725
Csillagászat
-
polarka #525 Azért nem vagy semmi, lassan agyfaszt kapok tőled:
"Nem "vektortered", hanem "vektorod" van..."
Erre pedig most mégis el kezded konyhai nyelven leírni a vektortér fogalmát:
"Kiegészítőleg: próbáld elképzelni, hogy akár egyetlen vektor is végtelen számú vektor- eloszlás összege! ..."
Lehet én hibáztam, h azt mondtam, h vektortér, mert gondoltam nyilvánvaló belőle, h miről beszélek (holott tágabb eredetileg a jelentése). Lehet, így ismerősebb: vektor-vektor fv., vector field, vektormező -
patiang #524 Azért így már másképp néz ki a dolog. Köszi.
Mellékesen a #513 kérdésemre nincs válasz?
Vagy hülye a kérdés? -
Bnum #523 "a relativítás elmélet szilárd falai omladozni látszanak"
A látszat néha csal. :o)
Az nyilvánvaló, hogy nem mindenütt, nem minden körülmények között, és nem minden méretben alkalmazható.
Várjuk a jobbat, de az is magába fogja foglalni a relativitás elméletét is.
Mint ahogy a relativitás elmélet is, kis sebességeken azonos eredményeket mutat mint a klasszikus fizika. -
patiang #522 Igaz!!
És ezért is fejlődik. -
#521
Szerintem a tudományban az a biztos, hogy semmi sem az. -
patiang #520 Persze ez nem azt jelenti, hogy Én vitatom, hisz meg sem tehetném. -
patiang #519 Még annyit, hogy a relativítás elmélet egy nagyon kényelmes otthon, ahova "mindenki" elmenekül, ha másvalaki vitázni kezd. És tudós legyen a talpán aki az elméletet mégcsak piszkálni is meri.
Ezért- " A tudomány mai állása szerint" -
patiang #518 Köszi a választ, bár hasonló magyarázatokat én is találtam.
De nagyon sok, tudósoktól való elmélkedés is megjelent, mi szerint a relativítás elmélet szilárd falai omladozni látszanak.
-
Bnum #517 Hát van rá magyarázat, bár jellegénél fogva ez nem fog szalagcímre kerülni.
"A tudomány jelenlegi állása szerint azonban semmi - így anyag, energia és információ sem - terjedhet gyorsabban a fénynél."
Ez igaz, ennek ellenére előfordulhatnak fénynél gyorsabb mozgások is és nem sértve a fenti kitételt.
pl. képzeljünk el egy végtelen hosszú egyenes falat amit mellette állva végigpásztázunk egy lézernyalábbal. Bizonyos távolságban a falon haladó fényfolt gyorsabban fog haladni mint a fény.
Ez nem sérti a fenti kitételt, mert a fényt alkotó fotonok mindig mások, tehát egy fotonnak a sebessége se lépi túl a fénysebességet.
A falat figyelve természetesen olyan illúziónk támad, hogy a fény végig halad a falon.
Változtassunk a kísérleten!
A fal anyaga legyen olyan, hogy röngensugárzás hatására az adott folton látható fényt bocsásson ki, míg ebben az esetben (nem látható) röngen lézert kell használnunk.
Mit fogunk látni? A falon a fénysebességnél gyorsabban végig vágtázik egy fényforrás.
A forgó fekete lyukak esetén poláris jetek alakulhatnak ki. Ami intezív párhuzamos sugárzás. Megfelelő frekvencia estén szemünk számára láthatatlan.
Ez a jet, ha végig pásztáz egy a nézőpontunkhoz képest megfelelő szögben álló gázfelhőn, az ott lévő gázt gerjeszti, ami fénykibocsátás közben adja le a felvett energiát.
Ez a "fényfolt" nagy távolságból úgy tűnhet, mintha ott ténylegesen haladna valami, miközben ez akár a fénysebességnél gyorsabban is haladhat.
A magyarázat elejéből következik, hogy a látszat ellenére nincs fénysebességnél gyorsabb anyag, energia áramlás. -
patiang #516 "A tudomány jelenlegi állása szerint."
Ugye-ugye..................!
"A tudomány jelenlegi állása szerint azonban semmi - így anyag, energia és információ sem - terjedhet gyorsabban a fénynél. Vagyis, az egymástól 18 km-re lévő fotonpár tagjai egyszerűen nem tudhattak volna "azonnal" a másik fél megváltozásáról, csak bizonyos idő elteltével (ami körülbelül néhány tízezred másodperc ezen a távon). Ezért a kutatók újra és újra ellenőrizték a méréseiket, a kísérletet többször megismételték, még a Föld forgását és nap körüli keringését is kizárták, végül kijelentették - a kapott eredmények bár elképesztőek, mégis helyesek,és eredményeiket publikálták a Nature című tudományos folyóiratban. Ezzel kvázi legitimitást nyert valami, ami - bárhogy is történt - teljesen megváltoztathatja világképünket. Vagy mégsem? A tudósok szerint van más magyarázat is a történtekre. Ez az alternatíva azonban még a fénysebesség átlépésénél is vadabb, elképesztőbb, következményei szinte felfoghatatlanok." -
patiang #515 Valaki magyarázza meg (kérés):
"A közeli M82 galaxisban egy ismeretlen objektum tavaly olyan rádiójeleket kezdett sugározni, amelyek semmilyen korábban észlelt jelenséghez nem hasonlítanak - és a mérések szerint az objektum a fénysebesség többszörösével halad." -
patiang #514 Ja és még annyit, hogy nem a aszteroidán, hanem mellette. A félreértések megelőzése okából. -
patiang #513 Kérdés.
Az NG sterint, ha egy aszteroida mellett felrobbantanak egy atombombát, akkor az eltéríti az aszterodot. Rövidítek. Viszont én úgy tudom, hogy itt a földön az atombomba egyik nagy "előnyét" az óriási légnyomás okozza. Viszont kint a gázok nélküli világűrben mi az az erő, mely arrébb taszítja a másik testet? Gondolom a robbanáskor fellépő, keletkező gázok a könnyebb út felé fognak terjedni. A sugárzásra pedig toszik az asztro öcsi. -
forrai #512 Én nem értem, hogy a relativitáselméletet, amihez én hozzákezdeni se mernék még, szinte mindenki érti itt, ámezt az egyszerű, klasszikusnak mondható fizikai gondolatot meg senki? -
forrai #511 Most az előbb válaszoltam valahol neked.
Kiegészítőleg: próbáld elképzelni, hogy akár egyetlen vektor is végtelen számú vektor- eloszlás összege! Akkor is, ha te csak az eredő vektort látod.
Most képzeld el, hogy a tömegtöltet (ami egy tudati tényező), ezt a végtelen számú vektort megadott szabályok szerint elrendezi- egy karácsonyfához hasonlóan, minden pontján, minden irányban, gömbalakban.
És képzelj mellé egy ugyanolyan mértékű ágasbogas karácsonyfavektort is, de ellentétes iránnyal. És képzeld, hogy mindez betölti a teret, egy gömbi mezőt alkotva.
És most képzeld azt is, hogy előbb mindez nyugalomban van, és minden pontján egyensúlyban, mert minden ponton egyező, de ellentétes irányú vektorok vannak. Semmilyen erő nem hathat hát a tömegre, hiszen egyedül van! Sőt, még akkor sem, ha az ellentétes irányú vektorok időben késésben vannak, mert a mező nem végtelen sebességű!
Ám ha gyorsulni kezdene a tömeg, ez a csodálatos karácsonyfa egyensúly azonnal megbomlik! Mert az időkésleltetés miatt a kilépő, és a visszatérő vektorok között növekvő különbség jelentkezik: az egyenlegük nem nulla, hanem a kilépő vektor nagyobb. Ami visszatartó erőhatást okoz!
A múlt visszatartja a jelent! Saját tömege okozza a saját tehetetlenségét!
Ezt gyakran érzem én is. De más okból! Nem azért mert gyorsulok, hanem pont mert az értetlenség falába ütközöm! Az meg pont a fordítottja a gyorsulásnak, de ugyanúgy a saját gyorsuló tömegem okozza, amely mostfékeződni kényszerül külső okok miatt. Mindez számomra fájdalmas pofára esésként jelentkezik.
Ennél jobban se szóval, se képlettel le nem irhatom. -
polarka #510 "Nem "vektortered", hanem "vektorod" van ugyanazon térben, amik összegezhetők. Olvass figyelmesen. Mitől lenne négy?"
1 db vektorod van? és az hol van? és mivel összegzed? Hadd ne kelljen beidézzem, h remark mennyire megérti, h sok időbe telik, míg igényesen meg kell fogalmazz 1 hsz-t. Én figyelmesen olvasok, te nem fogalmazol következetesen.
"Csak akkor tudod megfigyelni, ha te is azzal kompatibilis tömeg vagy. Meg is figyeled, ha csak nem lebegsz, mint a bubó doktor. Ne kevered bele ebbe a Heisenberg relációt.
Nincs dupla erőterem, az csak a te képzeleted."
Azzal kompatibilis tömeg vagyok? Miért hányféle tömeg van és miszerint különbözteted meg őket? Sorjában kihagyod a te saját fogalmaid definícióit, ne várd hát, h bárki megértsen, ha nem tudod elmondani mi nyomja a lelked.
A hat. reláció többet takar, mint amit én mondtam.
Akkor mégis micsodád van? 2hsz-sal ezelőtt még azt írtad, h vonzó és taszító erőket hoz létre és mind2 helyfüggő, ergo leírhatók vektorterekkel. Majd pedig közölted, h jobbos és balos van, ebből nem az következne, h már 4 különbséget teszel? (költői kérd.) De most már dupla sincsen? Lehet konzekvensen kéne fogalmazz.
A többi részben meg nem értem minek térsz át újabb jelenségcsoportra, miközben eddig 1ről volt szó. Rákerestem néhány szintén nem kellően definiált fogalomra. Lám, mit találok, az oldalad. Amiből már világos, h te a különféle jelenségek kellő ismerete nélkül próbálod őket egybegyúrni. Lehet 1szerűbb lett volna, ha az oldaladra adsz linket és nem itt próbálod ugyanazt elmondani (legfeljebb magyarázni).
Összefoglalva, a tömegvonzás témáját próbálod magyarázni egy kvalitatív mindent összefogni akaró elmélettel. Én elismerem, h nincsen akkora arcom, h arról vitázzak, amit nem ismerek eléggé. A gravitációs erőtérről tudtommal eleget tudok, ezért is érdeklődök, h mégis hogyan képzeled, amit leírtál. De eddig csak kinyilatkoztatások sorát kaptam, érvelést egyet sem. -
forrai #509 Lehet, hogy álmos vagyok, de most nem értem, mit vizsgálunk?
A kidobott tárgyat, vagy a vonatot, vagy a Földet?
Mert a Föld kimaradt a felsorolásodból.
A tárgy, miután kidobtuk a vonatból, önálló életet él.
Van tömege, amire már nem (vagy alig) hat a vonat tömege. Attól már független. De a Föld tömegétől, ami sokkal nagyobb, már nem. Így azt az esetet kell csak vizsgáljuk, amikor a Föld vonzása a tárgyéval egymásra hatnak, és nincsenek kitámasztva, tehát a gyorsuló zuhanásuk felléphet.
A vonat ebbe a képbe gyakorlatilag nem játszik szerepet.
Amiről Te irtál, az a relativitás elméletének alapesete, a vonat, és a kidobott tárgy között. Ez meg egy klasszikus tömegvonzás a tárgy, és a Föld között, zuhanással, változó helyzeti, és mozgási energiával.
Arról a gyorsulásról, amivel kilöktük a tárgyat, most nem törődünk. -
Bnum #508 "A tömegvonzás önmagában, tömegtaszítás nélkül hülyeség"?
Vagy inkább a hülyeség, tömegvonzás nélkül, a tömegekre taszítólag hat?
Tegyük fel, hogy egyenletesen haladó vonatból a mozgásra merőlegesen tárgyakat dobálunk ki.
A tárgyak megtartják eredeti sebességüket (ha eltekintünk a gravitációtól).
Ha a vonat gyorsul, akkor a tárgyak lemaradnak, mintha hátrafelé vonzaná egy erő őket, pedig ők csak a mozgásállapotukat őrzik meg.
A tárgyak akkor előzhetnék meg a vonatot, ha vonat fékezne.
Tehát ekkor lenne taszítás.
A valóságban minden a 4. dimenzióban az időben előre halad.
Ez a "vonat".
-
forrai #507 És még:
- A tömeg gyorsulási vektor forrás és nyelő egyszerre!
- A tömeg gyorsulási vektor forrás és nyelő egyszerre!
- A tömeg gyorsulási vektor forrás és nyelő egyszerre!
- A tömeg gyorsulási vektor forrás és nyelő egyszerre!
....
- A tömeg gyorsulási vektor forrás és nyelő egyszerre!
Ezt pedig a fizika tanárod is, ezerszer írja le! -
forrai #506 Írd le százszor:
- A tömegvonzás önmagában, tömegtaszítás nélkül hülyeség!
- A tömegvonzás önmagában, tömegtaszítás nélkül hülyeség!
- A tömegvonzás önmagában, tömegtaszítás nélkül hülyeség!
- A tömegvonzás önmagában, tömegtaszítás nélkül hülyeség!
...
- A tömegvonzás önmagában, tömegtaszítás nélkül hülyeség!
No. Akkor mára már meg is lennénk. -
forrai #505 Nem "vektortered", hanem "vektorod" van ugyanazon térben, amik összegezhetők. Olvass figyelmesen. Mitől lenne négy?
Europában balkormány, Angliában jobb kormány van, és az két sáv itt is, ott is.
Csak akkor tudod megfigyelni, ha te is azzal kompatibilis tömeg vagy. Meg is figyeled, ha csak nem lebegsz, mint a bubó doktor. Ne kevered bele ebbe a Heisenberg relációt.
Nincs dupla erőterem, az csak a te képzeleted.
Nem fotonról beszélek. Egy olyan sugárzásról beszélek, ahol az elektomágneses teljesítmény-sűrűség Poynting vektort egy gravinerciális összetevő minden pillanatban kiegészíti , s így az összegük állandó, nem változik szinuszosan. (GI-EM sugárzás).
Vagyis a tömegtöltés és az elektromos szinuszosan váltják egymást. Ami egy bivalens sugárzás, ami bezáródik magába, atomot alkovat. Ami a mi univerzumunk fénybázisa.
Azért kompatibilisek vele az elektromos, és a tömeg jelenségek. Ezeknek a fényatomoknak is van nyomása, hőmérséklete, kompresszió modulusa, amitől a fénysugárzás- sebesség (ami más, mint a fényatom), és a gravitáció is függ.
Más univerzumok fénybázisa más multivalens fényatom is lehetnek, amely a miénkkel nem kompatibilis. Azok nem is vonzanak téged.
Sajnos nincs töltés-fizika, mert még nem csináltam meg. Lehet, hogy nem is fogom. Elment a kedvem. Kinek?
És akár hiszed, akár nem, a dolgok így születnek, vagy nem születnek meg.
Valóban, nem csak egy fénymolakula, hanem azok sokasága. Ez a későbbiekből érthető lehetett.
De látom, nem érted.
Hogy a dolgok nemcsak zuhannak, de távolodnak is egymástól. Ezt zte nem tapasztalod.
Szégyenkeznék miattad bármely rendes UFO előtt, aki olyan hülye, hogy képes idelátogatni.
-
polarka #504 Látom nem érted. Eddig csak vonzást tapasztaltak, ezért így írják le. Nem létezik sehol semmilyen megkötés arról, h a vektorok folynak vhová és ott baj lesz, mert akkor hova mennek onnan és honnan jöttek. A vonzás leírásához elég, ha csak nyelőket veszünk fel. Ami azt jelenti, h a TP-ok abban a pontban összegyűlnek. Nincsen arról szó, h vektorok eltűnnek, azok pusztán a kialakult tér jellemzői, amik mutatják, h az ott levő TP merre mozdul. A TP-ok vannak és nincs arról szó, h azok eltűnnének a vákuumban. -
polarka #503 " Mert bár az oda-vissza vektorok elvben azonos nyomvonalon haladnak, mégis megkülönböztethető "jobbos" és "balos" kivitelük."
Tehát van 1 vonzó és 1 taszító vektortered. Amik nem összegezhetők? Vagy még ezen belül is megkülönbözteted a jobbosakat és a balosokat, így akkor már 4 vektorterünk van?
"Így ebben a gömbi térben (mezőben) a gyorsulási vektorok (tömegvonzás, és tömegtaszítás vektorok) összege mindig nulla.
Ezt is tapasztalod, ha találsz ilyen tömegpontot."
Én nem tudnám tapasztalni. Hiszen, ha a tömegpontot vmivel megfigyelném, annak is van tömege, amit mint lejjebb leírod már megváltoztatja a fennálló helyzetet.
"Sőt, ha önmaga gyorsul, vagy vált irányt, az oda vissza haladó gyorsulás vektorok egyensúlya éppúgy változik, mint ha idegen tömegpont lenne ott."
És ezt matematikailag hogyan írod le? Ugyanis ha 1enes vonalú 1enletes gyorsulást végez a TömegPontod, akkor a te dupla-vektorteredhez egy konstans vektort kéne hozzá adni minden pontban. Ha pedig megjelenik még1 ugyanilyen TP, akkor annak mivel szintén centrális tere van ezt hozzáadod a meglevőhöz, akkor nagyon nem 1irányú vektorokkal kell bővíteni. Sőt nem is állandó nagyságúakkal a négyzetes csökkenés miatt.
"A "mező", ami a mi univerzumunk bázisa, nem más, mint egy "fénymolekula.""
És melyik foton a sok közül? - mert az sem mindegy. Úgy vélem te origót akartál kijelölni. A bázis az egy vektor. -
forrai #502 Hová folynak azok a gyorsulásvektorok? Talán a tömegen keresztül, a vákuumba? Azért olyan"kövér" a vákuum? És onnan hová folynak? És ha odafolynak, csökken az univerzum tömege?
Esztelen, bolond elmélet: meg van véve! Az kell nekünk!
Mi már csak ilyen bohókásak vagyunk.
Ha egyszer idekerülne egy ufó, az akadémiába, halálra röhögné magát!
Sőt- megvan, hiszen ez az egyetlen védekezési módunk ellenük!
Talán azért csináljuk? -
forrai #501 Hihetetlenül nevetséges, és értelmetlen, begyöpösödött gondolat, hogy egy tömegpont csak tömegvonzást gyakorolhat! Ennél értelmetlenebb állítást nem is lehetne elfogadni, hogy azután meg teljes melbedobással védelmezzék.
Számomra ez egy lesújtó emberi tapasztalat. -
forrai #500 Többször is leirtam, de ha van érdeklődő, aminek örülök, szívesen leírom újra.
Valamely különálló tömeg a gyorsulási vektorok tekintetében FORRÁS és NYELŐ egyszerre (csak nagybetűvel, vagy idézőjellel tudok kiemelni). Vagyis hogy a Tömegtöltés "parancsára", vagy "terve" alapján indulnak belőle gyorsulási vektorok, amelyek a gömbi térben , mint egy fa gyökérzete, négyzetesen osztódnak, és ugyanúgy vissza is térnek bele.
Így ebben a gömbi térben (mezőben) a gyorsulási vektorok (tömegvonzás, és tömegtaszítás vektorok) összege mindig nulla.
Ezt is tapasztalod, ha találsz ilyen tömegpontot.
Valójában azonban,ha van egy másik tömegpont a közelben, akkor ezek a vektorok összeadódnak, vagy kivonódnak egymásból. Mert bár az oda-vissza vektorok elvben azonos nyomvonalon haladnak, mégis megkülönböztethető "jobbos" és "balos" kivitelük. Ezt a különbséget szemléltette a kisvasút, és a dipol.
Sőt, ha önmaga gyorsul, vagy vált irányt, az oda vissza haladó gyorsulás vektorok egyensúlya éppúgy változik, mint ha idegen tömegpont lenne ott. Ennek oka pedig az, hogy ezek a gyorsulásvektorok az adott bázis (mező) tulajdonságának megfelelő sebességgel haladhatnak csak. Így a visszatérő vektorok "késnek), s így megváltozik az adott ponton a gyorsulási vektorok egyensúlya. Amit mi tehetetlenségnek nevezünk. Pedig ugyanazon tömegpont okozza.
A "mező", ami a mi univerzumunk bázisa, nem más, mint egy "fénymolekula."
Ami egy önmagába záródó, bivalens gravinerciális- elektromágneses sugárzás (GI-EM). A mi univerzumunkat ilyen fényatomok töltik ki=vákuum. Azokon terjed a fény, és a gravitáció is. Ahogyan a levegőnek, úgy ennek is van kompresszió modulusa, amitől a fénysebessége függ.
Ahhoz pld., hogy felugorj, energiát kell, kifejts. Mert felugrásnál a korábban kvázi egyensúlyban" egyensúlyban lévő gyorsulásvektorok szorzata, amiből az energia számítható, most nullától eltérővé válik. Vagyis energiát kell bevezetned.
Vagyis, ha most felugrasz a székedből, akkor energiát kell beleölnöd, aminek jelentős része veszteséggé válik, amivel csak növeled az entrópiát, ami így is nagy. Úgyhogy jobb, ha ülve maradsz.
-
polarka #499 "Hol zuhanunk, hol távolodunk, hol meg egyensúlyban vagyunk viszonylagosan."
Akkor most szerinted az hogy elrugaszkodunk a Földről az is a gravitációs taszítás megnyilvánulása? Vagy mire gondolsz az alatt, h tömegtaszítás lép fel? Gondoltál rá, h egzaktul fogalmazd meg az elméletedet és nem filozofálva? -
forrai #498 "(miért csak ilyen testeket ismerünk eddig)?"
A dolog kicsit árnyaltabb, mert nem igaz, hogy a testek mindig csak vonzzák egymást, pontosabban, hogy rájuk csak a vonzás hat. Vonzzák, vagy nem egymást, de bizonyos szituációkban mégis a tömegtaszítás kerekedik felül, és akkor hiába vonzzák egymást, úgy elszállnak egymástól, mint az én józan belátásom egy deci kisüstitől, pedig annak alig van tömege. -
forrai #497 Köszönöm a figyelmed, és megpróbálok sorba válaszolni.
Nem én bizonyítom, hanem minden, amit ismerünk- hogy a gravitáció az nem csupán tömegvonzás, hanem tömegtaszítás is. És hogy mind a kettő megnyilvánul a világunkban, a szituációtól függően. Hol zuhanunk, hol távolodunk, hol meg egyensúlyban vagyunk viszonylagosan. És végig ugyanazon tömeg vagyunk.
Nem Newton tehet róla, hogy nem jól értik a törvényeit.
A vektortérben töltéssel -mennyiséggel és minőséggel bíró vektorok mozognak. A gravitáció például kizárólag a tömegtöltés megnyilvánulása. A tömegtöltés hordozóját pedig anyagnak szoktuk nevezni. Mert a töltés csak tudati tényező. Mint én is egy tudathordozó vagyok, meg te is, ahogy a pausz is a tervrajzzal. Akkor ne mondd, hogy nem kellenek közvetítők. Mert gondolom, a tudathordozót hívod te közvetitőnek. Nem kell elfogadnod az én meghatározásom, látod- így is kitalálom mire gondolsz.
A "bődületes hülyeség" is szerintem tudati töltés, amelynek szintén vannak tudathordozói. Azok, akik úgy gondolják, hogy a tehetetlenség az külön tömeg...
Fogalmuk sincs semmiről.
A vonat csak egy hasonlat volt. Aki akarta, megértette, volt olyan is. Azért az egyért érdemes volt.
"Ugye te sem gondolod ez egy korrekt indoklás."
Már annál korrektebbet, hogy a tömegek, amelyek nyugalmi állapotban taszítják egymást, azok távolodnak is, és egy idő után nincsenek közel egymáshoz- elképzelni se tudok.
Nem gondolod, hogy egy idő után mindkettőnk véleménye minősíthető lesz?
Az általános relatívitás elméletbe csak azután ütöm majd az orrom, ha már a hagyományos fizikát jól ismerem.-
Ezzel bizonyára te is egyetértesz.
Legfeljebb azzal nem, hogy szerintem a hagyományosnak nevezhető fizikának is nagyjából csak a felét ismerik, sajnos a fizikusok is. Így azután mindenki a relativitás után fut, hiszen sokkal dicsőbb nem utolérni egy repülőgépet, mint egy trabantot annak, aki egyiket se képes lehagyni.
-
polarka #496 "A vonatpálya lehet jobbos, és balos.
Ha két azonos irányú találkozik akkor vontathatják egymást. Ezt hívjuk tömegvonzásnak.
Ha két ellentétes irányú, taszítják. Ezt hívhatjuk tömegtaszításnak (más néven: antigravitáció, és tehetlenség)
Az azonos irányúak tehát vonzzák egymást, akár jobbak, akár balok.
Az ellentétes irányuak viszont taszítják egymást."
És arra gondolsz, h ha éppen úgy találkozik két test, h a vonataik többsége 1irányba megy, akkor vonzzák 1mást (miért csak ilyen testeket ismerünk eddig)?
"Ezért nincs a közelünkben ilyen antigravitáció."
Ugye te sem gondolod ez egy korrekt indoklás.
A számolásaid hol hoznak ki az ált. rel.-től eltérő eredményeket? A vonataid hogyan fejtik ki az erőt? Az elméleted tud eddig megmagyarázatlan jelenséget magyarázni egzaktul? Vagy legalább a meglevőek közül 1et is pontosabban ír le? -
polarka #495 Sztem majd akkor volna helyes kijelentened, h téves egy régi elképzelés, ha már bizonyítani is tudod.
"De mi az, ami ki és beáramolhat úgy, hogy nem fogy el, és nem dugul be?
Csak a "semmi"!"
Tudtommal még nem sikerült kimutatni a gravitonok létezését. Attól, h vektortérrel írunk le vmit, attól még nem kellenek hozzá közvetítők.
"A tömegvonzás nem adhat magyarázatot pld. a "tehetetlenségre", azért van az a bődületes hülyeség, hogy külön súlyos és tehetetlen tömegről beszélünk, miközben mind a kettő ugyanazon tömeg gravitációs megnyílvánulása."
??? a tehetetlenségi tömeget is a gravitáció okozza? A megszokottól eltérően értelmezed a tömeg fogalmát és még csak nem is definiálod. Oh! Később írod: "a tömeg egy dipólus, amely ki és bebocsát" Ha még mindig vektortérben értendő ez a hiányos, Pistike stílusú def., akkor lehet összegezni és máris csak kifelé vagy csak befelé irányul.
"Azért nem tudunk mit kezdeni az antigravitációval se (=tömegtaszítás)."
Elméletben tudnak vele mit kezdeni. Csak a létét nem tudták kimutatni. -
forrai #494 Ezen még gondolkodok. (Kellene két féldeci hozzá, amelyek a szomjamat kioltják).) -
forrai #493 Minden rendben. Én is s azt jeleztem, hogy ez folyamatosan meg is történik, és mégse érzékeljük. Pedig bizonyára változik miatta az év hossza, a keringési sugár, a sebesség is. Sőt a Naprendszer helyzete és paraméterei galaxisban, hogy tovább ne folytassam. Mert a galaxisból kilépő fény is tömeget visz el. De más galaxisokból viszont meg kap. De amit kap, az kevesebb, mint amit kibocsát? Ha az univerzum egy Big-Bang fekete lyuk, akkor csökken emiatt a tömege? De akkor miért tágul? -
Bnum #492 "1. Két részecske: a normális, meg az anti találkoznak. Mindkettőnek van normális grav mezője. Vonzzák tehát egymást. De most annihilálódnak. Tömegük átalakul sugárzássá. Egyetlen pillanat alatt?"
Tegyük fel van két hullám, aminek az interferenciája következtében a kettőjük összegét észleljük. A hullám egy bizonyos részen létezik, máshol mindenütt észlelhetetlen. Az interferencia függetlenül az eredeti hullámok sebességétől lassan mozog.
/lásd anyag hullám/
A részecske - antirészecske esetén már 4 hullám találkozik, ahol az interferáló plusz hullámokból 2 kioltja egymást és megmarad az elejétől létező, de nem észlelt 2 alap hullám sugárzása.
Tehát az átalakulás nem pillanatszerű, mert nincs átalakulás,
csak az elfedő hullám megszűnésének a terjedése van.
-
lotsopa #491 #484: Igen, az én tudásommal arra a következtetésre jutottam hogy a gravitációs hullámok fénysebességgel terjednek.
#487: 1. Nem értem hogy ez a kérdés mit akar jelenteni. Nincs olyan hogy valami azonnal megtörténik, egy pillanatnak meg szintén nincs értelme ilyen szinten. ( milyen intervallumot takar az egy pillanat? )
2. Remélem hogy ez nem újdonság senkinek sem, mármint hogy a Napnak (stabilan) csökken a tömege, nem a semmiből állítja elő a -többek között- hőenergiát, természetes hogy ez a gravitációs mező rovására megy. -
forrai #490 Ahogy egy fekete lyuk tömege nő, a Schwarzschild képlet szerint arányosan nő a sugara, és négyzetesen csökken a sűrűsége. Egy idő után, mikor a környező univerzuméval azonos sűrűségű lesz, akkor abban feloldódik.
A Tejút központi fekete lyuka az SG"A" (Saggitarius A)4-5 millió naptömegű. Ezért a sűrűsége E+13 kisebb, mint a Napé lenne fekete lyukként
Amire nem gondolunk. És termodinamikai és alapvető fizikai változások játszódnak benne le.
Ha elnyelné az egész Tejutat (~200Mrd csillag)akkor a sűrűsége E+23-24 szeresére csökkenne. Nem semmi. Igaz, hogy az univerzumunk sűrűsége meg csak E-26-27 kg/m3. De mikor közel az egész univerzumot is elnyeli, akkorra a sűrűsége ugyanakkora lesz pont. És az egészet kezdheti előről. De akkor miért tenné?
-
patiang #489 "1975-ben Stephen Hawking a Cambridge-i egyetemről arra a számításra jutott, hogy a fekete lyukak lassan, de elkerülhetetlenül felszívódnak. A quantummechanika törvényei szerint a virtuális testek és antitestek párjai folyamatosan kipukkadnak az űr ürességében. Hawking szerint a fekete lyuk gravitációs energiáját "kölcsönadja" a virtuális részecskéknek az eseményhorizont közelében. Ezek így valóssá válhatnak és elmenekülhetnek magukkal vive a pozitív energiát, úgynevezett Hawking sugárzás formájában. Idővel a fekete lyuk így "elvérzik" az űrben. Ez azonban egy paradoxonhoz vezetett. Míg a relativitás azt sugallja, hogy a fekete lyukba eső anyagról az információ elvész, a quantummechanika szerint az inkább elmenekül. Hawking szerint amíg energia elszökhet addig az információ nem."
Ha az energia ekszökhet, akkor mi tartalmazza az infót? -
patiang #488 Igazad van. Ez az eltűnési dolog olyan: mi lenne ha.........?
De mivel lehetetlen, ezért erre a "problémára" nincs felelet. Senki nem mondthatja ki a frankót. -
forrai #487 1. Két részecske: a normális, meg az anti találkoznak. Mindkettőnek van normális grav mezője. Vonzzák tehát egymást. De most annihilálódnak. Tömegük átalakul sugárzássá. Egyetlen pillanat alatt?
2. Vagy a hidrogén a Napban héliummá alakul. Megváltozik a Nap tömege.
Változik a gravitáció. Ugyan nem az egész Nap, csak parányi része tünik el. Mikor veszünk, és hogyan erről tudomást? Kissebb lesz a Nap tömege, mennyit változik a Föld pályája? Távolodni fog? Akkor az árapály mellett ez is arra utal, hogy a Földnek távolodnia kell a Naptól.
3. Kiszakadnak fleurek a Napból? Mit csinál a Föld? Távolodik vagy nem.
És mit csinálnak a galaxisok? Nem ugyanazt?
Szóval bármit csinál a Nap, a Föld távolodik. Már csak ilyen ez a világ. A jelenség, amiről beszéltek, minden pillanatban megtörténik, csak picit.
Azonban, ha mégis, egy pillanat alatt eltűnne a Nap, akkor egy űrrendőr megmondaná neki, hogy nem tehet olyat. Mert a grav mező is az övé, ami fénysebességű, mondaná. És amíg az is el nem távozott, ő se távozhat egészen. Egyetlen pillanat alatt csak a végtelen sebességű dolgok távozhatnának. A gravitáció nem olyan. Vagyis a kérdés elesik, szerintem. A Nap nem távozhat egyetlen pillanat alatt. De szép lassan, igen, most is az történik. -
patiang #486 Azért persze annyiban igazad van, ha a Nap eltűnne, és a grav esetleg végtelen gyors, akkor azt látnánk, hogy a nap 499mp-ig irdatlan sebességgel távolodik tőlünk.