1080
Fénysebességű gravitáció
-
forrai #520 Hogy a balett, és a jégtáncosokról ne is beszéljek.
Szerintem nem véletlenül olyan testhez feszülő a munkaruhájuk!
Mert igen gyorsan pörögnek néha, és az USP olykor kegyetlen tréfát tud üzni...
Én bizony inkább térüljek, mint forduljak...
-
forrai #519 Az árapálynál is:
- Központi forgó tömeg
- Gravitáció-kötél
- Keringő tömeg -
remark #518 Uwu nevében nem tudok nyilatkozni, de én biztos hogy félreértettem valamit. Most már eggyel tisztább a dolog. -
forrai #517 Hogy a diszkoszról ne is beszéljek.
Hiszen ha forgás nélkül próbálná eldobni, majdnem a lábujjára, (nekem még fájóbb helyre) esne le!
Itt is látszik:
- Központi forgó tömeg
- Összekötő kapocs (itt most a kéz)
- Bármely kellően koszos dísz. Izé- díszes kosz. Bocs: (na végre) diszkosz! -
forrai #516 Remark.
Lehet, hogy nem kellően irtam le?
Inkább az legyen, minthogy uwu legyen ilyen értetlen!
Szóval kiegészítek.
A központi forgó tömeg a "vető", a "keringő" tömeg meg a kalapács.
És az lesz a bajnok, akié messzebb repül.
És azé repül messzebb, aki gyorsabban forog! No
Az igazi gyorsan forgó bajnoknak még a gatyája is elszállhat, és más dolgok is történhetnek vele, ha nem vigyázz!
-
forrai #515 Jól van uwu, igazad van.
Ki a következő? -
forrai #514 Nagyon jól látod. uwu másról beszél.
Ha egymilliárd érvet hoznék fel, tökéletesett, azokat se fogadná el.
Tovább nem is erőlködök, hogy meggyőzzem.
Hiszen eddig is minden Napnál világosabb volt.
Nem -ő a meggyőzhetetlen, meg nem győzhető- s ezáltal mindig győző.
Szerintem más se tudná meggyőzni, semmivel.
Mert az jogos, hogy egy új teóriát leckéztetnek, kérdéseket, ellenvetéseket tesznek fel. De nem másról!
Mert az USP elv ráadásul él, létezik, mérik, mégse hiszi el. Hogy ami a Holdra, és a kalapács vető kalapácsára hat, azok rokon jelenségek.
Szerencse, hogy ez engem nem kedvetlenít el.
uwu, légyszi, mondj valamit, amivel téged egyszer már meggyőztek. Sokat árulna el arról, hogyan kéne meggyőzzellek. -
uwu #513 Ja tényleg nem rossz példa:D
Csak az egyik változó kerületi és központ sebességű mozgás, am ásik meg állandó.
Az egyiknél a pályához relatívan fix helyzetű és változó a centripetális erő a másiknál meg éppen ellenkezőleg.
Végülis a te agyaddal gondolkozva, ez tök rendbe is lehet
-
uwu #512 Semmi köze egymáshoz a két mozgásnak azon kívül, hogy mindkettő pályálya zárt, és periodikusan ismétlődik. Az erőjáték legalábbis tök más.
Az alama meg a körte tipikus esete.
Szóval ezt benézted... megint. -
remark #511 Én is követem ám a beszélgetést! 
Nekem annyi tűnt fel, hogy nem ugyanarról beszélgettek. Az eldobott kalapács nem kering semmilyen tömegközéppont körül, így valszeg egyáltalán nem ugyanarról beszélgettek. A légellenállás meg ilyenek szintén irreleváns dolog, mert nem ez volt a példa lényege, igaz?
De mondom, nekem semmi közöm a fizikához, csak a mondatok értelmét keresem lázasan. Nagy segítség lenne nekem ezért, ha rámutatnál, hogy mi nem stimmel uwu mondókajában. -
forrai #510 Ha van olyan topik, feltenném a kedvenc kérdésem:
Melyik sportágnak van nagyobb elméleti fejlődési lehetősége: a rűd, vagy a magasugrásnak? -
forrai #509 Ezt most nem értettem.
A te, vagy az én modellemről beszélsz? -
forrai #508 uwu
Reménytelen eset vagy. A nicked még csak nem trükközhető. (Bocsi: tükrözhető!)
Nem minősítem a hozzászólásod, bár a kör és az elipszis ebbe az esetben fájdalmas volt.
Az én hasonlatom pedig legalábbis nem volt rossz. -
forrai #507 Kedves lotsopa (=apostol)
"akkor a végén levő test gyorsabban mozog, nem úgy mint pl. bolygók a Nap körül. Na de ez csak egy rossz hasonlat volt"
Ismerdd meeg az impulzus tételt!
Gondolj a tripla lutzra, meg minden ilyesmi. -
lally #506 Idézet a; "www.magyar.sport.hu" -ról:
3.) Nyél. A nyélnek egyetlen, egyenes, legalább 3 mm vastagságú olyan rugóacél huzalból kell készülnie, amely a dobás alatt észrevehetően nem nyúlik meg. A huzal az egyik vagy mindkét végén a csatlakoztatás végett áthurkolható.
4.) Fogantyú. A fogantyú teljesen merev anyagból készült, egy- vagy kétsoros hurok (bármilyen csuklós csatlakozás nélkül), amely a dobás alatt nem nyúlhat meg. Úgy kell a nyelet hozzáerősíteni, hogy az ne legyen befordítható a hurokba, ami adott esetben a kalapács teljes hosszának megnövekedését eredményezhetné. -
uwu #505 Egyébként ez ennél azért bonyolultabb, de a nagyon durva félreértések elkerülésére talán érthető magyarázatot ad egy parasztgyereknek. A benne lévő pontatlanságok csak kis éldozatok a megérthetőség oltárán. A modell a lényeg. -
uwu #504 Látom nem megy a kalapácsvetás mechanikája sem:D
Akkor most tanítgatlak kicsit, figyelj nagyon.
Mielőtt kioktatlak kalapácsvetésbő, azért megjegyzem, hogy a keringő test sebessége a pályályától és tömegétől függ elsősorban.
Előszür is a kalapácsvetés nem keringő mozgás (ellipszis pályán), hanem körmozgás (körpályán).
A kapalpácsvetésnél nem hanyagolható el a légellenállás, és az főleg nem, hogy gyorsítani-lassítani lehet a körpályán mozgó testet, egyébként az az érdekesebb része, csak kicsit bonyolult még neked:)
A kézenfekvő modell egy egyszerű vektorháromszög. Ahol az érintőirányú komponens az excentricitás és a a rugár arányából adódik. A kötél vége tehát nem a forgási középpintban van, hanem egy másik, változó helyen, ami attól függ, hogy mekkora a forgás sebessége, és milyen ellenállások hatnak.
Lassabb forgásnál nagyobb külpontosség kell, mert a centripetális erő kicsi. Közel ugyanekkora érintőirányú erőt kell kifejteni nagyobb sebességnél is, de mivel ott nagyobb a centripetális erő, kisebb külpontosság szökséges. Próbálj meg pörgetni valamit, érezni fogod, hogy adott sebességgel való pörgetéskor, mikor csak a légellenállást, és egyéb veszteségeket kell legyőzni, hogy mi a kelyzet. Ha lassan csinálod viszonylag nagy köröket kell leírnod a kezeddel, ha gyorsabban, meg remegsz mint egy idegveteg.
-
lotsopa #503 A kalapácsvetős szerintem nem stimmel, gravitáció távolsággal csökken, ha a láncot meghosszabbítod akkor a végén levő test gyorsabban mozog, nem úgy mint pl. bolygók a Nap körül. Na de ez csak egy rossz hasonlat volt, nem ez a lényeg. Egyébként a test forgása is csak kis mértékben számít, tehát hogy a Nap forog az jó, de ha elméletileg állna akkor is működő Naprendszer megléte feltételezendő részemről.
Tömeg mindig vonza a tömeget, az hogy van elektromos taszítás, sőtét energia az szépen megmagyarázza hogy miért nem egy pontba sűrűsödik minden. -
forrai #502 Egyébként az árapály nélkülözhetelen ehhez a jelenséghez, pontosabban ez része az árapálynak.
Mert a sportoló bekeni a kezét, mregedzi az izmait- askkora nyomatékot tud kölcsönözni, amilyen a teste.
Áttételes módon ez történik az USP esetében is.
Ehhez kellett bevezetni az "F" árapály csatolási tényezőt, amely a központi forgó test jellemzője. -
forrai #501 Van itt egy nehéz képlet
lotsopa= -1* apostol
-
forrai #500 Lotsopa
Köszönöm, hogy tárgyilagosan fordulsz felém, akkor az én stilusom is más.
remark irta, hogy meg kell találni az utat a másik megértéséhez, ami igaz.
Megpróbálom ezt neked egy sportos témával elmagyarázni.
Van egy kalapácsvető (Zsivotzky volt olimpiai bajnokunk).
Az azt teszi, hogy elkezd gyorsabban forogni, amelyet a zsinor közvetit a kalapácsnak, gyorsítva azt. Így az messze repül, ha elengedi.
Miért? Mert Ő forgott gyorsabban.
Ha viszont nem engedi el, és lassaban kezd forogni, a kalapács is lelassul, és a földön koppan.
Miért? Mert ő forgott lassabban, mint az keringet.
Az USP pálya kritérium erről szól.
Csak a kötelet a gravitáció helyettesíti.
Mert a tömegvonzó ágával húzni lehet, csak tolni nem.
A szinkron, a geostacioner, és az Universális Stacioner Pálya azonos dolgokat jelentenek.
Az USP azért született, hogy ezt a jelenséget hangsúlyosan elkülönítse, mert ez általános érvényű, egy porszemre is igaz.
Nos, az USP pálya dönti el, hogy a keringő égitest keringési periódusa gyorsabb, vagy lassúbb, mint ahogy a központi égitest forog.
Ettől függően áll fel, vagy konyul le a kalapácsa a vetőnek.
És zuhan, vagy távolodik az égitest.
Ez olyan egyszerű, hogy na.
Az USP pedig könnyen kiszámítható.
Mennél gyorsabb a forgás, annál közelebb van- belemélyedhet magába a központi tömegbe is. Akkor leveti magáról a fölösleget, és minden mást is taszít.
Ha a forgás leáll, az USP a végtelenbe megy, akkor meg mindent vonz.
Az USP tehát az adott tömeghez kötődik csak.
Így két keringő tömeg vonzhatja, vagy taszíthatja egymást, de lehet olyan is, hogy csak az egyik taszít, a másik meg vonz.
Végül az égitestek többsége relatív forgásban van, közöttük mindenütt USP feszül, még elég közel magukhoz.
Így rájuk érvényes, hogy távolítják egymást (Hubble effektus).
Egy gyorsan forgó fekete lyuk is mindent ellök magától.
Ám ha lelassul, akkor a vonzó hatás kiterjed, és mindent befal.
Nem tudok mindent leírni, ez csak izelítő.
De remélem, érthető.
Tehát a kalapácsvető kötelét helyettesítsd be a tömegvonzással, és kész az USP.
Az égimechanikában sok kritérium van, a szökési sebesség, Roche kritérium. Ez is egy ilyen, mindeddig ismeretlen, pedig roppant fontos, és egyszerű.
-
lotsopa #499 Ez az árapályos felfogás annak ellenére hogy teljesen más mint az elfogadott, nem elítélendő. ( de szerintem hülyeség, ugyan úgy mint ez a kitalált USP ) Árapály valóban egyszerű dolog, nem értem mit nem lehet érteni rajta. :)
Erről a kitalált pálya elméletrőn az én személyes véleményem az hogy hibás, rossz. Nem mondom azt hogy tájékozatlan vagy de azért figyelmedbe ajánlom ennek a tanulmányozását: Szökési sebesség
Mert én úgy értelmezem hogy a sebességen múlik hogy a keringő test hogyan viselkedik, milyen pályán mozog. ( nyilván az iránya is számít, a távolság viszont nem! ) Ezért tartom értelmetlennek hogy megadod hogy milyen távolságban nyer értelmet ez az USP. Szerintem nem tévedek sokat ezzel a leírással, ha mégis akkor esélyem van valami újat tanulni... :) -
forrai #498 Egy dolgot rosszul írsz:
Mert mindig csak egy tudós van- Newton, Maxwel, Einstein, Feymann. Ők mondanak valamit, a többi meg megy a nyomdokukban, mindenki más meg utánuk.
Míg nem jön valaki, aki ismét mondd valamit.
Akkor az egész menet megáll, megvakarja a fejét, és gondolkodik, hogy milyen úton menjen tovább? Legalábbis így kéne, hogy legyen.
De elő a farbával!
Mi az USP elméletről a véleményetek?
Ám ha jónak gondoljátok, nehogy azzal folytassátok, hogy azt már Hermesz Triszmegisztosz is kitalálta! Az nagyon lelombozna.
Egyébként ezeket a tudósokat (is) kiválóan tisztelem. És biztos vagyok abban, hogy ők elgondolkodnának azokon, amit mondok.
-
forrai #497 Hajlandók lennétek az USP (szinkron pálya) kritériumhoz is hozzászólni?
Szóval ami azon belül van, az suép lassan, ahogyan Zéró mondta: csigavonalban zuhan, ami meg túl van rajta,ugyanúgy távolodik.
Minthogy a Nap USP görbéje 25 MKm körül egy sávot foglal el, minden bolygó távolodik.
De ahogyan lassul a Nap forgása (éppen a bolygó távolodás miatt), úgy nő az USP távolsága, ami egy idő után rávetül a Merkurra, és visszaszívja azt.
Még nem mondtam? - az árapály egy táncjáték, váltakozó közeledéssel, és távolodással.
Pont mint a rock and roll.
Ezt is komolyan mondom.
Majd egyszer egy legnagyobb pszichiáter ezeket kielemzi, megérti, és attól kezdve ő lesz a legnagyobb csillagász is.
-
forrai #496 "Vigyázat- egy őrült szembe hajt a forgalommmal..."
"Még hogy csak egy" mondanám angolul... -
forrai #495 Figyuzz.
Egy épkézláb kérdésetek, válaszotok se volt!
"Ketten úszunk a tévelygés tengerén-
A fizika, a csillagászat, no meg én..."
(jól számoltam?..)
A helyzet komoly, valóban. De hol van akkora rendelőintézet, amire beláthatólag szükség lesz!
-
forrai #494 Kööösz...zok...zok...zok -
#493
így kell: 
-
#492
te is? szóval te is magadon nevetsz és sírsz, mint itt mindnyájan?
nem gyanús, hogy mindenki ignorál téged, és csak magaddal beszélgetsz?
olvastam egyszer Feymantól, hogy hogyan lehetne az őrülteknek elmagyarázni, hogy ők őrültek... tudniillik az őrült mindnekiről azt hiszi, hogy őrült, csak ő normális..
végülis arra jutott, hogy az egyetlen kiút, ha van az embernek arányérzéke. ugyanis nem lehet, hogy a világon a legtöbben egy dologról egyféleképp rosszul gondolkodnak, csak te gondolkodsz helyesen másképpen... na ezen gondolkodj el. -
forrai #491 Nem tudom, hogyan kell írásban zokogni? Talán így: "zok, zok zooozok..."? -
forrai #490 Jáj, ignorálnak itt! Jaj, jaj, pedig én olyan jó vagyok!
(Sőt- tudok normálisan is viselkedni, és öltönyben, ha mosolygok is, egész jól mutatok.) -
forrai #489 Én masgyarul írok, Ti meg a világ összes nyelvén hallgattok.
Szólna már a lényeghez hozzá valaki! -
forrai #488 A bolygók porbacsomósodásban vakul hívőknek az sem elég bizonyíték, ha a Nap mellett egy új kisbolygó születik, mint most! (Hogy a bolygók napból történő kiszakadáásának elméletemet bizonyítsa, amit a honlapomon irtam le, mert senki se közölte volna).
Azt a bolygót én kell, hogy elnevezzem, mert én fedeztem fel, hogy mi az, míg a csillagászok meg képzavarnak gondolták.
Ragaszkodom hozzá, hogy én nevezzem el!
Vagy pedig Ti hamarosan tátra nyitott szájjal fogjátok olvasni, hogy milyen csodás eredmények születnek külföldön. Hogy azok a "külföldiek" csak mire (nem) képesek?
Milyen kár, hogy nem tudok angolul, most itthon egy világnyelven hallgathatnám el, amit még egyedül csupán én tudok! (Meg most már Ti is, mert elsőként nektek, érthetően, ízes magyar nyelven írok).
-
forrai #487 Kizárt dolog, hogy ma bárhol sikert érhetnék el.
A hazugságok és tévedések ragacsos mételyének leoldódásához hosszú idő, és harc kell, amit egyedül nem vívhatok meg. -
forrai #486 Egy másik fóruimon a NASa fotóit tárgyalják: Föld méretű fénygömböcskék láthatok.
Az ott általános vélekedés szerint univerzumközi rablóbandák szállítják el a szeretve tisztelt Napunk anyagát, az ügyfél (bocsi-csillag- veszélyesek ezek az újbotlások...)kapukon keresztül!
Hát ez az álláspont is a Fizika, és a Csillagászat nagy érdeme! A bolygók porbacsomósodásának egyenes következménye!
Nincs túlzás abban, ha azt mondom, hogy a vita a "tudományos", és az "egyszerű" ezotériák között zajlik most, amelyek jól kiegészítik egymást, és nincs szükségük más véleményekre.
Kakukktojást csak az én, és az enyéméhez hasonló autsider vélemények jelentenek benne. -
forrai #485 Egy nagy adag una- lom...
-
forrai #484 Kedves lotsopa
Sajnos, úgy látom, nem én kell, hogy használjam a Fizika helytelen termológiáit, hanem a Fizika lesz kénytelen felkarolni az első felfedező (vagyis az általam) adott értelmezéseket.
Persze lehet, hogy lesz még egy reszkető agyú, képzett valaki, aki "és, meg izé" eltérésekkel megismétli majd, és ővé a dicsőség (szerintem meg: Istené- ahogy írva van).
De belátom, értelmetlen bármit is leírjak!
Ezt a topikot csak nézegetni fogom, mert idős koromra való tekintettel kerülöm a súlyos megrázkódtatásokat, és kedvelem a csendet, a hallgatást.
Figyelem majd a "tudományos", és az "egyszerű" ezotériák nemes küzdelmét. -
forrai #483 Tragédia, nem is tudom, kihez nyúljak? Fizika, Csillagászat?
Nézzük mit ír a Wiki az árapályról!
"Az árapály jelensége a közeli égitestek egymásra gyakorolt tömegvonzása által egymáson létrehozott alakváltozások. Földi értelemben az árapály vagy régies nevén tengerjárás a tenger szintjének periodikus emelkedése (áradat vagy dagály) és süllyedése (apály), melyet a Hold és a Nap vonzásának befolyása okoz."
Mégegyszer és százszor: Tragédia...tragédia!
Jó, a Wikit nem tudósok szerkesztik! De legalább átlagos ismeretekkel rendelkezők, amilyen én is voltam! Csak szerencsére-voltam!
Mondom, szörnyű bűn ez a Fizika, és a Csillagát részéről is, aminek az a büntetése, hogy csak egymással érintkezhetnek, de azt se teszik, nyilván. Igazán- súlyos büntetés- én enyhíteném.
Meg a képzésnek.
Micsoda tudatlanság, amit egy kívülálló kell, hogy észrevegyen, és méltasson?
-
lotsopa #482 Nincs olyan hogy USP. Ezzel szerintem elég sokmindent lezártnak tekinthetünk. :) -
forrai #481 Szóval a Roche kriterium pálya általánosan ismert, mint olyan pályasugár, amely bármely pályasíkra definiálható, és az árapály hatás miatt szétszaggatja az alá kerülő égitesteket. Minthogy azonban ez csak a központi égitest gravitációjától, és keringő szilárdságától függ, a keringési és a forgási periódustól pedig nem- ez egyfajta "statikus" jelenség: a pálya sugara mindig 2-2,5R van a középtől!
Sajnos a probléma az, hogy például az Amalthea kis hold alatta kering, és mégse próbál eltörni.
No de a kivétel erősíti a szabályt, ilyen apróságokon a csillagászok nem akadnak fenn, a fizikusok meg rá se hederítenek.
Az USP ezzel szemben legintenzívebb a forgássíkon, mivel a központi égitest forgásától, és a távoli keringési periódusától függően vonzzák egymást, vagy távolodnak egymástól. Olyan furcsa dolog is lehet, hogy az egyik vonzaná a másikat, a másik pedig távolodna tőle, bizony ez kétesélyes játék (látod remark, beletrafáltál- pont ez játszódik le az emberek között is. Mert a forgás az, ami különválaszt: az "egyediség" egyik feltétele). Szóval az USP kritérium egy "dinamikus" hatás.
Mi történik azonban akkor, ha ezek egymásra szuperponálódnak?
Hiszen egymáshoz viszonyított helyzetük időben változó!
A Roche határ nagyjából stabil, állandó, az USP pedig a központi test fordulatszámától függően távolodhat akár végtelenig, vagy azt felgyorsítva önmagához nyúl, és a saját testéből hasít le tömegeket!
Mi történik tehát, ha ezek szuperpoziciója létrejön?
Valakit érdekel?