725
Csillagászat
-
#565
Jó kis sötét fogyatkozás volt, de ebben valszeg az alacsony magasság is besegített az elején.
Szép sötétbarna-vöröses volt, amikor pedig az árnyék kezdett levonulni, szép, határozott kontúrja volt a földárnyéknak (persze nem metszetéles, de nem is elkent vagy elszíneződött). -
#564
Mégiscsak Demjén Rózsinak lehetett igaza - a kisegerek elfogyasztották a Holdat. 
Élő közvetítés -
polarka #563 SDO: Year One -
polarka #562 Sztem az indexen érdeklődj, ott van egy pár amatőr csillagász. -
#561
Sziasztok!
Már régóta tervezek venni valamilyen komolyabb távcsövet. Elkezdtem nézegetni a dolgokat de kiderült ez nem is olyan egyszerű mint ahogy gondoltam :). Ehhez kellene egy kis segítség vagy útmutatás. Szeretném nézegetni a bolygókat és galaxisokat is (amennyire ez lehetséges). Árban 100 és 200e közé lőttem be dolgokat, de ebben benne kell lenni mindennek. (állvány stb.). Tudtok erre vonatkozóan ajánlani valamit? Vagy kiindulópontot? Fényképezni nem szeretnék csak figyelni. -
#560
Holnap részleges napfogyatkozás!
MCsE -
forrai #559 Én irtam olyan programot, ami az árapály hatását veszi figyelembe, 100 m-évenként, tömbökkel, amelyekben a Nap, és az összes bolygó benne van. (Pusztán falánkságból néhány francia krémest is mozgattam, de gyorsan megromlottak.)
Ezenkivül hasonlót csináltam pusztán a Föld- Hold vonatkozásában is.
Természetesen csak közelitő programok.
De eredményeik alapján el lehet söpörni az összes "pontos, tudományos" minősítésű programmal kapott eredményt.
Kivéve az űrutazásokhoz használtakat. Azokat mérnökök készíthetik. -
#558
Írsz egy programot amivel szimulálod a Föld pályáját több millió évvel ezelőtti időpontról minden égitestet számításba veszel amit eddig ismerünk, hogy itt van/rendszeresen visszatér aztán ha nem ugyanoda rakja a FÖldet ahol most van akkor valami időközben módosította a pályáját amiről nem tudunk. 
-
forrai #557 Erről konkrétan nem hallottam. Azonban bizonyosan volt rengeteg kisebb- nagyobb holdja még, mert az ütközéses és kiszakadásos elméletek alapján feltétlenül keletkezniük kellett olyan törmelékeknek, amelyek a Föld, vagy a Hold körül álltak pályára. Ezek nyomát is a Földön megtalálni nehéz, legfeljebb a kráterét, mert az anyagazonosság áll fenn. Ilyen lehetett akár a tunguz meteorit is.
A furcsa, hogy a csillagászat ezekről nem beszél. Mintha ilyen folyamatok "sterilen" játszódnának le?
(Külső hold befogása pedig szinte képtelenség- hányat fogott be a Föld akár öt, akár ötvenezer, vagy millió év alatt?).
Vagyis ezek nehezen ellenőrizhetők, pld. hogy találsz egy krátert, amelyet nem egy lezuhanó lepke, vagy külső meteorit keltett. Pld. a tunguz meteoritopt, ami letarolta fél szibériát, mégse találtak egy sebesült ufót se hozzá. -
polarka #556 Én kíváncsi lennék arra, h hogyan lehetne ezen állítást leellenőrizni, ha egyszer elpárolgott becsapódás előtt.
Ha 1 papír darabot elégetsz és szélnek eresztesz, akkor honnan tudná bárki, h létezett-e? (nem volt a közelben semmilyen mérőeszköz és 1 papírlap hiányát sem veszik észre a nagy rakásból) -
KnightRider #555
Kedves Csillagászok!
Nagyon régen olvastam valamit arról, hogy több millió évvel ezelőtt a Földnek feltehetően volt még egy holdja, valószínűleg egy jégmeteorit, amelyet befogott a gravitációja. Idővel "lezuhant", de nem okozott katasztrófát, mert egész egyszerűen elpárolgott az atmoszférában. Igaz-e ez a történet, vagy csak kitaláció?
Üdv,
KR
-
polarka #554 - Bocs, de én nem látom, h itt bárkit is zavarnék. Lehet, h vannak, akik hsz-ait nem látom?
- Értetlenül szemléllek: Definícióba akarsz belekötni, ami csak úgy lehetséges, h számodra nem világos a fogalom meghatározása. Nincsen saját definícióm, mint ahogy te erre utalsz (ezért is linkelem a wikit, hátha nincsen fizika TK-d). Mint ahogyan a legtöbb ember, én is az általános definíciót használom. A súlyos tömeget is elolvashattad volna már az előző linkem alapján, de itt egy tömörebb def. -
forrai #553 Jó, nincs kifogásom. Most viszont írd le, mi a súlyos tömeg is. De menjünk a fizika-csillagászatba jó? Át is viszem a definiciód, hogy ott beszéljünk róla. Ezt a topikot meghagynánk az észlelőknek. -
polarka #552 Most mi nem tetszik neked ezzel a definícióval?
Ha 1 vagont gyorsítanak a sínen, akkor feleakkora erőt kell kifejteni, mintha 2 ugyanakkora tehetetlen tömegű vagont gyorsítanának. Vagyis kétszer nagyobb ellenállást tanúsít a gyorsító erővel szemben. -
forrai #551 Oké-nyitottam topikot, Fizika és Csillagászat címmel, ide nem jövök, ti viszont jöhettek, csak ne romboljatok, ahogyan én itt.
patiang, te is oda írj már. -
patiang #550 Mit nem értesz?
Te valakinek a vitapartnere lettél, akinek már ez nem feküdt.
Igy már igen? -
patiang #549 nem egyenlő e tehetetlenséggel? -
patiang #548 Igen, és azt is, hogy ilyenben lelik a kedvüket. -
patiang #547 Nem akarok (dehogynem!) beleszólni a "beszélgetésbe, de én úgy tudom, hogy minden az eredeti, előző állapot fenntartására törekszik. Pl, ha tekercsben melyben bizonyos nagyságú áram folyik, annak csökkentésekor azzal ellentétes ugyanakkora áram keletkezik. Lenz törvénye. Akkor ez átvitt értelemben, talán nem egyenlő e tehetetlenséggel. Egy erővel szemben mindig ugyanakkora ellenerő lép fel.
Ha hülyeséget mondtam lehet baltázni. -
forrai #546 Egyébként nagyra becsülöm az észlelő csillagászatot. -
forrai #545 Persze hogy nem értettem félre. A csillagászat topik mindenütt az észlelő csillagászaté, nem az elméletié. Az elméleti kérdéseket sokféle más helyen tárgyalják. Én ezt jól tudom, és tényleg elnézést kérek a rengeteg offért. Szerintem ki is törölhetők.
Úgyhogy sűrű bocsikérésekkel kilépek innen.
Az utolsó előtti mondatodat nem értem, de ez mit se változtat. Azt hiszem, a legjobb, ha a két topikom közül az egyikben folytatjuk. Vagy nyitok harmadikat.
Bocsi mégegyszer. -
patiang #544 Remélem nem értetted félre Rumcájsz61-et.
Ő csupán az igazságot mondta ki.
És Te nem szoktad olyan könnyen feladni.
Tudod ott a baj, ha valaki az ellenfelére talál. Akkor már nem is olyan üdítő a topic.
Értesz?! -
forrai #543 Igazad van Rumcájsz61, többé nem jövök ide. Ez a távcsövek topikja. -
forrai #542 Bocsi, de tudod amikor szárnyalni akarok, automatikusan mindig kiteszem az ékezetet, pedig nem mindig lehetne... -
forrai #541 Olvastam számtalan változatot már, ezt is. De ha te ezt elfogadod, hát nyilván így is gondolod:
"A tehetetlen tömeg egy objektum gyorsítással szembeni ellenállásának mértéke."
Ide meg az én ténylegesen kérdezett kérdésem írom:
"írj nekem egy ..."tehetetlenség" definiciót."
Mi a kettőben a közös? Csak a "tehetetlen..." (most csak fizikai értelemben.)
Még várom tehát a válaszod a kérdésemre.
Amúgy megjegyzem, hogy szerinted és a wiki szerint a
tehetetlen tömeg= gyorsítással szembeni ellenállás...
Igaz, hiszen ha ezt írják? Tehát a tömeg= ellenállás
Ez még valahogy nem izlik... -
Rumcájsz61 #540 No öreg, akkor nem jó helyre jöttél, mert ez a fórum nem a csillagászatról szól, hanem egymás csesztetéséről. -
polarka #539 már ékezeteket is látsz, ahol nincsenek...
Végülis kaptam 1 alapgondolatot, amit magamtól jó ideig úgysem gondolok végig, ha erre gondoltál.
Nem értelek, nem csekkoltad eddig le a könyveid vagy a wikit legalább?
"A tehetetlen tömeg egy objektum gyorsítással szembeni ellenállásának mértéke." -
forrai #538 polárka
Te legalább kapsz valamit tőlem, én meg semmit se tőled.
Ezért búcsuzóul légyszi írj nekem egy szerinted ivarérett, szaporodni képes "tehetetlenség" definiciót. Hogy belegondolj, és megérezd, hogy az valójában maga is milyen "tehetetlen".
-
polarka #537 Vagyis nem voltak butábbak a régi emberek sem. 
-
polarka #536 Nah ez is jól bemutatja, h tulajdonképpen nem tévedtek, csupán meg kellett szabniuk az eddigiek érvényességi körét. -
Bnum #535 Hát ettől valamivel jobb:
http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/30/Ole_R%C3%B8mer_at_work.jpg/200px-Ole_R%C3%B8mer_at_work.jpg -
patiang #534 Hát azért nem csöcs. -
#533
o azert ilyen melyen nem foglakozok vele, cask total kezdo hobbi szinten haverokal neha este megyunk csillagot nezni. Amugy a tavcso se nagy szam, errol van szo. -
patiang #532 "Darabok nagy sebességgel belecsapódnak"
Vélem, hogy az atomrakétára nem a nagy darabok a mérvadóak, hanem a robbanási hatásfoka.
-
Bnum #531 Ha akarnád megismételhetnéd a Römer-féle mérést.
Az Io periódusának eltolódásából adódik a fénysebesség.
A mérést egy évig kéne folytatni és utólag derülne ki, melyik félévre van szükség.
Akkor ő, 227 000 km/s-nek számolta (16.szd), miközben egy pontos órája se volt.
-
Bnum #530 A 2x2 tekinthető egy területszámításnak, egy irányban 2 egység, rá merőlegesen is 2 egység.
A területe 2*2=4terület egység, de ez csak euklideszi síkon igaz.
Tegyük fel, a fenti területszámítást egy gömb felszínén kell elvégezni.
Ebben az esetben a 2x2 nem 4 lesz, és az eredmény ugyanolyan helyes lesz, mint sík esetén a 4.
-
patiang #529 Szvsz Pluskast nem erre, vagy arra gondolt, hanem hogy a tudomány beismeri, ha tévedett ( már elég sokszor ), és önmagát kiigazítva halad előre. Attól még 2+2 négy marad:)) -
#528
Van nalam 1 eve egy nagy tukros tavcso, nezegetem vele a jupitert es holdjait. tok fun, amugy is szeretem a csillagaszatot. -
polarka #527 Nálam 2+2 még mindig 4 és tudtommal ez sem változott még.
Sőt akárhogyan mérem 1 tizedesjegyre, az a fránya golyó azonos feltételek mellett még mindig ugyanannyi másodperc alatt gurul le a lejtőn, mint korábban. -
polarka #526 Darabok nagy sebességgel belecsapódnak, hősugárzás melegíti a felszínt és kipárolognak részecskék... Nem tűnik elképzelhetetlennek.