725
Csillagászat
  • norbre
    #645
    Üdv,

    Nem vagyok túl járatos csillagász ügyekben, de felvetődött egy érdekes kérdés ismerősi körben..

    Egy cikk szerint felfedezték az eddigi letgávolabbi ismert galaxist, ami 30mrd fényévnyire van.. úgy tudom az univerzum kb 13mrd éves.. a fénynél nem mehet gyorsabban semmi.. akkor hogy is van ez? :)

    köszi előre is
  • Pluskast
    #644
    Köszi az infót!
  • Dzsini
    #643
    Ma este ér napközelbe, a space.com elég gyakran frissíti az oldalát róla.
  • Pluskast
    #642
    Lehet valamit tudni, hogy mi lett az ISON-al? Túlélte a csillagunkkal való találkozást vagy nem? A csillagászat.hu oldal valamiért nem jön be.
  • Dzsini
    #641
    Azért nem állnak, mert a jelenlegi univerzumunk nem a jelenlegi állapotában, jelenlegi méretében, jelenlegi tömegeloszlásában alakult ki.

    Nagyon sokáig tartotta magát a statikus univerzum elmélet, de a gravitáció már csak egy olyan állat, hogy a távolsággal bár csökken, de nem múlik el a hatása, így abban a pillanatban, hogy valahol valami megmozdult, már felborult volna az egyensúly. (Einstein legnagyobb tévedésének nevezte, hogy ő is próbálta a saját egyenleteit a kozmológiai állandó értékével statikus univerzumra rendezni)

    És igen, összeütköztek, és felaprózódtak, de utána összeütköztek és összeragadtak, és ha valahogy egy, a többinél egy kicsit nagyobb darabka együtt maradt, akkor ahhoz már hozzáragadt a többi apró darabka, egyre nagyobb területről (nagyobb tömeggel nagyobb gravitációs hatás jön) söpörte össze magának az apró darabokat, és így tovább... Van, ahol még nem történt meg ilyesmi, vagy csak egy-egy csillagra való állt össze, a Hubble is fotózott már ilyesmiket, a csillagködökben például. De a bolygókhoz már az kell, hogy néhány csillag kipukkadjon, mert csak ott alakulnak ki a hidrogénnél (meg egy kis hélium és lítium) nehezebb elemek.
    Az univerzum mentségére legyen szólva 13,8 milliárd év alatt nem lehet mindent mindenhol elvégezni :)

    (ajánlott "olvasmányok" Dávid Gyula előadássorozatai a Polaris csillagvizsgálóból, ő elég sokat beszél az univerzum történetéről)

    természetesen a fentiek csak elméletek, de a jelenlegi állapotokat 10-12 tizedesjegy pontossággal leírják, tehát elég jó modellnek számítanak
  • ZilogR
    #640
    Persze rögtön felmerül a kérdés, hogy miért keringenek a testek a világűrben? Miért nem csak úgy állnak?

    Értem én: egyenes vonalon indultak vmerre, de nem egyedül vannak, ezért a gravitáció (vagy a rugalmas térhártya benyomódása miatti lejtés miatt :D rohadtul nem számít, ebbe ne kössön bele senki), görbe pályára kényszerültek és már meg is van a keringés.

    de akár össze is ütközhettek volna és felaprózódnak, vagy statisztikailag nehezen magyarázhatóan az történt, hogy egy kitüntetett irányba perdülés nagyobb valószínűséggel maradt meg?

    rohadtul nem értek ebből az egészből semmit...
  • MT16
    #639
    áá oké, azt hiszem értem :D valami bonyolultabbra tippeltem volna :D
  • Dzsini
    #638
    Egy gömbben, egy tömegpont körül mozgó objektum mozoghat körbe-körbe, befele-kifele, és (egy tengelyt tekintve) fel-lefele. A keringést (perdület) a perdületmegmaradás törvénye miatt nem igazán lehet leadni, viszont a többi irányú mozgástól (mozgási energiától) megszabadul idővel a rendszer, és szépen egy lapos korongba rendeződik, mert az a legkedvezőbb energetikai szempontból.
  • MT16
    #637
    Hello. Kérem nézzék el nekem a laikusságomat, de van valami amit sosem értettem, mégpedig, hogy miért laposak a galaxisok, miért nem gömb alakúak, hiszen bármerről körülvehetnék a bolygók, vagy ezzel nagy hülyeséget írok?
  • hihy
    #636
    Hosszabban:

  • hihy
    #635
    Ezért is nehéz előre meghatározni a bolygónkat váró hatásokat:

  • hihy
    #634
    Érdekesség. Ahogy valójában keringenek a bolygók a Nap körül, mivelhogy a Napunk is halad a térben:

  • Pluskast
    #633
    Arról sajnos tegyél le. Havazás és borult ég lesz az egész hosszú hétvége alatt :(
  • ZilogR
    #632
    Valakinek sikerült már megfigyelni a Panstarrs szabadszemes üstököst?
    Remélem derült lesz a hosszú hétvégén egy este és el lehet kapni az esti égen.

    Ha vki használ planetárium programot, arra ügyeljen, h az MCsE honlapon levő pályaelemek baromira pontatlanok, azzal kiszámolva a helyzetet az esti órákban a látóhatár alá és délnyugati irányba számolja a poziciót Budapestről.
  • Pluskast
    #631
    Vízjeget találtak a Merkúron
  • gothmog
    #630
    Egy szó sem.
  • steweee
    #629
    ebből vajon mennyi lehet igaz ?

    http://www.youtube.com/watch?v=DZTyAw_Nuow&feature=related
  • ZilogR
    #628
    Btw: Én NEM vagyok ebben guru, de sztem ennek a fényképezésnél lenne igazán szerepe. ott egy fényerősebb optikával rövidebb ideig kell vezetned a távcsövedet, míg ugyanannyi fényt gyűjt össze ugyanannyi területre.

    Miért lenne jobb a nagyobb átmérő és nagyobb fókusz?

    - Nagy átmérőhöz jobb határfényesség tartozik: halványabb objektumokra jobb (ha azok nem diffúzak, azaz nem szétkent alakzatok)
    - Nagy átmérő = jobb felbontás: pl.: kettőscsillagoknál nem hátrány
    - Nagyobb fényerő nálam egyet jelent a jobb optikai minőséggel is. Nincs sok tapasztalatom, de a fórumok alapján az jön le, h kis fényerejű optikát nehezebb pontosabban megmunkálni
    - Nagyobb fókusz = lehetséges feljebb menni a nagyítással - ez IS lehet szempont
  • ZilogR
    #627
    Távcsövek fényereje (általában az "optikák" fényereje - értsd: fényképezőgépeknél is) a fókusztávolság osztva a lencse vagy tükör (szabad) átmérővel:


    650 / 130 = 5
    1200 / 150 = 8
  • SirAlo
    #626
    Meg egy kerdes: SkyWatcher 130/650 EQ2 vagy Dobson SkyWatcher 150/1200? Azt nem ertem hogy a 130-nal azt irja F5 a fenyereje es a 150-nel meg csak F8, en ugy olvastam mindenhol hogy minnel nagyobb az atmero annal nagyobb a fenyero, igy a 150-nel nagyobb kellene legyen a fenyero nem ? Ezert nem vagyok abban biztos hogy a 150 jobb lenne mert a fenybefogas a legfontosabb a tavcsoveknel ahogy olvasgattam
  • Crokin
    #625
    Kocsis Antal képe a spaceweather főoldalán teliholdról, grat!
  • Crokin
    #624
    Napfóliát szerintem ne fabrikálj házilag, megéri azt a 2400ft-ot.
  • sanzik
    #623
    Ezek a nagy nagyítások ritkán használhatóak,úgy hogy ne ez legyen a szempont.
    Egy évben csak pár alkalom van mikor olyan az idő és a légkör is,hogy ilyen nagyításnál tiszta képet kapj.
    Azon kívül kérdés,hogy mire szeretnéd használni,a rövidebb fókuszú távcső talán jobb mélyegezéshez. Ahhoz meg ritkán kell 100x nagyítás fölé menni.
    A nagy nagyítás jó lehet a Holdhoz például,de ha nincs stabil mechanika alatta óragéppel akkor pikk-pakk kiúszik a látómezőből az objektum, ha meg követni próbálod kézzel akkor nagyon remegős lesz a kép.
    Ha esetleg még nem néztél ilyen távcsövekbe akkor ajánlom,hogy előtte mindenképp tedd meg,hogy tud mire számíthatsz és utána vásárolj.
  • Thibi
    #622
    Igen, a 3x barlow lencsével 3*900/6 lesz a nagyítás, de nem biztos hogy érdemes ilyen nagy nagyítást használni. Ilyenkor már jobban előjönnek az objektív lencse színhibái, a kép is remegősebb, a látómezőn másodpercek alatt keresztülmegy a mefigyelt csillag, ezért drágább, de stabilabb óragépes ekvatorális álvány kellhet hozzá
  • SirAlo
    #621
    Vagy ezt ugy kell kiszamolni hogy veszek pl. egy 6 mm-es okkulart meg egy 3x-os barlow lencset akkor 900/6=150x nagyitas es ezt kell megszorozni 3-al (3x nagyitasu lencse) ami egyenlo 450x nagyitas?
  • SirAlo
    #620
    Hi, egy tavcsovet szeretnek vasarolni es kettot neztem ki de nem tudom meiket lenne jobb megvenni, az egyik SkyWatcher 130/900 a masik 130/650, ahogy olvastam a nagyobb fokusz jobb mert ugy nagyobb nagyitast lehet elerni pl. 900/10mm= 90x nagyitas mig ugyanez a 650el csak 65x nagyitas, megis a 650-es a dragabb , es egy masik kerdes, ahoz hogy elerjem a maximalis 260x nagyitast ahoz tobb lencset is bele lehet rakni vagy csak egyet kell venni ami nagyobb nagyitast ad ? Es az utolso kerdes, napszurot lehet hazilag is kesziteni vagy jobb keszen megvenni (eleg draga) ha lehet akkor milyen anyagbol kell (alufolianak nez ki a kepeken:D)?
  • polarka
    #619
    Mert úgy tom, h a méretet jelenleg az limitálja, h mennyire deformálódik a saját súlyától.
  • polarka
    #618
    Ha nagyobb a rugalmassági modulusa az eddigieknél, akkor lehet.
  • Desiderata #617
    az új üvegeket nem lehet nagyobb tükör készítésre is használni?
  • polarka
    #616
    hírek.csillagászat: Perseida galéria
  • polarka
    #615
    Helioviewer
    A Nap vizsgálható vele, eredeti NASA képek alapján.
    Itt egy kis ismertető a NOVA-tól.
  • ZilogR
    #614
    ...és mire csináltam magamnak némi szendvicset és visszamentem az ég alá, már be is borult... Talán majd hajnalban...
  • ZilogR
    #613
    Perseidákat néziteke?
    Eddig nem túl nagy aktivitás mellett olyan 5-6 percenként egy-egy fényesebb, de nem a Himalájáról nézem...
    Nem túl tudományosan: olyan Göncölszekér fényesebb csillagainál valamivel fényesebbek, kb. 1-2 tenyérszélességű "csíkhúzás", fényesebbek talán sárgásfehérek. Mondjuk eléggé horizonthoz közel, É-Ny-i irányba sasoltunk, Budapesttől ráadásul délre, ami eleve nem szerencsés...
  • polarka
    #612
    [URL=http://www.youtube.com/watch?v=C90P6I4Xa6w&feature=g-all-u]ESOcast 46: Catching Light -- Special 50th anniversary episode #6[/URL]
    Lényegében az ESO műszereiről szóló összefoglaló.
  • polarka
    #611
    ESO: Artist's impression of the evolution of a hot high-mass binary star (annotated version)
  • polarka
    #610
    Sztem technológiailag is kihívás lenne kint összeszerelni egy ekkora távcsövet. Bizonyára még az ISS mostani méreteinél is nagyobb lenne és költségesebb. Most erre kaptak forrásokat, ez tűnt reális ötletnek.
  • Pluskast
    #609
    Nem lett volna célszerűbb ha ezt a távcsövet kiviszik a világűrbe?
  • polarka
    #608
    Nekem ennyi infóból ne várjál jó választ. Lehet a látásod sérült, úgy hogy azon a ponton képtelen akkora ingerületet létrehozni és ezért sötétebbnek néz ki a környezeténél.

    Viszont ki tudhatja... Én is észleltem már életemben érdekes fizikai jelenséget a metróban utazva, többször is és ugyanazt. De mivel jó ideje nem sikerült reprodukálni és miattam nem is fognak a metróval külön teszteket végezni, h hátha reprodukálható még mindig. Ezért úgyis az emlékezetem homályába vész, mivel annyi infó, h mit láttam még ötletelésre is kevés (nem csak nekem). Lefényképezni, filmezni meg nem próbáltam meg (nem is nagyon lett volna mivel) és furcsán is néznének, h mit próbálok fényképezni az alagútban menet közben a sötétben, amikor mások ugyanott leszálláshoz készülnének. Pláne, ha még sikertelenül is.
    Azt nyugodtan kizárhatjuk, h behaluztam.
  • gothmog
    #607
    SDO adatok erre
    Beállítod a dátumokat, a „telescopes”-nél válaszd az AIA 4500 (yellow) -t, hacsak a napfoltok érdekelnek, kiválasztod, hogy képek (images), vagy video(movie) legyen, beállítod a felbontást, aztán a sárga „submit” gomb.
    Ennyi.
  • rokonfajta
    #606
    2012.07.14. 9:40. Változott a pozíciója kb. a jobb felső sarokban.