Minden amit a II. világháborúról és a Harmadik Birodalomról tudni lehet
-
#6671
Persze, hogy voltak ilyen technikai különbségek az Angliai csata és a későbbi Normandiai harci cselekmények között, de nem is állítottam az ellenkezőjét. Az okait nem soroltam fel annak, hogy miért fordult meg a csata menete, csak annyit írtam, hogy később pont az ellenkezőjére változott az Angliai csata és onnantól kezdve a németek kerültek bele ebbe a helyzetbe.
A németek igaz, hogy hiányában voltak a nagy hatótávú "légierődöknek", de ezt pótolták azzal, hogy míg egy B17-es sokkal drágább és nehezebben előállítható szerkezet volt, addig a HE-111 sokkal nagyobb számban állhatott rendelkezésre. Persze ez is csak elméleti síkon volt így, hiszen miután Anglia megszállására és kivéreztetésére tett kísérletek elbuktak, már nem volt elegendő erőforrás a bombázók nagy számú előállítására, és azt se felejtsük el, hogy a németeknek ekkor már égetően fontos volt, hogy nagyobb erőforrásokat küldjenek a keleti frontra, mely annyira telhetetlen és éhes volt, hogy végül aztán pont ebbe buktak bele.
A B17-es pedig egy későbbi eszköz volt a szövetségesek kezében, amíg a RAF nem tudott kiegészülni a B17-es kötelékekkel, akkor többnyire a Lancasterekkel indultak bombázni, ami igaz négy motoros volt, de közel sem volt jobban védhető, mint mondjuk egy HE-111-es.
Ulvar:Na igen a különbéke az Angolokkal... mintha csak a legjobb történelem tankönyvben olvasnám.
Azért az Abwehr a katonai hírszerzés nem volt éppen egy sületlen barmok társasága, tudták jól, hogy Churchill egy pillanatig sem hajlandó lenyugodni, soha nem fog békét kötni Hitlerrel. Hogy ez politikai becsvágyból, vagy csak a nagyon híres makacsságából fakadt-e nem tudni. De a háború után is rendszeresen őrjöngött, amiért Berlin bevételét átengedték a Vörös Hadseregnek.
Plusz az is kérdés, hogy miféle különbékében bízhatott Hitler, miközben a Brit partok körül ekkor még erős volt a tengeri blokád.
Ne feledjük, hogy ekkor Anglia még mindig a háború legsötétebb óráit élte át!
Én a Seelöwe késlekedését inkább abban látom (és ez személyes vélemény), hogy a Wehrmacht és a Kriegsmarine képtelen volt az érdemi együttműködésre, ami a sikeres átkelés záloga lett volna, ezen felül nem rendelkeztek kellő számú szállítójárművel.
Ekkor már több ízben bevetették a légidesszant hadosztályt, sokan mondták, hogy a haderő egy részét légi úton kellene végrehajtani, Hitler oda volt az ötlettől, ám Göring ezt elutasította (megjegyzés: volt is benne valami, látva a krétai vérengzést, bár ott nem a haderőnemmel volt probléma, hanem a helytelen alkalmazásával, ugyan ebbe futottak bele az amerikai 101-es a Market Garden hadművelet alatt).
Bár a Fallschirmjägerek elég tökös gyerekek voltak, de kevés számban álltak csak rendelkezésre. A reguláris szárazföldi haderő légi úton történő szállítása csak akkor lett volna lehetséges, ha nem ernyővel, hanem reptéri leszállítással dobják őket az újonnan nyitandó angol frontra, ennek viszont az előfeltétele a repterek sikeres elfoglalása lett volna anélkül, hogy be tudják őket keríteni.
De ha ez mégis megtörténik, akkor a már meglévő tengeri szállítójárművekkel a haderő egy nagyobb részét tengeri úton is átszállíthatták volna.
Közben a nagy matekozásban megnyílt a keleti front... diadalittas első hónapok után úgy gondolták, hogy a Seelöwe hadműveletre majd visszatérnek Moszkva bevétele után.
Hát nem így lett. (Szerencsére).