Fénysebességű gravitáció
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#380
Van itt valaki, aki azt állitja magáról, hogy fizikus, közbe csak trollkodik.
Nyilván nem én- én szégyelném).
Egyetlen kérdésemre nem felelt.
Feleljen legalább arra, hogyan lehet egy egyenlet egyik oldala vektor, ha a másik oldalon nem szerepel szorzatként egy se?
Nyilván nem én- én szégyelném).
Egyetlen kérdésemre nem felelt.
Feleljen legalább arra, hogyan lehet egy egyenlet egyik oldala vektor, ha a másik oldalon nem szerepel szorzatként egy se?
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#379
A helyvektornak van iránya és nagysága, és a felületvektornak is.
A fizika ezeket kellene használja, ezt is teszi, ahol persze az eszébe jutott.
Mert a gravitációnál nem jutott az esébe, nem használja.
Hihetetlen kemény a fejed. Eddig még egy képletet se sikerült leírjál.
Szinte kételenség, hogy min -NEM- vitatkozunk!
Hogy a gyorsulás nem attól lesz vektorrá, hogy az egyenlet bal oldalára nagy kövér bold betûs "a" -t írsz!
Hanem az a nagy kövér már az egyenlet jobb oldalán is ott kéne legyen valahol! Te pedig, aki olyan figyelmes vagy, és a legkisebb "újbotlásomat" is észreveszed (köszi egyébként), ezt hogyan nem látod meg? És dumáltok nekem, hogy a tér nem vektorként számolható?
Kész tragédija.
A fizika ezeket kellene használja, ezt is teszi, ahol persze az eszébe jutott.
Mert a gravitációnál nem jutott az esébe, nem használja.
Hihetetlen kemény a fejed. Eddig még egy képletet se sikerült leírjál.
Szinte kételenség, hogy min -NEM- vitatkozunk!
Hogy a gyorsulás nem attól lesz vektorrá, hogy az egyenlet bal oldalára nagy kövér bold betûs "a" -t írsz!
Hanem az a nagy kövér már az egyenlet jobb oldalán is ott kéne legyen valahol! Te pedig, aki olyan figyelmes vagy, és a legkisebb "újbotlásomat" is észreveszed (köszi egyébként), ezt hogyan nem látod meg? És dumáltok nekem, hogy a tér nem vektorként számolható?
Kész tragédija.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#378
Tényleg rosszul állok! És te még ebbe is jobb vagy nálam!
Hát persze, hogy a vegyes szorzat! Pont azt akartam írni! Már az újbegyemen volt!
Kösz, hogy kisegítettél... Így kéne mindig együttmûködjünk- én a reszketõ agyú, szenilis öreg, ám sokat tapasztalt sunyi róka, és te, a feltehetõleg ifjabb titán!
Nos, a fizika már a hetvenhetedik dimenziónál tart, csak azt nem tudja, hogy a skalár tér részei irány és a felületvektorok.
Így azután, nem is tud mit kezdeni a gravitációs körárammal, amely tekintetében minden pont forrás, és nyelõ egyuttal.
Hát persze, hogy a vegyes szorzat! Pont azt akartam írni! Már az újbegyemen volt!
Kösz, hogy kisegítettél... Így kéne mindig együttmûködjünk- én a reszketõ agyú, szenilis öreg, ám sokat tapasztalt sunyi róka, és te, a feltehetõleg ifjabb titán!
Nos, a fizika már a hetvenhetedik dimenziónál tart, csak azt nem tudja, hogy a skalár tér részei irány és a felületvektorok.
Így azután, nem is tud mit kezdeni a gravitációs körárammal, amely tekintetében minden pont forrás, és nyelõ egyuttal.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#377
Na azt kurvagyorsan felejtsd el, hogy te nekem bármit is megszabsz vagy meghatározol. Örülj, amikor hozzád szólok, és örvendezz, hogy a figyelmem egy pillanatra rád vetült. Ezt akár sikerként is értékelheted, mert ennél több elismerést a fizika témában nyújtott teljesítményedért nem fogsz kapni.
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
#376
Kedves DronkZero!
Mindennek van iránya és nagysága is. Például a faragatlanságod iránya és nagysága arra mutat, hogy rendre intselek!
Kérlek tartsd be a minimális udvariasság normáit!
Köszönés nélkül, ordináré módon ne szólj bele egy beszélgetésbe!
Ne ferdítsd el a valóságot, ne trollkodj.
Köszönöm!
Mindennek van iránya és nagysága is. Például a faragatlanságod iránya és nagysága arra mutat, hogy rendre intselek!
Kérlek tartsd be a minimális udvariasság normáit!
Köszönés nélkül, ordináré módon ne szólj bele egy beszélgetésbe!
Ne ferdítsd el a valóságot, ne trollkodj.
Köszönöm!
#375
Már megint alapfogalmakkal vannak problémáid? Nem mintha bármi is meglepne tõled, a klasszikus fizikás pofáraesésed óta...
Ez mekkora faszság már, hogy mindennek van iránya? A hõmérsékletnek hol van iránya? Nem, ezt a kérdést sem fogod érteni, már elõre látom, és meg fogsz próbálni valami eszemet baromságot belemagyarázni. Ne fáradj, nem érdekelnek a hülyeségeid.
Neked van valami belsõ késztetésed, hogy fizika témában a legnagyobb ökörségek mellé beállj bégetni?
Ez mekkora faszság már, hogy mindennek van iránya? A hõmérsékletnek hol van iránya? Nem, ezt a kérdést sem fogod érteni, már elõre látom, és meg fogsz próbálni valami eszemet baromságot belemagyarázni. Ne fáradj, nem érdekelnek a hülyeségeid.
Neked van valami belsõ késztetésed, hogy fizika témában a legnagyobb ökörségek mellé beállj bégetni?
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
#374
Kedves Uwu!
Az illendõség úgy kívánja, hogy ha én "Kedves Uwu!" megszólítással illetlek, akkor minimum ezt viszonozd.
Valamint mellõzd a "Mit halandzsázolt?" tartalmú kifejezéseket.
Fõleg akkor amikor butaságokat írsz!
Ugyanis mindennek van iránya és nagysága. Még akár a zéró értéknek is.
Nem az irány vagy a nagyság hiánya teszi bonyolultabbá esetenként a vektoralgebrai leképezést, hanem például a mûveletek elvégzésének módja.
Ilyen példaként a vektori szorzat és a skaláris szorzat matematikai és fizikai tartalom különbözete.
De ez nem jelenti azt, hogy vektoralgebrában nem végezhetünk a skaláris szorzással azonos eredményt adó mûveletet. Hanem csupán azt jelenti, hogy egyszerûbb a skalárok szorzatát a skalárokból képezni.
Az elõbb nem részleteztem, de most megemlítem, hogy az én kedvenc ábrázolási módom a differenciál, a differencia hányadosok határértékei.
Mert bár igaza van Forrainak abban, hogy bizonyos esetekben a skaláris alakban felírt függvényekhez képest, több információ kapható a vektoralgebrai felírással, de..
Kétségtelenül még több információt kapunk egy függvénybõl a differenciálok felírásakor.
Akkor most korholjalak mindkettõtöket, hogy te a skalárjaiddal, õ pedig a vektoraival a kinyerhetõnél sokkal kevesebb információt adó módszereket alkalmaztok a legszívesebben?
Nem, nem.. Mindenkinek szíve joga, hogy milyen módszert szeret..
Aztán majd, ha egy mûvelet helyes eredményének eléréséhez rákényszerülsz a vektori szorzat alkalmazásához a vektoralgebra használatára, vagy éppen egy differenciálhányadossal kaphatsz meg egy eredményt.. akkor majd te is, magadtól alkalmazni fogod ezeket az ábrázolási módszereket, ha a helyes eredményt szeretnéd megkapni..
Az illendõség úgy kívánja, hogy ha én "Kedves Uwu!" megszólítással illetlek, akkor minimum ezt viszonozd.
Valamint mellõzd a "Mit halandzsázolt?" tartalmú kifejezéseket.
Fõleg akkor amikor butaságokat írsz!
Ugyanis mindennek van iránya és nagysága. Még akár a zéró értéknek is.
Nem az irány vagy a nagyság hiánya teszi bonyolultabbá esetenként a vektoralgebrai leképezést, hanem például a mûveletek elvégzésének módja.
Ilyen példaként a vektori szorzat és a skaláris szorzat matematikai és fizikai tartalom különbözete.
De ez nem jelenti azt, hogy vektoralgebrában nem végezhetünk a skaláris szorzással azonos eredményt adó mûveletet. Hanem csupán azt jelenti, hogy egyszerûbb a skalárok szorzatát a skalárokból képezni.
Az elõbb nem részleteztem, de most megemlítem, hogy az én kedvenc ábrázolási módom a differenciál, a differencia hányadosok határértékei.
Mert bár igaza van Forrainak abban, hogy bizonyos esetekben a skaláris alakban felírt függvényekhez képest, több információ kapható a vektoralgebrai felírással, de..
Kétségtelenül még több információt kapunk egy függvénybõl a differenciálok felírásakor.
Akkor most korholjalak mindkettõtöket, hogy te a skalárjaiddal, õ pedig a vektoraival a kinyerhetõnél sokkal kevesebb információt adó módszereket alkalmaztok a legszívesebben?
Nem, nem.. Mindenkinek szíve joga, hogy milyen módszert szeret..
Aztán majd, ha egy mûvelet helyes eredményének eléréséhez rákényszerülsz a vektori szorzat alkalmazásához a vektoralgebra használatára, vagy éppen egy differenciálhányadossal kaphatsz meg egy eredményt.. akkor majd te is, magadtól alkalmazni fogod ezeket az ábrázolási módszereket, ha a helyes eredményt szeretnéd megkapni..
#373
Ha vektoralgebra a kedvence, miért ír ökörségeket?
Az a kedvence, hogy félreérti?
Az a kedvence, hogy félreérti?
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
#372
Mit halandzsázolt?
Mitlyen leképezést bonyolít?
Aminek van iránya és nagysága, vektorral kell jelölni, különben a matematikai modell nem lesz korrekt.
Vektorokat egyébként másra is lehet használni, nem csak erre, de ilyen esetben kötelezõ.
Mitlyen leképezést bonyolít?
Aminek van iránya és nagysága, vektorral kell jelölni, különben a matematikai modell nem lesz korrekt.
Vektorokat egyébként másra is lehet használni, nem csak erre, de ilyen esetben kötelezõ.
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
#371
Nem lehet, hogy mikor a vektorok szorzását próbáltad felfogni, nem sikerült, és azért írsz ilyen ökörségeket?
Szerintem ez tévesztett meg tébed:
Az a, b és c vektorok VEGYES szorzatának jele: abc. Értéke: abc = (a × b)·c, ahol „×” a vektoriális szorzatot, „·” pedig a skaláris szorzatot jelöli. Ennek a számnak az abszolút értéke megegyezik a három vektor által kifeszített paralelepipedon térfogatával.
Próbáld meg feldolgozni!
Szerintem ez tévesztett meg tébed:
Az a, b és c vektorok VEGYES szorzatának jele: abc. Értéke: abc = (a × b)·c, ahol „×” a vektoriális szorzatot, „·” pedig a skaláris szorzatot jelöli. Ennek a számnak az abszolút értéke megegyezik a három vektor által kifeszített paralelepipedon térfogatával.
Próbáld meg feldolgozni!
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
#370
Kedves Uwu!
Hogy esetleg szerinted nem praktikus mindenre alkalmazni a vektoralgebrai ábrázolást, az egy dolog.
Hogy ebben esetenként, amikor tényleg bonyolítja a leképzést, teljesen igazad van, az egy másik dolog.
Forrainak a kedvence a vektoralgebra. Neked is van bizonyára kedvenc ábrázolási módod. És igen, nekem is van..
Nagy ügy! Szíve joga mindenkinek, hogy mi a kedvence. Attól még te sem vagy buta, mert nem a Forrainak a kedvencét, vagy nem az én kedvenc ábrázolási módomat alkalmazod.
Hogy esetleg szerinted nem praktikus mindenre alkalmazni a vektoralgebrai ábrázolást, az egy dolog.
Hogy ebben esetenként, amikor tényleg bonyolítja a leképzést, teljesen igazad van, az egy másik dolog.
Forrainak a kedvence a vektoralgebra. Neked is van bizonyára kedvenc ábrázolási módod. És igen, nekem is van..
Nagy ügy! Szíve joga mindenkinek, hogy mi a kedvence. Attól még te sem vagy buta, mert nem a Forrainak a kedvencét, vagy nem az én kedvenc ábrázolási módomat alkalmazod.
#369
Rosszul állsz ezzel a vektor témával. Tanuljál már egy kicsit.
Minden rossz amit írtál. Ezt szándékosan csinálod, vagy tényleg ilyen buta vagy?
Nézegesd a wikit!
Minden rossz amit írtál. Ezt szándékosan csinálod, vagy tényleg ilyen buta vagy?
Nézegesd a wikit!
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
#368
He meglátom a szenvelgõ tudósokat, ahogyan a Big-Bang univerzum utolsó 3 percérõl beszélnek, azt kivánom, hogy az mielõbb, még az én életemben következzen be, hogy utána még nevethessek rajta!. (Izé: benne!)
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#367
Holnap megnézem, kösz.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#366
A fizikában a térfogatot csak vektoriálisan lehet felírni!
A kettõs szorzata lesz skalár!
Lassan furcsállak- azt mondod: a gravitációs gyorsulás vektor, közben a képlete, amivel száámoljuk, nem az?
Mélyedj el egy kicsit a vektoralgebrában!
Ha lesz idõm, megírom a "számvektor algebrát" is. Mert a matematika úgyszintén talajtalan, keresi önmagát, csak mi errõl nem tudunk, hiszen outsiderként semmihez se értünk.
Jelzem: A. Wiles nem a Fermat sejtést oldotta meg, hanem a Tanijama-Simura sejtést, (az elliptikus egyenletek és moduláris formák közötti kapcsolatot), ami valójában Frey megoldási útjának csupán a záróköve.
Az a megoldási út viszont hibás volt!
Így fogadjuk el, hogy a Fermat sejtést elsõként Fermat oldotta meg.
Eredménye az "irracionális egész számok", amelyeknek csak a bináris számrendszerben, ott is csak az elsõ számjegye a megismerhetõ (=1). Mert az összes többi végtelen nem szakaszos- sõt meghatározhatatlan! Nem csoda, hogy "nem fért el a margón". Ezzel jelezte Fermat a megoldását.
A kettõs szorzata lesz skalár!
Lassan furcsállak- azt mondod: a gravitációs gyorsulás vektor, közben a képlete, amivel száámoljuk, nem az?
Mélyedj el egy kicsit a vektoralgebrában!
Ha lesz idõm, megírom a "számvektor algebrát" is. Mert a matematika úgyszintén talajtalan, keresi önmagát, csak mi errõl nem tudunk, hiszen outsiderként semmihez se értünk.
Jelzem: A. Wiles nem a Fermat sejtést oldotta meg, hanem a Tanijama-Simura sejtést, (az elliptikus egyenletek és moduláris formák közötti kapcsolatot), ami valójában Frey megoldási útjának csupán a záróköve.
Az a megoldási út viszont hibás volt!
Így fogadjuk el, hogy a Fermat sejtést elsõként Fermat oldotta meg.
Eredménye az "irracionális egész számok", amelyeknek csak a bináris számrendszerben, ott is csak az elsõ számjegye a megismerhetõ (=1). Mert az összes többi végtelen nem szakaszos- sõt meghatározhatatlan! Nem csoda, hogy "nem fért el a margón". Ezzel jelezte Fermat a megoldását.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#365
Zöldség, amit írsz.
Ez a fizika bûne(most kisbetûvel), csak te még nem látod.
Mert az, hogy Newton elmondta egy probléma egyik felét, az neked elég.
Hiszen a fizika is mindennek a felét ismeri, a többit meg csak hozzáképzeli.
- Elfogadja az elektromos töltést a fényben (ami csak az egyik töltés), a másik töltés (a tömeg) helyett pedig a vákuumot képzeli hozzá.
- Elfogadja a tömegvonzást a gravitációban, a tömegtaszítást és a tehetetlenséget pedig az ezotéria, az UFÓ hívõk kezébe adja. (Lehet, hogy ebbõl valami haszna van? Milyen?)
- Ismeri a Hubble törvényt, de nincs tisztába az árapállyal, ami a távolodást okozza. Helyette valamiféle sötét tömeget keres, (és sajna meg is találja, mégpedig nagyon közel).
- Tudja, hogy a Hold az árapály miatt távolodik. Arról azonban hallani se akar, hogy a többi bolygó, és minden égitest is ugyanúgy.
- A bolygók por(c)korong csomósodásáról szövegel. Távol álljon tõlünk, hogy ez az égimechanikai paradoxon (rendezett keringésû porkorongban) létrejöjjön. Még az a szerencse, hogy a szemetek láttára nem is jön létre sehol.
- Az exo bolygok oly közel a napjukhoz ugyebár vélitek - "zuhannak", (persze úgy zuhannak, hogy bele, és nem körbe körbe!). Holott az árapály erõk hatására valójában igen intenzíven távolodhatnak is, ha túl vannak annak USP pályáján!
Amit csak azért nem "szinkron" pályának mondok, mert a fizika legáltalánosabb, világunkra leginkább érvényes tényezõje, s így általánosabb univerzálisabb) jelentõségû, mint csak egy bolygó szinkronpályája. Mert érvényés bármely, a legkisebb forgó tömegre is.
Végül, ha valaki el kezd rajta gondolkodni,szörnyû képzavart tapasztalhat a fizikában. Igazán fura, hogy fungál még valahogy.
Ez a fizika bûne(most kisbetûvel), csak te még nem látod.
Mert az, hogy Newton elmondta egy probléma egyik felét, az neked elég.
Hiszen a fizika is mindennek a felét ismeri, a többit meg csak hozzáképzeli.
- Elfogadja az elektromos töltést a fényben (ami csak az egyik töltés), a másik töltés (a tömeg) helyett pedig a vákuumot képzeli hozzá.
- Elfogadja a tömegvonzást a gravitációban, a tömegtaszítást és a tehetetlenséget pedig az ezotéria, az UFÓ hívõk kezébe adja. (Lehet, hogy ebbõl valami haszna van? Milyen?)
- Ismeri a Hubble törvényt, de nincs tisztába az árapállyal, ami a távolodást okozza. Helyette valamiféle sötét tömeget keres, (és sajna meg is találja, mégpedig nagyon közel).
- Tudja, hogy a Hold az árapály miatt távolodik. Arról azonban hallani se akar, hogy a többi bolygó, és minden égitest is ugyanúgy.
- A bolygók por(c)korong csomósodásáról szövegel. Távol álljon tõlünk, hogy ez az égimechanikai paradoxon (rendezett keringésû porkorongban) létrejöjjön. Még az a szerencse, hogy a szemetek láttára nem is jön létre sehol.
- Az exo bolygok oly közel a napjukhoz ugyebár vélitek - "zuhannak", (persze úgy zuhannak, hogy bele, és nem körbe körbe!). Holott az árapály erõk hatására valójában igen intenzíven távolodhatnak is, ha túl vannak annak USP pályáján!
Amit csak azért nem "szinkron" pályának mondok, mert a fizika legáltalánosabb, világunkra leginkább érvényes tényezõje, s így általánosabb univerzálisabb) jelentõségû, mint csak egy bolygó szinkronpályája. Mert érvényés bármely, a legkisebb forgó tömegre is.
Végül, ha valaki el kezd rajta gondolkodni,szörnyû képzavart tapasztalhat a fizikában. Igazán fura, hogy fungál még valahogy.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#364
Paul Davies: Az utolsó három perc, 10. FEJEZET-Hirtelen halál és újjászületés.
(Világ-Egyetem-soroat, KULTURTRADE KIADÓ KFT, 1994. Magyar fordítás: dr. Both Elõd)
-szerintem meg csak simán k*rvára uborkaszezon van...
(Világ-Egyetem-soroat, KULTURTRADE KIADÓ KFT, 1994. Magyar fordítás: dr. Both Elõd)
-szerintem meg csak simán k*rvára uborkaszezon van...
#363
Az origón is volt róla cikk már.
Elsõ körben a Physics Letters B címû szakfolyóirat április 12-i számában jelent meg, onnan szedték ezek is.
"Bár az ötlet érdekes, egyelõre komoly bizonyíték nem támasztja alá, így leginkább csak egzotikus lehetõségnek tekintendõ."
Ez a vélemény egyébként szerintem egy az egybe igaz a kozmológiára is.
Elsõ körben a Physics Letters B címû szakfolyóirat április 12-i számában jelent meg, onnan szedték ezek is.
"Bár az ötlet érdekes, egyelõre komoly bizonyíték nem támasztja alá, így leginkább csak egzotikus lehetõségnek tekintendõ."
Ez a vélemény egyébként szerintem egy az egybe igaz a kozmológiára is.
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
#362
Inkább nézd meg ezt: Minden fekete lyukban egy külön univerzum rejtõzik?
#361
Azon töprengek, hogy ha valóban annyira rendhagyó a nézeted, mint amilyennek én érzékelem, akkor vajon kitõl vársz reakciót?
A rendhagyóra általában nincs reakció azon kívül, hogy "hülye vagy". Szimplán azért, mert annak elég kicsi a valószínûsége, hogy a rendhagyó átszivárogjon azokon a szûrökön, mely lehetetlenné teszik hogy mások maguktól is felismerjék a rendhagyót.
Itt élünk egymás mellett "karnyújtásnyira", de az eltérõ tudatállapotunk idegenekké tesz minket.
Persze ha most fél órát dolgoznék rajta, akkor a fentiek is sokkal jobban hangoznának. De most erre nincs szükség. A lényeg a lényeg.
A rendhagyóra általában nincs reakció azon kívül, hogy "hülye vagy". Szimplán azért, mert annak elég kicsi a valószínûsége, hogy a rendhagyó átszivárogjon azokon a szûrökön, mely lehetetlenné teszik hogy mások maguktól is felismerjék a rendhagyót.
Itt élünk egymás mellett "karnyújtásnyira", de az eltérõ tudatállapotunk idegenekké tesz minket.
Persze ha most fél órát dolgoznék rajta, akkor a fentiek is sokkal jobban hangoznának. De most erre nincs szükség. A lényeg a lényeg.
#360
Valszeg az, hogy dolgozik látástól mikulásig a hozzászólásain, és mi meg le se szarjuk.
#359
A térfogatot nem lehet vektoriálisan felírni. Ez halandzsa.
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
#358
Bocs h ilyen késõn írok, de nem volt netem 2 napig xD
2 tömeggel rendelkezõ test NEM taszítja egymást ha csak a gravitáció(az amit mindenki ért alatta nem a te veriációd) hat közöttük. A távolodás (amit te taszításnak hívsz) azért van mert a grav erõ nem elég nagy hogy a másik testet körpályán tartsa. Az ehhez szükséges erõnek akkorának kén lennie mint a centripetális erõnek(ez NEM taszítás).
Itt a wiki hogy ez miért lép fel amugy ha kell szívesen elmagyarázom, de ha az vagy akinek mondod magad akkor ez nem lehet probléma.
2 tömeggel rendelkezõ test NEM taszítja egymást ha csak a gravitáció(az amit mindenki ért alatta nem a te veriációd) hat közöttük. A távolodás (amit te taszításnak hívsz) azért van mert a grav erõ nem elég nagy hogy a másik testet körpályán tartsa. Az ehhez szükséges erõnek akkorának kén lennie mint a centripetális erõnek(ez NEM taszítás).
Itt a wiki hogy ez miért lép fel amugy ha kell szívesen elmagyarázom, de ha az vagy akinek mondod magad akkor ez nem lehet probléma.
#357
<#fejvakaras>
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant
#356
Mi a robbanásod tárgya? <#nemtudom><#nemtudom><#nemtudom>
#355
Nos, lehetséges.. Az én stílusom is gyakran exkatedra.. amit sokan félreértenek, pedig csupán munkahelyi ártalom 😊
#354
Szétrobbanok!!!
<#gonosz2>
<#gonosz2>
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#353
Állitom, hogy az Univerzum- gép mûködését legjobban én értem, és hogy ez a megállapítás így csak a szerénységemet bizonyítja.
Ez talán csak elég dühitõ, hogy valaki végre szóba álljon velem?
Hogy legalább lehülyézzen?
<#gun>
Ez talán csak elég dühitõ, hogy valaki végre szóba álljon velem?
Hogy legalább lehülyézzen?
<#gun>
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#352
Egy Mars expediciónak azt kellene ellenõriznie, hogy a Phobos, a Deimos, a Marson látható törmelékmezõk, és az Antarktiszi meteoritok- azonosak e?
A többit már én is tudom méretezni.
Meg tudom állapítani, hogy körülbelül mikor történt ez? Milyen Marsi pályán, milyen Phobos'Deimos pályán.
Egyébként- a Mars bizonyára korábban született, mint a Föld.
A számításaim szetint legkésõbb a Merkur kondenzálódott, talán az akkor kiszakadó Jupiterbõl?
Kész krimi a Naprendszer története, ahhoz a sületlenséghez képest, amit ma nemcsak az átlagember, de a csillagászat is gondol róla.
Igazán, legalább kiváncsi lenne valaki rá? Minden eleme kalandos, és érdekes, és valós.... (a számításaim szerint).
A többit már én is tudom méretezni.
Meg tudom állapítani, hogy körülbelül mikor történt ez? Milyen Marsi pályán, milyen Phobos'Deimos pályán.
Egyébként- a Mars bizonyára korábban született, mint a Föld.
A számításaim szetint legkésõbb a Merkur kondenzálódott, talán az akkor kiszakadó Jupiterbõl?
Kész krimi a Naprendszer története, ahhoz a sületlenséghez képest, amit ma nemcsak az átlagember, de a csillagászat is gondol róla.
Igazán, legalább kiváncsi lenne valaki rá? Minden eleme kalandos, és érdekes, és valós.... (a számításaim szerint).
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#351
Egyébként, végül is igaz lehet. Hiszen a Mars valszeg a Neptunusz, Netán az Uránusz szülötte, amelyek mára már elég messze vannak, ha nem is az aszteoridák övezetében.
Ugyanis a Naprendszer soha nem "csomósodott".
A gázbolygókat ugyanis a kezdõdõ fúziótol "vemhes" Nap lökéshullámai szülték meg.
Az elsõ gázbolygó óriás lehetett, azt Anonymus I-nek hivom, és minden bizonnyal elszáguldott a Naprendszerbõl, kibillentve annak forgássikját, és kilökve a galaxiskarból. Ezáltal lett viszonylag nyugodt az életünk. Az Annonymus I-bõl kikondenzálódó anyagok hozták létre az Oorth felhõ, az aszteroida õvek szilárd bázisát.
Mert a Naprendszer nem a vákuumhidegbõl ébredt, az egy lázas álom csak- a porbacsomósodó híveké!
Ugyanis a Naprendszer soha nem "csomósodott".
A gázbolygókat ugyanis a kezdõdõ fúziótol "vemhes" Nap lökéshullámai szülték meg.
Az elsõ gázbolygó óriás lehetett, azt Anonymus I-nek hivom, és minden bizonnyal elszáguldott a Naprendszerbõl, kibillentve annak forgássikját, és kilökve a galaxiskarból. Ezáltal lett viszonylag nyugodt az életünk. Az Annonymus I-bõl kikondenzálódó anyagok hozták létre az Oorth felhõ, az aszteroida õvek szilárd bázisát.
Mert a Naprendszer nem a vákuumhidegbõl ébredt, az egy lázas álom csak- a porbacsomósodó híveké!
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#350
Sötétség délben....
"Érdekes terv a NASA Gulliver ûrprogramja, amely a Mars Deimos holdjáról anyagmintának a Földre való visszahozását tûzte ki célul. A Deimos hold a feltételezések szerint a fõ aszteroidaöv külsõ peremérõl került a Mars közelébe, és a nagybolygó befogta azt. A Gulliver által egy külsõ aszteroida mintegy kilenc kg anyagát lehet majd megvizsgálni, és nem is kell nagyon messzire utazni érte."
Micsoda? A Naprendszer külsõ zónájából bevándorolt, mint egy aborigén New Yorkba? Megáll az ész!
A Phobos' Deimos kishold ugyanúgy született, ahogyan a mi Holdunk.
Amikor a Napból annak, még gyors forgásánál, az induló fúzió instacioner idõszakában kiszakadó gázbolygók egyikébõl a Mars kikondenzálódott, majd lehûlve, még kondenzátumként, gyorsulva forogni kezdett, akkor szakadt ki belõle, és távolodott tõle el a Phobos'Deimos!
Mígnem a lassuló forgású Mars USP-je utolérte, és szétszaggatta, mint egy krumplit- a Deimost felfelé, a Phobost lefelé lökve el!
Ez is bizonyiték arra, hogy szükség van az outsiderek beavatkozásra a tudományban!
Nem engedhetõ szabadjára, kontrol nélkül a tudomány. Kell, hogy ellenõrizni tudja, különben átvágják a süket dumával.
"Érdekes terv a NASA Gulliver ûrprogramja, amely a Mars Deimos holdjáról anyagmintának a Földre való visszahozását tûzte ki célul. A Deimos hold a feltételezések szerint a fõ aszteroidaöv külsõ peremérõl került a Mars közelébe, és a nagybolygó befogta azt. A Gulliver által egy külsõ aszteroida mintegy kilenc kg anyagát lehet majd megvizsgálni, és nem is kell nagyon messzire utazni érte."
Micsoda? A Naprendszer külsõ zónájából bevándorolt, mint egy aborigén New Yorkba? Megáll az ész!
A Phobos' Deimos kishold ugyanúgy született, ahogyan a mi Holdunk.
Amikor a Napból annak, még gyors forgásánál, az induló fúzió instacioner idõszakában kiszakadó gázbolygók egyikébõl a Mars kikondenzálódott, majd lehûlve, még kondenzátumként, gyorsulva forogni kezdett, akkor szakadt ki belõle, és távolodott tõle el a Phobos'Deimos!
Mígnem a lassuló forgású Mars USP-je utolérte, és szétszaggatta, mint egy krumplit- a Deimost felfelé, a Phobost lefelé lökve el!
Ez is bizonyiték arra, hogy szükség van az outsiderek beavatkozásra a tudományban!
Nem engedhetõ szabadjára, kontrol nélkül a tudomány. Kell, hogy ellenõrizni tudja, különben átvágják a süket dumával.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#349
Lám, viszakoznom kell! uwu jól irta, a bolygók zuhannak a Nap felé, a pályályuk mentén.
Ha még azt is hozzátette volna, hogy ugyanakkor távolodnak is, és hogy ez a távolodás picivel több, mint a zuhanása, akkor most szégyenemben megtépném a fürdõgatyámat, tovább fokozva azt.
Ha még azt is hozzátette volna, hogy ugyanakkor távolodnak is, és hogy ez a távolodás picivel több, mint a zuhanása, akkor most szégyenemben megtépném a fürdõgatyámat, tovább fokozva azt.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#348
Itt most egy kis stilisztikai kitérõ: az hogy én mindent olyan lehengerlõleg írok, nem azt jelenti, hogy fenemód biztos vagyok abban, amit mondok, de akkor és ott bizonyosan!
Mert az emberi tudat egy tartály, amelybe jelenleg is meghatározott nyomás van.
Bármit próbálsz hozzáadni, valamilyen nagyobb nyomáson kell tegyed!
Mert ha csak egy árvalányhaj próbálja elsuttogni a tutit, akkor soha egy fû, vagy faszál se hallaná meg.
Akinek mondanivalója van, ne legyen se túl szerény, se sértõdékeny (persze túl rámenõs se)!
Mondom én, aki valaha árvalányhaj voltam, és hiába suttogtam a tutit.
Mert az emberi tudat egy tartály, amelybe jelenleg is meghatározott nyomás van.
Bármit próbálsz hozzáadni, valamilyen nagyobb nyomáson kell tegyed!
Mert ha csak egy árvalányhaj próbálja elsuttogni a tutit, akkor soha egy fû, vagy faszál se hallaná meg.
Akinek mondanivalója van, ne legyen se túl szerény, se sértõdékeny (persze túl rámenõs se)!
Mondom én, aki valaha árvalányhaj voltam, és hiába suttogtam a tutit.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#347
Imádtam, (még ma is)Öveges József professzort, a barackmagból-atommag kifejezés szerzõjét.. (akinek stilusát próbálnám követni, mert érdekfeszítõ, és érthetõ volt, de sajna nem megy.
Most itt egy példa, (amúgy oldásként):
Ember és Világ (1952)
"A legújabb kor fizikája" (7 old.)
"A petyhüdt hólyag feszes lesz, ha melegítjük benne a levegõt. Sõt a hólyagban lévõ levegõ nyomása akkorára is nõhet, hogy elreped a hólyag."
Ennek a néhány sornak sokféle értelmezése lehet: pld. olyan is, hogy igyekezzünk ekerülni, hogy a hólyagba túl sok levegõ kerüljön.
De lehet olyan is, hogy a Fizkának nemcsak népszerûen fantáziálnia kell: hogy Big Bang, fekete lyuk, féreglyuk, stb. (az a nagyközönség felé jogos csak) - hanem gondolkodnia, és dolgoznia- szabadon,lelki kötöttségek nélkül.
Most itt egy példa, (amúgy oldásként):
Ember és Világ (1952)
"A legújabb kor fizikája" (7 old.)
"A petyhüdt hólyag feszes lesz, ha melegítjük benne a levegõt. Sõt a hólyagban lévõ levegõ nyomása akkorára is nõhet, hogy elreped a hólyag."
Ennek a néhány sornak sokféle értelmezése lehet: pld. olyan is, hogy igyekezzünk ekerülni, hogy a hólyagba túl sok levegõ kerüljön.
De lehet olyan is, hogy a Fizkának nemcsak népszerûen fantáziálnia kell: hogy Big Bang, fekete lyuk, féreglyuk, stb. (az a nagyközönség felé jogos csak) - hanem gondolkodnia, és dolgoznia- szabadon,lelki kötöttségek nélkül.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#346
Szerintem is, õk még Kepler, és Kopernikus (szuper nagy elmék, meghajlok) akkori, stacioner világában élnek.
Ez a jellemzõ: valaki tesz egy lépést, a többi meg örökre ott toporog.
Világunk semmi esetre se stacioner. Nem lehet együtt emlegetni a Hubble törvényt Keplerrel.
Sajnos, ide képleteket irni reménytelen ügy. Mertt az árapály nem kis munka lenne. Igazából pedig azt kéne leirnom.
Vagy Zérónak.
Ez a jellemzõ: valaki tesz egy lépést, a többi meg örökre ott toporog.
Világunk semmi esetre se stacioner. Nem lehet együtt emlegetni a Hubble törvényt Keplerrel.
Sajnos, ide képleteket irni reménytelen ügy. Mertt az árapály nem kis munka lenne. Igazából pedig azt kéne leirnom.
Vagy Zérónak.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#345
"A keringõ égitestek egyébként folyamatosan zukannak, méghozzá pont annyit, amennyit a pályájuk görbülete megkövetel. Az ok-okozati viszony persze nem ilyen, csak számszerûleg néz így ki a dolog."
Muszáj megismételnem: a Fizika óriási bûne ez a mondat- hol van most Zéró, hogy tiltakozzon? Vagy egyetért?
De hisz cáfoljátok a Hubble törvényt! Most csak képedek de la el...!
Nyugodj bele, hogy ahogyan a Hold, úgy távolodik méteres/év nyagyságrendbe a Föld a Naptól, a gázbolygók és a Plutó meg 10-100 m/év nagyságrendbe-mennél távolabb, annál jobban. Közben a Nap forgása 2h periódusról több száz órára nõtt.
Szörnyû bûne ez a fizikának, a porbacsomósodással, és az árapály ignorálásával együtt.
Nem szeretném, ha ma fizikusnamk neveznének.
Muszáj megismételnem: a Fizika óriási bûne ez a mondat- hol van most Zéró, hogy tiltakozzon? Vagy egyetért?
De hisz cáfoljátok a Hubble törvényt! Most csak képedek de la el...!
Nyugodj bele, hogy ahogyan a Hold, úgy távolodik méteres/év nyagyságrendbe a Föld a Naptól, a gázbolygók és a Plutó meg 10-100 m/év nagyságrendbe-mennél távolabb, annál jobban. Közben a Nap forgása 2h periódusról több száz órára nõtt.
Szörnyû bûne ez a fizikának, a porbacsomósodással, és az árapály ignorálásával együtt.
Nem szeretném, ha ma fizikusnamk neveznének.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#344
Kedves uwu.
Minden hozzászólásod figyelmesen olvasom, mert sokat adok a véleményedre.
1. A sûrûséget mint térfogategységre jutó tömeg értelmezem kg/m3.
És ha valóban vektoriálisan irom fel a térfogatot (r1xr2*r3=V)
akkor meglepetésemre maga a tér, és a sûrûség is negatív elõjelü skalárrá váltanak! Attól függõen, hogyan vizsgáljuk.
Ha mind a három szétágazik, vagy összetart, akkor persze mindegy a sorrendjük.
Hiányolom, hogy nem szól senki hozzá ehhez a vektoriális gyorsulás képlethez. Hiszen roppant érdekes.
2. Valószínûleg már Te is észrevetted, hogy 2,5 %-ot irtam.
3. Sajnálatos, hogy senkit nem zavar, hogy univerzumunk soha nem volt összhangban a SCHWARZSCHILD sugarával, pedig arra én nagyon vágyok.
Valahogy errõl a fizika nem emlékezik meg!
Magam persze sejtek dolgokat, de töletek várom a választ: miért?
Talán a borzalmas név miatt? Mennyivel szebb: Einstein! (ahogyan Szerelem= Lenolaj... szebben hangzik, ugye?)
A fényatom nem éter, mert egy önmagában záródó, külön kis bivalens világ: a tömeg és a fénytöltés periódikus változása. Hogyan lehetne az éter?
És miért jobb a vákuum, helyette?
Ma már a fizika mindent amit nem ért- vákuumnmak nevez.
Ma már a vákuum a legenergiább energia, és a leganyagibb anyag, ami bocs, de röhejes.
És ha valamit nem találnak (értenek), akkor az "vákuum".
Olyan mint a snapszliba a Jolly Jóker. Ambõl nekem elegem van.
"A vákuum olyan éter, amit a Fizika elfogad!" Tessék: itt a definiciója.
Az, hogy Ti elsõként használtatok fel rosszul fogalmakat, csak azért lehet, mert azok nem tudnak kiabálni, ha valami fáj!
Pedig én hallom, hogy kiabálnak! Mert azt még te is hallod, hogy 1+2=0, hogy az fájó hülyeség.
De azt csak én hallom még ma, hogy az 1*1*1=1, szintén hülyeség.
Ezek a számok ebben az összefüggésben segítségért kiabálnak, amit csak én hallok, és egyetemi végzettséggel talán még lesz erõm, és idõm elkezdeni a "Számvektor Algebrát"
Mert a Matematika és a Fizika egyaránt nagyon elégedettek önmagukkal, pedig a dolgok, (fogalmak) amelyekkel foglalkoznak, valójában "szenvednek" tõlük ma még.
Csak Ti ezt nem látjátok, mert nincs hozzá szemetek, nem halljátok, mert süketek vagytok ehhez. Más a frekvenciája- olyan, amilyenre még nem gondoltatok.
(Szerintem a tudomány súlyos válságban van, ha már én is látom. Vigyázni kell, nehogy a hivatalos ezotériává fajuljon, a piac kiszolgálójává, jobban, mint azt illik.).
Minden hozzászólásod figyelmesen olvasom, mert sokat adok a véleményedre.
1. A sûrûséget mint térfogategységre jutó tömeg értelmezem kg/m3.
És ha valóban vektoriálisan irom fel a térfogatot (r1xr2*r3=V)
akkor meglepetésemre maga a tér, és a sûrûség is negatív elõjelü skalárrá váltanak! Attól függõen, hogyan vizsgáljuk.
Ha mind a három szétágazik, vagy összetart, akkor persze mindegy a sorrendjük.
Hiányolom, hogy nem szól senki hozzá ehhez a vektoriális gyorsulás képlethez. Hiszen roppant érdekes.
2. Valószínûleg már Te is észrevetted, hogy 2,5 %-ot irtam.
3. Sajnálatos, hogy senkit nem zavar, hogy univerzumunk soha nem volt összhangban a SCHWARZSCHILD sugarával, pedig arra én nagyon vágyok.
Valahogy errõl a fizika nem emlékezik meg!
Magam persze sejtek dolgokat, de töletek várom a választ: miért?
Talán a borzalmas név miatt? Mennyivel szebb: Einstein! (ahogyan Szerelem= Lenolaj... szebben hangzik, ugye?)
A fényatom nem éter, mert egy önmagában záródó, külön kis bivalens világ: a tömeg és a fénytöltés periódikus változása. Hogyan lehetne az éter?
És miért jobb a vákuum, helyette?
Ma már a fizika mindent amit nem ért- vákuumnmak nevez.
Ma már a vákuum a legenergiább energia, és a leganyagibb anyag, ami bocs, de röhejes.
És ha valamit nem találnak (értenek), akkor az "vákuum".
Olyan mint a snapszliba a Jolly Jóker. Ambõl nekem elegem van.
"A vákuum olyan éter, amit a Fizika elfogad!" Tessék: itt a definiciója.
Az, hogy Ti elsõként használtatok fel rosszul fogalmakat, csak azért lehet, mert azok nem tudnak kiabálni, ha valami fáj!
Pedig én hallom, hogy kiabálnak! Mert azt még te is hallod, hogy 1+2=0, hogy az fájó hülyeség.
De azt csak én hallom még ma, hogy az 1*1*1=1, szintén hülyeség.
Ezek a számok ebben az összefüggésben segítségért kiabálnak, amit csak én hallok, és egyetemi végzettséggel talán még lesz erõm, és idõm elkezdeni a "Számvektor Algebrát"
Mert a Matematika és a Fizika egyaránt nagyon elégedettek önmagukkal, pedig a dolgok, (fogalmak) amelyekkel foglalkoznak, valójában "szenvednek" tõlük ma még.
Csak Ti ezt nem látjátok, mert nincs hozzá szemetek, nem halljátok, mert süketek vagytok ehhez. Más a frekvenciája- olyan, amilyenre még nem gondoltatok.
(Szerintem a tudomány súlyos válságban van, ha már én is látom. Vigyázni kell, nehogy a hivatalos ezotériává fajuljon, a piac kiszolgálójává, jobban, mint azt illik.).
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#343
Kedves Uwu!
Nyilvánvalóan a fotonok beérkezési sebessége azonos a fény sebességével.
Ebbõl következõen, ha a fotonok beérkezési sebessége változik, akkor ezzel a fény sebességének változását tapasztaltuk.
A fotonok beérkezési sebességének változását a relativisztikus Doppler függvényével a frekvencia megváltozásaként kezeljük.
ahol
v a fénysebesség megváltozásának mértéke (egyben a forrásának a detektálóhoz relatív sebessége,)
c a forrásához nyugvó detektorral mért fénysebesség
f0 a forráshoz relatívan nyugvó detektor által mért frekvencia
f a detektorhoz relatívan mozgó forrásból megérkezõ frekvencia
közeledõ esetben f=f0*gyök((c+v)/(c-v))
távolodó esetben f=f0*gyök((c-v)/(c+v))
Ezek a függvények gondosan kimért és dokumentált helyességû függvények.
A helyességükhöz, értelmükhöz kétség sem férhet. Ha ennek ellenére vitatnád, akkor kérlek olyan helyen tedd, ahol nem tudják, hogy a beérkezési ütem megváltozásának, azaz a beérkezési sebesség megváltozásának mi az értelme.
Itt mindenki tudja, hogy a beérkezési ütem egyenértékû kifejezés a beérkezési sebességgel.
Nyilvánvalóan a fotonok beérkezési sebessége azonos a fény sebességével.
Ebbõl következõen, ha a fotonok beérkezési sebessége változik, akkor ezzel a fény sebességének változását tapasztaltuk.
A fotonok beérkezési sebességének változását a relativisztikus Doppler függvényével a frekvencia megváltozásaként kezeljük.
ahol
v a fénysebesség megváltozásának mértéke (egyben a forrásának a detektálóhoz relatív sebessége,)
c a forrásához nyugvó detektorral mért fénysebesség
f0 a forráshoz relatívan nyugvó detektor által mért frekvencia
f a detektorhoz relatívan mozgó forrásból megérkezõ frekvencia
közeledõ esetben f=f0*gyök((c+v)/(c-v))
távolodó esetben f=f0*gyök((c-v)/(c+v))
Ezek a függvények gondosan kimért és dokumentált helyességû függvények.
A helyességükhöz, értelmükhöz kétség sem férhet. Ha ennek ellenére vitatnád, akkor kérlek olyan helyen tedd, ahol nem tudják, hogy a beérkezési ütem megváltozásának, azaz a beérkezési sebesség megváltozásának mi az értelme.
Itt mindenki tudja, hogy a beérkezési ütem egyenértékû kifejezés a beérkezési sebességgel.
#342
Természetesen jó a meglátásod! Csak az olyan ostobák hihetnek az egyetlen Big-Bang elvében, akik a végtelent képtelenek elkülöníteni a végesen nagy fogalmától.
Ahogy én látom, az ilyenek logikailag még a geocentrikus világkép rabjai.
Az, hogy "fényzárt" vagy hogy nem "fényzárt"-e, vitatható.
Hiszen a Hawking és társai által definiált fekete lyuk sugározza a gravitációt, annak ellenére, hogy az eredeti definíció szerint, a felületi (az esemény horizont alatti) szökési sebesség sokszorosan meghaladja a fénysebességet.
Ezért helyette helyesebbnek látom azt az értelmezést, amely szerint a fekete lyukban az idõlassító hatalmas gravitációs sugárzás miatt a rezgések olyannyira lelassulnak a külsõ megfigyelõhöz viszonyítva, hogy a külsõ megfigyelõ számára minden e.m. sugárzás csak gravitációs frekvencia sávúnak érzékelhetõ.
Így értelmezve nem sérül a fénysebességû terjedés axiómája sem és értelmezhetõ a "szelektívnek" látszó gravitáció paradoxonja is.
A fény sebességének a származtatásával ugyanezen okból nem érthetek egyet.
Hacsak nem úgy értetted, hogy a fényt kisugárzó részecske mozgására hat az univerzum fénynyomása, ilyen módon modulálva a kisugárzás körülményeit.
Mert ezen esetben úgy teljesül a mindig csak a forrásához relatívan állandó fénysebesség, hogy közben kielégíti a fénynyomás teljesülését is.
Ahogy én látom, az ilyenek logikailag még a geocentrikus világkép rabjai.
Az, hogy "fényzárt" vagy hogy nem "fényzárt"-e, vitatható.
Hiszen a Hawking és társai által definiált fekete lyuk sugározza a gravitációt, annak ellenére, hogy az eredeti definíció szerint, a felületi (az esemény horizont alatti) szökési sebesség sokszorosan meghaladja a fénysebességet.
Ezért helyette helyesebbnek látom azt az értelmezést, amely szerint a fekete lyukban az idõlassító hatalmas gravitációs sugárzás miatt a rezgések olyannyira lelassulnak a külsõ megfigyelõhöz viszonyítva, hogy a külsõ megfigyelõ számára minden e.m. sugárzás csak gravitációs frekvencia sávúnak érzékelhetõ.
Így értelmezve nem sérül a fénysebességû terjedés axiómája sem és értelmezhetõ a "szelektívnek" látszó gravitáció paradoxonja is.
A fény sebességének a származtatásával ugyanezen okból nem érthetek egyet.
Hacsak nem úgy értetted, hogy a fényt kisugárzó részecske mozgására hat az univerzum fénynyomása, ilyen módon modulálva a kisugárzás körülményeit.
Mert ezen esetben úgy teljesül a mindig csak a forrásához relatívan állandó fénysebesség, hogy közben kielégíti a fénynyomás teljesülését is.
#341
A keringõ égitestek egyébként folyamatosan zukannak, méghozzá pont annyit, amennyit a pályájuk görbülete megkövetel. Az ok-okozati viszony persze nem ilyen, csak számszerûleg néz így ki a dolog.
A keringézhez nem kell antigravitáció.
A végtelen terjedés egyébként nem magyarázjható azzal hogy valami kétértékû. Nincs-ok-okozati összefüggás a két dolog között.
A vektorok egyébként nem szoktak áramlani, és örvényleni sem, a valóságban nem is léteznek, az csak ewgy modell😄
A keringézhez nem kell antigravitáció.
A végtelen terjedés egyébként nem magyarázjható azzal hogy valami kétértékû. Nincs-ok-okozati összefüggás a két dolog között.
A vektorok egyébként nem szoktak áramlani, és örvényleni sem, a valóságban nem is léteznek, az csak ewgy modell😄
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
#340
2. Rögtön az elején összekevered az optikai sûrûséget, és testsûrûséget, innentõl rossz az egész.
3. A fényt is kevered a hanggal, jogos lenne, ha létezne a fényatom amirõl korábban írtál. Ennek létezését nyugodtan kizárhatod, ugyanezt az izét amit "te találtál ki" régebben éternek hívták, és mára már csak egy elavult modell.
4. A fénysebesség 25%-os változást azért annyira nem lenne nehéz kimérni, ha lenne.
6. Az eddig vizsgált jelenségek nem magyarázhatóak meg. Az éterfizika 100 éve eelavbult, amit te itt "kitaláltál" az meg pont az, csak másképp nevezel dolgokat.
Egyébként a kozmológiatényleg gyerek cipõben jár, a legnagyobb problémája, hogy nem látjuk hogy zajlanak a dolgok nagyban. Az eszközeinkkel egyenlõre le vagyun korlátozva. Együltõ helyedbe nem fogsz megvilágosodni, középsulis tudásból nem fogod megváltani a világot.
Ne reménykedj abban, hogy bármit is kitaláltál. Kevered a fogalamkat, össze-visszza számolsz ökörségeket, az állításaid semmilyen megfigyelés nem támasztja alá. Halandzsának jó, nagymamád biztos beszopná, de ide ez kevés lesz.
3. A fényt is kevered a hanggal, jogos lenne, ha létezne a fényatom amirõl korábban írtál. Ennek létezését nyugodtan kizárhatod, ugyanezt az izét amit "te találtál ki" régebben éternek hívták, és mára már csak egy elavult modell.
4. A fénysebesség 25%-os változást azért annyira nem lenne nehéz kimérni, ha lenne.
6. Az eddig vizsgált jelenségek nem magyarázhatóak meg. Az éterfizika 100 éve eelavbult, amit te itt "kitaláltál" az meg pont az, csak másképp nevezel dolgokat.
Egyébként a kozmológiatényleg gyerek cipõben jár, a legnagyobb problémája, hogy nem látjuk hogy zajlanak a dolgok nagyban. Az eszközeinkkel egyenlõre le vagyun korlátozva. Együltõ helyedbe nem fogsz megvilágosodni, középsulis tudásból nem fogod megváltani a világot.
Ne reménykedj abban, hogy bármit is kitaláltál. Kevered a fogalamkat, össze-visszza számolsz ökörségeket, az állításaid semmilyen megfigyelés nem támasztja alá. Halandzsának jó, nagymamád biztos beszopná, de ide ez kevés lesz.
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
#339
A BIG BANG elmélet azt sugallja, sõt hirdeti, hogy egyetlen megveszekedett világ pukkant csak ki, és veszik majd el...
Embertelen hülyeség, akárhány új elemet varázsolnak az V. metróban (ha Budapestig vezetik), a nulladik percre...
A fénybázisú, fényzárt univerzumok sokasága létezik: születik, és pusztul, ám mindegyik hagyva tudati, vagy fizikai hozadékot maga után, amelyekrõl idõvel tudomást szerezhetünk, MEGISMERHETÜNK. Hiszen, ha más nem- a gravitációjuk jól látható nyomott hagyott az univerzumunkban: a galaxishalmazok csomósodási zónáit!
Ugyanakkor még sokkal több olyan univerzum létezése is lehetséges, amelyekrõl tudomást sem szerezhetünk, pedig mellettünk, sõt bennünk is lehetnek. Pusztán, mert más a töltetük, a fénybázisuk, amelyeket nem észlelhetünk. (Rosszabbul még a neutrinónál is.)
Remélem, ezzel a közleményemmel végleg kiverem a biztosítékot.
Hiszen a mai fizika legszebb célját- hogy egyetlen képlettel a legnagyobb varázsló- sipkás fizikus mindent megmagyarázzon- ingatgatom!
Mint jeleztem, szerintem az univerzumok ugyan megismerhetõk, a Világmindenség azonban- MEGISMERHETETLEN!
Embertelen hülyeség, akárhány új elemet varázsolnak az V. metróban (ha Budapestig vezetik), a nulladik percre...
A fénybázisú, fényzárt univerzumok sokasága létezik: születik, és pusztul, ám mindegyik hagyva tudati, vagy fizikai hozadékot maga után, amelyekrõl idõvel tudomást szerezhetünk, MEGISMERHETÜNK. Hiszen, ha más nem- a gravitációjuk jól látható nyomott hagyott az univerzumunkban: a galaxishalmazok csomósodási zónáit!
Ugyanakkor még sokkal több olyan univerzum létezése is lehetséges, amelyekrõl tudomást sem szerezhetünk, pedig mellettünk, sõt bennünk is lehetnek. Pusztán, mert más a töltetük, a fénybázisuk, amelyeket nem észlelhetünk. (Rosszabbul még a neutrinónál is.)
Remélem, ezzel a közleményemmel végleg kiverem a biztosítékot.
Hiszen a mai fizika legszebb célját- hogy egyetlen képlettel a legnagyobb varázsló- sipkás fizikus mindent megmagyarázzon- ingatgatom!
Mint jeleztem, szerintem az univerzumok ugyan megismerhetõk, a Világmindenség azonban- MEGISMERHETETLEN!
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#338
Ezeket számoltam:
1. Univerzumunk tömege a Schwarzschild képletbõl: (R=13,7 fényév esetén)
m= 8,513E+52 kg. 1./
Ez az érték közel esik a galaxishalmazok számának becslése útján meghatározható értékhez.
2. Univerzumunk sûrûsége:
ró =3* C^6/ (32*Pi* G^3*m^2)=1,0064 E-26 kg/m3 2./
Ez körülbelül 6 db nukleont jelent 1 m3 térfogatban.
3. A hangsebesség analógiájára a fénysebesség:
Vhang= Vfény= (K/ró )^0,5 m/s 3./
Behelyettesítve az univerzumunkban érvényes fénysebességet, annak kompressziós modulusa
K= 9,04 E-10 Pa adódna.
Amely érték nem áll távol attól a nyomástól, amelyet a világûrre megadni szoktak.
E-4….E-15 Pa
Feltételezhetõ tehát, hogy Univerzumunk átlagos nyomása, vagyis a kompressziós tényezõje E-10 Pa nagyságrendhez közeli, és hogy a fény sebessége emiatt annyi, amennyi.
4. Valamely eltérõ tömegû univerzumban, vagy a miénkben, ha annak tömege (sugara és sûrûsége is!) megváltozna, a fény sebessége a következõképpen lenne becsülhetõ:
Cfény=(K*32*Pi* G^3*/3)^0,125 *m^0,25 4./
Mint látható, ha a K kompressziós nyomás változásától eltekintünk, a fény sebessége az univerzum tömegével csak mérsékelten, a 0,25 hatványon emelkedik. Vagyis 10% tömegnövekedéséhez ~2,5% fénysebesség növekedés tartozna. Így a fénysebesség idõbeni változásának kimutatása univerzumunkban nem könnyû feladat, amelynek megoldására azonban- ha a tágulása mérhetõ- nyílhat metodika.
5. Ha a világûr fény- bázisát teljességgel egyfajta gáznak tekintjük, amely azt kitölti, (k=cp/cv=1,4 felvéve), és a háttérsugárzás pedig T=2,7 K, akkor a fénnyel kitöltött univerzumunk specifikus gázállandója S=1,2E+17 J/kgK –re adódna! Ami kolosszális érték, ha a gázokéhoz (~300 J/kgK), vagy a hidrogénhez (4057 J/kgK) hasonlítjuk.
6. Számoljuk ki az univerzumunk energiáját a kapott fajhõvel, ismert tömegével és hõmérsékletével szorozva!
E= m*S*T= 8,513E+52*1,2E+17*2,7 = 2,76 E+70 Joule 5./
Közeli érték adódik Einstein képletével is:
E= m/C^2= 8,513E+52*1,2E+17*(2,99792458 E+8)^2 =7,65 E+69 Joule 6./
Mindez arra utal, hogy a fénygáz, a gázokhoz hasonlóan jól kezelhetõ, és az eddig vizsgált jelenségek is általa megmagyarázhatók.
A fénygáz viszont abban tér el más gázoktól, hogy minden atomjában az elektromos, és a tömegtöltés periódikus változása történik.
Ami egy önmagában záródó bivalens sugárzás- parányi világ, szemben a monovalenssel, amely viszont a végtelenben záródik, a fénybázison terjedve, és áthatolva az abból épülõ fényzáron (esemény horizonton) is, a szülõ univerzumba. Amely viszont a saját gravitációjával behatol a miénkbe, (ahogyan a saját "fekete lyukaink is", létrehozva azon sötét tömegek látszatát, amelyek a hülyeség csimborasszóját jelentik majd, ha megtalálni véljük. De hiszen úgy tûnik, ügyes fizikusaink már majdnem meg is találták!
1. Univerzumunk tömege a Schwarzschild képletbõl: (R=13,7 fényév esetén)
m= 8,513E+52 kg. 1./
Ez az érték közel esik a galaxishalmazok számának becslése útján meghatározható értékhez.
2. Univerzumunk sûrûsége:
ró =3* C^6/ (32*Pi* G^3*m^2)=1,0064 E-26 kg/m3 2./
Ez körülbelül 6 db nukleont jelent 1 m3 térfogatban.
3. A hangsebesség analógiájára a fénysebesség:
Vhang= Vfény= (K/ró )^0,5 m/s 3./
Behelyettesítve az univerzumunkban érvényes fénysebességet, annak kompressziós modulusa
K= 9,04 E-10 Pa adódna.
Amely érték nem áll távol attól a nyomástól, amelyet a világûrre megadni szoktak.
E-4….E-15 Pa
Feltételezhetõ tehát, hogy Univerzumunk átlagos nyomása, vagyis a kompressziós tényezõje E-10 Pa nagyságrendhez közeli, és hogy a fény sebessége emiatt annyi, amennyi.
4. Valamely eltérõ tömegû univerzumban, vagy a miénkben, ha annak tömege (sugara és sûrûsége is!) megváltozna, a fény sebessége a következõképpen lenne becsülhetõ:
Cfény=(K*32*Pi* G^3*/3)^0,125 *m^0,25 4./
Mint látható, ha a K kompressziós nyomás változásától eltekintünk, a fény sebessége az univerzum tömegével csak mérsékelten, a 0,25 hatványon emelkedik. Vagyis 10% tömegnövekedéséhez ~2,5% fénysebesség növekedés tartozna. Így a fénysebesség idõbeni változásának kimutatása univerzumunkban nem könnyû feladat, amelynek megoldására azonban- ha a tágulása mérhetõ- nyílhat metodika.
5. Ha a világûr fény- bázisát teljességgel egyfajta gáznak tekintjük, amely azt kitölti, (k=cp/cv=1,4 felvéve), és a háttérsugárzás pedig T=2,7 K, akkor a fénnyel kitöltött univerzumunk specifikus gázállandója S=1,2E+17 J/kgK –re adódna! Ami kolosszális érték, ha a gázokéhoz (~300 J/kgK), vagy a hidrogénhez (4057 J/kgK) hasonlítjuk.
6. Számoljuk ki az univerzumunk energiáját a kapott fajhõvel, ismert tömegével és hõmérsékletével szorozva!
E= m*S*T= 8,513E+52*1,2E+17*2,7 = 2,76 E+70 Joule 5./
Közeli érték adódik Einstein képletével is:
E= m/C^2= 8,513E+52*1,2E+17*(2,99792458 E+8)^2 =7,65 E+69 Joule 6./
Mindez arra utal, hogy a fénygáz, a gázokhoz hasonlóan jól kezelhetõ, és az eddig vizsgált jelenségek is általa megmagyarázhatók.
A fénygáz viszont abban tér el más gázoktól, hogy minden atomjában az elektromos, és a tömegtöltés periódikus változása történik.
Ami egy önmagában záródó bivalens sugárzás- parányi világ, szemben a monovalenssel, amely viszont a végtelenben záródik, a fénybázison terjedve, és áthatolva az abból épülõ fényzáron (esemény horizonton) is, a szülõ univerzumba. Amely viszont a saját gravitációjával behatol a miénkbe, (ahogyan a saját "fekete lyukaink is", létrehozva azon sötét tömegek látszatát, amelyek a hülyeség csimborasszóját jelentik majd, ha megtalálni véljük. De hiszen úgy tûnik, ügyes fizikusaink már majdnem meg is találták!
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#337
Sajnos, az én nézõpontomban az a fontos, hogy az univerzumunknak van egy fénybázis (fénygáz) alapja, amely a hatásokat(sugárzásokat) nem szállítja, mint egy tehervonat, hanem továbbitja, mint a hangot a levegõ- egyik atomtól a másikig.
Erre bizonyitékom a fénysugárzás kompressziós modulusa, amelyet a hangsebesség képletével kiszámítottam, és a világûr átlagos nyomásához közeli értékét kaptam. Ugyanígy kiszámítottam a fénybázis fajhõjét is, kolosszális érték jött ki rá.
Minden hatás terjedési sebessége a bázisának a tulajdonságaitól függ.
A hang bázisa a levegõ, a fénysugárzásoké, és a gravitációé pedig a fényatomok. A mi univerzumunk fénynyomása adott, így ezek a sebességek is adottak. Azonban azt tudjuk, hogy mi történik, ha pld. a levegõ paraméterei változnak.
De a fénynél is várható, hogy pld. egy fekete lyuk univerzumon belül , és a feltételezett ritkább szülõ univerzumunkban is más (sokkal nagyobb)a fénysebesség. Ezért ha ki tudnánk lépni az univerzumunkból, akkor lehet, hogy a szülõ univerzumban két hét alatt körbeutazhatnánk azt, pont, mint az un. féreglyukakon mondják. (ki találja ezeket ki?)
Ahogyan 250 millió év alatt a Naprendszer körbeutazza a Saggitarius A" fekete lyukat, amit egy abban lévõ fénysugár legfeljebb csak évmilliárdok alatt tehetne meg. (Mint irtam, bármely kis univerzum- fényzárt világ- inhomogén sûrûségû. Nem képzelhetõ egyetlen nagysûrûségû tömbnek.)
De kiváncsi vagyok a gravitáció elemzett képletére.
Kinek mi a véleménye?
Erre bizonyitékom a fénysugárzás kompressziós modulusa, amelyet a hangsebesség képletével kiszámítottam, és a világûr átlagos nyomásához közeli értékét kaptam. Ugyanígy kiszámítottam a fénybázis fajhõjét is, kolosszális érték jött ki rá.
Minden hatás terjedési sebessége a bázisának a tulajdonságaitól függ.
A hang bázisa a levegõ, a fénysugárzásoké, és a gravitációé pedig a fényatomok. A mi univerzumunk fénynyomása adott, így ezek a sebességek is adottak. Azonban azt tudjuk, hogy mi történik, ha pld. a levegõ paraméterei változnak.
De a fénynél is várható, hogy pld. egy fekete lyuk univerzumon belül , és a feltételezett ritkább szülõ univerzumunkban is más (sokkal nagyobb)a fénysebesség. Ezért ha ki tudnánk lépni az univerzumunkból, akkor lehet, hogy a szülõ univerzumban két hét alatt körbeutazhatnánk azt, pont, mint az un. féreglyukakon mondják. (ki találja ezeket ki?)
Ahogyan 250 millió év alatt a Naprendszer körbeutazza a Saggitarius A" fekete lyukat, amit egy abban lévõ fénysugár legfeljebb csak évmilliárdok alatt tehetne meg. (Mint irtam, bármely kis univerzum- fényzárt világ- inhomogén sûrûségû. Nem képzelhetõ egyetlen nagysûrûségû tömbnek.)
De kiváncsi vagyok a gravitáció elemzett képletére.
Kinek mi a véleménye?
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#336
Válaszoltam.
#335
privát irtam, erre is majd válaszolok.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#334
Folytatom- tovább, egy önváddal:
Szóval majdnem összeestem, amikor rájöttem, hogy a nevezõ elõjelváltása miatt a sûrüség, ami egyebként skalár szám- negatívvá is válhat!
Jáj, jaj... esegettem kétségbe, keresve a kiutat,de nem találtam!
Így hát bele kellett nyugodnom, hogy a sûrûség is lehet negatív, annak ellenére, hogy egyébként echte skalár!
Így most a gravitációs gyorsulásnak, attól függõen, hogy milyenek az elõjelei a sûrûségnek, és a helyvektornak- pozitív és negatív lehet.
Roppant szégyeltem az ügyet (hát már a sûrûség sem a régi?)- még egy esti szalonnázástól is eltiltottam magam büntetésbõl.
Csak az vigasztal, hogy ez a következtetésem nem mond ellent a tapasztalatnak.
Szóval majdnem összeestem, amikor rájöttem, hogy a nevezõ elõjelváltása miatt a sûrüség, ami egyebként skalár szám- negatívvá is válhat!
Jáj, jaj... esegettem kétségbe, keresve a kiutat,de nem találtam!
Így hát bele kellett nyugodnom, hogy a sûrûség is lehet negatív, annak ellenére, hogy egyébként echte skalár!
Így most a gravitációs gyorsulásnak, attól függõen, hogy milyenek az elõjelei a sûrûségnek, és a helyvektornak- pozitív és negatív lehet.
Roppant szégyeltem az ügyet (hát már a sûrûség sem a régi?)- még egy esti szalonnázástól is eltiltottam magam büntetésbõl.
Csak az vigasztal, hogy ez a következtetésem nem mond ellent a tapasztalatnak.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#333
Kedves Forrai!
Olvasom a soraidat, és számomra nagyon szimpatikus a gondolkodásod.
Nem értek mindennel egyet, de ez mellékes.
Én úgy fogom fel a világot, hogy vannak a haladó fotonok és a zárt pályán mozgó fotonok.
A haladó fotonokat a hatásuk alapján nevezi a mai fizika, fotonnak, gluonnak, gravitonnak, XY-bozonnak..
A fotonok különféle csoportokat alkotva, különféle szabályszerûségeket mutató hatásokat keltenek.
És természetesen, ha a természet vagy mi magunk polarizáljuk a fotonok mozgását, akkor a keltett hatások is ezen polarizációnak megfelelõen alakul, mágneses és elektromos kölcsönhatás formájában.
A zárt pályán haladó fotonokat nevezzük részecskéknek. Az eddig "legkisebb részecskékként" azonosították a spinont és a holont.
A kettõjük rendszere nagy stabilitású, és az eddigi mérések szerin több milliárd évnél is hosszabb felezési idejû.
A másik ilyen rendszert, a kvarkok és gluonok alkotta protonként ismerjük. Szintén sok milliárd éven túli felezési idõvel.
A két rendszer alkotta közös rendszer a hidrogén atom. Szintén sok milliárd éven túli felezési idõvel.
Miután a hidrogén atomból származtatható az összes elem, így a hidrogénre jellemzõ sugárzási tulajdonságok egy része jellemzõ lehet a származtatott elemekre így az ismert összes elemre is.
Ilyen közös jellemzõ µ0 ε0 c h valamint a gravitációs állandó.
Minden ismert sugárzással terjedõ hatás f(r)=1/r^2 függvényt követ. valamint a sugárzás forrásához relatívan nyugvó mérés szerint c sebességgel halad a megváltozása a forrástól, még akkor is, ha a megváltoztató (árnyékoló) mozgást végez..
Ha úgy látod, hogy ezeken az alapokon elindulva érdemes beszélgetni, akkor szívesen társalgok veled.
Olvasom a soraidat, és számomra nagyon szimpatikus a gondolkodásod.
Nem értek mindennel egyet, de ez mellékes.
Én úgy fogom fel a világot, hogy vannak a haladó fotonok és a zárt pályán mozgó fotonok.
A haladó fotonokat a hatásuk alapján nevezi a mai fizika, fotonnak, gluonnak, gravitonnak, XY-bozonnak..
A fotonok különféle csoportokat alkotva, különféle szabályszerûségeket mutató hatásokat keltenek.
És természetesen, ha a természet vagy mi magunk polarizáljuk a fotonok mozgását, akkor a keltett hatások is ezen polarizációnak megfelelõen alakul, mágneses és elektromos kölcsönhatás formájában.
A zárt pályán haladó fotonokat nevezzük részecskéknek. Az eddig "legkisebb részecskékként" azonosították a spinont és a holont.
A kettõjük rendszere nagy stabilitású, és az eddigi mérések szerin több milliárd évnél is hosszabb felezési idejû.
A másik ilyen rendszert, a kvarkok és gluonok alkotta protonként ismerjük. Szintén sok milliárd éven túli felezési idõvel.
A két rendszer alkotta közös rendszer a hidrogén atom. Szintén sok milliárd éven túli felezési idõvel.
Miután a hidrogén atomból származtatható az összes elem, így a hidrogénre jellemzõ sugárzási tulajdonságok egy része jellemzõ lehet a származtatott elemekre így az ismert összes elemre is.
Ilyen közös jellemzõ µ0 ε0 c h valamint a gravitációs állandó.
Minden ismert sugárzással terjedõ hatás f(r)=1/r^2 függvényt követ. valamint a sugárzás forrásához relatívan nyugvó mérés szerint c sebességgel halad a megváltozása a forrástól, még akkor is, ha a megváltoztató (árnyékoló) mozgást végez..
Ha úgy látod, hogy ezeken az alapokon elindulva érdemes beszélgetni, akkor szívesen társalgok veled.
#332
Folytatom a fizikával, vagyis a gravitációval. (Lehet, hogy valakit azért itt ez is érdekel.
Az idézett vektoriális képletet nem én találtam ki, használják.
Én most csak elemezném.
Mint látható, vektoriális alakban az a legkézenfekvõbb megoldás, ha a nevezõben egy olyan térfogat képzõdik, ami három merõleges helyvektor kettõs (vektoriális- skalár) szorzata.
Egyébként bármelyiket tekinthetjük vektoriális, vagy skaláris szorzat párnak: az eredmény mindig ugyanaz, egy skalár térfogat, amellyel a skalár tömeget osztva egy skalár sûrûség (ró) adódik (A probléma az, hogy most éppen egy másodlagos értelmezésbõl keressük vissza az elsõdlegest.) A sûrûség- egy folytonos, a tömeg viszont egy diszkrét szemléletû vizsgálati metodika elemei.
Vektorokról és mezõkrõl lévén szó, mi a folytonos metodikát kell, hogy válasszuk.
Vagyis, hogy V=r1xr2*r3, illetve annak bármely variációja, mind skalár eredményû.
Azonban a választott variáció mégsem mindegy! Mert nem mindegy, mit mivel szorzunk, mert attól az elõjel változik- vonzást, vagy taszítást mutat (az utóbbi az, ami tehetetlenségként is megjelenik).
Így, vektoriális formában felírva tehát a tehetelenség szépen megjelenik, bizonyára Zéró is így tudja.
Ha meg elmondaná mindenkinek, senki nem kérdezõsködne, hogy mi az antigravitáció? De hogy miért titkolja, és közben engem nevez sunyi fajtának? Nem érdekes.
De sokkal érdekesebb, hogy a helyvektorok a vektoriális szorzatban r1xr2=A felületvektorrá alakulnak, amely a harmadik irányúval egy skalár térfogatot (V=A*r3) képez. A felületekrõl pedig mindenki tudja, hogy azokon át oda- vissza áramlás történhet! Sok helyen az ilyesmit "fluxusnak" nevezik.
Szóval, a gravitációs sugárzási áramkör ezen a felületelemen keresztül nyitódik és záródik (forrás és nyelõ).
És ha itt a körintegrál zéró, akkor az nagyon jó, de az is nagyon jó, ha nem az, mert olyankor, ha idejébe kitátjuk a szánkat, az alma nem a fejünkre, hanem abba pottyan.
Csak az fura, hogy ha ez közismert, akkor már az óvodában, (a bilin ülve) miért nem olvastam róla?
Én azt hiszem, hogy az a félrevezetõ, hogy a sugárzásokról ma is azt hisszük, hogy azok olyanok, mint a puskagolyó- mennek egyenesen, mint a bolond. És csak ha egy ausztrál benszülöt véletlenül arra vadászik, tudhatjuk meg, hogy pld. a bumeráng az nem olyan, mert az visszatér.
Így nekünk egy idõ után elfogy a puskagolyónk, az övé meg nem?! Pfú- gondoljuk: micsoda sunyi egy ötlet, kulturált, tanult embernek ilyen illetlenség soha nem jutna az eszébe!
Az idézett vektoriális képletet nem én találtam ki, használják.
Én most csak elemezném.
Mint látható, vektoriális alakban az a legkézenfekvõbb megoldás, ha a nevezõben egy olyan térfogat képzõdik, ami három merõleges helyvektor kettõs (vektoriális- skalár) szorzata.
Egyébként bármelyiket tekinthetjük vektoriális, vagy skaláris szorzat párnak: az eredmény mindig ugyanaz, egy skalár térfogat, amellyel a skalár tömeget osztva egy skalár sûrûség (ró) adódik (A probléma az, hogy most éppen egy másodlagos értelmezésbõl keressük vissza az elsõdlegest.) A sûrûség- egy folytonos, a tömeg viszont egy diszkrét szemléletû vizsgálati metodika elemei.
Vektorokról és mezõkrõl lévén szó, mi a folytonos metodikát kell, hogy válasszuk.
Vagyis, hogy V=r1xr2*r3, illetve annak bármely variációja, mind skalár eredményû.
Azonban a választott variáció mégsem mindegy! Mert nem mindegy, mit mivel szorzunk, mert attól az elõjel változik- vonzást, vagy taszítást mutat (az utóbbi az, ami tehetetlenségként is megjelenik).
Így, vektoriális formában felírva tehát a tehetelenség szépen megjelenik, bizonyára Zéró is így tudja.
Ha meg elmondaná mindenkinek, senki nem kérdezõsködne, hogy mi az antigravitáció? De hogy miért titkolja, és közben engem nevez sunyi fajtának? Nem érdekes.
De sokkal érdekesebb, hogy a helyvektorok a vektoriális szorzatban r1xr2=A felületvektorrá alakulnak, amely a harmadik irányúval egy skalár térfogatot (V=A*r3) képez. A felületekrõl pedig mindenki tudja, hogy azokon át oda- vissza áramlás történhet! Sok helyen az ilyesmit "fluxusnak" nevezik.
Szóval, a gravitációs sugárzási áramkör ezen a felületelemen keresztül nyitódik és záródik (forrás és nyelõ).
És ha itt a körintegrál zéró, akkor az nagyon jó, de az is nagyon jó, ha nem az, mert olyankor, ha idejébe kitátjuk a szánkat, az alma nem a fejünkre, hanem abba pottyan.
Csak az fura, hogy ha ez közismert, akkor már az óvodában, (a bilin ülve) miért nem olvastam róla?
Én azt hiszem, hogy az a félrevezetõ, hogy a sugárzásokról ma is azt hisszük, hogy azok olyanok, mint a puskagolyó- mennek egyenesen, mint a bolond. És csak ha egy ausztrál benszülöt véletlenül arra vadászik, tudhatjuk meg, hogy pld. a bumeráng az nem olyan, mert az visszatér.
Így nekünk egy idõ után elfogy a puskagolyónk, az övé meg nem?! Pfú- gondoljuk: micsoda sunyi egy ötlet, kulturált, tanult embernek ilyen illetlenség soha nem jutna az eszébe!
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#331
Kedves Zero
Idézem quetol válaszát a kérdésemre!
"2: " Nem áruljátok el, mit mondott Kepler, meg Newton arról, hogy mennyit zuhant a Föld a Nap felé 2 Mrd év alatt?"
idézni tõlük ez ügyben nem tudok, de valószínûleg azt mondták volna, hogy semennyit szinte"
Szóval úgy tûnik (lehet hogy tévedek: Õ úgy gondolja- hogy szinte semennyit se zuhantak? Szeretném, de nem lehet értékelni ezt a semmitmondó választ. Most kellene egy ivarérett tudós koponya, hogy elmondja a totált.
Mert a "Fizika" felelõssége az, hogy errõl az emberek ennyit (se) tudnak!
Ezen próbálnék változtatni- ez tán csak egy nemes cél? Miért ne segítenél ebben? Hiszen én is oly esendõ vagyok, és egyre többet hibázok!
(Bizony, néha már két kézzel se tudom megtenni, ami korábban eggyel is sikerült)<#nemtudom>
Idézem quetol válaszát a kérdésemre!
"2: " Nem áruljátok el, mit mondott Kepler, meg Newton arról, hogy mennyit zuhant a Föld a Nap felé 2 Mrd év alatt?"
idézni tõlük ez ügyben nem tudok, de valószínûleg azt mondták volna, hogy semennyit szinte"
Szóval úgy tûnik (lehet hogy tévedek: Õ úgy gondolja- hogy szinte semennyit se zuhantak? Szeretném, de nem lehet értékelni ezt a semmitmondó választ. Most kellene egy ivarérett tudós koponya, hogy elmondja a totált.
Mert a "Fizika" felelõssége az, hogy errõl az emberek ennyit (se) tudnak!
Ezen próbálnék változtatni- ez tán csak egy nemes cél? Miért ne segítenél ebben? Hiszen én is oly esendõ vagyok, és egyre többet hibázok!
(Bizony, néha már két kézzel se tudom megtenni, ami korábban eggyel is sikerült)<#nemtudom>
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!