Fénysebességű gravitáció
-
forrai #338 Ezeket számoltam:
1. Univerzumunk tömege a Schwarzschild képletből: (R=13,7 fényév esetén)
m= 8,513E+52 kg. 1./
Ez az érték közel esik a galaxishalmazok számának becslése útján meghatározható értékhez.
2. Univerzumunk sűrűsége:
ró =3* C^6/ (32*Pi* G^3*m^2)=1,0064 E-26 kg/m3 2./
Ez körülbelül 6 db nukleont jelent 1 m3 térfogatban.
3. A hangsebesség analógiájára a fénysebesség:
Vhang= Vfény= (K/ró )^0,5 m/s 3./
Behelyettesítve az univerzumunkban érvényes fénysebességet, annak kompressziós modulusa
K= 9,04 E-10 Pa adódna.
Amely érték nem áll távol attól a nyomástól, amelyet a világűrre megadni szoktak.
E-4….E-15 Pa
Feltételezhető tehát, hogy Univerzumunk átlagos nyomása, vagyis a kompressziós tényezője E-10 Pa nagyságrendhez közeli, és hogy a fény sebessége emiatt annyi, amennyi.
4. Valamely eltérő tömegű univerzumban, vagy a miénkben, ha annak tömege (sugara és sűrűsége is!) megváltozna, a fény sebessége a következőképpen lenne becsülhető:
Cfény=(K*32*Pi* G^3*/3)^0,125 *m^0,25 4./
Mint látható, ha a K kompressziós nyomás változásától eltekintünk, a fény sebessége az univerzum tömegével csak mérsékelten, a 0,25 hatványon emelkedik. Vagyis 10% tömegnövekedéséhez ~2,5% fénysebesség növekedés tartozna. Így a fénysebesség időbeni változásának kimutatása univerzumunkban nem könnyű feladat, amelynek megoldására azonban- ha a tágulása mérhető- nyílhat metodika.
5. Ha a világűr fény- bázisát teljességgel egyfajta gáznak tekintjük, amely azt kitölti, (k=cp/cv=1,4 felvéve), és a háttérsugárzás pedig T=2,7 K, akkor a fénnyel kitöltött univerzumunk specifikus gázállandója S=1,2E+17 J/kgK –re adódna! Ami kolosszális érték, ha a gázokéhoz (~300 J/kgK), vagy a hidrogénhez (4057 J/kgK) hasonlítjuk.
6. Számoljuk ki az univerzumunk energiáját a kapott fajhővel, ismert tömegével és hőmérsékletével szorozva!
E= m*S*T= 8,513E+52*1,2E+17*2,7 = 2,76 E+70 Joule 5./
Közeli érték adódik Einstein képletével is:
E= m/C^2= 8,513E+52*1,2E+17*(2,99792458 E+8)^2 =7,65 E+69 Joule 6./
Mindez arra utal, hogy a fénygáz, a gázokhoz hasonlóan jól kezelhető, és az eddig vizsgált jelenségek is általa megmagyarázhatók.
A fénygáz viszont abban tér el más gázoktól, hogy minden atomjában az elektromos, és a tömegtöltés periódikus változása történik.
Ami egy önmagában záródó bivalens sugárzás- parányi világ, szemben a monovalenssel, amely viszont a végtelenben záródik, a fénybázison terjedve, és áthatolva az abból épülő fényzáron (esemény horizonton) is, a szülő univerzumba. Amely viszont a saját gravitációjával behatol a miénkbe, (ahogyan a saját "fekete lyukaink is", létrehozva azon sötét tömegek látszatát, amelyek a hülyeség csimborasszóját jelentik majd, ha megtalálni véljük. De hiszen úgy tűnik, ügyes fizikusaink már majdnem meg is találták!