai #384 Ezt a vektoriális gyorsulás képletet, ha jól emlékszem, csak egy geofizikai közleményben láttam.
Minden elismerésem a geofizikáé, azonban az csak a saját sajátos szempontjai szerint kell, hogy vizsgálódjon.
Az árapály viszont alapvetően Fizikai téma, amelyet az gorombán elheseget magától, hogy helyette misztikus árnyjátékokat űzhessen.
-
uwu #383 A halandzsát tartsd magadban mindenki érdekében 
Egyébként a skalártér azt jelenti, hogy a tér minden pontjához van rendekve egy érték. A hőmérséklet eloszlása pl. skalártérrel jól leírható.
Apránként, csak megtanítjuk neked atz alapfogalmakat... aztán kezdhetsz opkoskodni
-
forrai #382 A gravitációs gyorsulás képlete vektoriális alakban:
"a"=4(Pi)/3*G*(ró)* "r" m/s^2
Itt "a" és "r" kövér betűs vektorok.
Világos, lineáris vektorképlet, folytonos, szingularitás nélküli, hiszen a (ró) = 0 kg/m3 helyen se fordulna végtelenbe.
Mutass tankönyvet, ahol így tanítják. Sem nektek, sem nekem nem volt Miért? -
#381
Az, hogy te NEM TUDOD, hogy mikor alkalmazzuk és mikor nem, az nem azt jelenti, hogy nem alkalmazzuk.
Ugyanis modellfüggő, a felvett fizikai modelltől függ a gravitáció iránya. "Földközeli" középsulis fizikapéldákban a gravitációs erő egy térerő, és "lefelé" mutat.
Térbeli, kozmológiai modelleknél meg úgy van definiálva, hogy a gravitáció iránya a két testet összekötő szakasz, és a másik test felé mutat, a NAGYSÁGÁT meg az a képlet adja meg, amibe te bela akarod erőszakolni az irányt.
Az, hogy egy definíciót nem ismersz, vagy nem PONTOSAN ismersz, attól még nem a fizika téved.
Képleteket meg minek írjunk? Megtalálod a négyjegyű függvénytáblázatban.
Vagy tényleg azt várod, hogy itt alapszintű fizikai ismerete témában korrepetáljunk? -
forrai #380 Van itt valaki, aki azt állitja magáról, hogy fizikus, közbe csak trollkodik.
Nyilván nem én- én szégyelném).
Egyetlen kérdésemre nem felelt.
Feleljen legalább arra, hogyan lehet egy egyenlet egyik oldala vektor, ha a másik oldalon nem szerepel szorzatként egy se?
-
forrai #379 A helyvektornak van iránya és nagysága, és a felületvektornak is.
A fizika ezeket kellene használja, ezt is teszi, ahol persze az eszébe jutott.
Mert a gravitációnál nem jutott az esébe, nem használja.
Hihetetlen kemény a fejed. Eddig még egy képletet se sikerült leírjál.
Szinte kételenség, hogy min -NEM- vitatkozunk!
Hogy a gyorsulás nem attól lesz vektorrá, hogy az egyenlet bal oldalára nagy kövér bold betűs "a" -t írsz!
Hanem az a nagy kövér már az egyenlet jobb oldalán is ott kéne legyen valahol! Te pedig, aki olyan figyelmes vagy, és a legkisebb "újbotlásomat" is észreveszed (köszi egyébként), ezt hogyan nem látod meg? És dumáltok nekem, hogy a tér nem vektorként számolható?
Kész tragédija.
-
forrai #378 Tényleg rosszul állok! És te még ebbe is jobb vagy nálam!
Hát persze, hogy a vegyes szorzat! Pont azt akartam írni! Már az újbegyemen volt!
Kösz, hogy kisegítettél... Így kéne mindig együttműködjünk- én a reszkető agyú, szenilis öreg, ám sokat tapasztalt sunyi róka, és te, a feltehetőleg ifjabb titán!
Nos, a fizika már a hetvenhetedik dimenziónál tart, csak azt nem tudja, hogy a skalár tér részei irány és a felületvektorok.
Így azután, nem is tud mit kezdeni a gravitációs körárammal, amely tekintetében minden pont forrás, és nyelő egyuttal. -
#377
Na azt kurvagyorsan felejtsd el, hogy te nekem bármit is megszabsz vagy meghatározol. Örülj, amikor hozzád szólok, és örvendezz, hogy a figyelmem egy pillanatra rád vetült. Ezt akár sikerként is értékelheted, mert ennél több elismerést a fizika témában nyújtott teljesítményedért nem fogsz kapni. -
Albertus #376 Kedves DronkZero!
Mindennek van iránya és nagysága is. Például a faragatlanságod iránya és nagysága arra mutat, hogy rendre intselek!
Kérlek tartsd be a minimális udvariasság normáit!
Köszönés nélkül, ordináré módon ne szólj bele egy beszélgetésbe!
Ne ferdítsd el a valóságot, ne trollkodj.
Köszönöm!
-
#375
Már megint alapfogalmakkal vannak problémáid? Nem mintha bármi is meglepne tőled, a klasszikus fizikás pofáraesésed óta...
Ez mekkora faszság már, hogy mindennek van iránya? A hőmérsékletnek hol van iránya? Nem, ezt a kérdést sem fogod érteni, már előre látom, és meg fogsz próbálni valami eszemet baromságot belemagyarázni. Ne fáradj, nem érdekelnek a hülyeségeid.
Neked van valami belső késztetésed, hogy fizika témában a legnagyobb ökörségek mellé beállj bégetni? -
Albertus #374 Kedves Uwu!
Az illendőség úgy kívánja, hogy ha én "Kedves Uwu!" megszólítással illetlek, akkor minimum ezt viszonozd.
Valamint mellőzd a "Mit halandzsázolt?" tartalmú kifejezéseket.
Főleg akkor amikor butaságokat írsz!
Ugyanis mindennek van iránya és nagysága. Még akár a zéró értéknek is.
Nem az irány vagy a nagyság hiánya teszi bonyolultabbá esetenként a vektoralgebrai leképezést, hanem például a műveletek elvégzésének módja.
Ilyen példaként a vektori szorzat és a skaláris szorzat matematikai és fizikai tartalom különbözete.
De ez nem jelenti azt, hogy vektoralgebrában nem végezhetünk a skaláris szorzással azonos eredményt adó műveletet. Hanem csupán azt jelenti, hogy egyszerűbb a skalárok szorzatát a skalárokból képezni.
Az előbb nem részleteztem, de most megemlítem, hogy az én kedvenc ábrázolási módom a differenciál, a differencia hányadosok határértékei.
Mert bár igaza van Forrainak abban, hogy bizonyos esetekben a skaláris alakban felírt függvényekhez képest, több információ kapható a vektoralgebrai felírással, de..
Kétségtelenül még több információt kapunk egy függvényből a differenciálok felírásakor.
Akkor most korholjalak mindkettőtöket, hogy te a skalárjaiddal, ő pedig a vektoraival a kinyerhetőnél sokkal kevesebb információt adó módszereket alkalmaztok a legszívesebben?
Nem, nem.. Mindenkinek szíve joga, hogy milyen módszert szeret..
Aztán majd, ha egy művelet helyes eredményének eléréséhez rákényszerülsz a vektori szorzat alkalmazásához a vektoralgebra használatára, vagy éppen egy differenciálhányadossal kaphatsz meg egy eredményt.. akkor majd te is, magadtól alkalmazni fogod ezeket az ábrázolási módszereket, ha a helyes eredményt szeretnéd megkapni.. -
uwu #373 Ha vektoralgebra a kedvence, miért ír ökörségeket?
Az a kedvence, hogy félreérti? -
uwu #372 Mit halandzsázolt?
Mitlyen leképezést bonyolít?
Aminek van iránya és nagysága, vektorral kell jelölni, különben a matematikai modell nem lesz korrekt.
Vektorokat egyébként másra is lehet használni, nem csak erre, de ilyen esetben kötelező. -
uwu #371 Nem lehet, hogy mikor a vektorok szorzását próbáltad felfogni, nem sikerült, és azért írsz ilyen ökörségeket?
Szerintem ez tévesztett meg tébed:
Az a, b és c vektorok VEGYES szorzatának jele: abc. Értéke: abc = (a × b)·c, ahol „×” a vektoriális szorzatot, „·” pedig a skaláris szorzatot jelöli. Ennek a számnak az abszolút értéke megegyezik a három vektor által kifeszített paralelepipedon térfogatával.
Próbáld meg feldolgozni! -
Albertus #370 Kedves Uwu!
Hogy esetleg szerinted nem praktikus mindenre alkalmazni a vektoralgebrai ábrázolást, az egy dolog.
Hogy ebben esetenként, amikor tényleg bonyolítja a leképzést, teljesen igazad van, az egy másik dolog.
Forrainak a kedvence a vektoralgebra. Neked is van bizonyára kedvenc ábrázolási módod. És igen, nekem is van..
Nagy ügy! Szíve joga mindenkinek, hogy mi a kedvence. Attól még te sem vagy buta, mert nem a Forrainak a kedvencét, vagy nem az én kedvenc ábrázolási módomat alkalmazod.
-
uwu #369 Rosszul állsz ezzel a vektor témával. Tanuljál már egy kicsit.
Minden rossz amit írtál. Ezt szándékosan csinálod, vagy tényleg ilyen buta vagy?
Nézegesd a wikit! -
forrai #368 He meglátom a szenvelgő tudósokat, ahogyan a Big-Bang univerzum utolsó 3 percéről beszélnek, azt kivánom, hogy az mielőbb, még az én életemben következzen be, hogy utána még nevethessek rajta!. (Izé: benne!) -
forrai #367 Holnap megnézem, kösz. -
forrai #366 A fizikában a térfogatot csak vektoriálisan lehet felírni!
A kettős szorzata lesz skalár!
Lassan furcsállak- azt mondod: a gravitációs gyorsulás vektor, közben a képlete, amivel száámoljuk, nem az?
Mélyedj el egy kicsit a vektoralgebrában!
Ha lesz időm, megírom a "számvektor algebrát" is. Mert a matematika úgyszintén talajtalan, keresi önmagát, csak mi erről nem tudunk, hiszen outsiderként semmihez se értünk.
Jelzem: A. Wiles nem a Fermat sejtést oldotta meg, hanem a Tanijama-Simura sejtést, (az elliptikus egyenletek és moduláris formák közötti kapcsolatot), ami valójában Frey megoldási útjának csupán a záróköve.
Az a megoldási út viszont hibás volt!
Így fogadjuk el, hogy a Fermat sejtést elsőként Fermat oldotta meg.
Eredménye az "irracionális egész számok", amelyeknek csak a bináris számrendszerben, ott is csak az első számjegye a megismerhető (=1). Mert az összes többi végtelen nem szakaszos- sőt meghatározhatatlan! Nem csoda, hogy "nem fért el a margón". Ezzel jelezte Fermat a megoldását.
-
forrai #365 Zöldség, amit írsz.
Ez a fizika bűne(most kisbetűvel), csak te még nem látod.
Mert az, hogy Newton elmondta egy probléma egyik felét, az neked elég.
Hiszen a fizika is mindennek a felét ismeri, a többit meg csak hozzáképzeli.
- Elfogadja az elektromos töltést a fényben (ami csak az egyik töltés), a másik töltés (a tömeg) helyett pedig a vákuumot képzeli hozzá.
- Elfogadja a tömegvonzást a gravitációban, a tömegtaszítást és a tehetetlenséget pedig az ezotéria, az UFÓ hívők kezébe adja. (Lehet, hogy ebből valami haszna van? Milyen?)
- Ismeri a Hubble törvényt, de nincs tisztába az árapállyal, ami a távolodást okozza. Helyette valamiféle sötét tömeget keres, (és sajna meg is találja, mégpedig nagyon közel).
- Tudja, hogy a Hold az árapály miatt távolodik. Arról azonban hallani se akar, hogy a többi bolygó, és minden égitest is ugyanúgy.
- A bolygók por(c)korong csomósodásáról szövegel. Távol álljon tőlünk, hogy ez az égimechanikai paradoxon (rendezett keringésű porkorongban) létrejöjjön. Még az a szerencse, hogy a szemetek láttára nem is jön létre sehol.
- Az exo bolygok oly közel a napjukhoz ugyebár vélitek - "zuhannak", (persze úgy zuhannak, hogy bele, és nem körbe körbe!). Holott az árapály erők hatására valójában igen intenzíven távolodhatnak is, ha túl vannak annak USP pályáján!
Amit csak azért nem "szinkron" pályának mondok, mert a fizika legáltalánosabb, világunkra leginkább érvényes tényezője, s így általánosabb univerzálisabb) jelentőségű, mint csak egy bolygó szinkronpályája. Mert érvényés bármely, a legkisebb forgó tömegre is.
Végül, ha valaki el kezd rajta gondolkodni,szörnyű képzavart tapasztalhat a fizikában. Igazán fura, hogy fungál még valahogy.
-
#364
Paul Davies: Az utolsó három perc, 10. FEJEZET-Hirtelen halál és újjászületés.
(Világ-Egyetem-soroat, KULTURTRADE KIADÓ KFT, 1994. Magyar fordítás: dr. Both Előd)
-szerintem meg csak simán k*rvára uborkaszezon van... -
uwu #363 Az origón is volt róla cikk már.
Első körben a Physics Letters B című szakfolyóirat április 12-i számában jelent meg, onnan szedték ezek is.
"Bár az ötlet érdekes, egyelőre komoly bizonyíték nem támasztja alá, így leginkább csak egzotikus lehetőségnek tekintendő."
Ez a vélemény egyébként szerintem egy az egybe igaz a kozmológiára is. -
remark #362 Inkább nézd meg ezt: Minden fekete lyukban egy külön univerzum rejtőzik? -
remark #361 Azon töprengek, hogy ha valóban annyira rendhagyó a nézeted, mint amilyennek én érzékelem, akkor vajon kitől vársz reakciót?
A rendhagyóra általában nincs reakció azon kívül, hogy "hülye vagy". Szimplán azért, mert annak elég kicsi a valószínűsége, hogy a rendhagyó átszivárogjon azokon a szűrökön, mely lehetetlenné teszik hogy mások maguktól is felismerjék a rendhagyót.
Itt élünk egymás mellett "karnyújtásnyira", de az eltérő tudatállapotunk idegenekké tesz minket.
Persze ha most fél órát dolgoznék rajta, akkor a fentiek is sokkal jobban hangoznának. De most erre nincs szükség. A lényeg a lényeg.