725
Csillagászat
-
forrai #445 Így van. Időeltérés van.
A dinószaurusz is azért halt ki, mert ha egy paralelle-pipedon megharapta a hasát, csak órák múlva érzékelte, és emelte azt négyzetre. És mégis egységes egész volt, akkor is, ha maga se mindig tudott róla. Mi kivülről azért tudjuk, és látjuk.
-
forrai #444 Mi tart össze bármit a világon, kérdezhetném? És azt is, hogy miért nem esik szét, ha mégis egyszer szétesik?
Ez nem kekeckedés.
Minden dinamikus változásban van, azonban eközben kialakulnak időlegesen stabil képződmények is. Univerzumok keletkeznek, valameddig megmaradnak, majd újra visszaalakulnak. Eközben a tudatuk mindig nő, ami szintén továbbadódik. Még azok a tudati töltések is, amelyek az univerzunok alapjai, és részei, szintén alakulnak. A világmindenség, és az univerzumok benne egyre javulnak, tudatszintük növekedik.
Tekintsétek ezt science fictionnak.
A mi univerzumunknak is lesz valamilyen tudat-hozama a nagy közöshez. Az emberek benne: a jónak gonosznak tudói kell, hogy továbbnöveljék, azt és továbbadják egy új, milliárd évek múlva születő új univerzumnak!
Szerintem sem vallunk szégyent, ha a foci lesz az...
-
patiang #443 "Nekem 6 db nukleon jött ki. Ami kb egy litium atom."
Oké, hogy ezzel a számmal el lehet játszadozni, de azért lenne egy-két kérdésem. Persze nem pont Neked címezve, csak úgy.
Megmérték az univerzum tömegét, és a galaxisok számát ( 50- 500 milliárd).
A fény véges sebeséggel terjed. Tehát a távolsággal arányosan mind hamisabb képet kapunk a pillanatnyi helyzetről. Pl ami a galaxisunk másik oldalán történik, az kb 60 ezer fényév. A tejút kb 80 ezer fényév.
Ha ez így van, akkor semmit, de semmit nem jelenthetünk ki bizonyossággal, hiszen 1-2 millió fényév távolságban, sőt a millárd fényévekről ne is beszéljünk, nem tudjuk mi a jelenlegi állapot.
A gravitáció is véges sebességű, mondja a tudomány. Akkor mi az ami összetartja az univerzumot, hiszen bármely pontján történő változás időkéséssel jut el a másik pontra? -
forrai #442 Nekem 6 db nukleon jött ki. Ami kb egy litium atom.
Azonban ez egyáltalán nem ritka! Ne tekintsd annak!
Mert a gyanított szülő univerzumunkban lehet, hogy egy km3-ben van ugyanannyi!
A mi univerzumunk nagyon sűrű ahhoz képest!
És képzeld el, hogy itt a mi univerzumunkban egy fekete lyukban, amitől mi elképedünk, ugyanilyen világ létezik, mint a miénk?
És valaki azt kérdezi ott éppen most! "Te jó ég, milyen ritka az a külső univerzum? Ott bizonyára nincs értelmes élet!"
Hát, ami a fizikát illeti...
Egyébként figyelmeztetlek- amit én írok, az nem tudomány.
Én se tudom mi. -
forrai #441 Most jól jön a globalizáció. Mert mondhatnám: globálisan tágul, lokálisan meg ütközik?
A felmelegített léggömb pld. globálisan tágul, a gázmolekulák benne viszont ütköznek.
Azonban a kép nem ilyen egyszerű.
Én nem a Big-Bang, hanem a Little- Bang híve vagyok, amely valójában egy kollapszus egy másik, hatalmasabb univerzumban. Vagyis soros és párhuzamos hierarchiába rendeződött, megismerhető, fényzárt (fekete lyuk) univerzumokra gondolok.
1. A mi univerzumunk ekkor a szülő univerzumában száguld, iszonyú sebességgel, anyagot gyüjtve magába, miáltal átmérője nő, amíg visszapukkan abba.
Ez egy táguló folyamat, amiről csak a fénysebesség, és gravállandó lassú változása miatt szerezhetnénk tudomást.
2. A táguló univerzumon belül még a galaxishalmazok, galaxisok, csillagok, és bolygók is távolodnak egymástól jelenleg, ráadásul a Hubble effektus szerint gyorsulva. Ennek meg más az oka: a forgási impulzusmomentumok átrendeződése az általános árapály miatt.
3. Nem zárható ki az antigravitáció, amiről írtam, bár igencsak valószínűtlen az univerzumunkon belül.
4. Történhet töltésátalakulás, amelyről szintén írtam, és amely új tömegeket hozhat, amelyek korábban nem voltak mérhetők.
5. A külső univerzumok gravitációja átrendezheti a mi gravitációs terünket, új csomósodási zónákat jelölve ki.
Öt olyan, eddig ismeretlen tényezőt is felsoroltam, amelyek miatt az univerzum, vagy annak belső tömegei távolodhatnak.
Csak éppen a "sötét tömegek" nem voltak benne.
Persze, ha a sötét tömegek ebbe benne vannak, én hiába vitatkozok...
-
patiang #440 Tudósok kiszámolták, hogy az univerzum annyira üres, hogy ha az összes anyagot homogén elosztanánk az adott univerzum nagyságra, akkor egy köbméterre 1 atom jutna. -
patiang #439 Világos.............................. -
forrai #438 A probléma az, hogy én csak írni szeretek, olvasni nem. Ami jó is, meg rossz is.
Mert ha én valamiről semmit nem tudok, akkor írok csak ennyit, mint most.
Ha viszont tudnék is valamit, értenék valamihez, az tragikomikusan kétségbejtő lenne...
Ezt igyekszem elkerülni. -
patiang #437 De azért lenne egy kérdésem. A tudomány mostani állása szerint a világegyetem tágul, és fog végtelenségig. Azonban a csillagászati oldalakon több egymásnak ütköző galaxist, és egymásfelé közeledőt is látni. Akkor összeségében nem teljesen tiszta a táguló univerzum? -
forrai #436 Egyszerűen nem értem, hogy ez az elektromos mágneses fluxus liberális dialektikus- monopol- kapitalista "analógia" szemlélet miért nem keletkezett meg senkinek a fejében még a globális felmelegedéshez, és a világválsághoz kapcsolódva se!
Pedig reménykedtem, hogy legalább a forint árfolyam ingadozása megrendeti valamelyik fizikus fejét!
De nem, és nem! Már megint nekem kell közbeavatkozni, pedig kedd van!
off!
-
patiang #435 Érdeklődéssel olvasom hozzászólásaidat. És amit mondasz szemléltetően, érthetően teszed, akkor is, ha egyesek szerint tévedsz. Te egy jól olvasott, avagy valóban tudós ember vagy ? -
forrai #434 Mégvalami.
A gyorsulásnál azért jelenik meg a tehetetlenség, mert a gravitáció terjedési sebessége véges. Ha végtelen gyors lenne, nem lenne tehetetlenség. De így a gyorsulási vektor- egyenleg a gravitáció terjedési sebessége függvényében hangolódik gyorsuláskor szét.
A gravitáció viszont alapesetben olyan sebességgel terjedhet, amilyen az adott univerzum kompressziómodulusa, (ami a levegőben a hang) és ami a fény sebességét is meghatározza.
Így kölcsönös hasonlóság van a hang, és a gravitáció között!
- Ha a lábunkra esik egy tégla- felkiáltunk!
- Ha pedig felkiáltunk, a fejünkre is dobnak egy másikat.
Így hát mi is, és a tégla is egyformán sebesek leszünk. -
forrai #433 Ami a kérdésed másik felét illeti, jól érted.
Ez még semmi!
A vonatpálya lehet jobbos, és balos.
Ha két azonos irányú találkozik akkor vontathatják egymást. Ezt hívjuk tömegvonzásnak.
Ha két ellentétes irányú, taszítják. Ezt hívhatjuk tömegtaszításnak (más néven: antigravitáció, és tehetlenség)
Az azonos irányúak tehát vonzzák egymást, akár jobbak, akár balok.
Az ellentétes irányuak viszont taszítják egymást.
Ezért nincs a közelünkben ilyen antigravitáció.
De azt nem tudhatom, hogy valahol távol, túl a mi fényzárt univerzumunkon, micsodák keringenek?
Hogy van egy olyan anti antivilág, ahol nem tudnál rendesen találkozni egy nővel, mert ugyan lelkileg hiába vonzzátok egymást, de csak puszit küldhettek, és leveleket. Egyetlen javaslatom van: gyorsan kell egymás körül keringenetek, mert akkor pont egymásbazuhantok! És ha túlélitek, mert nem annihilálódtok, akkor jár nekem is egy féldeci kisüsti a jó ötletér! -
forrai #432 Örülök a kérdésednek. (Annak nem örülök, ha leáll a topik.)
Láttad- kijavítottam magam! Nem monopolus az, mert az csak kibocsát, vagy csak befogad valamit.
Jelenleg pont ilyennek képzeljük a gravitációt, ami pedig egy nagy tévedés.
Azt mondjuk rá: egy folytonos beáramlás: tömegvonzás!
De mi az, ami ki és beáramolhat úgy, hogy nem fogy el, és nem dugul be?
Csak a "semmi"!
De a gravitáció nem az, mert nagyon összeverheti önmagát, aki elfelejtkezik róla, ami szintén nem semmi!
A tömegvonzás, amiről tanulunk, a gravitációnak csupán az egyik megjelenülési formája.
A tömegvonzás nem adhat magyarázatot pld. a "tehetetlenségre", azért van az a bődületes hülyeség, hogy külön súlyos és tehetetlen tömegről beszélünk, miközben mind a kettő ugyanazon tömeg gravitációs megnyílvánulása.
Azért nem tudunk mit kezdeni az antigravitációval se (=tömegtaszítás).
Ezért mondom azt, hogy a tömeg egy dipólus, amely ki és bebocsát, és amelynek pólusai közel vannak. Pontosabban olyan, mint egy kis játékvonat körpálya, az alagúttal. Tekintsd az alagútat a tömegnek: ugyanaz az a kis vonat megy be és ki rajta keresztül. És azért ne képzeld körpályának, hanem két párhuzamos sínnek, végtelen sok leágazással oda vissza minden sinből. Ha volt kisvasutad, megérted.
Vagyis: a gravitációt alapvetően nem értjük, csak azt az egyik felét, a tömegvonzást, amit Newton több száz éve már kitalált. Olyan ez, mintha a kisvasútnak nem lenne visszaútja, és az utasokkal menne a szemétkosárba. (Úgy hamar elfogyna...)
A mi gondolati tehetetlenségünk viszont meghaladja a testsúlyunkat, és ezt az Eötvös inga sajna nem mutatta ki.
Hiszed, vagy nem, de nagy marhák vagyunk, csak ez tükör nélkül nem nyilvánul meg.
-
polarka #431 ?
Van 1 monopólusod, amiből 1szerre lép ki és be erővonal? Aztán pedig, ha gyorsul vagy másik tömeg jelenik meg, akkor az erőtér torzul és többé nem egyenlíti ki 1mást a monopólusod 2 ellentétes irányú gyorsulásvektroai?
-
forrai #430 Ezért tekintem a tögempontot forrásnak és nyelőnek egyszerre. -
forrai #429 A fluxus kifejezés a mágneses erővonalakra használatos, ahol a két pólus közötti indukcióvonalszámot jelenti merőleges felületi egységre vonatkoztatva.
A gravitációt egy monopólus tömegpontként képzelem, ahol a ki és visszatérő "erővonalak" lényegében azonos vonalon haladnak, s így alapesetben a ki és belépők gyorsulási vektorai kiegyenlítik egymást.
Változást csak a gyorsulás, vagy más tömeg okozhat. -
forrai #428 Immovable.
Ird le a világképed, csak úgy, hozzávetőleg. Big Bang, stb, hogy nem érdekel... -
forrai #427 Igazad van. Talán a hangra gondoltam bizonyára? Mert az er közel van az ipszilonhoz, és nem volt rajtam éppen a hangya. Bocs- a szemüveg. -
#426
A hangya hogy halad a levegőben? -
forrai #425 Köszi.
Érdekelne a Te világképed. Ha megtetszik, igérem, elfogadom.
Csak ne hivatkozzál, hanem írd le. És a többiek is.
De tényleg- milyen érdekes lenne!
Azután egy idő után- újra megtenni. Hogy lássuk, hogyan változott. -
lotsopa #424 Azt minden képpen megköszönöm hogy válaszoltál, de fent tartom a kételkedés jogát, és hogy őszinte legyek a te világképeddel, elmélete(i)ddel nem teljesen értek egyet.
Az id dícséretes hogy te próbálod magad alakítani, kitalálni a "valóságot", nem pedig mások gondolatait ragozod tovább, bár azt is hozzá tennén hogy néha jobban nézd meg hogy mi a tény és mi a kitaláció, a tényeket illene elfogadni.
További eredményes elmélkedést! -
forrai #423 Még valami: töltést hajkurászni ugyanaz, mint meglátni a szárnyaló gondolatot, hiszen a töltés tudati tényező!
Töltéshordozó (elektron, proton, stb.) és azok kombinációi viszont végtelen sokan lehetnek. Egyik jobb és szebb a másiknál, például mert bozontosabbak a vektoráramkörei. -
forrai #422 Rengeteg olyan jelenség lehet a mi univerzumunkban, amei a külső univerzumok áthatoló gravitációs, és egyéb hatása itt, és viszont.
És ehhez járulnak még olyan sugárzások is, amelyek áthaladnak csak rajtunk, akkor is, ha pld. a Napban keletkeznek (mint a neutrinok).
Pusztán, mert a mi univerzumunkban ritka töltések okozzák őket.
Magam is beleszédülök: néha visszakivánom a Big Bangot, a békés, behatárolt szingularitásával. -
forrai #421 Én így gondolom (de ne higgyetek)
1. A probléma abban van, hogy nincs olyan még: hogy "TÖLTÉS FIZIKA"
Így fogalmunk sincs arról, hogy a töltés= tudati tényező- egy terv, ami a környezetét alakítja.
A tömeget a tömegtöltés- terv alakítja, amely a környezetet egy olyan mezővé formálja, ahol a gravitációs sugárzás terjed, a távolságtól függően szétágazva. Ez a sugárzás egy vonalon halad, azonban két irányban is egyszerre: az egyiket tömegtaszításnak, a visszatérő ágát pedig tömegvonzásnak hívjuk. Lényegében egy szétágazó, kétirányú vektoráramkör tölti ki a mezőt.
Relativ gyorsulás nélküli, nyugalmi állapotban az előremenő és visszatérő ágak kiegyenlítik egymást, gyorsulásnál, vagy más tömegtöltés jelenlétekor azonban ez az egyensúly megbomlik, és jön létre zuhanásuk, távolodásuk, vagy távolságtartásuk, amit tehetetlenségnek, vagy antigravitációnak is hívunk.
Mert az oda vissza sugár lehet jobbos, vagy balos.
Az azonos sugárzásúak vonzzák, az ellentétesek meg taszítják egymást, hiszen úgy kapcsolódnak. Ebből adódóan a távoli világok magukon belül azonos töltésüek, másokhoz képest meg lehetnek eltérőek, és taszítják egymást.
Nincs tehát csupán tömegvonzás, a tömegtaszitással együtt mindkettő a gravitáció jelenségcsoport részei.
2. Az univerzumunkat is alig ismerjük még. Márpedig van környező univerzuma, és annak is. Ha az antianyag ellentétes gravitációju, taszítja a normál anyagot, önmagát meg vonzza.
Lehet, hogy a mi univerzumunk anyag, egy párhuzamos meg antianyag, atigravitációval?
Mert az antianyagnak is lehet kétféle gravitációja. Erről ennyi.
3. Erről annyit, hogy a mi univerzumunk is fekete lyuk, vagy ahogy én nevezném, fényzárt tér. A mi fekete lyukaink is ilyenek, és a szüló univezrziumé is. Ezért megismerhetők. Tudhatjuk átmérőjét, sűrüségét, stb. Hogy mi történik az információval a fekete lyukban? Hát pont úgy elhallgatják, eltorzítják, stb, mint itt.
A gravitáció, ami egytöltetü (monovalenes) sugárzás, az áthatol a fényfalon.
Az elektromágneses -gravinerciális fénysugárzás (GI-EM) viszont elakad benne. Mert a fény kétféle töltés: az elektromos és a tömegtöltés összehangolt sugárzása, amely képes emiatt önmagába záródni, fény-atomot alkotva. A mi univerzumunk bázisa ilyen. A fény úgy terjed benne, mint a hangya a levegőben.
4.A fény sebessége, ahogy a hanggé is általában, a környező tér kompressziómodulusától (sűrüség, hőmérséklet stb.) függ.
A mi univerzumunkban azért annyi, amennyi.
A ritkább szülő univerzumban biztosan nagyobb a sebessége, a Saggitarius "A" ban meg kisebb. Ha sikerülne más kompressziómodulusú teret létrehozni, változna a fénysebesség is. Ha arra a kvantum teleportáció képes, én engedélyezem- miért ne?
Szóval én- mindenre válaszoltam, de ne higgyetek! (tudjatok)
-
#420
Azért van több anyag mert az univerzum keletkezésekor az anyag legyőzte az antianyagot. Hogy miért azt ne kérdezd. -
lotsopa #419 Mi okozza a tömeget?
Miért van több anyag mint antianyag?
Mi történik az információval a fekete lyukban?
Kvantum teleportáció felhasználható kommunikációra? -
forrai #418 Úgy néz ki, ezt a topikot is leállitottam.
Ez nem jó.
Visszavonulok, végleg. -
forrai #417 Most itt van a lehetőség, hogy együtt megvizsgáljuk ezeket, és még számtalan más felmerülő kérdést.
Már csak azért is, mert ennek a vizsgálati metodikája legtöbbünk számára jól ismert és érthető, nincs is hozzá szükség mind a 11 dimenzióra. Ugyanakkor a jelenlegi ismereteinkhez képest elképesztő új információk nyerhetők általa!
Hogy még a fizikusok is megnyalhatják utána mind a 11 dimenziójukat!
Kezdjünk neki?
-
forrai #416 Elkezdeni ilyesmit a legnehezebb.
Mivel kezdjem?
Talán azzal, hogy a Big Bang teoriában, de jóformán egyetlen másban sem találkoztam semmilyen forgás törvénnyel.
Mintha az univerzumunk Zeusz agyából csak úgy kipattant volna, holdkórosan,támolyogva, forgás, és forgási impulzus momentum nélkül?
Hogy azután ez a "tudományos" forgásellenesség végig legyen követhető az utolsó meteoritig?
Egyetlen becslést se olvashattunk arról, hogy mekkora impulzusmomentuma van a bolygóknak, csillagrendszereknek, galaxishalmazoknak, magának az univerzumnak.
Az utóbbi persze érthető, hiszen egy Big Bang univerzum ugyan mihez képest forogna?
De az összes többi mégis csak kering, forog, különböző, akár végtelen sugárral, vagyis egyenesen is.
Mekkorák ezek a mozgásmennyiségek, energiák és teljesítmények? Hogyan és miért változnak? Mindennek mekkora a tömegegyenértéke? Lehet e akkora, mint a feltételezett sötét tömegeké? Ha igen, milyen hatásai lehetnek? Például fékeződhet e az univerzum forgása miattuk, vajon távolodnak e az égitestek is?
Gondoljunk csak a balett, a jég, és a parkettáncosnőkre: ha forgás közben kinyujtják a kezüket, és közbe nem esnek el, akkor lefékeződik a forgásuk, és a nézők végre megláthatják őket a rövid szoknyácskájukban is!
Ha viszont távolodnak a csillagok egymástól, vajon nem pont úgy, ahogyan az a Hubble törvény szerint van?
És mi a köze mindehez a sötét tömegeknek, és az árapálynak?
stb....kérdés kérdés után.
i történik ezoknak, -
forrai #415 Én örülök, ha csak érdekel is téged.
(Egyébként a dinók nem a nagy meteor ütközés miatt halltak ki, hanem mert olyan nagyok voltak, hogy mikor egy tiránozaurusz falatozni kezdte a farkukat, csak akkor kezdett el fájni nekik a farkuk, mikor már a májuknál tartottak. :-))
Ami a vákuumot ileti, az a semmiségéhez képest elképesztő karriert futott be...ma már a leganyagibb anyag, és a legenergiább energia.
Ami nem semmi!
Mindenesetre nem lehetne a vákuum inkább valami olyan, ami valami?
Miért van, hogyha a fizika valamit nem ért, arra mindjárt a "vákuumot" mondja?
Ahelyett, hogy többet foglalkozna pld. az árapállyal, amivel sok minden megmagyarázható, amit ma a vákuumra, és egyéb nem definiálható micsodára kennek.
Én szívesen belekezdenék az árapály probléma felvetésébe, mert az sokunknak talán könnyebben érthető, s így jobban érvelhetünk.
(De nem akarok off topik, troll, vagy unalmas lenni.)
Akkor (ha csak elkeseredett ellenállásba nem ütközök) hamarosan neki is kezdek.
-
#414
Akkor meg is van a hétvégi olvasnivalóm, köszönöm a tippet!
Hozzászólni nem tudok.
A vákuumot pedig úgy képzeltem kiskoromban, mint ahogy tanították vagy ahogy képzeltették velem: egy szoba, amelyből eltüntetjük az anyagot.
Emlékszem, ezután engem az érdekelt, ha ezt az "anyagmentes semmit", ami úgy jelent meg előttem, mint egy szőnyeg, amit feltekerhetek, nem tudom megmondani, mi marad utána. Ennél tovább nem is jutottam efféle dolgok megértésében. :( Szomorú.
-
forrai #413 Ha nektek nincsen, ajánlok egy témát: a kozmikus léptékű árapályt.
Igazán érdekes, annyira, hogy a "Fénysebességű gravitáció?" topikban súlyosan megbuktam vele.
Ez csak jó ajánlólevél, vagy nem? -
forrai #412 Sziasztok!
Ugye örülnétek nekem, ha idejönnék én is a mételyt termeszteni?
Beleolvastam a topikba- látom hogy jól megy, de pusztán személyeskedésekkel.
Olyan ez a topik is, mint a foci- a nézők csak egy jó veszekedésre várnak.
De mi a topik valódi célja? Más fórumokon ilyen cím alatt távcsövekről beszélnek, az legalább értelmes téma.
Én is szeretnék beilleszkedni, de még nem sikerült megértenem, miről is van itt szó.
Mivel szeretném, ha szeretnétek, ezért elmondom, hogy ivarérett, nyugdíjas mérnök vagyok, telitve termodinamikai szingularitással.
Mihez lehet hozzászolnom? -
polarka #411 röviden: ha nincs semmi köze köze, akkor csak máshogy kéne fogalmazz. -
6teen #410 Gondoltam, hogy e topicok nem a tudósok találkahelyei, s aki valóban többet meg akar tudni bármiről is, az nem itt tölti az idejét. Itt még ilyen laikusok is előfordulnak, és nem azt jelenti, hogy azok meg sem szólalhatnak. Amúgy pedig az én firkálmányaimnak a trollkodáshoz SEMMI köze sem volt.
"Ami erősen azt jelzi, mintha idejöttél volna fórumra, h kijelentsed az igazságokat."----polarka!!! még egy tudós sem mond hasonlót sem
De nézd, hogy azért nem vagyok semmi jónak elrontója:
6teen------------------RIP
-
polarka #409 1. 1ébként az igazság az, h ismeretterjesztők alapján esélyed sincsen megérteni, h mi történik. Többnyire az ilyen hírek, h vki szerint ez vagy az lehet a fekete lyukban, sötét anyag itt meg ott és hasonlók tiszta elméletek, feltételezések, amelyekkel az élen járó kutatók igyekeznek haladni, de bizonyosságot még egyik sem nyert. Továbbá mind mögött kemény matek és szimulációk állnak. Sztem fölösleges nem szakértőknek beleásniuk magukat, először az odáig vezető alapokat érdemes megtanulni és megérteni (csak az sem 1 év).
2. Az elmélkedéseid tiszta trollkodásnak tűntek, mivel erősen 0-hoz közeli volt a feltételes módot használó mondat, a sztem, úgy gondolom, úgy vélem... stb. töltelék szavak és a "?"-k is. Ami erősen azt jelzi, mintha idejöttél volna fórumra, h kijelentsed az igazságokat. Továbbá forrásokban sem bővelkedtél. Lehetséges, h félreértés történt... -
6teen #408 Nézd polarka. Az a helyzet, hogy aki engem tuskóvá deklarál, akkor én az is leszek. Ez egy kicsit erős volt, de ez a helyzet. Tudom, hogy Te nagyságrenddel többet tudsz (hozzászólásaid más topicokban is), mint én. De valahol Te is elkezted, és neked is voltak elképzeléseid. Igaz?
Ezzel szemben Te minden egyes irományomat lila elefántokkal, önjelölt tudosokkal, ez csak filózgatás stb intézted el. Ha a tudománnyal magasabb szinten foglalkozol, akkor Te is tudod, hogy különböző irányzatok vannak, köztük divatosak is. De ők is érvekkel próbálják egymást meggyőzni.
Akkor tedd ezt Te is. Nagyon jó egy-két, több link is.
Amúgy pedig linkelkedés a közbeszédben halandzsálás is jelent. Pl ne legyél már olyan link.
Bocsi!
Béke!! -
6teen #407 Rendben! 
-
polarka #406 #403-ra: nem hát, engem csak az zavar, h ez 1 újabb értelmetlen hsz.
#404: ez is. mikor mondtam én azt, h te mondtad, h hiszel a mesében? ráérsz válaszolni 10év múlva
#405: és még 1
+a mostani hsz-om. kevesebb mint 1 nap alatt 4 fölösleges hsz., király. szerencsétleneknek, akiknek +favban van a topik biztos örülnek.