Csillagászat

Szerintem a különbség nagy részét ez teszi ki:
Link

Ahogy nézem, ez a Lidl féle távcsõ adatait tekintva hasonló az általam linkelt 2-höz, kérdés már csak az, hogy az árkülönbség miben nyilvánul meg.

A Celestron PowerSeeker 70, vagy SkyWatcher 70/900 refraktort éri meg szerintetek?

igen, ez az, most 11 ezer

Lidl-ben kapható csillagászati távcsõ, most levitték 11 ezer forintra az árát
azzal kb. mit lehet látni? dobozán Szaturnusz gyûrûi vannak, de gondolom csak illusztráció
pontos adatokat sajna nem tudok, majd legközelebb leírom, de aki tudja mirõl beszélek az esetleg minõsíteni is tudja

Kimentem, néhányat láttam aztán mentem aludni. Kár pedig, mert tényleg az idõ is jó volt, meg a körülmények is, dehát a hétköznap éjjel az hétköznap éjjel.

Senki nem volt kinn? Én spec nem voltam, bár erõsen készültem, de hétköznap nem nyerõ...
Az ég elég derült volt, egy kicsit azért csak kikukkantottam, de mentem szunyálni...

Holnapról holnaputánra éjjel kellene kukkolni fõleg a hajnali égboltot (akkor már magasan áll a radiánsa a rajnak).
Persze nem árt egy elõrejelzést nézni a becsült maximumra, h mikor várható. Az is igaz, h lehet egy-egy anyagcsomó, amit elkapunk.
Ma éjjeltõl azért már rá lehet kattanni az éjszakázásra. Voltam kint hajnal elõtt, fél 2 tájban. Igen szép tiszta idõnk volt. Le is szaladt a hõmérséklet hajnalra 14C-ra.

Azt sem árt tudni, mikor kezd világosodni és mikor van már igazán sötét - ennek is utána kell járni... (Civil-, nautical-, astronomical twilight-re keress rá):

Civil: 04:58 ... 20:39
Nautical: 04:15 ... 21:23
Astronomical: 03:25 ... 22:12

azaz éjjel negyed 11-tõl van "igazán" sötét és tart fél kb. 4-ig ezekben a napokban.

Most voltam kint meteor vadászaton 45 perc alatt láttam hetet. Ebbõl 2 szép fényes volt, egy közepes a többihez képest a többi pedig elég kicsi lehetett mert azok épphogy felvillantak.
(:
A szúnyogok viszont összecsipkedtek sajnos, abból rengeteg van...

ESO VLT-t így csinálják, gondolom a többit is.
Tükör alatt nem üveget értenek, hanem optikailag tükrözõdõ felületet.
Érdekesség, h úgy tisztítják ezeket, h lemaratják a tükrözõdõ réteget és újat tesznek rá vákuum tartályban.

Hold-távcsõ holdporból

én azt nem értem miért tükrökkel szórakoznak, mármint az üveg méretének van egy felsõ korlátja és a felosztásos módszernek is a hátránya hogy az üveg súlyos
a parabola formát bármilyen könnyû anyagból pl. valami szénszálasból megépíthetnék és bevonhatják fényvisszaverõ anyaggal, vagy fóliával, így könnyû lenne és olcsó

Azt közlik, h a legtávolabbi galaxisokat is fogják vele tanulmányozni, ami ugye arra utal, h nagyon jó felbontást tudnak vele elérni.

Persze nyilván a legjobb lenne, ha az egészet az ûrbe juttatnánk, csakhogy ahhoz vagy sok rakétát kéne indítani, vagy új pályára-állítási technika (nem rakéta).
A Hubble 11tonna, 2,4méter átmérõjû és így vitte fel egy ûrsikló (sztem az egész rakteret elfoglalva).

:)

Pénz???

Bizonyára tusi vagyok hozzá, de ha az ûrbe sokkal jobb távcsöveket telepítenek, akkor miért erõltetik a földit? Hiszen kint nincsenek zavaró hatások?

Negyvenkét méteres lesz a világ legnagyobb távcsöve <#alien2>

Kettõscsillag-rendszerben van gravitációs interferencia?
Ha igen milyen, hogyan vizsgálják?

Az az ötlet meg nagyjából harminc éves.

"Vannak kék felé eltolódott színképek is, ami meg kifejezetten közeledést jelent."
-Ezt azért egészítsük ki azzal, hogy jóval kevesebb (fejbõl nem tudok pontos számot, de 5-15 körüli közeledõ galaxis rémlik), a legismertebb példa az Androméda-köd. Annak viszont a kékeltolódása egyrészt a Tejút tengelykörüli forgásából, másrészt a két galaxisnak a lokális halmazon belüli mozgásából adódik.
Mindez azért érdekes, mert amikor elkezdték méregetni az eltolódásokat, az elsõ merítésben volt több közeli galaxissal együtt az Androméda is, és ezért nem tûnt olyan drámaian a tágulásra utalónak az arány a közeledõ/távolotó galaxisok között. Aztán ahogy fejlõdött a technika, úgy sikerült egyre távolabbi galaxisok fényét megmérni, és bizony az jött ki, hogy minél távolabb van valami, annál gyorsabban távolodik.
Illetve az Androméda köd kékeltolódása még azért is érdekes, mert egy pillanat alatt megborul rajta az az érv, miszerint "a vöröseltolódást nemis a téridõ tágulása, hanem a csillagközi anyagon esõ szóródás okozza (ahogy a lenyugvó nap is vörösbe fordul)". Más szavakkal a kozmológiai vöröseltolódás nem azonos a szórás okozta vörösödéssel, lásd:Androméda-köd. (ráadásul a két jelenségnek a színképre gyakorolt hatása is egész más)

Nagy Reccs már rég túlhaladott, sokkal gyorsabban tágul a világ, mint amennyit a benne lévõ tömeg a gravitációjával össze tudna rántani.

Másik fele, hogy az egyáltalán nem igaz, hogy minden azonos sebességgel távolodik. Vannak kék felé eltolódott színképek is, ami meg kifejezetten közeledést jelent.

Én az azonos ""-be tettem. Persze sejtem, hogy a világegyetem számunkra soha meg nem fejthetõ módon mûködik. Én csak azt próbáltam meg kifejezni, hogy az un Nagy Reccs csak nekünk laikusoknak szól.
Sõt állítólag 21 dimenzió van, sõt egyesek szerint végtelen számú.
Ez nem a Pista néni szerint lehetséges, hanem egyes tudósok szerint. És ki tudja.

Nyilván nem tökéletes gömb alakú, középpontot keresni szerintem nem túl értelmes dolog, képzeld el hogy hogy is találhatnád meg azt a "pontot" egy olyan térben(téridõ) ami görbül, csavarodik, tágulhat...stb.
De ha van valaki aki nem fogadja el ezt a négydimenziós téridõt mint koordináta-rendszert, akkor azt mondja meg hogy milyen koordinátákkal azonosítja azt a "középpontot"?

Szerintem viszont nem igaz hogy azonos sebességgel távolodik vagy tágul az anyag illetve a közte levõ tér. Valamilyen mértékben el tudom képzelni itt is a sebesség összeadódását, illetve fénysebességnél nagyobb mértékben is mûködhet ez a folyamat.

Csak kérdezem: ha volt Nagy Reccs, és most a világegyetem tökéletes gömb alakú, akkor hol keressük a középpontot. Sõt a tágulás fizikájából adódóan minél távolabbi egy test, annál gyorsabban halad.
De nem így van. A világûrben minden mindentõl "azonos" sebeséggel távolodik. A világegyetemnek nincs matematikai középponja. Akkor meg hol marad a Nagy Reccs?!

Gondolom, hogy Einstein, és a hasonló volumenû tudósok sem azonnal mondták ki a frankót. Sõt azok a "frankók" is csak bizonyos körülmények között igazak.
A tudósok tévedhetnek.

ejhaj
amit nem tudunk megfigyelni, arról rengeteg elméletet lehet kreálni

Nekem ez nagyon szimpatikus teória. Ez talán magyarázat lehet a Nagy Bumm-ra.
Viszont akkor végtelen számú, és nagyságú Nagy Bumm lehet.
lehetséges?

Mondjuk belátható hogy a FÖld felszínérõl a felszínnek kisebb részét látod mint mondjuk a Holdról.. De a képlet jól szemlélteti. (0,5<1-R/D>)

Igaz, kicsit késve de megnéztem hogy a neten milyen infókat találok a Holdrol, elég sok tényezõ befolyássolja azt hogy miként látjuk a Holdat.

A precesszióval azért nem számoltam mert 26 000 év a ciklus ideje tudtommal, és a libráció is csak bezavarna.

*Geometriailag külsõ pontból gömböt szemlélve felszínének 0,5(1-R/D -szeresét látjuk, ahol R a gömb sugara, D pedig a középpontjának távolsága a nézõponttól. Ez a Föld–Hold viszonylatban kb. 49,77%.*
Érdekesség. :D

hát lehet rossz a memóriám, de mintha a zárójeles rész még nem lett volna ott a hozzászólásodnál, amikor válaszoltam... figyelmetlen vagyok ezek szerint
valójában a hold keringési pályája nincs egy síkban a földi egyenlítõvel... ha mégis abban lenne akkor nemcsak geoszinkron, hanem geostacionárius is egyben, és akkor tényleg úgy tûnik a föld felszínérõl nézve, mintha "odaragasztották" volna az égre
mondjuk még akkor se nevezhetõ a hold föld páros egymáshoz képest tökéletesen mozdulatlannak, ugyanis a hold is forog a tengelye körül és a pályája pedig nem körkörös hanem elliptikus, és mindkét égitest forgástengelyének precessziója is van, illetve a hold keringési pályájának is

Miért mozogna ha 'ugyanott' lenne?
Tehát, azon kívûl hogy a Nap körül is kerint a Föld-Hold rendszer az én feltevésemben mi a különbség egy mozdulatlan rendszer és a lent említett között?

ja és az alakja meg szépen egy nap alatt egy teljes ciklust változna

ha így lenne, akkor úgy tûnhetne, mintha egy fix hosszúsági körön észak déli irányba mozogna le-föl, de kelet-nyugat irányú íven sose mozdulna el...
majdnem mindíg ugyanott látnánk, illetve a bolygó egyik felén meg sose
geoszinkron pályának is nevezik

Mitörténik ha a Föld tengelykörüli forgásideje megegyezik a Hold Föld körüli keringési idejével? ( Tekintsük úgy hogy a Föld forgástengelye merõleges a Hold keringési síkjára )

na ilyenem nincs, thx az infót, írok nekik

és a májusinak mi van a borítóján? mert lehet elkevertem, de nem is rémlik hogy küldték volna

Májusit igen, Júniusit még nem, de még csak 9. van.

ti kaptatok, májusi és júniusi Meteor újságot?
szerintem én nem, csak az áprilisi tihanyi van meg

sziasztok
bizonyára többet láttátok a vasárnap esti meteor fényét az égen, amit a híradóban is mutattak. Én egy furcsa villanást láttam az egész olyan volt, mint egy nagy villámlás nyáron. Oda is mentem az ablakhoz, de nem foglalkoztam vele többet csak az után, hogy láttam a hírekben mi történt... szerintetek milyen anyagból lehetett a meteor, hogy így felizzott? amúgy most a legújabb hírek szerint egy része el is érte a földet valahogy a szlovák határ közelében

Vagyis majd ha felteszik. xD

( hiszen a fény 13,7 milliárd év alatt ekkora utat képes megtenni-elvileg )

Azt hiszem hogy a neve Nagy reccs, az elmélet szerint az oka a gyorsulva tágulásnak valami sötét energia, szerintük ez erõsebb annál az erõnél ami az anyagot össze tartaná, a gravitációnál. Ezért sok idõ múlva olyan távol lesznek még az elemi részecskék is egymástól hogy azt mondhatnánk hogy nem lesz semmi, szétesik az általunk ismert univerzum. Na most hogy ez az elmélet mennyire igaz azt nem tudom, de érdekesnek hangzik.
Amúgy arról hogy azt mondják hogy 13,7 milliárd fényévre van tõlünk az univerzum pereme az kényelmes válasz az esetben ha tökéletesen középrõl néznéd, és egy tökéletes gömb alakzatot vett volna fel a világegyetem miután 13,7 milliárd évvel ezelõtt megtörtént a Nagy Bumm. :-))

Én azon a véleményen vagyok, hogy nem fog szétesni. Vajon miért is tenné, amikor ezt eddig is megtehette volna. Most azt mondják 13-14 milliárd fényévre van az Univerzum pereme, csak azt tudnám ezt honnan veszik, mikor annál tovább a jelenlegi módszerekkel nem is tudnak látni.

Egyébként jó volt az a film a spektrumon ami ezt szemlélteti, aki még nem látta érdemes megnézni.:)

Elméletileg a gyorsulva táguló univerzum szétesik majd, ha van nagyobb világ a miénknél, ha nincs. :)

Egy kis gondolkodtató tény: Vannak a legapróbb elemek a világban: részecskék, stb... Ezek aprók az Univerzumhoz képest. Egy autó egy részecskénél nagyobb, de az Univerzumnál sokkal kisebb. Nos ha nem tudjuk hova tágul a "világegyetem" akkor honnan tudjuk, hogy nincs-e egy sokkal nagyobb világ a miénknél?

Nem értek egyet.

Ha le kéne gyalogolnod azt a távolságot amit eltévesztett a narrátor te se értenél. :)

Vegyenek fel jobbat a hejére, puncsos melót az toljon aki meg is érdemli. De hát ez van ebbe az országba, mindenhol dilettánsok ülnek és megy a bratyizás. Közben meg csodálkozunk hogy itt tartunk.

jó, ezen annyira azért nem kell rugózni, ennél ezerszer nagyobb hibákat is elkövetnek
a forditók, akik nem éppen természettudományos területrõl jönnek állandóan félrefordítják a milliárdot és a billiót, mert az angolban pont eltolódik eggyel és a milliárd a billion, a mi billiónk meg az õ trilliójuk
ez alapvetõen a short scale/long scale eltérés miatt van.