725
Csillagászat
-
6teen #365 közérthető elmélet -
6teen #364 a másik:
"Ez a szingularitás egyszercsak felrobbant, ami a Nagy Bumm pillanata. Hogy mi indította
el ezt a folyamatot, ez fogas kérdés. Két eset lehetséges: vagy a szingularitáson belüli
okra vezethető vissza, vagy "külső" dolgot kell feltételeznünk. De ha a második esetet
nézzük, akkor - mivel kívül nem volt semmi evilági - csak arra gondolhatunk, hogy egy
transzcendens beavatkozás történt. Az első esetet tekintve viszont adódik, hogy a
szingularitás önmagától is képes volt a folyamat elindulására, külső beavatkozás nélkül.
Erre is van elmélet, amely a gerjesztett kvantumtér véletlenszerű lebomlásával magyarázza
az esemény bekövetkeztét. Ehhez persze mégiscsak szükséges az idő, ezért ez az elmélet
kétféle idővel számol. Az egyik a valós idő, amit mi is ismerünk a jelen világunkban és
ami csak a robbanás pillanatában indult el. A másik a képzetes idő, amely a „szingularitásban”
is értelmezhető." -
6teen #363 ez talán tetszetősebb:
" A Nagy Bumm előttről nincs értelme beszélni, mert nem volt sem idő sem tér. Csak a
szingularitás volt, amely végtelenül kicsi és végtelenül sűrű volt, amely az időt és a
teret is magában foglalta, de a mai értelemben vett tér és idő a szingularitásban nem
létezett. Az idő és tér helyett egyébként is az egységes téridőről beszélünk, annak
ellenére, hogy külön fizikai fogalomként is kezeljük ezeket. A fentiek értelmében tehát
a szingularitáson kívül nem volt semmi fizikailag megfogható dolog, mert tér, idő és
anyag nélkül az evilági dolgok egyáltalán nem értelmezhetők. Egyébként még magában a
szingularitásban sem értelmezhetők a fizika törvényei."
azonban ez is egy elmélet, mely igaz is lehet -
6teen #362 A semmi kérdése pont olyan, mint amikor azt mondta a tudomány, hogy az űr végtelen. Az ember belehülyült, ha el kezdett filózni a végtelen fogalmán. Akkor jött, hogy véges. Ez megint csak egy pofon volt, mert mi van a vége után. És ezen pillanatban bevezették a "semmi" fogalmát, hiszen abba nincs az az ember, aki bele tudna kötni. Mert a semmi az SEMMI. -
6teen #361 Rendben, félreértesz. Gondolom.
A tudomány mai állítása szerint a "Pont" időben meg nem határozható "idő óta" létezett. Vagyis, hogy arra egyszerűen nincs meghatározható fogalom.
És ezen "Ponton" kívül a "SEMMI" létezett.
Ekkor kezdek én filózni, hogy akkor mi hozhatta létre a "Pont" felfúvódását? Mert ha volt, akkor annak is időben kellett, hogy történjen.
A semmi megfogalmazása pedig nekem ( már bocsi a nagyképűségért ) azért nem tetszik, mert azt mondják, hogy ez van, és kalap. E helyett talán azt kellenne mondani, hogy még nincs rá tudományos magyarázat. -
polarka #360 Nem tudhatom, te honnan szedsz ilyen dolgokat. Kérlek mutasd be ezen bizonyításokat és, h hol és ki állította, h előtte nem volt semmi. Mert ennek így nincsen értelme. -
6teen #359 Az ezoterikus meg más hasonló fasságok egy külön kaszt.
Az áltudós pedig egy tág fogalom. Párizsban a XIX. században tudósok matematikailag BEBIZONYÍTOTTÁK, hogy a repülés lehetetlen. Avagy még előtte, hogy egy fogatnál gyorsabban haladó ember szörnyethal. Ők áltudósok voltak??! Nem, csak tévedtek. És a tudomány így halad előre.
"De amiről nem tudnak semmit, arról nem fognak beszélni"--de beszélnek, mert azt mondják előtte nem volt SEMMI. -
polarka #358 Valszeg volt.
De amiről nem tudnak semmit, arról nem fognak beszélni. Az az alternatív, ezoterikus, áltudósok dolga. -
6teen #357 Csak még annyit, hogy szerintem (mint laikus) sokkal összetetteb a világegyetem, semmint egy síma Nagy Bummal elintézzük a dolgot. Nekem például sokkal szimpib a pulzáló világegyetem, mert ott nem a SEMMI-ből indulnak ki. Bár igaz, hogy a mostani állás szerint Nagy Reccs nem lesz.
Kérdezték mi a semmi. Például, ha most eljutnék a világegyetem szélére (mert megállna az idő
), akkor a semmibe dugnám ki az ujjam?
Nem, volt a válasz, mert akkor ott már idő, és tér van.
Akkor ez nem túl leegyszerűsítő valami. Van Isten és kész-mondják a hívők.
Bizonyítsd be nekik, hogy tévednek!!
Nem vagyok hívő. -
6teen #356 "Ha az üres agyaláson kívül van egyebed is"
Hát azért köszi, hogy ilyen frankón, bátran fejezted ki magad!!!
De azért (már hogy én is sétegesselek, BOCSI) vedd már Magadnak azt a fáradságot, hogy a fáradt agyaddal értelmezed is azt, amit mondtam.
"Van olyan jó, mint akármelyik másik."- ez a következő. Azt is tedd magadévá, hogy a tudomány sajátja a változás, vagyis elismeri, ha tévedett.
A mai tudomány a csúcson van, "mindent" tud. A jelenlegi állapotok szerint.
Igen, a görögök megállapították, hogy az ég kék, és akkor az volt tudományos. Most meg vihorászunk rajta.
Más. Az ősrobbanás előtt (mai tudósok nagy része szerint) csak egy, az atommagnál nem tom hanyadikon kisebb valami volt. És "azt" az időben nem lehet elhelyezni sehova. Akkor, hogy is lehetett? Volt egy "akármi" idő nélkül, s egyszer csak azt mondta, a tökömbe felrobbanok. És lőn a Nagy Bumm. Nem-e kellett valami kényszerítő erő, mely ezt kiváltotta??!
nemtom, érthető-e vagyok?
-
#355
"Én nem azt mondtam, hogy mindennel egyetértek amit mond"
-Na (vagy "Nos."), hát ezt szerintem én se mondtam, mármint hogy te ilyet mondtál.
Megmutatom, mi a gondom Balogh úr érvelési módszerével. A következőt csinálja:
[PÉLDA] szándékosan sarkított:
I.Az ókori görögök megállapították, hogy az ég kék színű. Azóta ha bárki megpróbál szembehelyezkedni ezzel az állítással, azt kíméletlenül elnyomja a tudományosnak kikiáltott sarlatán közösség. Márpedig a régi görögök csupán a saját szemükre hagyatkoztak, és úgy tették ezt az elhamarkodott és ostoba kijelentést, hogy nem számoltak a lehetőséggel, hogy máshol az ég színe lehet másmilyen is, vagy hogy éjszaka például fekete, kis fényes pontokkal, alkonyatkor néha piros, vagy rózsaszínű, máskor meg fehér vagy szürke. Figyelmen kívül hagyták azt a tényt is, hogy Isten bármikor teremthet olyan színű eget, amilyet csak akar.
II. Megállapíthatjuk tehát hogy a tudománynak fogalma sincs arról, milyen színű az ég.
III. Miután most már nyilvánvalóvá tettük, hogy az ég nem kék színű, ezért szükségünk van egy új elméletre az ég színével kapcsolatban, bármennyire nem tetszik is ez a pöffeszkedő "tudományos" közösségnek.
IV. Több jel utal arra, hogy az ég valójában sárga, piros pöttyökkel. Egyrészt mert az sokkal jobban hangzik, másrészt mert én azt mondom, harmadrészt meg a kékkel váltakozó fekete (fényes pontokkal) meg néha rózsaszínű meg fehér-szürke -hát annak semmi értelme.
[PÉLDA VÉGE]
nemtom, érthető-e vagyok? Ha akarod, idemásolom "Balogh" azon mondatait, amik ugyanezt a gondolatmenetet követik. A fontosabb részeket nem véletlenül emeltem ki aláhúzással vagy dőlt betűvel. Ha az üres agyaláson kívül van egyebed is, akkor semmi szükség szónoklattani trükkökre csak azért, hogy ne tűnjön fel: valójában nem mondtál (állítottál/bizonyítottál) semmit.
Amikor Paul Davies arról beszél, hogy ősrobbanás "így meg úgy" akkor amögött van egy nagy csomó fizikai mérés meg számítás, még akkor is ha ezt nem vezeti le minden egyes alkalommal, amikor az ősrobbanásról beszél. És nyugodj meg hogy a "tudomány" simán a kukába dobná az egészet, ha észrevenné, hogy valahol olyan durván elszámolt valamit, hogy az az egészet érvényteleníti.
Amikor "Balogh" leírja, hogy univerzum "így meg úgy", akkor amögött két dolog van: (1.) márpedig a "tudomány" téved az univerzum eredetéről mert (2.) a bibliában nem az van leírva, amit a "tudomány" mond. -
#354
Van olyan jó, mint akármelyik másik. -
6teen #353 Nos. Igaz lehet? -
6teen #352 Sőt nem is olyan régen még azt állították, hogy a világegyetem állandó. -
6teen #351 Én nem azt mondtam, hogy mindennel egyetértek amit mond, csupán elgondolkoztató. Ezzel azért Te is egyetérthetsz. Ne csípőből vesd el.
És azt vélem, remélem, hogy azért benned megfogalmazódnak bizonyos kételyek.
Amúgy pedig a tudományban is vannak (tudosók szájából, ők mondták) divatos tézisek, elméletek, melyekkel nem ildomos szembe menni. Lehet, mondom lehet, hogy idő múlva az ősrobbanás is egy lesz a téveszmék közül.
Nekem nincs jogom, hogy megkérdőjelezzem állításaikat, de már többféle elméletet olvastam a keletkezésről. (bibliai kizárva)
-
#350
"Ott is tudományos a dolog."
![]()
Megtennéd, hogy belepillantasz a szerző többi írásába? Nem tudományos az, csak úgy néz ki. Félreértéseken, félremagyarázásokon és féligazságokon alapuló "megmondás". -
6teen #349 Ja és akkor, honnan tudják, hogy a világegytem kb 14-18 milliárd éves. Honnan, hova viszonyítják? -
6teen #348 Rendben, de kérlek olvasd el a #345-öt.
Ott is tudományos a dolog.
És, ha volt egy parányi pont, ahonnan........., akkor mi az, hogy nincs középpont?
Nem tudom hallottál-e az "ősvákumról".
Ez csak egy elmélet. Ez "megmagyarázza" miért nincs középpont.
Szerintük a világegyetem nem más, mint rezgés a végtelen nyugalomtól a végtelen rezgésig. A végtelen rezgés az, amikor csak tiszta energia létezik. De mivel végtelen, ezért mind a kettő elérhetetlen. A mi világegyetemünk most a skála valamely pontján létezik, ami azonban "aluról", és "felülről" is belenyúlik más energiatartományokba. Pl feketelyuk. A mi fizikai törvényeink csak ebben a közegben érvényesek.
Nem vagyok tudós, de azt kijelenteni, hogy a semmi, az semmi olyan mintha azt mondom, hogy van Isten és kész. -
#347
Lehet hülyeséget mondok, nem értek annyira a témához, de érdekel. Szóval ha a nagy bumm fénye hagyta el előbb a robbanás heyét, majd csak utánna ment az anyag, tehát csak utánna keletkeztünk mi is. Így a nagy bumm fényét már nem láthatjuk, hiába nézünk is bármilyen mélyen a világűrbe, nem? -
#346
A trükkös rész az, amikor azt mondod: elindult a fény a "középpontból" "kifelé". A mi szemszögünkből nincs olyan hogy középpont, és ezért "kifelé" sincsen. -
6teen #345 akkor most mi van? -
6teen #344 LOPTAM:
" Kezdjük a ma általánosan elfogadott nézet szerint, hogy az univerzum születése úgy indult, hogy a semmiben a semmi közepén megjelent egy pici pont ami felrobbant. ÁLLJ.( -Akkor ezek szerint: 1. ha valaminek a valamilyen részén jelenik meg valami, akkor az azt feltételezi hogy a megjelent valamin kívül is van valami.- Kvázi már nem is mondhatom hogy a semmi közepén. <--2.Ezt feltételezve: vagy mindig is volt az univerzum, csak akkor még kisebb volt mint ma, és történt valami amitől tágulni kezdett, vagy a teremtésről beszélünk amikor is a semmiben egyszer csak lett valami.) ÁLLJ vége. Ha elfogadjuk hogy a semmi közepén megjelent valami (pici pont) és az felrobbant, akkor azt kell értenünk, hogy bizony-bizony ekkora nagy anyagrobbanás történt. De ezt is mindenképpen meg kellett előznie annak a dolognak, hogy előbb a pici pont nagyobbra növekedett mint az első berobbanás,másként nem lett volna elég hely a berobbanásnak.Kvázi előbb a tér kellett hogy megjelenjen a semmiben, ezért mikor pici pont megjelenéséről beszélünk helytelenül,már megint azt feltételezzük hogy az a pont azért kicsi mert kisebb volt mint egy gombostűfej.De a gombostűfej is attól kicsi hogy egy bizonyos inercia rendszerben vizsgáljuk méretét, tehát ha a semmiben jelent meg egy pont akkor viszont nem definiálhatjuk annak méretét. Vagyis az Univerzumunk születésénél a méretek nem játszhattak szerepet, csak maga és önmaga a tér és ezzel együtt -muszáj kézen fogva- az idő is.
Ha a tér és az idő elválaszthatatlanok mert ugye együtt születtek, akkor a tágulás mértékét véve adott időegységben, és a gyorsulást véve mint állandót, így a kapott egyenlettel visszaszámolva megkapjuk az univerzumunk születésének pontos dátumát. Természetesen ekkor a tágulás mértéke szintén egy állandó kell hogy legyen, mivel a gyorsulás is egy egyenletes állandó gyorsulás. Ugyanakkor mivel a semmi közepébe helyeztük az ősrobbanást, ezért azt kell feltételeznünk hogy az gömb alakú kellett hogy legyen, mivel a gömb közepétöl a felületének minden pontja ugyanakkora távolságra van. Ezért gömb alakúak a bolygók is, mert felveszik a tér formáját. A tojás alak a forgás miatt van, ezért én azt sem zárnám ki hogy Univerzumunk nemcsak hogy tágul, de forog is,annak középpontja körül. És természetesen az is kissé lapított-gömb alakú lehet akár. De az biztos hogy forgástest, és gömb alakú. Éppen ezért ha a térnek van szerkezete, akkor az a térszerkezet ívelt-szerkezet, tehát logikusnak látszik, hogy a tér sohasem egyenes hanem ívelt. Ez már azt is feltételezi hogy a tér ívének mentén haladva létezik olyan állapotváltozás ami kiválthatja az ívről való leszakadást-ezt nevezném féreglyuknak.(valószínűsítem hogy a féreglyukakban való közlekedés csak annyi állapotváltozást enged meg mint amikor kiugrassz ejtőernyővel a földfelé)Való igaz a féreglyukon való áthaladás lerövidíti az utazási időt és távolságot, viszont akkor olyan mátrixban utazol ami 1. minden féreglyukban ugyanolyan,ugyan úgy zajlik és ugyanúgy néz ki, 2. nem egy zárt folyosó az adott irányban hanem egy mátrix ahol a tér és az idő is lerövidül. Kvázi nem kizárt,hogy a féreglyukban haladva kisebb lesz a térfogatod és sokkal gyorsabban mozogsz,élsz. Mivel ez egy ilyenfajta mátrix,ezért ezt te abban az inercia rendszerben nem érzed(feltéve ha túléled), csak mikor megérkezel vagy relatíve fiatalabb, és érkezel meg hamarább mint az akivel egyszerre indultál de az nem a féreglyukon keresztül ért oda. Fiatalabb nem leszel mint akkor amikor elindultál, és hamarább sem érkezel meg mint akkor amikor elindultál. Kvázi a klasszikus időutazás még ebben az esetben sem megvalósítható, kivéve ha ebben a mátrixban nincs benne a múlt, mint az idő egy szelete. Mint írtam ebben a mátrixban (ami maga a féreglyuk)nem ismerjük milyen erők erőhatások léteznek így nem zárhatjuk ki ennek a jelentőségét sem, mivel ebben az esetben az időutazás megvalósítható, de hogy a mátrixon belüli folyamat miként irányítható azt addig sohasem fogjuk megtudni míg ki nem próbáltuk.
Visszatérve az ősrobbanáshoz, szóval gömb irányba kellett hogy terjedjen, és valamiféle forgás is beindulhatott. És állíthatjuk hogy a semmiben megjelenő ősrobbanást megelőző pont sebessége 0 volt (ha lett volna sebessége akkor azt is csak valami máshoz viszonyítva adhatnánk meg de ugye nem volt semmi más, kvázi sebessége sem).Ez azt feltételezi hogy az univerzumnak lennie kell egy közepének (merthogy univerzumunk(és így annak tere) akkor gömb irányba terjed, aminek közepe viszont helyben változatlan vagyis mozgási sebessége minden irányban nulla. Ha belekalkuláljuk a későbbi (forgó) ősrobbanást, akkor térszerkezetünknek három irányt meg is állapíthatunk: 1. a gömbirányú robbanás miatt gömbforma , 2. a forgó mozgás miatt forgó, 3. a gyorsulva tágulás miatt pedig elnyúlt irányokat. Megjegyzem utóbbi kettő adja ki a spirál formát. Eddig talán logikusan is hangzik. Tehát elfogadva azt hogy ez így van, feltehetjük a kérdést akár, hogy vajon az Univerzum közepe felé haladva féreglyukon keresztül a spirális ívekről leszakadva megvalósulhat-e a klasszikus értelemben vett időutazás? -Valószínűsítem csak ebben az esetben lehetne az Univerzum közepe felé utazni vagy megközelíteni azt ha mégis igen.
Wikipedia írja:"A foton tovább hűlt azóta és jelenleg érte el a 2,725°K értéket, és a hőmérséklete tovább fog hűlni, amíg a világegyetem tágul. Ennek megfelelően az égen mért sugárzás, amelyet jelenleg mérünk, egy gömbfelületről indult hozzánk, ahol a fotonok 13,7 milliárd évvel ezelőtt lecsatolódtak az anyaggal való kölcsönhatásról a korai világegyetemben, és csak most érték el a földi megfigyelőket."
Persze ettől még nem tudjuk hogy annak a pici pontnak amiből ez a gömb lett(tér), mi volt a közepe.
Azt nem állíthatjuk hogy egyszerre annyi anyag zsúfolódott oda a semmiből hogy a nagy nyomástól etc. felrobbant.-mivel annak az anyagnak is keletkeznie kellett valahol ehhez.-tehát ha ezt mondjuk akkor a teremtésről beszélünk ami nem tudományos magyarázat végül is. Magyarul ez az állítás akkor hogy az anyag egy pici pontban vagy bármi egy pici pontban felrobbant,nos ez tudományosan nem igaz. Akkor mi az igazság? Lehet hogy az anyag már (vagy mindig is) létezett valahol egy másik dimenzióban csak valahonnét megjelent, vagy átszivárgott? Mindezt dimenziókkal való kölcsönhatás révén esetleg. Mivel univerzumunk egyik alapvető tulajdonsága a bipolaritás, nem kizárt hogy térhasadás révén történő anyagátszivárgásról beszélhetünk.Hogy miért?-mert Univerzumunk 2 fő elemre osztható: 1 anyag, 2 antianyag . Kvázi van az Univerzum (amiben élünk) és van az Anti-Univerzum. De mondhatnám azt is hogy,a tér és idő mindig is volt, az nem keletkezik. (Ha igen, akkor tudományosan bizonyított hogy van olyan hogy "Teremtő Isten" mert csak Ő tud a semmiből valamit teremteni.) Tehát valamelyik univerzum (vagy az Anti-Univerzum vagy az Univerzum) dimenzió hasadáson ment keresztül. A hasadékon (ami kezdetben lehet ugyanúgy egy "pici" pont a térben) tehát a hasadékon keresztül pedig hatalmas robbanás kíséretében átáramlott az anyag(és antianyag). A robbanás a kis helyen feltorlódott nagy mennyiségű anyag összesűrűsödésének etc. eredménye. Ennek a robbanásnak a következményeként vagy maga a tér is tágul, vagy csak a benne lévő anyagok sebessége nő gyorsulva, vagy akár egyszerre mindkettő. Mint egy flexibilis homokórában, ahol a középpont lehet akár egy fekete lyuk is, csak itt a homokóra két gömb, amik dimenzionálisan vannak elválasztva egymástól.
Tehát fenti elvi megközelítést alapul véve kijelenthetem hogy ismert Univerzumunk semmi esetre sem lehet buborék univerzum. Végül is az anyag, antianyag,és sötét anyag; a dimenzionálisan átszivárgott Antiuniverzum anyaga(is). De az Antiuniverzumban az antianyag van többségben (az anyaggal szemben) a sötét anyagban. A két univerzumot egyetlen szülő-feketelyuk választja el egymástól dimenzionálisan (ahol az ősrobbanás történt), melynek egyik iránya az Univerzum, másik iránya az Antiuniverzum. Mivel az idő és tér adott, ezért az univerzum és anti-univerzum sohasem szűnik meg, csak az anyagrészecskék "vándorolnak" egyikből a másikba. Megkockáztatom; ott ahol az anyag alakul ki többségében, ott alakul ki az élet is."
-
6teen #343 A fény a leggyorsabb. A Nagy Bumm pillanatában az első valami ami elindult a "középpontból" kifelé az fény volt. Az összes többi csak ezután jött létre, de ekkor már az első időszakban keletkezett fotonok már messze jártak. Azok a fotonok, melyek az akkori képet mutatnák nekünk. Sőt most is ugyanezt teszik. No már most, ha az agyunkban keletkező képélményt a fotonoknak köszönhetjük, akkor hogy lehetséges az, hogy bármely távcsővel a múltat látjuk, sőt "lehetőség" lenne a Bumm megfigyelésére is. Hiszen azok most is kifelé terjednek. A "múltlátás" természetesen nem vita tárgya.
Hogy lehetséges az, hogy bizonyos távolságban levő anyagi objektumok a fénysebesség 90-98%-át megközelítő sebeséggel távolodnak tőlünk?
A Nagy Bumm egy meghatározhatatlan középponból terjed. Miért? Ez nem a dolgok leegyszerűsítése? Nem azt jelenti, hogy tudja a tököm, de ebbe nem lehet belekötni? Biztos, hogy helyes úton járunk?
Ha visszamennénk az ókorba, amikor Földközéppontú volt a világ, nem néznének bennünket hülyének a mi mostani tudásunkkal. Mert akkor abban az időben ők voltak a csúcs.
Olyan ez, mint amikor azt mondta egy prof: minél többet tudunk, annál hülyébbek leszünk
-
6teen #342 "mesélik hogy a mérés, megfigyelés megváltoztatja a részecskék kvantumus tulajdonságát/tulajdonságait."
Hát én nem tudom. De mivel elektromosság a területem, azt tudom, hogy ahhoz, hogy meg tudjam mérni a feszültséget olyan műszerre van szükségem, amely belső ellenállása a végtelenhez közelít. De ilyen nincs, és így mindenképpen "beavatkozok a folyamatba. Nos ezt vidd át analóg bármely mérendő területre. -
lotsopa #341 "Van egy elmélet, miszerint, ha egyszer kiderülne, hogy mi is valójában az Univerzum, és mit keres itt egyáltalán, akkor azon nyomban megszűnne létezni, és valami más, még bizarrabb, még megmagyarázhatatlanabb dolog foglalná el a helyét."
Érdekesen hangzik, nem hiszem hogy a 'te tudásod' befolyásolná a valóságot. Attól még hogy egy folyamat nem játszódott le, de te már előrre meg tudod mondani, ki tudod számolni hogy miképp fog ez történni nem fogja megváltoztatni az eredeti eseményt. -szerintem-
Ez kicsit már olyan amikor azt mesélik hogy a mérés, megfigyelés megváltoztatja a részecskék kvantumus tulajdonságát/tulajdonságait. -
#340
folytatása is van a gondolatnak:
"...egyesek szerint ez már meg is történt."
Egyébként ha ez neked újdonság volt, akkor sürgősen pótlandó kötelező olvasmány: Douglas Adams: Galaxis Útikalauz Stopposoknak.
:) -
6teen #339 ez jó:
"Van egy elmélet, miszerint, ha egyszer kiderülne, hogy mi is valójában az Univerzum, és mit keres itt egyáltalán, akkor azon nyomban megszűnne létezni, és valami más, még bizarrabb, még megmagyarázhatatlanabb dolog foglalná el a helyét." Douglas Adams -
6teen #338 A módszer egyértelműen az lehetne, hogy hamis - azaz gerjesztett - vákuumot hozunk létre és ezt valódi vákuummal vesszük körül. Így magától indulna el a téridő-kitüremkedést felfúvó folyamat. Ahhoz azonban, hogy hamis vákuumot hozzunk létre, óriási mennyiségű, eddig soha nem látott energiát kellene kis helyre koncentrálnunk. Ezáltal a mi terünkben egy mikroszkopikus fekete lyukat hoznánk létre, "odaát" pedig egy új világot teremtenénk. Ám ezt a nagy mennyiségű energiát gyakorlatilag képtelenség összegyűjteni. Bár soha sem tudhatjuk, mire lesz képes egykor egy szuperfejlett technika.
Lehet, hogy a mi Univerzumunkat is valakik teremtették. Másik világegyetemben élő értelmes lények, akik pontosan előre megtervezték, milyenek leszünk mi, milyen lesz a mi világunk. Ők lennének az isteneink. Misztikusan hangzik, de a legújabb részecskefizikai kísérletek szerint ez elvileg lehetséges.
Basszus?!! -
6teen #337 2010.08.27. -
6teen #336 M2 20:25 Stephen Hawking és a mindenség elmélete -
#335
Azért írtam volna, mert olyan szép TÉKed volt, de már akkor: ;)
A refraktorokat tényleg szokják bolygóra ajánlani, de értelemszerűen nagy átmérő felett főként (mivel kell a jó felbontás és fényerő, az pedig függ az objektív átmérőtől). Azért ezeket javasolják, mert itt nincs a fényútban semmi, amin fényelhajlás miatt szórt fénysugarak keletkeznének, tehát élesebb kép keletkezik, ami a bolygók esetén nagyon fontos.
A tükrös műszerek segédtükre lágyít a képen, mivel a fényútban van elhelyezve.
Ellenben a tükrös műszerek képe sohasem lesz színi hibás, mert itt csak tükröződés történik, nincs fénytörés.
Másik szempont az ár: tükrös műszerek nagy átmérő esetén töredékébe kerülnek az ugyanolyan átmérőjű lencsés műszerekének, így a kompromisszumos jó döntés: olcsón nagy átmérőjű tükrös műszer, aminek van egy kissé lágyabb képe, ellenben jó, fényes, eléggé jó felbontóképességű képeket lehet kapni egy kompakt rövidebb műszerrel.
Amatőröknek egyértelműen tükrös, 200...250...300... mm tükörátmérővel és a fölött. Ha "rohangálós" műszer kell, amit vihetsz magaddal, akkor 100...200mm tükrös, de jó fényerős optika (f/4...f/6), ami rövidke tubust eredményez és ehhez príma okulár, esetleg nagyon kis fókusszal (pl.: 4-5mm).
Vagy egy jó Zeiss binokli. Az mindennél többet ér! :) -
polarka #334 Érdekességképp:
"A Föld tengelye lassú precessziót végezve olyan kúpot ír le, amelynek alkotója a tengellyel 23,5°-os szöget zár be és ezalatt az Északi Sarkcsillag felé mutató állásából elmozdul. Egy teljes fordulatot kb. 25800 év alatt tesz meg." -
#333
Én is csak annyit tudok amennyit itt nekem elmagyaráztak. :)
A refraktorok bolygózásra, a Newton távcsövek pedig mély ég objektumokra valók inkább (ha vmit nem jól írtam le, a hozzáértők nyugodtan kijavíthatnak) -
Petko #332 nem -
av256 #331 Üdv!
Úgy vettem észre, hogy Magyarországról nézve nyáron az Északi sarkcsillag a horizonthoz képest eléggé magasan van.
Kérdésem: télen ez változik-e és mennyire?
köszi -
#330
Abszolút kezdő vagyok, úgyhogy nekem már ez is valami. :) -
#329
Mély ég objektumokat nem is látni? -
#328
Nekem a clestron van meg már 1 éve, amennyit én használom teljesen megéri, a Jupiter 2 csíkját fel lehet ismerni + a holdjai is ott fénylenek mellette, a Szaturnusz gyűrűjét is lehet látni rendesen, a Hold kráterei is nagyon szépek a 4mmes okulárral.
Mást nem nagyon szoktam vele nézni, de teljesen megteszik számomra ez a látvány is.
-
#327
A Zeiss mellett a Celestron a másik gyártó ezen a területen, aminek a neve számomra egyáltalán mond valamit. (nem vagyok amúgy nagy spíler a témában) Persze ez még semmire sem garancia, annyi az egész, hogy én azt a nevet már hallottam, meg a Sky and Telescope tele szokott lenni a hírdetéseikkel, meg amennyi kritikát -mint távcsőgyártóról- olvastam róluk az többnyire pozitív volt. (persze azoknak az amatőrcsillagászoknak, akik maguk építik a távcsővüket, egy boltban vett eszköz sose lehet elég jó 
) Ettől még simán lehet jobb a SkyWatcher csöve.
(jónagy segítég vagyok, mi? :) -
#326
A refraktor minősége, vagy teljesítménye kb azonos, tehát csak azt nézve mindegy melyiket választanám?
