15042
Minden amit a II. világháborúról és a Harmadik Birodalomról tudni lehet
-
NorBear #6658 A Panzer I előtt volt valami kiképző hk-ja a németeknek? Tudom hogy a versaillesi béke tiltotta a harcjárművek gyártását és fejlesztését is de titokban mégis kifejlesztettek egy két tankot. -
Freeda Krueger #6657 A Jugoszláv háborúban használtak egy(?) T-55 öst amin Hellcat torony volt.
Jól néz ki ez a hibrid.
link -
NorBear #6656 ![]()
A T-34/85 no meg a Panther sem ronda :)
![]()
![]()
-
Freeda Krueger #6655 Az M-24 és az M-26 szép,már harckocsi alakúak.
a Chaffee volt sokáig a kiskedvencem. -
NorBear #6654 Az tény hogy az M-18 igen tetszetős páncélvadász :)
De ez szerintem igaz az M-24,M-26 és Sherman harckocsikra is ;) -
Freeda Krueger #6653 Érdemes összehasonlítani az M-10 el valamennyire ,már csak azért is hogy lássuk mennyivel szebb ez.
-
Kurfürst #6652 A Panzer III torziós felfüggesztését másolták le, ez nagyon jól bevált, a német hk.-nál (kivéve Pz IV) standard is lett, aki tesztelte csak dícsérte ill. másolta (a ruszkik pl. a T-44nél).
A teteje nyitott, másztam fel egy ilyenre sok sok évvel ezelőtt Arlon-ban, a Victory Museumban. -
Lacusch69 #6651 Igen, TD volt,.
Kibaxott gyors, de a páncélzata a papírzsepivel egyenértékű. -
NorBear #6650 ![]()
Hellcat prototípus.Ezt vajon hova sorolták? Tank destroyer?
Ebből a képből nem igazán tudom kivenni hogy a toronytető le volt e fedve.
Állítólag a felfüggesztésnél felhasználták a zsákmányolt panzer III F-el szerzett tapasztalatokat.Azért azt durva lenne kijelenteni hogy onnan koppintották mivel négy támasztó görgővel oldalanként egy Panzer III-as sem készült tudtommal.Az oldalankénti 5 futógörgős elrendezést meg csak a Panzer III A-nál próbálták ki és azok is kisebb méretűek voltak mint amit az amerikaiak az M-18-hoz használtak.Bár mondjuk az M-18,M24 és M26 előtt függőleges tekercsrugózású felfüggesztést használtak a legtöbb amerikai lánctalpas járműnél...
-
Freeda Krueger #6649 A maradékot meg a keleti frontra irányították,mert pont egybeesett időben a Sztálingrádi légihíddal.
Kapóra jött a konvojoknak,így a KG40 már csak a kissebb gépekkel operált. -
#6648
Szertem te folyamatosan félrértesz Pont azt írtam, hogy a Condor egy valós képesség volt annak ellenére, hogy kevés volt belőle. Még az a kevés is elég volt.
Viszont emitt, miután nekiláttak felszámolni, vége is lett neki. 1943 táján már tutommal epizódszereplők sem voltak. Megszüntetni viszonylag könnyűá volt, mert kevés gépet kellett hidegre tenni. Az AS-ben volt pár éve egy cikk erről. -
Lacusch69 #6647 " Én soha nem legyárott gépeket nézek, hanem azt, hogy a meglevő eszközökkel és kiképzéssel létezett -e egy képesség vagy sem."
A He-177 nem tetszett, mert hiába készült belőle 1100+ darab, nem használták.
A Condor miért nem?
Szerintem stratégiai célkitűzés az utánpótlást biztosító konvojok felderítése / támadása.
Egyébként Churchill nevezte így őket, gondolom nem véletlenül. -
Kurfürst #6646 Asszem 1944 közepére olyan 200-250 He 177 volt már a csapatoknál, elég jelentős mennyiség. Igazából csak 43 vége felé kezdték el őket sorozatban gyártani. Viszont pont eddigre a szövik lebombázták szinte az összes szintetikus üa. gyárat, és az egész bombázóflotta gyakorlatilag ment a levesbe... kellett a vadászoknak a nafta. -
#6645
Az Fw-200 Condorra gondolsz? Nem értem, hogy a van / nincs strat. bombázó kérdéshez hogyan jön. Igen, volt Fw-200, de más képességet adott. Az is csak rövid ideig volt "istencsapás", mert aztán szépen megrikították őket, csak Göring (?) nem pótolta a veszteségeket.
Egyébként elképesztően szép gép, személy szerint talál a legszebb dugattyúmotoros nem vadászgép. A DC-3-as kelhet vele csak verenyre, de az nem olyan elegánsan karcsú. -
Lacusch69 #6644 Ebben az esetben ajánlom figyelmedbe a NEM stratégiai bombázónak, sőt nem is bombázónak épült "Atlanti-óceán istencsapásait". -
#6643
Van egy kis félreértés egyébként. Én soha nem legyárott gépeket nézek, hanem azt, hogy a meglevő eszközökkel és kiképzéssel létezett -e egy képesség vagy sem. Lényegetelen, hogy kb. 1000 db ilyen gép készült, ha soha nem volt egyeben kellő mennyiség ahhoz, hogy bármiféle értelmes akcióra vagy a szövikkel összemérhető tevékenységre legyenek képesek.
Pl. nekünk is van Gripenük, de mégsincs precíziós csapásmérő képességünk a gép képességei és fegyverzete ellenére, mert az alkalmazás szintje nincs ott... -
Kurfürst #6642 Öööö...
1, a He 177 az micsoda volt? :D Egy "gond" volt vele, későn jött, 1944, mire mennyiségben is rendelkezésre állt, a motorproblémákat is megoldották, már nem volt üzemanyag. Bár szvsz a németeknek a szövikkel ellentétben nem volt olyan szükségük ilyen teljesítményű gépre.
2, A németek légierő doktrinája igenis valahol a műveleti-stratégiai szinten helyezkedett el. Taktikai elemeik persze voltak (Stukák stb.) de nem ez volt a fajsúlyos!! Elég megnézni a típusokat a háború elején, a legnagyobb számú bombázó a He 111 (ill. Do 17, Ju 88), na az mindenre tervezték volt csak taktikai szintre nem. Ahhoz nem kell 2-3000 km-es hatótávolság, rádiónavigációs eszközök stb. hogy vki 50 km-re kibumlizzon a frontra és ott szórjon bombát.
A háború kezdetétől egészen Oroszországig ugyanazt csinálták a többmotoros bombázókkal: támadták az ipart, támadták a kommunikációt, katonai objektumokat (pl. repülőterek), illetve az infrastruktúrát (hidak, vasutak) mélyen a hátországban. Ez nem taktikai szint, hanem stratégiai v műveleti. Oroszországban annyi volt a változás hogy gyakorlatilag csak a műveleti szinten dolgoztak a bombázók (vasutak), mert az ország adottságai ezt követelték - ami megmaradt az orosz gyárakból, az elérhetetlen messzeségben volt. Út meg vasút viszont kevés .. Valszeg célszerűbb volt a hadszíntér méretei miatt helyi szinten akadályozni az ellenséges erők felvonulását.
Azt sem szabad elfelejteni, hogy a német háború előtti stratégiai elképzelés elsősorban Franciországot tekintette legyőzendő ellenségnek. Oda pedig nem kellett nagy hatótávolság, ami ugye a nagy, négymotoros gépek sajátja, közel volt. Később pedig Anglia is közel került. ;)
A négymotoros gépek viszont sokkal (kb. 2x) drágábbak, rövid távon pedig nem visz több bombaterhet, mint két közepes bombázó a célra.
N.B., a háború elején igazából senkinek nem volt úgymond "stratégiai" bombázója.
Az angoloknak volt néhány tucat nehéz de emlékeim szerint lassú és "rövidlábú" nagy bombázója, túlnyomórészt könnyű/gyorsbombázók (Blenheim) ill. a maradékban a He 111-eshez hasonló közepes bombázók (Wellington) voltak hadrendben.
Az usákoknál meg volt egy nagy hatótávolságú, tengerészeti közepes bombázónak épül valami (B-17), amit kínjukban később Németország fölött használtak.
Az a vicc hogy még az oroszok voltak legelől, volt az elavult de azért potens TB-3-as nehézbombázójuk, a háború elején meg egy pár tucat modern Pe-8..
-
Kurfürst #6641 2500 kg-os bomba:
He 111-es biztos. A Ju 88 nem valószínű, emlékeim szerint ott SC 1800 volt a max. A Do 217, és a He 177 sanszos még de meg kellene még néznem. Mindegyik külső felfüggesztéssel ennél a méretnél, de pl. a He 177 bombatérben is tudott igen méretes (1700-1800 kilós, talán 2 tonnást is) bombákat vinni. -
Kurfürst #6640 Egy francia ismerősöm szerint (26 000 109-es baleseti statisztikája alapján) olyan 1,5% (másfél) volt a le/felszállási "események" száma. Ebbe benne vannak a piti balesetek, javítható gépek is. -
Freeda Krueger #6639 Ez de ronda...
Bv-155 -
#6638
Meg a megbízhatóságot. Nem véletlen gúnyolták csak birodalmi öngyújtónak. :)
-
Lacusch69 #6637 "- Német stratiégiai bombázó soha nem volt."
He-177 (az épített mennyiséget most ne firtassuk...) -
#6636
Itt némi zavart érzek az erőben. Nem maradt ki egy nem szócska valahol.
- Német stratiégiai bombázó soha nem volt.
- A strat. bombázó azért strat. mert egy feladatokörös. B-17 és B-24 bombázókat csak kirívó alkalommal küldték a szárazföldi erők támadására. A németek - mai szóhasználattal élve - taktikai feladatok megoldására alkalmas légierőt és nem stratégiai feladatok megoldására alkalmasat hoztak létre. Az más kérdés, hogy az angolok ellen mire használták gépeiket... -
NorBear #6635 ![]()
Egy újabb érdekes szerzet :) -
NorBear #6634 A 2 motoros német bombázók közül nekem a Ju-88 tetszik a legjobban.Németországnak főként stratégiai bombázókra volt szüksége amelyek több feladatkör ellátására is alkalmasak illetve a tömeggyártásuk a német ipar számára is könnyebben kivitelezhető.Négy motoros bombázók tömeggyártása szerintem korlátozta volna az ipari kapacitást illetve a nagy távolságú bevetéseknél kíséret nélkül kellett volna repülniük... -
#6633
Még a Ju-88 A-4-es is tudott 2500 kilósat vinni.Ráadásul az zuhanóbombázásra is alkalmas volt bár azt nem tudom hogy a 2500 kilós bombával is tudott e zuhanórepülésben támadni. -
Freeda Krueger #6632 Fájdalmasan igaz :) -
Freeda Krueger #6631 ![]()
itt He-111 -
#6630
Hátha segít egy kicsit
-
Lacusch69 #6629 Mi a faxomat olvasgatsz szabadidődben... :) -
#6628
Szevasztopol ostrománál használták a legnagyobb bombákat betonerődök ellen.Talán Heinkel 111-el szállították ezeket. -
harcu #6627 Mire és mivel dobtak 2500 kg-os bombákat a németek? Melyik gépre tudtak ilyet függeszteni? -
harcu #6626 "A Kiska-s esetén mintha hiányozna annak említése, hogy baráti tűz miatt halt meg annyi ember."
Hát mivel tűzharc volt, de ellen nem, nekem az következett belőle, hogy egymásra lődöztek kicsit. -
harcu #6625 A jó link -
#6624
:) -
Freeda Krueger #6623 leszállási gondok
a témához adalék,angolosok előnyben. -
NorBear #6622 Akkor a 30%-os arány vagy téves vagy a megrongálódott gépeket is bele számolják?
Ezekkel a számadatokkal mindig befürdök valahogy.... -
#6621
Asszem igen. -
#6620
Az emlékezetes román herceg látogatásnál pont ez történt, mikor a megadásról tárgyalt a jenkikkel és a hadifoglyok mihamarabbi elszállítását ment megtárgyalni. -
Lacusch69 #6619 A 109-es felszállás-leszállás baleseti rátájára (megsemmisült) nekem valami 5-10%-os érték ugrik be. (L.Deighton?)
