15042
Minden amit a II. világháborúról és a Harmadik Birodalomról tudni lehet
-
bundáskenyér #6698 Új ember vagyok itt, mindenkit tisztelettel üdvözlök.
-
NorBear #6697 Igen, a németek is elég súlyos veszteségeket szenvedtek.De ha jól rémlik az eltűnteket,halottakat és sebesülteket is összevetve vesztettek kb 150000 embert.A szövetségeseknél ez a szám elérte a 360000-et plusz ott volt még kb 1500000-1900000 hadifogoly is.A hadjárat után megmaradt felszerelés java részét pedig kénytelenek voltak Franciaországban hagyni még a Dunkerque-i evakuáció során.
A németek páncélos veszteségei is elég súlyosak voltak.Ha jól dereng kb 750 tankot veszítettek, bár az a sejtésem hogy ennek jó része Panzer I és Panzer II-es könnyű tankokból állt de javítsatok ki ha tévedek.
Amúgy az elég csúnya lett volna ha a spitfire és hurricane századok inkább a Bf-109-kel próbálják felvenni a kesztyűt.A RAF inkább igyekezett a német bombázókra koncentrálni hiszen a szigetországra inkább az utóbbiak jelentettek veszélyt.A Bf-109-es amúgy sem volt alkalmas a bombázók fedezésére a már említett rövid hatótávja miatt.Éppen ezért elég hamar kénytelenek voltak hátat fordítani Angliának és hazadöcögni a Franciaországi bázisaikra.Szvsz ha a RAF nagyon erőltette volna az egymotoros német vadászgépek elleni küzdelmet azzal sokkal rosszabbul jártak volna. -
NorBear #6696 A vadászpilóták 85%-át úgy lőtték le hogy észre sem vették a támadójukat.Erich Hartmann is lopakodva cserkészte be az áldozatait és kb 50m-ről húzta meg az elsütő billentyűt veszett nyúl módjára.Részben ennek köszönhető a 352 légi győzelme.
Ahogy itt páran korábban már megemlítették a Thunderbolt és a "fóka" sem volt éppen a forduló harc királya.Sőt az emelkedőképességük is jelentősen elmaradt a későbbi Spitfire,Tempest és Bf 109-es változatokhoz képest.Mégis sikeres vadászgépeknek bizonyultak. -
Lacusch69 #6695 Nem sok köze van a valósághoz, de valamennyire kapcsolatba hozható vele:
az Il-2 fórumon kérdezgess régi játékosokat (WarClouds szerver) bizonyos Oktoberfest nevű srácról.
Érdekes dolgokat fognak mondani...
Egyébként a felhők takarásából, magassági fölénnyel simán kivitelezhető a váratlan BnZ támadás. -
Kurfürst #6694 Christer Bergström kutatása szerint az anglia csatában...
* Spitfire: 550 confirmable kills & 329 losses - exchange ratio is 1.7 : 1
* Hurricane: 750 confirmable kills & 603 losses - exchange ratio 1.2 : 1
* Bf 109 780 confirmable kills & 534 losses – exchange ratio 1.5 : 1
* Bf 110 340 confirmable kills & 196 losses – exchange ratio 1.7 : 1
... nem teljesített rosszul.
Szal ennyit a védőkörről... teljesen legitim taktika volt egyébként, nem szégyenfal, amit az egymotoros vadászok ugyanúgy alkalmaztak: P-40-esek Észak Afrikában, szovjet vadászok, P-38-asok hazánk felett stb.
Nem kellett a 110-esnek láthatatlanná válnia, a vadászok nem egy-egy ellen csapnak össze, pont te írtad asszem nem is olyan régen egy hadgyakorlatra/szimulációra utalva, hogy x számú gép fölött már gyakorlatilag nem lehet nem a másik elé repülni.. Minnél több a gép, annál kevésbé számít a fordulékonyság és annál többet a sebesség. a 110-es pedig elég kemény arzenált hordozott.
Ha észrevetted időben, kitérhettél, jó eséllyel nem talált el, de ez a többi vadászra is vonatkozott, a lőkiképzés amúgy is elég gyatra volt mindenhol, csak földi célpontra gyakoroltak, néha még arra se... nem volt rutin az előretartásban, van egy videóm ahol egy Tempest próbál lelőni egy gyakorlatilag nyílegyenesen repkedő Fw 190D-9et és alig alig bírja eltalálni. -
#6693
Ha eljut oda. Ehhez képest már Anglia felett is védőkörbe menekültek. Az ACEVAL tesztek alatt az F-14 / F-15 gépeket égháttérben tiszta időban csakély 7-8 mérföldről láttak a pilóták. Az említett gépek mérte összemérhető az Me-110-zel. Én nem azt mondtam, hogy lehetetlen, csak éppen nem volt jellemző... -
Kurfürst #6692 Na hülyeséget azért kérem már ne tódítsuk, a 110 teszem azt hol volt batárabb egy Lightningál vagy egy P-47nél..? Ha holttérból támad hogyan veszed észre? Hmm?
A 110-esek lőttek le egymotoros vadászokat szép számmal, tessék utánanézni.. nem volt lehetetlen, túlnyomórészt nem fordulóharcból állt a világ, az egymotoros vadászok is akkor voltak a leghatékonyabbak, amikor sunyiból durrogtatták le egymást. Ha kiszúrták egymást abból nem kis számban az ég végiglövöldözése lett, aztán mindenki szépen hazament és jelentette hogy lelőtte a másikat.. nem volt hatékony, és a közhiedelemmel ellentétben az angliai csatában sem szerepeltek rosszul - kábé olyan győzelmi arányt jelentettek mint a 109esek - de a rombolóezredek összességében sokkal kisebb számúak voltak (a 109esek 1/4e kb.), a veszteségek őket sokkal keményebben érintették %-osan.
A háború elején-közepéig a 110-es relatíve gyors volt, gyakorlatilag ugyanolyan gyors mint a tipikusan szembejövő ellenséges vadász (Hurricane, I-16, Jak 9, Spit V), csak kevésbé fordulékony... szerintem ennek "jelentőségébe" nem kell belemennem (Hellcat, 190, P-47, egyik sem épp a fölényes fordulékonyságával ért el sikereket).
Neki 14 Spitfire és Hurricane stb. van a számláján...
Ő sem volt éppen sikertelen....
A legdurvább asszem az a 110-es pilóta volt, akit vmikor 44-ben megtámadott 6(!!) Spit, miközben egymagában repült, ebből igazoltan lelőtt hármat mielőtt le kellett szállnia a sérülések miatt... -
#6691
Egy ekkor batár gép esetén ez elég valószínűtlen. -
Lacusch69 #6690 Ez így nem teljesen igaz. Ha a 110-es meglepetésszerűen tudott támadni, az egymotoros vadásznak igen kevés esélye volt.
-
Lacusch69 #6689 A Graf Spee-t szeintem Langsdorff meg a német hírszerzés vágta haza, az angolok csak megrongálták. -
#6688
A BF-110-es alkalmatlan volt az érdemi légiharcra. Alaposan fel votl fegyverezve, nagyokat kiharapott a B17-es törzséből, de ha neki kellett felvennie a harcot az elfogóvadászokkal, akkor bizony sírás lett vége. -
#6687
Upsz, az Exeter volt a harmadik a Cumberland a távozó és eléggé megtépázott Exeter helyére jött.
Vagy szeritned nem vágtág haza kellően a hajót? Nem véletlen ment be kiötőbe Langsdorff. -
Lacusch69 #6686 Mit csináltak??? -
Lacusch69 #6685 Add hozzá '40-ben a német tengókat is... -
harcu #6684 Hmm, valóban, csak ami Kriegsmarine hajókat írtam, azok az írás szerint 1940-ben hadrendben álltak :) -
Freeda Krueger #6683 Elnézést,átsiklottam felette. -
harcu #6682 Harmadik sorban ott van, hogy a Home Fleet. Ezeket megtaláltam név szerint, hogy a Home Fleet állományában szerepeltek akkor. -
Freeda Krueger #6681 Igen,én is kerestem pár hajó,bár nem név szerint. -
#6680
Kizárt, hogy a teljes Brit flotta. Hol van pl. Ajax, Achilles, Cumberland amik a Graaf Speet vágták haza? -
Freeda Krueger #6679 Ez a teljes Brit flotta vagy csak a Home Fleet?
Van esetleg távol keleti hadrend is?
-
harcu #6678 Amennyire tudom, a francia hadjárat után a németek is elég rendesen le voltak gatyásodva, bár gyors győzelmet arattak, de sokba került az.
Royal Navy 1940 június 10-én:
Home Fleet:
Csatahajók: BARHAM, NELSON, RODNEY, VALIANT
Csatacirkálók: RENOWN, REPULSE, HOOD
Hordozók:ARK ROYAL, FURIOUS
Nehézcirkálók:BERWICK, DEVONSHIRE, NORFOLK, SUFFOLK, SUSSEX,YORK
Egyéb cirkálók: AURORA, PENELOPE, CARDIFF, GALATEA, EDINBURGH, GLASGOW, NEWCASTLE, SOUTHAMPTON, BIRMINGHAM, MANCHESTER, SHEFFIELD, CAIRO
Rombolók: Kb. 37 darab
Egyéb egységek, tengeralattjárók, fregattok, korvettek, aknarakók, segédcirkálók, felfegyverzett kereskedelmi hajók stb.
(wikipedia szerint 8 csatahajó, 21 cirkáló és 50 romboló, ez még több)
Ez a flotta önmagában szép, ha egy bárkákból verbuvált partraszálló egységet kell megállítani.
Kriegsmarine:
Csatahajó: nincs
Csatacirkáló: Scharnhorst, Gneisenau
Zsebcsatahajó (nehézcirkáló): Deutschland, Admiral Scheer, Admiral Graf Spee
Nehézcirkálók: Admiral Hipper, Blücher, Prinz Eugen
Könnyűcirkálók: Emden, Königsberg, Karlsruhe, Köln, Leipzig, Nürnberg
Jól látható, hogy a németek sokkal gyengébbek voltak, a Home Fleet ellen esélytelenek lettek volna.
Royal Air Force 1940 július 10.: kb. 2000 repülő
Luftwaffe 1940 július 10.: kb. 2500 repülő
A Luftwaffe szerintem nem bírt megfelelő mennyiséggel az abszolút fölény kivívásához, a Spitek le tudták volna kötni a 109-eseket, míg a Hurricane-ek alkalmasak voltak bármelyik egyéb német gép lelövésére. Légifölény kivívásához többszörös túlerő szükséges, hogy az ellenség repülőerői ne tudják elérni a saját egységeket anélkül, hogy jó eséllyel ne semmisülnének meg, míg a saját erők csekély veszteséggel végre tudják hajtani a saját feladataikat. Ez a 25%-os túlerő erre alkalmatlan volt.
Ezek után lehetett bármilyen erős is a német partraszálló erő, ha jó eséllyel szó csak a La Manche-csatornán tudtak volna partra szállni a süllyedő hajóikból. -
NorBear #6677 Ez attól függ hogy mikor indították volna el az inváziót.A francia hadjárat után a brit hadsereg elég siralmasan nézett ki.Ugyan az RN jól állt de a RAF és a brit szárazföldi erőket viszont alaposan megviselték a Franciaországi harcok.
A német csapat-összpontosításokkal szemben a brit védelmi erők július 1-jén 760 tábori löveget, 160 páncéltörő ágyút, 200 darabnál is kevesebb közepes és nehéz harckocsit és 300 könnyű, már akkor is elavult harckocsit tudtak kiállítani, a kellő létszámban rendelkezésre álló gyalogsági alakulatok pedig zömében kézi tűzfegyverek nélkül voltak kénytelenek a védelmi vonalak megerősítésébe kezdeni (két főnek jutott volna egy puska). A britek reményét a vadászrepülőgép gyártás felfutása adta: a Keith Park RAF-helyettes vezette 11. Csoport (11 Group) alá (Délkelet-Anglia–Doveri-szoros) június végén már 200 db Spitfire és Hurricane volt beosztva (a RAF össz-mennyisége 600 db volt ekkor),[2] szemben a német 900 egymotoros vadászgéppel.
Logisztikailag szintén nagyon le voltak durranva amit az előbbi szövegrész nem közöl.Német részről kérdéses hogy volt e elegendő partraszálláshoz szükséges hajó illetve a támogatásukra alkalmas fegyverek.Az is kérdőjeles hogy a Luftwaffe és a Kriegsmarine mennyire lett volna képes lekötni az RN-t és a RAF-ot. -
harcu #6676 "Én a Seelöwe késlekedését inkább abban látom (és ez személyes vélemény), hogy a Wehrmacht és a Kriegsmarine képtelen volt az érdemi együttműködésre, ami a sikeres átkelés záloga lett volna, ezen felül nem rendelkeztek kellő számú szállítójárművel."
Ez mindig egy érdekes vita, hogy a németek képesek lettek volna-e átkelni a csatornán. Elméletileg a RN sokkal erősebb volt, és beleszorította volna a Kriegsmarine-t a tengerbe. Azonkívül a RAF mellett a Luftwaffe sem biztos, hogy fenn tudta volna tartani a légifölényt. Tény, hogy angol szárazföldi haderő nem sok volt, de az megint kétséges, hogy ha át is ért volna harcoló német szárazföldi alakulat, akkor az mekkora erőt jelentett volna. Ráadásul azonnal meg kellett volna oldani az utánpótlást is, ami szerintem minimum kétséges lett volna.
Úgyhogy szerintem még egy harmonikus együttműködés esetén is minimum kétesélyes lett volna a német partraszállás pont azért, mert a szembenálló fél azonos erőkkel, de sokkal jobb pozícióból várta volna a támadást. -
harcu #6675 Szerintem a kulcsszó az "alkalmas". -
harcu #6674 Azért a Market Garden nem volt éppen rossz elképzelés, a felderítés adatai alapján simán győz(het)tek volna. Csak épp a felderítés felejtette el megemlíteni azt a két hadosztályt, akiket a németek odavezényeltek pihenni. A tényleges hadi helyzet pedig már nem a szövetségeseknek kedvezett. -
Freeda Krueger #6673 Azért a RAF ban a B-17 sosem játszott nagy szerepet.
A Lancaster elött ott volt a Halifax és a Stirling.
-
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#6672
Másodszor a németeknek még nem volt a bombázók kíséretére alkalmas nagy hatótávolságú vadászgépük míg a szövetségeseknek 1944-ben igen.
Volt. Bf-110-nek hívták. Csak éppen fordulóharcban alulmaradt a Hurricane és Spitfire gépekkel szemben. -
#6671
Persze, hogy voltak ilyen technikai különbségek az Angliai csata és a későbbi Normandiai harci cselekmények között, de nem is állítottam az ellenkezőjét. Az okait nem soroltam fel annak, hogy miért fordult meg a csata menete, csak annyit írtam, hogy később pont az ellenkezőjére változott az Angliai csata és onnantól kezdve a németek kerültek bele ebbe a helyzetbe.
A németek igaz, hogy hiányában voltak a nagy hatótávú "légierődöknek", de ezt pótolták azzal, hogy míg egy B17-es sokkal drágább és nehezebben előállítható szerkezet volt, addig a HE-111 sokkal nagyobb számban állhatott rendelkezésre. Persze ez is csak elméleti síkon volt így, hiszen miután Anglia megszállására és kivéreztetésére tett kísérletek elbuktak, már nem volt elegendő erőforrás a bombázók nagy számú előállítására, és azt se felejtsük el, hogy a németeknek ekkor már égetően fontos volt, hogy nagyobb erőforrásokat küldjenek a keleti frontra, mely annyira telhetetlen és éhes volt, hogy végül aztán pont ebbe buktak bele.
A B17-es pedig egy későbbi eszköz volt a szövetségesek kezében, amíg a RAF nem tudott kiegészülni a B17-es kötelékekkel, akkor többnyire a Lancasterekkel indultak bombázni, ami igaz négy motoros volt, de közel sem volt jobban védhető, mint mondjuk egy HE-111-es.
Ulvar:Na igen a különbéke az Angolokkal... mintha csak a legjobb történelem tankönyvben olvasnám.
Azért az Abwehr a katonai hírszerzés nem volt éppen egy sületlen barmok társasága, tudták jól, hogy Churchill egy pillanatig sem hajlandó lenyugodni, soha nem fog békét kötni Hitlerrel. Hogy ez politikai becsvágyból, vagy csak a nagyon híres makacsságából fakadt-e nem tudni. De a háború után is rendszeresen őrjöngött, amiért Berlin bevételét átengedték a Vörös Hadseregnek.
Plusz az is kérdés, hogy miféle különbékében bízhatott Hitler, miközben a Brit partok körül ekkor még erős volt a tengeri blokád.
Ne feledjük, hogy ekkor Anglia még mindig a háború legsötétebb óráit élte át!
Én a Seelöwe késlekedését inkább abban látom (és ez személyes vélemény), hogy a Wehrmacht és a Kriegsmarine képtelen volt az érdemi együttműködésre, ami a sikeres átkelés záloga lett volna, ezen felül nem rendelkeztek kellő számú szállítójárművel.
Ekkor már több ízben bevetették a légidesszant hadosztályt, sokan mondták, hogy a haderő egy részét légi úton kellene végrehajtani, Hitler oda volt az ötlettől, ám Göring ezt elutasította (megjegyzés: volt is benne valami, látva a krétai vérengzést, bár ott nem a haderőnemmel volt probléma, hanem a helytelen alkalmazásával, ugyan ebbe futottak bele az amerikai 101-es a Market Garden hadművelet alatt).
Bár a Fallschirmjägerek elég tökös gyerekek voltak, de kevés számban álltak csak rendelkezésre. A reguláris szárazföldi haderő légi úton történő szállítása csak akkor lett volna lehetséges, ha nem ernyővel, hanem reptéri leszállítással dobják őket az újonnan nyitandó angol frontra, ennek viszont az előfeltétele a repterek sikeres elfoglalása lett volna anélkül, hogy be tudják őket keríteni.
De ha ez mégis megtörténik, akkor a már meglévő tengeri szállítójárművekkel a haderő egy nagyobb részét tengeri úton is átszállíthatták volna.
Közben a nagy matekozásban megnyílt a keleti front... diadalittas első hónapok után úgy gondolták, hogy a Seelöwe hadműveletre majd visszatérnek Moszkva bevétele után.
Hát nem így lett. (Szerencsére). -
harcu #6670 Tudtommal a britek a felhalmozott bárkákat, csónakokat és egyéb "partraszállító járműveket" nagyrészt megsemmisítették, talán hollandiai kikötőkben. Úgyhogy nem is igazán lett volna mivel partraszállni, a brit flottát pedig nem is tudták beszorítani a kikötőikbe. -
NorBear #6669 Azért az angliai légi csata és az 1944-es normandiai légi háború között volt némi különbség.Először is az angliai csatában csak a britek rendelkeztek radarral míg Normandiában már mind2 fél használta őket.Másodszor a németeknek még nem volt a bombázók kíséretére alkalmas nagy hatótávolságú vadászgépük míg a szövetségeseknek 1944-ben igen.Ez utóbbi nem elhanyagolható szempont mivel a Luftwaffe főként bombázógépeket veszített nagyobb számban.A Bf-109-esek hatótávolsága túl kevés volt ahoz hogy az angliai csatában sikeresen tudjanak tevékenykedni.Más felől a RAF kerülte az érintkezést a jagdfligerekkel inkább a bombázó kötelékekre koncentráltak.A Radar segítségével a brit vadászgépeket a megfelelő időben a megfelelő helyre tudták irányítani.Bár a Luftwaffe bevethető repülőgépek tekintetében létszámfölényben volt de légi harcban kötelék-kötelék szinten nem biztos hogy ez a főlény mindig érvényesült.Ez különösen igaz akkor ha a német kötelékek ellépcsőzve vagy kisebb csoportokban tevékenykednek.
Még az amerikai négymotoros bombázókat is komolyan érintette a kísérővadászok hiánya.Pedig egy B-17 jóval masszívabb és sérülésállóbb volt mint egy német két motoros bombavető. -
#6668
A partraszállás Német részről szerintem azért sem kezdődött mert Hitler mind végig hitt abban hogy az Angolokkal tud majd tárgyalni egy esetleges békéről, ezzel pedig koncentrálva a Keleti frontra (ami még akkor ugye nem volt megnyitva).
A Luftwafféval kapcsolatban pedig annyit, hogy a háború elején is már olyan gépeik lehettek volna a Németeknek amikről addig a világ még álmodni sem tudott. Papíron meg volt, de a túlzott egoizmus (lásd itt Göring) nem kívánt élni mondván ezek a gépek is szarrá gyalázzák az ellenséget...hát később kiderült nem... -
#6667
Attól függ mikor, mert az Angliai csata alatt, mikor Normandiából indultak a bombázásokra a H-111-es századok a kísérő vadászokkal, akkor a Luftwaffe fölénye elsöprő volt. Az Angolok még mindig azzal az 510 darab Spitfire-el harcolt, melyet még a háborút megelőző években rendeltek meg. Persze ott volt még a Hurricane flotta, de azok úgy hullottak, mint a legyek. Jó mondjuk ez igaz volt később a Spitfire flottára is, mivel az Angliai csata alatt a veterán és jól kiképzett vadászpilóták helyére jóformán újoncokat tettek. Volt időszak, mikor a több hónapos kiképzést két hétre kellett rövidíteni és csak 2-3 valós repülésre volt idő, mielőtt a frontra dobták őket. Mondanom sem kell, hogy 10-15 repült órával ezek a zöldfülűek szép célpontot jelentettek a német elfogóvadászoknak.
Később sikerült a repülőgépgyártási produktivitást feljebb tornázni, illetve a Luftwaffe is veszített a lendületéből. Az is elhibázott lépés volt, hogy a repterek, kommunikációs csomópontok és az infrastruktúra támadása helyett az angol városokat kezdték bombázni, jelentős haderőt elvonva a hadászati szempontból jóval fontosabb célpontoktól. Ezt tetézte, hogy a dél-angliai kezdeti légifölényt nem követte szárazföldi hadmozdulat, lévén a Wehrmacht nem szállt partra angol földön, így mit sem ért az egész. Itt is bebizonyosodott az az iskolapélda, mely szerint a lehetetlen egy háborút úgy megnyerni, hogy csak bizonyos haderőnemek vívnak ki előnyöket. A tengeri blokád hiába volt szoros a Brit partok körül, a légifölény hiába volt meg, a földön még továbbra sem volt egyetlen Wehrmacht katona sem. Hitler túlságosan bízott abban, hogy kiéheztetheti Angliát és a folyamatos terrorbombázásokkal kapitulációra bírhatja.
Ott van még továbbá, hogy a Seelöwe hadművelet (Dél-Angliában történő partraszállás) hónapokig feküdt a tervezőasztalon, már elkezdték a partraszálló járműveket is felhalmozni Normandia kikötői közelében, ám Hitler addig-addig várt, amíg a keleti front megnyitásával ki nem futott végleg az időből. Arra számított, hogy fél éven belül felszámolja Sztálin birodalmát és utána tér vissza, mert félt a kétfrontos háborútól. (Szerencsére) ez egy elhibázott lépése volt, mely alapjaiban véve sok millió ember életét mentette meg.
Normandiát egy másik időszakban szemlélve pedig teljesen fordított volt a helyzet. 1943-ban, már egy évvel a D-Day előtt már rég Francia légtérben zajlottak a légi események, a RAF és az amerikai légierő már nem csak Normandiában vívta ki a légifölényt, hanem német városokat bombázott (Berlint is, de a legemlékezetesebb talán Drezda, mely sokkal súlyosabb terrorbombázás volt bármelyik német akciónál, ekkor a várost teljes egészében a földdel tették egyenlővé a több napig tartó folyamatos bombázásban és százezrekben mérhető a civil áldozatok száma). A tengeri blokád oszlani látszott a Brit partoknál, a Liberty-ship flotta olyan ütemben épült, hogy már nem tudott a Kriegsmarine annyi regisztertonnát elsüllyeszteni amennyi az országot elérte, ezzel együtt pedig kialakult a konvojok rendszere. De a legnagyobb áttörést talán az okozta, hogy a folyamatos átrepülésekkel és kifejezetten a tengeralattjárók megsemmisítésére épített repülőgépekkel sikerült a tengeralattjárókat a víz alá szorítani és mozdulni is alig tudtak anélkül, hogy kapták volna az égből az áldást.
Mire a D-Napra került a sor, addigra mind a tengeri, mind a légifölény megvolt. Ám Hitlerrel ellentétben a szövetségesek éltek a lehetőséggel és átkeltek a csatornán, újabb frontot nyitva Európában (ne felejtsük el, hogy sok Ryan közlegény fanatikus tévképzetével szemben nem ez volt az első európai partraszállás, hiszen már hosszú hónapokkal korábban partra szálltak Szicíliában, illetve az Olasz félszigeten is).
A Luftwaffe még bevetett néhány új vadászgépet (ilyen a világ első, éles ütközetben is részt vett sugárhajtású vadászgépe az ME-262), ami a kezdeti pánikot leszámítva már nem tudott érdemben változtatni a háború menetén. Elindult ugyan a V1 és V2 projekt is, amik a ballisztikus, illetve interkontinentális rakéták korát hozták el és komoly pánikot keltett mikor Londonra kezdték küldeni, de Hitler ezen "csodafegyverei" sem tudták már visszatartani a bukást. -
Lacusch69 #6666 Nem, találat érte a hidraulika vezetéket, és kiesett futóval cammogott haza. -
NorBear #6665 Őt is az ernyőjén lógva lőtték?
Fredda :)
Azt nem tudom hogy egy Osprey könyvből való e.A wikipédián találtam ezeket az adatokat.Mondjuk német oldalról fel van tüntetve külön a megrongálódott és a földön szétlőtt repzajok száma is.Amerikai oldalról viszont nehéz kibányászni hogy ebben a számban csak a levegőben megsemmisített repcsik voltak benne vagy esetleg a földön megsemmisített gépek is.
http://en.wikipedia.org/wiki/Focke-Wulf_Fw_190_operational_historyhttp://en.wikipedia.org/wiki/Focke-Wulf_Fw_190_operational_history -
Lacusch69 #6664 Tegyük hozzá: Lang lelövése igencsak "unfair" volt... -
Freeda Krueger #6663 Hát 526 repülőgép az egy hónap alatt nem is olyan sok relatíve.
Ebben nyilván a földön megsemmisitett gépek is benne vannak.
Ez egy Osprey könyvből van? -
NorBear #6662 Indoklás nem volt hozzá csak rábökte hogy a KV-1 felnagyított Panzer III :)
Más:
The Fw 190 also saw heavy action in the 1944 Normandy Campaign. German fighter flew 760 sorties on 6 June 1944 against an Allied total of 14,000. By 10 June, the dearth of specialised ground attack aircraft forces meant the Oberkommando der Luftwaffe (High Command of the Air Force) ordered the Fw 190 Gruppen to install bomb racks for these types of operations. Just 24 hours later the Fw 190 units were asked to revert to air superiority roles again. Conflicting orders and harried by Allied Air Forces, losses were heavy.[14] In the space of three weeks 200 Fw 190s and 100 pilots had been lost to enemy action. Total losses by the end of June 1944 totalled 230 pilots killed and 88 wounded. Included among the casualties was the 173 victory Fw 190 ace Emil Lang.[15] 551 German fighters were shot down, with another 65 destroyed on the ground. A further 290 were damaged. In return German pilots claimed 526 Allied aircraft destroyed.
Elég súlyos veszteségek.Bár ha jól rémlik Normandiában a szövetséges légierő elég durva létszámbeli fölényben volt.De ezek szerint akkor légi harcban mégsem jött ki annyira a légi fölény?
Mert az amerikai és brit légierő kiképzése elég jónak számított ekkoriban és a repülőgépeiket sem minősíteném rosszabbnak a németekénél. -
Freeda Krueger #6661 Nincs mit.
A másik állítást erősen túlzónak tartanám.Mi alapján állította?
mert hasonló elven lehetne mondani hogy a Tigris egy felnagyított P-4 :) -
NorBear #6660 Köszi szépen Fredda :)
Jó link.A Grosstraktor széria már ismerős de a Neubaufahrzeug nem annyira :D
Lenne itt még egy kérdés.Anno egy másik fórumon egy srác azt állította hogy a KV-1-ben benne volt a németek keze is és lényegében egy felnagyított Pz III-ról van szó.Ez mennyire fedi a valóságot? -
Freeda Krueger #6659 Voltak a Cseh tankok ugyebár,és ezek
Traktor
Ha ezekre gondolsz.
Nem kiképző,de a Panzer 1 előtti mindenképpen.