Csillagászat
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#525
Azért nem vagy semmi, lassan agyfaszt kapok tõled:
"Nem "vektortered", hanem "vektorod" van..."
Erre pedig most mégis el kezded konyhai nyelven leírni a vektortér fogalmát:
"Kiegészítõleg: próbáld elképzelni, hogy akár egyetlen vektor is végtelen számú vektor- eloszlás összege! ..."
Lehet én hibáztam, h azt mondtam, h vektortér, mert gondoltam nyilvánvaló belõle, h mirõl beszélek (holott tágabb eredetileg a jelentése). Lehet, így ismerõsebb: vektor-vektor fv., vector field, vektormezõ
"Nem "vektortered", hanem "vektorod" van..."
Erre pedig most mégis el kezded konyhai nyelven leírni a vektortér fogalmát:
"Kiegészítõleg: próbáld elképzelni, hogy akár egyetlen vektor is végtelen számú vektor- eloszlás összege! ..."
Lehet én hibáztam, h azt mondtam, h vektortér, mert gondoltam nyilvánvaló belõle, h mirõl beszélek (holott tágabb eredetileg a jelentése). Lehet, így ismerõsebb: vektor-vektor fv., vector field, vektormezõ
#524
Azért így már másképp néz ki a dolog. Köszi.
Mellékesen a #513 kérdésemre nincs válasz?
Vagy hülye a kérdés?
Mellékesen a #513 kérdésemre nincs válasz?
Vagy hülye a kérdés?
Walk the Talk.
#523
"a relativítás elmélet szilárd falai omladozni látszanak"
A látszat néha csal. :o)
Az nyilvánvaló, hogy nem mindenütt, nem minden körülmények között, és nem minden méretben alkalmazható.
Várjuk a jobbat, de az is magába fogja foglalni a relativitás elméletét is.
Mint ahogy a relativitás elmélet is, kis sebességeken azonos eredményeket mutat mint a klasszikus fizika.
A látszat néha csal. :o)
Az nyilvánvaló, hogy nem mindenütt, nem minden körülmények között, és nem minden méretben alkalmazható.
Várjuk a jobbat, de az is magába fogja foglalni a relativitás elméletét is.
Mint ahogy a relativitás elmélet is, kis sebességeken azonos eredményeket mutat mint a klasszikus fizika.
aki kételkedik, az gondolkodik
#522
Igaz!!
És ezért is fejlõdik.
És ezért is fejlõdik.
Walk the Talk.
#521
Szerintem a tudományban az a biztos, hogy semmi sem az.
“Ha meg akarod nevettetni Istent, mesélj neki a terveidr?l.”
#520
Persze ez nem azt jelenti, hogy Én vitatom, hisz meg sem tehetném.
Walk the Talk.
#519
Még annyit, hogy a relativítás elmélet egy nagyon kényelmes otthon, ahova "mindenki" elmenekül, ha másvalaki vitázni kezd. És tudós legyen a talpán aki az elméletet mégcsak piszkálni is meri.
Ezért- " A tudomány mai állása szerint"
Ezért- " A tudomány mai állása szerint"
Walk the Talk.
#518
Köszi a választ, bár hasonló magyarázatokat én is találtam.
De nagyon sok, tudósoktól való elmélkedés is megjelent, mi szerint a relativítás elmélet szilárd falai omladozni látszanak.
De nagyon sok, tudósoktól való elmélkedés is megjelent, mi szerint a relativítás elmélet szilárd falai omladozni látszanak.
Walk the Talk.
#517
Hát van rá magyarázat, bár jellegénél fogva ez nem fog szalagcímre kerülni.
"A tudomány jelenlegi állása szerint azonban semmi - így anyag, energia és információ sem - terjedhet gyorsabban a fénynél."
Ez igaz, ennek ellenére elõfordulhatnak fénynél gyorsabb mozgások is és nem sértve a fenti kitételt.
pl. képzeljünk el egy végtelen hosszú egyenes falat amit mellette állva végigpásztázunk egy lézernyalábbal. Bizonyos távolságban a falon haladó fényfolt gyorsabban fog haladni mint a fény.
Ez nem sérti a fenti kitételt, mert a fényt alkotó fotonok mindig mások, tehát egy fotonnak a sebessége se lépi túl a fénysebességet.
A falat figyelve természetesen olyan illúziónk támad, hogy a fény végig halad a falon.
Változtassunk a kísérleten!
A fal anyaga legyen olyan, hogy röngensugárzás hatására az adott folton látható fényt bocsásson ki, míg ebben az esetben (nem látható) röngen lézert kell használnunk.
Mit fogunk látni? A falon a fénysebességnél gyorsabban végig vágtázik egy fényforrás.
A forgó fekete lyukak esetén poláris jetek alakulhatnak ki. Ami intezív párhuzamos sugárzás. Megfelelõ frekvencia estén szemünk számára láthatatlan.
Ez a jet, ha végig pásztáz egy a nézõpontunkhoz képest megfelelõ szögben álló gázfelhõn, az ott lévõ gázt gerjeszti, ami fénykibocsátás közben adja le a felvett energiát.
Ez a "fényfolt" nagy távolságból úgy tûnhet, mintha ott ténylegesen haladna valami, miközben ez akár a fénysebességnél gyorsabban is haladhat.
A magyarázat elejébõl következik, hogy a látszat ellenére nincs fénysebességnél gyorsabb anyag, energia áramlás.
"A tudomány jelenlegi állása szerint azonban semmi - így anyag, energia és információ sem - terjedhet gyorsabban a fénynél."
Ez igaz, ennek ellenére elõfordulhatnak fénynél gyorsabb mozgások is és nem sértve a fenti kitételt.
pl. képzeljünk el egy végtelen hosszú egyenes falat amit mellette állva végigpásztázunk egy lézernyalábbal. Bizonyos távolságban a falon haladó fényfolt gyorsabban fog haladni mint a fény.
Ez nem sérti a fenti kitételt, mert a fényt alkotó fotonok mindig mások, tehát egy fotonnak a sebessége se lépi túl a fénysebességet.
A falat figyelve természetesen olyan illúziónk támad, hogy a fény végig halad a falon.
Változtassunk a kísérleten!
A fal anyaga legyen olyan, hogy röngensugárzás hatására az adott folton látható fényt bocsásson ki, míg ebben az esetben (nem látható) röngen lézert kell használnunk.
Mit fogunk látni? A falon a fénysebességnél gyorsabban végig vágtázik egy fényforrás.
A forgó fekete lyukak esetén poláris jetek alakulhatnak ki. Ami intezív párhuzamos sugárzás. Megfelelõ frekvencia estén szemünk számára láthatatlan.
Ez a jet, ha végig pásztáz egy a nézõpontunkhoz képest megfelelõ szögben álló gázfelhõn, az ott lévõ gázt gerjeszti, ami fénykibocsátás közben adja le a felvett energiát.
Ez a "fényfolt" nagy távolságból úgy tûnhet, mintha ott ténylegesen haladna valami, miközben ez akár a fénysebességnél gyorsabban is haladhat.
A magyarázat elejébõl következik, hogy a látszat ellenére nincs fénysebességnél gyorsabb anyag, energia áramlás.
aki kételkedik, az gondolkodik
#516
"A tudomány jelenlegi állása szerint."
Ugye-ugye..................!
"A tudomány jelenlegi állása szerint azonban semmi - így anyag, energia és információ sem - terjedhet gyorsabban a fénynél. Vagyis, az egymástól 18 km-re lévõ fotonpár tagjai egyszerûen nem tudhattak volna "azonnal" a másik fél megváltozásáról, csak bizonyos idõ elteltével (ami körülbelül néhány tízezred másodperc ezen a távon). Ezért a kutatók újra és újra ellenõrizték a méréseiket, a kísérletet többször megismételték, még a Föld forgását és nap körüli keringését is kizárták, végül kijelentették - a kapott eredmények bár elképesztõek, mégis helyesek,és eredményeiket publikálták a Nature címû tudományos folyóiratban. Ezzel kvázi legitimitást nyert valami, ami - bárhogy is történt - teljesen megváltoztathatja világképünket. Vagy mégsem? A tudósok szerint van más magyarázat is a történtekre. Ez az alternatíva azonban még a fénysebesség átlépésénél is vadabb, elképesztõbb, következményei szinte felfoghatatlanok."
Ugye-ugye..................!
"A tudomány jelenlegi állása szerint azonban semmi - így anyag, energia és információ sem - terjedhet gyorsabban a fénynél. Vagyis, az egymástól 18 km-re lévõ fotonpár tagjai egyszerûen nem tudhattak volna "azonnal" a másik fél megváltozásáról, csak bizonyos idõ elteltével (ami körülbelül néhány tízezred másodperc ezen a távon). Ezért a kutatók újra és újra ellenõrizték a méréseiket, a kísérletet többször megismételték, még a Föld forgását és nap körüli keringését is kizárták, végül kijelentették - a kapott eredmények bár elképesztõek, mégis helyesek,és eredményeiket publikálták a Nature címû tudományos folyóiratban. Ezzel kvázi legitimitást nyert valami, ami - bárhogy is történt - teljesen megváltoztathatja világképünket. Vagy mégsem? A tudósok szerint van más magyarázat is a történtekre. Ez az alternatíva azonban még a fénysebesség átlépésénél is vadabb, elképesztõbb, következményei szinte felfoghatatlanok."
Walk the Talk.
#515
Valaki magyarázza meg (kérés):
"A közeli M82 galaxisban egy ismeretlen objektum tavaly olyan rádiójeleket kezdett sugározni, amelyek semmilyen korábban észlelt jelenséghez nem hasonlítanak - és a mérések szerint az objektum a fénysebesség többszörösével halad."
"A közeli M82 galaxisban egy ismeretlen objektum tavaly olyan rádiójeleket kezdett sugározni, amelyek semmilyen korábban észlelt jelenséghez nem hasonlítanak - és a mérések szerint az objektum a fénysebesség többszörösével halad."
Walk the Talk.
#514
Ja és még annyit, hogy nem a aszteroidán, hanem mellette. A félreértések megelõzése okából.
Walk the Talk.
#513
Kérdés.
Az NG sterint, ha egy aszteroida mellett felrobbantanak egy atombombát, akkor az eltéríti az aszterodot. Rövidítek. Viszont én úgy tudom, hogy itt a földön az atombomba egyik nagy "elõnyét" az óriási légnyomás okozza. Viszont kint a gázok nélküli világûrben mi az az erõ, mely arrébb taszítja a másik testet? Gondolom a robbanáskor fellépõ, keletkezõ gázok a könnyebb út felé fognak terjedni. A sugárzásra pedig toszik az asztro öcsi.
Az NG sterint, ha egy aszteroida mellett felrobbantanak egy atombombát, akkor az eltéríti az aszterodot. Rövidítek. Viszont én úgy tudom, hogy itt a földön az atombomba egyik nagy "elõnyét" az óriási légnyomás okozza. Viszont kint a gázok nélküli világûrben mi az az erõ, mely arrébb taszítja a másik testet? Gondolom a robbanáskor fellépõ, keletkezõ gázok a könnyebb út felé fognak terjedni. A sugárzásra pedig toszik az asztro öcsi.
Walk the Talk.
#512
Én nem értem, hogy a relativitáselméletet, amihez én hozzákezdeni se mernék még, szinte mindenki érti itt, ámezt az egyszerû, klasszikusnak mondható fizikai gondolatot meg senki?
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#511
Most az elõbb válaszoltam valahol neked.
Kiegészítõleg: próbáld elképzelni, hogy akár egyetlen vektor is végtelen számú vektor- eloszlás összege! Akkor is, ha te csak az eredõ vektort látod.
Most képzeld el, hogy a tömegtöltet (ami egy tudati tényezõ), ezt a végtelen számú vektort megadott szabályok szerint elrendezi- egy karácsonyfához hasonlóan, minden pontján, minden irányban, gömbalakban.
És képzelj mellé egy ugyanolyan mértékû ágasbogas karácsonyfavektort is, de ellentétes iránnyal. És képzeld, hogy mindez betölti a teret, egy gömbi mezõt alkotva.
És most képzeld azt is, hogy elõbb mindez nyugalomban van, és minden pontján egyensúlyban, mert minden ponton egyezõ, de ellentétes irányú vektorok vannak. Semmilyen erõ nem hathat hát a tömegre, hiszen egyedül van! Sõt, még akkor sem, ha az ellentétes irányú vektorok idõben késésben vannak, mert a mezõ nem végtelen sebességû!
Ám ha gyorsulni kezdene a tömeg, ez a csodálatos karácsonyfa egyensúly azonnal megbomlik! Mert az idõkésleltetés miatt a kilépõ, és a visszatérõ vektorok között növekvõ különbség jelentkezik: az egyenlegük nem nulla, hanem a kilépõ vektor nagyobb. Ami visszatartó erõhatást okoz!
A múlt visszatartja a jelent! Saját tömege okozza a saját tehetetlenségét!
Ezt gyakran érzem én is. De más okból! Nem azért mert gyorsulok, hanem pont mert az értetlenség falába ütközöm! Az meg pont a fordítottja a gyorsulásnak, de ugyanúgy a saját gyorsuló tömegem okozza, amely mostfékezõdni kényszerül külsõ okok miatt. Mindez számomra fájdalmas pofára esésként jelentkezik.
Ennél jobban se szóval, se képlettel le nem irhatom.
Kiegészítõleg: próbáld elképzelni, hogy akár egyetlen vektor is végtelen számú vektor- eloszlás összege! Akkor is, ha te csak az eredõ vektort látod.
Most képzeld el, hogy a tömegtöltet (ami egy tudati tényezõ), ezt a végtelen számú vektort megadott szabályok szerint elrendezi- egy karácsonyfához hasonlóan, minden pontján, minden irányban, gömbalakban.
És képzelj mellé egy ugyanolyan mértékû ágasbogas karácsonyfavektort is, de ellentétes iránnyal. És képzeld, hogy mindez betölti a teret, egy gömbi mezõt alkotva.
És most képzeld azt is, hogy elõbb mindez nyugalomban van, és minden pontján egyensúlyban, mert minden ponton egyezõ, de ellentétes irányú vektorok vannak. Semmilyen erõ nem hathat hát a tömegre, hiszen egyedül van! Sõt, még akkor sem, ha az ellentétes irányú vektorok idõben késésben vannak, mert a mezõ nem végtelen sebességû!
Ám ha gyorsulni kezdene a tömeg, ez a csodálatos karácsonyfa egyensúly azonnal megbomlik! Mert az idõkésleltetés miatt a kilépõ, és a visszatérõ vektorok között növekvõ különbség jelentkezik: az egyenlegük nem nulla, hanem a kilépõ vektor nagyobb. Ami visszatartó erõhatást okoz!
A múlt visszatartja a jelent! Saját tömege okozza a saját tehetetlenségét!
Ezt gyakran érzem én is. De más okból! Nem azért mert gyorsulok, hanem pont mert az értetlenség falába ütközöm! Az meg pont a fordítottja a gyorsulásnak, de ugyanúgy a saját gyorsuló tömegem okozza, amely mostfékezõdni kényszerül külsõ okok miatt. Mindez számomra fájdalmas pofára esésként jelentkezik.
Ennél jobban se szóval, se képlettel le nem irhatom.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#510
"Nem "vektortered", hanem "vektorod" van ugyanazon térben, amik összegezhetõk. Olvass figyelmesen. Mitõl lenne négy?"
1 db vektorod van? és az hol van? és mivel összegzed? Hadd ne kelljen beidézzem, h remark mennyire megérti, h sok idõbe telik, míg igényesen meg kell fogalmazz 1 hsz-t. Én figyelmesen olvasok, te nem fogalmazol következetesen.
"Csak akkor tudod megfigyelni, ha te is azzal kompatibilis tömeg vagy. Meg is figyeled, ha csak nem lebegsz, mint a bubó doktor. Ne kevered bele ebbe a Heisenberg relációt.
Nincs dupla erõterem, az csak a te képzeleted."
Azzal kompatibilis tömeg vagyok? Miért hányféle tömeg van és miszerint különbözteted meg õket? Sorjában kihagyod a te saját fogalmaid definícióit, ne várd hát, h bárki megértsen, ha nem tudod elmondani mi nyomja a lelked.
A hat. reláció többet takar, mint amit én mondtam.
Akkor mégis micsodád van? 2hsz-sal ezelõtt még azt írtad, h vonzó és taszító erõket hoz létre és mind2 helyfüggõ, ergo leírhatók vektorterekkel. Majd pedig közölted, h jobbos és balos van, ebbõl nem az következne, h már 4 különbséget teszel? (költõi kérd.) De most már dupla sincsen? Lehet konzekvensen kéne fogalmazz.
A többi részben meg nem értem minek térsz át újabb jelenségcsoportra, miközben eddig 1rõl volt szó. Rákerestem néhány szintén nem kellõen definiált fogalomra. Lám, mit találok, az oldalad. Amibõl már világos, h te a különféle jelenségek kellõ ismerete nélkül próbálod õket egybegyúrni. Lehet 1szerûbb lett volna, ha az oldaladra adsz linket és nem itt próbálod ugyanazt elmondani (legfeljebb magyarázni).
Összefoglalva, a tömegvonzás témáját próbálod magyarázni egy kvalitatív mindent összefogni akaró elmélettel. Én elismerem, h nincsen akkora arcom, h arról vitázzak, amit nem ismerek eléggé. A gravitációs erõtérrõl tudtommal eleget tudok, ezért is érdeklõdök, h mégis hogyan képzeled, amit leírtál. De eddig csak kinyilatkoztatások sorát kaptam, érvelést egyet sem.
1 db vektorod van? és az hol van? és mivel összegzed? Hadd ne kelljen beidézzem, h remark mennyire megérti, h sok idõbe telik, míg igényesen meg kell fogalmazz 1 hsz-t. Én figyelmesen olvasok, te nem fogalmazol következetesen.
"Csak akkor tudod megfigyelni, ha te is azzal kompatibilis tömeg vagy. Meg is figyeled, ha csak nem lebegsz, mint a bubó doktor. Ne kevered bele ebbe a Heisenberg relációt.
Nincs dupla erõterem, az csak a te képzeleted."
Azzal kompatibilis tömeg vagyok? Miért hányféle tömeg van és miszerint különbözteted meg õket? Sorjában kihagyod a te saját fogalmaid definícióit, ne várd hát, h bárki megértsen, ha nem tudod elmondani mi nyomja a lelked.
A hat. reláció többet takar, mint amit én mondtam.
Akkor mégis micsodád van? 2hsz-sal ezelõtt még azt írtad, h vonzó és taszító erõket hoz létre és mind2 helyfüggõ, ergo leírhatók vektorterekkel. Majd pedig közölted, h jobbos és balos van, ebbõl nem az következne, h már 4 különbséget teszel? (költõi kérd.) De most már dupla sincsen? Lehet konzekvensen kéne fogalmazz.
A többi részben meg nem értem minek térsz át újabb jelenségcsoportra, miközben eddig 1rõl volt szó. Rákerestem néhány szintén nem kellõen definiált fogalomra. Lám, mit találok, az oldalad. Amibõl már világos, h te a különféle jelenségek kellõ ismerete nélkül próbálod õket egybegyúrni. Lehet 1szerûbb lett volna, ha az oldaladra adsz linket és nem itt próbálod ugyanazt elmondani (legfeljebb magyarázni).
Összefoglalva, a tömegvonzás témáját próbálod magyarázni egy kvalitatív mindent összefogni akaró elmélettel. Én elismerem, h nincsen akkora arcom, h arról vitázzak, amit nem ismerek eléggé. A gravitációs erõtérrõl tudtommal eleget tudok, ezért is érdeklõdök, h mégis hogyan képzeled, amit leírtál. De eddig csak kinyilatkoztatások sorát kaptam, érvelést egyet sem.
#509
Lehet, hogy álmos vagyok, de most nem értem, mit vizsgálunk?
A kidobott tárgyat, vagy a vonatot, vagy a Földet?
Mert a Föld kimaradt a felsorolásodból.
A tárgy, miután kidobtuk a vonatból, önálló életet él.
Van tömege, amire már nem (vagy alig) hat a vonat tömege. Attól már független. De a Föld tömegétõl, ami sokkal nagyobb, már nem. Így azt az esetet kell csak vizsgáljuk, amikor a Föld vonzása a tárgyéval egymásra hatnak, és nincsenek kitámasztva, tehát a gyorsuló zuhanásuk felléphet.
A vonat ebbe a képbe gyakorlatilag nem játszik szerepet.
Amirõl Te irtál, az a relativitás elméletének alapesete, a vonat, és a kidobott tárgy között. Ez meg egy klasszikus tömegvonzás a tárgy, és a Föld között, zuhanással, változó helyzeti, és mozgási energiával.
Arról a gyorsulásról, amivel kilöktük a tárgyat, most nem törõdünk.
A kidobott tárgyat, vagy a vonatot, vagy a Földet?
Mert a Föld kimaradt a felsorolásodból.
A tárgy, miután kidobtuk a vonatból, önálló életet él.
Van tömege, amire már nem (vagy alig) hat a vonat tömege. Attól már független. De a Föld tömegétõl, ami sokkal nagyobb, már nem. Így azt az esetet kell csak vizsgáljuk, amikor a Föld vonzása a tárgyéval egymásra hatnak, és nincsenek kitámasztva, tehát a gyorsuló zuhanásuk felléphet.
A vonat ebbe a képbe gyakorlatilag nem játszik szerepet.
Amirõl Te irtál, az a relativitás elméletének alapesete, a vonat, és a kidobott tárgy között. Ez meg egy klasszikus tömegvonzás a tárgy, és a Föld között, zuhanással, változó helyzeti, és mozgási energiával.
Arról a gyorsulásról, amivel kilöktük a tárgyat, most nem törõdünk.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#508
"A tömegvonzás önmagában, tömegtaszítás nélkül hülyeség"?
Vagy inkább a hülyeség, tömegvonzás nélkül, a tömegekre taszítólag hat?
Tegyük fel, hogy egyenletesen haladó vonatból a mozgásra merõlegesen tárgyakat dobálunk ki.
A tárgyak megtartják eredeti sebességüket (ha eltekintünk a gravitációtól).
Ha a vonat gyorsul, akkor a tárgyak lemaradnak, mintha hátrafelé vonzaná egy erõ õket, pedig õk csak a mozgásállapotukat õrzik meg.
A tárgyak akkor elõzhetnék meg a vonatot, ha vonat fékezne.
Tehát ekkor lenne taszítás.
A valóságban minden a 4. dimenzióban az idõben elõre halad.
Ez a "vonat".
Vagy inkább a hülyeség, tömegvonzás nélkül, a tömegekre taszítólag hat?
Tegyük fel, hogy egyenletesen haladó vonatból a mozgásra merõlegesen tárgyakat dobálunk ki.
A tárgyak megtartják eredeti sebességüket (ha eltekintünk a gravitációtól).
Ha a vonat gyorsul, akkor a tárgyak lemaradnak, mintha hátrafelé vonzaná egy erõ õket, pedig õk csak a mozgásállapotukat õrzik meg.
A tárgyak akkor elõzhetnék meg a vonatot, ha vonat fékezne.
Tehát ekkor lenne taszítás.
A valóságban minden a 4. dimenzióban az idõben elõre halad.
Ez a "vonat".
aki kételkedik, az gondolkodik
#507
És még:
- A tömeg gyorsulási vektor forrás és nyelõ egyszerre!
- A tömeg gyorsulási vektor forrás és nyelõ egyszerre!
- A tömeg gyorsulási vektor forrás és nyelõ egyszerre!
- A tömeg gyorsulási vektor forrás és nyelõ egyszerre!
....
- A tömeg gyorsulási vektor forrás és nyelõ egyszerre!
Ezt pedig a fizika tanárod is, ezerszer írja le!
- A tömeg gyorsulási vektor forrás és nyelõ egyszerre!
- A tömeg gyorsulási vektor forrás és nyelõ egyszerre!
- A tömeg gyorsulási vektor forrás és nyelõ egyszerre!
- A tömeg gyorsulási vektor forrás és nyelõ egyszerre!
....
- A tömeg gyorsulási vektor forrás és nyelõ egyszerre!
Ezt pedig a fizika tanárod is, ezerszer írja le!
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#506
Írd le százszor:
- A tömegvonzás önmagában, tömegtaszítás nélkül hülyeség!
- A tömegvonzás önmagában, tömegtaszítás nélkül hülyeség!
- A tömegvonzás önmagában, tömegtaszítás nélkül hülyeség!
- A tömegvonzás önmagában, tömegtaszítás nélkül hülyeség!
...
- A tömegvonzás önmagában, tömegtaszítás nélkül hülyeség!
No. Akkor mára már meg is lennénk.
- A tömegvonzás önmagában, tömegtaszítás nélkül hülyeség!
- A tömegvonzás önmagában, tömegtaszítás nélkül hülyeség!
- A tömegvonzás önmagában, tömegtaszítás nélkül hülyeség!
- A tömegvonzás önmagában, tömegtaszítás nélkül hülyeség!
...
- A tömegvonzás önmagában, tömegtaszítás nélkül hülyeség!
No. Akkor mára már meg is lennénk.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#505
Nem "vektortered", hanem "vektorod" van ugyanazon térben, amik összegezhetõk. Olvass figyelmesen. Mitõl lenne négy?
Europában balkormány, Angliában jobb kormány van, és az két sáv itt is, ott is.
Csak akkor tudod megfigyelni, ha te is azzal kompatibilis tömeg vagy. Meg is figyeled, ha csak nem lebegsz, mint a bubó doktor. Ne kevered bele ebbe a Heisenberg relációt.
Nincs dupla erõterem, az csak a te képzeleted.
Nem fotonról beszélek. Egy olyan sugárzásról beszélek, ahol az elektomágneses teljesítmény-sûrûség Poynting vektort egy gravinerciális összetevõ minden pillanatban kiegészíti , s így az összegük állandó, nem változik szinuszosan. (GI-EM sugárzás).
Vagyis a tömegtöltés és az elektromos szinuszosan váltják egymást. Ami egy bivalens sugárzás, ami bezáródik magába, atomot alkovat. Ami a mi univerzumunk fénybázisa.
Azért kompatibilisek vele az elektromos, és a tömeg jelenségek. Ezeknek a fényatomoknak is van nyomása, hõmérséklete, kompresszió modulusa, amitõl a fénysugárzás- sebesség (ami más, mint a fényatom), és a gravitáció is függ.
Más univerzumok fénybázisa más multivalens fényatom is lehetnek, amely a miénkkel nem kompatibilis. Azok nem is vonzanak téged.
Sajnos nincs töltés-fizika, mert még nem csináltam meg. Lehet, hogy nem is fogom. Elment a kedvem. Kinek?
És akár hiszed, akár nem, a dolgok így születnek, vagy nem születnek meg.
Valóban, nem csak egy fénymolakula, hanem azok sokasága. Ez a késõbbiekbõl érthetõ lehetett.
De látom, nem érted.
Hogy a dolgok nemcsak zuhannak, de távolodnak is egymástól. Ezt zte nem tapasztalod.
Szégyenkeznék miattad bármely rendes UFO elõtt, aki olyan hülye, hogy képes idelátogatni.
Europában balkormány, Angliában jobb kormány van, és az két sáv itt is, ott is.
Csak akkor tudod megfigyelni, ha te is azzal kompatibilis tömeg vagy. Meg is figyeled, ha csak nem lebegsz, mint a bubó doktor. Ne kevered bele ebbe a Heisenberg relációt.
Nincs dupla erõterem, az csak a te képzeleted.
Nem fotonról beszélek. Egy olyan sugárzásról beszélek, ahol az elektomágneses teljesítmény-sûrûség Poynting vektort egy gravinerciális összetevõ minden pillanatban kiegészíti , s így az összegük állandó, nem változik szinuszosan. (GI-EM sugárzás).
Vagyis a tömegtöltés és az elektromos szinuszosan váltják egymást. Ami egy bivalens sugárzás, ami bezáródik magába, atomot alkovat. Ami a mi univerzumunk fénybázisa.
Azért kompatibilisek vele az elektromos, és a tömeg jelenségek. Ezeknek a fényatomoknak is van nyomása, hõmérséklete, kompresszió modulusa, amitõl a fénysugárzás- sebesség (ami más, mint a fényatom), és a gravitáció is függ.
Más univerzumok fénybázisa más multivalens fényatom is lehetnek, amely a miénkkel nem kompatibilis. Azok nem is vonzanak téged.
Sajnos nincs töltés-fizika, mert még nem csináltam meg. Lehet, hogy nem is fogom. Elment a kedvem. Kinek?
És akár hiszed, akár nem, a dolgok így születnek, vagy nem születnek meg.
Valóban, nem csak egy fénymolakula, hanem azok sokasága. Ez a késõbbiekbõl érthetõ lehetett.
De látom, nem érted.
Hogy a dolgok nemcsak zuhannak, de távolodnak is egymástól. Ezt zte nem tapasztalod.
Szégyenkeznék miattad bármely rendes UFO elõtt, aki olyan hülye, hogy képes idelátogatni.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#504
Látom nem érted. Eddig csak vonzást tapasztaltak, ezért így írják le. Nem létezik sehol semmilyen megkötés arról, h a vektorok folynak vhová és ott baj lesz, mert akkor hova mennek onnan és honnan jöttek. A vonzás leírásához elég, ha csak nyelõket veszünk fel. Ami azt jelenti, h a TP-ok abban a pontban összegyûlnek. Nincsen arról szó, h vektorok eltûnnek, azok pusztán a kialakult tér jellemzõi, amik mutatják, h az ott levõ TP merre mozdul. A TP-ok vannak és nincs arról szó, h azok eltûnnének a vákuumban.
#503
" Mert bár az oda-vissza vektorok elvben azonos nyomvonalon haladnak, mégis megkülönböztethetõ "jobbos" és "balos" kivitelük."
Tehát van 1 vonzó és 1 taszító vektortered. Amik nem összegezhetõk? Vagy még ezen belül is megkülönbözteted a jobbosakat és a balosokat, így akkor már 4 vektorterünk van?
"Így ebben a gömbi térben (mezõben) a gyorsulási vektorok (tömegvonzás, és tömegtaszítás vektorok) összege mindig nulla.
Ezt is tapasztalod, ha találsz ilyen tömegpontot."
Én nem tudnám tapasztalni. Hiszen, ha a tömegpontot vmivel megfigyelném, annak is van tömege, amit mint lejjebb leírod már megváltoztatja a fennálló helyzetet.
"Sõt, ha önmaga gyorsul, vagy vált irányt, az oda vissza haladó gyorsulás vektorok egyensúlya éppúgy változik, mint ha idegen tömegpont lenne ott."
És ezt matematikailag hogyan írod le? Ugyanis ha 1enes vonalú 1enletes gyorsulást végez a TömegPontod, akkor a te dupla-vektorteredhez egy konstans vektort kéne hozzá adni minden pontban. Ha pedig megjelenik még1 ugyanilyen TP, akkor annak mivel szintén centrális tere van ezt hozzáadod a meglevõhöz, akkor nagyon nem 1irányú vektorokkal kell bõvíteni. Sõt nem is állandó nagyságúakkal a négyzetes csökkenés miatt.
"A "mezõ", ami a mi univerzumunk bázisa, nem más, mint egy "fénymolekula.""
És melyik foton a sok közül? - mert az sem mindegy. Úgy vélem te origót akartál kijelölni. A bázis az egy vektor.
Tehát van 1 vonzó és 1 taszító vektortered. Amik nem összegezhetõk? Vagy még ezen belül is megkülönbözteted a jobbosakat és a balosokat, így akkor már 4 vektorterünk van?
"Így ebben a gömbi térben (mezõben) a gyorsulási vektorok (tömegvonzás, és tömegtaszítás vektorok) összege mindig nulla.
Ezt is tapasztalod, ha találsz ilyen tömegpontot."
Én nem tudnám tapasztalni. Hiszen, ha a tömegpontot vmivel megfigyelném, annak is van tömege, amit mint lejjebb leírod már megváltoztatja a fennálló helyzetet.
"Sõt, ha önmaga gyorsul, vagy vált irányt, az oda vissza haladó gyorsulás vektorok egyensúlya éppúgy változik, mint ha idegen tömegpont lenne ott."
És ezt matematikailag hogyan írod le? Ugyanis ha 1enes vonalú 1enletes gyorsulást végez a TömegPontod, akkor a te dupla-vektorteredhez egy konstans vektort kéne hozzá adni minden pontban. Ha pedig megjelenik még1 ugyanilyen TP, akkor annak mivel szintén centrális tere van ezt hozzáadod a meglevõhöz, akkor nagyon nem 1irányú vektorokkal kell bõvíteni. Sõt nem is állandó nagyságúakkal a négyzetes csökkenés miatt.
"A "mezõ", ami a mi univerzumunk bázisa, nem más, mint egy "fénymolekula.""
És melyik foton a sok közül? - mert az sem mindegy. Úgy vélem te origót akartál kijelölni. A bázis az egy vektor.
#502
Hová folynak azok a gyorsulásvektorok? Talán a tömegen keresztül, a vákuumba? Azért olyan"kövér" a vákuum? És onnan hová folynak? És ha odafolynak, csökken az univerzum tömege?
Esztelen, bolond elmélet: meg van véve! Az kell nekünk!
Mi már csak ilyen bohókásak vagyunk.
Ha egyszer idekerülne egy ufó, az akadémiába, halálra röhögné magát!
Sõt- megvan, hiszen ez az egyetlen védekezési módunk ellenük!
Talán azért csináljuk?
Esztelen, bolond elmélet: meg van véve! Az kell nekünk!
Mi már csak ilyen bohókásak vagyunk.
Ha egyszer idekerülne egy ufó, az akadémiába, halálra röhögné magát!
Sõt- megvan, hiszen ez az egyetlen védekezési módunk ellenük!
Talán azért csináljuk?
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#501
Hihetetlenül nevetséges, és értelmetlen, begyöpösödött gondolat, hogy egy tömegpont csak tömegvonzást gyakorolhat! Ennél értelmetlenebb állítást nem is lehetne elfogadni, hogy azután meg teljes melbedobással védelmezzék.
Számomra ez egy lesújtó emberi tapasztalat.
Számomra ez egy lesújtó emberi tapasztalat.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#500
Többször is leirtam, de ha van érdeklõdõ, aminek örülök, szívesen leírom újra.
Valamely különálló tömeg a gyorsulási vektorok tekintetében FORRÁS és NYELÕ egyszerre (csak nagybetûvel, vagy idézõjellel tudok kiemelni). Vagyis hogy a Tömegtöltés "parancsára", vagy "terve" alapján indulnak belõle gyorsulási vektorok, amelyek a gömbi térben , mint egy fa gyökérzete, négyzetesen osztódnak, és ugyanúgy vissza is térnek bele.
Így ebben a gömbi térben (mezõben) a gyorsulási vektorok (tömegvonzás, és tömegtaszítás vektorok) összege mindig nulla.
Ezt is tapasztalod, ha találsz ilyen tömegpontot.
Valójában azonban,ha van egy másik tömegpont a közelben, akkor ezek a vektorok összeadódnak, vagy kivonódnak egymásból. Mert bár az oda-vissza vektorok elvben azonos nyomvonalon haladnak, mégis megkülönböztethetõ "jobbos" és "balos" kivitelük. Ezt a különbséget szemléltette a kisvasút, és a dipol.
Sõt, ha önmaga gyorsul, vagy vált irányt, az oda vissza haladó gyorsulás vektorok egyensúlya éppúgy változik, mint ha idegen tömegpont lenne ott. Ennek oka pedig az, hogy ezek a gyorsulásvektorok az adott bázis (mezõ) tulajdonságának megfelelõ sebességgel haladhatnak csak. Így a visszatérõ vektorok "késnek), s így megváltozik az adott ponton a gyorsulási vektorok egyensúlya. Amit mi tehetetlenségnek nevezünk. Pedig ugyanazon tömegpont okozza.
A "mezõ", ami a mi univerzumunk bázisa, nem más, mint egy "fénymolekula."
Ami egy önmagába záródó, bivalens gravinerciális- elektromágneses sugárzás (GI-EM). A mi univerzumunkat ilyen fényatomok töltik ki=vákuum. Azokon terjed a fény, és a gravitáció is. Ahogyan a levegõnek, úgy ennek is van kompresszió modulusa, amitõl a fénysebessége függ.
Ahhoz pld., hogy felugorj, energiát kell, kifejts. Mert felugrásnál a korábban kvázi egyensúlyban" egyensúlyban lévõ gyorsulásvektorok szorzata, amibõl az energia számítható, most nullától eltérõvé válik. Vagyis energiát kell bevezetned.
Vagyis, ha most felugrasz a székedbõl, akkor energiát kell beleölnöd, aminek jelentõs része veszteséggé válik, amivel csak növeled az entrópiát, ami így is nagy. Úgyhogy jobb, ha ülve maradsz.
Valamely különálló tömeg a gyorsulási vektorok tekintetében FORRÁS és NYELÕ egyszerre (csak nagybetûvel, vagy idézõjellel tudok kiemelni). Vagyis hogy a Tömegtöltés "parancsára", vagy "terve" alapján indulnak belõle gyorsulási vektorok, amelyek a gömbi térben , mint egy fa gyökérzete, négyzetesen osztódnak, és ugyanúgy vissza is térnek bele.
Így ebben a gömbi térben (mezõben) a gyorsulási vektorok (tömegvonzás, és tömegtaszítás vektorok) összege mindig nulla.
Ezt is tapasztalod, ha találsz ilyen tömegpontot.
Valójában azonban,ha van egy másik tömegpont a közelben, akkor ezek a vektorok összeadódnak, vagy kivonódnak egymásból. Mert bár az oda-vissza vektorok elvben azonos nyomvonalon haladnak, mégis megkülönböztethetõ "jobbos" és "balos" kivitelük. Ezt a különbséget szemléltette a kisvasút, és a dipol.
Sõt, ha önmaga gyorsul, vagy vált irányt, az oda vissza haladó gyorsulás vektorok egyensúlya éppúgy változik, mint ha idegen tömegpont lenne ott. Ennek oka pedig az, hogy ezek a gyorsulásvektorok az adott bázis (mezõ) tulajdonságának megfelelõ sebességgel haladhatnak csak. Így a visszatérõ vektorok "késnek), s így megváltozik az adott ponton a gyorsulási vektorok egyensúlya. Amit mi tehetetlenségnek nevezünk. Pedig ugyanazon tömegpont okozza.
A "mezõ", ami a mi univerzumunk bázisa, nem más, mint egy "fénymolekula."
Ami egy önmagába záródó, bivalens gravinerciális- elektromágneses sugárzás (GI-EM). A mi univerzumunkat ilyen fényatomok töltik ki=vákuum. Azokon terjed a fény, és a gravitáció is. Ahogyan a levegõnek, úgy ennek is van kompresszió modulusa, amitõl a fénysebessége függ.
Ahhoz pld., hogy felugorj, energiát kell, kifejts. Mert felugrásnál a korábban kvázi egyensúlyban" egyensúlyban lévõ gyorsulásvektorok szorzata, amibõl az energia számítható, most nullától eltérõvé válik. Vagyis energiát kell bevezetned.
Vagyis, ha most felugrasz a székedbõl, akkor energiát kell beleölnöd, aminek jelentõs része veszteséggé válik, amivel csak növeled az entrópiát, ami így is nagy. Úgyhogy jobb, ha ülve maradsz.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#499
"Hol zuhanunk, hol távolodunk, hol meg egyensúlyban vagyunk viszonylagosan."
Akkor most szerinted az hogy elrugaszkodunk a Földrõl az is a gravitációs taszítás megnyilvánulása? Vagy mire gondolsz az alatt, h tömegtaszítás lép fel? Gondoltál rá, h egzaktul fogalmazd meg az elméletedet és nem filozofálva?
Akkor most szerinted az hogy elrugaszkodunk a Földrõl az is a gravitációs taszítás megnyilvánulása? Vagy mire gondolsz az alatt, h tömegtaszítás lép fel? Gondoltál rá, h egzaktul fogalmazd meg az elméletedet és nem filozofálva?
#498
"(miért csak ilyen testeket ismerünk eddig)?"
A dolog kicsit árnyaltabb, mert nem igaz, hogy a testek mindig csak vonzzák egymást, pontosabban, hogy rájuk csak a vonzás hat. Vonzzák, vagy nem egymást, de bizonyos szituációkban mégis a tömegtaszítás kerekedik felül, és akkor hiába vonzzák egymást, úgy elszállnak egymástól, mint az én józan belátásom egy deci kisüstitõl, pedig annak alig van tömege.
A dolog kicsit árnyaltabb, mert nem igaz, hogy a testek mindig csak vonzzák egymást, pontosabban, hogy rájuk csak a vonzás hat. Vonzzák, vagy nem egymást, de bizonyos szituációkban mégis a tömegtaszítás kerekedik felül, és akkor hiába vonzzák egymást, úgy elszállnak egymástól, mint az én józan belátásom egy deci kisüstitõl, pedig annak alig van tömege.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#497
Köszönöm a figyelmed, és megpróbálok sorba válaszolni.
Nem én bizonyítom, hanem minden, amit ismerünk- hogy a gravitáció az nem csupán tömegvonzás, hanem tömegtaszítás is. És hogy mind a kettõ megnyilvánul a világunkban, a szituációtól függõen. Hol zuhanunk, hol távolodunk, hol meg egyensúlyban vagyunk viszonylagosan. És végig ugyanazon tömeg vagyunk.
Nem Newton tehet róla, hogy nem jól értik a törvényeit.
A vektortérben töltéssel -mennyiséggel és minõséggel bíró vektorok mozognak. A gravitáció például kizárólag a tömegtöltés megnyilvánulása. A tömegtöltés hordozóját pedig anyagnak szoktuk nevezni. Mert a töltés csak tudati tényezõ. Mint én is egy tudathordozó vagyok, meg te is, ahogy a pausz is a tervrajzzal. Akkor ne mondd, hogy nem kellenek közvetítõk. Mert gondolom, a tudathordozót hívod te közvetitõnek. Nem kell elfogadnod az én meghatározásom, látod- így is kitalálom mire gondolsz.
A "bõdületes hülyeség" is szerintem tudati töltés, amelynek szintén vannak tudathordozói. Azok, akik úgy gondolják, hogy a tehetetlenség az külön tömeg...
Fogalmuk sincs semmirõl.
A vonat csak egy hasonlat volt. Aki akarta, megértette, volt olyan is. Azért az egyért érdemes volt.
"Ugye te sem gondolod ez egy korrekt indoklás."
Már annál korrektebbet, hogy a tömegek, amelyek nyugalmi állapotban taszítják egymást, azok távolodnak is, és egy idõ után nincsenek közel egymáshoz- elképzelni se tudok.
Nem gondolod, hogy egy idõ után mindkettõnk véleménye minõsíthetõ lesz?
Az általános relatívitás elméletbe csak azután ütöm majd az orrom, ha már a hagyományos fizikát jól ismerem.-
Ezzel bizonyára te is egyetértesz.
Legfeljebb azzal nem, hogy szerintem a hagyományosnak nevezhetõ fizikának is nagyjából csak a felét ismerik, sajnos a fizikusok is. Így azután mindenki a relativitás után fut, hiszen sokkal dicsõbb nem utolérni egy repülõgépet, mint egy trabantot annak, aki egyiket se képes lehagyni.
Nem én bizonyítom, hanem minden, amit ismerünk- hogy a gravitáció az nem csupán tömegvonzás, hanem tömegtaszítás is. És hogy mind a kettõ megnyilvánul a világunkban, a szituációtól függõen. Hol zuhanunk, hol távolodunk, hol meg egyensúlyban vagyunk viszonylagosan. És végig ugyanazon tömeg vagyunk.
Nem Newton tehet róla, hogy nem jól értik a törvényeit.
A vektortérben töltéssel -mennyiséggel és minõséggel bíró vektorok mozognak. A gravitáció például kizárólag a tömegtöltés megnyilvánulása. A tömegtöltés hordozóját pedig anyagnak szoktuk nevezni. Mert a töltés csak tudati tényezõ. Mint én is egy tudathordozó vagyok, meg te is, ahogy a pausz is a tervrajzzal. Akkor ne mondd, hogy nem kellenek közvetítõk. Mert gondolom, a tudathordozót hívod te közvetitõnek. Nem kell elfogadnod az én meghatározásom, látod- így is kitalálom mire gondolsz.
A "bõdületes hülyeség" is szerintem tudati töltés, amelynek szintén vannak tudathordozói. Azok, akik úgy gondolják, hogy a tehetetlenség az külön tömeg...
Fogalmuk sincs semmirõl.
A vonat csak egy hasonlat volt. Aki akarta, megértette, volt olyan is. Azért az egyért érdemes volt.
"Ugye te sem gondolod ez egy korrekt indoklás."
Már annál korrektebbet, hogy a tömegek, amelyek nyugalmi állapotban taszítják egymást, azok távolodnak is, és egy idõ után nincsenek közel egymáshoz- elképzelni se tudok.
Nem gondolod, hogy egy idõ után mindkettõnk véleménye minõsíthetõ lesz?
Az általános relatívitás elméletbe csak azután ütöm majd az orrom, ha már a hagyományos fizikát jól ismerem.-
Ezzel bizonyára te is egyetértesz.
Legfeljebb azzal nem, hogy szerintem a hagyományosnak nevezhetõ fizikának is nagyjából csak a felét ismerik, sajnos a fizikusok is. Így azután mindenki a relativitás után fut, hiszen sokkal dicsõbb nem utolérni egy repülõgépet, mint egy trabantot annak, aki egyiket se képes lehagyni.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#496
"A vonatpálya lehet jobbos, és balos.
Ha két azonos irányú találkozik akkor vontathatják egymást. Ezt hívjuk tömegvonzásnak.
Ha két ellentétes irányú, taszítják. Ezt hívhatjuk tömegtaszításnak (más néven: antigravitáció, és tehetlenség)
Az azonos irányúak tehát vonzzák egymást, akár jobbak, akár balok.
Az ellentétes irányuak viszont taszítják egymást."
És arra gondolsz, h ha éppen úgy találkozik két test, h a vonataik többsége 1irányba megy, akkor vonzzák 1mást (miért csak ilyen testeket ismerünk eddig)?
"Ezért nincs a közelünkben ilyen antigravitáció."
Ugye te sem gondolod ez egy korrekt indoklás.
A számolásaid hol hoznak ki az ált. rel.-tõl eltérõ eredményeket? A vonataid hogyan fejtik ki az erõt? Az elméleted tud eddig megmagyarázatlan jelenséget magyarázni egzaktul? Vagy legalább a meglevõek közül 1et is pontosabban ír le?
Ha két azonos irányú találkozik akkor vontathatják egymást. Ezt hívjuk tömegvonzásnak.
Ha két ellentétes irányú, taszítják. Ezt hívhatjuk tömegtaszításnak (más néven: antigravitáció, és tehetlenség)
Az azonos irányúak tehát vonzzák egymást, akár jobbak, akár balok.
Az ellentétes irányuak viszont taszítják egymást."
És arra gondolsz, h ha éppen úgy találkozik két test, h a vonataik többsége 1irányba megy, akkor vonzzák 1mást (miért csak ilyen testeket ismerünk eddig)?
"Ezért nincs a közelünkben ilyen antigravitáció."
Ugye te sem gondolod ez egy korrekt indoklás.
A számolásaid hol hoznak ki az ált. rel.-tõl eltérõ eredményeket? A vonataid hogyan fejtik ki az erõt? Az elméleted tud eddig megmagyarázatlan jelenséget magyarázni egzaktul? Vagy legalább a meglevõek közül 1et is pontosabban ír le?
#495
Sztem majd akkor volna helyes kijelentened, h téves egy régi elképzelés, ha már bizonyítani is tudod.
"De mi az, ami ki és beáramolhat úgy, hogy nem fogy el, és nem dugul be?
Csak a "semmi"!"
Tudtommal még nem sikerült kimutatni a gravitonok létezését. Attól, h vektortérrel írunk le vmit, attól még nem kellenek hozzá közvetítõk.
"A tömegvonzás nem adhat magyarázatot pld. a "tehetetlenségre", azért van az a bõdületes hülyeség, hogy külön súlyos és tehetetlen tömegrõl beszélünk, miközben mind a kettõ ugyanazon tömeg gravitációs megnyílvánulása."
??? a tehetetlenségi tömeget is a gravitáció okozza? A megszokottól eltérõen értelmezed a tömeg fogalmát és még csak nem is definiálod. Oh! Késõbb írod: "a tömeg egy dipólus, amely ki és bebocsát" Ha még mindig vektortérben értendõ ez a hiányos, Pistike stílusú def., akkor lehet összegezni és máris csak kifelé vagy csak befelé irányul.
"Azért nem tudunk mit kezdeni az antigravitációval se (=tömegtaszítás)."
Elméletben tudnak vele mit kezdeni. Csak a létét nem tudták kimutatni.
"De mi az, ami ki és beáramolhat úgy, hogy nem fogy el, és nem dugul be?
Csak a "semmi"!"
Tudtommal még nem sikerült kimutatni a gravitonok létezését. Attól, h vektortérrel írunk le vmit, attól még nem kellenek hozzá közvetítõk.
"A tömegvonzás nem adhat magyarázatot pld. a "tehetetlenségre", azért van az a bõdületes hülyeség, hogy külön súlyos és tehetetlen tömegrõl beszélünk, miközben mind a kettõ ugyanazon tömeg gravitációs megnyílvánulása."
??? a tehetetlenségi tömeget is a gravitáció okozza? A megszokottól eltérõen értelmezed a tömeg fogalmát és még csak nem is definiálod. Oh! Késõbb írod: "a tömeg egy dipólus, amely ki és bebocsát" Ha még mindig vektortérben értendõ ez a hiányos, Pistike stílusú def., akkor lehet összegezni és máris csak kifelé vagy csak befelé irányul.
"Azért nem tudunk mit kezdeni az antigravitációval se (=tömegtaszítás)."
Elméletben tudnak vele mit kezdeni. Csak a létét nem tudták kimutatni.
#494
Ezen még gondolkodok. (Kellene két féldeci hozzá, amelyek a szomjamat kioltják).)
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#493
Minden rendben. Én is s azt jeleztem, hogy ez folyamatosan meg is történik, és mégse érzékeljük. Pedig bizonyára változik miatta az év hossza, a keringési sugár, a sebesség is. Sõt a Naprendszer helyzete és paraméterei galaxisban, hogy tovább ne folytassam. Mert a galaxisból kilépõ fény is tömeget visz el. De más galaxisokból viszont meg kap. De amit kap, az kevesebb, mint amit kibocsát? Ha az univerzum egy Big-Bang fekete lyuk, akkor csökken emiatt a tömege? De akkor miért tágul?
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#492
"1. Két részecske: a normális, meg az anti találkoznak. Mindkettõnek van normális grav mezõje. Vonzzák tehát egymást. De most annihilálódnak. Tömegük átalakul sugárzássá. Egyetlen pillanat alatt?"
Tegyük fel van két hullám, aminek az interferenciája következtében a kettõjük összegét észleljük. A hullám egy bizonyos részen létezik, máshol mindenütt észlelhetetlen. Az interferencia függetlenül az eredeti hullámok sebességétõl lassan mozog.
/lásd anyag hullám/
A részecske - antirészecske esetén már 4 hullám találkozik, ahol az interferáló plusz hullámokból 2 kioltja egymást és megmarad az elejétõl létezõ, de nem észlelt 2 alap hullám sugárzása.
Tehát az átalakulás nem pillanatszerû, mert nincs átalakulás,
csak az elfedõ hullám megszûnésének a terjedése van.
Tegyük fel van két hullám, aminek az interferenciája következtében a kettõjük összegét észleljük. A hullám egy bizonyos részen létezik, máshol mindenütt észlelhetetlen. Az interferencia függetlenül az eredeti hullámok sebességétõl lassan mozog.
/lásd anyag hullám/
A részecske - antirészecske esetén már 4 hullám találkozik, ahol az interferáló plusz hullámokból 2 kioltja egymást és megmarad az elejétõl létezõ, de nem észlelt 2 alap hullám sugárzása.
Tehát az átalakulás nem pillanatszerû, mert nincs átalakulás,
csak az elfedõ hullám megszûnésének a terjedése van.
aki kételkedik, az gondolkodik
#491
#484: Igen, az én tudásommal arra a következtetésre jutottam hogy a gravitációs hullámok fénysebességgel terjednek.
#487: 1. Nem értem hogy ez a kérdés mit akar jelenteni. Nincs olyan hogy valami azonnal megtörténik, egy pillanatnak meg szintén nincs értelme ilyen szinten. ( milyen intervallumot takar az egy pillanat? )
2. Remélem hogy ez nem újdonság senkinek sem, mármint hogy a Napnak (stabilan) csökken a tömege, nem a semmibõl állítja elõ a -többek között- hõenergiát, természetes hogy ez a gravitációs mezõ rovására megy.
#487: 1. Nem értem hogy ez a kérdés mit akar jelenteni. Nincs olyan hogy valami azonnal megtörténik, egy pillanatnak meg szintén nincs értelme ilyen szinten. ( milyen intervallumot takar az egy pillanat? )
2. Remélem hogy ez nem újdonság senkinek sem, mármint hogy a Napnak (stabilan) csökken a tömege, nem a semmibõl állítja elõ a -többek között- hõenergiát, természetes hogy ez a gravitációs mezõ rovására megy.
#490
Ahogy egy fekete lyuk tömege nõ, a Schwarzschild képlet szerint arányosan nõ a sugara, és négyzetesen csökken a sûrûsége. Egy idõ után, mikor a környezõ univerzuméval azonos sûrûségû lesz, akkor abban feloldódik.
A Tejút központi fekete lyuka az SG"A" (Saggitarius A)4-5 millió naptömegû. Ezért a sûrûsége E+13 kisebb, mint a Napé lenne fekete lyukként
Amire nem gondolunk. És termodinamikai és alapvetõ fizikai változások játszódnak benne le.
Ha elnyelné az egész Tejutat (~200Mrd csillag)akkor a sûrûsége E+23-24 szeresére csökkenne. Nem semmi. Igaz, hogy az univerzumunk sûrûsége meg csak E-26-27 kg/m3. De mikor közel az egész univerzumot is elnyeli, akkorra a sûrûsége ugyanakkora lesz pont. És az egészet kezdheti elõrõl. De akkor miért tenné?
A Tejút központi fekete lyuka az SG"A" (Saggitarius A)4-5 millió naptömegû. Ezért a sûrûsége E+13 kisebb, mint a Napé lenne fekete lyukként
Amire nem gondolunk. És termodinamikai és alapvetõ fizikai változások játszódnak benne le.
Ha elnyelné az egész Tejutat (~200Mrd csillag)akkor a sûrûsége E+23-24 szeresére csökkenne. Nem semmi. Igaz, hogy az univerzumunk sûrûsége meg csak E-26-27 kg/m3. De mikor közel az egész univerzumot is elnyeli, akkorra a sûrûsége ugyanakkora lesz pont. És az egészet kezdheti elõrõl. De akkor miért tenné?
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#489
"1975-ben Stephen Hawking a Cambridge-i egyetemrõl arra a számításra jutott, hogy a fekete lyukak lassan, de elkerülhetetlenül felszívódnak. A quantummechanika törvényei szerint a virtuális testek és antitestek párjai folyamatosan kipukkadnak az ûr ürességében. Hawking szerint a fekete lyuk gravitációs energiáját "kölcsönadja" a virtuális részecskéknek az eseményhorizont közelében. Ezek így valóssá válhatnak és elmenekülhetnek magukkal vive a pozitív energiát, úgynevezett Hawking sugárzás formájában. Idõvel a fekete lyuk így "elvérzik" az ûrben. Ez azonban egy paradoxonhoz vezetett. Míg a relativitás azt sugallja, hogy a fekete lyukba esõ anyagról az információ elvész, a quantummechanika szerint az inkább elmenekül. Hawking szerint amíg energia elszökhet addig az információ nem."
Ha az energia ekszökhet, akkor mi tartalmazza az infót?
Ha az energia ekszökhet, akkor mi tartalmazza az infót?
Walk the Talk.
#488
Igazad van. Ez az eltûnési dolog olyan: mi lenne ha.........?
De mivel lehetetlen, ezért erre a "problémára" nincs felelet. Senki nem mondthatja ki a frankót.
De mivel lehetetlen, ezért erre a "problémára" nincs felelet. Senki nem mondthatja ki a frankót.
Walk the Talk.
#487
1. Két részecske: a normális, meg az anti találkoznak. Mindkettõnek van normális grav mezõje. Vonzzák tehát egymást. De most annihilálódnak. Tömegük átalakul sugárzássá. Egyetlen pillanat alatt?
2. Vagy a hidrogén a Napban héliummá alakul. Megváltozik a Nap tömege.
Változik a gravitáció. Ugyan nem az egész Nap, csak parányi része tünik el. Mikor veszünk, és hogyan errõl tudomást? Kissebb lesz a Nap tömege, mennyit változik a Föld pályája? Távolodni fog? Akkor az árapály mellett ez is arra utal, hogy a Földnek távolodnia kell a Naptól.
3. Kiszakadnak fleurek a Napból? Mit csinál a Föld? Távolodik vagy nem.
És mit csinálnak a galaxisok? Nem ugyanazt?
Szóval bármit csinál a Nap, a Föld távolodik. Már csak ilyen ez a világ. A jelenség, amirõl beszéltek, minden pillanatban megtörténik, csak picit.
Azonban, ha mégis, egy pillanat alatt eltûnne a Nap, akkor egy ûrrendõr megmondaná neki, hogy nem tehet olyat. Mert a grav mezõ is az övé, ami fénysebességû, mondaná. És amíg az is el nem távozott, õ se távozhat egészen. Egyetlen pillanat alatt csak a végtelen sebességû dolgok távozhatnának. A gravitáció nem olyan. Vagyis a kérdés elesik, szerintem. A Nap nem távozhat egyetlen pillanat alatt. De szép lassan, igen, most is az történik.
2. Vagy a hidrogén a Napban héliummá alakul. Megváltozik a Nap tömege.
Változik a gravitáció. Ugyan nem az egész Nap, csak parányi része tünik el. Mikor veszünk, és hogyan errõl tudomást? Kissebb lesz a Nap tömege, mennyit változik a Föld pályája? Távolodni fog? Akkor az árapály mellett ez is arra utal, hogy a Földnek távolodnia kell a Naptól.
3. Kiszakadnak fleurek a Napból? Mit csinál a Föld? Távolodik vagy nem.
És mit csinálnak a galaxisok? Nem ugyanazt?
Szóval bármit csinál a Nap, a Föld távolodik. Már csak ilyen ez a világ. A jelenség, amirõl beszéltek, minden pillanatban megtörténik, csak picit.
Azonban, ha mégis, egy pillanat alatt eltûnne a Nap, akkor egy ûrrendõr megmondaná neki, hogy nem tehet olyat. Mert a grav mezõ is az övé, ami fénysebességû, mondaná. És amíg az is el nem távozott, õ se távozhat egészen. Egyetlen pillanat alatt csak a végtelen sebességû dolgok távozhatnának. A gravitáció nem olyan. Vagyis a kérdés elesik, szerintem. A Nap nem távozhat egyetlen pillanat alatt. De szép lassan, igen, most is az történik.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#486
Azért persze annyiban igazad van, ha a Nap eltûnne, és a grav esetleg végtelen gyors, akkor azt látnánk, hogy a nap 499mp-ig irdatlan sebességgel távolodik tõlünk.
Walk the Talk.
#485
sebessége
Walk the Talk.
#484
Azt mondod, hogy, ha nap sutty eltûnne, akkor mi még 499mp-ig ugyanazon a pályámn keringenénk? Mert a fény útja valóban annyi, de a grav is?
Walk the Talk.
#483
A kérdésedre a válasz: Természetesen a gravitációs erõ, tömegvonzás.
Szerintem az a baj a te elképzeléseddel hogy elõször beleraksz a semmibe egy Univerzumnyi anyagot, úgy hogy az egyes részecskék között akkora távolság is értemezhetõ legyen amit még a fény is évek alatt tesz meg, és ekkor létrehozol egy problémát amire keresed a választ. A probléma az hogy nem az anyag volt hamarabb, hanem a gravitáció. Tehát már hatott mindenre amit a térben el tudsz képzelni, természetes az is hogy ha egy kiválasztott ponton te "eltüntetsz egy csillagot", vagy "oda raksz egy feketelyukat" akkor azok nem egybõl és nem ugyan olyan mértékben hatnak a körülöttük léve energiára, anyagra. Szépen kiszámolható az egész(durva becsléssel). :)
Szerintem nincs ebben semmi olyan amit ne lehetne megérteni. ( tipikus hasonlat: Ha a Nap eltünne akkor mi csak kb. 499 mp-el késõbb tudnánk róla, addig semmi!! nem változna meg.
Szerintem az a baj a te elképzeléseddel hogy elõször beleraksz a semmibe egy Univerzumnyi anyagot, úgy hogy az egyes részecskék között akkora távolság is értemezhetõ legyen amit még a fény is évek alatt tesz meg, és ekkor létrehozol egy problémát amire keresed a választ. A probléma az hogy nem az anyag volt hamarabb, hanem a gravitáció. Tehát már hatott mindenre amit a térben el tudsz képzelni, természetes az is hogy ha egy kiválasztott ponton te "eltüntetsz egy csillagot", vagy "oda raksz egy feketelyukat" akkor azok nem egybõl és nem ugyan olyan mértékben hatnak a körülöttük léve energiára, anyagra. Szépen kiszámolható az egész(durva becsléssel). :)
Szerintem nincs ebben semmi olyan amit ne lehetne megérteni. ( tipikus hasonlat: Ha a Nap eltünne akkor mi csak kb. 499 mp-el késõbb tudnánk róla, addig semmi!! nem változna meg.
#482
Tehát valami hunbuk?
#481
Szvsz erre a választ ott találod, ahol eddig is kerested:)
Walk the Talk.
#480
A csillagász urakat kérdezném,a foton övrõl mi is ez mert ezoterikus oldalakon olvasva azért mégsem olyan mint szakmai,illetve egyéni meglátással magyarázva.
Ellég lenne egy egyszerübb magyarázat,mert a sok szakszóból lehet,hogy nem értem meg.
Ellég lenne egy egyszerübb magyarázat,mert a sok szakszóból lehet,hogy nem értem meg.
#479
Jócakkát!!
Walk the Talk.
#478
Mára befejezem.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#477
Az univerzumunk fényzárt, így tudjuk minden paraméterét, megismerhetjük.
Megismerhetjük az összes hasonlóan zárt univerzumot is. Csak a mindezt magába foglaló világmindenséget nem! Az meg kit érdekel?
A mi univerzumunk is fekete lyuk, tehát tudjuk milyen belülrõl.
A saját fekete lukainkat pedig kivülrõl látjuk. Pont olyan a miénk is kivülrõl.
Megismerhetjük az összes hasonlóan zárt univerzumot is. Csak a mindezt magába foglaló világmindenséget nem! Az meg kit érdekel?
A mi univerzumunk is fekete lyuk, tehát tudjuk milyen belülrõl.
A saját fekete lukainkat pedig kivülrõl látjuk. Pont olyan a miénk is kivülrõl.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#476
Én úgy képzelem, hogy a fekete lyuk fala fényatomokból áll, amit bivalens (két töltetû), és emiatt önmagába záródó gravinerciális-elektromágneses (GI-EM) sugárzás alkot. Amelyen terjed a fénysugárzás (amit fénynek hívunk), de a gravitáció, és talán a mágnesesség is, vagyis a monovalens, (egytöltetû) sugárzások.
Ez a GI-EM bezáródó sugárzás- a fényatom az univerzumunk építõköve, ebbõl készül a fala is- az eseményhorizont. Ez nem engedi át a fénysugárzást, azonban a gravitávciót (tömegvonzás és taszítás) igen.
Ez a GI-EM bezáródó sugárzás- a fényatom az univerzumunk építõköve, ebbõl készül a fala is- az eseményhorizont. Ez nem engedi át a fénysugárzást, azonban a gravitávciót (tömegvonzás és taszítás) igen.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!