725
Csillagászat
-
#325
Szerintem a különbség nagy részét ez teszi ki:
Link -
#324
Ahogy nézem, ez a Lidl féle távcső adatait tekintva hasonló az általam linkelt 2-höz, kérdés már csak az, hogy az árkülönbség miben nyilvánul meg. -
#323
A Celestron PowerSeeker 70, vagy SkyWatcher 70/900 refraktort éri meg szerintetek? -
#322
igen, ez az, most 11 ezer -
polarka #321 karácsonykor ezt hirdették -
#320
Lidl-ben kapható csillagászati távcső, most levitték 11 ezer forintra az árát
azzal kb. mit lehet látni? dobozán Szaturnusz gyűrűi vannak, de gondolom csak illusztráció
pontos adatokat sajna nem tudok, majd legközelebb leírom, de aki tudja miről beszélek az esetleg minősíteni is tudja -
#319
Kimentem, néhányat láttam aztán mentem aludni. Kár pedig, mert tényleg az idő is jó volt, meg a körülmények is, dehát a hétköznap éjjel az hétköznap éjjel. -
#318
Senki nem volt kinn? Én spec nem voltam, bár erősen készültem, de hétköznap nem nyerő...
Az ég elég derült volt, egy kicsit azért csak kikukkantottam, de mentem szunyálni... -
#317
Holnapról holnaputánra éjjel kellene kukkolni főleg a hajnali égboltot (akkor már magasan áll a radiánsa a rajnak).
Persze nem árt egy előrejelzést nézni a becsült maximumra, h mikor várható. Az is igaz, h lehet egy-egy anyagcsomó, amit elkapunk.
Ma éjjeltől azért már rá lehet kattanni az éjszakázásra. Voltam kint hajnal előtt, fél 2 tájban. Igen szép tiszta időnk volt. Le is szaladt a hőmérséklet hajnalra 14C-ra.
Azt sem árt tudni, mikor kezd világosodni és mikor van már igazán sötét - ennek is utána kell járni... (Civil-, nautical-, astronomical twilight-re keress rá):
Civil: 04:58 ... 20:39
Nautical: 04:15 ... 21:23
Astronomical: 03:25 ... 22:12
azaz éjjel negyed 11-től van "igazán" sötét és tart fél kb. 4-ig ezekben a napokban. -
#316
Most voltam kint meteor vadászaton 45 perc alatt láttam hetet. Ebből 2 szép fényes volt, egy közepes a többihez képest a többi pedig elég kicsi lehetett mert azok épphogy felvillantak.
(:
A szúnyogok viszont összecsipkedtek sajnos, abból rengeteg van... -
polarka #315 ESO VLT-t így csinálják, gondolom a többit is.
Tükör alatt nem üveget értenek, hanem optikailag tükröződő felületet.
Érdekesség, h úgy tisztítják ezeket, h lemaratják a tükröződő réteget és újat tesznek rá vákuum tartályban. -
#314
Hold-távcső holdporból
én azt nem értem miért tükrökkel szórakoznak, mármint az üveg méretének van egy felső korlátja és a felosztásos módszernek is a hátránya hogy az üveg súlyos
a parabola formát bármilyen könnyű anyagból pl. valami szénszálasból megépíthetnék és bevonhatják fényvisszaverő anyaggal, vagy fóliával, így könnyű lenne és olcsó -
polarka #313 Azt közlik, h a legtávolabbi galaxisokat is fogják vele tanulmányozni, ami ugye arra utal, h nagyon jó felbontást tudnak vele elérni.
Persze nyilván a legjobb lenne, ha az egészet az űrbe juttatnánk, csakhogy ahhoz vagy sok rakétát kéne indítani, vagy új pályára-állítási technika (nem rakéta).
A Hubble 11tonna, 2,4méter átmérőjű és így vitte fel egy űrsikló (sztem az egész rakteret elfoglalva). -
lotsopa #312 :)
Pénz??? -
6teen #311 Bizonyára tusi vagyok hozzá, de ha az űrbe sokkal jobb távcsöveket telepítenek, akkor miért erőltetik a földit? Hiszen kint nincsenek zavaró hatások? -
#310
Negyvenkét méteres lesz a világ legnagyobb távcsöve 
-
lotsopa #309 http://einstein.stanford.edu/ -
lotsopa #308 Kettőscsillag-rendszerben van gravitációs interferencia?
Ha igen milyen, hogyan vizsgálják? -
#307
Az az ötlet meg nagyjából harminc éves. -
#306
"Vannak kék felé eltolódott színképek is, ami meg kifejezetten közeledést jelent."
-Ezt azért egészítsük ki azzal, hogy jóval kevesebb (fejből nem tudok pontos számot, de 5-15 körüli közeledő galaxis rémlik), a legismertebb példa az Androméda-köd. Annak viszont a kékeltolódása egyrészt a Tejút tengelykörüli forgásából, másrészt a két galaxisnak a lokális halmazon belüli mozgásából adódik.
Mindez azért érdekes, mert amikor elkezdték méregetni az eltolódásokat, az első merítésben volt több közeli galaxissal együtt az Androméda is, és ezért nem tűnt olyan drámaian a tágulásra utalónak az arány a közeledő/távolotó galaxisok között. Aztán ahogy fejlődött a technika, úgy sikerült egyre távolabbi galaxisok fényét megmérni, és bizony az jött ki, hogy minél távolabb van valami, annál gyorsabban távolodik.
Illetve az Androméda köd kékeltolódása még azért is érdekes, mert egy pillanat alatt megborul rajta az az érv, miszerint "a vöröseltolódást nemis a téridő tágulása, hanem a csillagközi anyagon eső szóródás okozza (ahogy a lenyugvó nap is vörösbe fordul)". Más szavakkal a kozmológiai vöröseltolódás nem azonos a szórás okozta vörösödéssel, lásd:Androméda-köd. (ráadásul a két jelenségnek a színképre gyakorolt hatása is egész más) -
#305
Nagy Reccs már rég túlhaladott, sokkal gyorsabban tágul a világ, mint amennyit a benne lévő tömeg a gravitációjával össze tudna rántani.
Másik fele, hogy az egyáltalán nem igaz, hogy minden azonos sebességgel távolodik. Vannak kék felé eltolódott színképek is, ami meg kifejezetten közeledést jelent. -
6teen #304 Én az azonos ""-be tettem. Persze sejtem, hogy a világegyetem számunkra soha meg nem fejthető módon működik. Én csak azt próbáltam meg kifejezni, hogy az un Nagy Reccs csak nekünk laikusoknak szól.
Sőt állítólag 21 dimenzió van, sőt egyesek szerint végtelen számú.
Ez nem a Pista néni szerint lehetséges, hanem egyes tudósok szerint. És ki tudja. -
lotsopa #303 Nyilván nem tökéletes gömb alakú, középpontot keresni szerintem nem túl értelmes dolog, képzeld el hogy hogy is találhatnád meg azt a "pontot" egy olyan térben(téridő) ami görbül, csavarodik, tágulhat...stb.
De ha van valaki aki nem fogadja el ezt a négydimenziós téridőt mint koordináta-rendszert, akkor azt mondja meg hogy milyen koordinátákkal azonosítja azt a "középpontot"?
Szerintem viszont nem igaz hogy azonos sebességgel távolodik vagy tágul az anyag illetve a közte levő tér. Valamilyen mértékben el tudom képzelni itt is a sebesség összeadódását, illetve fénysebességnél nagyobb mértékben is működhet ez a folyamat. -
6teen #302 Csak kérdezem: ha volt Nagy Reccs, és most a világegyetem tökéletes gömb alakú, akkor hol keressük a középpontot. Sőt a tágulás fizikájából adódóan minél távolabbi egy test, annál gyorsabban halad.
De nem így van. A világűrben minden mindentől "azonos" sebeséggel távolodik. A világegyetemnek nincs matematikai középponja. Akkor meg hol marad a Nagy Reccs?! -
6teen #301 Gondolom, hogy Einstein, és a hasonló volumenű tudósok sem azonnal mondták ki a frankót. Sőt azok a "frankók" is csak bizonyos körülmények között igazak.
A tudósok tévedhetnek. -
polarka #300 ejhaj
amit nem tudunk megfigyelni, arról rengeteg elméletet lehet kreálni -
6teen #299 Nekem ez nagyon szimpatikus teória. Ez talán magyarázat lehet a Nagy Bumm-ra.
Viszont akkor végtelen számú, és nagyságú Nagy Bumm lehet.
lehetséges? -
lotsopa #298 Mondjuk belátható hogy a FÖld felszínéről a felszínnek kisebb részét látod mint mondjuk a Holdról.. De a képlet jól szemlélteti. (0,5[1-R/D]) -
lotsopa #297 Igaz, kicsit késve de megnéztem hogy a neten milyen infókat találok a Holdrol, elég sok tényező befolyássolja azt hogy miként látjuk a Holdat.
A precesszióval azért nem számoltam mert 26 000 év a ciklus ideje tudtommal, és a libráció is csak bezavarna.
*Geometriailag külső pontból gömböt szemlélve felszínének 0,5(1-R/D -szeresét látjuk, ahol R a gömb sugara, D pedig a középpontjának távolsága a nézőponttól. Ez a Föld–Hold viszonylatban kb. 49,77%.*
Érdekesség. :D -
Petko #296 hát lehet rossz a memóriám, de mintha a zárójeles rész még nem lett volna ott a hozzászólásodnál, amikor válaszoltam... figyelmetlen vagyok ezek szerint
valójában a hold keringési pályája nincs egy síkban a földi egyenlítővel... ha mégis abban lenne akkor nemcsak geoszinkron, hanem geostacionárius is egyben, és akkor tényleg úgy tűnik a föld felszínéről nézve, mintha "odaragasztották" volna az égre
mondjuk még akkor se nevezhető a hold föld páros egymáshoz képest tökéletesen mozdulatlannak, ugyanis a hold is forog a tengelye körül és a pályája pedig nem körkörös hanem elliptikus, és mindkét égitest forgástengelyének precessziója is van, illetve a hold keringési pályájának is -
lotsopa #295 Miért mozogna ha 'ugyanott' lenne?
Tehát, azon kívűl hogy a Nap körül is kerint a Föld-Hold rendszer az én feltevésemben mi a különbség egy mozdulatlan rendszer és a lent említett között? -
Petko #294 ja és az alakja meg szépen egy nap alatt egy teljes ciklust változna -
Petko #293 ha így lenne, akkor úgy tűnhetne, mintha egy fix hosszúsági körön észak déli irányba mozogna le-föl, de kelet-nyugat irányú íven sose mozdulna el...
majdnem mindíg ugyanott látnánk, illetve a bolygó egyik felén meg sose
geoszinkron pályának is nevezik -
lotsopa #292 Mitörténik ha a Föld tengelykörüli forgásideje megegyezik a Hold Föld körüli keringési idejével? ( Tekintsük úgy hogy a Föld forgástengelye merőleges a Hold keringési síkjára ) -
#291
na ilyenem nincs, thx az infót, írok nekik -
#290
![]()
-
#289
és a májusinak mi van a borítóján? mert lehet elkevertem, de nem is rémlik hogy küldték volna -
Rumcájsz61 #288 Májusit igen, Júniusit még nem, de még csak 9. van. -
#287
ti kaptatok, májusi és júniusi Meteor újságot?
szerintem én nem, csak az áprilisi tihanyi van meg -
kwili #286 sziasztok
bizonyára többet láttátok a vasárnap esti meteor fényét az égen, amit a híradóban is mutattak. Én egy furcsa villanást láttam az egész olyan volt, mint egy nagy villámlás nyáron. Oda is mentem az ablakhoz, de nem foglalkoztam vele többet csak az után, hogy láttam a hírekben mi történt... szerintetek milyen anyagból lehetett a meteor, hogy így felizzott? amúgy most a legújabb hírek szerint egy része el is érte a földet valahogy a szlovák határ közelében
