725
Csillagászat
  • patiang
    #485
    sebessége
  • patiang
    #484
    Azt mondod, hogy, ha nap sutty eltűnne, akkor mi még 499mp-ig ugyanazon a pályámn keringenénk? Mert a fény útja valóban annyi, de a grav is?
  • lotsopa
    #483
    A kérdésedre a válasz: Természetesen a gravitációs erő, tömegvonzás.
    Szerintem az a baj a te elképzeléseddel hogy először beleraksz a semmibe egy Univerzumnyi anyagot, úgy hogy az egyes részecskék között akkora távolság is értemezhető legyen amit még a fény is évek alatt tesz meg, és ekkor létrehozol egy problémát amire keresed a választ. A probléma az hogy nem az anyag volt hamarabb, hanem a gravitáció. Tehát már hatott mindenre amit a térben el tudsz képzelni, természetes az is hogy ha egy kiválasztott ponton te "eltüntetsz egy csillagot", vagy "oda raksz egy feketelyukat" akkor azok nem egyből és nem ugyan olyan mértékben hatnak a körülöttük léve energiára, anyagra. Szépen kiszámolható az egész(durva becsléssel). :)

    Szerintem nincs ebben semmi olyan amit ne lehetne megérteni. ( tipikus hasonlat: Ha a Nap eltünne akkor mi csak kb. 499 mp-el később tudnánk róla, addig semmi!! nem változna meg.
  • Sárkányölő 88
    #482
    Tehát valami hunbuk?
  • patiang
    #481
    Szvsz erre a választ ott találod, ahol eddig is kerested:)
  • Sárkányölő 88
    #480
    A csillagász urakat kérdezném,a foton övről mi is ez mert ezoterikus oldalakon olvasva azért mégsem olyan mint szakmai,illetve egyéni meglátással magyarázva.
    Ellég lenne egy egyszerübb magyarázat,mert a sok szakszóból lehet,hogy nem értem meg.
  • patiang
    #479
    Jócakkát!!
  • forrai
    #478
    Mára befejezem.
  • forrai
    #477
    Az univerzumunk fényzárt, így tudjuk minden paraméterét, megismerhetjük.
    Megismerhetjük az összes hasonlóan zárt univerzumot is. Csak a mindezt magába foglaló világmindenséget nem! Az meg kit érdekel?
    A mi univerzumunk is fekete lyuk, tehát tudjuk milyen belülről.
    A saját fekete lukainkat pedig kivülről látjuk. Pont olyan a miénk is kivülről.
  • forrai
    #476
    Én úgy képzelem, hogy a fekete lyuk fala fényatomokból áll, amit bivalens (két töltetű), és emiatt önmagába záródó gravinerciális-elektromágneses (GI-EM) sugárzás alkot. Amelyen terjed a fénysugárzás (amit fénynek hívunk), de a gravitáció, és talán a mágnesesség is, vagyis a monovalens, (egytöltetű) sugárzások.

    Ez a GI-EM bezáródó sugárzás- a fényatom az univerzumunk építőköve, ebből készül a fala is- az eseményhorizont. Ez nem engedi át a fénysugárzást, azonban a gravitávciót (tömegvonzás és taszítás) igen.
  • patiang
    #475
    "Bele kell törődj, hogy a megismerhetetlenről azt se tudhatod, hogy az megismerhetetlen?"
    Hát ez elég filozófikus.
    Mert mit tekinthetünk megismerhetetlennek?
    Mondjuk az univerzumunk, mert benne élünk? Ahhoz, hogy tárgyilagosan tudjunk véleményt mondani, kívülről kellene nézni.
  • forrai
    #474
    Látod, az is megismerhető. Pedig fekete lyuk.
    A lakásog zuárható. A szél nem tud áthatolni rajta. De a fény az ablakon, a hideg a falakon, a kiéáltás az utcáról, a gravitáció áthatol. De te azt mondod- zárt tér.
    Ilyenek a fekete lyukak is. A fény nem hatolhat át, de a gravitáció igen. Azzal kommunikálhatsz közöttük. Lenyelsz egy gombócot, egy fekete lyukban is érezhetik azt, csak nem tudják biztosan, hogy izlett e neked? De ha mégegyet megeszel, azt is tudhatják...
    Meg feltételezem, hogy idegen töltések is áthatolnak.
  • patiang
    #473
    Olvastam, hogy a feketelyuk elég sérülékeny valami is lehet. Az eseményhorizont nem egy sik valami, hanem inkább egy habfürdőre hasonlít. Már mint a teteje. Amikor a feketelyuk összeütközik egy másik feketelyukkal, akkor elképzelhető, hogy felhasad az e-horizont, és óriási robbanásként tör utat az energia. Egész galaxisok születhetnek a robbanás nyomán.
  • forrai
    #472
    Értsd meg, mindennek van szülőanyja. De a legvégén- nem tudhatod mi van?
    A honlapomon, a Fermat részben épp most irtam be a megismerhetőség egy általam gondolt kritériumát.
    Bele kell törődj, hogy a megismerhetetlenről azt se tudhatod, hogy az megismerhetetlen? Akkor is, ha ez nagyon bánt. Keress valami olyasmit, ami kellően zárt ahhoz, (=szétválasztható- ahogyan a Biblia is írja), hogy megismerhesd. Az megismerhető. És van belőle elég. Ne feltétlenül a cipősdobozra gondolj, vagy a sprotnira.
  • forrai
    #471
    Mindennek, ami megismerhető, az univerzumoknak is van határa.
    A világmindenség, ami azokat tartalmazza, arról nem tudhatjuk, milyen. Van vagy nincs határa, az megismerhetetlen. Akkor is, ha ez bántja az önérzetünket.
    De ameddig a szem ellát, sok minden megismerhető. És az is valami.
  • patiang
    #470
    MC Donalds is feketelyuk, mert nyeli a pénzt:)))
  • forrai
    #469
    Ez se rossz. De nem kell, hogy kitöltsék a teret. Hanem pont ahogy ebben az univerzumban is van. Van ür, van fekete lyuk, és közbe egy MC Donalds is. Vegyesen.
    Mert az űr nem vákuum.
  • forrai
    #468
    Hát ilyesmi lehet, amire godolok.
  • patiang
    #467
    Sokszor olvastam, halottam tudósoktól a "szülőuniverzum" elnevezést.
    Vagyis a mi univerzumunk annak egy kitüremkedése. Rendben. De akkor annak is van valami szülőanyja, vagy az csak létezik és kész?
  • patiang
    #466
    "mi van ha tőbb univerzum van amik teljesen kitöltik a teret."

    De milyen teret? És van határa?
  • Sárkányölő 88
    #465
    Mint laikus Írom nyugodtan le lehet ba....
    Csak elmélet a részemről,mi van ha tőbb univerzum van amik teljesen kitöltik a teret.Egyik tágul a másik zsugorodik így folytonosan ki van töltve a tér.A zsugorodó húza készteti a mellete levőt a tágulásra.Aztán szerep csere.
  • patiang
    #464
    feketelyuk veszélye
  • patiang
    #463
    van aki kérdez
  • forrai
    #462
    Az univerzumunk egy másik univerzumban valamiféle termodinamikai egyensúlyban van. Vagy lehet, hogy másfélében is, nem tudom.
    A Big- Bang alaposan félreviszi szerintem a tudományt. Talán azért nyomják, mert lehetőséget ad millió újabb részecske felfedezésére? Miért ne, lehet hogy az egyik jó valamire? Nem tudhatom...De azért mással is kellene foglalkozniuk. Mert nem hiszem, hogy minden részecske, amelyet így felfedeznek, valóban előfordulhatott a mi univerzumunk keletkezésekor.
    Talán a világmindenség egy korábbi, vagy későbbi stádiumában, lehet.
    De akkor ne velük magyarázzak ennek a történelmét.
    A mi univerzumunk valószínűleg a szülő univerzumának egy átlagos hascsikarásakor születhetett. Nem kell azt misztifikálni.
  • forrai
    #461
    A sebesség mérése még megalapozható a vöröseltolódással. De az idő hozzárendelése? Most akkor min gondolkozzak inkább: ezen, vagy jó nőn?
  • forrai
    #460
    Nekem nincsenek mérőeszközeim, elfogadom, amit mérnek. Bízom a mérnökökben. Az elméleti interpretációba viszont nem!
    Hiszen a Hubble féle törvény szerintem az árapályból számítható.
    A sebesség tehát ahogy kérdezed, nem biztos, hogy összeegyeztethető a korral!
    Illetve- nagyon is!
    Mert valami, ott középen kezdetben igen gyorsan forgott! Így az első objektumok árapálya sokkal nagyobb is volt!
    Egyetlen publikációt nem láttam az u nniverzum forgásállapotáról!
    De szélsőséges forgásperiódusok léteznek.
    Kiszámoltam a Nap kezdeti forgásimpulzusát, szerintem 2 óra nagyságrendű volt! Kolosszális relatív tömeg kapcsolódott hozzá!
    Azokat se látom összegezni!
    A fizika és a csillagászat arra megy, ahová egy nagy név viszi. De az nem minden. Hol vannak a kicsik? (A senkikre azért van példa, pld. magam)
  • patiang
    #459
    Vagy inkább távolság.
  • patiang
    #458
    Néhány tudós már pedzegette, hogy nem biztos, hogy tökéletes a sebesség vöröseltolódás általi mérése.
  • Bnum
    #457
    Biztos, hogy jó sebesség és a kor össze rendelés?
  • patiang
    #456
    Nos igen. Az univerzum kb 14 milliárd éves. Azonban találtak olyan objektumokat is, melyek vöröseltolódásuk alapján 22-24 milliárd évesek kellenének, hogy legyenek. Akkor hogy van?
  • forrai
    #455
    Megint leáll a topik. Pedig csak a nézeteim írom, anélkül, hogy rátok erőltetném.
    Írjátok le ti is a sajátotokat, hiszen bármi jó a stilusom, egy idő után unom magam.
  • forrai
    #454
    Úgy gondolom: van egy VILÁGMINDENSÉG, ami megismerhetetlen, számos okból.
    Abban pedig vannak univerzumok (a miénk is) amelyek viszont megismerhetők.
    És nekem ennyi is bőven elég.
    Hiszen még a mi univerzumunkban is csak a Ferencvárosnál tartok a megismerésben, ahol lakom.

  • forrai
    #453
    Igen, valamiféle buborék univerzum felé hajlok. Csakhogy én úgy gondolom, hogy azok ugyanolyan fényzárt (fekete lyuk) univerzumok, mint a Saggitárius "A" a tejút közepén. Ugyanúgy is keletkeznek.
    Hermész Triszmegisztoszt őskori tudósnak mondják. Ilyesmit állitott: "Ahogy lent-úgy fennt"
    A dolgok valamiféle ősi "tudat" mentén, azzal kompatibilisen fraktálszerűen alakulnak.
  • forrai
    #452
    A honlapomon van két tervezett filozófiai kötet, amit nyilván nem írok már meg.
    Az pont azzal a kérdéssel foglalkozna, hogy mi a tudat, mi a létezés, mi a megismerhető, mi nem, mi tekinthető egyednek.
  • forrai
    #451
    Nyilvánvaló, hogy az információ terjedéshez is idő kell. Ami nem zavar engem abban, hogy a nagylábujjamat is magaménak gondoljam. A körmömmel nem egész így van, azt gyakran levágom.
  • forrai
    #450
    Olvastam a dinók idegrendszeréről ilyesmit.
    Az persze csak tréfa, hogy órák alatt ért oda az információ.
  • forrai
    #449
    Egy fényzárt (fekete lyuk) univerzum tömegét, amilyenek a Little Bang kollapszus univerzumok, amilyen a miénk is, én a SCHWARZSCHILD sugarából számítottam!

    Ha jól emlékszem így néz ki:

    r=2G*m/c^2 m

    Ebből a mi univerzumunk tömege is kifejezhető, mert a sugara meg állitólag 13,7 fényév.
    Ilyen pontossággal tudtam én is számítani m~ E+53 kg.
    Ennyi a mi univerzumunk tömege, se több, se kevesebb.

    A Napunk tömege ehhez képest mnap= 2*E+30 kg
    A Földdé: ~E+25 kg

    Miből gondolja Mr Big-Bang, hogy az egész világmindenség E+53 kg?
    Én szégyelnék egy ilyen nyomorult világmindenségben élni!

    De nekem nagyságrendileg nagyobb tömegü világmindenség kell, >E+100 kg, hogy elférjek benne!
    Akkor azt se bánom, ha lesznek olyan részei, amelyek számomra megismerhetetlenek!
    Talán mert messze vannak, mert máskor vannak, mert más töltetüek, vagy drágák, vagy nem divatosak, vagy unalmasak?
    Mindegy. De ne legyen egy egérlyuk, ami végleg kinyiffan!
  • patiang
    #448
    Persze az egyik nem a másik függvénye:))
  • patiang
    #447
    No azért nem hinném, hogy a hüllő csak reggel vette észre, hogy egy lába van.:)
    Mivel a dinó egységes egész, az univerzum is az.
  • patiang
    #446
    Úgy látom Te a buborékuniverzum elmélet felé hajlasz. Hát, hogy őszinte legyek nekem sem annyira az EGY univerzum dolog jön be. Ez pont olyan, mint amikor egy benszülöttet elvisznek másfelé is, és akkor döbben rá, hogy mily tudatlan, pedig a törzsben ő volt a varázsló.